Smaranda Enachét, az ismert marosvásárhelyi emberjogi harcost svédországi nagykövetnek nevezték ki. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1998. január 27.
Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 27.
A Demokrata Párt jan. 28-át jelölte meg a kormányból való kilépés napjaként. Petre Roman, a DP elnöke azonban jan. 27-én elhamarkodottnak mondta a kilépés dátumát. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 28-ára várja a DP döntését. Victor Ciorbea miniszterelnök közölte: "nem engedhetünk a zsarolásnak, mert az újabb zsaroláshoz vezetne". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
1998. január 27.
Fogadtassa el a román kormány a szenátussal egy magyar nyelvű egyetem létrehozásának tervét - szorgalmazta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, amikor hivatalában fogadta a román kormánydelegáció tagjaként Magyarországra látogató Andrei Marga oktatási és Ion Caramitru kulturális minisztert. Magyar Bálint javaslatára februárban a budapesti CEPTUS /Közép-európai Egyetemi Csereprogram/ konferencián Romániát várhatóan felveszik a tagországok közé. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1998. január 27.
Balló Áron szerint a jelenlegi helyzetben Constantinescu elnök látogatása nyomán sem várható "áttörés a szinten tartott, de el nem túlzott román-magyar összemelegedés terén". Constantinescu néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy Budapesten azt az álláspontot fogja képviselni, miszerint Románia földrajzát és történelmét románul kell tanítani a nemzeti kisebbségeknek is, a Babes-Bolyai Tudományegyetemet pedig nem szabad kettészakítani. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyílt levelében szereplő, "vagy közösségünk fájó kérdéseivel bajlódjék Göncz Árpád vagy Emil Constantinescu." /Balló Áron: Áttörés nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1998. január 27.
Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnöktől kérdezte a Szabadság munkatársa, milyen elvárásai vannak az RMDSZ-nek a román államfő budapesti látogatásával kapcsolatban. Takács Csaba reméli, hogy "a politikai üzeneten túl olyan gyakorlati előrelépésekre is sor kerül, mint például annak a vegyes bizottságnak az összeállítása, amely a két ország közötti alapszerződés teljesítését hivatott ellenőrizni, vagy akár a magyarországi tanintézetekben szerzett diplomák romániai honosításának a megvalósítása". Az olyan román sajtókommentárokkal kapcsolatban, melyek a két ország kapcsolatát zavaró tényezőkre helyezik a hangsúlyt, az RMDSZ vezető politikusa elmondta: "Romániában, sajnos, nagyon komoly súllyal vannak jelen a román-magyar kapcsolatok fejlődésében ellenérdekelt erők". Az ezek által állandóan hangoztatott "magyar veszély" viszont megítélésében csak "ürügy a reformfolyamat hatásos feltartóztatására". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1998. január 27.
Az RMDSZ a maga részéről igyekszik mindent megtenni azért, hogy a jelenlegi román kormánykoalíció váljék újra működőképessé és az ország elinduljon a tényleges kibontakozás útján - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy jan. 27-én közölt interjúban. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy az RMDSZ nem kívánt előtérbe kerülni a jelenlegi konfliktusban. Ugyanakkor ő maga és az RMDSZ más vezetői számos megbeszélést folytattak a koalíciós partnerekkel, intenzív a kapcsolat Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Constantinescu elnökkel is, a szövetség megegyezés felé próbálja tolni a felek álláspontját. Markó Béla a sorozatos melléfogásoknak, a nyilvános ultimátumoknak tulajdonítja a válság elfajulását és ezzel kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ-vezetéstől sokszor számon kérték, miért nem élt olyasfajta ultimátummal, mint amelyet a Demokrata Párt vezető testülete alkalmazott. Azok, akik például az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsától sürgettek ilyen fellépést, most láthatják, mihez vezet ez, hangsúlyozta a politikus. