Buchwald Péter szenátor nyílt levélben szólította fel Jakab Antalt, hogy hagyjon fel személye módszeres lejáratásával, azzal az állításával, hogy része volt a romániai magyarság nemzettudatának rombolásában. Nem kér bocsánatot - írta Jakab Antal -, mert közéleti csalásban vett Buchwald Péter részt négy évvel ezelőtt. Jakab Antal jelen volt négy éve azon az RMDSZ-gyűlésen, ahol a parlamentbe jelölteket választották ki. A jelölő bizottság elnöke Dáné Tibor volt, Buchwald Péter nagybátyja. A jelöltek mindegyike kisebb-nagyobb beosztású párt-vagy KISZ-tag volt. Dr. Horák Alíz orvosnő feleslegesnek ítélte a gyűlést, mert szerinte előre eldöntötték a jelöltek névsorát. A szavazás eredményéről azt mondták, hogy "nem hivatalos végeredmény", harmadnap kiderült, hogy az "első szavazatszámlálás után reménytelen pozícióba kerültek, köztük Buchwald Péter úr s a névjegyzék élére sodortatott..." Ezt a csalafintaságot régebben Mátis Jenő is megemlítette az Orient Expresszben. /Jakab Antal: Bocsánatkérés helyett. = Orient Expressz (Bukarest)4, ápr. 17./
1996. április 17.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter ismételten kijelentette: ha Magyarországot előbb vennék be a NATO-ba mint Romániát, akkor abból fegyverkezési hajsza keletkeznék a két ország között. Ez amolyan ijesztgetés-féle a NATO irányába. Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök ápr. 9-i nyilatkozatára hívta fel a figyelmet Fodor Sándor, aki szerint föltétlenül katonai szövetségre kell lépniük a volt Varsói Szerződés és az egykori Szovjetunió egyes államainak, ha Oroszországban (a szovjet birodalom visszaállítására törekvő) kommunisták kerülnének hatalomra. Éppen az orosz terjeszkedés elleni védelem ellen volna szükség az említett - NATO-n kívüli - szövetségre. - A NATO-kibővítés ugyanis - egyelőre - illúzió. /Fodor Sándor: Több mint újsághír. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
1996. április 18.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor, a nem EU-tag országokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottság tagja a bizottság elé terjesztette előzetes jelentését, melynek következtetése: Romániát továbbra is monitorizálni kell. Josette Durrieu kijelentette, a román kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, s a parlamenttől elfogadott 200 törvény közül 100 kormányrendeletet hagyott jóvá. A prefektusoknak túl nagy hatalmuk van, ami számos polgármester felmentéséhez vezet, s következésképpen javasolja a helyhatósági választások és a hatalmak elkülönülésének figyelemmel követését. Ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a büntető törvénykönyv sajtórágalomra vonatkozó előírásait. Az emberi jogok és a kisebbségek helyzete tekintetében Durrieu hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem tűnnek késznek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. Az előjelentés szerint nem fogalmaztak meg konkrét válaszokat a romániai katolikus és református egyházak javainak visszaadásáról. /Románia további megfigyelés alatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1996. április 18.
Az RMDSZ bukaresti székházában tartotta ápr. 18-i sajtótájékoztatóját. Szabó Károly szenátor összefoglalta a legutóbbi sajtóértekezlet óta történt politikai eseményeket, említette Markó Béla szövetségi elnök budapesti megbeszélését Horn Gyula miniszterelnökkel, továbbá azt, hogy a kormánypárt által szervezett, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szemináriumon Adrian Nastase ügyvezető elnök első ízben mondta ki, hogy szükséges a konzultáció az RMDSZ-szel, mint a magyarság érdekvédelmi szervezetével, a kisebbségi kérdésről. Borbély László kifejtette, hogy az Európai Unióba való integráció során a romániai törvényeket összhangba kell hozni az európai törvénykezéssel, ennek érdekében az RMDSZ politikai ajánlattal fordult a parlamenti pártokhoz, állásfoglalásához mellékelt egy 21 törvényt tartalmazó listát, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az integrációhoz. Borbély László elmondta, hogy erre az ajánlatra még egyetlen párttól sem jött válasz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 762. sz./ A román kormány határozatának megfelelően jún. 2-án lesznek a helyhatósági választások, a második fordulót két héttel később tartják. A kampány ápr. 19-én kezdődik. /Magyar Hírlap, ápr. 18./
1996. április 18.
