Markó Béla szövetségi elnök nov. 8-án Kolozsváron találkozott a Bolyai Társaság választmányával. A találkozón, amelyen részt vett Béres András tanügyi államtitkár is, a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről folyt tanácskozás, a Markó Béla és Takács Csaba által közzétett közlemény szellemében. A részvevők megegyeztek abban, hogy az RMDSZ illetékes főosztályán keresztül rövidesen közzéteszik és közvitára bocsátják az önálló kolozsvári egyetem és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének koncepcióját, amely az RMDSZ oktatási stratégiájának kötelező érvényű dokumentumává válik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 8.
A Bolyai Társaság nyilatkozatot adott ki, ebben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, bukaresti látogatásakor tett nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem más városban létesüljön. Ezzel ugyanis a kormányfő megszegte azt az elvet, hogy a felelős magyar kormány képviselői nem nyilatkozhatnak a magyar kisebbséget érintő kérdésekben, csakis az RMDSZ vezetőivel való konzultálás, egyeztetés után. A Bolyai Társaság mérvadóbbnak tartja Victor Ciorbea miniszterelnök tavasszal tett kijelentését, aki önálló magyar struktúra létesítését helyezte kilátásba a Bolyai Egyetemen, azt követően pedig önálló magyar egyetem létrehozását. - A Bolyai Társaság vezetősége nov. 8-án találkozott az RMDSZ vezetőivel és megegyeztek abban, hogy az RMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15-16./
1997. november 8.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa /MKT/ nov. 8-i ülésén úgy döntött, hogy saját dokumentumának tekinti a megyei szervezet okt. 23-án kelt állásfoglalását a Kolozsvár székhelyű, önálló magyar egyetemről.Az ülésen két állásfoglalás fogadtak el. Az elsőben a Kolozs megyei szervezet felkérte az RMDSZ Operatív Tanácsát, "ragaszkodjék a kormányprogram, valamint az 1997/36. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez, beleértve a történelem és földrajz anyanyelven történő oktatását". Az MKT második állásfoglalása arra kéri fel az RMDSZ országos vezetőségét, hogy "a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során szorgalmazza az RMDSZ programjának megfelelően a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű, állami egyetem újraindítását". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
1997. november 8.
Nyolc ország magyarsága címen Szabó A. Ferenc vázolta fel a Kárpát-medence demográfiai-szociológiai állapotát. 1970-ben a történelmi Magyarország területén még mindig a magyarság élt többségben, konkrétan 13,3 millió lakos az összeszámolt 24,8 millió 53,6 %-a, ezzel szemben 1990-ben már csak 12 millió 611 ezer magyar élt a Kárpát-medencében, más szóval 46,7 %-os kisebbségbe került. Az apadás okainak vizsgálatakor az asszimilációs módszereket bemutatta a szerző. 1920-ban még több magyar élt az ország nyugati határvidékén, mint a Székelyföldön. - A nagy probléma a kivándorlás. Körülbelül 600 ezer magyar jött el Erdélyből 1920 óta, s a folyamat megállíthatatlannak látszik. - A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. /Magyar Napló (Budapest), okt., ismerteti: Lapszemle rovat, A Hét (Bukarest), nov. 6./ A tanulmányt újraközölte: Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
1997. november 8.
Nagyszalontán már hatodszor mázolták le a kétnyelvű helységnévtábla magyar feliratát. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1997. november 8.
A Kovászna megyei tanács állandó bizottsága Emil Constantinescu román államfőhöz, a szenátus és a képviselőház elnökeihez, illetve Victor Ciorbea miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott a Kovászna és Hargita megyében élő magyarság elleni sajtókampány, politikusi nyilatkozatok ellen. A Rompres által nov. 8-án ismertetett nyílt levél statisztikai adatokkal cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint a románságot elüldözik a két székelyföldi megyéből. A legutóbbi nyolc esztendőben a Kovászna megyében élő románság aránya 23,4 százalékról 25 százalékra nőtt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
1997. november 8.