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy a parasztpárti Pruteanu szenátor magatartása is mérhetetlen kárt okozott a koalíciónak. A szövetség nem mondhatta azt, hogy közömbös számára, marad-e vagy megy a miniszterelnök. Markó helytelenítette, hogy a Demokrata Párt erre egyszerűsítette a reformmal kapcsolatos több felvetését, amelyek között olyan is akad, amellyel különben az RMDSZ egyetért. Markó Béla a Ciorbea kormányfő személyéről folyó vitával kapcsolatban kifejtette: nem hiszi, hogy egy olyan koalícióban, mint a romániai, egyetlen személy garancia lehet a reform működésére. A miniszterelnök személye rendkívül fontos és valóban voltak ingadozásai, mint ahogy a kormánynak is. Sajnos maga a koalíciós csúcs kötötte meg a kormány és a miniszterelnök kezét, amit az RMDSZ már egy fél éve szóvá tett. - Az igazi kérdés azonban a koalíción belüli viszony: arra van szükség, hogy egyik fél se próbálja meg a másikat félreszorítani és önmagát a hatalom teljes letéteményesének tekintetni, ahogy az a tisztségek elosztásánál megnyilvánult, és egy idő után kölcsönössé vált. További tényező, hogy a Demokrata Párt balközép, a Parasztpárt jobboldali alakulat, a programok ütköznek és már kezdetben sem sikerült igazán azonosítani azokat a programelemeket, amelyekben nincs egyetértés, hogy megegyezzenek róluk vagy félretegyék őket. Az RMDSZ szövetségi elnöke a kisebbségi kormányzás esélyeivel kapcsolatban - megjegyezve, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre az RMDSZ fel van készülve - utalt arra, hogy a Vacaroiu-kormány gyakorlatilag így dolgozott. Ha a reform nem folytatódik gyorsabban és olajozottabban, akkor komoly bajokkal kell szembenézni. Az RMDSZ szerint különben a DP sem gondolja tartósnak a kisebbségi kormányzást és újra szeretné tárgyalni magának a kormánynak a kérdését. Markó az elkövetkező időszak gyakorlati feladatairól szólva első helyen a tanügyi törvénynek a koalíciós egyezségben rögzített módon való elfogadását emelte ki, ugyanakkor rámutatott, hogy a válság alatt is folyik a koalíciós munka. Az RMDSZ oktatási államtitkára a miniszterrel egyeztetett a beiskolázási számokról, az RMDSZ ügyvezető elnöksége felsőoktatási lehetőségeket elemzett, hosszú huzavona után a vallásügyi államtitkárságon sikerült elérni a kisebbségi egyházakkal foglalkozó igazgatóság megalakítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
1998. január 27.
Az Adevarul bemutatott egy frissen megjelent, a csángókról szóló könyvet. A könyvet Bucur Ioan Micu írta, címe: "A román "csángók" elmagyarosítására tett erőszakos kísérletek /1944-1997/", és "A román nemzet elleni nagy bűncselekmények" sorozatban jelent meg. /Adevarul (Bukarest), jan. 27./ /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 27.- 117. sz./
1998. január 27.
Jan. 27-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került az RMDSZ-vezetés szokásos heti munkatanácskozására a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla szövetségi elnök rövid bevezetőjében vázolta a kormánykoalícióban fennálló válsághelyzetet, elemezte az utóbbi héten végbement fejleményeket, az egyes koalíciós partnerek álláspontját a válság megoldásáról, illetve a lehetséges alternatívákról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők adtak tájékoztatást a saját munkaterületükön felmerült problémákról, a koalíció működésének akadályairól, buktatóiról a kormányzati válság tükrében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./
1998. január 27.
A kisebbségi kérdés finnországi modelljének és sajátos megoldási módozatainak tanulmányozása céljából, a finn külügyminisztérium meghívására Nagy Anna kormánytanácsos, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársa január 18-22. között négynapos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiben és Rovaniemiben tett látogatás során a vendéglátók bemutatták a finnországi svéd, lapp és roma kisebbségek jogainak gyakorlását biztosító intézmények működését. A négynapos tanulmányút során, a programnak megfelelően Nagy Anna találkozókon vett részt a finn igazságügy-, illetve külügyminisztérium munkatársaival, a kétnyelvű Helsinki Akadémia Jogi karának vezetőjével és a Rovaniemiben működő Északi Kisebbségvédő Intézet képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./
1998. január 28.