Ápr. 18-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, majd sajtótájékoztatót tartottak. Demeter János, a központi kampánystáb vezetője beszámolt a választási előkészületekről. Az RMDSZ fölkészült a kampányra, országosan mintegy 200 magyar polgármesterre, illetve 3000 magyar tanácsosra számítanak. Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető beszámolt az RMDSZ európai integrációs bizottságának megalakulásáról, majd arról, hogy Bukarestben folynak a tárgyalások az ellenzéki pártokkal való együttműködésről. Náznán Jenő gazdasági alelnök pedig a privatizációs folyamat nemrég lezárult első szakaszában az RMDSZ által nyújtott szolgáltatásokról. Előzetes adatok szerint mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és 100 ezer esetben segítették az igényjogosultakat az ügyintézésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 19., 763. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Az RMDSZ stratégiája szerint minden párttal hajlandó tárgyalni, leszámítva természetesen a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot. Arra a kérdésre, hogy a vezető kormánypártot is lehetséges tárgyalópartnernek tartja-e az RMDSZ, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető tájékoztatott: ezzel a párttal még nem történt eddig semmiféle egyeztetés, de nincs kizárva tárgyalás. Elmondta, az egyeztetések néhány hete tartanak Bukarestben is. - A kolozsvári helyzet túlnő a város határain. Itt országos érdekű politikáról van szó. Arra a kérdésre hogy, amint azt más felmérések mutatják, miért csökken az RMDSZ-re szavazók száma, Takács Csaba nem talált aggodalomra okot. Vida Gyula szerint az egész lakosság körében érezhető egyféle passzivitás. /Többen többet ? együtt jobban Kampánystart az RMDSZ-nél is Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. április 18.
Ápr. 18-án megtartotta esedékes félévenként találkozóját a román tengerparton Iliescu elnök és Szulejmán Demirel török államfő. Megtekintették a konstancai kikötőt, majd Neptun fürdővárosban tárgyaltak. Ugyanitt Melescanu külügyminiszter és kollégája, Emre Gonensay egyezményt írt alá arról, hogy a két ország művelődési központot nyit egymás területén. A két elnök Medgidián felavatta a Kemal Atatürkről elnevezett muzulmán teológiai és pedagógiai líceumot, majd leleplezték a modern Törökország megalapítójának emlékét megörökítő emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./
1996. április 18.
Ábrahám Dezső folytatja a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ dokumentumainak közlését. Az NTA 1991. szept. 20-i kuratóriumi ülésének jegyzőkönyvét olvashatjuk. Ábrahám kiemeli a magára vonatkozó részt, így azt, hogy főtitkári munkájáért nem kíván fizetséget. Azonban az is szerepel a jegyzőkönyvben, hogy a "pénzügyvitel rendszeressége érdekében a kuratórium ezúttal is sürgeti új alkalmazottak bevonását" a kuratórium munkájába. A kuratórium alkalmazza Cselényi Lászlót a Diaszpóra Nemzeti Videoújság munkatársaként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1996. április 18.
Tőkés László püspök a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének írt nyílt levelében visszautasította azt a szerkesztőségi megjegyzést, hogy Markó Bélával ellentétben ő nem hozta nyilvánosságra a hozzá írt leveleit. Az SZKT ülésen ugyanis mindketten felolvasták egymáshoz írt leveleiket, sőt Markó Bélánál nem is volt ott a sajátja, Tőkés Lászlótól kérte el. A napilap - hasonlóan Markó Béla elnökhöz - felszólította őt, hogy ne használja a "Tiszteletbeli Elnök Hivatala" elnevezést, ez is mutatja, hogy kinek a pártján áll a szerkesztőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1996. április 18.
A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./
1996. április 18.
Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas költőt ápr. 18-án díszpolgárává fogadta Székelyudvarhely. Az ünnepségen dr. Ferenczy Ferenc polgármester méltatta a költő munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./
1996. április 18.
Ápr. 18-án Kolozsváron megkezdődött a Báthory István Líceum háromnapos ünnepség-sorozata. Az immár hagyományos Báthory Napokra a külföldi testvériskolák is elküldték képviselőiket /ezek egyike a kassai Magyar Ipari Gimnázium/. Balázs IIdikó igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. április 19.
Felhívást intézett a szenátushoz Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. Szerinte az április 22-i titkos ülés, amelyen C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, már startból a demokrácia és a többpártrendszer, egy román szenátor és pártelnök, Románia elnökjelöltje ellen irányzott csapás, mégpedig külföldi útmutatásra. Funar kifogásolta, hogy a szenátus a román adófizetők pénzén az országban és főleg külföldön az egységes román nemzetállam és a román nép érdekei ellen harcoló RMDSZ-képviselők mentelmi jogát még nem függesztette föl. Funar szerint mindazok, akik C. V. T. meghallgatása előtt kijelentették, hogy mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSZ, Magyarország és a magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet. /Egységpárti felhívás a szenátushoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. április 19.
