Febr. 8-án tartotta tisztújító közgyűlését az 1994. januárjában újraalakult Barabás Miklós Céh. Kancsura István elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Veress Pál, a szervezet titkára olvasta fel az eddigi tevékenységről szóló beszámolót. A közgyűlésen 39 új tag lépett be a céhbe. A szavazás eredményeképpen az új vezetőség: elnök Jakobovics Miklós, alelnökök: Murádin Jenő, Gaál András, Simon Endre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
1997. február 6.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ levélben kérte a febr. 8-án összeülő Szövetségi Képviselő Tanácstól /SZKT/, hogy "tűzze napirendre az RMDSZ által kidolgozott, az önálló magyar nyelvű egyetemre vonatkozó" tervet. Amennyiben ez a terv nem készült el, dolgozzák ki a tervet és terjesszék a következő SZKT elé. /A KMDSZ levele az SZKT-hoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
1997. február 6.
Az egyik lap azt írta, hogy Tokay 40 magyart fog bevinni a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalba. Nincsenek ilyen szándékai, nyilatkozta Tokay György kisebbségügyi miniszter, a hivatalnak görög, ukrán, német, lengyel, roma és más nemzetiségű alkalmazottai is lesznek. Az államtitkár is várhatóan más nemzetiségű lesz. A hivatal több igazgatóságra oszlik. Az egyik a területi munkával foglalkozik, az állampolgárokkal tartja a kapcsolatot, a másik a nemzetközi és nem kormányzati szervekkel áll kapcsolatban, a harmadik a törvényelőkészítéssel és a végrehajtás figyelésével foglalkozik, a negyedik a pénzügyi témával foglalkozik, a roma kisebbség integrálására külön struktúrát hoznak létre. A hivatal "depolitizálni akarja a kisebbségi tematikát, mondta Tokay György. További elv, hogy a kérdéseket lehetőleg a helyszínen kell megoldani. Nemzetközi érdeklődés övezi az alakuló hivatalt, ezt mutatja, hogy Tokaynak olyan vendégei voltak, mint Walter Slocombe amerikai védelmi miniszterhelyettes, Michel Rochard volt francia miniszterelnök, Tom lantos amerikai képviselő, az Európai Unió háromtagú küldöttsége és mások. /Alakul a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
1997. február 6.
Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./
1997. február 6.
A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./
1997. február 6.
Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője küldött tudósítást a magyar egyetemmel kapcsolatos vitáról. Az erdélyi magyar felsőoktatásról szóló kolozsvári tanácskozáson az előadók kifejtették, hogy az egyetemi oktatás ügyét a hozzá nem értő jó szándékúak emelték a politikai kérdések sorába. Az előadók szerint ezek az önjelölt illetékesek mítoszt csináltak a Bolyai Egyetem emlékéből. Az egyetem ügyének szakmai kérdésnek kell maradnia. Andrei Marga rektor a legnyitottabb egyetemi vezetők közé tartozik, a világszínvonalú képzést szorgalmazza. Ugyanakkor tény az is, ha a mostani egyetemi vezetőséget leváltják, akkor a magyar tagozatot könnyű lenne elsorvasztani. A magyar egyetemi tanárok nem képviselnek azonos álláspontot, egyesek az önálló egyetem mellett állnak ki, mások a jelenlegin belül az önálló tagozatra esküsznek. "A magyar egyetem kérdése éppen a szellemi elit hazatérése szempontjából rendkívül fontos." /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar felsőoktatás sorsa. Nem kizárólag politikai kérdés. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 9./
1997. február 6.
Febr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetők, frakcióvezetők és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendszeressé vált heti konzultációs találkozójára. A tanácskozáson ezúttal a kormányprogram gazdasági reformra vonatkozó kérdéseiről, az RMDSZ-nek mint kormánykoalíciós partnernek az elkerülhetetlen, várhatóan népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos felelősségéről folyt eszmecsere. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a reformintézkedésekből eredő konkrét tennivalók és feladatok meghatározására minden hétfőn a szokásos konzultációs tanácskozás előtt egy órával pénzügyi, gazdasági kérdéseket tisztázó szakmai megbeszélésre kerül sor az illetékes gazdasági tárcák tisztségviselőinek bevonásával. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta a kormányzati tisztségviselőknek új kollégájukat, a múlt héten hivatalosan kinevezett művelődési minisztériumi államtitkárt, Kelemen Hunort, az ország legfiatalabb államtitkárát, továbbá a tanácskozáson első ízben jelen lévő Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektust. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./
1997. február 6.
