A bukaresti Adevarul jún. 22-i számában egy állítólagos Tőkés-Orbán "titkos egyezményről" adott hírt. Ismeretes, hogy ugyanez a lap jún. 20-án "leleplező" írást közölt Tőkés Lászlónak a Securitatével való kitalált együttműködéséről. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án közzétett nyilatkozatában cáfolta az Adevarul mindkét számának állításait, "a Securitate kommunista titkosszolgálattal való kitalált együttműködéséről" szóló cikket és "a valóságtól idegen, képtelen sztorinak" minősítette azt, hogy titkos megállapodást kötött volna Orbán Viktorral, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökével, amikor a választások után Budapesten látogatást tett nála. Nem véletlen, hogy ugyanebben az időszakban zajlik a másik temesvári, Bárányi Ferenc miniszter lemondatási kálváriája. Nem véletlen, állapította meg Tőkés László, hogy az állítólagos Orbán-Tőkés megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az 1990. márciusi marosvásárhelyi provokációk egykori hírhedt krónikása, Dorin Suciu. Ion Iliescu volt államfő pártja pedig éppen ezekre a napokra időzítette a Kiáltvány Erdélyhez című jelzését, amely Erdély szétdarabolásának veszélyével riogatja a románságot. Mindezekből kitűnik, hogy "a román politikai hadszíntéren újból a "magyar kérdés" került bevetésre", a céltábla újból az RMDSZ. Éppen ezért Tőkés László "alig érthetőnek" tartja Markó Béla szövetségi elnök egyik megjegyzését, miszerint a lemondásra felszólított Bárányi Ferenccel kapcsolatos eljárásnak nincs magyarellenes természete. Éppen ellenkezőleg, elemzése szerint a román nacionalisták és kommunisták "a demokratikusnak nevezett kormányerők bátorító asszisztenciája mellett" a visszakövetelt magyar tulajdonok és a helyreállítandó magyar egyetem témájában "frontális támadást, koncepciós hadjáratot indítottak a romániai magyarság, az RMDSZ és annak egyes képviselői ellen". A sokadszorra ismételt magyarellenes kampány és ennek szakmai hátterét a - gátlástalanul tovább működő - volt Securitate biztosítja. "Õk azok, akik a titkosszolgálati dossziékat törvényellenes módon kiszivárogtatják. Õk azok, akik egykori áldozataikat továbbra is büntetlenül vádolják és megfélemlíteni próbálják" A tiszteletbeli elnök nyilatkozatában ezért hangsúlyozta, hogy "itt már nem csupán a célba vett személyekről, hanem arról a politikai szándékról van szó, hogy a gyenge lábon álló demokratikus kormányt tovább gyengítsék és megbuktassák, a romló romániai helyzet ódiumát az RMDSZ nyakába varrják, Bukarest és Budapest kapcsolatait tönkretegyék és a magyar-román kapcsolatokat megmérgezzék, a jogtalanul birtokolt magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását megakadályozzák, a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállításának ügyét ellehetetlenítsék, az RMDSZ-t végletesen megosszák, még mielőtt közös céljai érdekében újból összefoghatna". A kibontakozó akciósorozathoz - ahogy az 1956-os romániai magyarellenes tisztogatáshoz a magyar forradalom - a változott körülmények között "Orbán Viktor pártjának győzelme, illetve az ún. Orbán-effektushoz kapcsolt RMDSZ-en belüli "radikalizáció" szolgál alkalmas ürügyként". "A kormányba szorult RMDSZ-nek őrizkednie kell attól, hogy netalán akaratlanul is cinkosává váljék az első fokon ellene irányuló, másodsorban pedig a felhasználásával a román demokrácia ellen forduló sötét politikai erőknek" - figyelmeztetett Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1998. június 24.
Göncz Árpád köztársasági elnöki jún. 24-én telefonon érdeklődött Emil Constantinescu államfőnél a romániai árvízhelyzetről, és együttérzését fejezte ki a károsultakkal. A két elnök a telefonbeszélgetés során megemlékezett Barabás Miklósról. A festő halálának 100. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön nemrég ünnepséget tartottak, a két államfő felesége, Göncz Zsuzsanna és Nadia Constantinescu fővédnökségével. - A rendezvény a két nép megbékélésének szép fejezete volt - értékelte a magyar fél. A román államelnökség sajtóirodája közleményben számolt be arról, hogy Göncz Árpád magyar köztársasági elnök jún. 24-én felhívta Emil Constantinescu román államfőt és a maga és a magyar hatóságok nevében részvétét tolmácsolta a legutóbbi időjárási katasztrófák romániai áldozatainak, kifejezésre juttatva a magyar nép együttérzését a szomszédos, baráti román nép iránt. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy diplomáciai úton minél hamarabbi időpontra új találkozót tűznek ki ahelyett, amelyre Salzburgban került volna sor a héten a kelet-közép-európai állam- és kormányfők tanácskozása alkalmából. Göncz Árpád sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román államfőnek le kellett mondania a romániai árvízhelyzet miatt a salzburgi államfői találkozón való részvételről és kettejük kétoldalú találkozójáról, de fontosnak tartotta, hogy megismételje a magyar hatóságok arra irányuló szilárd eltökéltségét, hogy a román hatóságokkal együtt folytassák és elmélyítsék a két állam közötti történelmi megbékélés folyamatát. Egyetértettek abban, hogy az új kétoldalú találkozóról diplomáciai úton kell megállapodni, minél előbbi időpontban. /Göncz-Constantinescu telefonbeszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1998. június 24.
Radu Vasile román miniszterelnök lengyelországi látogatásán egy sajtóértekezleten kijelentette: a román kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár - jegyezte meg -, Orbán Viktor egyes kijelentései "aggodalmat" váltottak ki a román politikai körökben. Mindezek ellenére a miniszterelnök úgy vélte, a katonai kapcsolatok "kitűnőek" a két ország között. A kormányfő még utalt arra, hogy hivatalos meghívást kapott magyar kollégájától, Radu Vasile azonban úgy szeretné, hogy előbb a magyar miniszterelnök látogasson el Bukarestbe, ezzel is mintegy eloszlatni kívánva a "kételyeket" arra vonatkozóan, hogy a két ország között fennálló viszonyok változatlanok maradtak. /Vasile meghívta Orbánt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1998. június 24.
