Febr. 28-án Szatmárnémetiben is megnyílt a Pallas-Akadémia könyvesboltja, ez a helyi Sambilis könyvesbolttal közös. Tőzsér József csíkszeredai igazgató elmondta, hogy a Pallas-Akadémiának ez a nyolcadik üzlete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1996. február 28.
Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928/ kevesen szeretik, de mindenki olvassa, írja róla Barabás István a vele készített interjúban. Szőcs István Kolozsváron él, sokáig volt az Utunk irodalmi hetilap, majd huszonegy évig volt az Előre munkatársa. Három regénye jelent meg és a főműve, a Selyemsárhajó /1979/, ebben kimondta, hogy a magyar népköltészet gyökerei az őskori-ókori Európa és Közel-Kelet kultúrájából táplálkoznak. 1954 óta közöl színibírálatot, irodalomkritikát, közéleti cikkeket és vitaírásokat. Az 1989-es fordulat után a kolozsvári Helikonban közölte tanulmányait. Visszhangja nincs nagyon írásainak, egyszer vitatták magyarországi napilapban azt az állítását, hogy Dózsa György nem pozitív hőse a magyar irodalomnak. Ezek nem történészi szakkérdések, "hiszen az egész nemzeti közgondolkozást meghatározzák" - vallja. "Kialakult egy szenvedélyes történelmi mazochizmus: csak a gyászos eseményeket tartják számon." "Pedig a nemzeti kisebbrendűségi érzés sem jobb, mint a nemzeti önérzettúltengés: mindkettőre jellemző a valóságérzék hiánya..." "Feladatomnak, sőt hivatásomnak érzem, hogy beszéljek arról, amiről hallgatni nem volna szabad." Az elmúlt hat év romániai magyar irodalmáról az a véleménye, hogy kevés, mennyiségileg is kevés, csak versből "terem teméntelenül sok. Irodalmi életünk nagyobbrészt mintha átalakult volna költészeti önképzőkörré. Kevés a regény, a novella, a dráma. S ha van is valamennyi, például dráma, a magyar színházak nagy része nem veszi őket tudomásul." Régen Kolozsváron minden keresztülment. "Ma az irodalom helyzete áttekinthetetlen: legalább négy olyan vidéki központ is kialakult - például Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad -, amelyek mozgékonyabbak s talán termékenyebbek is mint Kolozsvár. Csakhogy önzőbbek is: csak magukat veszik tudomásul..." Sokkal többet tehetett volna a Romániai Magyar Szó egy országos magyar közvélemény kialakításáért, de ez nem sikerült, mint ahogy más lapoknak sem. - A kitelepedettek közül csak Páskándi Géza és Bodor Ádám őrizte meg írói súlyát, rangját. A többiek lesüllyedtek a jelentéktelenségbe. - Szőcs István szeretné megírni a Selyemsárhajó folytatását, a magyar nyelv és művelődés őseurópai gyökereiről. Szeretne meggyőzni, "akit lehet, hogy nekünk nem csak Mohács kell!" /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28./
1996. február 29.
Febr. 29-én folytatódtak a bukaresti szakértői tárgyalások. Bizonyos haladást sikerült elérni a dokumentumokban, állapította meg Bagi Gábor magyar külügyi osztályvezető, ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt. Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos a "kisebbségi kódexet" a legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Egyetértettek abban, hogy ez jogi érvényű dokumentum lesz. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Sem Bukarestben, sem Budapesten nem hozták nyilvánosságra azokat a diplomáciai okmányokat, amelyekről Bukarestben, illetve március elején Budapesten tárgyalnak a két ország szakértői - mégis, számos nyilatkozatban érintették tartalmukat a két ország diplomatái, politikusai. A román okmányokról Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta: ezek a dokumentumok, vagyis a megbékélési nyilatkozat, a megbékélési és partnerségi szerződés, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos "magatartási kódex" építenek mind a már régebben aláírt, a kétoldalú kapcsolatok különböző feladatait felsoroló emlékeztetőre, mind arra, amit az alapszerződésről eddig folytatott tárgyalásokon már elértek. A megbékélési és partnerségi szerződés román tervezete a francia-német szerződésekben szereplő intézményrendszerhez hasonló mechanizmust hozna létre: az állam- és kormányfők szükség szerint, de évente legalább kétszer, a külügyminiszterek legalább háromhavonta találkoznának, tárcaközi bizottság alakulna az együttműködés segítésére stb. Magyar részről Bagi Gábor elmondta, hogy az Emlékeztető által felsorolt 55, különböző jellegű téma mintegy harmadában történt előrelépés, és olyan témák is akadtak, amelyekben fennmaradtak a nézeteltérések. Az eredmények közül a gazdasági kapcsolatok fejlődését, a különböző egyezmények előkészítését, a lakossági kapcsolatok fejlesztését, a határátkelés feltételeinek javítását, a katonai együttműködést emelte ki akkor a diplomata. A kisebbségi magatartási kódexről Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: az abban tér el a román fél javaslataitól, hogy jogi kötelezettségeket róna a felekre. A kisebbségi kódexen kívül, hangsúlyozta a Kovács László, az alapszerződésnek is tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok meghatároznak. /A román-magyar alapszerződés. Miről tárgyalnak a szakértők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
1996. február 29.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége febr. 29-én tartott ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy Béres Andrást kinevezte az oktatási főosztály élére, megbízott ügyvezető alelnöki jogkörrel. A testület foglalkozott a privatizációval, a magyarországi kárpótlási folyamattal kapcsolatban az RMDSZ által nyújtott szolgáltatással. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 1., 730. sz./
1996. február 29.
