Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2299 találat lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1470 ... 2281-2299
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. augusztus 7.

A román sajtó sokat ír a Gozsdu Alapítvány sorsáról. Gozsdu Manó 1869-ben hozta létre alapítványát. Kikötése az volt, hogy alapítványából erdélyi román fiatalokat iskolázzanak. Ezt a célt szolgálta a Gozsdu udvar Budapesten, a VII. kerületben. A román sajtó szerint most visszakövetelik ezt a vagyont. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 7./

1998. augusztus 7.

Demszky Gábor főpolgármester a küldöttséggel Nagyváradra érkezett, Mihai Sturza polgármester üdvözölte őket. Demszky elmondta: meggyőződése, hogy Románia útja Magyarországon át visz Európába, ezért is jönnek a vállalkozók. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

1998. augusztus 7.

Szabó Kati Kurkó Gyárfás emlékezetét kezdte kutatni, aki tizenöt éve, 1983-ban halt meg. Kurkó Gyárfás inkább a lexikonokban szerepel, nem a köztudatban. Kurkó Gyárfás a Magyar Népi Szövetség elnöke volt 1947-ig. 1949-ben megjelent Nehéz kenyér című önéletrajzi regénye. 1949. nov. 3-án letartóztatták a MNSZ több vezetőjével együtt, koncepciós perben elítélték őket. Kurkó Gyárfás 1964-ig börtönben volt, azután engedték szabadon. A hosszú börtönévek alatt megzavarodott, megbomlott elmével élt Brassóban. 1968-ban rehabilitálták. /Szabó Kati: 16 évig hozzátartozói sem tudtak semmit róla /Kurkó Gyárfás, a nép fia/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./ Kurkó Gyárfás /Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2. - Brassó, 1983. máj. 21./ elítélt társai sorra kiszabadultak, egyedül ő maradt ilyen hosszú ideig börtönben.

1998. augusztus 8.

Budapest és Bukarest főpolgármesterének jelenlétében ünnepelte aug. 8-án alapításának 440. évfordulóját Csíkszereda, a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megye székhelye. Demszky Gábor az MTI tudósítójának elmondta: Csíkszereda az aug. 6-án kezdődött erdélyi útjának utolsó állomása. A főpolgármester felajánlotta a műemlékvédelem terén Budapest szakmai segítségét. A tulajdonvita megoldása után ugyancsak kész segíteni Budapest a temesvári Magyar Ház helyreállításában, a Bolyai Egyetemnek pedig hasonlóképpen támogatást ígért a főpolgármester, ha a magyar nyelvű felsőoktatásról folyó vita rendeződik. A budapesti főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország elfogadja tényként és adottságként az 1920-ban megvont határokat, azt a tényt, hogy a romániai magyarok román állampolgárok, de kifejtette: a kulturális, oktatási területen mindazok a jogok megilletik őket, amelyeket az európai demokráciák biztosítanak a kisebbségeiknek, így az egyetemalapítás joga is. /MTI/

1998. augusztus 8.

Multikulturális konferencián vett részt, számolt be Sike Lajos. Safalache professzor, neves szociológus beszélt, majd más nagynevű előadók következtek, természetesen mind egy nyelven, románul. Az előadók részletesen kifejtették, mekkora áldás a kisebbségeknek, ha elkötelezik magukat a multikultúra mellett, ha a többségiek által vezetett egyetemeken tanulnak, s ha a külföldről beáramló mindenféle irredenta és félfasiszta kultúrák helyett a hazai többségiek toleráns kultúráját teszik magukévá. Olyan alapossággal fejtették ki mondanivalójukat, hogy a kisebbségek szószólóinak, Ürmösi professzornak, Muskátli társadalomtudósnak, Nitzatze doktornak, vagy az ukrán Votkovics filozófusnak nem jutott idő előterjesztésük felolvasására. A lényeget már elmondták, mentegetőzött Safalache professzor, hozzátéve: biztosan megértették, hiszen valamennyien jól beszélnek románul. /Sike Lajos: Multikulturális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8-9./

1998. augusztus 10.