Gabriel Andreescu nyílt levelet intézett az SZKT-hoz. Ebben kifejtette: az SZKT, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának felfüggesztésére vonatkozó esetleges döntése ellentétben állna a "politikai logikával", mivel ezzel a lépéssel nemcsak a jelenlegi politikai felállást, hanem magának a szövetségnek eszközérvényesítési lehetőségeit számolná fel. A cikkíró szerint az RMDSZ számára a kormányzati részvétel a "lehetőségek maximumát" jelenti, az eddigi eredményeket pedig csupán az alkotmánybíróság, a 22-es sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenesnek nyilvánítása felhőzheti be. Ha az RMDSZ nem óhajtja "a törvényhozási többleterőt és a végrehajtó erőt, akkor miért van szükség a magyar kisebbségnek szenátorokra és képviselőkre? Ha visszautasítja a közintézmények használatát, akkor miért hozott létre egy szervezetet, amely részt vesz a választásokon?" ? tette fel a kérdést Gabriel Andreescu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1998. június 24.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt a képviselőház tanügyi bizottságának tevékenységéről. elmondta, hogy a szakbizottsági tagok mintegy 60 cikkelyt tárgyaltak meg és fogadtak el, a munkálatokat viszont hátráltatta az, hogy gyakran nem állt össze a döntéshozáshoz szükséges kvórum. Nem volt előnyős az RMDSZ helyzete sem: a szakbizottság koalíciós pártokhoz tartozó tagjai "diszkréten felrótták" a benyújtott, önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, azzal érvelve, hogy ezzel az RMDSZ "megszegte a protokollumot". A képviselő hangsúlyozza, bár teljes mértékben egyetért a törvénytervezettel és benyújtásának szükségességével, nem tud azonban egyetérteni a benyújtás időpontjával: álláspontja szerint be kellett volna tartani az RMDSZ-frakció döntését, azaz, meg kellett volna várni azt, hogy az oktatási törvény kérdésében a protokollumnak megfelelően szavaznak-e a koalíciós partnerek. A négyek lépése a képviselő szerint lehetőséget nyújtott az RMDSZ-ellenes propaganda felerősödésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1998. június 24.
Az Evenimentul Zilei ismertette Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a Demokrata Párt elnökei által tett nyilatkozatokat, amelyek szerint nem szükséges magyar egyetem Kolozsváron, továbbá Frunda György szenátorral készült interjút közöl, címben emelve ki: ha szombatig, az RMDSZ SZKT üléséig a koalíció nem ad jelzést a magyar egyetem elfogadására vonatkozólag, nem látja be, miért maradna az RMDSZ a kormányban. /MTI/
1998. június 25.
A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/
1998. június 25.
A szenátus június 25-i ülésén két fontos törvénykezdeményezést fogadott el. A kormányt a parlamenti vakáció idején kormányrendeletek kibocsátására feljogosító törvénytervezet a kisebbségi közösségek ingatlanjavainak visszaszolgáltatására vonatkozó tételt is magában foglalja, ezért az ellenzéki pártok /SZDRP, RNEP, NRP/ szenátorai heves magyarellenes kirohanások és hazafias szólamok elpufogtatása után kivonultak a teremből, a szenátus viszont távollétükben szavazattöbbséggel elfogadta a rendelkezést. Ugyancsak véget ért a Securitate mint politikai rendőrség dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat szenátusi vitája. A végszavazást megelőzően Eckstein-Kovács Péter szenátor bejelentette, hogy az RMDSZ-frakció támogatja a törvénytervezetet. Kijelentette azonban, hogy az RMDSZ nézete szerint a módosítások kétértelművé tették a törvényt, ellehetetlenítették a civil társadalom ellenőrzését. Eckstein-Kovács Péter ugyanakkor kifejezte abbeli reményét, hogy a képviselőházi vita, illetve a további egyeztetés folyamán sikerül majd helyreállítani a lerontott eredeti törvényjavaslat szövegét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ A szenátus elfogadta a Ticu Dumitrescu által előterjesztett törvényjavaslatot - ám olyan módosításokkal, hogy maga a szerző kivonult az ülésről, azzal vádolta szenátortársait, hogy elárulták. A szenátor ezért kérte, ne róla nevezzék el a törvényt, amelyet jelenlegi formájában nem vállal. Dumitrescu szenátor javaslata értelmében külön, pártatlan intézmény jött volna létre a több százezer dosszié tárolására, ám a szenátus úgy foglalt állást, hogy a dossziék maradjanak ott, ahol eddig őrizték őket, vagyis a különböző mai hírszolgálatok, állami hatóságok kezelésében. Ez a szenátor szerint nem nyújt megfelelő biztosítékot a személyi dossziékkal való újabb visszaélések ellen. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /MTI, jún. 25./
1998. június 25.
A kormány tagjai jún. 25-én zárt borítékban nyilatkozatot adtak át Radu Vasile miniszterelnöknek arról, hogy együttműködtek-e a Securitate volt kommunista titkosszolgálattal. A nyilatkozatokat a miniszterelnök elemezni fogja, és maga is nyilatkozatot ír - közölték a kormány ülése után. /MTI, jún. 25./
1998. június 25.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója jún. 25-én a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciójának meggyőződése, hogy dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszternek és Temes megyei parlamenti képviselőnek nem kell lehajtania a fejét sem az 1961 előtti, sem azutáni közismert tevékenységéért, még kevésbé azért, hogy a szekuritáté üldözöttjévé és többszöri áldozatává lett. Ugyanakkor elítéli azt a lejáratási kampányt, melyet dr. Bárányi Ferenc ellen folytatnak, s amelynek célja a totalitárius diktatúra áldozatainak és kiszolgálóinak tudatos összemosása. Ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a titkosszolgálatok irattárából szelektív módon olyan dokumentumok kerülhetnek napvilágra, amelyeket politikai visszaélésekre használnak fel. Az RMDSZ képviselőházi frakciója szolidaritásra és következetességre szólítja fel a romániai demokratikus, haladó erőket, éppen azért, hogy a diktatúra káros örökségét elutasítsák és végképp felszámolhassák. Ennek reményében sürgeti a Ticu-Dumitrescu szenátor kezdeményezte dosszié-törvény mielőbbi véglegesítését és haladéktalan alkalmazását. Addig is, a fentiek és a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának szellemében, az RMDSZ képviselőházi frakciója eleget tesz a belső átvilágítás kötelességének és követelményének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./
1998. június 25.