A magyar Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSZ tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány /Duna TV/ kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba politikai államtitkár a parlament média-albizottságának febr. 29-i ülésén, amelyen a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény határon túli magyarságot érintő kérdéseit vitatták meg. Tabajdi Csaba szerint törvénymódosítással eleget lehet tenni a határon túli magyar szervezetek igényének, hogy a kuratóriumban növeljék a határon túliak részvételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./
1996. február 29.
Melescanu külügyminiszter febr. 29-én Boszniába látogatott, hogy hivatalosan felvegye a kapcsolatot Bosznia-Hercegovinával. Melescanu kétnapos látogatása során Romániának Bosznia újjáépítésében való részvételéről fog tárgyalni. /Magyar Szó (Újvidék), febr. 29./
1996. február 29.
Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./
1996. február 29.
Hajdú Gábor szenátor a Magyarországon szerzett diplomák honosítása érdekében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Románia felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovai Köztársaságból érkezőket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
1996. február 29.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án óriási érdeklődéssel kísért előadást tartott Budapesten a Testnevelési Főiskola nagytermében. Ismét bírálta Horn Gyulát, amiért miniszterelnöki beiktatásakor kijelentette: csupán tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke akar lenni. Ez a magatartás a trianoni országcsonkítás után "öncsonkításnak" is fölfogható. Így nem csoda, hogy a Magyarországon tanuló ifjúság egyre kevesebbet tud a határon túli magyarságról. "Megbocsáthatatlan bűnnek számít az, ha már tudatunkból is kiveszik az ország." A közöny lett úrrá, amihez jócskán hozzájárul a hazai média is. "A rendszerváltozás utáni időkben a médiában is a közöny vagy éppen a magyarság ügyével szembeni ellenségesség lett meghatározóvá." Tőkés László nemzeti összefogásra buzdított. /Magyar Fórum (Budapest), febr. 29./
1996. február 29.
Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, az EMKE könyvtári szakosztályának vezetője, a helyi megyei könyvtár könyvtárosa az összeállítója az Örökség és feladat /alcíme: Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról/ című kétszáz oldalas kiadványnak, egy árkosi könyvtárostalálkozó előadásait tartalmazó könyvnek. Megjelenését a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Kölcsey Alapítvány segítette. A kötetben Barta István emlékezik arra, hogy 1952 tavaszán pártutasításra szekerekre rakták Nagyajta olvasóegyletének teljes könyvállományát és irattárát, ömlesztve, és elvitték az egészet. Egy másik tanulmány a Damokosok családi könyvtárának és levéltárának elégetéséről számol be. Kiss Jenő Seres Ildikóval közösen állította össze a romániai magyar könyvtárosok névsorát és címjegyzékét, ez a könyv függelékében szerepel. Nem véletlen, hogy az EMKE könyvtári szakosztálya sepsiszentgyörgyi székhellyel működik. Könyvtárosképző szaktanfolyamokat szerveznek. A negyedéves Könyvesház szakfolyóiratot is ők adják ki. - Indokolt lenne lehetőséget találni a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár számítógépes felszerelésére. /Sylvester Lajos: Papírmúzeumok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./
1996. február 29.
