Valeriu Tabara, Román Nemzeti Egységpárt elnöke sajtóértekezletén azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt, hogy 1996. november 3-a és 17-e - az elnökválasztás két fordulója - között titkos megállapodást írt alá az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ azzal zsarolja az elnököt, hogy nyilvánosságra hozza ezt a dokumentumot, és "a román fél kötelességvállalásának" tünteti fel. Tabara azt állította, hogy ezzel magyarázható az, "amit Constantinescu elnök a magyar egyetem ügyében tesz", vagyis hogy "kitér az állásfoglalás elől a rendkívül kényes és fontos kérdésekben, és azokat a kormánynak vagy a parlamentnek passzolja át". Az RMDSZ és partnerei közötti titkos megállapodásokról szóló híreket a múltban többször cáfolták az illetékesek. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
1998. augusztus 28.
Veszélyben van a brassói magyar nyelvű szakmai oktatás, de most nem a diszkriminatív törvény, hanem az érdektelenség miatt. A magyar szülők gyermekeiket legtöbben az Áprily Lajos Magyar Középiskolába íratta. A túljelentkezés miatt a legtöbbnek nem sikerült a felvételije. Brassóban 1990-ben még 5 iskolában 9 magyar tannyelvű osztály volt, azután sorra csökkent az osztályok száma. Amikorra sikerült végre kiharcolni a magyar nyelvű szakoktatást, nem jönnek a tanulók a szakiskolákba. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 28./
1998. augusztus 28.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aug. 20-23-a között az erdővidéki Bölönben tartotta meg a XXII. Erdélyi Ifjúsági Konferenciát, mintegy négyszáz fiatal részvételével. A konferencia témája: Élettisztelet és gyermekvállalás: emberi, nemzeti és egyházi jövőnk alapfeltételei. A konferencia végén nyilatkozatot fogadtak el, megállapítva, hogy az erdélyi magyarság körében sokan a hátrányos életkörülményekre hivatkozva az anyagi érvényesülést részesíti előnyben. A résztvevők hisznek abban, hogy az életet kioltani bűn, ezért vállalják a magzatot, az életet. Sajnálattal állapították meg, hogy az államhatalmi változás, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hozta meg az elvárt eredményeket. "Mindez az önerejű munkavégzés fokozására, saját ügyeink önrendelkezőbb intézésére sarkall." /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
1998. augusztus 28.
Valeriu Stoica igazságügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke aug. 28-án Petrozsényban tartott sajtóértekezletén leszögezte, hogy ő a multikulturális egyetem híve. Amennyiben a hatalom enged az RMDSZ kérésének, hogy a magyar egyetem Kolozsváron legyen, fennáll a veszély, hogy a romániai magyarság kivételezett helyzetbe kerül a többi kisebbséghez képest. /Liberális vélemény a magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1998. augusztus 28.
A szenátus külügyi bizottságának ülésén Ion Iliescu és Mihai Gramma szenátorok felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a román-ukrán alapszerződésben foglaltakat az anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. Andrei Plesu külügyminiszter is megerősítette a két szenátor állításait. Ukrajnában ugyanis ismét bevezették a cirill ábécé használatát és az ún. "moldován nyelv" oktatását, továbbá megtiltották a romániai tankönyvek használatát. Az ukrán illetékesek ezt azzal indokolták, hogy az Ukrajnai Moldovánok Szövetsége kérésére hozták meg ezeket a jogkorlátozó intézkedéseket. Szilágyi Aladár emlékeztetett: van magyar-román alapszerződés is, azt is be kell tartani. /Szilágyi Aladár: Ukrajna, a szerződésszegő. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./
1998. augusztus 28.