Szabó János honvédelmi miniszter román kollégája, Victor Babiuc meghívására aug. 10-én, delegáció élén egynapos, hivatalos határ menti találkozóra Romániába utazott. Teljes volt az egyetértés a két miniszter Félixfürdőn megtartott tárgyalásán minden felvetett kérdésben, egyebek között abban, hogy biztosítsák a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásának feltételeit. Folytatni kell továbbá a két hadsereg között néhány év óta kibontakozó jó kapcsolatot, és rövid időn belül meg kell oldani a két országban lévő hadisírok gondozását - hangsúlyozták a miniszterek félixfürdői tárgyalását követő sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 10.

Az Orbán Balázs Művelődési Egyesület /Székelyudvarhely/ pályázatot hirdet a Bákó megyei Klézse csángó gyermekeinek oktatására. Elsősorban fiatal tanítók jelentkezését várják, akik ősztől heti egy órában anyanyelvükön, magyarul tanítanák írni-olvasni a tanulókat. A pályázónak a tanítói vagy tanári fizetésén kívül havonta pénzjutalom jár, lakást, ebédet pedig tanítványaik szülei biztosítanak. /Tanítót, tanárt Klézsére! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 10.

Ötvenedik kiállítását nyitotta meg aug. 9-én Stockholmban, a Magyar Házban az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület - Stockholm. Az eseményt a következőképpen méltatta Banner Zoltán művészettörténész: "Majdnem évszázados beidegződést szeretne oldani, immár ötvenedszer, a stockholmi bejegyzésű egyesület jubileumai tárlata. Azt a beidegződést, amelyet Trianon oltott a művészeti irodalomba és köztudatba, hogy tudniillik annyiféle magyar művészet van, ahány országban magyar művészek alkotnak." Amint egyetlen magyar irodalmi nyelv létezik, ugyanúgy egységes maradt a magyar művészet is, hangsúlyozta Banner. "Egységes, s egységében végtelenül gazdag, rugalmas, sokárnyalatú. /EMKES - 50. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 11.

Aug. 11-én Marosvásárhelyen Angela Rosca, a köz-és magánterületet kezelő igazgatóság vezetője irányításával a főtéren megjelentek a közrendészet egyenruhásai, hogy felszámolják és elszállítsák az illegálisan elhelyezett újságstandokat. Fazakas Károly Csaba nem engedett a felszólításnak, kétségbeesetten fogta a pultot. Ekkor a közrendészet tagjai hátracsavarták a kezét, földre teperték, megbilincselték, egy autóba tuszkolták és elvitték. Mindezt video- és fényképfelvételek őrzik. Orvosi látlelet igazolja az erőszakot. Később Angela Rosca közölte az újságírókkal, hogy nem történt erőszak, rendet kell teremteni a főtéri újságárusításban. Az előzmény: a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, ez a magyarfaló helyi román lap, a Cuventul Liber 1997. dec. 31-i számának eldugott sarkában látott napvilágot. A második versenytárgyalás nem zajlott szabályszerűen, emiatt két cég /egyik a Difpres Car, melynek Fazakas Csaba a tulajdonosa/ beperelte a polgármesteri hivatalt. A tárgyalás előtt a polgármesteri hivatalnak nem volt joga egy peres ügyet erőszakosan megoldani. - Fazakas Csaba 1990-ben Marosvásárhelyen elsőként kezdte az újságterjesztést, fokozatosan hozta létre a 17 standból álló hálózatot, 20-25 embernek biztosított megélhetést. - Amikor ez az erőszakos eltávolítás történt, a városi tanács egyik tagja, Dumitru Pop törvénytelenül felépített egy benzinkutat, emellett másik két benzinkútja is illegálisan működik. - Kolcsár Sándort, a Maros megyei RMDSZ elnökét megdöbbentette az alkalmazott erőszak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint össze kell hívni a helyi RMDSZ-frakciót. - A Difpress Car - amely az összes romániai magyar lapot terjesztette -, nehéz helyzetbe kerül. /Tófalvi Zoltán: Kommandósok az újságterjesztésben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18., Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

1998. augusztus 11.

