Okt. 6-án jelentős sajtóesemény színhelye volt Szászrégen. Megjelent az ASTRE című, háromnyelvű (román, magyar, német) nyolcoldalas hetilap első száma. A főszerkesztő Somodi Alexandru, aki az eddigi régeni, kizárólag román nyelvű kiadványoknál is bábáskodott. A cím az Asociatia pentru Tineret din Reghin egyesület nevének rövidítése. A kiadó a Champion Kft. tulajdonosa, Alin Pacuraru, volt élsportoló. A nyolc oldalból hetente kettő lesz magyar nyelvű. Szerkesztői Böjte Lídia magyar szakos tanárnő, valamint Budai Antal István és Gagyi Réka. Szándékuk az, hogy hetente beszámoljanak a város eseményeiről, főleg a magyar vonatkozásúakról, ezenkívül egyházi jellegű, helytörténeti, várostörténeti cikkekkel, orvosi tanácsokkal, sportrovattal szeretnék megtölteni a magyar oldalakat. /Máthé Éva: Háromnyelvű hetilap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
1998. október 7.
Tokay György miniszter után mai számában Hajdú Gábor egészségügyi miniszter eddigi tevékenységét mutatta be a Romániai Magyar Szó. A miniszter beszámolójának címében már elmondja, hogy tevékenységének "állandó problémája: az egészségügy pénztelensége". Hajdú kevésnek tarja az általa vezetett minisztérium költségvetését, mely a nemzeti össztermék 3 százalékát jelenti. Ugyanakkor tovább elemzi a pénztelenség okait és következményeit, illetve ismerteti a pénzhiány felszámolására tett intézkedéseket. A miniszter elmondja: sikerült befejezni és kormányrendelettel elfogadtatni az Országos Gyógyszer Ügynökségre és az orvosi rendelők megszervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat, melyek közül az utóbbi - a miniszter véleménye szerint - "az újjászerveződő egészségügy egyik alappillérét képezi". Az egészségügyi társadalombiztosítási törvényről beszélve Hajdú elmondta, hogy alkalmazása nagyban függ az egészségügyi társadalombiztosítási pénztárak megteremtésétől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1998. október 7.
Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1998. október 7.
A képviselőház állandó bürója tudomásul vette, de nem hozott döntést az RMDSZ ama kéréséről, amelynek értelmében a szövetség Anghel Stanciunak, a tanügyi bizottság elnökének magatartása ellen tiltakozott. Mint ismeretes, Stanciu megtagadta, hogy a bizottság újra megvitassa az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyetemalapításra vonatkozó cikkelyét. Stanciu azzal az indokkal utasította vissza a négy koalíciós pártvezér aláírása által szentesített dokumentumot, amelyben az említett passzus újratárgyalását sürgették, hogy a folyamodványról hiányzott az illető pártok pecsétje. Andrei Marga tanügyminiszter szerint bármely politikai pártnak jogában áll valamely tárcavezető tisztségéből való felfüggesztését kérni, így az RMDSZ-nek is. Marga ismételten kijelentette: még miniszteri tisztségének a kockáztatásával sem hajlandó megmásítani véleményét, és továbbra is a multikulturális felsőfokú intézmények mellett foglal állást. /Marga nem hajlandó feladni nézeteit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
1998. október 7.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ okt. 3-i rendkívüli ülése előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa nyilatkozatban leszögezte: a szervezet nem fogadja el a magyar-német multikulturális egyetemet, és továbbra is ragaszkodik a kolozsvári székhelyű önálló magyar felsőoktatási intézmény mielőbbi létrehozásához, ugyanakkor pedig felkéri az SZKT-t, hogy tartsa tiszteletben a szeptember 5-én hozott döntését. A jelenlévők egyetlen ellenszavazattal elfogadták a határozatot. Buchwald Péter alprefektust arról kérdezte a Szabadság, hogy miért nem értett egyet a megyei szervezet nyilatkozatával. Az alpefektus megértette azt az indulatot, amivel a kolozsvári MKT külön nyilatkozatot terjesztett a marosvásárhelyi SZKT elé, politikusként azonban nem értett egyet a határozattal. Úgy kell dönteni, hogy a magyar közösségnek ebből a legkevesebb kára származzon. A kormány felajánlotta a Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német állami egyetem létesítésének lehetőségét, ezzel bebizonyította, hogy szüksége van az RMDSZ jelenlétére. Ezt az ajánlatot visszautasítani rossz lépés lett volna - hangsúlyozta Buchwald Péter /Továbbra is létkérdés az önálló magyar egyetem - véli Buchwald Péter alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
1998. október 7.
