Az Iliescuék szárnyai alatt működő Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Gyulafehérváron megalakította a Történelmi Megbékélés Fórumát. Az alakuló ülésen egyöntetűen elnökké választották - távollétében - Ion Iliescu elnököt, aki utólag elfogadta a tisztséget. Ez a szabaddemokrata társaság összejövetelein a román nyelvet használja, jórészük elfelejtett magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1997. május 13.
A máj. 13-i képviselőházi ülésén az ellenzéki SZDRP által az útadóval kapcsolatban benyújtott egyszerű indítvány vitájában az RMDSZ részéről Antal István Hargita megyei képviselő szólalt fel. Antal István az indítvány olcsó populista érvrendszerét elmarasztalva kiemelte a korábbi kormányzatnak az országos úthálózat romos állapota miatti felelősségét, és reményét fejezte ki afölött, hogy a gépkocsi-tulajdonosok, természetes és jogi személyek egyaránt megértik az infrastruktúra korszerűsítésének elengedhetetlen követelményét és tudatában annak, hogy ez az európai integráció parancsoló követelménye is egyben, támogatni fogják az országutak rehabilitációját, fejlesztését szolgáló kormányrendeletet.Az SZDRP által beterjesztett egyszerű indítványt az útadóval kapcsolatos kormányrendeletre vonatkozóan a Képviselőház szavazattöbbséggel elvetette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1025. sz./
1997. május 13.
Rövid luxemburgi látogatásáról hazaérkezve Victor Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy vendéglátója, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök támogatja Románia NATO-felvételét az első körben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1997. május 13.
A szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sportbizottsági küldöttsége Ion Carciumaru elnök vezetésével hivatalos látogatást tett Magyarországon, máj. 13-án megbeszélést folytattak az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságával, Baráth Etele, a bizottság elnöke fogadta őket. A tárgyalás során érintették a Magyarországon áthaladó folyók szennyezettségének kérdését és megállapították, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vízkészlet tisztaságára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
1997. május 13.
Kevés a jó hírünk a Bolyai Tudományegyetem sorsáról, írta Szász János. Újabban azt mondják, ne beszéljünk annyit a Bolyai-ügyről. Fontosabb nekünk most az elemi és középiskolai korlátozások megszüntetése. Szász János nem fogadja el ezt az okoskodást. Nem mond le arról, hogy küzdjön a magyar egyetemért. "És ezt merem ajánlani mindannyiunknak." /Szász János: Én nem mondok le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1997. május 13.
A román-ukrán alapszerződés nyilvános vitáján, melyet a bukaresti rádió közvetített, felrótták Adrian Severin külügyminiszternek, hogy Ukrajnától nem tudta visszaszerezni a "régi román területeket", miközben Románia Erdélyben is területeket veszíthet el a magyarok autonómiakövetelései, szeparatista törekvései, valamint az osztrák és magyar tőke beáramlása révén. Adrian Severin bírálta a románok egy részének "gazdasági nacionalizmusát", amivel igyekeznek elriogatni a külföldi tőkebeáramlást. Elmondta, hogy a románok zöme inkább lemond az autonómiáról, csakhogy másoknak ne jusson autonómia. Az ukrajnai románok képviselői elmondták, hogy számukra a visszacsatolás helyett nem volt elég az alapszerződésbe foglalt kisebbségi dokumentumok alkalmazása. /Szabadságot adó autonómia. = /Új Magyarország, máj. 13./
1997. május 13.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja Szovátán, máj. 10-én tartott ülésén elfogadott nyilatkozatában bírálta az RMDSZ koalíciós partnereit, "mivel hiányzik politikai akarat az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldására". Constantinescu elnöknek az egyházi vezetőkkel lezajlott találkozóján sem történt előrelépés. Az EMK tiltakozott Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönő elnökének kijelentése ellen, miszerint az EMK és a Székelyföldi Egyeztető Tanács tevékenysége alkotmányellenes, az RMDSZ egyetlen képviselője sem vette védelmébe a platformot és a tanácsot. Dr, Csapó József szenátor mellett sem álltak ki, akit a szenátusi vitában a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogának ismertetésekor a román szenátorok kifütyültek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ A Ziua is tájékoztat máj. 14-i számában az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatáról, a lap szerint az RMDSZ-en belüli radikálisok szalmát dobtak a kormánykoalíció tüzére. A Ziua azt állította, hogy Katona Ádám, az EMK szóvivője, 1993-ban ki akarta kiáltani a székelyek autonómiáját. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./
1997. május 13.
