Ápr. 26-án tartotta együttes ülését Kolozsváron az RMDSZ Megyei Ügyvezető Tanácsa és a Megyei Képviselők Tanácsa, összeállították a megyei és a városi jelölőlistát. Kolozsváron az RMDSZ nem indít önálló polgármester-jelöltet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. április 26.
Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. április 26.
A Vatikáni Rádió beszélgetést folytatott Markó Bélával, amikor az RMDSZ szövetségi elnöke Rómában járt és a pápával találkozott. Markó Béla kifejtette: fontosnak tartja, hogy helyzetükről tájékoztassák a különböző európai és nemzetközi intézményeket. Találkozott többek között Pio Laghi bíborossal, aki az oktatásügy felelőse, Etchegaray bíborossal, a Iustitia et Pax vezetőjével, továbbá a vatikáni külügyek felelősével. "...tárgyalópartnereim jól tájékozottak az erdélyi magyar katolikusok helyzetétől." -mondta, mindenütt megértést és segítőkészséget tapasztalt. Hat esztendő telt el 1989 óta, de még mindig nem született meg az ún. kultusztörvény. A történelmi magyar egyházak elkészítették a maguk tervezetét, de nem tudták elérni, hogy ezt tárgyalja a parlament. Nagy szükség lenne egyházi iskolákra. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 26./
1996. április 26.
Az RMDSZ ellenőrző bizottsága ápr. 26-án vizsgálta a Szőcs Géza pénzügyeivel kapcsolatos feltevéseket. Szőcs Géza megígérte, hogy tíz napon belül elszámolási dokumentumokat juttat el a bizottsághoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1996. április 26.
Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete ápr. 26-i ülésén ismét dr. Ferenczy Ferencet jelölte polgármesternek, megszavazták a tanácsosjelöltek listáját. A Hargita Megyei Tanácsba Kolumbán Gábort, Király Lászlót, Kinda Lászlót, Bartók Sándort és Fodor Györgyöt jelölte a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. április 26.
Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./
1996. április 26.
Március közepéig 1708 magyar érdekeltségű vállalatot jegyeztek be Romániában, így a külföldi befektetők sorában 11. helyen szerepelnek a magyar vállalatok, közölte Farkas Mária, kolozsvári ECO-InFo vezetője. A befektetett tőke nagysága /20 millió dollár/ szempontjából Magyarország a huszadik. Az első helyen Dél-Korea áll 159 millió dollárral, második Németország 156 millió dollárral. 1995-ben a magyar export 80 %-os növekedést mutatott és elérte a 357 millió dollárt, a behozatal 130 millió dollár volt. /Népszabadság, ápr. 26./
1996. április 26.
Péntek János nyelvész, kolozsvári egyetemi tanár kifejtette: a kisebbségi nyelveket nem lehet hivatalos helyen használni, ennek következményeként a nyelvhasználat fontos területei beszűkültek, majd elsorvadtak. Két területet említ, az egyik a hivatali, az adminisztratív nyelv. Nem ismerik a magyar elnevezéseket, ezért használják a buletint stb-t. Ugyanez történt a szaknyelvekkel: a technikai szaknyelv eltűnt a kisebbségi nyelvhasználatból. Az asszimetrikus kétnyelvűség az anyanyelv rendszerének bomlását eredményezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1996. április 26.
A magyarországi román kulturális értékek megőrzésének és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt ápr. 26-án Budapesten Augustin Buruza író, a bukaresti székhelyű Román Kultúráért Alapítvány elnöke és Orsós Éva államtitkár, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke. /Magyar Hírlap, ápr. 27./
1996. április 26.
Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.
1996. április 27.
Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ápr. 27-én érkezett Bukarestbe, a fekete-tengeri országok külügyminiszteri találkozójára. Személyében hat év után először járt orosz külügyminiszter Romániában. Azzal a szándékkal érkezett, hogy az évek óta húzódó alapszerződést is aláírja román kollégájával. A vendéget fogadta Iliescu elnök, ahol kiderült, hogy az egyezmény aláírását elhalasztják. Primakov kijelentette, őszintén sajnálja a dolgot, mert a kidolgozott szöveg pillanatnyilag a legjobb lett volna /a Ribbentrop-Molotov paktumot elítélő passzust nem vették volna be a dokumentumba, csak egy külön nyilatkozatba. Moszkva nem akart harmadik feleket - Moldovát és Ukrajnát - érintő kérdésben állást foglalni/. Primakov érkezése előtt Emil Constantinescu, a Román Demokrata Koalíció vezetője nyílt levélben szólította fel Iliescu elnököt, hogy konzultáljon a parlamenti pártok vezetőivel és tárja eléjük az egyezmény tartalmát. Iliescu elnök sértőnek nevezte a felszólítást, Melescanu külügyminiszter viszont az utolsó pillanatban leült a parlamenti pártokkal konzultálni. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint a kormány az ellenzék nyomására mondott le az alapszerződés parafálásáról. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, ápr- 29./
1996. április 27.
A kéthetente megjelenő Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ interjút közölt Frunda Györggyel szenátori munkájáról, az RMDSZ-ről és a Szőcs Géza-ügyről /Szőcs Géza a mai napig nem számolt el az RMDSZ-nek, Európai Idő, 8. sz./. Az interjút ismertette több nagypéldányszámú román napilap. A Romániai Magyar Szó közölte az Európai Időből Frunda Györgynek Szőcs Gézára vonatkozó kijelentéseit és Szőcs Géza erre vonatkozó kommentárjait. Frunda szenátor szerint Szőcs Géza nem mondott le, hanem az RMDSZ nem jelölte tisztségekbe 1992-ben. Az RMDSZ brassói kongresszusán nem indult egyetlen tisztségért sem, reagált Szőcs Géza, amikor bejelentette, hogy nem vállal aktív politikai tisztséget, akkor megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei tiszteletbeli elnökének, ugyanúgy a Reform Tömörülés is tiszteletbeli elnöknek választotta. Frunda állításával szemben nem folyik ellene bűnügyi vizsgálat Magyarországon, a felvett 13,7 millió forinttal kapcsolatos nyilvános elszámolását közölte az Erdélyi Napló 12. számában. Szőcs Géza az Európa Tanács parlamenti ülésein alig vett részt, állapította meg Frunda György, valójában minden egyes ülésen ott volt, felszólalt, dokumentumokat terjesztett be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. április 27.
Ápr. 25-27-e között rendezvénysorozattal ünnepelték meg Nagybányán a város első hivatásos színjátszó együttese bemutatkozó előadásának 200. és a Lendvay Márton Színjátszó Kör megalakulásának 200. évfordulóját. Ápr. 25-én a színjátszás múltját bemutató kiállítás nyílt, majd Farkas Ede ismertette a színjátszó kör történetét, ápr. 26-án került sor a 200 éves nagybányai színjátszás történetéről rendezett szimpóziumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2., 771. sz./
1996. április 27.
Az Egyesült Államokban működő Hungarian Catholic Community tagjai úgy döntöttek, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyolc tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő tanulóját évi 200 dolláros ösztöndíjjal támogatják. A díjat a Márton Áron Alapítvány kuratóriuma ítéli oda. Ugyancsak amerikai a Kulturális Alapítvány Erdélyért, amelynek lelke az egykor Csíkszeredában dolgozó Győrffy Ilona. Az ő ügybuzgalmának eredménye Marosvásárhelyen a többezer angol nyelvű kötetet tartalmazó Bay Zoltán Könyvtár, amely hamarosan önellátó lesz. Az alapítvány támogat több amerikai tanulmányutat, képzőművészeti kiállításokat szervez. - A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tíz diákja szintén részesül évi 200 dolláros ösztöndíjban. /Székedi Ferenc: Alapítvány a jövőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. április 27.