Az alsócsernátoni fórum megítélésében "a román bal és jobb a Csernáton-értékelésben tökéletesen egyetértett a magyar ballal. Alkalomadtán, amikor a Kossuth rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, az embernek az volt az érzése, hogy az Adevarul lapszemléjét hallja." - írta Nits Árpád. Az "ellencsernátoni szónokok" az utóbbi két év "kimagasló megvalósításait" idézték fel. Nits Árpád felidézte, hogy 1997 januárjában Kolozsváron "volt egy tanakodás arról, hogy kell-e nekünk egyetem." Mindent beleadtak, amit csak kívánt a román jobb- és baloldal, valamint az akkori baloldali magyar kormány: bemutattak multikulturális rögeszmét igazoló közvélemény-kutatást, jelenlétével adott súlyt az önálló egyetemről való lemondásnak az RMDSZ által kinevezett tanügyi államtitkár, terjedelmes újságcikk fejtegette, hogy a Bolyai Egyetem csak néhány kolozsvári könyvmoly kívánsága. Ez utóbbi Törzsök Erika aláírásával a budapesti Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban egy időben jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala akkori főnökének határozott felkérésére. Az ellencsernátoni szónok ezzel a kolozsvári Bolyai-ellenes rendezvénnyel kapcsolatban részletesen ecsetelte, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter erélyesen elhatárolódott Törzsök Erika véleményétől." "Tokay György tényleg elhatárolódott Törzsök Erikától, de egy kicsit később. Az egykori HTMH-elnök lefegyverző útmutatása után másfél évvel, miután kibukott a hatalomból, megmutatta, hogy ő is tud gondolkozni, ha már úgysincs vesztenivalója, és azt találta mondani, hogy ha az RMDSZ képtelen eredményeket elérni a kormányban, akkor kár tovább erőlködnie." - Az RMDSZ felsőbb körei "elítélik a kolozsvári szervezet kezdeményezéseit, mert állítólag éppen azok miatt állunk ilyen rosszul az egyetem ügyében. Súlyos tévedés. Nem a kolozsvári szervezet polgári fórumai buzdítottak tétlenkedésre a kormányalakítás utáni első napokban, hetekben, amikor az új kormánynak késedelem nélkül meg kellett volna tennie a legnehezebb lépéseket. Nem a kolozsvári szervezet rendezte meg a felméréssel és a Törzsök-cikkel egybekötött tanakodást arról, hogy semmi sem kell nekünk. Ezeket a politikai hibákat vagy vétségeket mások követték el. A kolozsvári szervezet a késlekedést és tévelygést látva csak kötelességükre próbálta figyelmeztetni kormánytisztviselőinket." /Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
1998. október 7.
Mihály Béla hozzászólásában békességre intett, szerinte az RMDSZ-en belüli hajbakapások nem használnak, inkább jóindulatú bírálattal kell segíteni a vezetőket. /Mihály Béla: Kinek használ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
1998. október 7.
Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1998. október 7.
Többször írtak már az erdélyi magyar lapok a földvári fogolytáborról, ahol közel félezer magyar ember halt meg 1944 végén és 1945 elején. Az 1989-es rendszerváltozás után nem egyszer próbáltak már emléket állítani a meghaltaknak, azonban Földvár, teljes magyar nevén Barcaföldvár tanácsa elzárkózott ez elől. Az oroszok elérték, hogy az itt elesett 21 szovjet katona emlékére emlékművet emeltek és a katonákat 21 kis ötágú vörös csillaggal jelölték meg. A szomszédos Hídvég lelkipásztora, Ungvári Barna kérvényt nyújtott be a helyi tanácshoz, hogy emlékművet emelhessenek az elhunytak emlékére, azonban a földvári tanács most is elzárkózott. Hídvégen állítottak fel kopjafát az emlékükre. /Kisgyörgy Zoltán: Meg kell jelölni a földvári haláltábor magyar halottainak sírhalmát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./ Ungvári Barna tiszteletes felhívást tett közzé, kérve, hogy a hozzátartozók jelezzék az elhunytak neveit /névsor ugyanis nem maradt fent/. Az emlékmű felállításához anyagi segítséget is kének. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
1998. október 7.