Ion Iliescu volt román elnök, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke aug. 28-án erdélyi körútra indul. Iliescu kifejtette, hogy az erdélyi románokat elárulta a jelenlegi hatalom, a mely megengedhetetlen kedvezményeket tesz az RMDSZ-nek. Szerinte az RMDSZ vezetői egyre gyakrabban utaznak Magyarországra és találkoznak a magyar kormány vezetőivel. Szerinte egy kormány és "egy más ország politikai pártja közötti egyezmények megengedhetetlenek és ellenszegülnek valamennyi nemzetközi normának. Mi több, veszélyeztetik az ország szuverenitását." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában Iliescu felszólította a román vezetőket, hogy "felelősségteljesen és egységesen lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben", továbbá "világos és egyértelmű választ adjanak mind az RMDSZ, mind a magyar kormány akcióira". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
1998. augusztus 28.
Aug. 28-án Fortyogófürdőn, a lovasközpontban, az Incitato üdülőközpont parkjában felavatták Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész Szent György-szobrát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
1998. augusztus 28.
Mindinkább úgy fest, hogy nehéz választás elé akarják vonszolni az erdélyi magyarságot: Markó vagy Tőkés? - kezdte cikkét Makkai. Markó Bélának lehetetlen áthágnia szervezete szabályait, s joggal gondolja, hogy az RMDSZ megújulásáról beszélni a választott testületeken belül lehet, fűzte hozzá. "Tőkés László, tiszteletbeli elnökként természetesen megengedheti magának, hogy különvéleménye legyen." Makkainak fenntartása van az Alsócsernátonban rendezendő összejövetellel kapcsolatban: a népgyűlés formája nem alkalmas a sorskérdésekről való eszmecserére és arra sem, hogy a résztvevőkön kívül bárkinek a nevében nyilvánuljon meg. Makkai számára "Markó vagy Tőkés nem dilemma, pontosabban, hamis dilemma.". /Makkai János: Markó vagy Tőkés? = Népújság, 1998. aug. 28./
1998. augusztus 28.
Aczél Endre, a Népszabadság munkatársa a román szélsőségesen nacionalista sajtó hangnemében utasított el Tőkés László szereplését: "A magyar gettópolitikának, élén Tőkéssel, van egy - ha jelentősnek nem is, hangosabbnak inkább minősíthető - tábora Romániában. Ezt a csoportosulást szokás magyarul radikálisnak, románul /okkal vagy ok nélkül/ irredentának minősíteni." Aczél szerint Tőkés László nem hajlandó kompromisszumra. A gettóból való kilábolás nélkül viszont nem érhető el az autonómia vagy az egyetem, magyarázta meg a helyzetet Aczél Endre. Tőkés viszont az RMDSZ-t "politikai gettóban" akarja tartani. Aczél elképzelhetetlennek tartja, hogy a magyar politika "elszegődjön Tőkés mellé", továbbá figyelmeztetett: amennyiben Tőkés kerülne vezető szerepbe az RMDSZ-be, úgy a "NATO és Európa számára is tűrhetetlen viszonyok alakulnának ki. Tessék ezen elgondolkozni." /Aczél Endre: Tőkés politikai szerepe. = Népszabadság, aug. 28./
1998. augusztus 28.
Magyarfrátán már tavaly is kérvényezték a magyar iskolát, de akkor nem sikerült elérni a megnyitását, idén viszont megindul a faluban a magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
1998. augusztus 28.
Tabajdi Csaba volt államtitkár, az MSZP képviselője nyilatkozott a lapnak: ellenzékben szűkebb a mozgástér, állapította meg, de ott van az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, a külügyi bizottságban, az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban, és "ígérem, nem fogok számon kérni a mostani kormánytól olyan dolgokat, melyekről tudom, hogy nem rajtuk múlik." Szerette volna folytatni a helyi közösségépítést, az autonómiaszigetek építését. Tabajdi Csaba egyetlen ellenzékiként vett részt a HTMH aug. 19-i sétahajóján. /Máthé Éva: Szűkebb mozgástérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1998. augusztus 29.
Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus 29.
Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten.
1998. augusztus 29.