Demeter Béla személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt, ugyanis Demeter Jánosnak, Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek vagy László Dezsőnek előbb-utóbb megjelentek visszaemlékezései, válogatott írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint az övé. Demeter Béla /sz. Somkerék, 1910/ Bukarestben 1928-1931 között az Államtudományi /Közgazdasági/ Főiskolát végezte. Még főiskolás korában bátyjával, Jánossal közösen írt munkája 1930-ban jelent meg: Románia gazdasági válsága /Kolozsvár/. Testvére, Demeter János 1975-ben megjelent visszaemlékezésében /Századunk sodrában, Kriterion, Bukarest/ nem sok szót vesztegetett öccsére. János ugyanis marxista lett. 1933-ban az Erdélyi Fiatalok folyóirat kizárta soraiból az alapító tag Demeter Jánost és ezt a döntést öccse is támogatta. Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást, ő adta közre azt a kérdőívet, amely abban az időben a falukutatás fontos metodológiai kézikönyve volt. Részt vett faluszociológiai felmérésekben, így született meg Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című könyve. 1932-től a Keleti Újságnak, 1936-tól az Erdélyi Gazdának a munkatársa, 1941-től a kolozsvári Esti Lap felelős szerkesztője. 1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésében. Kolozsvár elfoglalása után a románok feljelentésére a szovjet katonák elhurcolták őt Teleki Bélával és Vita Sándorral együtt, mindhármukat Magyarországra vitték. Kiderült, hogy semmi bűnt nem követtek el, ezért szabadon engedték őket. Demeter Béla visszatért Erdélybe, az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak. Visszatért Magyarországra, 1945. júniusában megalakult a Béke-előkészítő Osztály, ahol Románia-szakértőként működött. 1945. aug. 1-jén vetette papírra nézeteit /Hozzászólás a béke-előkészítő elgondolásokhoz/ az elkövetkezendő feladatokról. Ebben figyelmeztetett: "Magyarország önszántából játssza a bűnbak szerepét, minden bűnt magára vállal... Szomszédai örömmel látják ebben a szerepben és még jobban belelovalják". Törekeni kell arra, hogy a politikai és etnikai határok egybeessenek, vallotta. Az új határ mellett olyan kisebbségvédelmi rendszert, nemzetiségi törvényt tartott fontosnak, melyet nemzetközi biztosítékok garantálnak. 1945-ben többször járt Erdélyben, adatokat gyűjtött az erdélyi magyarság sérelmeiről, a magyarellenes törvényekről, a magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitások jegyzőkönyvi ismertetését végezte. Õ készítette el Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 tavaszán történt moszkvai útjára az Erdélyre vonatkozó határterveket, amikor pedig kiderült, hogy a határmódosítást nem támogatják a nagyhatalmak, akkor részt vett egy kisebbségvédelmi szerződéstervezet kidolgozásában, melyet a Romániával megkötendő békeszerződésbe akartak belefoglalni. 1946. aug. 29-én Gyöngyösi János a nagyhatalmak elé terjesztette a törvénytervezetet, de a szövetségesek ezt is elutasították. Demeter Béla részt vett egy székely autonómia-tervezet előkészítésében is, azonban ez nem került ki a béketárgyalásokra. Több nagy tanulmányban elemezte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, rávilágítva arra, milyen nagy az eltérés a Groza-kormány sokat hangoztatott magyar-barát politikája és a gyakorlat között. Szinte egyedüliként figyelmeztetett: a békedelegációba be kell vonni az erdélyi magyar szakértőket is, mert az erdélyi magyarság következetes álláspontja, hogy róluk nélkülük ne döntsenek. Demeter Béla jelen volt Párizsban a béketárgyalásokon, az autentikus erdélyi magyar vezetőket próbálta képviselni, cáfolva a felszólaló Tatarescu külügyminisztert, aki szerint az erdélyi magyarság a határok megváltoztathatatlanságának híve. /Tatarescu éppen a hírhedett 1945. novemberi Magyar Népi Szövetség /MNSZ/-kiáltványra hivatkozott./ Demeter Bélának volt köszönhető, hogy a Márton Áron, Lakatos István, Vásárhelyi János, Korparich Ede által 1946. ápr. 29-én aláírt Memorandumot - melyben tiltakoznak az MNSZ-kiáltvány ellen, a párizsi béketárgyalásokon felhasználták.- A Kisgazdapárt szétverése, Nagy Ferenc 1947. májusi lemondása, Gyöngyösi János külügyminiszter bukása után Demeter Bélát is lefogták és kínzással a "reakciós körök" békeelőkészítő szerepére akartak belőle vallomást kicsikarni. Az AVH négyhónapos vallatással sem tudott kiverni belőle semmit. Végül szabadon engedték. Vidéken élt egészen addig, amíg 1951. márc. 15-én az ÁVH elhurcolta és ápr. 18-án kiadta a román hatóságoknak. Demeter Bélát az akkor már lefogott Márton Áron-Lakatos István-Korparich Ede-Venczel József-perben akarták felhasználni. Õ lett volna a koronatanúja annak a vádnak, hogy Venczelék "bizalmas" adatokat szolgáltattak ki Magyarországnak, azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Demeter Bélából azonban semmit sem tudtak kiszedni és 1952. dec. 24-én a kínzásokba belehalt. /Békési Gábor: Demeter Béla emlékezete /1910-1952/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26-27./
1996. április 28.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. április 28.
