Elkészült a vádirat Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezér ellen, aki az 1990-es és 1991-es többezer bányásszal valósággal megszállta és terrorizálta Bukarestet, az ellenzéki pártokat, erőszakkal véget vetett Petre Roman kormányfő országlásának. A bűnvádi eljárás ötéves késése nem a nyomozókon múlott. Számos bakigazgatót is őrizetbe vettek, a rendőrség nyomoz több volt államférfi, köztük Adrian Nastase, Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és mások korrupciós ügyei után. /Magyar Nemzet, márc. 29./
1997. március 26.
Emil Constantinescu államelnök rövid interjút adott az Új Magyarországnak. Arra a kérdésre, hogy lesz-e magyar egyetem, az elnök így válaszolt: "Határozottan igen. A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a magyar nyelven történő oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz magyar egyetem létrehozására. Úgy vélem azonban, hogy nem kellene természetellenes módon összekötni egyes magyar nyelvű állami egyetemek kérdését és a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyzetét. A román alkotmány szerint garantált az egyetemi autonómia." "Személyes véleményem szerint az lenne a helyes, ha az együttműködést és nem a széthúzást helyeznék előtérbe." Kolozsváron "az önálló magyar tagozat már idén ősztől beindul." /(pataky): Elnöki ígéret magyar egyetemre. = Új Magyarország, márc. 29./
1997. április 1.
Ukrajna mélyen csalódott az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatos bukaresti magatartás miatt, jelentette ki ápr. 1-jén Volodimir Jacenkovszkij ukrán külügyminisztériumi tájékoztatatási főosztályvezető. Bukarest nem mutat hajlandóságot, hogy megerősítse a jelenlegi urán-román határt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1997. április 1.
Péter Attila nyugalmazott tanár Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban című könyvéből közölt felvételeket a lap. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27., ápr. 1./
1997. április 1.
Moldova Köztársaság a legrövidebb időn belül megköti az alapszerződést Romániával, jelentette ki ápr. 1-jei sajtóértekezletén Petru Lucinschi moldáviai köztársasági elnök. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 1.
Bodor Pál is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához, hitet tett az önálló magyar egyetem mellett, elfogadva Horváth Andor érvelését. Egyetért Cs. Gyimesi Évával abban, hogy az önálló magyar egyetem kezdetben komoly professzorhiánnyal fog küzdeni, de 1945-ben is ilyen gondok voltak és akkor vendégtanárokkal megoldották a gondokat. Befejezésül leszögezte: nem lehet sokáig húzni-halasztani az egyetem visszaállítását, "mert ismét végkép elveszhetnek a lehetőségek." /Bodor Pál: sokadszor a Bolyairól. = Népszabadság, ápr. 1./
1997. április 1.
Sepsiillyefalván a csángó sorskérdések témakörében a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Kriza János Néprajzi Társaság harmadik alkalommal rendezte meg konferenciáját. Az első napon elhangzott, hogy sem a kutatás, sem a tudomány nem tud segíteni a moldvai magyarság súlyos helyzetén. Még abban sem tudtak megegyezni, hogy milyen eszközökkel lehetne valamit tenni a csángókért, hiszen arról sincs adat, hogy közülük ki szeretne magyarul tanulni, ki szeretné visszanyerni magyar identitását. A Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajzos diákjai azt állították, hogy csak asszimilálódásukat érdemes segíteni, mert szerintük a csángók nagy része nem akar magyar maradni. Nem fogadható el a hideg tudományos kutatás, szögezte le a diósszéni Petrás Mária, hiszen magyar testvéreinkről van szó. A pusztinai Nyisztor llona hozzátette: ahelyett, hogy anyagiakkal segítették volna a csángókat, a támogatás a szavak szintjén maradt. /(benkő): Csángó tanácskozás. Segítsük a beolvadást? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
1997. április 1.
A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1997. április 1.