A Szenátus febr. 10-i ülésén, a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly Szatmár megyei és Frunda György Maros megyei szenátor szólalt fel. Szabó Károly az államelnöki és ekként a fegyveres erők főparancsnoki tisztségét hat éven át betöltő Ion Iliescu tevékenységére visszatérve, arra hívta fel a figyelmet, hogy ez alatt a hat év alatt a hadsereg, a belügy- és az igazságügyi minisztérium, valamint a különféle hírszerző szolgálatok keretében szolgáló román tábornoki kar banánköztársasági méreteket is meghaladó mértékben gyarapodott, illetve lépett elő a ranglétrán. Frunda György az állami tulajdonban lévő lakásoknak a bérlők számára kedvezményes áron történő, folyamatban lévő eladásával kapcsolatban az egykori nomenklaturisták számára épített és jelenleg is általuk lakott marosvásárhelyi villáknak a rendelkezések hatálya alóli kivételezését és helyhatósági protokoll-lakásokká minősítését szorgalmazta. Ugyanaznap dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációt intézett a tanügyminiszterhez. Annak a miniszteri rendeletnek a módosítását igényelte, amely nem terjeszti ki a magánegyetemeken tanuló hallgatókra a Tanügyi törvény által minden diák számára biztosított, belföldi közszállítási eszközökre járó 50%-os fizetési kedvezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./
1997. február 7.
Az önálló magyar egyetem jogos igénye a romániai magyar közösségnek, szögezte le Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke a Szabadelvű Körhöz intézett nyílt levelében. Az egyetem szétválasztása, az osztozkodás nem járható út, reális elképzelés az új egyetem. Azonnali célnak kell tekinteni a kolozsvári egyetem, a Zeneművészeti, a Képzőművészeti Főiskola, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem román-magyar kétnyelvűségének azonnali elismertetését. /A Bolyai Társaság elnökének levele a Szabadelvű Körhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1997. február 7.
A Romániai Magyar Szó közli az MTI által Tokay Györggyel készített interjút. Az RMDSZ-es tárca nélküli miniszter elmondja, hogy a Nemzeti Kisebbségi Hivatal a kormány apparátusán belül működik, közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelve. A miniszter megemlítette azt a vádat, miszerint 40 magyart akar felvenni hivatalába és elmondta, nincsenek ilyen szándékai, mert meggyőződése az, hogy jó, ha Románia 16 etnikai kisebbségi csoportjával olyan emberek foglalkoznak, akik tökéletesen ismerik ezek nyelvét, kultúráját. Ezért a hivatalban görög, ukrán, német, lengyel, roma, török és más nemzetiségű alkalmazottak is lesznek. A 46 tagú Hivatalnak a megbízott miniszteren kívül lesz egy államtitkára, mely várhatólag egy másik kisebbséghez tartozó személy lesz, s az intézmény területi munkával, közönségkapcsolatokkal, a nemzetközi és a nemkormányzati szervekkel kapcsolatot tartó, törvény-előkészítéssel és a végrehajtás figyelésével, valamint technikai és pénzügyi témákkal foglalkozó igazgatóságokkal rendelkezik, és külön hivatal munkálkodik a roma kisebbség társadalmi integrálásán. Az első igazgatóság keretében három területi kirendeltség működik majd Erdélyben, Moldovában és Dobrudzsában, Havasalföld és Olténia problémáit pedig Bukarestből próbálja majd figyelemmel követni a hivatal. Az erdélyi megbízott Kolozsváron működik. A hivatal "depolitizálni" akarja a kisebbségi tematikát abban az értelemben, hogy a nemzetiségekkel való bánásmód ne legyen függvénye annak, hogy milyen párt, milyen kormány van éppen hatalmon, hanem a törvények szabályozzák ezt. Tokay munkájában érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy a felmerülő kérdéseket lehetőleg a helyszínen oldják meg, vagyis a kormány, a hivatal akkor lépjen csak közbe, amikor a helyszínen nem sikerül rendezést találni. A külföldi politikusok látogatása az új intézményben nemcsak a miniszter, hanem a kormány egésze számára is jelezte, milyen fontos a kisebbségi kérdés rendezése, ezen belül a hivatal jövendő működése Románia külkapcsolatainak, biztonságának szempontjából a külvilág szemében, természetesen nem puszta léte, hanem az új kormány programjában megfogalmazott, a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben vállalt kötelezettségek jóhiszemű betartása, emelte ki a miniszter. Tokay elmondta, ha ezeknek megfelelően jár el az új hatalom, akkor majd elmondhatjuk, hogy végre igazi változás történik a kisebbségek romániai helyzetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1997. február 7.