Románia aktív lakossága 1,5 millióval csökkent az utóbbi hat évben, az 1990-es 10,8 millióról 1996-ra 9,3 millióra, közölte Ulm Spineau reformügyi miniszter. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./
1997. november 8.
Új folyóirat első száma jelent meg októberben Csíkszeredán, Ferenczes István szerkesztésében, a Székelyföld. Az első számban Tamási Áronra emlékeznek. A folyóirat nemcsak szépirodalommal foglalkozik, hanem közli Tánczos Vilmos hosszú interjúját Imreh István történész professzorral, a professzor tanulmányát és válogatott műveinek bibliográfiáját. A folyóirat bemutatta Kusztos Endre festőművészt, továbbá egész Székelyföld problémáit fogja elemezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./ Megjegyzés: Ugyancsak Székelyföld címen indult Csíkszeredában folyóirat 1997. júniusában, főszerkesztője Murgu Pál Antal volt.
1997. november 8.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ szociográfiai pályázatot hirdet Az erdélyi falu ma címmel. Beküldési határidő: 1998. jún. 1. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./
1997. november 8.
A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1997. november 8.
Bár Románia és Moldova viszonya azóta, hogy egy évvel ezelőtt Emil Constatinescut választották meg Románia elnökévé, őszintébbé vált, a kétoldalú kapcsolatokban vannak még megoldásra váró kérdések - tűnt ki Adrian Severin román külügyminiszter nov. 8-i moldovai munkalátogatásán. Severin Chisinauban tárgyalt moldovai kollégájával, Nicolae Tabacaruval, és fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő, valamint Petru Lucinschi elnök. Tabacaru a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangoztatta, hogy Moldova számára az ugyanazt a nyelvet beszélő Románia az európai integráció szempontjából fontos partner. Severin ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy Bukarest különlegesnek tekinti a Moldovához fűződő kapcsolatokat, amelyek elsőbbséget élveznek a román diplomáciában. - Románia és Moldova között még nincs alapszerződés, és egyelőre nem kötöttek megállapodást a két ország határáról sem. Megfigyelők szerint az egynapos látogatáson kiviláglott, hogy Románia elismeri: Moldova nem Románia része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1997. november 8.
Nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Iskola Alapítvány kuratóriuma. Az ülésen Somai József, az alapítvány ügyvezető titkára beszámolt az Iskola Alapítvány ez évi tevékenységéről. Az elmúlt iskolai évben 231 anyagi nehézségekkel küszködő diák részesült szociális ösztöndíjban, kapott támogatást ahhoz, hogy folytathassa tanulmányait. A kuratórium egyetértett abban, hogy az alapítvány az idei iskolai évben is folytassa a rászoruló hallgatók támogatását, szociális ösztöndíjak útján. Elhatározták, hogy az idei alapokból támogatni fogják a segesvári Gaudeamus Alapítvány szándékát szórványkollégium létrehozására, valamint a Bolyai Társaság kérését szolgálati lakás vásárlására.Ugyancsak nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma, amely ellenjegyezte az Oktatási, Tudományos, Gazdasági, Önkormányzati és Ifjúsági Szaktestületek által javasolt támogatásokat, és utasította az Alkuratórium titkárságát a javasolt támogatások előterjesztésére az Illyés Közalapítvány Kuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Nov.8-án zajlott le Gyergyószárhegyen az ötödik Venczel József emlékülés a Hargita Megyei Tanács, a Szárhegyi Alkotó Központ és a Fiatalok a Demokráciáért (FIAD) Alapítvány közös szervezésében. A rendezvény részvevői Venczel József halálának 25. évfordulóján a kiváló tudós tanításainak szellemében A civil szféra szerepe a változó világban témakört vitatták meg. Előadók voltak: dr. Papp Kincses Emese /A venczeli örökség/, Bakk Miklós /Önszerveződő társadalom/, dr. Kötő József /Társadalomszervező stratégiák/, Kolumbán Gábor /A civil szervezetek és az önkormányzat/. Vetési László /A civil szervezetek közösségépítő funkciója a szórványban/ szövegét Laskay Sándor olvasta fel. Az előadások után kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek keretében a Hargita megyei egyesületek és alapítványok képviselői az önszerveződő civil testületek társadalomépítő szerepéről, e szerepvállalás fokozásának módozatairól folytattak eszmecserét. Vitavezető dr. Papp Kincses Emese volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1997. november 8.