Annak felvetését, hogy nem volt okos dolog belépni a kormánykoalícióba írott egyezség nélkül, egyesek kacifántoskodásnak nevezték, mondván, bízni kell az adott szóban. Ilyen hangok jöttek a határon túlról is. "Az anyaországban értünk létrehozott hivatal vezető személyiség, Törzsök Erika sóhajtotta el nem egy szónoklatában: kérni sem kell olyat, amit nem kapunk meg. Mert ugyebár minek önálló Bolyai Egyetem, mikor maradhatna egy is, benne két külön részleggel, amelyben kézenfogva tanulhatnak románok és magyarok. Jelenleg ennek örvendene a legjobban mindkét kormány. Nem kétlem, az érdek itt is, ott is az, hogy a Kárpátok mentén nemzetiségi ügyekben csend legyen." - írta Szilviczky János. "A professzori székeiket féltő, a nemzeti érzelmek felkorbácsolásából hasznot húzók zúgolódása azonban - kormányprogram ide, kormányprogram oda - a különálló magyar egyetem gondolatát röpke órák alatt szertefoszlatta." "A Törzsök Erika-i vakság honi követőit is megfertőzte, hiszen percérdekekért feladni ,megmaradásunk reményét nem vall valami éleslátásra. "Szép a kormányfői üzenet, de ez csupán külsőség. A szóbeli ígéretekben nem érdemes bízni. Főleg akkor, amikor kétmillió adófizető akaratát egy egyetemi szenátusi döntés megvétózhatja. /Szilviczky János, Bukarest: Tavasz lesz Erdélyben? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
1997. április 1.
Ápr. 1-jén romániai látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Immár hetedik alkalommal tárgyal román vezetőkkel és a kisebbségi képviselőkkel. Utoljára 1996 januárjában járt itt, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány befolyásolni próbálta a főbiztost, nem is eredménytelenül: Stoel tavaly úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási törvény megfelel az európai normáknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1997. április 1.
A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong
1997. április 2.
A Romániai Magyar Szó ismerteti Lezsák Sándornak, az MDF elnökének kijelentéseit, melyekben összefoglalja romániai tapasztalatait. Úgy értékelte, hogy a koalíciós politikusokkal folytatott tárgyalások általános jellemzője az elszántság volt. A kormány vezetősége több ízben is megfogalmazta, hogy a koalíciós programban vállalt kötelezettségeket végrehajtja - mondta a magyar politikus, aki szerint minden jel arra mutat, hogy Románia már nem csak az ígéretek, hanem a tettek földje is. Az erdélyi magyarság kérdéseivel kapcsolatos tárgyalásokról Lezsák kijelentette, meggyőződése, hogy a magyar kisebbség ügye akkor rendeződik, ha a többség jól érzi magát, ehhez pedig jó gazdasági környezet szükséges. A NATO bővítéssel kapcsolatban a magyar politikus elmondta, hogy kívánatos lenne, hogy a térség egyszerre csatlakozzon a szövetséghez, viszont ha nem így történne, akkor sem kell világvégét emlegetni.
1997. április 2.
Koszorus Zoltán lemondása következtében a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ megüresedett ügyvezető elnöki tisztségébe Jakab Mihály megyei elnök javaslatára Illyés Istvánt választotta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ tisztújító közgyűlése. Új vezetőt választottak ugyanakkor a mezőgazdasági alosztály élére is, Halász Ödön agrármérnök személyében.- Tisztújító közgyűlést tartott a Beszterce városi RMDSZ is. Az eddigi elnök Tibád Antal tanár munkahelyi elfoglaltsága miatt nem vállalt további jelölést, helyébe Kertész Péter mérnököt választották a besztercei RMDSZ elnökévé. Megválasztásával háromra gyarapodott a negyven éven aluli helyi RMDSZ-elnökök száma Beszterce-Naszód megyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 999. sz./
1997. április 2.
Dr. Constantin Degeratu tábornok, védelmi minisztériumi államtitkár bejelentette: elhatározták 400 román katonából álló különítmény küldését Albániába, az alakuló multinacionális erők keretébe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 2.
Lőrincz György székelyudvarhelyi író hozzászólt a szórványgondokhoz. Terjedelmes írásában kiemelte, hogy "érdekvédelmi szerveztünk feladata megteremteni az intézményes lehetőséget még ott is, ahol csak egyetlen magyar ember van." Erdély területén 54 olyan helység van, ahol csak egy-egy magyar ember él. Hangsúlyozta az oktatás fontosságát is: "Magyar egyetemet! Mert az egyetem megszüli az óvodát, az alsó fokú és középfokú magyar oktatást." - Ahol csak egy magyar ember él, azt is tartsuk számon, írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1997. április 2.