A román közvélemény számára megnyugtató, hogy Magyarország segíti Románia NATO-csatlakozását. De vajon nem lesz-e ennek további feltétele a magyar kisebbséggel való bánásmód területén, például az, hogy létrejön-e a magyar egyetem - kérdezte egy román újságíró. Válaszában Szabó János kifejtette: ha egy ország az Európai Unióba tart, be kell tartania a nemzetközi szerződéseket, az alapvető emberi jogokat. Azt viszont, hogy egy ország európai módon viselkedik-e vagy sem, maga dönti el. Az a kérdés, hogy Európa, vagy a leszakadó országok felé veszünk-e irányt - válaszolta a honvédelmi miniszter./MTI/"

1998. augusztus 11.

A bukaresti rádió aug. 11-én jelentette, hogy az Agrostar szakszervezet egyelőre véget vetett az Arad megyei határátkelők blokádjának, miután a kormány képviselőjétől biztosítékot kapott, hogy szombattól alkalmazzák a magyar búzára és lisztre kivetett magasabb, 25 százalékos, illetve 45 százalékos vámot. Az Agrostar emberei hétfőn Nagylak, Gyulavarsánd és Kürtös térségében öt órán át mezőgazdasági gépekkel korlátozták a forgalmat, de a vámhatóságok munkáját nem akadályozták. Leállították a Magyarország felől érkező kamionokat és megtekintették okmányaikat. /MTI/

1998. augusztus 12.

Július végén minden felsőfokú oktatási intézetbe eljutott a tanügyminisztérium körlevele, mely szerint a kisebbségek nyelvén is lehet felvételizni. Ennek ellenére Kolozsváron az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem lehet magyarul felvételizni. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ küldöttsége próbált utánajárni a rendelet érvényesítésének, de elutasították őket, Pascu rektor nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételizést. Nincs idő arra, hogy a felvételi teszteket magyarra lefordítsák, mondta. A marosvásárhelyi egyetem magyar szakán használt teszteket nem fogadják el. /Kolozsváron nem lehet magyarul felvételizni az orvosira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12. - a Szabadság (Kolozsvár) nyomán./

1998. augusztus 12.

Szatmárnémetiben, a református temetőben ismeretlen tettesek éjjel ledöntöttek kilenc sírkövet. Andár István temetőőr elmondta, hogy 1991 óta több temetőgyalázást ért meg. Most nyolcan-tízen jöttek, a temetőőr hallotta kiabálásukat, a bozgor szót és más trágárságokat kiabáltak. Az őr egyedül nem tud ellenük semmit tenni. Hétvégékre kért rendőri erősítést, de nem kapott. /A temetőőr és a sírgyalázók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12. - átvéve a Szatmári Friss Újságból./

1998. augusztus 12.

Victor Ciorbea volt kormányfő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke aug. 12-én Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén elutasította a kolozsvári önálló magyar egyetem gondolatát, szerinte az önálló magyar egyetemet Brassóban kell létrehozni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

1998. augusztus 12.

Idén Gyimesfelsőlokon szervezték meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort, aug. 1-10-e között. A szervezők: Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alelnöke, Kotis Mihály és Farkas János a Csángómagyarok Ifjúsági Szervezete részéről, anyagi támogatást nyújtott a Pax Romana Egyesület, a helyi plébános pedig parókiáján befogadta a fiatalokat. A harminc fiatalnak egyetemisták tartottak előadásokat. Eljött a táborba Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Szőcs Anna iparművész, Nyisztor Ilona népdalénekesnő és Halász Péter /Budapest/ néprajzkutató is. /Csángómagyar fiatalok tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1998. augusztus 12.

A Ziua magyar nyelvű hetilapot adott ki A Nap címen. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő elmondta, hogy üzletet lát egy magyar újság kiadásában. Az anyagi gondokkal küzdő magyar lapokkal szemben "mi elsősorban információs hátterünk erejére alapozunk", nyilatkozta. Lapja nem kíván beavatkozni a magyar közösségen belüli csatározásokba. Stanescu kifejtette, hogy a magyaroknak joguk van magyar egyetemhez. Ha a románoknak joguk van húszegynéhány egyetemhez, akkor a magyaroknak is kijár 2-3 közös kasszából finanszírozott egyetemhez. /Pataki Zoltán: "A magyar közösségnek joga van saját egyetemhez!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1998. augusztus 12.