A Magyarok Világszövetsége felvetette a kettős állampolgárság kérdését. Az RMDSZ-vezetés indulatosan elutasította ezt a felvetést. Tőkés László püspök szerint különleges jogi státust kellene biztosítani a határon túli magyarság számára, hasonlóan a német módszerhez, vagy az osztrák megoldáshoz, amelynek keretében az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrák népesség sorsát az osztrák állam megkülönböztetett figyelemmel kíséri. "Elég volt a lebegő identitásból, nyolcvan éve , kirekesztettek vagyunk ezen a földön", állapította meg Tőkés László. /Albert Attila: "Nyolcvan éve , kirekesztettek vagyunk ezen a földön". = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29-30./
1998. augusztus 29.
Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Szatmári Friss Újság munkatársának kérdésére kifejtette, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az alsócsernátoni találkozóval olyan politikai véleményt próbál erősíteni, amely eddig kisebbségben maradt. Varga számára érthetetlen a tiszteletbeli elnöknek a kormányzati részvétellel és a pártosodással szembeni ellenérzése. Nem a megújulás a cél, "hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni csak egységben lehet. /Az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője a csernátoni fórumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30. - a /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) aug. 27-i száma nyomán/
1998. augusztus 29.
Erdély elmagyarosításának veszélye jobban látszik Belgrádból, mint Bukarestből - idézte a belgrádi Politika című lapot a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus 29.
Idén nagyon sokan megbuktak az érettségin. A pórtérettségin a minisztériumi kimutatás szerint a diákok közel 50 százaléka sikeresen átment. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. Hargita megyében 75 %, Maros megyében 73,8 %, Kovászna megyében 51 %, de Bihar megyében 44 %, Szatmár megyében 35 % és Kolozs megyében 32 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus 29.
Megjelent Magyar Kisebbség, a Kolozsváron szerkesztett és kiadott nemzetpolitikai szemle idei első száma. A központi téma: Az erdélyi kérdés. Ezt járják körül Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bíró Béla, Fábián Ernő és Szilágyi Zsolt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus 29.
A magyar-magyar kapcsolatok egyik alapintézményének nevezte az aug. 27-én tartott záróünnepségen a debreceni Ady Akadémiát Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve megismételte azt, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe, s ebből adódóan a magyar külpolitika döntő kihívása az állami és a nemzeti érdekek összehangolása. Szerinte a Magyar Köztársaságnak úgy kell segítenie a határon túl élő magyarokon, hogy biztosítva legyen a határon túli magyar értelmiség utánpótlása, és minél teljesebb oktatási vertikum jöjjön létre a határokon túl. Az államtitkár emlékezetett arra, hogy az új kormány támogatja a Bolyai Egyetem újraindítását. Az euroatlanti integrációra utalva, a külügyi államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy 5-10, de akár 20 év is eltelik addig, amíg Magyarország leendő EU-csatlakozása után a szomszédos országok is az unió tagjává válhatnak, éppen ezért, a magyar külpolitikának sürgető feladata, hogy megtalálja az integráció és a szomszédságpolitika összhangját. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a trianoni határok mentén újabb, "civilizációs berlini fal" emelkedhet, ha viszont megoldható, akkor széles perspektíva nyílik az együttműködésre, amiben fontos szerepe lesz a határon túli magyar értelmiségnek. /Erősíteni kell a kapcsolattartás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1998. augusztus 29.
Megjelent a Szent-Györgyi Albert Társaság gondozásában az Otthonom, Szatmár megye sorozat hatodik kötete Egészségügyi dolgozatok címmel. A 400 oldalas kötet szerzői: Szatmár és Máramaros megyei orvosok, gyógyszerészek, történészek, /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./
1998. augusztus 30.
Ha a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) eleget tud tenni megváltozott feladatainak, maximálisan számíthat a kormány támogatására - jelentette ki a Külügyminisztérium politikai államtitkára augusztus 31-én az MVSZ budapesti küldöttgyűlését záró ülésen. Németh Zsolt szerint a világszövetségnek - az emigráció idejének lejártával - "a nemzet telefonközpontjává", fokozatosan a gazdaság, a kultúra, a nyelvvédelem, a pozitív törekvések centrumává kell válnia. Csoóri Sándor, a világszövetség elnöke úgy vélte, hogy az alapszabályt módosító küldöttgyűlés eredményeként új fejezet kezdődhet a szervezet életében. Megismételte: a testület felkéri a kormányt, hogy alkosson egy, kizárólag az MVSZ működéséről szóló törvényjavaslatot. Csoóri Sándor reményét fejezte ki, hogy "a kormánnyal való együttműködés sokkal természetesebb, felhőtlenebb lesz", mint amilyen az előző években volt.