Világ hazafiai, egyesüljetek!" - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor meghívására Bukarestbe érkezett Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, aki a szélsőséges, nacionalista Nagy-Románia Párt nov. 8-án kezdődött kongresszusán szólalt fel. C. V. Tudor, az NRP elnöke beszámolójában azt állította, hogy pártja, amely a tavalyi választásokon mintegy 4 százalékos eredményt ért el, ma az ország harmadik legnagyobb politikai erejét alkotja. A különböző közvélemény-kutatások 8-10 százalékra taksálják ma Corneliu Vadim Tudor pártját. A győzelem esetére tervezett intézkedések között szerepel az RMDSZ betiltására irányuló eljárás azonnali megkezdése - ez egyébként nem új elem, Corneliu Vadim Tudor már évek óta ismétli ezt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1997. november 8.
Kolozs megye magyar nemzetiségű történelem- és földrajztanárai tanácskoztak tantárgyuk oktatásáról és A magyarság története és hagyományai tantárgy vezetéséről. - Az egyetemi központtal rendelkező megyében a magyarul tanítók fele képesítés nélküli. A tanácskozáson leszögezték, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktatják, az érvényes román nyelvű tankönyvek alapján. A tankönyvek fordítása és kiadása folyamatban van. Az új tantárgyat /A magyarság története és hagyományai/ a szülők kérésére a VI. és VII. osztályban lehet tanítani, tantervét a bukaresti Közoktatás folyóirat augusztusi száma közölte. A tankönyv elkészüléséig az itt közölt tanterv szerint lehet haladni a tananyagban. - Több iskolában a szülők, a gyermekek túlterheltségére hivatkozva, idegenkedve fogadták az új tantárgyat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./
1997. november 8.
Nov. 8-án Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceumban rendezték meg a szavalóversenyt, melyre Budapestről, Nyíregyházáról, Székelykeresztúrról, Gyergyóditróból, Csíkszeredából, Maroshévízről is érkeztek versmondók. A résztvevők megtekintették a helyi Figura Stúdiószínház előadását. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), nov. 12./
1997. november 9.
Nov. 9-én a pápa a Szent Péter bazilikában boldoggá avatta Apor Vilmost, aki 1945-ben győri püspökként élete árán védte meg a püspöki palotába menekült nőket a szovjet katonák elől. Apor Vilmost a nagyváradi egyházmegyében szentelték pappá, ezért a boldoggá avatási pápai misén koncelebránsként ott volt Jakubiniy György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi püspök. /Magyar Nemzet, nov. 10./ "Tavaly Kassán, őszentsége II. János Pál pápa az erdélyi Alvincen született Pongrác István vértanút avatta szentté. Apor Vilmos püspök boldoggá avatásával újból erdélyi magyar ember életútját mutatják fel az egész keresztény világ számára." Apor Vilmosra "büszke lehet népe, amelyből vétetett, a székely nép." /Patrubány Miklós: Székely csillag. = Magyar Nemzet, nov. 10./
1997. november 9.
Nagy szülöttére, Erdős Sylvester Jánosra emlékezett Szinérváralja lakossága nov. 9-én. A református templomkertben az emlékére 1903-ban emelt obeliszknél koszorúzott a polgármesteri hivatal, az EMKE és az RMDSZ. A művelődési házban díszelőadásban méltatták az író, költő, fordító és reformátor gazdag életművét, majd helyi pedagógusok Az magyar nípnek címmel összeállítást mutatott be, végül a Hollóssy Simon Vegyeskórus zárta a műsort. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 10.
