Leváltották a rendőrség főparancsnokát, Costica Voicu tábornokot, helyére a belügyminiszter Paul Abraham ezredest nevezte ki, akinek bűnügyi igazgatóként nagy szerepe volt az Emil Constantinescu államfő által meghirdetett korrupcióellenes program sikerében. Febr. 28-án további tizennégy magas beosztású rendőrt is leváltottak, többek között a kolozsvári rendőrfőnököt, a külföldiekkel és az útlevelekkel foglalkozó határrendőrség vezérigazgatóját és helyettesét, továbbá a rendőr-akadémia parancsnokát. /Magyar Hírlap, márc. 1./
1997. február 28.
80. születésnapját ünnepelte márc. 2-án Neumann Ernő temesvári főrabbi, aki az ökumenizmus szellemében nagy mértékben hozzájárult Temesvár szellemiségének kialakulásához. A temesvári zsinagógában köszöntötte többek között dr. Nicolae Cajal, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Schweitzer József budapesti főrabbi, Tőkés László püspök, továbbá más felekezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1997. február 28.
Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 1.
Márc. 4-én a Képviselőházban a napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő a politika és a civiltársadalmi szféra kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Szükségesnek nevezte a civiltársadalmi szerveződések fokozottabb mérvű támogatását a központi adminisztráció részéről, ugyanakkor a különböző alapítványok és egyesületek monitorizálását szorgalmazta, tekintettel arra, hogy számos ilyen szerveződést csupán különböző javak - gépkocsik, irodafelszerelés stb. - vámmentes behozatalának biztosítására hoztak létre. Megemlítette ugyanakkor, hogy a civiltársadalmi szféra politikailag semlegessé tételének elmaradása miatt hét éve merő ábránd a Romániai Ifjúsági Tanács létrehozása és e szervezet teljes jogú tagként való csatlakozása a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Európai Tanácsához (CENYC). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 979. sz./
1997. március 1.
A Vatra Romaneasca kezdeményezésére márc. 3-án tucatnyi társaság /Por Besszarábia és Bukovina Kulturális Egyesület, Avram Iancu Hazafias Kulturális Egyesület, Újraegyesülés Pártja, Ion Antonescu Marsall Alapítvány, Besszarábai Hangja Kulturális Egyesület, Herta Kulturális Egyesület, stb./ gyűlt össze "a román nemzeti méltóság megvédésére". Felháborítónak tartják ugyanis, hogy a kormány lemond a román-ukrán alapszerződésben a területi követelésekről. Az egyik felszólaló szerint a területek visszaszerzése nemzeti-politikai létkérdés, a területi rablások idejét éljük, állapította meg. Gheorghe Munateanu, a Bukovinai Román Kultúra és Tudomány Egyesület vezetője azonban reménykedik, mert az általuk szétküldött közlöny nem talált süket fülekre. /Nagy Edit: Nagy-Románia kéne mindenáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1997. március 1.
Márc. 3-án Mihály volt király Curtea de Argesbe, a román királyi ház temetkezési helyére látogatott. Márc. 2-án több közéleti személyiséget fogadott Bukarestben, köztük volt Radu Vasile, a KDNPP főtitkára, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica igazságügyminiszter. Radu Vasile márc. 3-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. Radu Vasile részt vett azon a magánebéden, amelyet Ciorbea miniszterelnök adott a király tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
1997. március 1.
A Szenátus márc. 3-i ülésén az RMDSZ-frakció részéről Kozsokár Gábor és dr. Csapó József élt az interpelláció jogával. Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor szorgalmazta a burgonyatermelőknek nyújtandó kedvezmények és anyagi támogatás megadását. Dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációjában a hazai és nemzetközi jogrendet, a magántulajdon sérthetetlenségét semmibe vevő ügyletnek minősítette a nagyváradi Urszula Apácarend Kolostorától annak idején önkényesen és jogcím nélkül állami tulajdonba vett ingatlan lakásállományának a bérlők számára történő eladását. Követelte a visszaélés szankcionálását és a szóban forgó ingatlan egyházi tulajdonba való visszajuttatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 978. sz./ Ugyanezen a szenátusi ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke élesen bírálta a volt román uralkodót, Razvan Dobrescu parasztpárti szenátor visszautasította ezt a hangot, erre Tudor és párthívei tiltakozásul elhagyták a termet. - Ugyancsak bírálta a volt király fogadását Ion Iliescu elnök, aki pártja vezetőségének jelenlétében márc. 3-án ünnepelte 67. születésnapját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1997. március 1.
