Nov. 10-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Csomád-Bálványos régió fejlesztési stratégiája elnevezésű kiállítás. A kiállítást Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Jánosi Csaba, a bemutatott anyag készítője nyitotta meg. Néprajzilag, történelmileg, mezőgazdasági és turisztikai szempontból is érdekes Lázárfalva, Torja, Tusnádfürdő, Bálványos stb. vidéke. /Kiállítás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
1999. november 11.
Nov. 4-én Margittán a diákok Horváth Imre szülőházánál emlékeztek a költőre. Az épület falán levő emléktábla előtt Papp Attila magyartanár méltatta a költő munkásságát, kötődését szülővárosához. A diákok megkoszorúzták a költő emléktábláját. /93 éve született Horváth Imre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./
1999. november 11.
Az 1956-os forradalomra emlékezett a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ októberi száma. A folyóirat hírt adott arról, hogy október elején Nagypetriben a barátság házának keresztelt gyülekezeti házat avattak. /Októberi Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1999. november 11.
Papp Attila Oktondi okosok /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című gyermekverskötete magánszemélyek támogatásával jelent meg az udvarhelyi. A borító és az illusztrációk Ferenczi Béla munkái. /Papp Attila Oktondi okosok című könyvéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./
1999. november 11.
Megjelent a Hírmondó /Székelyudvarhely/, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár negyedévi hírlapjának harmadik száma. A kiadvány Benedek Elekre emlékezett születésének 140. évfordulóján, dr. Bakk Elek székelyföldi orvos alakját dr. Bakk Sára idézte föl, Keszler Ibolya a Szolnokon lezajlott kárpát-medencei szépkorúak szavalóversenyéről számolt be. /Fekete B. Zoltán: Harmadszor is: Hírmondó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./
1999. november 12.
Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 12.
Az Erdélyi Tankönyvtanács nov. 11-én Kolozsváron rendezett tanácskozásra mindazokat az intézményeket meghívták, amelyeknek együttműködése nélkül nem lehet megoldani Romániában a magyarra fordított líceumi tankönyvek egyre súlyosabb gondjait. Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője leszögezte: fel kell térképezni azokat a gondokat, amelyek akadályozzák a tankönyvek fordítási folyamatát és a lefordított könyvek eljuttatását a magyar tagozatos iskolákba. Idén elképzelhetetlen a IX-es tankönyvek magyarra fordítása A kiadó ugyanis addig nem kér fel senkit erre a feladatra, amíg nem tisztázódik: hány példányról van szó. Egy-egy tankönyvből elméletileg a példányszám is adott: Erdélyben mintegy 6 500 magyar kilencedikes van. /Szabó Csaba: Magyar nyelvű tankönyvek nélkül maradnak a kilencedikesek Százezer lejre is felugorhat egy tankönyv ára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
1999. november 12.
Tímár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész /akinek világhírű táncpedagógiai módszertanát a közeljövőben jelentetik meg magyar, angol és japán nyelven/ nyáron Erdélyben járt, akkor ajánlotta fel, hogy műsort készít a csíkszeredai székhelyű Hargita Állami Székely Népi Együttesnek. Most eljött és egy hétig foglalkozott az együttessel. Koreográfiai nyomán egy új produkció körvonalazódik. A Tímár-módszer András Mihály, az együttes vezetője szerint olyasmit jelent, mintha Kodály a saját igényei és elképzelései szerint tanítana, igazítana el egy kórust, zenekart. Múltunk?jelenünk?jövőnk tervezett címet kapta a produkció, amely a Kárpát-medence magyar táncaiból kíván ízelítőt adni, a műsorban a székelység táncai, természetesen, kiemelt helyet kapnak. /Készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes új produkciója. Iskolateremtő együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./
1999. november 12.
Megjelent Beke Sándor Erdélyi homály /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című verskötete, amely eddig megjelent versköteteiből nyújt válogatást. Beke Sándor az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó alapítója és igazgatója. /Új könyv figyelmességgel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1999. november 12.