A napilapok beszámolnak Emil Constantinescu és kísérete magyarországi látogatásának tegnapi, utolsó napjáról: Szegeden felavatták Románia főkonzulátusát, emléktáblát lepleztek le Balcescu és Kossuth tiszteletére, a két államelnök jelenlétében írták alá a Szeged és Temesvár közötti testvérvárosi szerződést. "A kapcsolatok alapköve csak a bizalom lehet", ez a Romániai Magyar Szó budapesti tudósítója beszámolójának a címe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1998. január 28.
Jan. 28-án hajnalban hazaérkezett Bukarestbe Emil Constantinescu és kísérete. A román államfőt, aki a hét végén a közép-európai államfők lőcsei találkozóján, majd vasárnap estétől a kormány hét tagjának kíséretében magyarországi látogatáson vett részt, Victor Ciorbea miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. A repülőtéren tett nyilatkozatában Emil Constantinescu megemlítette, hogy magyarországi vendéglátói nagyra értékelték, hogy igen magas szintű küldöttség kísérte el erre a látogatásra, a hét miniszter a kétoldalú kapcsolatok szempontjából legfontosabb tárcákat vezeti. Mint mondotta, magyar partnereikkel folytatott tárgyalásaik konkrét eredményekre vezettek. Ily módon Románia és Magyarország együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében - jelentette ki Emil Constantinescu. Andrei Plesu külügyminiszter sikeresnek nevezte a látogatást. Első helyen említette a Kovács László külügyminiszterrel kialakult kiváló kapcsolatot, hosszú beszélgetést. "Úgy éreztem, barátok lettünk" - fogalmazott Plesu. A két ország közötti kapcsolatok új hídjának nevezte a szegedi román főkonzulátust, amelynek megnyitásán a két államfővel együtt vett részt. A magyarországi román kisebbség képviselőivel lezajlott meleg hangulatú gyulai találkozóról szólva kiemelte: "Ez igen reménykeltő pillanat volt kétoldalú kapcsolataink szempontjából is, mivel a két államfő jelenlétében tapasztalhattuk, hogy a kisebbségek nem jelentik feltétlenül a viszály almáját, ellenkezőleg, elősegítik, gazdagítják kapcsolatainkat." A tudósító azzal kapcsolatos kérdésére, hogy szóba került-e a romániai koalíciós válság, illetve hogy az milyen hatással lehet a román-magyar kapcsolatokra nemzetközi és hazai síkon, a miniszter megjegyezte: a kényesnek minősített kérdések is terítékre kerültek mind az államfők között, mind az elnök és Horn miniszterelnök találkozóján, nemkülönben a külügyminiszterek és a szakminiszterek megbeszélésein. Szó esett tehát a romániai helyzetről, abban a meggyőződésben, hogy egy epizódról van szó, amelyen túl kell és túl lehet jutni az összes érdekelt erőfeszítésével és józan magatartásával. Amit gyorsítani kell, az az előírások megvalósításának üteme. Ezért hamarosan, immár második alkalommal, összeül a két ország vegyes bizottsága és meg fogja tárgyalni, mely területeken kell megtenni a következő együttműködési lépéseket ahhoz, hogy érezhető legyen: a dolgok mozognak. Szó volt a gazdasági együttműködés fokozásáról, a Budapest-Bukarest autópálya lehetséges útvonalairól, arról, hogy Románia Magyarországon át kapcsolódna rá a nyugati földgázhálózatokra, az osztrák-magyar-román háromoldalú együttműködésről, azzal a távlattal, hogy Magyarország is érdekelt legyen a Duna kiaknázásában egészen a Fekete-tengerig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 28.
Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./
1998. január 28.