Nem hozott változást az álláspontokban az a román-magyar mezőgazdasági szakértői tárgyalás, amelyet román részről a magyar búzára és lisztre kivetett importvámemelés ügyében aug. 12-én tartottak Bukarestben. A román ipari és kereskedelmi minisztériumban tartott tárgyaláson Mihai Berinde helyettes államtitkár vezette a román és György Mihály, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője a magyar küldöttséget. "Magyar részről arra tettünk kísérletet, hogy valamilyen enyhítést érjünk el, egyelőre erre nem kaptunk kedvező választ. Abban maradtunk, hogy az augusztus 24-25-én Prágában megtartandó CEFTA agrárminiszteri találkozó alkalmából folytatjuk a kétoldalú konzultációt" - mondta György Mihály az MTI-nek. /MTI/

1998. augusztus 12.

A Cotidianul című bukaresti napilap, amely az utóbbi időben a magyarellenes anyagokra specializálta magát, aug. 11-i számában új "leleplezéssel" állt elő: a lap szerint nem csupán Bárányi Ferenc korábbi román egészségügyminiszter volt magyar ügynök, mint azt az újság aug. 10-én bejelentette, hanem Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke is. Domokos szolgálatairól Magyarország "1991-ben egyoldalúan lemondott, a román kémszolgálat rendelkezésére bocsátva egy nyugtacsomagot, amely a Domokos által a magyar titkosszolgálatok javára végzett munka ellenértékét tüntette fel"-írja a lap. Ám semmiféle bizonyítékot nem közölt. /MTI/

1998. augusztus 13.

Tőkés László királyhágómelléki püspök elnökletével tartották meg a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) kétnapos, összevont elnökségi és választmányi ülését aug. 12-13-án Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Napirenden szerepelt az MRVSZ jövő évi költségvetése, a világszövetség idei rendezvényeinek, továbbá a 2000-ben tartandó Magyarországon tartandó IV. Magyar Református Világtalálkozónak az előkészületei. Dr. Erdélyi Géza püspök a szlovákiai reformátusok nehéz helyzetéről és az országban tapasztalható diszkriminációról számolt be. Az MRVSZ felemelte szavát a vajdasági hadköteles magyar fiatalok Koszovóba küldése ellen. Elfogadták az összmagyar médiastratégia cselekvési programját. Az ülésen elhatározták a magyar-magyar egyházi "csúcstalálkozó" megszervezését még ebben az esztendőben, Magyarországon. /Magyar-magyar egyházi csúcs lesz. Ülésezett az MRVSZ vezetősége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./ Az előzetes tervekkel ellentétben az ülésen nem vettek részt a kormány egyházi ügyekért felelős vezetői. Az MRVSZ elnökségi tagjai úgy tájékoztatták a résztvevőket, hogy a találkozó szervezési gondok miatt nem jöhetett létre. /MTI/

1998. augusztus 13.

A magyar egyetem elleni harc újabb állomásaként értékeli Metz A. Márton, hogy most gazdasági érvekkel érvelnek az egyetem ellen. Dr. Cesar Ungurenasu, az Alaptudományok Román Társasága ügyvezető elnöke a Romania liberának adott interjúban kifejtette: "a román államnak semmilyen erkölcsi vagy anyagi érdeke sem fűződik a magyar nyelvű szakember képzéshez." Az önálló magyar egyetemi campus felépítése hétszázmillió-egymilliárd dolláros beruházást igényelne. Egy "ilyen beruházás a román egyetemek pusztulását jelentené". A beruházások terén elsődleges teendő a román egyetemek újjáépítése, hangsúlyozta Ungurenasu. Az Alaptudományok Román Társasága /SRSF/ nemzetközi hírű román tudósokat tömörítő politikamentes szervezet, 1997. márc. 1-jén alakult meg. /Metz A. Márton: "Megnyugodhatunk" - Új fejezet kezdődik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

1998. augusztus 13.

A vártnál kisebb infláció és az első félévi gyenge gazdasági teljesítmény miatt bizonyára módosítani kell Románia költségvetését augusztus végén, vagy szeptemberben - közölte Daniel Daianu román pénzügyminiszter. Júliusban 1,3 százalékos volt a havi infláció Romániában, ugyanannyi, mint júniusban. Az év első hét hónapja alatt összesen 25,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A kormány éves inflációs célszáma 45 százalék. Daianu azt is mondta, hogy a román GDP az idén 4 százalékkal csökkenhet. A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint az első negyedévi GDP 9,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. /MTI/

1998. augusztus 13.

