Máj. 2-án Emil Constantinescu államfő fogadni fogja a magyar történelmi egyházak püspökeit. Dr. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a felekezeti iskolák működésének a biztosításával, az államosított javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos gondokról kívánnak tárgyalni az államfővel. A református püspök az egyházi javak visszaszolgáltatását két menetben tartja megoldhatónak. Első menetben azokat a javakat kapnák vissza, amelyek nincsenek elfoglalva, illetve, amelyeket az államosítási törvénye kívül vettek el az egyháztól, különböző minisztertanácsi rendeletekkel. Kérni fogják az államelnöktől, hogy szorgalmazza: minél előbb tárgyaljanak a parlamentben az egyházak által kidolgozott vallásügyi törvénytervezetről. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a találkozóról úgy nyilatkozott, hogy szeretnék, ha az elnök kifejezné az államvezetés részéről azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaadása szerves része a kormányprogramnak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ahhoz törvényes keretet biztosítsanak. Ezt egy mielőbbi kultusztörvény elfogadásával látják biztosítottnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
1997. április 30.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 30-i ülésén éles hangú vitában elemezte a magyar-ukrán alapszerződés végrehajtását és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ tevékenységét. A bizottság meghallgatta Törzsök Erikát, a HTMH elnökét és Bagi Gábor helyettes államtitkárt is. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés. Így volt ez a beregszászi alapítványi főiskola engedélyezésekor, amely csak négyesztendőnyi huzavona után került sor. Az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet jellemzi a kárpátaljai magyarságot. A HTMH tevékenységéről parázs vita folyt, Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ebben a kormányzati szakaszban csökkent a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Németh Zsolt vitába szállt Tabajdi Csaba kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. A felmerülő vitás kérdések miatt Eörsi Mátyás kijelentette: a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. /Új Magyarország, máj. 2./
1997. április 30.
Ápr. 30-án a parlament két házának együttes ülésén a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ felügyeletét ellátó közös parlamenti állandó bizottság jelentését vitatták meg, az SRI 1996. évi tevékenységét összefoglaló jelentésről. A vitában az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Frunda György és dr. Csapó József szenátorok szólaltak fel. Frunda György bírálta az SRI 1996. évi tevékenységéről szóló jelentés hangsúlyosan nyugatellenes irányultságát, ami fölöttébb károsan befolyásolhatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit, és szükségesnek ítélte meg az RHSZ élén történő változásokat, szorgalmazta, hogy a hírszerző szolgálat igazgatója legyen a kormány tagja. Dr. Csapó József az RHSZ tevékenységéről szóló jelentésnek az etnikai szeparatizmussal kapcsolatos megállapításaival szállt vitába. Az ellenzéki pártok képviselőinek, különösen a szélsőséges nacionalista RNEP- és NRP-képviselők heves tiltakozását kiváltó és többször félbeszakított beszédében kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-elképzelései nem vezetnek szeparatizmushoz, összhangban állnak a nemzetközi dokumentumok előírásaival, a különböző autonómiaformák a nyugati világban működnek és hozzájárulnak a többség és kisebbség harmonikus együttéléséhez. Eckstein-Kovács Péter szenátor több kérdést írásban tett föl az RHSZ leköszönt igazgatójának, aki az ülés végén a válaszadás jogán tartott beszédében - alaptalan vádjait fenntartva - ismét éles támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./
1997. május 1.
Nagybányán a helyi magyar közösség eredménytelenül harcol az 1953-ban erőszakkal felszámolt magyar iskola visszaállításáért. A megyei tanfelügyelőség már másodszor válaszolja az RMDSZ, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége helyi szervezete és a városi szülőbizottság által készített folyamodványra, hogy a beadvány nem hiteles a magyar diákok szüleinek írásos beleegyezése nélkül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1997. május 1.
Az ortodox húsvéti ünnepek idején Romániába látogató volt román király ápr. 26-án Temesváron találkozott a helybeli személyiségekkel. dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő ezt az alkalmat kihasználva a magyar egyetemről tett említést, emlékeztetve Mihályt arra, hogy 1946-ban királyi dekrétum hozta létre az önálló magyar Bolyai Egyetemet., amelyet később a kommunisták megszüntettek. A magyar képviselő az egyetem újraindításában kérte a volt király segítségét. Mihály azt válaszolta, hogy bizony problémák vannak, de reméli, hogy megoldódik a kérdés. /Pataki Zoltán: Mihály király és a Bolyai Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1997. május 1.