1998. augusztus 31.
Ara-Kovács Attila kirohant Tőkés László püspök ellen. Többek között ezt írta: az "RMDSZ balkanizálódásáért mindenekelőtt épp az a személy viseli a legnagyobb felelősséget, aki a leghangosabban igyekszik a pártot szembefordítani lényegében az egész román politikai élettel. Tőkés László püspökről van szó, aki - miután rendre kudarcot vallott, hogy egyedüli vezetőként birtokolhassa az RMDSZ-t - fokozatosan és következetesen olyan marginális csoportok véleményét tette magáévá, amelyekről minden elmondható, csak az nem, hogy európai módon képzelik el a jövőt, azon belül Románia jövőjét." Ara-Kovács Attila egyenlőségjelet tett Tőkés László és az ultranacionalista román pártok közé. /Ara-Kovács Attila: Tőkés László adui. = Népszava, aug. 31./
1998. augusztus 31.
Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy pozitív, jó kicsengésű rendezvény lesz az a rendezvény, amelyet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke legitimizál személyével. Õ azonban nem megy el, tekintettel "a kezdeményezés körüli felhangokra és azokra a meghívóban szereplő minősítésekre, amelyekkel az RMDSZ vezetőségét illetik". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1998. augusztus 31.
Radu Vasile miniszterelnök nem bizonyult kellően határozottnak, megtorpant, a nyári hónapokban többször is meghátrált, hol a vasutasok, hol a bányászok, hol meg egy-egy mamutcég kényszerítő akciója láttán. Emiatt kormánypogramja papíron maradt, állapította meg vezércikkében Gyarmath János. Így érthető Markó Béla elkeseredése, kiábrándultsága, aki naivan azt hitte, hogy a koalíció egységes egész, vállalja az eredményeket és a balfogásokat is. A nagy kérdés az, ha a koalíció ennyire elégedetlen a történtekkel, akkor hogyan tovább. /Gyarmath János: Teljes "egyetértés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1998. augusztus 31.
Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott nyilatkozatában Ion Iliescu volt román államfő, a legnagyobb román ellenzéki párt vezetője arra figyelmeztette a politikusokat, hogy az RMDSZ súlyos román-magyar válságot akar kirobbantani, olvasható a Ziua lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Iliescu azt kérte a politikusoktól, hogy "felelősen és egységben lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben". Egy szilágysomlyói gyűlésen elítélte az RMDSZ-nek tulajdonított "képtelen szélsőséges túlzásokat, amelyek enklavizálásra és szeparatizmusra vezetnek". A volt államfő szónoki kérdésként felvetette: miért nem követelnek a magyarok egyetemeket Amerikában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, ahol - hangoztatta - több magyar él, mint Romániában. A kérdésre a következő választ adta: "Azért, mert csak bizonyos román területek sorsa érdekli őket". /MTI/
1998. augusztus 31.
