|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. szeptember 7.Szept. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházában Birtalan József gazdasági ügyvezető alelnök meghívására a kárpótlás lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati kérdések megtárgyalására került sor. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ megyei és területi szervezeteinek a kárpótlási kérdések rendezésére kijelölt munkatársai. A résztvevők megvitatták az adatlapok kitöltésének lebonyolítását. A kérdéssel foglalkozó munkatársak a kárpótlás igényléséhez szükséges adatlapokat, valamint a kárpótlási jegyeknek életjáradékra való átváltásához szükséges igénybejelentő lapokat kaptak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./1997. szeptember 7.Zetelakán idén másodszor rendezték meg a Zetelaki Napokat. Szept. 7-én, az ünnepség első napján felavatták az első és második világháborúban elesettek emlékére állított emlékművet, a 199 elesett nevét bevésték a fekete márványlapokba. Az avatóünnepségen beszédet mondott többek között Ilyés András, a helyi Dr. Boros Fortunát Gimnázium igazgatója, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa /főispánja/, majd Sütő András, aki Bethlen Gábort idézte: úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./1997. szeptember 7.Szept. 7-én emlékeztek Jobbágytelkén a helyi iskola fennállásának 140. évfordulójára. Az ünnepség alkalmából két emléktáblát helyeztek el az iskola falán.. Az egyiket gróf Mailáth Gusztáv Károly volt erdélyi püspök /1897-1937/, egyben az iskola mecénása, a másikat Petre Kálmán /1887-1927/ tanár, költő és közíró emlékére. A helyszínen meg lehetett vásárolni a Bekecsalja lapot. Az ünnepségre eljött komáromi iskola tanulóinak néptáncosai felléptek, őket követte a jól ismert jobbágytelki együttes. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./1997. szeptember 7.A máramarosi Felsővisó alig 70 lelket számláló református gyülekezete új templomot épített, melynek felavatásán, szept. 7-én Tőkés László püspök hirdetett igét. A templomépítésről Sipos István máramarosszigeti lelkipásztor tartott beszámolót, megköszönve a más felekezetűek, más anyanyelvűek segítségét. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./1997. szeptember 7.Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1997. szeptember 7.Szept. 7-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlését, melyen az Országos Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, az Állampolgár Menedzser Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület képviselői vettek részt. Jelen volt Ráduly Róbert képviselő, valamint Bajkó Ildikó az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya képviseletében. A gyűlés megválasztotta a MIT küldötteit az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusára, illetve azt a bizottságot, amely ki kell dolgozza a MIT álláspontját a kongresszuson várhatóan felmerülő kérdésekben. Az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának munkáját Ráduly Róbert képviselő ismertette. A napirend másik fontos pontja a központi kormányzati intézményekkel való kapcsolat javítása volt. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a kapcsolattartást jobban össze kell hangolni a MIT tagszervezetei között. Ennek kapcsán egyes felszólalók azt nehezményezték, hogy az 1997. nyári programok esetében nem történt megfelelő egyeztetés az magyar ifjúsági szervezetek között, ezért sok esetben átfedések voltak, melyek kedvezőtlenül befolyásolták a részvevők számát. Kali Zoltán elnök javaslatára a jelenlevők eldöntötték, hogy a mindenkori küldöttgyűlés egyik napirendi pontja a szervezetek elkövetkező két hónapi programjának az egyeztetése lesz. A küldöttgyűlés felkérte Kali Zoltánt, a MIT elnökét, hogy az idei gyergyói küldöttgyűlés döntése alapján továbbítsa az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriumának az Ifjúsági szaktestület kibővítésére vonatkozó kérést.1997. szeptember 7.Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./1997. szeptember 7.Marosvásárhelyen szept. 