Az önálló romániai felsőfokú oktatással kapcsolatos vitáról az érdeklődő olvasó nem kaphatott összefoglaló jelentést. Sz. Nagy Csaba tehát összefoglalja a vitát, ahogyan ő látja. Az RMDSZ liberális platformja jan. 31-én konferenciát tartott és ezen több előadó az egyetem felállításának szakmai elhamarkodottságát kifogásolta. Egy hónap múlva Cs. Gyimesi Éva cikkéből /Erdélyi tudományegyetem, Magyar Hírlap, febr. 22./ kiderül, hogy négynyelvű egyetemet szeretne létrehozni. Ezt az elképzelést Kincses Előd /Az angol lord és a dzsungel, Magyar Hírlap, febr. 27./ életidegen ötletnek bélyegezte meg. Sz. Nagy Csaba szerint a jó képességű erdélyi diákok magyarországi vagy nyugati egyetemre mennek. Szerinte csak a második vonal tanul Romániában. Sz. Nagy Csaba nem ért egyet Horváth Andornak az önálló egyetem melletti érvelésével /Önálló egyetem - politikai próbakő, Népszabadság, márc. 22./, azt állítja, hogy Horváth Andor nem ismerte a többnyelvű egyetem melletti érveket, Andrei Marga rektor okfejtését. Sz. Nagy Csaba kifejtette, hogy Horváth Andornak nem volt igaza, amikor bírálta Törzsök Erika tanulmányát /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./, azt a látszatot keltve, minta a HTMH elnöke nem állt volna ki az önálló egyetem mellett. Valójában Törzsök Erika "egyértelműen kiáll az erdélyi magyarság természetes igénye mellett, miszerint egyetemei legyenek, csupán attól óv, hogy azok meggondolatlanul" jöjjenek létre. /Sz. Nagy Csaba: A Bolyai egyetem szindróma. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Cs. Gyimesi Éva jan. 31-i előadása szerint a következőket jelenti az önálló magyar egyetem: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges. /Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Sz. Nagy Csaba talán nem tudja, hogy Horváth Andor a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, tehát nagyon jól ismeri a rektor érveit.
1997. május 14.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bányászati-kohászati szakosztálya máj. 14-én Parajdon tartotta alakuló ülését. Megválasztották a szakosztály vezetőségét, az elnök Lukács Ferenc, a dési sóbánya igazgatója lett, a titkár pedig Ambrus Zoltán, a parajdi sóbánya főmérnöke. A szakosztály székhelye Parajdon lesz. Aláírták az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel való együttműködési megállapodást, melynek elnöke, dr. Fazekas János biztosította az erdélyieket, hogy számítógéppel fogják segíteni őket. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./
1997. május 14.
Máj. 14-én Kolozsvárott felavatták a Francia Kulturális Központot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
1997. május 14.
Máj. 8-9-e között Kolozs megye 15 önkormányzati képviselője Békés megyébe látogatott, az ottani megye meghívására. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
1997. május 14.
Megismételte korábbi helyhatósági választási sikerét az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon a folyó év május 11-én tartott időközi választásokon. Mint ismeretes, a múlt év végén testületileg lemondott a Sarmasági Községi Tanács 13 RMDSZ-tanácsosa, tiltakozásul az ellen, hogy a megye prefektusa felfüggesztette két RMDSZ-tanácsos mandátumát. A vasárnap lezajlott választásokon a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a élt állampolgári jogával, 5020-ból 2650-en mentek el szavazni. A 2606 érvényes szavazatból 2313 az RMDSZ-jelöltlistáját támogatta, a Demokrata Konvenció listájára 132-en, az RNEP-ére pedig 102-en szavaztak, így az RMDSZ ismét 13 tanácsosi mandátumot szerzett meg, míg 1-1 tanácsost a Demokrata Konvenció, illetve az RNEP küldhet a községi tanácsba. A tanács megalakulására azonban előreláthatólag csak a jövő héten kerülhet sor, az alakuló ülést ugyanis a jelenleg távollevő prefektusnak kell kiírnia. A sarmasági tanács munkáját a helyi költségvetési tervezet vitájával kezdi majd meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1026. sz./
1997. május 14.