A hét végén Hargitafürdőn tartotta meg gazdasági tanácskozását az RMDSZ vezetősége. Elemezték a kormányzat eddigi gazdaságpolitikáját, valamint további gazdaságélénkítő célzatú javaslatokat vitattak meg. A résztvevők Csíkszeredában tartottak sajtótájékoztatót. A kétnapos rendezvényen elhangzottakról Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági ügyekkel megbízott ügyvezető alelnök, valamint Borbély László államtitkár, a szövetség kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott. Beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a tanácskozásra mindenekelőtt azért került sor, mert az RMDSZ megítélése szerint meg kell vizsgálni a kormány gazdasági és társadalmi téren végzett tevékenységét, a reform helyzetét. Hangsúlyozta: a kormány tevékenysége nem szakítható el a koalíció tevékenységétől, a törvényhozói munkától. Az RMDSZ szakemberei ugyanakkor kritikákkal illették a kormány eddigi gazdasági tevékenységét - mondotta Markó. Véleménye szerint a koalíció hatalomra jutásakor minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a reform megvalósuljon. A sikertelenség, avagy a félsikerek személyi ambíciókon, a szűkös pártérdekeken múltak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a kormány szerkezet-átalakításának kérdését is, leszögezve annak prioritásait, hangsúlyozva, hogy a szerkezetátalakítást a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt kell végrehajtani. Takács Csaba elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői - kormányzati tisztségviselők, a törvényhozó testületek tagjai, a szövetség gazdasági szakemberei - külön elemezték az RMDSZ gazdasági programja és a kormányprogram alapján a makrogazdaság, a gazdaság szerkezetátalakítása, a magánosítás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének helyzetét, a kormányzati tevékenységet, a munka felelősségét. A következtetéseket a koalíciós partnerekkel kívánják megvitatni és gyakorlatba ültetni. Ennek kapcsán elmondták, hogy az utóbbi időszak sikertelenségei a partnerek közötti kommunikáció hiányának számlájára írhatók, ezért e kommunikációt élénkíteni kell. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók hangsúlyozták: az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással a kormányzati felelősséget is vállalta. A felelősség nem algoritmus kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
1998. augusztus 31.
Ion Iliescu ex-államfő erdélyi körúton volt. Ceausescuhoz hasonlóan gyárakat, üzemeket látogatott meg, a diktatúra idején épített hatalmas nagyüzemeket, a román ipar roskadozó fellegvárait, ezek a veszteséges vállalatok állnak a reformok útjában. Iliescu erdélyi körútján mondott beszédeiben a magyar veszélyről szónokolt, meghirdette harcát A "Szent Istváni hungarizmus előretörése ellen". A bukaresti vezetés elárulta az erdélyi románokat, állapította meg. /Bogdán László: A sorsverkli és az erdélyiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
1998. augusztus 31.
Ígéretek hangzottak el "román részről a magyar egyetem visszaállításáról, és bízunk benne, hogy a bukaresti kormány ezeket az ígéreteket be is váltja." - szögezte le Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár, akivel a Riba István /Heti Világgazdaság/ készített interjút. Az alapszerződésben is szerepel, hogy lehetővé kell tenni a magyar nyelvű oktatást az általános iskolától a felsőfokúig. Riba István idézte Orbán Viktort, aki szerint a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Az euroatlanti integrációra törekedve nem kerülhetnek szembe a magyar állam érdekei a magyar nemzetével? - tette fel a kérdést. "Nem politikai állásfoglalás, hanem tény, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Szerintem elfogadtatható a nyugati partnerekkel, hogy Budapest két érdeket képvisel, az államét és a nemzetét." - válaszolta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a nyugati államok szemében biztonságpolitikai kockázatot jelenthetnek a közép-európai kisebbségi konfliktusok, Németh Zsolt leszögezte: Közép-Európában a kisebbségek ügye biztonságpolitikai lépés is." Amennyiben a magyar kisebbségek szerint jogaik gyakorlásának optimális kerete a közösségi autonómia, "akkor ebben kötelességünk támogatni őket - azzal a megszorítással, hogy elképzeléseik a jogállam keretei között maradjanak." /"A kisebbségek ügye biztonságpolitikai lépés is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31, átvéve a Heti Világgazdaságból./