A csíkszeredai Hargita Népe ápr. 22-i számában Borbély László főszerkesztő Pontosít az ÉS címen arról tudósított, hogy a Soros Alapítvány kiket részesített alkotói díjban /720 ezer forintban/, köztük van Cs. Gyimesi Éva, Tamás Gáspár Miklós, Radnóti Sándor, Thomka Beáta, Lengyel Péter. Mentesülve az anyagi gondoktól, könnyebb lesz számukra az alkotói munka. "Véleményt nyilváníthatnak például a Bolyai Egyetem újraindításáról. Hogy nem kell sietni." Székedi Ferenc eddig idézi a cikket, majd hozzáfűzi: Borbély László ezzel azt sugallja: Cs. Gyimesi Évának azért más a véleménye a Bolyai Egyetem ügyében, mert lefizették. Borbély nem ír arról, tette hozzá Székedi, hogy az egyetemi tanárnő féltette a meglevő európai kapcsolatokat. - Székedi végigkísérte az egyetemmel kapcsolatos vitát, az egyértelmű végkövetkeztetés: a Bolyai Egyetem ügye nem az egyetem szenátusának, nem magyar tanárainak és magyar diákjainak, nem az RMDSZ-nek az ügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye, Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán egyetemi kritériumokban gondolkodnak. - Székedi leszögezte: a szakma becsülete miatt írta mindezt, Borbély László ugyanis a lejártás szándékával "most egybe az alapítványi díjazás tényét az egyetem körüli vitákkal." /Székedi Ferenc: Hétszázhúszezer forint és a Bolyai Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Az Élet és Irodalom közölte az 1996. évi alkotói díjazottak listáját /mindegyik 720 ezer forint/: Petri György, dr. Poszler György, Orbán Ottó, Sigmond István /Kolozsvár/, Rakovszky Zsuzsa, az 1995-től folytatódó alkotói díjak /szintén 720 ezer forint/ között van Cs. Gyimesi Éva, Radnóti Sándor, Tamás Gáspárt Miklós, Géher István, Thomka Beáta. Az 1994-től folytatódó alkotói díjak: Kornis Mihály, Mészöly Miklós, Réz Pál. /Élet és Irodalom, ápr. 11./
1997. május 1.
A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 11-én ülésezett Kolozsváron, kiemelten tárgyalta a felekezeti iskolák kérdését.Sajnálattal állapította meg, hogy bár az Európa Tanács kimondta, hogy Romániában biztosítani kell a felekezeti iskolák működését, mindezideig a tanügyi törvényben csak olyan egyház iskolákról volt szó, amelyek az egyházi személyzet képzéséhez szükségesek. A Romániai Református Egyház Zsinata tudva, hogy rövidesen tárgyalják a tanügyi törvény kisebbségeket megszorító rendelkezéseit, azzal fordul a minisztériumhoz, hogy korrigálják az egyházakra nézve sérelmes törvényt és iktassák be abba a minden szinten állami támogatással működő felekezeti oktatást. A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 17-én kelt levelében kéri mindezt. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 1./
1997. május 1.
Románia és Németország között ígéretes kapcsolatrendszer épül ki, állapította meg Bukarestben Klaus Kinkel német külügyminiszter máj. 1-jén, miután találkozott Emil Constantinescu államelnökkel. Megegyeztek abban, hogy Iasiban német konzulátus nyílik. A gazdasági együttműködés szándékát jelzi, hogy ez alkalommal 700 német vállalkozó érkezett Bukarestbe. - Adrian Severin külügyminiszter kijelentette, hogy Románia bocsánatot kér Németországtól a romániai németek deportálásáért, illetve a Ceausescu által folytatott gyakorlatért, hogy a Német Szövetségi Köztársaságtól kapott fejpénzért engedélyezték a német nemzetiségű állampolgárok kivándorlását: "Mélységesen sajnáljuk ezt /a deportálást/, és az erkölcsi jóvátétel gesztusaként bocsánatot kérünk a történtekért azoktól az egykori romániai, ma németországi állampolgároktól, akiket ezzel az elítélendő eljárással mindörökre megbélyegeztek." A második világháború után mintegy 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot deportáltak szovjet munkatáborokba. A deportálásokban román hatóságok közreműködtek, állapította meg Severin. A Sztálin-Tito konfliktus idején pedig tömegével telepítettek bánáti svábokat a Baragan vidékére. Ceausescu idejében a kitelepedni szándékozókért fizetett fejpénz elérte a 12 ezer márkát is. Kinkel üdvözölte a román fél gesztusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./
1997. május 1.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1997. május 2.