Benedek Domokos /1991 óta az erdélyi ferences rend tartományfőnöke/ válaszolt azoknak, akik Domokos Pál Péter szobrának Csíksomlyó kegytemploma előli eltávolítását javasolták. A rendtartománynak jelenleg 70 tagja van, akik a szociális problémák megoldásából is kiveszik részüket. "Domokos Pál Péter, népünk néprajzának, népzenéjének nagy tudósa és a csángómagyarok kutatójának emléke előtt ma is mély tisztelettel hajtom meg fejem", vallja, ő végezte, az elhunyt végakaratának megfelelően, temetési szertartását. - Az erdélyi ferencesek tartották a lelket a moldvai csángókban. - Benedek Domokos igazat ad Halász Péternek, a Lakatos Demeter Egyesület elnökének és Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének és Székelyhídi Ágostonnak, az Erdélyi Szövetség elnökének, akik tiltakoztak a szobor eltávolítása ellen /Maradjon helyén a szobor, Hargita Népe, 1998. szept. 24./, hiszen ő sem ellenezte a Domokos Pál Péter emlékére állítandó szobor gondolatát. Azonban nem gondolták, hogy a kegytemplomtól 13 méterre állítják fel a szobrot. A templom mellett felállított szobor jogi, elvi esztétikai probléma. Csíksomlyón kell találni a szobor számára más helyet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
1998. október 8.
Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 8.
Andrei Marga oktatási miniszter ismételten bebizonyította, hogy szembefordul a kormány programjával és döntésével. Ezért kértük és továbbra is kérjük lemondását - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki hozzátette: A román kormány álláspontját a kormányhatározat tükrözi, amely magyar és német nyelven oktató egyetemről szól. Markó azt követően nyilatkozott, hogy Marga oktatási miniszter okt. 6-án Párizsban magyar kollégájával, Pokorni Zoltánnal találkozott, és kijelentette: Romániában soha nem lesz magyar oktatási nyelvű állami egyetem, és a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem is csak akkor jöhet létre, ha ott a román is oktatási nyelv lesz. /Az RMDSZ továbbra is Marga lemondását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 8.
Félixfürdőn tartotta VII. vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága. Az évente rendezett országos tanácskozáson ezúttal több mint másfél száz közgazdász vett részt, hogy meghallgassa az előadássorozatot, amelynek központi témája az integráció, a régiók kialakítása, működése és fejlesztése volt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT országos elnökének jelentős személyiségeket sikerült felkérnie az előadások megtartására, köztük volt Balázs Péter, Magyarország bonni nagykövete, Dobrócsi Nándor, a magyarországi közgazdász társaság vezetőségi tagja, Pécsi Ferenc, a román parlament Európai Integrációs Bizottságának tagja, Birtalan Ákos RMDSZ parlamenti képviselő, Somai József, az RMKT ügyvezető alelnöke, Bodó Barna képviselő, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke és Tövissi József egyetemi tanár. /Integráció és regionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 8.
Az elmúlt időszakban a kormányprogram ellenére cselekedett az oktatásügyi tárca, ezért Kötő József oktatásügyi államtitkár különvéleményt jelentett be, összegezte eddigi tevékenységét az államtitkár. Az egyetemi vita keretében a minisztérium a jogfosztó multikulturális modell nevében az önálló magyar egyetem szószólójává vált, ezért Kötő József ellenvéleményét hangoztatta előadásában és írásban /A Hét aug. 6-i számában közölt tanulmányában/. Az ellenséges hangulat ellenére sikerült létrehozni egy, a magyar állami egyetem alapításának módozatait vizsgáló bizottságot. Kötő a csángó közösség kérésére javasolta a tanügyminiszternek az anyanyelvi képzés általánosításának útján a magyar nyelv oktatásának bevezetését, aki átiratban rendelte el az oktatás megkezdését. Minisztériumi rendelet formájában sikerült nyomatékosítani, hogy az egyetemi felvételiken olyan nyelven lehessen vizsgázni, amelyen tanul a jelölt. "Mindezen törekvések ellenére" - mondta Kötő - "számos szabálysértés történik, amelyeket igyekeztünk orvosolni." /Dr. Kötő József: Különvéleményt jelentettünk be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1998. október 8.