Nem kellene válaszolnia Magyari Nándor László cikkére /Szabadság , febr. 27./, mert mocskos kesztyűt nem vesz fel, állapította meg Balázs Sándor, de ez a cikk becsületsértő, mert azt állította, hogy Balázs Sándor hazudik. Igenis, még ötven százalékos tévedések is vannak Magyari felmérésében, erősítette meg, hiszen a helyhatósági választásokon Magyari Nándor László felmérése szerint Petre Litiunak 12 %-os esélye volt, valójában a szavazatok 1,79 %-át kapta. /Balázs Sándor: Kesztyű-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Magyari Nándor László - ahogy eddig minden kritikai hangra - Balázs Sándor írására is reagált, az előzőekhez hasonlóan ezt is elvetette. /Magyari Nándor László: Válasz. felkérésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 1.
Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1997. március 1.
Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa márc. 5-én Romániába érkezett, találkozott a román vezetőkkel. Látogatásának egyik központ témája a Nemzetközi Valutaalappal /IMF/ és a Világbankkal kimunkált román reformprogram lesz. Románia a Phare-programból eddig 731 millió ECU /majdnem egymilliárd dollár/ gazdasági támogatáshoz jutott ebből a keretből, és 199-ig további 400 millió dollárra számíthat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 1.
Az Evenimentul Zilei márc. 4-i cikkében azt állította, hogy a Román Hírszerző Szolgálat kiegészítő jelentése kettős játékkal vádolja az RMDSZ-t, valamint, hogy a magyar revizionizmus kulturális és vallásos szervezeteken keresztül korbácsolja az érzelmeket Erdélyben. A Szabadság megkérdezte Verestóy Attilát erről a hírről. Az RMDSZ-es szenátor, aki az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja elmondta, hogy semmiféle információja nincs az állítólagos kiegészítő jelentésről. Verestóy márc. 5-én találkozik az RHSZ vezetőivel és csak azután nyilatkozik arról, hogy milyen eljárást kezdeményez a rágalmazás ellen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1997. március 1.
Márc. 4-én Emil Constantinescu elnök találkozott Mihály volt román királlyal és arra kérte, legyen "a román érdekek ügyvédje" az euroatlanti csatlakozást illetően. A király megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse Romániát. Márc. 5-én Mihály elutazott az országból. akit az ország vezetői királyi címét elismerve fogadtak. Az ellenzék vezetői ezért hevesen támadták a kormányzatot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 1.
A Romániai Magyar Szó közölte a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló kormányhatározat magyar nyelvű fordítását. A miniszterelnöknek alárendelt, nemzetiségi kisebbségügyi miniszter vezetésével működő főosztály törvénytervezeteket dolgoz ki, véleményezi a kisebbségekre kiható törvénytervezeteket, pénzügyi támogatást nyújt a kisebbségi szervezeteknek, megvizsgálja a kisebbségek jogait sértő észrevételeket, előmozdítja a kisebbségek identitásának megőrzését. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály mellett konzultatív szervként működik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5. - a rendelet eredetileg a Monitorul Oficial al Romanei 1997. febr. 5-i, 17. számában jelent meg./
1997. március 2.
Fodor Sándor is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Csodálkozik az indulatos hangon, különösen Magyari Nándor László indulata meglepő. Furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. - A társadalomtudományokat, és a szociológia is idetartozik, lehet politikai megfontolásokkal manipulálni. Fodor Sándor is az önálló magyar egyetemre szavaz. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon azonban elfogadhatatlannak tartja. Már "láttunk kéttagozatos egyetemet Kolozsváron." Az egyik a szalámitechnikával kicsire zsugorodott. /Fodor Sándor: Látkérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1997. március 2.
Febr. 16-20-a között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke olaszországi és franciaországi utazáson vett részt. Christoph Pan, az Európai Kisebbségi Népcsoportok Szövetségének volt elnöke meghívására Dél-Tirolba látogatott, majd a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottságának meghívására Strasbourgba utazott. Febr. 17-én Dél-Tirolban, Bolzanóban tartott előadást a romániai helyzetről, febr. 20-án Strasbourgban Tőkés Lászlót fogadta Jeron Schokkenbroek, az Emberi Jogok Igazgatósága Kisebbségi Osztályának igazgatója. Ugyanazon a napon az Európa Parlament keretében havi ülését tartotta a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottsága, melyen Tőkés László a romániai magyarság helyzetét mutatta be. /"Integrációra törekszik" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1997. március 3.