Az erdélyi magyar műemlékek fogyatkoznak, nagy részük az 1989-es változás után tűnt el. Hunyad és Krassó-Szörény megyében a következő műemlékek eltűnéséről számolt be Fodor Endre Vulkánról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1994-ben eltüntették. Zajkányról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1995-ben ismeretlenek eltüntették. Piskiről: Bem emlékobeliszk, 1899-ben avatták fel, már nincs meg. A kenyérmezei emlékoszlop még áll, csak a magyar feliratot tüntették el. Herkulesfürdőn emléktábla örökítette meg I. Ferenc József, I. Károly román és I. Sándor szerb király 1896-os találkozását, a tábla 1993-ban eltűnt. Széchenyi emléktábla /1896/ ma már szintén nincs meg. Buziásfürdőn a Deák Ferenc pihenőpad /1896/ is eltűnt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1997. május 14.
Kőröskisjenőn ápr. 26-án emlékeztek Olosz Lajos költő halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulójára. A helyi Körösmente Irodalmi Kör, Csanádi János tanár rendezésében zajlott le az ünnepség. Csanádi János ismertette a költő munkásságát a most megjelent verseskötettel együtt /Szeplőtlen oltár - istenes versek/, melyet Csanádi János válogatott és a Kölcsey Kör /Arad/, az Olosz Lajos Irodalmi Kör /Nagyzerind/, továbbá a Körösmente Irodalmi Kör közös kiadványa. Jóváhagyták, hogy a költőről utcát nevezzenek el Kőröskisjenőn, az új utcatáblát Tokay György miniszter és Darida János alpolgármester rögzítette a volt Olosz-villa kerítésére. /Mézesné Kovács Eta: Olosz Lajos emlékünnepség Kőröskisjenőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. - Arad, 1977. ápr. 26./ 1917-től Kiskőrösjenőn élt, ott is temették el.
1997. május 14.
Egyed Péter a Hét februári számában Filozófushoz méltó feladat címen a Bolyai Egyetem újraindításának lehetőségeiről írt, olyan közérthetően, állapította meg ironikusan Balázs Zoltán, hogy érdemes lenne napilapban újraközölni. Egyed Péter szerint ugyanis az univerzitás strukturális és stratégiai kérdéseit csak konferenciák megszervezése viheti dűlőre. A politikai lobby koncepciójában irreveláns, az álláspontok exponálása diskurzus által...kompatibilizálható alternatívákra szükség van, a kétnyelvű egyetem koncepciója az alternatív szegmensek relatív előnyeit is tartalmazza...stb. /Balázs Zoltán: Hozzájárulás a "Filozófushoz méltó feladat" megoldásához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1997. május 14.
Fey László visszautasította Tapody Lukács Ottó írását /Romániai Magyar Szó, ápr. 9./, aki Fey szemére vetette, hogy Tőkés Lászlót támadja. Ő a megyei szintű tiszteletbeli elnökökre is értette mondandóját, emellett elismeri Tőkés László érdemeit, de bizonyos dolgokban a püspöktől eltérő a véleménye. /Fey László: Tisztázás helyett mocskolódás = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1997. május 14.
Nagybányán több könyvesbolt található, de magyar könyv /annak is a nagyobb része tankönyv/ csak egyben van, a bolt végén, a legalsó polcon. /Krizsán Géza: Könyveink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1997. május 14.