Dan Hera folytatta a román történelemtankönyvek értékelését. Most a XII. osztály A románok története 1821-től napjainkig című könyvről írta meg észrevételeit. A tanulókat az elszigetelődés szellemében oktatják, szembeszökő a nyugati modellekre való hivatkozás hiánya. A francia hatásról sem esik szó, pedig a román ifjak nyugati tanulmányaik során szabadkőműves páholyokhoz csatlakoztak /Bratianu testvérek, Balcescu, Kogalniceanu stb./, ez nagyban hozzájárult a román ügy támogatásához nemzetközi síkon. A kisebbségeket ugyanúgy mellőzi a tankönyv., mint a XI. osztályos. Esik egy-két szó a zsidókról, az elkövetett gyilkosságokról, de Antonescu politikáját a "zsidókérdésben" részrehajlóan mutatta be a tankönyv. Az ukrajnai munkatáborokról nem írta meg a tankönyv, hogy az a zsidóknak készült. A tankönyv a két világháború közötti demokráciát idillikusan mutatta be, továbbá nem szentelt nagy teret a kommunista időszak bemutatásának. /Dan Hera: Történelemtankönyvek. XII. osztály: A románok története 1821-től napjainkig. = A Hét (Bukarest), aug. 13. - átvéve a 22 hetilap 30. számából/ Előzmény: Dan Hera: Történelemkönyvek. = A Hét (Bukarest), aug. 6.

1998. augusztus 13.

A Külügyminisztériumban úgy tartják: jövőre több pénzre lesz szükség, mivel az euroatlanti integráció és a határokon túli magyarok megsegítésének ügye többletfeladatokat ró a tárcára. Havas Béla helyettes államtitkár a Népszavának nyilatkozva elmondta: szükség esetén le lehet faragni bizonyos kiadásokat, de ebből aligha lehetne összespórolni a többletkiadások fedezéséhez szükséges pénzt. /Népszava, aug. 13./

1998. augusztus 13.

Aug. 2-án Szőcs István /Kolozsvár/ betöltötte 70. életévét, ebből az alkalomból közölte a Helikon /Kolozsvár/ Hiedelmek hatalma című vitacikkét. A madéfalvi veszedelemről megjegyezte, hogy később a székelység számára pozitívnak bizonyult a székely határőrezredek felállítása. Másrészt a madéfalvi veszedelem mellett eltörpülnek a székelység nagyobb veszteségei, de azokról nem emlékeznek meg. Például a Mihály vajda oldalán harcoló háromszékiekből Miriszlónál és más csatákban a nemesek és a hajdúk nyolcezer székelyt öltek meg. A székelyek nagy győzelmeiket sem ünneplik meg. Kőrösi Csoma Sándorról sok könyvet írtak, de hogy miképpen illeszkedik munkássága a korabeli európai tudomány irányaiba arról hallgatni szoktak. Szabédi László esetében vannak Szabédi-napok és díszvacsorák. Egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy A magyar nyelv őstörténete című főművét tudományos ülésszakon komolyan megvitatták volna. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), aug. 13./

1998. augusztus 13.

A Népújság (Marosvásárhely) márc. 4-i számában Sütő András és Ábrahám Dezső írt a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, ebben egybehangzóan állították, hogy Szőcs Géza nem számolt el a kuratórium által kiutalt 13 millió forinttal. A felvett pénzek miatt 1993 nyarán, majd 1994-ben indult offenzíva Szőcs Géza ellen, aki minden alkalommal elmondta: egyrészt elszámolt a pénzzel, csak bizonylatait Ábrahám Dezső elsüllyesztette, másrészt elszámolási kötelezettsége nem volt a NTA-val szemben, csak a céladományt folyósító szervvel szemben. Szőcs Géza rámutatott a kampány lejárató jellegére. 1996 februárjában megfenyegették: ha nem lép vissza a jelöléstől, tönkreteszik. Az ügyet felkapta a román sajtó is, ami felveti a támadást megindítók felelősségét, írta dr. Borbély Zsolt Temesvárról. /Kacsa Magazin (Budapest), aug. 13./

1998. augusztus 13.