Ápr. 26-28-a között Bukarestben rendezték meg a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés fórumát, melyen az RMDSZ-t Neményi József Nándor és Mátis Jenő képviselte. A fórum Nemzeti kisebbségek és gazdaságpolitika Romániában munkacsoportjában Neményi József Nándor az agrárpolitika nemzeti kisebbségeket érintő vonatkozásairól tartott előadást, Mátis Jenő pedig a magyar kisebbségnek gazdasági egységek vezetésében való részvételéről. Rámutatott a diszkriminációra: a részvényesek közgyűlésébe, illetve az igazgatótanácsokba kinevezett vezetők között a megyékben a lakosságon belüli számarányuknál kevesebb a magyar nemzetiségű: Hargita megyében a magyar lakosság 85 %-os, a kinevezett vezetők között viszont 44 %-os az arányuk, Kovászna megye 76 %-os magyar lakossága mellett 41 %, Maros megye 43 %-os magyar lakossága mellett mindössze 3 % /!/, Kolozs megyében a 20 %-os részarányhoz viszonyítva csupán 2 %, Brassó megyében a 12 %-hoz viszonyítva 1 %, és Biharban is csak 8 %-os a képviselet a megye 28 %-os magyarságához képest. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2., 771. sz./
1996. április 29.
Ápr. 29-én Aradon ismeretlen tettes fekete festékkel próbálta eltüntetni az aradi magyarság szimbólumértékű nyomait az aradi vértanúk emlékművének márványtábláján, a Jelen napilap cégtábláján, a Tulipán könyvesbolt cégtábláján /amelynek ablakára az ismeretlen horogkeresztet is festett/, és az aradi általános iskola magyar feliratán. Az RMDSZ Arad megyei vezetősége tiltakozott és vizsgálatot kért. /Valakinek nem tetszik a jelen sem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Korábban az RMDSZ megyei szervezetének bejáratára felírták: "Le az RMDSZ-szel". Hosszú Zoltán szenátor jelezte, hogy Arad román nyelvű, Adevarul című helyi lapjában a választási kampány kezdete óta számos uszító hangvételű írás jelent meg az RMDSZ és a magyarság ellen. /Provokáló kampánykezdés Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
1996. április 29.
Csernakeresztúrt a megmaradás szigetének szokták emlegetni, különösen amióta 1994-ben a Hagyományőrző Egyesületüket bejegyezték. Berendezték az idetelepült bukovinai székelyek emlékeit tartalmazó tájházat, amelyet mind többen látogatnak. Ápr. 24-én mesemondó versenyt rendeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1996. április 29.
Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője ír a Népszabadságban arról, hogy 1989 után intézményes keretek teremtődtek Magyarországon a határon túli magyar kultúra támogatására, így a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, a civil szférában a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia, kiegészítő nevén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Duna Televízió. Kántor szerint olyan intézmény szükséges, mint a British Council, amely "egységben akarja és képes látni az illető nyelvhez, egy nemzet szellemiségéhez kötött kultúrát. Nekünk nincs még ilyen intézményünk. Bár ha meggondolom, hogy létezik a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, akkor az Anyanyelvi Konferenciánkat akár az angol és a német intézetek testvérszervezetének tekinteném. Feltételes módban egyelőre, mert nem elég a vállalás, a szándék - anyagi eszközök hiányában marad minden a régiben." Érdemes vitát kezdeni a kérdésről. /Kántor Lajos: Hozzuk át Magyarországra a házsongárdi temetőt? = Népszabadság, ápr. 29./ Kántor Lajos tehát a Magyarok Világszövetségét MVSZ/ nem említi az erre alkalmas szervezetnek, sőt a másiknak, a Pomogáts vezette Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságnak igényel nagyobb összeget, miközben az MVSZ súlyos anyagi gondokkal küzd. Kántor Lajos már korábban is kifejezte, hogy ellenérzéssel van az MVSZ ellen, már 1995-ben aláírta az MVSZ-ellenes kollektív nyilatkozatot: Magyar Hírlap, 1995. márc. 8./
1996. április 30.