7-én ünnepséggel emlékeztek a városban folyó 440 éves református oktatásra: a volt Református Kollégiumba, a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumban gyűltek össze, a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Köre 1100 meghívót nyomtatott ki. Utólag kiderült, hogy több évfolyamfelelős nem küldött ki minden példányt. Sokan készültek lelkesen, önfeláldozó munkával erre az évfordulóra, köztük a lelkészek is. Az ünneplő sokaság nyilatkozatban szállt síkra azért, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminisztériumi döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Farkas Líceum magyar középiskolaként működhessen. A nyilatkozatot eljuttatják az ország vezetőinek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./1997. szeptember 7.Közös nyilatkozat aláírásával véget ért szept. 7-én Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence átjárhatóságának elősegítését célul tűző Kárpát-Alpok Alapítvány negyedszer rendezett tanácskozása /szept. 6-7./, melyet a térség magyar polgármestereinek rendeztek. Közösség és önkormányzat volt a nemzetközi találkozó címe, melyre az erdélyi polgármestereken kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek résztvevők. Széles témakört tekintettek át, mint az erdélyi autonómia-formák története, az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségei, az egyházak és az önkormányzatok viszonya stb. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./ Két napon át a Kárpát-Alpok Alapítvány jobbnál jobb előadásokkal traktálta a II. Kárpát-medencei önkormányzati konferencia résztvevőit, értékelte Oláh István a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A tanácskozáson 135-en jelentek meg. A rendezvényt a városba látogató Habsburg Ottó is megtisztelte jelenlétével, akinek Bedő Árpád elnök átadta a Kárpát-Alpok Alapítvány ajándékát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ Bedő Árpád, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy folytatni fogják az önkormányzatok együttműködését fejlesztő munkát. /Új Magyarország, szept. 8./1997. szeptember 8.Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének javaslatára az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése határozatban fejezte ki megdöbbenését Meciar szlovák kormányfőnek a Szlovákia és Magyarország közötti "önkéntes" lakosságcserére vonatkozó indítványa kapcsán. A határozat szorgalmazza, hogy a magyar kormány hivatalosan utasítsa vissza a szlovák kezdeményezést. Tőkés Lászlónak a Bihar megyei RMDSZ-hez intézett levelében kérte a testületet, fejezze ki nem tetszését amiatt, hogy Horn Gyula a győri találkozó után "huzamosabb ideig elhallgatta szlovák hivatali kollégája fenyegető indítványát", illetve szorgalmazza, hogy a magyar kormány "tartsa elemi kötelességének a határon túli magyar közösségek tájékoztatását az őket érintő kérdésekről", sürgesse a Benes-dekrétum visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9., Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének határozata. = Magyar Nemzet, szept. 9./1997. szeptember 9.A szlovák alkotmánybíróság szept. 9-én kihirdette a szlovák nyelvtörvénnyel /1995. nov. 15-én elfogadott államnyelv törvénye/ kapcsolatos véleményét, amely szerint a nyelvtörvény csupán egyetlen pontban nincs összhangban az alkotmánnyal /eszerint az állampolgárok egyedül államnyelven írott beadványokkal fordulhatnak közintézményekhez/. A Magyar Koalíció pártjai csalódással fogadták a hírt. Nemzetközi szervezetekhez kellene folyamodni, állapította meg Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Az alkotmánybíróság döntése nem kifogásolta az államnyelv utca- és helységnevekre vonatkozó előírásait. /Magyar Hírlap, szept. 10./1997. szeptember 9.Szept. 8-9-én az egy éve alakult lelkes Zilah-Ligeti Egyházközség szervezésében az 1989 után végzett ifjú lelkipásztorok találkoztak. Az 1989-1996 között végzett 81 református lelkész közül 60-an vettek részt a találkozón. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./1997. szeptember 9.Az 1996-1997-es tanévben az előző tanévhez képest a magyar pedagógusok létszáma növekedett /14 487-ről 15 636 főre/, miközben a tanulók száma csökkent, olvasható Murvai László összefoglalójában. Ennek egyik oka az osztályok létszámának csökkenése, továbbá a megyei tanfelügyelőség azokat a tanárokat, akik részben az V-VIII. osztályban, részben a líceumokban oktatnak, két személynek tüntetik fel. A tanárok 81,7 %-a rendelkezik szakképesítéssel. A líceumokban oktató diplomás tanárok országos átlaga 91,1 %, a magyar nyelven oktatóknál viszont csak 86 %. Ennek az az oka, hogy 1989-ig a magyar tanárképzést visszafejlesztették, a lemaradást a mai napig sem sikerült behozni. A képesítés nélküli tanárok a legnagyobb számban éppen Kovászna és Hargita megyében van, ahol a legnagyobb a tanulók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./1997. szeptember 9.Szamosújváron a börtönmúzeum avatási ünnepségén Augustin Brinzas lelkész a nemzetbiztonsági törvény módosítását javasolta, hogy ezzel a legionárius szervezet törvényes keretek között létezhessen. A lelkész, aki 1989 óta számos egyházi szertartást celebrált a legionáriusok emlékére, a hallgatóság körében pártfogót talált: Vasile Matei egységpárti képviselő bejelentette: támogatja a Legionárius Mozgalom legalizálását. Arra hivatkozott, hogy létezik etnikai kritériumok alapján párt, az RMDSZ, amelyet nem tekintenek a nemzetbiztonságot veszélyeztetőnek, akkor kell léteznie a mozgalomnak is. Ezzel szemben Iuliu Pacurariu, a Demokrata Párt képviselője ellenezte a javaslatot, mondván, nincs különbség kommunista és fasiszta-legionárius doktrína között. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1997. szeptember 9.Medvigy Endre irodalomkutató, a Szent László Akadémia /Budapest/ dékánja tartott Székelyudvarhelyen előadást a 100 éve született Sinka István költő életművéről. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./1997. szeptember 9.Szept. 9-én görög katolikusok tüntettek Nagyváradon, visszakövetelve a görög katolikus egyház javait: templomait, kolostorait, ingatlanait. A tüntetők szerint nyolc évvel a rendszerváltás után sem szűnt meg egyházuk elnyomatása. A tüntetők beadványt küldtek Emil Constantinescu államelnöknek és a megyei prefektusnak, az 1948. évi 358-as számú törvényre hivatkoztak, melynek értelmében elvették egyházuk vagyonát. Az 1948 előtti állapotok visszaállítását követelték. Memorandumukhoz 3000 görög katolikus aláírását mellékelték. A tüntetők nevében Gavril Nicoara elmondta, hogy a tüntetéseket rendszeresen megismétlik addig, amíg jogorvoslatot nem kapnak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10./1997. szeptember 10.Több román képviselő a parlamenti vitán azt szeretné elérni, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákat a jelenlegi 20 helyett 40 %-os kisebbségi lakosságarány esetén lehessen csak használni. Zeno Opris, a kormány főtitkára leszögezte: ha 20-ról 40 %-ra növelnék az arányt, akkor az nem a magyarokat, hanem a többi nemzetiséget érintené hátrányosan. Jelenleg kb. 1100 helységben lehet kétnyelvű táblákat kitűzni, a 40 százalékos határ esetén viszont 780-ra csökken az érintett települések száma. /Új Magyarország, szept. 10./1997. szeptember 10.Romániában rendszeres a magyarellenes kampány, melyet különös hatékonysággal használ a románság félrevezetésére a mindenkori román uralkodó politika. Király Károly terjedelmes írásában kemény hangon bírálta az RMDSZ politikáját. A Sepsiszentgyörgyön élő idős politikus vitatja az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének jogosságát, ostorozza a "mindenkori román uralkodó politikát", a "demokratikusnak mondott koalíciós román kormány bűnös cinkosságát" az általános magyarellenes kampánnyal. Bírálta a magyar kormány "Románia sorsa iránti aggodalmat tanúsító" reagálását /ennek alátámasztására Göncz Árpád nyilatkozatait idézte/. Szerinte az RMDSZ vezetői "mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a magyar kormánypolitika követeléseinek", és nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Ezzel szemben áll a másik irányzat, amely "szembeszegül a hagyományos román homogenizáló ortodoxiával és a nemzetállam eszméjével" és következetesen síkraszáll az önrendelkezésért. Ide tartozónak mondja önmagán kívül Tőkés Lászlót, Krizbai Imrét, Kincses Elődöt, Borsos Gézát, Sántha Pál Vilmost, Katona Ádámot, Fábián Ernőt, Csutak Istvánt, Gazda Józsefet, Gazda Árpádot, Patrubány Miklóst, a magyar történelmi egyházak püspökeit és papjait. Mindent el kell követni, hogy ez az irányzat kerekedjék felül az októberi RMDSZ-kongresszuson, mivel ez "egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban". /Király Károly: Az uborkaszezon és a Ciorbea kormány dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A Romániai Magyar Szó közölte Tokay György Mire szerződtünk, mire vállalkoztunk? és Verestóy Attila A sehova sem vezető út című válaszcikkeit is, akik elutasították Király Károly álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./1997. szeptember 10.Ha nem ilyen szószátyár Meciar miniszterelnök, a világ sohasem tudja meg, mit forgat a fejében, "és ha nincs ez a nagy felzúdulás, akkor szép suttyomban meg is valósítja ötletét." "Ez már a sokadik példa arra, hogy a magyar külpolitika túlságosan szemérmes. Érthetetlen, miért hallgatja el a szomszédos államvezérek ilyen égbekiáltó ötleteit. Vajon még milyen alkalommal történt meg, hogy Horn Gyula elsápadt..."? Itt van például a katonai együttműködés. "Vajon egyetlen katonakoktélon sem hangzott el némi utalás arra, hogy úgyis megtöltik kaszárnyákkal a Székelyföldet, ha a szomszéd tiltakozni merészel?" /Nits Árpád: Sápadozó diplomácia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./1997. szeptember 10.Brüsszelben Magyarország delegációja szept. 10-én megkezdte a NATO-felvételi tárgyalásokat. A magyar küldöttség vezetője Somogyi Ferenc külügyi államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1997. szeptember 10.A görög katolikusok tüntetéseinek hírére Victor Ciorbea miniszterelnök bejelentette, hogy az állam hozzájárul Bukarestben egy gigantikus ortodox katedrális megépítéséhez. Előzőleg Teoctist ortodox pátriárka kérte a kormány támogatását. Teoctist ortodox egyházfő bejelentette: ezt úgy tekinti, hogy az állam egyértelműen az ortodoxia mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./1997. szeptember 11.A kolozsvári Tinivár Kiadó szept. 1-8-a között megrendezte első diákújságíró táborát Erdőcsinádon. Az Illyés Alapítvány támogatásával kilenc diák ismerkedhetett meg az újságírással. Vezetőik a Diákabrak kiadói voltak, a felelős kiadó, dr. Bartha Zoltán és a munkatársai. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./1997. szeptember 11.Szatmárnémetiben Horea Anderco polgármester hallani sem akar a kétnyelvű helységnévtáblákról, mert "alkotmányellenesnek" tarja a kormányhatározatot. A helyi parasztpárti vezetők is így vélekednek. A polgármester csak a parlamenti döntést fogadja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1997. szeptember 11.A nemzeti tudat építéséhez nyújt segítséget Kozma Dezső könyve /Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997/. A negyvennyolc bemutatott személy között van Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Mikó Imre és Brassai Károly. /Simon Attila: Honismeretünk bővítéséért. =Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./1997. szeptember 11.Lucian Boia a Bukaresti Egyetem tanára, akinek nagy feltűnést keltett kötete /Magyarul: Történelem és mítosz a románság tudatában /Humanitas, Bukarest, 1997/, a Dilema bukaresti hetilap aug. 29-i számában ugyanerről a témáról írt. Az A Hét fordításban közölte írását. Lucian Boia felvázolta, hogy milyen is a román ember: béketűrő, Európát védte, ezért virágozhatott Nyugat. A román nép vendégszerető, nagylelkű, ezt mások kihasználták. "Pedig illene tudniuk, hogyan viselkedjenek egy olyan házban, amely nem az övék. Mert ezek mind később jöttek. Csak a román volt itt öröktől fogva." "Nálunk még a kommunizmus is emberséges volt vagy idővel azzá vált." A román nép egységes. "Románnak lenni annyi, mint ortodox hitűnek lenni." - így sorolja a szerző kissé ironikusan a román szellemi életben állandóan ismert megállapításokat. Lucian Boia figyelmeztetett: az nem a legjobb útja az Európához való felzárkózásnak. Jó lenne "megszabadulni üldözési mániánktól és attól a manicheista történelemszemlélettől, amely szerint a gonosz idegenek mindig a derék románokra fenik a fogukat." /Lucian Boia: Vázlatos román mitológia. = A Hét (Bukarest), szept. 