Szokatlanul hosszú ideje húzódik a Határon Túli Magyarok Hivatala új elnökének kinevezési eljárása. Szabó Tibort július közepe óta emlegetik a poszt várományosaként, de az államtitkári kari kinevezésekor mintha megfeledkeztek volna róla. A Népszabadság értesülése szerint még nem fejeződött be az elnökjelölt átvilágítása. /Népszabadság, aug. 13./

1998. augusztus 14.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, ebben szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel rendhagyó tanácskozásra hívta mindazokat, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, az RMDSZ platformjainak képviselőit, az egyházak vezetőit. Aggodalommal tapasztalja, olvasható a meghívóban, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSZ jelenlegi politikája kritikus helyzetbe került. Az alsócsernátoni fórumon a "hogyan tovább" kérdésére összpontosítanak. Arra kéri a résztvevőket, hogy javaslataikat juttassák el hozzá, hivatalába. /Meghívó a Székelyföldi Fórumra. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1998. augusztus 14.

A román lapok a magyar lisztáradatról, a magyar termékek dömpingjéről írnak, amikor valójában a Magyarországról származó liszt a belső fogyasztás egy százalékát teszi ki. Az "igazi ok a román búza versenyképtelenségében rejlik", állapította meg Bíró Béla. Nincs pénz a mezőgazdaság támogatására, mondják, de a veszteségesen termelő ipari kolosszusok fenntartására, a túlcentralizált állami apparátus finanszírozására, Székelyföld militarizálására, sőt a legújabb típusú, esztelenül költséges harci helikopterekre és repülőgépekre mintha még ma is lenne. A felelősséget könnyű a magyarokra, a törökökre, azaz a bevált recept szerint az idegenekre hárítani. A román mezőgazdaság mély válságot él át. A termőterület óriási részét föl sem szántották. A jelenlegi piacellenes intézkedések könnyen kizárhatják Romániát az Európához való csatlakozásból. /Bíró Béla: Ismét az ideológia. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

1998. augusztus 14.

Erdélyből 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált Wass Albert hamvait hazahozták. Az író végrendeletében meghagyta, hogy az egykori Helikon-írók marosvécsi parkjában temessék el. A marosvécsi kastély és park Kemény János báró tulajdona volt, melyet leszármazottai most visszakövetelnek. Wass Albert temetési szertartása aug. 10-én lett volna, azonban Kemény János utódai tiltakoztak, mondván, Kemény János emlékére árnyékot vetne egy impozánsabb emlékmű. A temetési szertartásra mintegy 3000 ember érkezett Marosvécsre. Végül kompromisszumos megoldás született, a temetés megtörtént. A kellemetlen vitát azonnal felfújta a román sajtó, mondván, így veszekszik a magyar nemesség elveszített vagyona miatt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ augusztusban Mire a fák megnőnek című regénnyel kezdi a 18 kötetre tervezett Wass Albert-életmű sorozat kiadását. A múlt gyalázatos politikai ténykedéseinek irodalmi krónikája Nagy Irén csíkszentdomokosi szerző Védtelenül /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című novelláskötete. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

1998. augusztus 14.

Negyven évvel ezelőtt, 1958. aug. 15-én Brassóban elkezdődött az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezet tagjainak letartóztatása. AZ EMISZ az 1956-os forradalom hírére alakult meg 1956. nov. 5-én. Az egykori katolikus gimnáziumban tanuló fiatalok /alig voltak 15-16 évesek/ megtagadták az orosz nyelv tanulását, s érdeklődni kezdtek a magyarság múltja, kultúrája iránt. A fiatalokat 15-től 25 évig terjedő börtönre ítélték. 1964-ben nemzetközi nyomásra szabadultak ki. Tavaly októberben Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke kijelentette: Erdélyi Történelmi Igazságtételi Bizottságot fognak létrehozni. Ez egyelőre késik. Brassóban egyetlen rendezvénnyel sem elékeztek meg a negyven évvel ezelőtti eseményekről. Az 1958-ban letartóztattok idén májusban tudományos szimpóziumon vitatták meg a történteket. /Letartóztatott fiatalok. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./


lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1470 ... 2281-2299




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998