Az RMDSZ bukaresti székházában tartotta ápr. 30-i sajtóértekezletét. Markó Béla beszámolt római látogatásáról, összefoglalta az RMDSZ választási célkitűzéseit, beszélt a nacionalista retorika fölerősödéséről és a szövetség készségéről az ország demokratikus erőivel való együttműködésre. Az RMDSZ választási programjában kettős célt követ: a magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét, és a társadalom általános érdekeinek védelmét. Az RMDSZ kérni fogja, hogy az elektronikus médiában jelöltjei magyarul szólhassanak választóikhoz. A három magyarellenes programot hirdető nacionalista párton kívül valamennyi parlamenti párttal lehetőség van választási egyezségre. A Hargita és Kovászna megyéből "elüldözöttek" témájának előrángatására, erre a diverzióra számítani lehetett, mondta Markó Béla, azonban sértő, hogy Iliescu elnök reagált a jelentkezésükre és kijelentette, hogy a két megyében nem forradalmi cselekmények történtek, hanem etnikai jellegű leszámolás volt 1989 decemberében. Egyébként az elmúlt hat évben nőtt a két megyében a románok száma, a románok lényegesen több lakást kaptak, mint a magyarok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 770. sz./ Az RMDSZ 16 megyében állít jelölteket, 254 képviselője indul polgármesteri, 257 polgármester-helyettesi, 6142, illetve 594 a helyi és megyei tanácstagi tisztségekért - jelentették be a bukaresti sajtóértekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9., Magyar Hírlap, máj. 2./
1996. április 30.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke a NATO védelmi kollégiumának római tanácskozásán felvetette azt a javaslatot, hogy a békepartnerségi programot az európai biztonság független szervezetévé fejlesszék. A vezető román párt terjedelmes nyilatkozatban tiltakozott a felvetés ellen, végül Petre Roman ápr. 26-án visszavonta javaslatát. Ez már a második hasonló megnyilvánulás, előzőleg ápr. 8-án Dumitru Cioflina vezérkari főnök beszélt egy NATO-n kívüli regionális szövetség létrehozásának lehetőségéről. Ezt a nyilatkozatot is lényegében visszavonták. /RM, ápr. 30./
1996. április 30.
Csíkszeredában ápr. 30-án hajnalig tartott a vita arról, hogy ki legyen az RMDSZ polgármester-jelöltje. Először holtversenyben Buzás Lászlót és dr. Csedő Csaba jelenlegi polgármestert jelölték , végül Buzás László lett az RMDSZ jelöltje. Buzás László közgazdász, 1983. febr. 28-án államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, a vád az volt, hogy az előzőleg letartóztatott Borbély Ernővel együtt kisebbségi jogvédelmi szerveztet akartak létrehozni. Buzás 1987. febr. 25-én szabadult, majd 1989-ben - Borbély Ernőt követve - Magyarországra települt. Mindketten 1990 tavaszán tértek vissza. A városban más magyar jelöltek is vannak: Rákosi Zoltán a Tömörülés Csíkszeredáért jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1996. április 30.
A határon túli magyar irodalom megfelelő magyarországi terjesztése érdekében információs bázist kell létrehozni, amely a Magyar Írószövetségen belül is működhetne, jelentette ki Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ápr. 28-án, a III. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében megrendezett határon túli magyar kiadók találkozóján. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: elhatározták, hogy a magyarországi támogatásban részesülő könyvekből 50-100 példányt eljuttatnak a magyar könyvtáraknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1996. április 30.
Rólunk mindenki megfeledkezett, mondják Petrozsényban, nem lehet kapni a Romániai Magyar Szót, a könyvesboltba sem jutnak el a magyar könyvek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1996. április 30.
Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.
1996. május 1.
Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1996. május 1.
Az elmúlt években többször felmerült a Romániában élő nem románok lojalitásának kérdése. Gheorghe Funar azt erőltette, hogy az államigazgatásban dolgozó magyarok írjanak alá egy, a román állam iránti lojalitási nyilatkozatot és tegyenek a román nyelv és alkotmány ismeretét tükröző vizsgát. Az agyonhallgatott 1945-ös nemzetiségi statútum viszont kimondja: "Bármelyik szolgálati ághoz tartozó közhivatalnok" nem kényszeríthető román nyelvvizsgára. Ennek ellenére kérik többen a lojalitást a nemzeti kisebbségektől. A lojalitás, amennyiben többet feltételez, mint a jogkövetésben megnyilvánuló törvénytisztelet, antidemokratikus és diszkriminatív követelmény. Azért sem lehet lojalitási nyilatkozatot megkövetelni, mert "megléte esetén egy olyan bűnösségi vélelmet állítana fel, amely eredetileg egy államellenes magatartást feltételez, amit csak egy lojalitási nyilatkozattal lehet kivédeni." /Tamás Sándor: Néhány gondolat a lojalitásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
1996. május 1.
1990 óta évente megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Gazda József egyesületi elnök elmondta, hogy az 1977-es földrengés óta nincs kultúrháza Kovásznának, építenek ugyan újat, de az még évekig eltart. Ennek ellenére rendezik meg ezeket a napokat. Ilyenkor élnek a testvérvárosi kapcsolatok: Nagykanizsa évek óta autóbuszt megtöltő küldöttséggel érkezik, ezenkívül a Kőrösi Csoma nevét viselő magyarországi iskolák küldöttségei is megjelennek. Idén diákkerekasztalt szerveztek, ahol Õseink nyomában címmel emlékeztek a honfoglalás millecentenáriumában. Minden évben tudományos szimpózium is zajlik ilyenkor, idén Erdélyi utazók címmel. 1992 óta képzőművészeti kiállítást is rendeznek, a tavalyi tárlat címe: A hit parancsolatai, az ideinek pedig: Magunk keresése. Idén megjelentették harmadik könyvüket Kőrösi Csoma a lélek tükrében címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
1996. május 1.
Temes megyében a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvén. A vegyes családokban és a magyar családok egy részében otthon is a román nyelv használatos. Sokan azért sem szívesen beszélnek magyarul, mert szókincsük szegényes. A riporter /Gazda Árpád/ Gátaljára látogatott el, a Temesvártól 46 km-re levő, 4044 lelket számláló községbe. Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság negyede /1042 fő/ magyar. 1910-ben még magyar többségű volt /1883 magyar, 1219 román lakos/. Az utcákon alig hallható magyar szó, pedig 1992-ben közel hatszázan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola és óvoda a hetvenes években a szülők érdektelensége miatt szűnt meg. 1990-ben újraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszűnt, 1992-ben újraindult öt gyermekkel, 1993-ban megszűnt. 1994 óta újra működik, 4-5 tanulóval. Gyermek pedig volna. A román iskola első osztályába idén tizennyolc magyar vagy félmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plébános 52 elemistának és középiskolásnak tart magyarul hittanórát. Amint kimennek a hittanóráról, románra fordítják a szót, mondja a plébános. Nagyon sok a vegyes
házasság Gátalján. Apró Julianna tanítónő nagy lelkesedéssel fogott munkába, bekopogott a magyar családokhoz, de a legtöbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskoláról. A magyar óvodában sem jobb a helyzet. - Temesváron, ahol a megye magyarságának a fele /33 733 személy/ él, szintén nem rózsás a helyzet. A bánsági egyházmegye csak 1989 után, a németek tömeges elvándorlása után vált magyar nyelvűvé. Sebastian Kräuter temesvári püspök irodájának ajtajára csak románul írták ki a fogadóórák rendjét. A vidéken a papok többsége német anyanyelvű. - Szinte nincs olyan település Temes megyében, ahol ne élne magyar, de lélekszámuk általában alacsonyabb annál, hogy magyar iskolát lehessen indítani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatásért felelős tanfelügyelője. Szakképzett tanárokban is hiány van. /Gazda Árpád: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