Nov. 8-án tartotta nyári szünet utáni első ülését Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör, melyen Ferenczi Attila A látszat határán, avagy a megközelítésen túl /Pallas- Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című verseskötetét vitatták meg. Az irodalmi kör következő vendége a gyergyószentmiklósi dr. Panigay Róbert író lesz. /Irodalmi kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1999. november 12.
A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ kiadásában megjelent az Otthonom Szatmár megye című sorozat nyolcadik kötete: Jeney György Egy szatmári civis emlékirata című műve, melyet 1893?ban adtak ki. A szerző munkája az 1790?1820 közötti időszak hiteles, dokumentumértékű beszámolója. /Megjelent az "Otthonom Szatmár megye" újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./
1999. november 13.
Kónya-Hamar Sándor képviselő nov. 12-i kolozsvári sajtóértekezletén ismertette azt a kormány által nov. 11-én előterjesztett törvénytervezetet, amelynek értelmében tilos más országok nemzeti szimbólumait, zászlóit használni, illetve himnuszát énekelni nyilvános eseményeken bujtogatás céljából. A törvénytervezet szerint felfüggeszthető minden olyan köztéri megnyilvánulás, ahol más államok nemzeti szimbólumait, zászlóit, illetve himnuszát arra használják, hogy bujtogassanak a román nemzetbiztonság ellen. Ez korlátozza a vélemény-, illetve gyülekezési szabadságot, s nemcsak az erdélyi magyarságot sérthetik, hanem valamennyi romániai kisebbséget. Kónya-Hamar Sándor emlékeztetett: ehhez hasonló törvénytervezetet 1992 óta már több alkalommal nyújtottak be a parlament elé. /Erdei Róbert: Kónya-Hamar Sándor: Beláthatatlan következményekkel járhat a nemzeti szimbólumok használatának korlátozása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1999. november 13.
Teoctist, a román ortodox egyház pátriárkája Londonban az anglikán egyház képviselőivel találkozott. A pátriárka ezt megelőzően Venezuelában járt, ahol felszentelte az első dél-amerikai román ortodox templomot. /Teoctist pátriárka Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1999. november 13.
Temesváron Klapka György emléktábláját november 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték. /Pataki Zoltán : Meggyalázták Klapka György emléktábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Előzmény: nov. 6-án avatták fel az új emléktáblát. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ temesvári szervezete kirohant az ellen, hogy a temesvári születésű Klapka György honvédtábornoknak emléktáblát állítottak. Az RNEP félhivatalos temesvári szóvivője teljesen ismeretlen magyar tábornoknak nevezte Klapka Györgyöt, akinek csak annyi köze volt Temesvárhoz, hogy itt látta meg a napvilágot. A valóságban Klapka György a város polgármesterének a fia, és amellett, hogy "teljesen ismeretlen", a szabadságharcos tábornokként, utoljára tette le a fegyvert 1849. október 2-án Komáromban, a kiegyezés után, Temesvár országgyűlési képviselője is volt. /Pataki Zoltán: Az RNEP hadat üzent Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1999. november 13.