A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet. A törvénytervezet a 15 hivatalosan elismert romániai egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997-1998 között hat találkozó alkalmával fogalmazódott meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1998. június 25.
Bodó Barna tanulmányában azt vizsgálta, hogy mitől függ a kisebbségek anyanyelvi jogérvényesítése, kitért a helyi elit szerepére. 1997 folyamán néhány bánsági településen, köztük Temesváron vizsgálták a helyi elit szerepét. Az egyes népek azt szeretnék elfogadtatni egymással, hogy "otthon vannak". Az otthonosság legtermészetesebb kerete az anyanyelvhasználat. Többségi nyomásra a kisebbségi anyanyelvhasználat magánjellegűvé válik. A kisebbségi elit számára a nemzeti keret többnyire önkorlátozásként jelentkezik, például a házastárs kiválasztásában vagy az iskola nyelvével kapcsolatos döntésben. A szórványban pedig, ahol a félszázezres városban két iskola kínál csupán anyanyelvi képzést, vállalni kell azt, hogy több időt vesz igénybe az iskolába járás. Az ötezer fős magyarság Lugoson általános iskoláját sem tudja fenntartani, pedig ekkora közösség általában középiskolát éltet meg. A szórvány magyar elit rejtőzködik, a közösség élére nincs ki odaálljon. "Demográfiailag erős települések évek óta nem tudnak kiállítani egy-két olyan helyi vezetőt, akik mögé a közösség fölsorakozhatna" - állapította meg Bodó Barna. A szórvány elit nem is keresi az országos kisebbségi intézményekkel való kapcsolatot. Az oktatás területét nézve Hargita megyében szinte minden magyar gyermek magyar iskolában tanul, a másik véglet Temes megye, ahol a magyarul tanuló magyar tanulók részaránya 22 százalék. - A szórványban az elit jelentős részét semmilyen tevékenység nem köti az anyanyelvhez. Vidéki városokban - Lugoson, Zsombolyán -, ahol egy-két évtizede jelentős helyi magyar kulturális élet folyt, magyar líceumi tagozat létezett, már az általános iskolák léte is veszélyben van. Ez olyan új helyzet, amelyre az oktatás felelős irányítói nem voltak felkészülve. Iskolabuszokat kell beállítani, bentlakásprogramot kell elindítani, el kell érni, hogy magyar szaktanárok tanítsanak, mert jelenleg sok magyar tanár román iskolában tanít. - Ki kell térni a sajtó szerepére is. Temesvár hetilapja - a Heti Új Szó - fennmaradásáért hatalmas harcot vív, ebben az RMDSZ - anyagiak hiányában - nem tudja segíteni. - A helyi elit nincs helyzete magaslatán. /Bodó Barna: Helyi elit és az anyanyelvi oktatás. = A Hét (Bukarest), jún. 25./
1998. június 25.
Hadadon sok évi szünet után újra megnyílik a könyvtár. Péter Rozália rendberakja a tizenkétezer kötetes könyvtárat, elvégzi a selejtezést és összegyűjti a falubelieknél található könyveket, ezután újra megnyitja kapuit a Wesselényi-kastélyban levő könyvtár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./
1998. június 25.
Rasvan Popescu, a román kormány szóvivője szerint a jún. 25-én létrehozott paritásos bizottság feladata a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló tervezet kidolgozása, továbbá egy ilyen egyetem szervezeti és működési szabályzatához szükséges dokumentáció összeállítása lesz. A tanulmány és az akkreditálási dokumentáció benyújtásának határideje október 15. - Az állami televízió azzal kommentálta a bejelentést, hogy a nyáron nem jön létre a magyar egyetem. Borbély Lászlót, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnökét, területrendezési államtitkárt megkérdezte a tévériporter, hogy szerinte milyen döntés várható az RMDSZ hét végi kolozsvári tanácskozásán a koalícióban való további részvételről. Borbély annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a szövetség nem fog kiválni a kormányból, de a döntés az RMDSZ "belső parlamentjére", az SZKT-ra tartozik. Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője egy rádiónyilatkozatban szintén azt hangsúlyozta, hogy a kormányzati részvétel fenntartását támogatja. - Ugyanakkor az RMDSZ-politikusokat elégedetlenséggel töltötte el, hogy bár a június 10-i koalíciós egyezségben értelmében a képviselőház oktatási bizottságának június 25-ig be kellett volna fejeznie a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó jelentés kidolgozását, erre nem került sor. A bizottság több, a kormánytöbbség, illetve az ellenzék pártjaihoz tartozó tagja távol maradt a szerdára tervezett ülésről, amelyen a kisebbségekre vonatkozó előírások, köztük az önálló egyetemalakítás jogára vonatkozó pontok jóváhagyására is sor kerülhetett volna. /MTI, jún. 25./
1998. június 26.