Ápr. 2-án Mandics György és Marian Odangiu temesvári írók bemutatták Franyó Zoltán temesvári író hagyatékának jelenlegi helyzetét. Franyó Zoltán Temesváron házát, könyvtárát és kéziratait a Román Írószövetség temesvári szervezetére hagyta. Az Írószövetség a ház földszintjét bérbe adta egy cégnek, amely ezért rendbe hozta a házat. A házbérből fedezték a ház előtt felállított Franyó-szobor költségeit is. Tarthatatlan azonban a Franyó-emlékszobában található könyvtár: a kutatók számára hozzáférhetetlenül a padlón hevernek, könyvszerkrényre már nem volt pénz. A pincében tárolt kéziratok jelentős része elázott, megsemmisült. Ugyanebben az épületben található Endre Károly hagyatékának egy része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./ Franyó Zoltán /Kismargita, 1887. júl. 30. - Temesvár, 1978. dec. 29./ író, műfordító, publicista. Endre Károly /Temesvár, 1893. ápr. 27. - Temesvár, 1988. febr. 7./ költő
1997. április 2.
Ápr. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a magyar szakpedagógusok képviselői, melyen részt vettek a román és magyar minisztériumi küldöttek is. Vitaindítójában Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető professzora a rendezvény céljának az oktatási reform elindítását jelölte meg. A hazai magyar közoktatásban bizonyos elzárkózás tapasztalható a szakmai fórumok, a pedagógus szövetség és az anyanyelvvédő fórumoktól. Az új politikai konstellációban alapvető igény, hogy megszűnjön minden korlát a magyar nyelv érvényesítésében. Anyanyelvünkben romlás mutatható ki, figyelmeztetett Péntek János. A magyar szaknyelvek egységét, azonos terminológiáját meg kell őrizni. /Romániai magyar nyelvű líceumok és tagozatok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
1997. április 2.
Olvasói levél /Bitay Éva tollából/ kifogásolta, hogy a professzorasszony megtorlásnak nevezte a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Bitay Éva: Bolyai Egyetem visszaállítása - megtorló intézkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Bitay Éva Cs. Gyimesi Éva kijelentését idézte, aki a Duna Televízió márc. 16-i adásában tette ezt a kijelentést. Az adásról: márc. 16-i jegyzet.
1997. április 2.
Petre Roman, a felsőház elnöke ápr. 2-án fogadta az Izraelbe kivándorolt romániai zsidók szövetségének Bukarestbe látogató küldöttségét és kijelentette előttük, hogy Romániának rendezni kellene az Izraelbe távozott zsidók vagyoni helyzetét, a jóvátétel elkerülhetetlen. Az országból mintegy 400 ezer zsidó emigrált Izraelbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
1997. április 2.
Évekkel ezelőtt kétszázezren írták alá a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő folyamodványt. Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozott: lehet magyar egyetem, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem különválasztásával. Mitruly Miklós közölte aggodalmait: az egyetem szenátusában a kisebbségiek számszerű kisebbségben vannak. A kormány az egyetemi autonómiára hivatkozva elhárítja magától a felelősséget. Valójában a magyar egyetem politikai kérdés. - Amennyiben csak tagozat lesz, ki garantálja a teljes egyenjogúságot, amikor olyan egyetemi vezetők vannak, akiknek a fülét sérti a magyar szó. A magyar egyetem ügyében nem az egyetemi vezetőknek kell dönteni, a döntés kizárólag a kormány joga és kötelessége. /Mitruly Miklós: Politikai döntésen múlik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 2.
Az új román demokrácia útja nem tűnik egyértelműen simának. Elég az egyetem körüli ellentmondó nyilatkozatokra gondolni. "Az önálló magyar egyetem - főiskolai oktatás - tekintetében még nem következett be áttörés a román politikai életben." Megváltozott a szemlélet Romániában. Ehhez "nekünk, valamennyiünknek hozzá kell járulnunk." Fel kell számolni a gyanakvást. Kevesebb hangoskodásra van szükség, de az RMDSZ ne mondjon le egyetlen célkitűzéséről sem. /Fodor Sándor: Kevesebbet szólni, tenni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 2.