Az ukrán külügyminisztériumhoz közel álló források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő ukrán-román alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése. Mindössze az szerepel majd a szerződésben, hogy a felek a jövőben elkerülik a területi újrafelosztásra vonatkozó titkos egyezmények megkötését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1997. február 7.
Szabadelvű offenzíva indult az önálló magyar egyetem létesítése ellen, állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság munkatársa. Ennek első fejezeteként a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-én megjelent írásában megállapította. "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." A továbbiakban kifejtette: "A nagy követelők az adott ország állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." Szabó Piroska megállapította: "Néhány idézettel lehet példázni az itteni és határon túli szabadelvűség megtévesztésig hasonló retorikáját /önjelölt képviselők, szakemberek döntési joga stb./." A szabadelvű offenzíva további lépése a Szabadelvű Kör jan. 31-i kolozsvári tanácskozása, az ugyancsak általuk rendelt és készített felmérés és a bukaresti tv magyar nyelvű adásában és a Duna tévében. A diákok elégedetlenek, a tanárok némelyike többet tartózkodik külföldön, mint odahaza, óráit nem tartja meg. - Az RMDSZ egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSZ programját, amelyben szerepel az önálló magyar egyetem. Amit viszont megtehet, az saját nézeteinek propagálása. Akár összehangolt offenzívával is. /Szabó Piroska: Szabadelvű offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Szabó Piroska Cs. Gyímesi Évára céloz, aki gyakran jár Budapestre, emiatt egyetemi óráit nem tartja meg.
1997. február 8.
Elhunyt Nyiredi Piroska színésznő /Szatmárnémeti/, az ötvenes évek legendás színházcsinálóinak egyik tagja. Temetésén Parászka Miklós búcsúztatta. /Elment a színpad daloló nagyasszonya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1997. február 8.
Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 10-i ülésén mutatták be a szerkesztők a Történetek a fogságból /Státus, Csíkszereda/ című, hatvan székely hadifogoly visszaemlékezéseit tartalmazó könyvet. A találkozón részt vett Ferencz Imre, a könyv szerkesztője, Birtók József, a kiadó igazgatója. /Gál Éva Emese: Történetek a fogságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1997. február 8.
A kormánykoalíciós tárgyalások során egyetértés született a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatának önállósulására. A koalíciós partnerek semmiféle olyan kötelezettségvállalásra az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről" ? nyilatkozta a Szabadságnak Takács Csaba ügyvezető elnök. A magyar egyetemmel kapcsolatban kirobbant vitákkal kapcsolatban az ügyvezető elnök kifejtette, nem vonja kétségbe a közvélemény-kutatás eredményeit, de nem tartja helyénvalónak azt, hogy olyasmiről kérték ki a tanulók véleményét, amiről legfeljebb csak hallomásból tudhatnak. Óvatosnak kell lennünk, mondta, "elég néhány hang, markánsabb ellenvélemény, amely megkérdőjelezi a Bolyai Egyetem létjogosultságát és máris kellemetlen visszhangra találnak e vélemények." Nem lehet vita tárgya a Kolozsvár központú magyar felsőoktatás feltételeinek megteremtése, de számolni kell azzal, hogy máshol is igényelnek különböző főiskolai oktatási formákat. Két hónapon belül ki kell dolgozni a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos stratégiát. /Takács Csaba nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1997. február 8.
Hosszú szünet után, jan. 31-én Markó Gábor nyugdíjas tanár folytatta a Magyarok története című elődássorozatát Nagybányán. Az előadásokat a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület hirdette meg. /Szika Levente: Van folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1997. február 8.
Az önálló Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya, szögezte le Asztalos Lajos. Meglepő volt a Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozáson a "hozzá nem értő jószándékúak" emlegetése, hogy főleg ők tették politikai kérdéssé a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Eddig úgy tudtuk, írta Asztalos Lajos, hogy a kommunista hatalom kezelte politikai kérdésként, amikor arra hivatkozott, hogy a Bolyai a szeparatizmus, a nacionalizmus fellegvára. Meglepő, hogy a hajdani Bolyai Egyetem emlékéből mítoszt csináltak. Az viszont megdöbbentő, hogy a Szabadelvű Körön felszólalók "egyöntetűen időszerűtlennek" tartják az önálló egyetem kiépítését. Talán elfelejtették, hogy a milyen könnyedén számolták fel a magyar nyelvű oktatást a mezőgazdasági intézetben, a műegyetemen, a Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán, majd az egyesített egyetemen. "Négy egyetemi tanár milyen alapon sajátítja ki magának a jogot, hogy az önálló magyar egyetem létéről döntsön?" Ez az egész romániai magyarság sorsdöntő kérdése. Az RMDSZ programjában ez áll: "Induljon újra a Bolyai Egyetem." Tagadhatatlan, hogy az önálló Bolyai létrehozása számtalan nehézséggel járna, de előnyei felbecsülhetetlenek lennének. Asztalos Lajos a semmiből létrehozott baszk egyetem példáját hozta föl, továbbá hivatkozott a 300 ezer finnországi svédre, akiknek Turkuban saját svéd nyelvű egyetemük van. - A Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozás eredményeként a román sajtó egy része máris ujjong, hogy a romániai magyarságnak nem kell önálló egyetem. /Asztalos Lajos: A Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
1997. február 8.