Márc. 3-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Jelen volt Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Varga Attila és Kötő József. A tanácskozás napirendjén a kormányzati munka során felmerülő kérdések megvitatása, a további teendők megjelölése szerepelt. Az Operatív Tanács úgy döntött, hogy a jan. 31-i kormányrendelettel létrehozott és ezután megalakuló új konzultatív testületben, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában az RMDSZ részt vesz. Az új testület létrehozásában, a rendelet megalkotásában fontos szerepelt játszott Tokay György. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa nem a kormánnyal, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatallal áll kapcsolatban, együttműködik a kisebbségi szervezetek tevékenységének összehangolásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1997. március 3.
Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Magyarok Szövetsége, kicserélődött az egész vezetés. A Sepsiszentgyörgyön élő eddigi elnök lemondott, Csicsó Antal /Csíkszereda/ ügyvezető elnök, történelemtanár maradt tisztségében. A szövetség új művelődési, tanügyi és szociális felelősei mind Moldvában élnek, ottani csángó közösségek tagjaiként. A szövetség felszámolta eddigi székhelyét /Sepsiszentgyörgy/, új székhelye ideiglenesen Gyimesbükk lesz, de távlatilag Bákóban akar magának központot építeni. Mint ismeretes, a Moldvai Magyarok Szövetsége a hatósági ellenállás miatt eddig nem tudta tevékenységének súlypontját Moldvába áttenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1997. március 3.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 5-én közzétett nyilatkozatban foglalt állást a Romania Mare c. hetilapban február 28-án napvilágot látott újabb soviniszta uszítás ellen. Ez évben immár másodszor jelenik meg cikk a lapban "Petőfi Művelődési Társaság" hamis aláírással "a zsidók inváziójáról", "a Rádió magyar szerkesztőségében történt zsidó hatalomátvételről". - "Ismételt aljas kísérlet, mosdatlan erkölcsű lázítás ez, amelynek célja az antiszemitizmus és idegengyűlölet szítása a románok és magyarok körében. Az európai integráció küszöbén, amivel az ilyen nézetek összeférhetetlenek, tiltakozásunkat fejezzük ki, és ? okirat-hamisításért, rágalmazásért meg sovén-nacionalista propaganda bűncselekményéért ? törvény elé idézzük a Romania Mare szerkesztőségét" ? hangzik az Ágoston Hugó elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott MÚRE-nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 3.
Jakab Ágnest felháborította Szilágyi N. Sándor "szempontja" a szórványkérdésről. Van-e idő arra, hogy tanácskozások sorozatában vitatkozzanak, minek is kereszteljék a szórványt. A szórvány igenis létezik, Vetési László filmjei kordokumentumok. Jakab Ágnes egy példát hozott fel: a Szeben megyei Bólya faluban emléktáblát avattak. A vegyes lakosságú faluban 90 római katolikus van, de már házasságot nem kötnek és nem keresztelnek a templomban. Nincs magyar iskola, ma is 13 iskolaköteles gyermek él a faluban. A gyermekek más nyelven tanulnak, más felekezettel ismerkednek. A problémákra kell keresni a választ. "A Szilágyi N. Sándor-féle mentősöktől óvjon az Isten." /Jakab Ágnes/Medgyes/: Emléktábla-avatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Előzmény: jan. 29., febr. 26.
1997. március 3.
Az RTV magyar nyelvű hétfői adása az 1-es csatornán március 17-től fél órával, azaz tulajdonképpen húsz perccel bővül. Vagyis: az adás ugyan valóban megnyúlik fél órával, hiszen az új műsorrend szerint délután fél öttől fél hétig tart, ám 10 perces szünettel, amikor is a TV román nyelvű híradóját sugározzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./
1997. március 4.
A Romániai Magyar Szó tájékoztat Vida Gyula azon kijelentéséről, hogy az RMDSZ a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Szerinte az eddigi 1996. évi 109-es számú, a fogyasztási és a hitelszövetkezetekre vonatkozó törvény jobb mint a korábbi, de nem éri el az európai elvek alkalmazását, viszont lehetőséget ad a falusi kisgazdák szövetkezésére. Vida Gyula szerint a szabad szövetkezés falun pozitívan befolyásolja a gazdasági tevékenységet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./
1997. március 4.
Háromszék egyik falujában négy testvért, cigányokat bevittek a rendőrségre és kegyetlenül összevertek, először a tizenkét évest. Több órán át verték a fiúkat, hogy adják elő a lopott pénzt. A kórházban látleletet vettek a testvérekről, megállapították a verés nyomait. Később előkerült a tettes, egy másik ember. A négy testvér tehát ártatlan volt. A rendőrök ellen megindult a kivizsgálás. /B. Kovács András: A cigánylegény álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1997. március 4.