Június 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. Felelősségteljes elemzés, körültekintő helyzetfelmérés és tárgyszerű bírálat jellemezte az SZET Kolozsváron lezajlott ülését - értékelte Markó Béla szövetségi elnök a testület aznapi munkáját. Mint Markó az MTI-nek elmondta, a SZET áttekintette a koalícióban és azzal kapcsolatban az elmúlt hónapokban végbement eseményeket, így az áprilisban Radu Vasile vezetésével újjáalakult kormány programját és működését. Ezt követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt a SZET-nek a szövetség munkájáról, majd Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint két meghívott államtitkár a kormányprogram különböző elemeiről beszélt a testület tagjainak. Az ülésen felelősségteljes vita bontakozott ki az RMDSZ koalíciós részvételének hasznáról, eredményeiről, de kudarcairól is. Markó Béla elmondta: a testület tárgyszerű bírálatokat is megfogalmazott a koalíciós részvétel ügyében, különös tekintettel az egyházügyi kérdésekre, valamint az önálló állami magyar egyetem alapítását illetőleg újraindítását érintő problémákra. A SZET tagjai - mondotta Markó - kedvezően ítélték meg és értékelték a kisebbségektől jogtalanul elvett 17 ingatlan visszaadásáról született kormányrendeletet és az egyetem-alapítással foglalkozó kormánybizottság létrehívását. A SZET tagjai megtárgyalták azt a javaslatot, hogy le kell bonyolítani az RMDSZ- tisztségviselők átvilágítását, de ehhez megfelelő szabályozást kell kidolgozni. Ami a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) jún. 27-én megnyíló ülését illeti, Markó hangoztatta, hogy az RMDSZ "belső parlamentjének" is nevezett fórumon is a szövetség politikai, szervezeti és kormányzati tevékenységéről szóló beszámolók hangzanak el. Valószínűnek mondta, hogy az SZKT-ülésen éles vita bontakozik ki a Securitate-dossziék ügyéről. Markó annak a reményének adott hangot, hogy az SZKT jól elemzi majd a történteket, és azokból helyes következtetéseket von majd le. /MTI, jún. 26./
1998. június 26.
Szőcs Géza az átvilágítás követelményét hangsúlyozta írásában. A közvélemény arra kíváncsi, ki volt a Securitate embere. De miért a múlt idő, tette fel a kérdést Szőcs Géza. "Ki az, aki úgy gondolja. hogy az RMDSZ - az első számú politikai ellenség - nincs ma is keresztül-kasul átszőve informátorokkal, sőt annál is többel: máshol hozott döntések végrehajtóival, nemegyszer ítéletvégrehajtóival?!" Nem véletlen, hogy most kerülnek elő azok az iratok. Bárányi nem hagyta zsarolni magát, hanem vállalta: szekus volt. Szőcs Géza összefoglalta Bárányi múltját, kitérve arra, hogy 1982-ben őt rejtegette, nem kis kockázattal. 1989-ben Tőkés László mellé állt, nem kis kockázattal. 1989 őszétől - Szőcs Gézán keresztül - a Szabad Európa rádió titkos temesvári tudósítójaként működött. Ezért "mérlegelni vagyunk kötelesek", hangsúlyozta Szőcs Géza, ki mit követett el ténylegesen. - A múltfeltárás úgy lenne teljes, ha nemcsak a besúgók neve lenne ismert, hanem a megbízóké, a beszervezőké is. Szőcs Géza arra is emlékeztetett, hogy a Securitate a régi időkben minden kihallgatáson kötelező módon jelentést írt. Az ilyen kihallgatási jegyzőkönyveket próbálják meg mostanában ügynöki tevékenység bizonyítékaként felmutatni. A cél a hiteles politikusok lejáratása vagy megbüntetése. Mindezek miatt az RMDSZ-nek az elmúlt évtizedek történelmének őszinte feltárását kell szorgalmaznia, nyújtson be az RMDSZ egy ilyen törvényjavaslatot. Addig is az RMDSZ - javasolta Szőcs Géza - végezze el saját közszereplőinek átvilágítását. /Szőcs Géza: Átvilágítást!, avagy közszereplőink múltjának átvilágítása, mint imperatívusz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1998. június 26.
Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelentős lépésnek tekinti a román kormány jún. 25-i döntéseit a magyar állami egyetemmel és egyes elkobzott közösségi javakkal kapcsolatban. Mindez azt bizonyítja, hogy a partnerekben megvan a politikai akarat e kérdések megoldására. Ami történt, azt egy folyamat kezdetének kell tekinteni, jelentette ki. A teljes igazságtételt az egyházügyi törvény elfogadása jelentené, amely a jogtalanul elkobzott javak természetbeni visszaszolgáltatásáról intézkedik, továbbá a közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet, továbbá az, ha lehetővé teszik, hogy a következő év költségvetésébe bekerüljenek az egyetem létrehozásához szükséges infrastrukturális beruházások. Kötő József elmondta, hogy a bizottság nemcsak a hazai, hanem a külföldi természetes jogi személyek támogatásának megszerzésével is foglalkozik, tehát a szükséges infrastruktúra létrehozása akár kormányközi együttműködéssel is elképzelhető. A bizottságnak állandó székhelye és fizetett alkalmazottja lesz a Kisebbségi Hivatal keretében, ami biztosítja tevékenységének folytonosságát. A kormány következő ülésén kedvező határozat várható a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar pedagógusképző tagozatának és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar ügyében - közölte Kötő, aki szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülése azt is elemezni fogja, hogy a tanügyi bizottság az ígéretek ellenére sem készítette el jelentését az oktatási törvény módosításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1998. június 26.
Szokondon, a megüresedett plébánián 1996 óta rendszeresen szerveznek nyári táborokat a fiataloknak. Igény mutatkozott arra, hogy a plébánia befogadóképességét növeljék, emiatt megvásárolták a szomszédos házat. Németországi segítséggel történt a bővítés, így hozták létre az új katolikus központot, a Szent Ignác Lelkiségi Központot, ahol a csoportok egymást válthatják. A központ megszentelése jún. 26-án történt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./
1998. június 26.