A külföldi beruházások rendszerét szabályozó törvény módosításának febr. 11-i szenátusi vitájában az RMDSZ álláspontját Frunda György fejtette ki. A Maros megyei szenátor hatásos beszédében amellett érvelt, hogy a külföldi befektetők számára tegyék lehetővé a vállalkozásukhoz szükséges földterületek megvásárlását, mivel csak a tulajdonjog megszerzése nyújt kellő garanciát a külföldi befektetőknek, és nyitja meg az idegen tőke behatolása előtt a kapukat, mint azt a közép-kelet-európai országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia) példája is bizonyítja. Frunda György érvelése hatott, beszédét a parlamenti többség megtapsolta, a törvénymódosítást pedig a Szenátus elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12., 965. sz./
1997. február 9.
Febr. 11-én tárgyalták a szenátusban a külföldi beruházások rendszerét szabályozó törvényt módosító törvénykezdeményezés, amelynek értelmében a teljes egészében vagy részlegesen külföldi tőkével dolgozó, román jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságok, fennállásuk idejére, a működésük színteréül szolgáló telekre is tulajdonjogot szerezhetnek. A módosítást hosszas vita után a Szenátus 80 mellette, 50 ellene leadott szavazattal, két tartózkodással elfogadta. Ugyancsak febr. 11-én a képviselőházban dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő napirend előtti felszólalásában az egykori közbirtokossági erdők és legelők visszaszolgáltatását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./
1997. február 10.
A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat alkalmából anyaországi kulturális és közéleti személyiségek látogattak Marosvásárhelyre, az Erdélyi Szövetség felkérésére. A házigazda, Tófalvi Zoltán bemutatta a meghívottakat: Székelyhídi Ágoston író, történész, az Erdélyi Szövetség elnöke, Bokor Sándor, a Kárpátok Alapítvány elnöke, Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Dobos Krisztina MDF-es képviselő és Töttösy Istvánné dr. főiskolai tanár. Átadták a Magyarok Világszövetsége 56-os Bizottságának emlékplakettjét a szilágysomlyói Szabó Zakariásnak é a csíkszeredai Orbán Péternek. Bemutatták a közönségnek a Székelyhídi Ágoston szerkesztésében megjelent Magyar 56 című kétkötetes monográfiával. A könyv erdélyi társszerzői Tófalvi Zoltán és Gagyi Balla István. A jelenlevők megismerhették még Kósa Csaba Alhattál-e, kisfiam? című könyvét, melyben a szerző a 16 éves Mansfeld Péter tragédiáját örökítette meg, továbbá Fónay Jenő Kálvária 1956 című kötetét. /Adamovits Sándor: "Isten házába menekül a szép szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1997. február 10.
Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén elhangzott előadásának szerkesztett, átdolgozott változatát közli a Szabadság. Ebben már nem szerepel az, hogy a tanszékvezető szerint kik kérik az önálló egyetemet: "Mind olyan személyek, akik már nyugalomba vonultak, vagy tartósan nem, vagy még sohasem dolgoztak egyetemnek nevezett felsőoktatási intézményekben. Politikusok, becsvágyók, szervezők." /Horváth Anikó idézte tudósításában./ Szerepel viszont az, hogy Kolozsváron az önálló magyar egyetem szerinte mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1997. február 10.
Gerendás Lajos budapesti, történelem-könyvtár szakot végzett, 1848-as szabadságharc-kutató 1995 szept. 10-e óta járja Orbán Balázs útját. Elsősorban történeti szempontból szeretné feltérképezni a vidéket. Falumonográfiákat próbál összeállítani. Eddig háromezer oldalt írt meg és rengeteg fényképet készít. Segítséget senkitől sem kapott. /Kacsó Edit: Orbán Balázs nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
1997. február 10.