Ábrahám Dezső ebben az újabb folytatásban személyeskedő levelek közreadásával csak nehezíti az áttekintést, a tisztánlátást a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeiben, közben saját nagylelkűségét példázva közölte: egyszer 500 ezer /1991. júl. 19./, egyszer egymillió forintot /1991. aug. 30./ adott kölcsön az alapítványnak. Csutak István /közölt levele szerint/ Borbély Ernőt vádolta meg, kijelentve. "Borbély esetében sejthető volt az elsikkasztás". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1996. április 19.
Ápr. 19-én Bukarestbe érkezett Tóth Tibor, honvédelmi minisztériumi államtitkár-helyettes Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár meghívására, hogy tárgyaljon a két hadsereg közötti bizalomerősítést szolgáló katonai szerződésről. A szerződés tervezetét a magyar fél dolgozta ki. /Magyar Hírlap, ápr. 20./
1996. április 19.
Ápr. 19-én kezdődött meg a helyhatósági választás hivatalos kampánya. A vezető kormánypárt 16 csapatot toborzott, akik bejárják az országot, kortesbeszédeket tartanak. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, hogy a Szőcs Géza körül kialakult helyzet nem befolyásolja a választások menetét. Szőcs Géza újságai nem jelentenek elsöprő erőt. /Magyar Nemzet, ápr. 20./
1996. április 19.
Csíkszeredában, az általa alapított múzeumban, a Csíki Székely Múzeumban szimpóziumon emlékeztek meg a száz éve született Vámszer Gézáról /Nagyszeben, 1896-Kolozsvár, 1976/. Vámszer Géza 1929-ben került Csíkszeredába, ahol a tizenkét éve át a város helyi közművelődési tevékenységének egyik vezéralakja lett, miközben a főgimnáziumban nemzedékek sorát nevelte a népművészet szeretetére, a hagyományok ápolására. Domokos Pál Péterrel és a festő Nagy Imrével együtt 1930-ban ő létesítette azt a közgyűjteményt, amely a későbbi múzeum alapját képezte. Vámszer Géza 1941-től haláláig Kolozsváron élt, ahol Csíkban készült gyűjtését dolgozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1996. április 19.
Szász Enikő színésznő kezdeményezésére márciusban megalakult a Temesvári Magyar Nőszövetség. Szándéknyilatkozatuk szerint olyan bánsági magyar nőknek akarnak fórumot teremteni, akik tenni szeretnének valamit "felgyorsult ütemű beolvadásunk ellen", továbbá a sokgyermekesek megsegítésére. Alternatív oktatási programot kidolgoznak azon gyermekeknek, akik román iskolába járnak /a bánsági magyar gyermekek 70 %-a ilyen!/. Arra is gondoltak, hogy az árvaházi, a magyarság számára elveszett magyar gyermekekkel is foglalkoznak. Állástalan nők számára gyermekőrző, beteggondozó stb. munkát keresnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1996. április 19.
Ápr. 19-én Kolozsvárott a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselői jelenlétében ünnepélyesen elhelyezték a Szent Kamill Otthon alapkövét. A tervek szerint az otthon 72 ágyas lesz. Három osztrák egyesület is segít az otthon felépítésében. Tokay Rozália, az egyesület elnöke és fáradhatatlan harcosa megköszönte a segítséget. Az ünnepségen dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnöknek az egyesülethez írt levelét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20., 22./
1996. április 19.
Ápr. 19-én Brassóban, az Apáczai Csere János Egyesület rendezésében megemlékeztek Tamási Áron halálának 30. évfordulójáról. Ebből az alkalomból Tamási Áron színműírói munkásságát, műveinek nemzeti és egyetemes értékét dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke méltatta. Ezt követően a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor színjátszó csoportja bemutatta Tamási Õsvigasztalás című misztériumjátékát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 675. sz./
1996. április 19.
Fiatal belga újságíró, Christophe Haveaux látogatott Kolozsvárra. Államvizsga dolgozatát a kárpát-medencei magyar kisebbségről írta. Egy belga újság tudósítója szeretne lenni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. április 19.
Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé.
1996. április 19.