Nagy visszhangot kapott a bukaresti rádió okt. 6-i hírműsorában Tőkés László püspöknek az a magyar sajtóban megjelent interjúja, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Martonyi János magyar külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét bírálta - közölte az MTI. A rádió tudósítása szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egész sor kritikát fogalmazott meg a Romániával kapcsolatos hivatalos magyar politikával szemben - románbarát magatartással vádolta meg Martonyi János külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság elnökét". Tőkés azt vetette a magyar külügyminiszter szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSZ kormányban maradását. A minisztert külön is bírálta a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartásáért. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a véleménye, hogy a magyar államnak meg kellene találnia azt az intézményes formát, amely szavatolni képes a határon túli magyarok - a magyar nemzet részeiként való - jogait, példát véve Ausztriától, amely vállalni tudta a dél-tiroli osztrákok védelmét - jelentette a közszolgálati rádió. /Tőkés Lászlót bírálta a bukaresti rádió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 8.
A Magazin Istoric minden számában közöl eddig elhallgatott forrásmunkákat. A 9. számában az Ion Antonescu államfő vezetésével lezajlott 1941. febr. 7-i kormányülés jegyzőkönyvét adták közre. Ezen az ülésen Antonescu ismertette Románia "etnikai megtisztítására" vonatkozó terveit. A románosítást egymást követő szakaszokban tervezte. A román elemnek fokozatosan kell behatolni az állam gazdasági életébe, jelentette ki. A légkört meg kell tisztítani "a zsidó elemtől". Tömegesen száműzné őket, de nincs hova küldeni a zsidókat. Bukarestben zsidó negyedet hoznak létre és minden fővárosi zsidót ide költöztetnek. A zsidókat a kisvárosokból bizonyos központokba kell bezsúfolni. Bukarestből el kell távolítani a cigányokat és a Duna árterein, falvakba kell őket vinni. Ezeket a falvakat őrséggel kell őrizni, hogy ne tudjanak onnan eltávozni. Ugyanígy a magyarokat is össze kell írni és kilakoltatni Bukarestből. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./
1998. október 9.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa okt. 7-én közzétett sajtónyilatkozatában örömmel üdvözölte a román kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kompromisszumos megoldást találjon a főiskolai oktatás nehéz kérdésére a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának beindításával. "Hasonlóképpen üdvözöltem az RMDSZ ezt követő döntését, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban" - hangoztatta az EBESZ-főbiztos, majd kifejti, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó nemzetközi standardok lehetővé teszik a kormány által választott megoldást, mint az alternatívák egyikét az oktatás terén. "Értelmezésemben a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására vonatkozó határozatot a következő összefüggésben kell látnunk: 1. Ezen egyetem létrehozása nem tekinthető a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellege fejlesztésének alternatívájaként, hanem annak kiegészítéseként. A multikulturális rendszer továbbfejlesztése a Babes-Bolyai Egyetemen továbbra is elengedhetetlen. 2. Bár a Petőfi-Schiller Egyetemen az oktatási nyelv a magyar és a német nyelv lenne, a román vagy más etnikumú hallgatókat semmiképpen nem lehet megfosztani attól a joguktól, hogy ezen az egyetemen folytassák tanulmányaikat. 3. Figyelembe kell venni, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum vezetése is síkraszállt a magyar-német multikulturális állami egyetem létrehozása mellett" -hangzik az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának sajtónyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1343. sz., Max van de Stoel örül a magyar?német egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1998. október 9.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levelet juttatott el a Brassói Lapok szerkesztőségébe, amelyben bírálta az RMDSZ-vezetés egyetemügyben hozott döntését. Az RMDSZ vezetői kedvezően fogadták a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározatot, Tőkés László szerint azonban érdemi változás nem történt. A 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet már a képviselőházban elakadt, a magyar egyetem törvényes garanciáit nem teremtették meg. "Csak furcsállni lehet Kötő József RMDSZ-államtitkár vélekedését, hogy a magyar-német egyetem modellértékű lehet. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter azzal a Marga miniszterrel karöltve dolgozta ki a Petőfi-Schiller egyetem iratát, akinek tisztségéből való eltávolítását maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke követelte." "Ki adott felhatalmazást Tokay Györgynek egy ilyen tervezet vállalására"? - tette fel a kérdést Tőkés László. "Távlatilag csakis akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk" - állapította meg a püspök. /Tőkés László levele - Kritikusan egy kormány- és egy OT-határozatról. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9./
1998. október 9.
Halász Anna, aki a bukaresti rádió magyar adásában jelentkezik rendszeresen, emlékeztetett, hogy három hete még szidta az RMDSZ-t a megalkuvásért. Azóta viszont sírva figyelte a román tévében a gyűlöletnek a lavináját, ahogy kirohantak a magyar egyetem ellen. Mind ujjongtak, hogy sikerül a koalícióból kikergetni az RMDSZ-t. Akkor viszont - csakazértse! - figyelmeztetett most Halász Anna. Rossz szerep, de el kell vállalni. "Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak." /Halász Anna: Csakazértse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1998. október 9.