A kormány mihamarabbi és lényegi átalakítása mellett szállt síkra az Emil Constantinescu államfővel folytatott nov. 10-i megbeszélésen az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttsége. Constantinescu ezen a napon tárgyalt valamennyi parlamenti erő delegációjával a belpolitikai helyzetről, elsősorban a kormány tervezett átalakításáról. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy az RMDSZ elsősorban a gazdasági és a privatizációs tárcák terén szorgalmaz olyan átalakítást, amely leegyszerűsíti az illetékes szervezetek tevékenységét. Szerinte nem lehet a reform kudarcáról beszélni Romániában, csak annak ütemével kapcsolatban lehetséges az elégedetlenség. Az RMDSZ kormányzati képviselői – a szövetségnek két minisztere és nyolc államtitkára van – az RMDSZ elnökének véleménye szerint helytálltak posztjaikon. Petre Roman, a Demokrata Párt vezetője közölte, hogy kész elfogadni egy olyan kisebbségi kormányzást is, amelyben a DP kívülről támogatná a kabinetet. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1997. november 10.
A Magyar Református Világszövetsége /MRVSZ/ nov. 7-9-e között rendezte meg az I. Kárpát-medencei Médiakonferenciáját Berekfürdőn. A tanácskozáson Egyházak a világ médiáiban - médiumok az egyházban kérdéskörben hangzottak el előadások. A témához hozzászóltak a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió képviselői. Zárónyilatkozatot adtak ki, ebben elfogadták Tőkés Lászlónak, az MRVSZ elnökének az új református médiastratégia kialakításához szükséges szempontokat. Megvalósításuk érdekében a Magyar Református Médiaszövetség és a Magyar Református Médialapítvány létrehozását határozták el. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., a konferencia programja: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 28./
1997. november 10.
A Nagy-Románia Párt Bukarestben nov. 9-én befejezett kongresszusán két hivatalos dokumentumot fogadtak el. A párt a "felvilágosult nacionalizmus" doktrínája alapján áll. Programjuk "rendet és fegyelmet" ígér. Kormányra kerülése esetén a párt létrehozza a "Románellenes Tevékenységet Vizsgáló bizottságot", és megindítja az eljárást "a horthysta RMDSZ" betiltására. A román állam tekintélyét helyre fogják állítani Hargita és Kovászna megyében. Az NRP-kormány kezdeményezni fogja a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződések újratárgyalását "a történelmi igazság, a nemzetközi jog és a Románia érdekeinek járó tisztelet alapján". Javasolni fogják a Moldovai Köztársaság "békés úton történő visszatérését az anyaországhoz" egy konföderáció keretében. A párt méltatta a háborús bűnösként kivégzett "hős katonát", Antonescu marsallt, aki "a keleti kommunista kolosszus ellen küzdött", továbbá az ország két kommunista vezetőjét, Gheorghiu Dejt és az 1989-ben kivégzett Nicolae Ceausescut, akik "megteremtették a feltételeket a nemzeti doktrína feltámadásához". Programjuk szerint "Nagy-Románia újbóli megteremtését, az önkényesen elragadott területeknek a hazához való visszatérését kell céloznia". "Az igazság az, hogy Romániának vissza kell nyernie azokat az örök román területeket, amelyeket elraboltak tőle a Ribbentrop-Molotov paktum nyomán". A kongresszuson nagy sikert aratott Iuliu Furo (Fúró Gyula) szenátor, a párt szenátusi csoportjának vezetője, például olyan kijelentésekkel, mint hogy "az RMDSZ-nek el kell tűnnie a föld színéről", "Erdély román volt, román és román marad", "a román nyelv szent". - A Nagy-Románia Párt újraválasztotta elnökévé Corneliu Vadim Tudort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1997. november 10.
A több mint hétezer magyart számláló Tordán a magyar osztályok a város különböző iskoláiban vannak szétszórva. A tordai szülők összejöttek, hogy megvitassák a tordai önálló magyar iskola létrehozásának lehetőségeit. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
1997. november 10.