Febr. 29-én, életének 76. évében elhunyt dr. Kós Károly néprajztudós. Temetése márc. 5-én lesz a Házsongárdi temetőben. /Gyászjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Dr. Kós Károly /1919-1996/ néprajztudós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi tárgyi néprajz meghatározó egyénisége volt. Kutató, tudomány- és falumúzeum-szervező, szerkesztő és oktató. Kutatásainak folytatása Erdély népi építészetében elképzelhetetlen a szaktudományt gazdagító módszerei nélkül. Tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. A második világháborút követő évtizedekben hosszú ideig ő volt az egyetlen szakképzett tárgyi néprajzos. Voltak olyan évtizedek, amikor a magyar néprajztudomány legalapvetőbb monográfiái az ő tollából jelentek meg. A kolozsvári Néprajzi Múzeumban dolgozott nyugdíjazásáig. Erdély és Moldva hagyományos anyagi kultúráját tanulmányozta. Fontos feladatának tekintette a Népismereti Dolgozatok szerkesztését, írta róla nekrológjában Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1996. március 1.
Márc. 1-jén, a helyhatósági törvény vitája során Márton Árpád RMDSZ képviselő javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban és közhivatalokban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették, ehelyett elfogadták az 54. cikkelyt, melynek értelmében a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a román. A nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, az írásban foglalt kérést azonban román fordításban kell mellékelni. Tolmácsot igénybe lehet venni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 1. 730. sz./
1996. március 1.
Ion Iliescu államfő a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés". Az amerikai nagykövet a múlt héten Kolozsváron beszédében hangsúlyozta: egy szélsőséges pártok nélküli kormány a választások után előmozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették, sőt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. /A szélsőségesség vitatható. Ion Iliescu is "kioktatja" az amerikai nagykövetet.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 1., Kinél a józan ész? A szélsőségesek után az elnök is bírál. = Új Magyarország, márc. 1./
1996. március 1.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a bukaresti Jurnalul National napilap márc. 1-jei számában megjelent interjújában támadta Alfred Moses amerikai nagykövetet, amiért elítélte a szélsőséges pártokat. Arról, hogy az RMDSZ megünnepli a honfoglalás millecentenáriumát, Funar kijelentette: "Romániában nincsenek magyarok. Csak Magyarországon vannak, ebben a szomszédos, ezer éve barátságtalan országban. Másrészt a magyarok bejövetele és letelepedése a Balaton körül nem 1100 éve történt, még ezer év sem telt el bejövetelük óta. Kolozsváron a románok, beleértve a magyar etnikumúakat is, december 1-jét ünneplik, Romániának, annak az államnak a nemzeti ünnepét, amelynek kenyerét eszik. Nekünk, románoknak március 15. rossz emlékű nap, az 1848-as forradalom idején megölt több mint 40 ezer románra és a magyar megszállók, az Európába ezer évvel ezelőtt érkezett hordák leszármazottai által felégetett 230 román falura emlékeztet." /Népszava, márc. 2./ Funar közleményt adott ki: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyűlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreiről és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Balcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek. /Amíg Bukarestben a román-magyar megbékélésen ügyködnek, Kolozsváron készítik az újabb etnikai konfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1996. március 1.
Febr. 29-i ülésén a szenátus megvitatta és jóváhagyta az egyeztető bizottsági jelentéseket a párttörvény, valamint a menekültügyi törvénytervezet kapcsán. A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10 000 alapító taggal lehet létrehozni, de a tagok száma egy megyében nem lehet kevesebb 300-nál. /Enyhítettek a párttörvény előírásain. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1996. március 1.
A helyhatósági törvény parlamenti vitáját, a tanácsülések kötelező nyelvével kapcsolatban hozott képviselőházi döntést említette Markó Béla példaként arra, milyen akadályok állnak a román-magyar történelmi megbékélés, az ezzel kapcsolatos tárgyalások útjában. A képviselőház többsége az RMDSZ javaslatát elutasítva úgy döntött, hogy a tanácsüléseket az államnyelven, azaz románul kell lefolytatni ott is, ahol jelentős számú más anyanyelvű kisebbségi él, vagy ahol éppenséggel ők alkotják a település lakosságának szinte teljességét. Markó megjegyezte: Nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása tehát azt mutatja, hogy nincs politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására. Mindez akkor történik, amikor intenzív tárgyalások folynak a román-magyar megbékélési dokumentumokról, s hasonlóak esedékesek az alapszerződésről. A román-magyar tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, hogy az RMDSZ szeretne részt venni a kétoldalú tárgyalásokon azoknak a kérdéseknek a megvitatásában, amelyek a romániai magyar kisebbséget érintik, s tett is ilyen javaslatot. Egy ilyen szerepvállalás megfelelne az Európa Tanács útmutatásainak is. Magyar részről ez elé nem gördítenének akadályt, de a román félnek hiába javasoltak ilyen megoldást. /Nincs politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására Markó Béla nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1996. március 1.