Új feltételek között a Közoktatási Minisztériumban" címmel olvasható a Romániai Magyar Szóban a Béres András tanügyi államtitkárral készített interjú. Béres kifejezte reményét, hogy az anyanyelvű oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet a képviselőházban eredeti formájában fogadják el, ez azért is lenne fontos, mert "az oktatás szervezésében az oktatási törvény elfogadása után következő időkre várhatók jelentős változások". A minisztérium múlt évi tevékenységével kapcsolatban elmondta, azt: "túl sok vita és belső feszültség árnyékolta be", viszont az utóbbi időben ezirányban változás tapasztalható. A politikus szerint az RMDSZ államtitkárának a minisztériumon belül nem volt olyan súlya, mint amire számítottak, de ennek "szervezési háttere" volt, mivel feladatkörét csak november végén hagyta jóvá a kormány. Béres András azt is elmondta, a múlt ősszel benyújtott lemondását visszavonta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1998. január 28.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter meghívására jan. 28-án - háromtagú delegáció élén - Budapestre érkezett Valeriu Stoica román igazságügy-miniszter. A háromnapos hivatalos látogatás keretében a miniszterek jan. 28-án az Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak országaik igazságügyi kapcsolatairól, a magyar jogharmonizációs program tapasztalatairól is. Tárgyaltak az ugyancsak Budapesten, áprilisban tartandó Közép-Kelet-Európai Jogi Fórumról is. Jan. 30-án a két miniszter előadást tart a Békéscsabán rendezendő magyar-román gazdasági jogi konferencián a jogalkotás és a joggyakorlat fejlesztésének magyarországi, illetve romániai tapasztalatairól, majd Kétegyházára látogatnak, ahol találkoznak a magyarországi románok helyi képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1998. január 28.
Gyergyószárhegyen és Gyergyóditróban is bemázolták a helynévtábla magyar feliratát. Gyergyószárhegy polgármestere, Len Emil elmondta, hogy értesítette a rendőrséget az esetről. Ez sértés, állapította meg, mindenkit tiszteletben tartanak, ezért elvárják, hogy Szárhegy polgárait is tartsák tiszteletben. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), jan. 28., V. évf. 3. sz./
1998. január 28.
Varga Zoltán a National című napilap január 21-i, az Erdélyi Hadtestbeli elégedetlenségekre vonatkozó hírének alapjait vizsgálta ki. A hír szerint a tisztek többsége üdvözölné Victor Ciorbea leváltását, mivel az "túl sok engedményt tett az RMDSZ-nek". Varga Zoltán Ion Trasca ezredest, a hadtest közönségkapcsolatokért felelős tisztjét kereste meg az ügyben, aki elmondta, a bukaresti lap híre "kitaláció", hangsúlyozva, hogy a katonaság pártatlan a politikai kérdéseket illetően. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1998. január 28.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és az erdélyi magyar történelmi egyházak főpapjai gyűjtést kezdeményeztek Szentlászló templomának újjáépítésére. A határokon átívelő kéznyújtás, a szolidaritás arra figyelmeztet, hogy itt az ideje az újjáépítésnek. Háborúk söpörtek végig e tájakon, a gyűlölet világgá kergette az embereket. Az erdélyi kezdeményezés azt sugallja: magyarok, itt a hazatérés ideje. Össze kell fognunk, írta Orbán Ferenc és mindenféle templomot újjá kell építenünk. Össze kell állnunk erre a nagy kalákára. /Magyar Szó (Újvidék), jan. 28./
1998. január 29.