Kodály Zoltán halálának 30. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kodály-emléknapokat rendez márc. 9-15-e között, jelentette be Demény Attila, az RMZT elnöke. Az emléknapok védnöke a Magyarok Világszövetsége, valamint Kodály Zoltánné Pécely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1997. március 5.
A Háromszék folytatásokban közölni kezdi a közel kilencvenéves dálnoki Beczásy Istvánnal való beszélgetést. /Ferencz Csaba: Megpróbáltatások százada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./ Beczásy István önéleírása megjelent: Bekerített élet /Literátor Kiadó, Nagyvárad, 1995/ címen.
1997. március 5.
George Antoniade,a román királyi család "háznagya" bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy Mihály, a volt román uralkodó az év végéig véglegesen letelepszik Romániában, ahonnan 1947-ben kényszer hatására kellett távoznia. /Népszava, márc. 5./
1997. március 5.
Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1997. március 5.
Petre Cordos külügyi államtitkár márc. 5-én Szlovákiába utazott, Pozsonyban tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok és az integrációs törekvések időszerű kérdéseiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Cordos hazatérése után kijelentette: "A szlovák kormány különleges érdeklődést tanúsított az iránt, amit ?román tapasztalatnak? nevezett, vagyis az iránt, milyen módon normalizálta Bukarest kapcsolatait Bukaresttel és a magyar kisebbséggel Romániában". /Új Szó (Pozsony), márc. 8./
1997. március 5.
A Szabadság ismerteti Virgil Magureanu, RHSZ igazgató sajtónyilatkozatát, melyben cáfolja, hogy a jelentés az RMDSZ kormánytagjaira vonatkozó vádakat tartalmazna. A lap megemlíti, hogy a bukaresti Radio Total értesülései szerint a kiegészítő jelentés többszöri módosításon esett át és végleges formája, melyet a parlamenti szakbizottságnak is bemutattak, nem tartalmazza az RMDSZ-re és a romániai magyarságra vonatkozó vádakat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 5.
A magyar-román viszonynak az elmúlt időszakban tapasztalható javulása megsokszorozta mindkét ország NATO-csatlakozási esélyeit, jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter márc. 6-án Brüsszelben. Babiuc a NATO-tagságért folytatott intenzív román diplomáciai erőfeszítések részeként látogatott Brüsszelbe, a NATO-központba, tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1997. március 5.
Márc. 6-án a szenátus épületében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, ügyvezető alelnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője találkoztak az Európa Tanács romániai jelentéstevőivel - Gunnar Jansson finnországi liberális, Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata és Josette Durrieu francia szocialista képviselővel. Az ET jelentéstevői március 5-8. között Romániában tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti Románia ET-felvételekor vállalt és az ET 176-os véleményezésében foglalt ajánlásokat. A találkozón az RMDSZ vezetői helyzetelemzést készítettek az ajánlások teljesítésének menetéről általában, különös tekintettel a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó ajánlásokra. Elmondották, hogy az 1993-ban megállapított ajánlások közül egyelőre nagyon kevés teljesült, csupán a politikai elítéltekkel kapcsolatos és egy-két másik ajánlásról mondható hogy részben vagy egészben teljesültek. A megbeszélés során a megváltozott romániai helyzetet elemezve a szövetség képviselői megállapították, hogy az új kormánykoalíció létrejöttével megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, a kormányprogramban szerepelnek a célkitűzések, és most a kérdések megoldására kell összpontosítania a kormánynak, tehát most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatot. A megoldandó problémák között említésre került az oktatási törvény módosítása, az önálló magyar egyetem visszaállítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása és a nyelvhasználat kérdése. A jelentéstevők elmondták, hogy esetleg javasolni fogják a monitorizálás eddigi formájának megszüntetését Románia vonatkozásában. Ugyanakkor a megbeszélésen fölmerült az a lehetőség, hogy a monitorizálás eddigi formájának megszüntetésével párhuzamosan az ET fenn fogja tartani a 176-os véleményezésében szereplő ajánlásokat, és a mostani román kormánynak pedig írásban kellene kötelezettséget vállalnia teljesítésükre. Az RMDSZ képviselői szerint ez a kötelezettségvállalás nemcsak hogy lehetséges, de a jelenlegi körülmények között természetes is. - Az ET romániai jelentéstevői ugyanaznap találkoztak Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszterrel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),márc. 6., 981. sz./