A Bolyai Egyetem visszaállítása, az önálló magyar tudományegyetem politikai legitimitása vitathatatlan, szögezte le Szász János Virgil Petrescu oktatási miniszterhez írt nyílt levelében. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a XI. és XII. osztályos történelem tankönyvekben a magyarok szinte kizárólag negatív előjellel fordulnak elő. Célszerű lenne ezeket a tankönyveket átírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1997. február 10.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ azzal a kéréssel fordult a közszolgálati televízió vezetőségéhez, hogy állítsák vissza az 1991-ben politikai okokból megnyirbált magyar nyelvű televízióadás időtartamát. A MÚRE üdvözli a közszolgálati televízióban végrehajtott változtatásokat, nagyra becsüli az újonnan kinevezett vezetők korábbi munkásságát, örül a tévé megreformálásában eddig elért eredményeknek és sikert kíván további erőfeszítéseikhez ? olvasható a nyílt levélben. A MÚRE felhívta az RTV vezetőségének figyelmét arra, hogy a magyar adás időtartamát 1991-ben politikai okokból csökkentették a felére az 1-es csatornán. "Mondanunk sem kell, hogy a romániai magyar közösség számára milyen fontos lenne jóvátenni ezt a hibát. A civil társadalom nevében érdekvédelmi szervezetünk arra kéri a Román Televízió vezetőségét ? Stere Gulea vezérigazgató urat és az új műsorrend kidolgozásával megbízott Cristian Þopescu helyettes vezérigazgató urat ?, hogy állítsák vissza a magyar adás műsoridejét az egyes csatornán (annál is inkább, mivel a második csatorna adásait sok magyarlakta helységben nem lehet fogni)" ? fejeződik be a Kántor Lajos MÚRE-elnök és Ágoston Hugó, az RTV tanácskozó testületének tagja által aláírt nyílt levél. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
1997. február 10.
Vezető román értelmiségiek levelére reagálva a kormány febr. 14-én közleményben jelentette be, hogy megszüntetik az 1948-ban született döntést, amely Mihály volt román királyt megfosztotta állampolgárságától. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1997. február 10.
Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-vezető jan. 17-től kezdte el tiltakozását a kemény csíki télben a csíkszeredai RMDSZ-székház megszerzéséért és szándéka mellett mindmáig kitartott. Abban a városban, ahol a lakosság 83 %-a magyar, az RMDSZ-t megilleti egy székház, hangoztatta. Erről nyílt levélben értesítette Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, emellett aláírásgyűjtésbe is kezdett a székházért. /Aláírásgyűjtés a székházért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ Előzmény: jan. 24/3
1997. február 10.
A 65 éves Ruha István hegedűművészt szülővárosa, Nagykároly díszpolgárává avatta. Õ a város első díszpolgára. Ebből az alkalomból ünnepi koncertet adtak a városi színházban. A koncerten magyarországi, németországi és izraeli művészek is felléptek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1997. február 10.
Mák Ferenc hosszabb tanulmányt közölt a horvátországi magyarság történelméről. Ennek a napjaikba nyúló részét átvette a Napló a Horvátországi Magyarság /Zágráb/ című folyóiratból. A szerbek által megszállt területekről összesen 8424 horvátországi magyart üldöztek el. Közülük Horvátország területén 4530-an leltek ideiglenes menedékre, Magyarországon pedig 2548 menekültet tartanak számon. - 1992. dec. 16-án aláírták a magyar-horvát alapszerződést, 1995. ápr. 5-én pedig Eszéken a magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezményt. /Mák Ferenc: Magyarok Horvátországban. = Napló (Szabadka), febr. 12./
1997. február 11.
Febr. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában tartott sajtóértekezletet az RMDSZ vezetése. Ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Szabó Károly, a szenátusi frakció, illetve Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, valamint Birtalan Ákos turisztikai és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. Markó Béla röviden összefoglalta a múlt hét végén lezajlott marosvásárhelyi SZKT-n történteket. Elmondotta, hogy az RMDSZ döntéshozó fóruma elemezte a választási kampány eredményeit, a jelöltállítások kapcsán tapasztalt hiányosságokat ? amire az őszi kongresszus távlatában is szükség volt, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos módosítások válnak szükségessé az alapszabályzatban ?, áttekintette és megvitatta a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, valamint a kormányzati felelősséggel járó teendőket az elkövetkező időszakban, továbbá meghallgatta és elfogadta az Ellenőrző Bizottság jelentését Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, illetve politikai alelnök vagyonkezelési ügyében.-
1997. február 11.
Az Ügyvezető Elnökség 1997. február 13-án tartotta soros ülését. A testület üdvözölte az