Szabó Károly szenátor, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagja elmondta, hogy a bizottság a múlt héten meghallgatta Constantin Alexa kapitányt, aki jelentkezett azzal, hogy beszámoljon Románia föderalizálására vonatkozó fontos adatokról. A kapitány valójában semmi konkrétumot nem mondott. Egyfajta manipulációs háború folyik az országban, jellemezte a szenátor a helyzetet. Úgy véli, működnek még azok a "műhelyek", amelyeket "1989 decemberét követően szét kellett volna rombolni. A Szekuritate sikeresen át tudta menteni magát." Vannak olyan csoportosulások, amelyeknek célja a koalíció bomlasztása. El akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy a koalíciónak meg kell szabadulnia az RMDSZ-től. Szabó hangsúlyozta: "Azt teljes mértékben állíthatom, hogy sem az elnöki hivatal, sem a kormány nem ura azoknak a különleges biztonsági hivataloknak, amelyeket szolgálatukba kellett volna állítaniuk az 1996-os választások után." /Manipulációs háború. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1998. október 9.
Demeter János kormányfőtitkár helyettes ismertette tevékenységét. Hivatalos hatáskörének ismertetése után Demeter felsorolta további kötelezettségeit. Ebből a munkából fontosnak tartja a hetente sorra kerülő kormányüléseket előkészítő tanácskozásokon azokat a törvénytervezeteket, határozattervezetek napirendre való tűzését sürgetni, melyek fontosak számunkra. Továbbá elmondta, hogy rendszeres kapcsolatot tart az RMDSZ ügyvezető elnökségével, ahová törvénytervezeteket juttat el véleményezésre, amiket azután feloszthat azon képviselők között, akik fel tudják használni bizottsági munkájukban vagy akár a plénumban. Ugyanakkor a területi szervezetek irányából érkező, és az Ügyvezető Elnökség által rendszeresen továbbított kéréseket nagymértékben sikerült megoldania. A kormányfőtitkár helyettes úgy gondolja "a politikai döntéshozatal porondján csak fokozatosan lehet eredményt elérni". Beszámolójának végén Demeter annak a meggyőződésének ad hangot, hogy "az RMDSZ az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy érvényesüljön a reform, és a parlament által elfogadott kormányprogram". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1998. október 9.
Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa a vele készült interjúban felsorolta azokat a problémákat, melyeket sikerült megoldani: a tanügyben három nemzetiségi líceumnak önálló épületet biztosítottak, magyar csoportok indultak; a szegényes költségvetés ellenére megjavították a megyei utakat; az érintett helységek 90 százalékánál sikerült háromnyelvű táblát kitétetni. Riedl kijelentette: "valahol elvesztettük a prioritás iránti érzékenységünket". Szerinte előnyt kellene hogy élvezzenek a mezőgazdaság és a vele összefüggő ágazatok, a gazdasági kérdések /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1998. október 9.
A képviselőházban okt. 8-án megvitatták a helyi közigazgatási törvényt módosító 22-es sürgősségi kormányrendeletet. A szenátus egyetlen szakaszból álló törvénytervezetet küldött a képviselőknek, amely a rendelet visszautasítását írta elő. A tervezet kapcsán viszont a képviselőház nem tudott érdemi döntést hozni, ugyanis a szükséges 172 szavazat helyett csupán 164 gyűlt össze. A következő szavazásra csak a jövő héten kerülhet sor. Az új közigazgatási törvény esetében hosszadalmas parlamenti vitára lehet számítani, és addig szükséges lenne arra, hogy a kormányrendelet érvényben maradjon. /Csapdahelyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1998. október 9.
Evenimentul Zilei arról tudósított, hogy a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előirányozza az állam által jogcímmel vagy anélkül államosított ingatlanok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak. A törvény értelmében azokban az esetekben, amikor nem lehetséges az ingatlanvisszaadás, az állam kártérítést fizet az érintetteknek. A visszaszolgáltatandó ingatlanok listáján nemcsak lakások, hanem kereskedelmi, illetve kulturális rendeltetésű ingatlanok is szerepelnek. Valeriu Stoica igazságügyi miniszter elmondta: a törvénynek nagy esélye van az elfogadásra. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 9., 186. sz./
1998. október 9.