A megbékélésről folytatott tárgyalásokról fejtette ki véleményét az Új Magyarországnak Nemes Antal, az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezetének elnöke: Iliescu megbékélési javaslata szemfényvesztés, félrevezetés. Milyen "történelmi megbékélés" az, ahol a kétmilliós romániai magyarságnak nem akarják megengedni, hogy anyanyelven tanulhassák saját nemzeti történelmüket és földrajzukat. Hetvenhét éve a román hatalom állandóan ígér, de vajmi keveset tart meg ebből. Nemes Antal nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalásokból kizárják a romániai magyarság képviselőit. /RMDSZ-vélekedés az Iliescu-féle javaslatról. = Új Magyarország, márc. 1./
1996. március 1.
Márc. 1-jén Szatmárnémetiben három elsőkötetes író mutatkozott be, Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője Búcsú a filmtől című novelláskötetével, Papp Sándor Zsigmond, az Erdélyi Napló rovatvezetője 72-es blues című novelláskötetével és Jánk Károly verseskötetével /Álom a nyomokban/ jelentkezett. /Az irodalom pillanatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
1996. március 1.
A gyergyószentmiklósi művelődési ház négyoldalas, sokszorosított Művelődési Kalauzt is kiad, Benedek Zsuzsa szerkeszti. Megjelent a 16. száma, ez a kis lap jó lehetőség fiatal tehetségek számára. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1996. március 2.
A romániai magyarság egészét közvetlenül meghatározó kérdésekben konzultált az RMDSZ márc. 2-án a romániai magyar társadalmi szervezetek képviselőivel a Szövetségi Egyezető Tanácsban /SZET/. A romániai magyarság gazdasági törekvéseivel kapcsolatos stratégia kidolgozásának fontosságát, másrészt a személyi elvű autonómiakoncepciót gondolták tovább. A SZET tárgyalt a határon túliak részvételéről a médiákat felügyelő kuratóriumokban, és ajánlásokat dolgozott ki erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1996. március 2.
Márc. 2-án Székelyudvarhelyen tartotta rendkívüli küldöttgyűlését a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Az ülésen az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége küldöttei, Ráduly Róbert, a MIT elnöke és Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági elnöke voltak jelen. A MIT vállalja a romániai magyar fiatalok és a Századvég Politikai Iskola közötti közvetítést. A MIT sem a Magyar Ifjúsági Világszövetségnek, sem a Magyar Ifjúsági Hálónak nem kíván tagja lenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./
1996. március 2.
Szokásos sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a szövetség életében végbement legutóbbi eseményekről, szólt a Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Fekete Zsolt Hunyad megyei képviselővel együtt a Zsil völgyében tett látogatásáról, az ottani magyarság képviselőivel létrejött találkozókról, az RMDSZ választási előkészületeiről, parlamenti munkájáról. Madaras Lázár Brassó megyei képviselő 69-es számú helyhatósági törvénymódosításával kapcsolatosan megelégedéssel nyugtázta, hogy ezentúl a polgármestereket és a helyi tanácsosokat csakis végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik fel tisztségükből. Seres Dénes szenátor, a Dél-Tirolban járt RMDSZ-küldöttség tagja leszögezte: nem igaz az - a képviselőházi vita alatt elhangzott - állítás, miszerint a világon mindenütt csak az állam hivatalos nyelvét használják a helyi tanácsok ülésein. Olaszország északi részén fekvő tartományában hivatalosan elfogadott és gyakorolt a kétnyelvűség. Dél-Tirol állami hivatalaiban (törvényszékein, helyi tanácsaiban, oktatási intézményeiben stb.) kötelező az arányossági alapon gyakorolt kétnyelvűség. /Kormányválság, bankprivatizáció, helyi tanács az RMDSZ sajtóértekezletén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1996. március 2.
Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának ifjúsági szaktestülete pályázatot hirdetett ifjúsági szervezetek számára: romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészeti programok, kutatások, felmérések támogatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./
1996. március 2.
A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./
1996. március 2.