Az FKGP Kávássy Sándort jelölte a távozó G. Nagyné Maczó Ágnes helyére. A Népszava készített vele interjút. Kávássy G. Nagyné Maczó Ágnesről elmondta, hogy mindig tisztelte, becsülte bátorságáért. "Az ukrán-magyar alapszerződésről például azt is ki merte mondani: hogy nemcsak a miniszterelnököt tartja hazaárulónak, hanem mindazokat, akik megszavazták. Leváltását mindenképpen fájdalmasnak tartom, és bizonyos értelemben kudarcnak is tekintem. Jean d'Arc típusú küldetéstudattal bíró naiv politikus. Amióta azonban a NATO ellen agitál, számomra követhetetlenné vált." - Az újságíró megjegyezte, Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese jelezte, hogy Kávássy többször tett irredenta kijelentést. Kávássy kifejtette: "Nem hiszem ugyanis, hogy a trianoni határok megváltoztathatatlanságát tagadó álláspontom revizionizmus vagy irredentizmus lenne." "Azt, hogy a trianoni határok nem igazságosak, mindenki tudja." Kávássy szerint az "etnikai határokat és a politikai határokat előbb-utóbb mindenképpen összhangba kell hozni", továbbá a nagyhatalmak ellenőrzésével népszavazást kellene rendezni a határ mentén lakó magyar, illetve magyar többségű városokban, falvakban. /Népszava, nov. 10./
1997. november 11.
Nov. 11-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A tanácskozáson jelen volt meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter. A tanácskozás napirendjén a kormányzati tevékenység elemzése és a 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet szenátusi elfogadását előkészítő RMDSZ-es tárgyalóbizottság mandátumának megvitatása szerepelt. A testület felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSZ nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen fel a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. Az Operatív Tanács elégedetlenségét fejezte ki a vallás- és kisebbségi ügyekben elért eredményekkel kapcsolatban. A testület elemezte a sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági véleményezés nyomán előállott helyzetet, és megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy kövessen el mindent a kormányprogram érvényesítéséért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz., folyt.: nov. 12., 1153. sz./
1997. november 11.
Nov. 11-én a képviselőházban megvitatták az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt az ipar helyzetéről. Az RMDSZ-frakció politikai álláspontját a kérdésben Antal István Hargita megyei képviselő fejtette ki, és rámutatott, arra, hogy a jelenlegi kormány intézkedéseit a korábbi kabinet káros gazdaságpolitikája tette szükségessé, a nemzetközi pénzintézetekkel kötött egyezmények a reformot halogató politika által okozott kényszerhelyzet eredményei. Végezetül kijelentette, hogy az RMDSZ visszautasítja az ellenzék indítványát. A plénum 173 ellene és 99 mellette leadott szavazattal elvetette az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 11.
Tavaly csak kormányváltás történt, rendszerváltás nem, hangsúlyozta Kónya-Hamar Sándor képviselő a vele készült interjúban. A kisebbségi ügyek megoldására sokáig a kormányfő volt a garancia. Újabban azonban a koalíció konzultatív tanácsának ülésein, a kényes helyzetekben - amikor az RMDSZ-nek szüksége lenne a segítségére - a kormányfő hallgat. "Ezt az RMDSZ-nek figyelembe kell vennie", állapította meg a képviselő. A parasztpárti Prutenauval szemben a liberálisok kitartanak a sürgősségi kormányrendelet mellett. - A gazdasági reform megkésett és szakszerűtlenül alkalmazzák a nyugati elméleti modelleket. - Az RMDSZ ebben a koalícióban eredményeket csak politikai alkuval érhet el. - Román politikus elmondhatja, hogy az RMDSZ kormányba lépésével a kisebbségi ügyek megoldódtak, "de RMDSZ-es, erdélyi magyar politikus nem." "Egy negatív modell kísért: a kommunista Jugoszláviában pontosan ilyen módszerekkel biztosították a kisebbségi jogokat, hogy aztán egyszerre mindet visszavonják." Romániában a törvények politikai bebiztosítása hiányzik. Ráadásul az eddigi eredményeket egy hatalomváltás megtorpedózhatja. - Romániában nem alakult ki egységes, homogén nemzet, még hetven év után sem. "Valójában "nem is a mi autonómiánktól félnek, hanem arra gondolnak, hogyha egy moldovai, egy munténiai vagy egy dobrudzsai autonómia kialakul, akkor ez nemzeti értelemben hová vezet." Elkeserítő, hogy ha a demokrácia vagy a nemzeti állam védelme közül kell választania, akkor a demokratikus rend felépítésére felesküdött haladó román értelmiség az utóbbit választja. A román értelmiségiek már ki merik mondani, hogy a magyar gyermekeket románra kell tanítani, hogy az államnyelv az állami hivatalnokok nyelvét jelenti, nem pedig az itt élő kultúrák nyelvét. Kónya-Hamar Sándor két-három éve még nem hitte, hogy ezeket a parlamentben fogja hallani. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1997. november 11.