A Magyarok Világszövetségének székházában látható a Székelyföldi vártemplomok című fotókiállítás. A kísérőszöveget Horváth Zoltán György, a fotós és Gondos Béla állította össze. /Mai Nap (Budapest), jan. 29./
1998. január 30.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter tartott előadást jan. 30-án Békéscsabán az első alkalommal megrendezett kétnapos magyar-román gazdasági jogi szemináriumon. A román igazságügy-miniszter, Valeriu Stoica a fórumon az állami tulajdon magánosítására, a köztulajdon és a magántulajdon elhatárolására, az indirekt adóztatás erősítésére törekvő új román gazdasági jogi szabályozásról számolt be. Romániában a legújabb jogi szabályok igyekeznek megkönnyíteni az üzleti élet megerősödését, hogy vonzóbbá és könnyebbé váljon a vállalkozás. Az eddigi román kormányok számára az első számú kihívás az erőteljes magánszektor létrehozása volt. A nemzetközi gazdasági jogi szemináriumon a két nap alatt tizenhat magyar és román szakember előadása hangzik el a két ország kapcsolataiban érdekelt jogászok és vállalkozók előtt. /Magyar-román gazdasági jogi szeminárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Magyarországon a piacgazdaságot megalapozó jogrendszer született s ennek eredményeként ma a nemzeti jövedelem 80 százalékát a magángazdaság állítja elő. 1996 végéig Közép- és Kelet-Európába 46 milliárd dollár működő tőke érkezett, ennek egyharmada, 16 milliárd hazánkba - mondta el Vastagh Pál. Az elmúlt év őszéig 2112 magyar érdekeltségű vegyesvállalat alakult a magyar-román gazdasági együttműködés lehetőségeinek a kiaknázására, eddig a magyar befektetők 51 millió dollár értékben ruháztak be a szomszédos országban /ahol összesen 2,1 milliárd dollárt fektettek be külföldiek/, s fokozódó magyar vállalkozói részvétel tapasztalható Romániában - taglalta a továbbiakban. /MTI/
1998. január 30.
Leváltották a Napi Magyarország főszerkesztőjét, Szalai Attilát, a jan. 30-i szám impresszumában már az új főszerkesztő neve /D. Horváth Gábor/ szerepel. Horváth D. Gábor a lap főmunkatársa, az Esti Hírlap főszerkesztő-helyettese volt abban az időszakban, amikor a Mahír Kft. adta ki a lapot. /Népszava, jan. 31./ A Napi Magyarország az egyetlen ellenzéki napilap.
1998. január 31.
Wim van Velzen, az Európai Kereszténydemokrata Unió, az EUCD elnöke jan. 31-én Bukarestben kiállt Victor Ciorbea miniszterelnök és a román koalíciót irányító Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt mellett. A román állami televízió és rádió élőadásban közvetítette az EUCD elnökének és a Parasztpárt Ciorbea miniszterelnököt is magában foglaló vezetőségének sajtóértekezletét. Diaconescu újabb felhívást intézett a demokrata partnerekhez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. Wim Van Velzen hangsúlyozta, hogy más koalícióval Románia nem tudta volna elérni azt az eredményt az európai és euroatlanti integrációban, amit tavaly sikerült. Méltatta a már megvalósult vagy megkezdett romániai reformokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi események nyomán Románia külföldi barátai amiatt aggódnak, hogy az ország az instabilitás felé haladhat, a reformok leállhatnak. Wim van Velzen szerint nehéz megérteni, hogy a Demokrata Párt egyik lábával bent maradt a koalícióban, a másikkal kilépett belőle: ilyen helyzetben nem lehet jó munkát végezni a parlamentben. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ugyancsak jan. 31-én csodálkozásának adott hangot Wim van Velzen és a KDNPP közös televíziós sajtóértekezletével kapcsolatban, illetve azért, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt "szükségesnek tartja, hogy külföldiekkel támassza alá álláspontját". Petre Roman szerint erre azért volt szüksége a Parasztpártnak, mert "nincsenek saját érvei". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1998. január 31.