Az A Hét hetilap legutóbbi száma febr. 21-én jelent meg, akkor közölték, hogy a kiadó nem tudja fedezni a költségeket. A művelődési minisztériumi segítség még késik. A Soros Alapítvány segítségével megjelentették a hetilap 9. /febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./ és 10. számát /márc. 7. -tényleges megjelenés: máj. 16./. A szerkesztőség jelezte, hogy a következőkben a tényleges megjelenést tünteti fel. az 1997. évfolyamból tehát a 11-20. számok kimaradnak. /A Hét (Bukarest), febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./
1997. május 14.
Az A Hét Lapszemle rovata ismertette a Heti Új Szó (Temesvár) 2. száma alapján a vajdahunyadi könyvtár pusztulását. Szalvátor atya, ferences történész Barangolás a múltban címen bemutatta a katolikus egyház vajdahunyadi intézményeit. A régi ferences templomot Hunyadi János kezdte építeni 1442-ben, annak emlékére, hogy Marosszentimrén győzelmet aratott a török hadak fölött. Vajdahunyad ferences kolostoriskolája Vajdahunyad művelődési központja volt a két világháború között, összetartotta az 1500 főnyi hívőt. A kolostort és a teológiát betiltották 1948. dec. 2-án, a ferences könyvtár 22 ezer kötetes, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát elkobozták. Az állományt először egy terembe dobálták, majd ötven ládába csomagolva egy fásszínbe helyezték. 1950-ben állami tulajdonba vették a könyvtárat, a kivezényelt munkásokkal a városháza alagsorába vitették a könyveket, a szén közé dobálva. Ősszel az udvarra került a megmaradt állomány, az esőbe. A maradékot a dévai könyvtárba szállították, újra a pincébe hányták, végül a szemétbe került az egész. /A Hét (Bukarest), febr. 12 - tényleges megjelenés máj. 14./
1997. május 14.
Zsakó János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott vegyészprofesszora, több száz tudományos dolgozat, ezenkívül szak. és népszerűsítő könyvek szerzője, 25 éve tagja egy nemzetközi folyóirat, a Journal of Thermal Analysis szerkesztőbizottságának. A professzor hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak jogos igénye, hogy önálló magyar főiskolai hálózattal rendelkezzen. Nyilvánvaló, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő magyar csoportoknak be kell épülniük az új Bolyai Egyetembe. "A tudományos kutatásban ez a szétválás nem okozna semmilyen megrázkódtatást. Közös tudományos témákat akadály nélkül tovább lehetne folytatni." /Várhelyi Csaba: A szétválás nem okozna megrázkódtatást. Beszélgetés Zsakó János vegyészprofesszorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1997. május 14.
A kolozsvári városi tanács 31 tagjából csak 13 jelent meg máj. 14-én a Funar polgármester által összehívott rendkívüli tanácsülésen. Így a testület határozatképtelen volt, és nem vitathatta meg a polgármesternek Göncz Árpád kolozsvári látogatását ellenző határozattervezetét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15., Népszabadság, máj. 15./
1997. május 14.
Teljes tanügyi autonómiára van szükség, hangsúlyozta Gálffy Attila. - Elhamarkodottan vezették be például a hat napról ötre csökkenő tanítási hetet, mivel a tantervet, a tananyagot nem csökkentették. Sok helyen az iskolák úgy döntöttek, hogy elnyújtották a tanítási napot. - A romániai magyar iskolaügy a magyarságra tartozik. Miért a többség foglalkozik ezzel a kérdéssel? - A Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos véleménynyilvánítások egyike sem merítette ki az ún. maximalista fogalmat. Gálffy inkább a megalkuvó és kevésbé megalkuvó besorolást használná. Nem lehet taktikázni, halogatni, "az átmeneti megoldásokat nem lehet elfogadni". /Gálffy Attila: Teljes tanügyi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
1997. május 14.
A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./
1997. május 14.