Vofkori László, a földrajztudomány doktora, a kétkötetes Székelyföld útikönyve szerzője munkájáért Budapesten a Széchenyi István-díjat kapott. Vofkori László brassói születésű, székelyudvarhelyi földrajztanár számos tudományos dolgozat szerzője. Orbán Balázs óta, akinek hatkötetes munkája, a Székelyföld leírása 1868-ban jelent meg, sok változás történt: a településhálózat átalakult, változott a helyi lakosság szokásrendje, sőt még a természeti táj is módosult. Orbán Balázs óta a szerzők Székelyföldnek csak egyes részeit járták be, így például Bányai János, Kelemen Lajos, Benkő Samu, Kisgyörgy Zoltán, Ferenczi Géza és István, továbbá Beke György. Azonban összefoglaló jellegű, rendszeres, tudományos igénnyel megszerkesztett útikönyv ezidáig nem jelent meg. Ebben van Vofkori László könyvének jelentősége. Az 1200 oldalas munkában közel 600 települést mutatott be. /Balás Árpád: Egy mai Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön címmel útikönyv-sorozatot jelentet meg. Az első kötet Hargita megyéről szólt, a másodikat - a Maros megyéről szólót - Balás Árpád földrajztanár írta meg. Négytagú csapattal dolgozott: a szakmában elismert szerzőkkel /Biró Donát szászrégeni nyugalmazott történelemtanár, Fodor Sándor marosvásárhelyi nyug. tanár, Incze Árpád, Jakab Sámuel, a talajtani tudományok doktora/ Közös munkájuk tartalmazza mind az 513 település legfontosabb történelmi, földrajzi, népesedési, idegenforgalmi, néprajzi és gazdasági vonatkozású adatait. /B. Á. [Balás Árpád]: Útikönyv Maros megyéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Megjelent Hajdú-Farkas Zoltán fordításában-szerkesztésében Harald Roth: Kis Erdély- történet /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című munkája. A fiatal erdélyi származású történész a heidelbergi Erdélyi Intézet igazgatója, valamint a Scuola Transsylvanium egyetemi önképzőkör vezetője. K. Lengyel Zsolt szintén Németországban élő, kolozsvári származású történész lektorálta a munkát. /Kuti Csongor: Erdély története szász szemmel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Megjelentek Hervay Gizella Összegyűjtött versei /Polis Kiadó, Kolozsvár, 1999/, szerkesztője Balázs Imre József. A költőnő 1985-ben települt át Magyarországra, ahol adtak ki Hervay-köteteket, de azok már nincsenek meg az Országos Széchényi Könyvtárban sem. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hervay Gizella hazatérése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Napvilágot látott Jánosházy György könyve Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművészről /Mentor, Marosvásárhely, 1999/, ez a Művészeti Monográfiák című sorozat indító kötete. /B.D. [Bölöni Domokos]: Kákonyi Csilla festészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Nov. 12-én indította földi műsorsugárzását a népszerű PRO TV csatorna Csíkszeredában. A napi háromórás helyi műsor fele román, fele magyar nyelven készül. Az igazgató szerint ez lesz az első nagyobb román kereskedelmi stúdió által létesített kétnyelvű stúdió. Beindult a marosvásárhelyi stúdió magyar nyelvű hírműsora, hamarosan magyar nyelvű adást indít a PRO TV kolozsvári és nagybányai stúdiója is. /Új tévéadó Csíkszeredában. Földi sugárzású PRO TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./
1999. november 13.
Nov. 13-án Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte Marosfőn az új katolikus templomot. Jelen volt Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely főesperesei, valamint a környékbeli helységek egyházi vezetői. Dr. Jakubinyi György köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az impozáns, modern stílusú templom felépülhessen. /Templomszentelés Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
1999. november 13.
Nagyváradon Egy kicsit más mottóval irodalmi kört alakítanak a fiatalok. Talán az egyre ritkábban jelentkező Ady-kör után maradt űrt akarják pótolni. Az első találkozón a kezdeményező Majoros Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem elsőéves filozófia szakos hallgatója elmondta, hogy az irodalmi körnek a Nagyváradi Magyar Diákszövetség ad hivatalos keretet. Elsősorban olyan magyar költőket, írókat, szeretnének meghívni, akik másképp beszélnek az irodalomról, mint ahogyan azt a könyvekből tanulják. Másrészt saját írásaikat is elhozhatják a tagok. /Pásztai András: Irodalomról, egy kicsit másképp? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./
1999. november 15.
Huszonöt, Párizsban élő román professzor és tudományos kutató írásos tiltakozást juttatott el a hírügynökségekhez, amelyben felháborodásukat fejezték ki a Sigma Kiadónál megjelent XII-es történelemtankönyv szerzői ellen indított kampányért. Az aláírók között van Monica Lovinescu, és Paul Goma. Véleményük szerint a parlamentnek egyáltalán nem állt volna jogában "kihallgatásra" berendelni a tankönyv szerzőit és a tanügyminisztert, az említett tankönyv ugyanis sehol sem sérti a tantervet vagy az érvényben levő törvényeket. /Párizsi román értelmiségiek szolidarizálnak a Sigma-tankönyv szerzőivel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 15.