1998. augusztus folyamán
Pusztina népe különböző beadványokban már többször kérte a magyar nyelvű szentmisét, azonban Petru Gherghel iasi püspök bujtogatók szűk csoportjának nevezte a kérelmezőket és visszautasította a magyar nyelvű szentmise megtartását a moldvai csángók körében. Ilyen előzmények után júl. 28-án Pusztina moldvai csángó faluban Gergely István csíksomlyói plébános magyar nyelvű szentmisét tartott. Petru Gherghel nem engedélyezte, hogy a Szent István király nevét viselő templomban mutassa be a szentmisét, ezért egy udvaron zajlott le a mise. A mise előtt Gherghel püspök telefonon megfenyegette Gergely Istvánt: ha nem távoznak a faluból, akkor erőszakkal fogja innen eltávolítani, majd lecsapta a kagylót. Kánya Péter helyi vállalkozó ajánlotta fel a vendéglőt, ott tartották a misét. Csángó szőttesekkel borították be a hátteret. A csíkszentmiklósi Gergely Géza gyóntatott. Kiosztották a magyar egyházi énekek szövegét, amely a csángó himnusszal zárult /Mivé lettél, csángó-magyar.../ Ismerősként köszöntötték a faluban Gergely Istvánt, aki a csíksomlyói pünkösdi búcsúk alkalmával csángó misét tart a Moldvából érkező magyaroknak. "Hozom a csíksomlyói Szűzanya üzenetét" - kezdte a szentbeszédet Gergely István. Õ azt kéri az Úrtól, "tegye lehetővé, hogy Moldvában, a moldvai egyházmegyében magyarul is lehessen misézni minden templomban, ahol ezt kérik." "Nem csak a Szűzanya üdvözletét hoztam ide hozzátok," hanem "Erdélynek, a Székelyföldön élő magyaroknak, a magyarországiaknak üdvözletét is", mert "mi a ti testvéreitek vagyunk." "Minden magyar a világon tud rólatok és segíteni szeretne." /Fekete Réka: Magyar mise Pusztinában. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus - IX. évf. 98-99. sz./
1998. szeptember folyamán
Németh Zsolt külügyi államtitkárnak a Bálványosi Nyári Egyetemen elhangzott beszédét közölte az Erdélyi Magyarság új száma. A "bálványosi-tusnádi nyári szabadegyetemek megszervezése az elmúlt kilenc év magyar-román kapcsolatrendszerének talán az egyik legjelentősebb kezdeményezése volt." Ugyanazok a személyek jöttek el éveken át. Annak az értékrendszernek a jelentősége, amit ezek a személyek hordoznak, a román-magyar kapcsolatrendszerben növekszik. "Aki nem hisz a cselekvésnek a valóságot változtató erejében, az nincs itt ebben a táborban." Nemzetállam, politikai nemzet, nemzetpolitika - ez a téma és "rendkívül komoly terminológiai zűrzavar övezi ezeket a kategóriákat." Az etnokratikus nacionalizmus sajnos meghatározó módon formálja Közép-Európa valóságát. A legkomolyabb kihívás az, hogy "ezen fogalmak mögött meghúzódó politikai törekvéseket sikerül-e" semlegesíteni. Az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, ezért a nemzetpolitikának össze kell hangolni az állami és a nemzeti érdekeket. - Románia nem fog tudni a gazdasági válságból kikerülni, ha nem nyitja meg gazdaságát és nem kapcsolódik be Európa vérkeringésébe. Magyarországot valószínűleg az idén felveszik a NATO-ba, Romániát még nem. "Innentől fogva Európának a biztonságpolitikai dimenziója Románia számára egyáltalán nem elhanyagolható." - Nélkülözhetetlen az új minőségű regionális együttműködés. Németh Zsolt beszélt a schengeni problémáról is. Hogyha újra határ lesz Magyarország körül, "elszigetelve Romániát, Szlovákiát, Kis-Jugoszláviát, Ukrajnát, ez a regionális kapcsolatok tekintetében nagyon káros következménnyel járhat. Nem beszélve a magyarságnak mint nemzetnek a problémájáról." - Fontos tényező az új minőségű anyaország és kisebbség közötti együttműködés. "Nem véletlen, hogy Romániában törvény születik Romániának és a határon túli románoknak a viszonyáról. Nem véletlen, hogy hasonló törekvések vannak Szlovákiában..." Az a szándék, hogy jogszabályi háttere legyen az anyaország és a kisebbségi magyarság kapcsolatainak, "fontos összetevője lehet annak, hogy a szomszédos országok közötti érdekösszehangolás akadálymentesen történjen." /Németh Zsolt: Kimozdulás a nacionalizmusok feltételrendszeréből. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 35. sz., 1998. július-augusztus-szeptember/