Adrian Moruzi, Brassó polgármestere nagykancellárja a romániai szabadkőműves páholynak. Elismerte, hogy ez sok esetben segítette céljai elérésében. Elmondta, hogy az emberekben téves elképzelések vannak a szabadkőművességről, holott az olyan klub, mint bármelyik más. Moruzi 1993 óta tagja a szervezetnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 19-25./
1996. április 20.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja ápr. 20-án tartotta tisztújító országos gyűlését, melyen jelen volt több külföldi és belföldi liberális párt és szervezet küldöttsége. Eckstein-Kovács Péter elnök beszámolója alapján elemezték a Szabadelvű Kör tevékenységét. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget: továbbra is Eckstein-Kovács Péter az elnök, alelnökök: Egyed Péter, Kolumbán Gábor, a titkár pedig András Péter. A Szabadelvű Kör helyzete az RMDSZ-en belül kényes, jelentette ki az újraválasztott elnök. A Szabadelvű Kör sokszor kritizálta az RMDSZ jelenlegi politizálási gyakorlatát, elsősorban azzal kapcsolatban, ahogyan az RMDSZ az önkormányzati modellt megvalósítani kívánja, de e jelenlegi vita tőlük nagyon idegen. A jelenlegi vezetőség és az őket támadók, a két tábor prioritási rendje más, mint a Szabadelvű Köré, mondta Kolumbán Gábor. "Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk mindig elsőrendűnek" - folytatta. A Szabadelvű Kör nem kíván a belső hatalmi harcokban részt venni. A közgyűlésen meghívottként jelen volt dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 764. /
1996. április 20.
Ápr. 20-án Kolozsváron meghallgatták a városi és a megyei tanács kolozsvári RMDSZ-jelöltjeit. A jelölteknek tíz kérdésre kellett írásban válaszolniuk, a helyhatósági választásokon nem érdekelt személyekből álló bizottság további kérdéseket tehetett fel. A kérdőív lényegében a jelölt végzettségére, korábbi és mostani munkahelyére, RMDSZ-beli tevékenységére, idegen nyelvtudására, viszonyára az egykori állampárthoz, valamint arra vonatkozott, hogy milyen szakbizottságban szeretne tevékenykedni a városi, illetve a megyei tanácsban, melyek az elképzelései a következő négy évre a helyhatóságban és a szervezetben. Herédi Gusztáv kivételével, aki korára és egészségi állapotára hivatkozva visszalépett, a jelenlegi tanácsosok az összejövetel kezdetén beszámoltak eddigi helyhatósági tevékenységükről is. /Meghallgatták a jelölteket. RMDSZ-tanácsosok végleges listája a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
1996. április 20.
Cselényi László a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének írt levelében elismeri, hogy Tőkés László püspökhöz írott levelét magánlevélnek szánta, nem a sajtónak, de adott belőle Ábrahám Dezsőnek. Sorait a nyilvánosság előtt is vállalja. Tőkés László válaszolt, sorai bizonyos fokig megnyugtatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./
1996. április 20.
A Floridában élő Wass Albert lett a nemrég elhunyt Kiss Jenő helyett az Erdélyi Szépmíves Céh tiszteletbeli elnöke. Az ápr. 15-i rendkívüli közgyűlésen újraalakították a vezetőséget, mert az haláleset, betegségek, kivándorlások következtében lemorzsolódott. Szőcs Géza maradt az elnök. Az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ 1990-es újraindulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. Rövidesen megjelenik Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. Az ESZC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új ideiglenes szerkesztőbizottság tagjai között van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
1996. április 22.
Ápr. 22-én Bukarestben parafálták a jugoszláv-román barátsági szerződést. A 20 évre szóló szerződést Teodor Melescanu és Milan Milutinovics külügyminiszter parafálta. Milutovicsot fogadta Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök. A barátsági szerződést május elején Belgrádban írja alá Zoran Lilic és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24., Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23. /
1996. április 22.
Ápr. 19-21-e között rendezték meg Torockón a Körmöczi János Fizikatanári Napokat. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ rendezvényén az Erdélyi Könyvtanács javaslatára bemutatták az új tankönyveket, taneszközöket. Megvitatták a romániai magyar nyelvű természettudományos oktatás fejlesztését és a magyarországi módszerekkel való összehangolást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 764. sz./
1996. április 22.
Ápr. 14-20-a között a brüsszeli székhelyű Pax Christi International /az ENSZ-ben konzultatív státussal rendelkező keresztény békemozgalom/ Ifjúsági Fórumának rendezésében Kisebbségi jogok és az önrendelkezéshez való jog címmel nemzetközi szemináriumot tartottak Antwerpenben. A résztvevők betekintést nyerhettek a belga föderatív rendszer működésébe. A szemináriumon elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyet külön delegáció juttatott el a brüsszeli román nagykövetségre. A nyilatkozat szerint Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségeket érintő törvénykezésben, felkérik a román kormányt, hasson oda, hogy a kisebbségek igényeit figyelembe véve módosítsák a tanügyi törvényt, tárgyalja a parlament az egyházakról szóló törvénytervezetet, tegye lehetővé az egyházi javak visszaszolgáltatását, biztosítsa a kétnyelvű feliratokat, illetve a kisebbségek anyanyelvének használatát a közigazgatásban. A rendezvényen az RMDSZ-t Nemes Antal külpolitikai tanácsos képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1996. április 22.
A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./