A Kovászna megyei tanács állandó bizottsága Emil Constantinescu román államfőhöz, a szenátus és a képviselőház elnökeihez, illetve Victor Ciorbea miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott a Kovászna és Hargita megyében élő magyarság elleni sajtókampány, politikusi nyilatkozatok ellen. A nyílt levél statisztikai adatokkal cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint a románságot elüldözik a két székelyföldi megyéből. Rámutat például, hogy a legutóbbi nyolc esztendőben a Kovászna megyében élő románság aránya 23,4 százalékról 25 százalékra nőtt. Egyes, a jelenlegi kormánykoalíció megbontásában érdekelt erők azonban irreális adatokat terjesztenek, mutat rá a Kovászna megyei vezető testület, hangsúlyozva: egyáltalán nem olyan a megyei románság helyzete, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban kellene megvitatni és kiemelt országos programot kellene kidolgozni támogatására. - A hazai és a nemzetközi közvélemény félrevezetése merénylet Románia nemzeti érdekei ellen, és hamis képet fest az ország más megyéiben élő román lakosság szemében a magyarságról - mutat rá a megyei tanács, kifejezve reményét, hogy az állam vezetői véget vetnek a szélsőséges, nemzeti gyűlölködésre való, a román alkotmányban is tiltott uszításnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1997. november 11.
Rendszeres párbeszédet kezdeményez a román és a romániai magyar újságírók között a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE. A MÚRE igazgatótanácsának nevében Ágoston Hugó, a szervezet elnöke kifejtette: az egyesület aggodalommal állapítja meg, hogy az utóbbi hetekben a román írott és elektronikus sajtóban elszaporodtak az olyan cikkek és műsorok, amelyek megalapozatlan híreszteléseikkel, sértő és vádaskodva támadó kommentárjaikkal rossz fényben tüntetik fel a romániai magyar közösség egészét. A MÚRE szerint a tömegtájékoztatás általa kifogásolt jelenségei jórészt szakmai elégtelenségekből, elsősorban a helyes tájékozódásnak és az információk ellenőrzésének hiányából erednek. Az egyesület igazgatótanácsa ezért elhatározta, hogy programot dolgoz ki a párbeszédre, azt közzéteszi és eljuttatja az érdekelt szakmai szervezeteknek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1997. november 11.
A Népszabadság két olvasói levelet közöl, mindkettő Tőkés László püspököt támadja, visszautasítják a püspök okt. 23-i, magyarországi kijelentéseit /"akadnak olyanok is, a koszorúzók között, akik egykor üldözték 1956 hőseit. Az élet elleni bűnök igazságtételt követelnek, semmiféle elévülés, hamis emberiesség vagy politikai beállítottság nem odázhatja el az igazságot."/. /Népszabadság, nov. 11./
1997. november 11.
Ötvenévnyi szünet után októberben Kolozsváron megnyílt Kolozsvár és egész Erdély első hivatalosan elismert református óvodája Csemete néven. Constanda Jolán, az óvodai oktatást felügyelő Kolozs megyei tanfelügyelő elmondta, hogy a megye csaknem háromezer óvodáskorú magyar gyermekét oktató óvónők közül 145-nek van szakmai végzettsége. A kisebb falvakban sokszor azért nem lehet magyar óvodai csoportot indítani, mert nincs meg az ehhez szükséges tizenöt fős létszám. Ezért is szükséges az egyházi segítség. /Csemeteültetés Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