A Sepsiillyefalván működő KIDA és LAM Alapítvánnyal kapcsolatban joggal lehet beszélni lejáratási kampányról. Az illyefalvi Hentil Kft. részére Svájcból olyan korszerű felszerelés érkezett az ottani egyházi segélyszervezettől, amely a kezdetleges taglót helyettesíti. Már fél éve használták a készüléket, amikor rendőrség szállt ki a helyszínre, megállapították, hogy a berendezéshez használt töltények engedélyezésre szoruló "robbanószereknek" tekinthetők. A felhasználók nem tudtak az engedélyezési kötelezettségről, mert a szállítmány a vámhivatalon keresztül érkezett hozzájuk. Ezután egymást érték a rendőrségi kiszállások, sőt az egyik központi napilap "Robbanószer az evangélikus segélycsomagban" címmel adott tudósítást. Kató Béla tiszteletes szerint egy rosszindulatú előítéletről van szó: a magyar egyházak fegyvereket kapnak külföldi segélyek formájában. A svájci segélyszervezetek joggal háborodtak fel a rosszindulatú gyanúsításon, immár másodszor, mert 1995 tavaszán a pénzügyőrség kifogásolta a KIDA és a LAM tevékenységét. A pénzügyőrök akkor 120 millió lej értékű pénzbírságot és vagyonelkobzást rendeltek el. A bírósági tárgyalások azonban a két alapítványnak adtak igazat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
1996. március 2.
Nagyszalontán minden évben március elején megünneplik a város legkiválóbb fiának, Arany Jánosnak az emlékét. A megújult Arany János Művelődési Egyesület /élén Nagy-György Józseffel/ idén ezt márc. 2-3-án az előzőleg meghirdetett szavalóverseny és a helyi alkotóverseny döntőjével tette eseménydússá.. A szavalóversenyre Székelykeresztúrtól Temesvárig közel százan jöttek el, megjelentek a testvérvárosok, Nagykőrös, Hajdúböszörmény, Túrkeve versenyzői is. Az alkotóversenyre tizenegy tollforgató küldte be írását, ezzel is jelezve, hogy Arany János, Sinka István, Erdélyi József és Zilahy Lajos szülőföldje most sem terméketlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
1996. március 2.
Sylvester Lajos az 1944 végi Úz-völgyi csatára emlékezik kollektív riportregényben /Úz-völgyi hegyomlás (Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996, Kaláka Könyvek) igazságot szolgáltat a túlélőknek. Hősök voltak? Nem ez a lényeg, egy véres háborúban csak vesztesek vannak. Ez a kollektív székely memoárkötet a szenvedésre, a veszteségekre koncentrál. A könyv a névtelen katonahősöknek és mártíroknak is emléket állít, s teszi ezt méltóságteljesen. Hiányt pótolva hozzájárul a közös történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. /Bogdán László: Visszaperelt történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
1996. március 2.
A Trianonnal elveszett magyar területek "békés visszakebelezéséről" kezdeményez tárgyalásokat Kávássy Sándor FKGP-képviselő. Módosító indítványával azokat a területi veszteségeket tette szóvá, ahol a békeszerződéssel megvont határ egy-egy településbe hasított bele. Kárpátalja esetében ide sorolta Barabást, Beregdarócot, Beregsurányt, Lónát, Tiszakerecsenyt és Milottát. Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke "szörnyűségesnek" nevezte ezt az indítványt, kifejtve, hogy Magyarország nem a határmódosításban, hanem a határok átjárhatóságában érdekelt. /Népszabadság, márc. 2./
1996. március 4.
Teodor Melescanu külügyminiszter meghívására az RMDSZ küldöttsége márc. 4-én találkozott a külügyminiszterrel és munkatársaival, az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról volt szó. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről változatlan: annak tartalmaznia kell a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez szükséges elveket és megoldásokat, beleérte az ET 1201-es ajánlását. A valóságban nem tapasztalható szándék a romániai magyarság helyzetének megoldására: az eddiginél rosszabb oktatási törvényt fogadott el a parlament, a napokban pedig visszautasított a helyi közigazgatásban a kisebbségek nyelvének használatával kapcsolatos olyan módosító javaslatot, amely a parlament által ratifikált kisebbségi keretegyezmény szellemében született. Az RMDSZ képviselői ismét felvetették a romániai magyarság és a kormány közötti intézményesített dialógus szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./
1996. március 4.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége febr. 29-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy márc. 1-jei kezdettel kinevezte Béres Andrást az Oktatási Főosztály élére, megbízott ügyvezető alelnöki jogkörrel. A kinevezést Markó Béla szövetségi elnök megerősítette. A magyarországi kárpótlási folyamattal kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség újabb intézkedéseket hozott az RMDSZ által a hazai igényjogosultaknak nyújtható szolgáltatások hatékonyságának biztosítására. A testület kidolgozta az SZKT elé terjesztendő javaslatát az Ügyvezető Elnökség keretében létrehozandó Mezőgazdasági Főosztály szervezési formájára, továbbá egy szociális kérdésekkel foglalkozó iroda létrehozására vonatkozóan. /Mezőgazdasági főosztály és szociális iroda létesül érdekvédelmi szervezetünknél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