Harminc éves egyetemi tevékenysége után sem tudja, mi is lehet az a tagozat, amely "nekünk egyáltalán jó" - szólt hozzá a Bolyai Egyetem vitájához Somai József. A Bolyai Tudományegyetem felszámolásának szándéka hamarabb megszületett, mint az erőszakos egyesítés. A magyar közgazdasági kart már 1953-ban megszüntették, 1956-ban 35 oktatói tisztség csökkentésére kényszerítették az egyetemet. Az 1959-es egyesítés azután a magyar egyetemi oktatás végleges felszámolásához vezetett. Az egyesítés után a magyar tagozat semmilyen döntési hatáskörrel nem rendelkezett. Ez napjainkban "alapvető tanulság kell legyen". Elképzelhető olyan tagozat, amely biztosítja az önálló döntéshozatalt? Ennek a tagozatnak rendelkeznie kell saját döntéshozó szervvel /szenátus/, végrehajtó szervekkel /dékánátusok, tanszékek/, önálló költségvetéssel, saját tanfelügyelettel /előadótermek, tanszékek, stb./. Akkor miért nem önálló egyetem? A magyar közösségnek elvitathatatlan jog az önálló magyar egyetem. /Somai József: Különbségek jönnek, mennek... /Apropó egyetemi tagozat/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 2.
Tudor Mohora, a Szocialista Párt elnöke ellenezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. A román állam anyagi befektetéseivel nem a szeparatista törekvéseket, hanem az egységes nemzetállam fejlődését kellene szolgálni, mondta. /Tiszta beszéd. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 2.
Ápr. 2-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosát, aki a kormány meghívására többnapos látogatást tesz Romániában. A magas rangú holland diplomata kíséretében volt Jakob Haselhauser, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának tanácsadója.
1997. április 2.
Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1997. április 3.
Székelykeresztúron 1870-től 1955-ig működött a magyar tanítóképző. Akkor megszüntették a képzést és létrehozták a falai között a magyar nevelőotthont árva gyermekek részére. Jelenleg 467 kiskorú él a Zeyk Domokos Nevelőotthonban, az országban működő 214 hasonló otthon közül kevés ilyen zsúfolt intézet van. /Szász Csaba: Udvarhely körzetéből vannak a legtöbben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./
1997. április 3.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök ápr. 3-án megáldotta a Tasnádon létrehozott Dürnstein Egészségügyi Központot. Az új Caritas létesítmény nevében szereplő osztrák helységnév jelzi, hogy ez a kis település hozzájárulása tette lehetővé, hogy létrejöjjön ez az új központ, ahol magánpatika van, mentőautó, szakorvosi rendelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./
1997. április 3.
Szabó Judit nyílt levélben szólította fel Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy tegyék félre ellentéteiket, nem hozhatják az RMDSZ tagságát olyan helyzetbe, hogy válasszon: vagy Tőkés László vagy Markó Béla. A nézeteltérések nm torkollhatnak "kiszorítósdiba". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1997. április 3.
Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
1997. április 3.
Ezredik számához érkezett az RMDSZ Tájékoztató. A Szövetségi Elnöki Hivatal "napilapja" immár ötödik évfolyamában járva ért el e kerek számhoz, s eközben több ezer hírt, tájékoztatót, számtalan közleményt, nyilatkozatot, állásfoglalást juttatott el érdekvédelmi szövetségünk tagszervezeteihez, az írott és elektronikus sajtó szerkesztőségeihez, bel- és külföldi hírügynökségekhez, valamint hazai és külföldi partnerszervezetekhez, pártokhoz, alapítványokhoz és nemkormányzati szervezetekhez. Munkájában igyekezett ? s ez hitünk szerint nagy mértékben sikerült is ? tárgyilagosan, a napihír szabta szűk korlátok között tudósítani a szövetség életéről, érdekvédelmi tevékenységéről, vezetőinek és vezető testületeinek megnyilatkozásairól, az RMDSZ parlamenti és ? újabban ? kormányzati munkájáról. Ehhez a területi szervezetek, tagszervezetek, társult szervezetek segítségére is számított ? és továbbra is számít. Az ezredik szám megjelenésének alkalmából köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a Tájékoztató napi rendszerességgel való megjelenéséhez hozzájárultak. Ugyanakkor köszönjük a sajtó munkatársainak, bel- és külföldi hírügynökségek tudósítóinak az RMDSZ politikai és érdekvédelmi munkájának népszerűsítésében nyújtott segítségét, közreműködését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./