Máj. 2-án Temesváron vitafórumot rendeztek a romániai német kisebbség jövőjéről, melyen részt vett Tokay György kisebbségügyi tárca nélküli miniszter, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, valamint Romedei Arquint, a FUEV elnöke, Klaus Francke a Német-Román Barátság parlamenti csoport elnöke és Rudolf Bindig az Európa Tanács kisebbségügyi raportőre és a bukaresti német nagykövet. Tokay György bevezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi kormány első és legfontosabb bizalomerősítő lépése a német kisebbség ügyében az volt, hogy a külügyminisztérium bocsánatot kért a romániai németeket ért igazságtalanságokért, a deportálásokért, valamint a németek kiárusításáért. A kormány által a német kisebbség érdekében tett gyakorlati lépések közül megemlítette, hogy elkezdődik az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, módosul a tanügyi törvény és készül a nemzeti kisebbségvédelmi törvény. Paul Philippi a németek visszatérésének kivitelezhetőségéről elmondta, hogy ha próbaidőre vissza is térnének néhányan, a Németországban élő romániai szászok és svábok olyan garanciákat kérnének a német államtól, hogy bármikor visszatérhessenek választott hazájukba, mint a kettős állampolgárság megőrzése, a német nyugdíj folyósítása akkor is, ha egy évben 180 napnál többet tartózkodnának Romániában és elkobzott tulajdonuk visszaszolgáltatását. A német belügyminisztérium jelenlévő képviselője elmondta, hogy erre az eshetőségre még nem készült fel a német állam. Tokay György beszámolt a máj. 1-jén a Kisebbségvédelmi Hivatalban tartott munkamegbeszélésről, amelyet a prefektusokkal szervezett. Kiderült, hogy a közigazgatási szakemberek nincsenek tisztában azzal, hogy az 1201-es ajánlás a román jogrend szerves részévé vált. Ezeknek a változásoknak a nem ismerete vezetett oda, hogy vita volt a magyar nyelv ismeretéről olyan városban, ahol a lakosság fele magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1997. május 2.
Caius Chiorean úgy véli, hogy a tanügyminiszter által kiadott rendelet, mely értelmében a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásán 30 helyet magyar diákoknak tartanak fenn, lehetővé teszi egy magyar tagozat létesítését a fakultáson. Idézi a fakultás dékánjának, Liviu Popnak a kijelentését, miszerint ez az intézkedés diszkriminatív. /Adevarul de Cluj (Kolozsvár), máj. 2./
1997. május 2.
Székedi Ferenc sajtómanipulációnak minősítette a Hargita Népe ápr. 22. számában megjelent jegyzetet, melyben Borbély László a lap főszerkesztője azt sugallja, hogy Cs. Gyimesi Éva azért támogatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem jelenlegi kereteinek megőrzését, mert azért megfizették. A továbbiakban Székedi kifejti, hogy Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán kizárólag az egyetemi kritériumok és a tudományosság nevében-szellemében gondolkodnak, mivel a Bolyai Egyetem ügye az egész magyarság ügye. Úgy értékeli, hogy az alapelv tiszteletben tartásától a valóban eredményt hozó gyakorlatig nagyon hosszú az út, és jó ha minél többen beszélnek róla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
1997. május 2.
Birtalan Ákos visszautasította a bukaresti Adevarul napilap azon cikkét, amely egyik múlt heti számában a brüsszeli román turisztikai képviselet felszámolása és ezzel egyidőben ugyanott magyar turisztikai iroda megnyitása között összefüggéseket sejtet. A cikkíró azzal vádolta az RMDSZ-es turisztikai minisztert, hogy a konkurens magyar légitársaság érdekeit szolgálja a románéval szemben. Birtalan Ákos válaszában elmondja, hogy az idegenforgalmi minisztérium vezető tanácsa hosszas elemzés után hozta meg a döntést két külföldi turisztikai iroda felszámolásáról, melyek közül egyik a brüsszeli. "Nemcsak költségvetési, hanem turizmuspolitikai szempontok játszódtak közre annak eldöntésében, hogy 18 irodánkból végül melyik kettő kerüljön felszámolásra" ? jelentette ki Birtalan Ákos a kolozsvári lapnak, majd hozzátette, hogy mivel a Benelux államokban még van képviselete Romániának, a régió fedve van. Leszögezte, hogy a döntésnek semmi köze nincs az éppen megnyíló magyar turisztikai irodához. Elmondta, hogy a turisztikai politikáért egyelőre az idegenforgalmi minisztérium felel, amelyet a román kormány programjának szellemében, és nem különféle újságírói vélemények alapján érvényesít. Szemenszedett hazugságnak minősíti a lap vádját, miszerint a műemlékvédők tusnádi nemzetközi konferenciáján szervezői minőségben vett volna részt, és azon alkalommal a MALÉV légitársaságot részesítette volna előnyben a TAROM-mal szemben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ A Cronica Romana A brüsszeli és a koppenhágai turisztikai irodákat gazdasági okok miatt zárták be címmel tájékoztat, hogy Mirel Tariuc idegenforgalmi államtitkár interpellációra válaszolva Birtalan Ákoséval azonos álláspontot képviselt az irodák bezárásával kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, hogy semmiféle összefüggés nem létezik az említett döntések és a turisztikai miniszter bizonyos állásfoglalásai között, mint ahogy azt az interpelláció szerzője, a PUNR-s Vasile Dobrescu vélte. /Cronica Romana (Bukarest), máj. 2./
1997. május 2.