Jan. 31-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Csávossy György, a SZET elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Kötő József ügyvezető alelnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető alelnök. A szövetségi elnök tájékoztatója után az Operatív Tanács elemezte a kormánykoalícióban kialakult helyzetet, és megvizsgálta a lehetséges alternatívákat. Fontos konklúzióként fogalmazódott meg az, hogy az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak, az egész romániai társadalomnak elsődleges érdeke a jelenlegi koalíciós együttműködés megőrzése és a reform továbbvitele. Az előállott új helyzetben az RMDSZ minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én Markó Béla elnökletével bővített ülést tartott Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek az alkuratórium tagjai és a szaktestületek elnökei. A testület Somai József alkuratóriumi titkár tájékoztatója után megtárgyalta az 1998. évi tevékenység fő kérdéseit. Elhatározta, hogy az 1998-as esztendő stratégiáit, prioritásait és célpályázatait rövidesen megjelenteti egy külön füzetben és a sajtóban. A testület elhatározta, hogy az általános pályázatokat a szaktestületek űrlapjai alapján 1998. március 10-ig kell benyújtani, míg a célpályázatok leadásának határidejét a szaktestületek utólag közlik a sajtóban. Az alkuratórium, a szabályzatnak megfelelően, a szaktestületi elnökökkel konszenzusban, felosztotta szaktestületekre az 1998. évi támogatási keretet. A továbbiakban a testület foglalkozott egy, az alkuratórium mellett működő alapítvány létrehozásának a kérdésével, az Iskola Alapítvány tevékenységével, az Ifjúsági Szaktestület új tagokkal való kiegészítésével és más operatív feladatokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ küldöttgyűlését Szovátán. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke beszámolójában kiemelte: összeállították az 1998/1999-es anyanyelvi szakoktatási hálózat beiskolázási tervét és a szakoktatási hálózat bővítésének tervét. - Súlyos gond a pedagógushiány, állapították meg a gyűlésen. Értékelték a négy oktatási központ tevékenységét. Nagy. F. István, az RMPSZ alelnöke, a Partiumi Területi Oktatási Központ igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ maradéktalanul támogatja az RMDSZ-t azért, hogy partnereket szerezzen a sürgősségi kormányrendelet jogerőre emeléséért. Az Erdélyi Tankönyvtanács 1998. jan. 1-jétől jogi személyként működik, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy jövőben ez a tanács önálló tankönyvkiadóvá válhasson. - A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartják meg a történelem szakos tanárok továbbképzését, a téma a magyarság történelme lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14-15./
1998. január 31.
Perkiné Fáy Blanka néven Diakóniai Házat avatnak jan. 31-én Dicsőszentmártonban. A ház négy évig épült, melyhez jelentős segítséget nyújtottak a holland egyházközségek, a helyi református egyházközség egykori patrónusának nevét fogja viselni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31.- febr. 1./
1998. január folyamán
A Korunk januári számában Kárpátalját mutatta be. Zelei Miklós /Budapest/ vázlatosan áttekintette Kárpátalja történetét, a magyarság meghurcolását, illetve bemutatta az 1989 után alakult új magyar szervezeteket, a Kárpátaljáról Budapestre áttelepült Tóth István Ukrajna nemzetiségpolitikájáról írt, Pomogáts Béla Kárpátalja magyar irodalmáról. /Korunk (Kolozsvár), jan./
1998. január folyamán
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének 4500 tagja van /a magyar pedagógusok közel 30 %-a/, közülük 3000-en fizetnek tagdíjat. Az RMPSZ országos központja Csíkszeredában van, regionális központja működik még Kolozsváron és Nagyváradon, a Teleki Oktatási Központ pedig Szovátán. /Oktatási Hírek (Kiadja a Teleki Oktatási Központ, Szováta), 1998. jan. /I. évf. 1. sz./
1998. február 1.
Az RMDSZ a koalíciós együttműködés biztosítását tekinti a legfontosabbnak. A szövetség gazdasági, pénzügyi, privatizálási területen kívánna az eddiginél nyomatékosabban jelen lenni a román kormányban, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ez miniszteri tárca, államtitkári vagy más tisztség formájában valósuljon meg - közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő, válsághelyzetekben tanácskozó Operatív Tanácsának jan. 31-i marosvásárhelyi ülése után. Markó elmondta: az RMDSZ megbeszéléseit, az OT ülését az tette szükségessé, hogy a koalíciós válság fejleményei nyomán a Demokratikus Konvenciónak és az RMDSZ-nek együtt kell biztosítania többek között öt miniszteri tárca betöltését. A tanácskozásokon megvizsgálták a különböző lehetőségeket. Az Operatív Tanács ülésén jelen volt többek között Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök is.