11./ Ugyanerről: szept. 2.1997. szeptember 11.A 22-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség 20 százalékban jelen van, kétnyelvű helységnévtáblák helyezhetők el. Az 1992-es népszámlálást alapul véve 959 magyar nyelvű tábla helyezhető el, tájékoztatott Ladányi László, a képviselő iroda vezetője. A legtöbb magyar táblát Hargita megyében lehet kitenni /221 település/, ezt követi Maros megye /123 település/, Szatmár /107/, Kovászna /106/, Bihar /95/, Kolozs /85/, Szilágy /58/, Fehér /31/, Temes /27/, Besztrece-Naszód /26/, Arad /25/, Brassó /24/, Máramaros /19/, Bákó /6/ és Hunyad /2/. A 100 %-ban magyarok által lakott településekből Hargita megyében 85 van, Maros megyében 15, Kovászna megyében 11, Kolozs megyében 4, Szatmár megyében 3, Bihar megyében 2, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében 1-1. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./1997. szeptember 11.Szept. 11-én tartotta az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét, melyen Markó Béla szövetségi elnökön és Takács Csaba ügyvezető elnökön kívül részt vett Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Márton Árpád és Elek Barna képviselők. Az ülés végén Ráduly Róbert képviselő ismertette a kormány és a parlament tevékenységét, különös tekintettel a kisebbségeket és a fiatalokat érintő törvényekre és kormányhatározatokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./1997. szeptember 11.Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elmondta, hogy jó a kapcsolata Ion Catamitru művelődésügyi miniszterrel. A minisztériumban öten vannak magyarok. Nehéz volt a folyóiratok támogatásának megállapítása. Hajdu Győző sérelmezte, hogy lapja, az eddig kormánytámogatással megjelenő Együtt-Impreuna januártól nem kap támogatást. Az államtitkárt támadások érték, amikor leváltotta a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának vezetőjét, de erre szüksége volt a "színházlátogató közönségnek", a leváltásnak szakmai okai voltak. /Bán Kata: Beszélgetés Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./1997. szeptember 11.Az oktatási törvény módosításával megvalósult a jogi keret a kisebbség anyanyelven való képzésére, de még nincs rá lehetőség, hogy alkalmazni is lehessen: hiányoznak magyar nyelvű tankönyvek, sok helyen pedig magyar szaktanárok is, fejtette ki Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási főosztályának kellene a szellemi irányító központnak lenni, mondta, a munkába be kell kapcsolódnia a Tokay György által vezetett kisebbségi minisztériumnak és Béres András oktatási államtitkárnak. Az RMDSZ-nek főtanfelügyelői, tanfelügyelői vannak, tehát létezik a végrehajtói keret. A munkába be kell vonni természetesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a Bolyai Társaságot és a magyar egyetemi tanárokat is. Minden régióban meg kell teremteni az anyanyelvi képzés lehetőségeit, a moldvai csángók körében is. Van már tudományos felmérés arról, hogy a moldvai csángóknál hol kell fakultatív jellegű órákat tartani. Elkészült a felsőoktatásra vonatkozó tanulmány is, amely arról szól, hogyan lehet megszervezni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolán, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a tagozatos egyetemeket. Létre kell hozni a romániai magyar oktatás teljességét felölelő adatbázist. /Szász Csaba: Átmeneti időszak. Tervekben bővelkedve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./1997. szeptember 11.Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||