Máj. 2-án Emil Constantinescu elnök találkozott a 16 romániai egyház vezetőivel, ahogy az államelnök mondta, a maga nemében ez volt az első találkozás az elmúlt fél évszázadban. A Cotorceni-palotában lezajlott fogadás nem oldotta fel az ellentéteket, Lucian Muresan görög katolikus érsek szerint csalódást keltett a találkozó. Constantinescu szerint a román társadalom feszültségben él, a feszültség növelése az egyensúly megbomlásához vezet. Az államfő állást foglalt az egyházi és közösségi javak fokozatos visszaszolgáltatása mellett, ezt azokkal kell kezdeni, amelyeket már jelenleg is a zsidó, német és magyar közösség használ. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy konkrétumokról akkor lesz szó, amikor majd az elnök külön fogadja az egyes egyházak képviselőit. Constaninescu kifejtette, hogy a magyar történelmi egyházak vagyonának visszaadása sajátos problémát jelent. Szavaiból kitűnt, hogy nem fogják a történelmi egyházak minden követelését teljesíteni. Elmondta, hogy a korábban egyházi tulajdonban levő épületek a városközpontban más hivataloknak adnak otthont, nem zárkózott el attól, hogy ezeket visszaadják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 3.
Ápr. 28-án tartott közgyűlése után állásfoglalást bocsátott ki az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete, melyben tiltakozott a csendőrlaktanya építésének folytatása ellen. Albert Álmos polgármester az RMDSZ háromszéki képviselőivel és szenátoraival Bukarestbe utazott és a belügyminisztertől kérték az építkezés leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSZ helyi szervezete felhívással fordult a magyar lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. Az RMDSZ állásfoglalása kiemelte, hogy a számtalan tiltakozás ellenére az építkezés folytatódik. Az RMDSZ tüntetést is kilátásba helyezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./
1997. május 3.
A Bihar megyei tanfelügyelőségen három új vezetőhelyettest neveztek ki, köztül van Miklós Mihály, aki a kisebbségi ügyeket koordinálja. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3-4./
1997. május 3.
Újabb román történelmi szintézis jelent meg, Florin Constantiniu munkája O istorie sincera a poporului roman /A román nép őszinte története/, az Universul Enciclopedic kiadásában. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./
1997. május 3.
Nyugdíjazták az országos börtönparancsnokság teljes vezetőségét, adta hírül az Adevarul. Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./
1997. május 3.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a Rákóczi Kulturális Egylet szervezte máj. 3-án a Riszeg-tetőn a kulturális népünnepélyt. A népünnepélyt Vasas Samu, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Népdalverseny volt, sportvetélkedők zajlottak, fellépett a testvérváros, Tiszasasvár fúvószenekara. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 3.
Máj. 3-án Kijevben az ukrán és román külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés véglegesített szövegét. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvéstől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a két fél lét éven belül fog megegyezni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 5.
Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, a mai napig ez nem történt meg. Amint az első tíz felszámolandó vállalatot kijelölték, útelzárási akciók indultak, a kormány meghátrált. Új terveket dolgoztak ki, átütemezést végeznek, a veszteséges üzemek tovább emésztik a tartalékokat, állapította meg Tibori Szabó Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 5.
Szamosújváron a legnagyobb probléma az oktatás terén jelentkezik, hiányoznak a magyar tanárok. A Petru Maior Líceumban négy magyar osztály van, de csak két állandó magyar tanár tanít. A román diákokat többször vitték Franciaországba kirándulni, de magyar tanulókat nem vittek magukkal. - Melegföldváron sikerült újraindítani a tizenöt éve megszűnt magyar iskolát, ígéret van arra, hogy Szépkenyerűszentmártonban is újra lesz magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 5.
Tordatúr református templomában ápr. 26-án vallásos tárgyú szavalóversenyt rendeztek, melyen az aranyosszéki fiatalok vettek részt. A versenyt Péter István tordatúri református lelkész kezdeményezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 5.