A Romániai Magyar Szó átvette a pozsonyi Új Szó máj. 9-i számában megjelent interjút, melyet a lap Markó Bélával készített az RMDSZ küldöttségének szlovákiai látogatása alkalmával. A Szövetség elnökét a koalícióba való belépés kérdéséről az RMDSZ-en belül lezajlott vitával kapcsolatban kérdezték. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalícióban való jelenlét ellentmondásos helyzet, hiszen egy "olyan kisebbség képviseletében léptünk kormányba, amely egyenlőtlen helyzetben van, ugyanakkor egyenlő partnerként próbálunk fellépni a kormánykoalíció tagjaként". Romániában most is van nacionalizmus, még a kormánykoalíción belül is éles viták vannak a kisebbségi kérdésben. Azonban a kormánykoalíció felismerte, hogy Románia számára egyetlen járható út van, a gyors integráció, s ez másképpen, mint a latens kisebbség-többségi konfliktus kezelésével és megoldásával nem érhető el. A nyugati tőkének az országba való áramlásával kapcsolatban Markó Béla kijelentette, "ha arról beszélünk, hogy a Nyugat csak akkor közeledik bizalommal egy országhoz, ha ott biztonságot vél felfedezni, arról is beszélnünk kellene, hogy a biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha a Nyugat bizalommal közeledik". Elmondta, hogy Románia megkapta az első hiteleket a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s ez a bizalom kinyilvánítását jelenti a kormány reformprogramjával szemben. Az RMDSZ elnöke a kisebbségi kérdések megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a törvényhozásban is neki kell fogni a kisebbségi kérdések megoldásának. Ilyen irányú jelenleg a tanügyi törvény módosítása is. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete szabott-e meg olyan határvonalat, melynek a koalíciós partnerek részéről való áthágása az együttműködés felmondását eredményezné, Markó Béla elmondta, hogy "ilyen döntés nem szükséges, mert ez a határvonal maga a kormányprogram. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy továbbra is együttműködhessünk koalíciós partnereinkkel, az oktatásban, a nyelvhasználatban meg kell történniük a változásoknak". Amennyiben nem valósulnak meg, az azt jelenti, hogy a koalíció nem tartja tiszteletben a kormányprogramot ? jelentette ki végül a Szövetség elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1997. május 15.
Máj. 15-én Csíkszeredába látogatott Püski Sándor neves budapesti könyvkiadó, a Corvina Könyvesház meghívásának eleget téve, műhelybeszélgetést tartotta a székelyföldi kiadók és nyomdák képviselőivel /H-Press, Trisedes Press, Bon Ami sepsiszentgyörgyi, valamint Pro-Print, Pallas-Akadémia, Státus, Kájoni Könyvkiadó csíkszeredai/, majd az olvasókkal találkozott. Püski Sándor elmondta, hogy az erdélyi könyveseknek 50 %-os kedvezménnyel adja könyveit. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./
1997. május 15.
Az első - építési emléktábla - Kolozsvárt 1450-ből való. Három szerző vállalkozott rám hogy összegyűjti és kiadja ezeket a megmaradt emlékeket. Lőwy Dániel-Demeter V. János-Asztalos Lajos: Kőbe írt Kolozsvár /Nis Kiadó, Kolozsvár, 1996/ című munkát ismerteti Rozsnyai László. A könyv alcíme: Emléktáblák, feliratok, címerek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
1997. május 15.
Máj. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Jelen voltak: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök, Náznán Jenő, gazdasági alelnök, Székely István, önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Birtalan József gazdasági igazgató.
1997. május 15.
A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
1997. május 15.
Máj. 15-én 23.30 órakor a PRO TV "Találkozó a sajtóval" című késő esti műsorában a vendég Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz. A moderátor Iolanda Stniloiu mellett a sajtót ez alkalommal is Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, az Adevrul című központi napilap igazgatója, illetve főszerkesztője, valamint Octavian Andronic, a Libertatea című fővárosi lap igazgatója ? a műsor állandó meghívottai ? képviselik. A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező "találkozó" alkalmat ad az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ugyanakkor ? a műsor szerkesztőinek szándéka szerint ? arra is, hogy a PRO TV nézői megtudják, mit gondolnak az egyszerű magyarok az RMDSZ kormányzásban való részvételéről, és mit várnak a szövetségtől ebben az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./
1997. május 15.
A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