A Német Demokratikus Fórum 1994-ben adta ki a Deportarea etnicilor germani in Uniunea Sovietica 1945 /A német etnikumúak deportálása a Szovjetunióba 1945-ben/ című dokumentumgyűjteményt, amely 70 ezer német nemzetiségű román állampolgár elhurcolásáról szól. A könyvben olvasható, hogy a román belügyminisztérium 1944. december 31-én a 32137-es számú parancsban adott utasítást a német nemzetiségűek internálására, majd az 1945. jan. 3-án kiadott 51093-as és 15345-ös számú útmutatókban tudatta a csendőrséggel és rendőrséggel, hogyan kell ezt megvalósítani. Észak-Erdélyből a szovjet hadsereg kiutasította a román közigazgatást, ezért ezen a területen maguk a szovjet katonák hurcolták el a németeket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
1998. június 26.
Az RMDSZ vezetői megbeszélést folytattak Emil Constantinescu államfő főtanácsosával, Zoe Petre asszonnyal. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a találkozó kapcsolatban állt a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi kolozsvári tanácskozásával, amely a szenátor szerint "végelszámolást" hozhat a az RMDSZ és a koalíciós partnerei között az eddigi beváltatlan ígéretek kapcsán, pontosabban, az egyházi és közösségi javak visszaadásával, valamint az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatban. Verestóy elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezséget a koalíciós partnerek minden nap másképpen próbálják magyarázni, és leszögezte: amennyiben nem történik előrelépés, akkor nem az RMDSZ fog kilépni a kormányból, hanem "a koalíció távolodik el a szövetségtől". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1998. június 26.
A Gyergyószentmiklósi Területi Küldöttek Tanácsa ülésezett, amelyen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök is. A titkosszolgálati dossziék mentén kialakuló politikai botrány, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, valamint az önálló magyar egyetem kérdését érintő felszólalásokra reflektálva Takács Csaba elmondta: az RMDSZ a kormányzást politikai eszköznek tekinti az érdekvédelemben, feltételeit pedig a kormányban maradásról hat hónappal ezelőtt rögzítette. Meglátásában a kormányból való kilépést is jól elő kell készíteni, hogy azt bizonyítsa: együttműködésre Romániában nincs lehetőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1998. június 26.
A szenátusban elfogadták a volt Securitate-s dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor a vitáról elmondta, hogy a Ticu Dumitrescu által kezdeményezett törvénytervezet lényegesen módosult a Securitate irattárának ellenőrzését, illetve a besúgók, és megfigyeltek dossziéinak gondozását illetően. Az eredeti változat értelmében az archívum ellenőrzése egy bizottság hatáskörébe tartozna, amely garantálta volna, hogy az iratcsomók a nagyközönség számára is hozzáférhetőek legyenek. A módosító indítvány elfogadásával az irattárak a régi helyükön maradnak, és a bizottságnak csak betekintése lesz a dossziékba. Eckstein szerint ezzel a törvény egyik lényeges eleme olyannyira módosult, hogy Ticu Dumitrescu szenátor már nem vállalta továbbra a törvénykezdeményező szerepet. Ez nem csak azt jelenti, hogy az archívum nem kerül a polgári társadalom ellenőrzése alá, hanem azt is, hogy a bizottságot politikai elvek alapján fogják felállítani. A szenátor még elmondta, az RMDSZ megszavazta a törvényt, mert szükségesnek tekinti a múltra való szembenézést, másrészt tisztázni kell, hogy kiket választanak meg és neveznek ki fontos állami tisztségekbe, a politikus ugyanakkor reméli, hogy a képviselőházban visszatérnek majd az eredeti változathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1998. június 26.
A Babes-Boyai Tudományegyetem /BBTE/ mai és egykori magyar tanárai fejtették ki véleményüket a multikulturalitásról. Dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a BBTE dékán-helyettese szerint a több kultúra egyidejű és egyenrangú jelenléte helyett a BBTE gyakorlatában valójában nem, vagy csak formálisan érvényesül a multikulturalitás. Szerinte az egyetem monokulturális jellegét bizonyítja az is, hogy sohasem vállalta sem az 1872-ben alapított magyar egyetem, sem az 1945-1959 között működő Boyai Tudományegyetem hagyományait. A rektori hivatal folyosóján csak a román egyetem rektorainak képmását lehet látni. Az 1959-es egyesítés valójában a magyar egyetem felszámolása volt. Dr. Gábos Zoltán egyetemi tanár: "Gyakran hangoztatják, hogy az egyetem keretében létezik magyar tagozat. Ez nem igaz. Léteznek magyar tanulmányi csoportok, de ezek sem minden karon, és azok létezését miniszteri rendelet biztosítja. Tehát a csoportok engedélyezése a miniszter jóindulatára van bízva, az évenként megállapított beiskolázási számot adományként kapjuk. Az egyetemi autonómiát sok esetben fegyverként használják jobbító szándékú javaslataink elvetésére. Javaslataink nem számíthatnak elfogadásra a kari tanácsokban, az egyetem szenátusában, ahol 20 százalékban vagyunk képviselve. Az egyetem központi épületében nincsenek magyar nyelvű feliratok, és semmi jelét nem találjuk annak, hogy a kolozsvári egyetemnek voltak neves, nemzetközi szinten is számon tartott magyar nemzetiségű egyéniségei". Dr. Kékedy László nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja szerint a BBTE túlnyomó részt románokból álló szenátusa megakadályoz minden olyan kezdeményezést, amely a multikulturalitást igyekszik kiszélesíteni. Dr. Fodor Alpár, volt adjunktus, egy nemzetközi érdekeltségű vállalat marketing-igazgatója azt vallja, hogy a századok során az erdélyi ember egyik sajátos vonása éppen az volt, hogy elfogadta és magáévá tette a másik kultúráját is. Az erdélyi magyarság ma is elfogadja és magáévá teszi a magyar és a román kultúrát is, mert Erdélyben igazi multikulturalitás az, hogy ha mindenki legalább két nyelven beszél, és elfogadja a másik fél kultúráját is. /Tisztázás szándékával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1998. június 27.