1994-ben elkészült a felmérés az Erdélyben levő 150 kastélyról. A felmérést a kolozsvári Utilitas Kft. vezetője, dr. Szabó Bálint kezdeményezte és koordinálta. Minden kastélyról írott, rajzolt és képes anyagot gyűjtöttek. A legjelentősebben /41 %/ képviselt stílus a barokk, utána jön a reneszánsz /28 %/, eklektikus /neoreneszánsz vagy neobarokk/ 20 %-uk, 15 %-uk romantikus /neogót/, 7,3 %-uk klasszicista és 2,6 %-uk gótikus. Az épültek közül 21 % üresen, elhagyatottan áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1997. május 5.
Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./
1997. május 5.
A román-ukrán alapszerződésről 1993-ban kezdődtek el a tárgyalások, de többször elakadtak, mert Iliescu mereven ragaszkodott a román földnek tartott Besszarábia és Bukovina egy részét, a Herta tartományt és a Kígyó-szigetet a Szovjetuniónak juttatott Molotov-Ribbentrop paktum elítéléséhez. A másik gondot az Ukrajnában élő román kisebbség helyzete jelentette. Bukarest szerint elnyomják, megfosztják anyanyelvétől a román kisebbséget. Végül a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcsértekezletén Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán elnök megállapodott abban, hogy két eurorégiót hoznak létre, amit az alapszerződés szentesít. - A román félnek nem sikerült elérni azt sem, hogy Kijev egységes nemzeti kisebbségnek tekintse az Ukrajnában élő román kisebbséget, az ukrán felfogás szerint román nyelvet beszélő, három különálló kisebbségről van szó. /Magyar Hírlap, máj. 5./
1997. május 5.
Az Adevarul de Cluj ismerteti a Babes-Bolyai Tudományegyetem 75 magyar tanára által az oktatási intézmény magyar tagozatának létesítésére, március 27-én tett javaslatát. A tanárok Természettudományi, Filológia és Társadalomtudományi, valamint Jogi és Közgazdaságtani Fakultások létrehozását javasolták. A lap támadja a javaslatot, megismételve régebbi érveit, miszerint annak teljesítése könnyen az egyetem szétválasztásához vezetne. Úgy véli, hogy az RMDSZ a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó véleményeken kívül más véleményt nem engedélyez a magyar tanároknak. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./
1997. május 5.
A Curierul National szerint a Társadalmi Dialógus Csoportja által áprilisban megrendezett vitaesten az a vélemény körvonalazódott a legvilágosabban, miszerint a BBTE szétválasztása két teljesen új oktatási intézmény létrejöttét eredményezné, ez pedig nagy anyagi költséggel járna, és hosszas, valamint bonyolult közigazgatási eljárásokat igényelne. A rendezvényen Serban Agachi kijelentette, hogy Bukarestből eltorzítva észlelik a kérdést, ezért lett volna hasznosabb, ha Kolozsváron rendezik a vitaestet. Kijelentette, hogy a román közösség nem ellenzi a magyar egyetem kérdését, "hanem a kérdés az, hogy lehet azt megvalósítani, hogy a jelenlegi egységet ne tegyük tönkre". Magyari-Vincze Enikő tanárnő az egyetemen belüli saját, külön struktúrák létesítésének lehetőségéről beszélt. Eugen Isbasoiu államtitkár kijelentette, "10-15 éven belül európai állampolgárok leszünk, tehát a tanulmányi bizonyítványokat el fogják ismerni függetlenül attól, hogy hol és milyen nyelven szereztük meg". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./
1997. május 5.
A Cronica Romana tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az 1997-1998-as tanévben a 3698 felvételi vizsgára bocsátott hely közül 413-at magyar, 75-öt német és 15-öt roma diákok számára tartanak fenn. A lap ismerteti a Jogi Fakultás dékánjának kijelentését, miszerint az illető szakon a magyar diákok számára fenntartott 30 hely nem egy magyar nyelvű jogi tagozat alapja. Liviu Pop szerint a fakultás vezetősége ellenezni fogja a magyar tagozat létesítését, mivel nem indokolt a románon kívül más nyelven való képzés. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./
1997. május 5.
Szász János szerint a Tanügyminisztérium stratégiája: megtartani a BBTE jelenlegi vonalát, megengedve magyar oktatási nyelvű egyetem létesítését. A tanügyminiszter tudja, hogy a Ceausescu-diktatúra idején elvérzett romániai magyar értelmiségből nem telik két magyar egyetemre. Szász János kiáll a magyar egyetem kétlépcsős megvalósítási terve mellett. /Szász János: Cselek a Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