Megdöbbentő, hogy újra napirenden van az Agache-ügy. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő foglalta össze, miről van szó: 1997 végén újra beindították az eljárást, kérve, hogy minősítsék át különleges kegyetlenséggel elkövetett emberöléssé az ügyet. Ugyanakkor az elhunyt hozzátartozói egymilliárd lej /kb. 100 ezer dollár/ kártérítést követelnek. A tárgyalást Bukarestben a törvényszék okt. 8-ra tűztek ki. A vádlottakat Frunda György és Fazekas F. Csilla védi. Frunda György halasztást kért. /A meglincselt milicista őrnagy követel. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9-15./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, 1990-ben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./
1998. október 9.
A román kormány okt. 8-i ülésén, jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti március 20-i, közös békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló egyezményt ratifikáló törvénytervezetet. A zászlóalj 500-500 katonából állna és vezetését a két fél felváltva biztosítaná. A zászlóalj hivatalos nyelve az angol lesz. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1998. október 9.
Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója visszautasította Nits Árpád megállapítását, hogy a Kossuth Rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, továbbá, hogy csak úgy röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikus csoporttól. Márványi közölte a Kossuth Rádióban elhangzott tudósításának szövegét, egyben javasolta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Etikai Bizottsága vizsgálja meg a történteket. /Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
1998. október 9.
A "partiumi öntudat" ébredését jelzik az ismétlődő rendezvények a Szilágyságban és Tövisháton: Zilahi Napok, Tövisháti Napok /Szilágycseh és környéke/, Krasznai Napok /Kraszna és vidéke/, Wesselényi Napok /Zsibó/, Báthory Napok /Szilágysomlyó, Nyírbátor/. Legutóbb Szilágysomlyón, a Báthory Napok keretében cserkészavatás is volt, újságolta Acsády Annamária, a Báthory Alapítvány gazdasági vezetője. Elmondta még, hogy Szilágysomlyón decemberben Bem-emléktáblát szeretnének avatni. Nem ez az első emléktáblája a városnak. Az első a katolikus templom falán a Báthory István-emléktábla, a következő Mártonffy Istvánnak, a "szegények orvosának" az emléktáblája. A református templomban van a millecentenáriumi emlékező, ez lesz tehát a negyedik tábla. /Szabó Csaba: A "partiumi öntudat" és a szilágysomlyói háromfejű sárkány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1998. október 9.
Végh Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök okt. 9-én Nagyváradra érkezett, hogy tárgyaljon Constantin Degeratu hadseregtábornokkal, államtitkárral, román vezérkari főnökkel. Idén negyedszer találkoztak. A megbeszélések okt. 10-én Nagyszalontán folytatódnak és Aradon fejeződnek be. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./
1998. október 9.
A magyar kormány alapvető célkitűzése, hogy elősegítse a határon túli magyarok szülőföldön maradását, a közösségek polgárosodását - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Corvinus Részvénytársaság román és szlovák konzultatív testületeinek okt. 9-i együttes ülésén Budapesten. Szabó Tibor szerint a határon túli magyarok az anyaország segítsége nélkül nem tudnának lényegesen előrehaladni a gazdasági felemelkedés útján. Ezért a jövőben meg kell erősíteni a határon túli vállalkozásfejlesztési központok működését, és anyagi hátteret kell biztosítani egy információs adatbázis létrehozásához. A HTMH a jövőben megvizsgálja a Magyarországgal szomszédos országban élő magyarok gazdasági támogatására létrejött, évi 300 millió forintos forrással rendelkező Új Kézfogás Közalapítvány működését. Felülvizsgálják az alapítvány befektetéseit, a veszteséges cégeket valószínűleg felszámolják. Megvizsgálják, hogyan lehetséges külföldi, elsősorban EU-, PHARE-, CBC-forrásokat bevonni a határ menti területek fejlesztésébe. - A Corvinus Rt. egymilliárd forintos alaptőkével jött létre tavaly ősszel. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank, a magyarországi Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alapította, elsősorban a működőképes magyarországi vállalkozások külföldi térnyerésének támogatására. A Corvinus Rt. kiemelt figyelmet fordított a Magyarországgal szomszédos országokba irányuló tőkeexportra. Az elmúlt egy évben 100 millió forinttal segítették a Pécsi Gabona Rt.-t az egyik bukaresti kenyérgyár megvásárlásában. /Gazdasági támogatásunk, polgárosodásunk a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