A bukaresti A Nap című magyar nyelvű hetilap azzal vádolta Virgil Ardeleanu tábornokot, a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának vezetőjét, hogy az erdélyi magyarok megfigyelését rendelte el, írta a Transilvania jurnal./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1999. november 15.
Huszonhat elsőévessel indult meg az idén Nagyenyeden a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Tanítóképző Főiskola. Induláskor az egyik legnagyobb gond a tanárkérdés volt. Ez megoldódott, mondta Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Négy kolozsvári egyetemi oktató is vállalta azt, hogy lejöjjön Nagyenyedre tanítani: Ferenczi Gyula, Fodor László, Gál László és Lázár Sándor. További segítség, folytatta, hogy két tanáruk (László Enikő és Demény Piroska) doktorandus lett, így joguk van nekik is egyetemi szinten tanítani. A jövőben a legfontosabb egy olyan kiskönyvtár létrehozása, amely a főiskolai tagozat sajátos igényeit is kielégíti. /Szabó Csaba: Megoldódtak a nagyenyedi tanítóképző tanárgondjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 15.
Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1999. november 15.
Néhány héttel Sabin Gherman kiáltványának, az Elegem van Romániából! megjelenése után - egy körlevél jutott el Szabó Csaba újságíróhoz, amelyben fiatal magyar családfők egy Magyar Családokért Párt nevű politikai szervezet létrehozását tűzték ki célul. A körlevél szerint az "RMDSZ arisztokráciának" nem törődik ezzel, eljött az ideje annak, hogy egy olyan romániai magyar politikai szervezet is létrejöjjön, hogy amely támogatja a magyar kisgyerekes családokat. Bármilyen fontos is sokak számára a felsőoktatás ügye, ez nem lehet magyarázat arra, hogy az RMDSZ tíz éve ki nem mozdul a "magyar egyetem"-frontról, és semmit nem tesz a magyar gyerekes családok - a jövő! - támogatása érdekében. A körlevelet ennek ellenére nem írta alá. Annak ellenére sem, hogy az RMDSZ olyan "hivatásos magyarokat ültet nyakunkra, akik" amolyan feudális udvartartást alakíthatnak ki maguk körül. Azonban az RMDSZ szétesésével megszűnne jó néhány olyan vidéki RMDSZ-elnök és közösség-kovács munkahelye is, akik önzetlenül, évtizedek óta húzták a szürkeségben a magyarság szekerét. /Szabó Csaba: Óda az egészséges konkurenciához? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 15.
Nov. 13-án táncházzal ért véget a tizenegyedik alkalommal megrendezett Népzene- és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön, melyet hagyományosan a Háromszék Állami Népi Együttes rendez meg. /XI. Népzene- és Néptánctalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
1999. november 15.
Nov. 13-án Kolozsváron, a városban megjelenő Előretolt Helyőrség folyóirat felolvasóestén György Attila mutatta be Történetek a nyereg alól című legújabb prózakötetét. Műfajilag mágikus realizmussal jellemzik György Attila prózaírói művészetét, mely annyiban mágikus, hogy az eredetmítoszokkal foglalkozik, és annyiban realizmus, amennyiben írás közben figyelmen kívül tudja helyezni a valóságot. A szerző elsősorban olvasható, élvezhető prózát mond magáénak. /Szakács Zsuzsanna: Boszorkányos irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1999. november 15.
Néhány napja véget ért Marosvásárhelyen az V. Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király Istvánt, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, hogy a magyar kiadók a frankfurti terhekre hivatkozva mondták vissza a jelentkezést, másfelől a román kiadók a bukaresti decemberi Gaudeamus könyvvásár fontosságára hivatkozva maradtak távol. Végül is 29 standot sikerült felállítani, az összforgalom 245 millió lej körül volt, ami abszolút értékben is mintegy 50 millióval kisebb a tavalyinál. A Magyar Könyves Céh bemutatta a marosvásárhelyi közönségnek azokat a könyveket, melyekkel a frankfurti vásáron vett részt. /Bögözi Attila: V. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