Az RMDSZ belső parlamentje, az SZKT júl. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban megkezdte kétnapos ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ közelmúltjáról kell mérleget készíteni, illetve a jövőről kell döntést hozni. Az RMDSZ helyesen döntött, amikor belépett a kormányba, mert a romániai magyarság számára kínálkozó történelmi esélyt ki kellett használni. A jelenlegi helyzetben azonban egyaránt lehetséges a koalíció szétesése, amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kilépése, illetve bizonytalan eséllyel egy pozitív prognózis is, amihez a kormány csütörtöki két határozata némi bizalomra ad okot - hangsúlyozta Markó Béla. A romániai társadalom politikai és erkölcsi válsága az RMDSZ-ben is érezhető, sőt azok a külső és belső erők, amelyek Romániát az euroatlanti és európai integrációs úton vissza akarják fogni, nyilván az RMDSZ-en keresztül, az RMDSZ megbontásával próbálnak meg ilyen irányban hatni. Markó Béla szerint az RMDSZ állapotáról is mérleget kell készíteni. "A rosszul végigvitt egyetemvitáról, a területi szervezetek olykor rosszul értelmezett autonómiájáról, a politikai elit és a helyi, valamint területi szervezetek közti véleménykülönbségekről, a parlamenti csoport megbomlott vagy megbontott kohéziójáról, a felelősségre vonás és elszámoltatás egyirányúságáról, jelentős értelmiségiek háttérbe húzódásáról, az értelmes munka helyett a csodavárásról, vagy ami még súlyosabb, saját közösségünknek a csodával való hitegetéséről." "Kétféle prognózisról kell nekünk gondolkodnunk: nagyon is lehetséges egy negatív prognózis, de talán még lehetséges egy pozitív prognózis is. A negatív prognózis a jelenlegi kormánykoalíció szétesését mutatja. Amihez minden bizonnyal hozzájárulna az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépése, ám rögtön hozzá kell tennem, ha a kilépéshez eljutunk, ez koalíciós partnereink döntése is, nem csupán a miénk. Az ő döntésük lenne ez azáltal, hogy a nacionalista sovén szemléletet a koalícióból kiszorítani nem tudták, és hogy egy kisebbségi szervezettel koalícióra lépve léten-nyomon engedtek a kisebbségellenes erők nyomásának. Ha szakításra kell rászánnunk magunkat, már most meg kell fogalmaznunk a nagyon határozott figyelmeztetést, nem a mi döntésünk, hanem az önök döntése lesz ez, tisztelt román politikai elit, akik nem a romániai magyarság, hanem az egész romániai társadalom európai jövőjét sodorják veszélybe ezáltal. Persze, a negatív prognózis megvalósulásában nekünk is felelősségünk van. A koalíció fokozatos széthullása előrehozott választásokat jelentene, nagy valószínűséggel ismét posztkommunista és nacionalista pártok győzelmét, illetve összefogását, és talán végzetes letérést arról az útról, amelyen Románia elindult." "Van viszont egy pozitív prognózis is. Nem tagadom, elég bizonytalan rá az esély. Az, hogy tegnapelőtt a kormány két fontos határozatot elfogadott és a koalíció - bár sajnos csak részben tartotta magát a június 10-i egyezséghez, tehát elkezdi munkáját az egyetemalakító bizottság, illetve 17 kisebbségi ingatlan visszajut a volt tulajdonosokhoz, mindez okot ad némi bizalomra, még megmaradt kevés optimizmusunkkal talán tekinthetnénk egyfajta újrakezdésnek is. Kérem készítsék el saját prognózisukat, és beszéljük meg az RMDSZ közös prognózisát" - szólította fel az SZKT-t Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. június 28.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta jún. 27-28-án ülését. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ kormányzati tevékenységével kapcsolatban, határozatot hozott az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról és felhívást intézett területi szervezeteihez, társszervezeteihez, valamint más szervezetekhez és egyesületekhez, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. a/ Az SZKT a tanácskozásról sajtóközleményt adott ki: Az SZKT zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről valamint az Ügyvezető Elnökség, a képviselőházi és szenátusi frakciók féléves tevékenységi beszámolóit. Markó Béla szövetségi elnök szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikerült megtenni. Az általános válságtól az RMDSZ nem függetlenítheti magát, ennek hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül. A helyzet komoly önvizsgálatot tesz szükségessé minden egyes tisztségviselő és testület részéről. Az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megállapodások szerinti véglegesítését, a kolozsvári központú magyar állami egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan elfogadott Nyilatkozat leszögezi: az oktatási törvényt illetően 1998. október 31-ig, a magyar állami egyetem létrehozásával kapcsolatosan pedig 1998. végéig szülessen meg a várt megoldás, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati felelősségvállalása. Ugyancsak kifejezést nyert az a vélemény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére még mindig születnek kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések, mint például az, amely szerint az anyanyelvi tantárgyolimpiák országos díjazottjait nem illetik meg azon tanügyminisztérium által finanszírozott jutalomkirándulások, amilyeneket például a román nyelv és irodalom vagy a fizika tantárgy-győztesei számára biztosítottak.A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a szövetségi elnök és az ügyvezető elnökség beszámolóit. A szövetség tisztségviselőinek politikai átvilágításával kapcsolatos kérdés vitája során megfogalmazódott: a romániai társadalomnak szüksége van az erkölcsi megtisztulásra és ennek a folyamatnak szerves része a vezető tisztségeket betöltő személyiségek átvilágítása. Csakhogy az utóbbi időben diverziós szándékkal olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek egyes magyar közéleti személyiségek nyilvános lejáratását célozták. Elfogadhatatlan, hogy a személyi dossziék anyagának szelektív kiszivárogtatása révén félrevezető szándékkal különböző információkat terjesszenek a nyilvánosság elé. A testület dr. Bárányi Ferencet a jelzett gyakorlat áldozatának tekinti, és elfogadja valamint magáénak tekinti az RMDSZ képviselőházi frakciója, az Operatív Tanács és a Temes megyei RMDSZ e kérdésben kiadott állásfoglalásait. A testület határozatot hozott arról, hogy az RMDSZ tisztségviselői záros határidőn belül tegyék le politikai önéletrajzukat az Operatív Tanácsnak. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon román állampolgárokkal, akiknek az utóbbi hetek esőzései miatti árvizek anyagi károkat okoztak. Határozatában a testület felkéri az RMDSZ területi és társszervezeteit, hogy csatlakozzanak az árvízkárosultak megsegítését célzó, már elindított gyűjtési akciókhoz. A Szövetségi Képviselők Tanácsa a továbbiakban megerősítette tisztségében Péter Pált, a Takács Csaba ügyvezető elnök által kinevezett gazdasági alelnököt. b/ Az SZKT a következő nyilatkozatot adta ki: Az RMDSZ, mint a romániai reform elkötelezett híve, az új kormány kialakításakor, a koalíció többi pártjaival együttműködve, meghatározó szerepet töltött be a kormányprogram kidolgozásában, elsődleges szempontként kezelve a reformok felgyorsítását, a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése érdekében. A kormányprogramba foglalt, határidőre lebontott, cselekvési irányvonalak prioritásként jelölik meg az elkobzott javak, és ezen belül az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvű oktatatás minden szinten való megvalósítását, kisebbségi törvénytervezet véglegesítését, az anyanyelvhasználat lehetőségét a közigazgatásban, valamint a földtörvény véglegesítését. Ezen törvények benyújtása a Parlamentbe, valamint megszavazása a kormányprogram előírásainak megfelelően elengedhetetlenül szükséges a reform folytatása érdekében. Az eltelt két hónap azt bizonyítja, hogy ezek a reformfolyamatok jelentősen lelassultak és a kormányprogramban lévő néhány jelentős intézkedés nem teljesült a feltüntetett határidőre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kormánykoalíció politikai tényezői és a parlament felelősen kezelje a kormányzati prioritásokat és teljesítse ezek kivitelezését. Az önálló magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint egyes elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározattal Románia kormánya bebizonyította, hogy, ha létezik politikai akarat, akkor megvalósíthatók a kormányprogramban foglalt célok. Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: I. A Képviselőház október 31-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a parlament véglegesítse a törvényt. II. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekében. III. Az őszi ülésszakban a parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia megerősítését célzó törvénytervezeteket (a helyi pénzügyekről szóló törvényt az állami tulajdont és a helyi közösségek tulajdonát szabályzó törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). IV. A parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ kormányzati tényezőként mindeddig felelősen vállalta a reformok kivitelezésében hozott kormányzati intézkedéseket és adott esetben ezek népszerűtlen jellegének következményeit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet eredményes kormányzati tevékenységet folytatni, ha a kormány és a koalíciós partnerek a kormányzási keretet meghatározó kormányprogramot és azokban feltüntetett határidőket betartják, ellenkező esetben lehetetlenné válik szövetségünk további kormányzati szerepvállalása. c/ Az SZTK a következő határozatot hozta az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza az Operatív Tanácsot, hogy jelen határozat elfogadásától kezdődően 10 napon belül szólítsa fel a Szövetség megválasztott illetve kijelölt tisztségviselőit, hogy készítsék el politikai önéletrajzukat és azt, újabb 10 napon belül, zárt borítékban juttassák el az Operatív Tanácshoz. Politikai önéletrajz elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. Ezen kötelezettség a jövőben megválasztandó illetve kinevezendő személyekre is vonatkozik. -A politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SZKT, a szövetségen belüli átvilágítás elmélyítése érdekében, visszatér a kérdésre. d/ Az SZKT a következő határozatot hozta: Az utóbbi két hétben Románia egész területét (több mint harminc megyét) az esőzések nyomán árvíz sújtotta. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon állampolgárokkal akiknek az árvíz anyagi károkat okozott. A kialakult súlyos helyzet nyomán az SZKT felkéri az RMDSZ területi szervezeteit, társszervezeteit, valamint más szervezeteket és egyesületeket, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Ugyanakkor felkérjük az RMDSZ tisztségviselőit, járuljanak hozzá ezen megsegítési alaphoz. Az elkövetkezendőkben, a kormányban lévő tisztségviselőkön, prefektúrákon, megyei- és helyi tanácsokon keresztül az RMDSZ megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek, reméljük, enyhíteni fogják az árvízkárosultak súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásával az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízza meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1293. sz./
1998. június 28.
Az SZKT zárt ülésén felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki a maga részéről közzétette nyilatkozatának szövegét. Ebben Tőkés László emlékeztetett arra, hogy maga kezdeményezte: a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, az RMDSZ Operatív Tanácsa pedig olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a most ülésező képviselőtanács elé, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz fűződő viszonyát illetően. A püspök leszögezte, hogy lelkészi pályája 1989-ig terjedő szakaszának "valamennyi állomásán végigkísérte, sőt a mai napig visszakísérti" őt a Securitate. Brassói segédlelkész korában (1977 előtt) informátori kötelezvényt akartak aláíratni vele, de a "kényszergetéseknek" ellenállt. Dési másodlelkészi szolgálata idején 1977-1984 között élesen szembekerült a titkosrendőrséggel, az Ellenpontok című szamizdat kiadványnak közölt írása miatt pedig másfél éves durva meghurcoltatást kellett elszenvednie. Két évig munkanélküliségre kényszerült, közben számtalanszor behívták, zaklatták, kihallgatták. Temesvári szolgálata idején 1986-1989 között családjával együtt további megfélemlítések és üldöztetések célpontja volt, és végül 1989 decemberében, a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták, ahol a Securitate kihallgatásainak kíméletlen terrorját szenvedte el, és feleségével együtt az életveszélyes fenyegetettség állapotát élték át. "A Securitate gyűlöletes főhadiszállásaira egyetlen egyszer sem magammal mentem, hanem minden esetben bekísértek, behívattak vagy behurcoltak - hangoztatta Tőkés László. - Soha egyetlen jelentést sem írtam a Securitaténak. Ezzel szemben száz és száz oldalnyi nyilatkozatot voltam kénytelen papírra vetni kényszer hatása alatt, túlnyomórészt kötelező diktálás alapján. Legjobb lelkiismeretem szerint csak olyasmit voltam hajlandó írásba foglalni, ami (a) senkinek sem árt; (b) amit már amúgy is tudtak (s ezért is diktálhatták); (c) ami félrevezető, vagy (d) másokra nézve ártalmatlan. Hosszú évtizedeken át családom tagjaival együtt a Securitate áldozata voltam. Tudatosan felvettem a harcot a román titkosszolgálat ellen. Ebbe a küzdelembe másokat is bevontam, és mások is bevontak engem. Különösképpen egyházi téren, a vallásszabadság védelmében és érdekében léptem fel. Ezzel együtt az elnyomott kisebbségi magyarság ügyét képviseltem. 1988-ban a temesvári egyházmegye lelkészi közösségében nyíltan kiálltunk Ceausescu diabolikus falurombolási terve ellen. 1989-ben temesvári gyülekezetem állhatatos ellenállása vezetett a romániai forradalmi megmozdulások kirobbanásához. Ellenzéki tevékenységemről regényt lehetne írni. A meg-megújuló és jelenleg is folyó rágalomhadjáratok helyett együttérzést és nem kárhoztatást érdemelnék. Tiltakozom a személyem ellen irányuló, erkölcsi, politikai megsemmisítésemet célzó gyalázatos rágalmak ellen" - áll a nyilatkozatban. "Tiltakozom Nagy Benedek, volt parlamenti képviselő és a mögötte álló RMDSZ-en belüli politikai erőcsoport becsületsértő és hitelrontó, burkolt vagy nyilvánvaló buktatási kísérletei ellen." Isten kegyelmezzen azoknak, akik valóban besúgói voltak a Securitaténak és "jelenleg is a titkosszolgálat zsoldjában állnak", továbbá azoknak a magyar honfitársaknak és azoknak a magyar - református - lelkipásztoroknak, akik "ma is belülről bomlasztják, rombolják nemzeti és egyházi közösségeinket." Tőkés László végül megismételte korábbi javaslatait az átvilágítási törvény elfogadásáról, Ticu Dumitrescu szenátor törvényének támogatásáról, a múltra vonatkozó írásbeli nyilatkozatról. Hangsúlyozza: "Védjük meg egymást, a Securitate áldozatait, másfelől tisztítsuk meg sorainkat a tényleges besúgóktól. Kérem, hogy az RMDSZ politikai úton kezdeményezze a személyemmel, családommal és gyülekezetemmel kapcsolatos temesvári és menyői események, a titkosrendőrségi terror hivatalos feltárását és az azokban résztvevők törvényes felelősségrevonását. A Szövetségi Képviselők Tanácsának egyik alapvető feladata és felelőssége, hogy ne vesse alá magát a "szekusok akaratának" és tagjai, valamint nemzeti közösségünk becsületét védelmezze" /Tőkés László nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1998. június 28.
A Barcaságban, Feketehalom városkában jún. 14-én ökumenikus központot szenteltek fel katolikusok, reformátusok, unitáriusok, magyarok és románok összefogásával. Feketehalom szórványmagyarsága évtizedek óta álmodozott arról, hogy temploma legyen, de egyik felekezet hívei sem voltak annyian, hogy önállóan templomot építsenek. /Az ökumenizmus ünnepe. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún. 28./
1998. június 29.
Június 29-én az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében Varga Attila frakcióelnök beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához az RMDSZ-frakció törvénykezdeményezését a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére vonatkozóan. A Nevelésügyi Minisztériumnak alárendelt felsőoktatási intézmény rektorátusa Kolozsváron lenne, de fakultásai és kollégiumai Marosvásárhelyen és más erdélyi városokban is működhetnének. A tervezet szerint az egyetem tíz fakultással indulna, de az intézmény Kolozsvárott vagy más városokban további karokat létesíthetne a teljes körű magyar nyelvű felsőoktatás, illetve szakemberképzés szükségleteivel összhangban. A törvénytervezet szerint a Nevelésügyi Minisztériumnak az 1999/2000-es tanévtől kezdődően kellene biztosítania az egyetem működéséhez szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30. - 1294. sz./ Mint ismeretes, az RMDSZ kolozsvári szervezetének kérésére négy RMDSZ-képviselő június 16-án személyes kezdeményezésként már benyújtott egy hasonló javaslatot. A bukaresti rádió szerint a két törvénytervezet között annyi a különbség, hogy az RMDSZ-frakcióé "szelídebben bánik a terminusokkal". Az oktatási kormányrendelet parlamenti jóváhagyása mindenképpen őszre maradt. A kormányrendelet azonban érvényben van, és szövegezése elvben lehetővé teszi önálló magyar egyetem létesítését - bár ennek gyakorlati megvalósítása az éles politikai vita közepette nemigen képzelhető el az előtt, hogy a kormányrendelet előírásai törvényerőre emelkednének. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1998. június 29.
A szenátusban, június 29-én Eckstein-Kovács Péter az SZDRP-s Virgil Popa szenátornak egy, a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának feltételeit felmérő bizottság felállítására vonatkozó határozat kapcsán tett rágalmazó kijelentésére reagált, miszerint az RMDSZ irredenta, tehát törvényen kívüli szervezet. Ez a rendkívül súlyos vád tisztázást követel - mondotta a Kolozs megyei RMDSZ-szenátor -, valóban hivatalosan bélyegzi-e törvényen kívülinek az SZDRP az RMDSZ-t? Mert az merőben más probléma, hogy mi a királyi dekrétummal létrehozott és Ceausescu által megszüntetett egyetem újraalapítását kérjük. És ennek a jogos igénynek parlamenti eszközökkel akarunk érvényt szerezni ? hangoztatta az RMDSZ szenátora, majd hozzátette, hogy Popa szenátor úrhoz hasonlóan ő is azt igényli a Belügyminisztériumtól, sürgősen és keményen lépjen fel és derítse ki, hogy ki szórja a város légkörét mérgező falragaszokat a kolozsvári Egyetem filológia karán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1. - 1295. sz./
1998. június 29.
Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./
