Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
Magyarország szívesen kezd konzultációkat Romániával - annak kérése alapján - a készülő magyar státustörvényről, és kész kimerítő választ adni minden kérdésre, ha megismeri azok tartalmát - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a bukaresti Adevarulban megjelent cikkében. Martonyi leszögezte, hogy Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása érdekében. Az itt élő nemzeti kisebbségek anyaországai által nyújtott segítséget kiegészítő forrásnak tekinti. Ez a segítség a kisebbségek védelmével szembeni közös felelősség példája. Nem Magyarország az első térségbeli állam, amely törvénybe foglalja a határon túli nemzeti kisebbségek segítését. Szlovákia 1997-ben, Románia 1998-ban fogadott el ilyen törvényt. A kérdés napirenden szerepel Lengyelországban és Ukrajnában. - Szlovákia és Románia támogatja Magyarországon élő kisebbségeit nemzeti önazonosságuk megőrzésében úgy, hogy ez szülőföldjükön, azaz Magyarországon valósuljon meg. /Nem elválaszt, hanem összeköt. Martonyi János magyar külügyminiszter cikke az Adevarulban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
A tervezett magyar státustörvénnyel foglalkozó román-magyar konzultációk máj. 9-én kezdődnek Bukarestben - jelentette be Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana leszögezte: Románia szerint nem lehet precedensnek tekinteni a magyar státustörvényhez azt, hogy a román állam bizonyos kedvezményeket nyújt a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mint mondta, a magyar fél a határon túli szlovákokról szóló törvényre hivatkozik. /Román-magyar konzultációk a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2001. május 4.
Máj. 3-án Szlobodan Krapovics jugoszláv védelmi miniszter Bukarestben tárgyalásokat folytatott Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszterrel. A jugoszláv védelmi miniszter hivatalos bukaresti látogatásán a Balkán politikai-katonai helyzetének áttekintése, a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás megvitatása, valamint a kétoldalú kapcsolatok áttekintése szerepelt. Krapovics szerint a jövőben nem a NATO lesz az európai biztonság egyetlen kulcseleme, mivel már vizsgálják egy európai biztonsági struktúra kialakításának lehetőségét. A jugoszláv védelmi miniszter szerint hazája jónak és korrektnek tartja a Koszovóban lévő nemzetközi katonai erőkkel való együttműködést, ami kezdetét jelenti az európai gazdasági és politikai struktúrákba való jugoszláv integrálódásnak. Krapovics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia szeretné megőrizni régi barátait. Úgy vélekedett, hogy Jugoszlávia és Románia a térség két olyan jelentős állama, amelyeknek kétoldalú együttműködése az egész térség hasznára válik. /Nem a NATO az európai biztonság kulcseleme? Román-jugoszláv katonai tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
Az Európai Unió 75 millió euróval hajlandó támogatni a román kormányt és annak stratégiai regionális fejlesztési programját. A beruházási tervek elsősorban a regionális kis- és középvállalatok működésére vonatkoznak. /75 millió euró regionális fejlesztésre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
Embervadászat indul Bukarestben. A polgármesteri hivatal, a prefektúra és a rendőrség kiebrudalja azokat, akiknek nincs bejelentett lakhelyük és munkahelyük, olvasható a Ziua napilapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2001. május 4.
Sabin Gherman máj. 3-án Sepsiszentgyörgyön mutatta be az általa gondozott Luxushaza című könyvet, mely egy hatvan éven át tiltott és titokban tartott dokumentum kiadása. II. Károly királynak 1938. dec. 15-én felterjesztett memorandumról van szó, szerzője Iuliu Maniu, és kereken ötven erdélyi román értelmiségi írta alá. A könyv mottójául Ion Antonescu marsalltól idézett Gherman: "Így nevelkedtem, a törökökkel, zsidókkal és magyarokkal szembeni gyűlöletben. Ezt az utálatot a végsőkig kell vinni. Vállalom ennek felelősségét." (1941) Az előszó mottója Nicolae Iorga történésztől, miniszterelnöktől származik: "Egy bukaresti poros utcácska többet ér, mint Erdély és Bánság összes vára, városa." (1931) Nos, ez a két ember - egyikük háborús bűnös - egyáltalán nem érdemel szobrot, s a mai Romániában mégis megörökítették őket - állapította meg Gherman. Iuliu Maniu memoranduma az idézetekkel ellentétes. A könyv szerint nem egyesülésről volt szó, hanem Erdély katonai megszállásáról, kiszipolyozásáról. A helyzet a két világháború közötti idők óta alig változott - fűzte hozzá Gherman. Erdély luxushaza, amelyet Bukarest a mai napig kifoszt, az itt megtermelt értékeket a Kárpátokon túlra irányítják. /Szekeres Attila: Sabin Gherman Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
2001. május 4.
Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
2001. május 4.
Maroshévíz Hargita megye egyetlen városa, amelyben kisebbségben él a magyar lakosság. Szabó Kálmán RMDSZ-elnök bemutatta jelenüket. Maroshévízen a lakosság 29%-a magyar nemzetiségű, ez 1992-es adat, amikor 4970 magyar élt a városban, de ma már nincsenek ennyien, a létszám ma hozzávetőleg 4000 fő. Az RMDSZ taglétszáma csökkenőben van, nagyon kevesen fizetnek tagsági díjat. A munkanélküliség a magyarságot jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Nagyon ritka eset, hogy vegyes családból valaki tagja legyen az RMDSZ-nek. A városi tanácsban hatan RMDSZ-tanácsosok, ez 30%, tehát a lakossági aránynak megfelel. Mohacsek Ákos igazgató ismertette a Kemény János Általános Iskola jelenlegi helyzetét. A maroshévízi magyar iskola 1990-ban alakult meg, sok ember áldozatos munkája, küzdelme árán. A legnagyobb gondot az épülethiány jelentette: az elemi és az V-VIII. osztály két épületben, 2 kilométer távolságra van egymástól. Az új iskola építése több mint egy évtizedes kérdés. Az iskolaépítés végre bekerült a Világbank programjába. A tanulók létszáma évről évre csökken, minden évben gondot jelent a két párhuzamos első osztály beindítása. Tanárhiány van, elsősorban magyar, román, és idegen nyelv szakos tanárra, és informatikusra lenne szükségük. - A magyar diákok egyharmada román tagozatra jár. - Sokan elköltöztek Maroshévízről, a tehetősebbek, értelmiségiek kimentek Magyarországra, és az ezekből a családokból származó jobb tanulók is hiányoznak. /Gál Éva Emese Magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2001. május 4.
Kolozsvárnak 15 évet kellett várnia, hogy megrendezhesse a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát. A program két kolozsvári iskolára koncentrált, a Báthory István Elméleti Líceumra és a Brassai Sámuel Elméleti Líceumra. A megjelenteket, diákokat és kísérő tanárokat, több mint kétszáz személyt, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő üdvözölte. A Nevelési és Kutatási Minisztérium üdvözletét Gászpor Réka, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős országos tanfelügyelő tolmácsolta. Az értékelő bizottság elnöke dr. Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője volt. A tantárgyversenyen résztvevők közösen átvonultak a Szent Mihály-plébániatemplomba. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus a nyelv tisztaságáról, a nyelvi fertőzés veszélyéről, az idegen hatásokról, a nyelv megóvásáról tartott rövid beszédet. /A magyar nyelv országos versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2001. május 4.
Ápr. 17-22. között rendezték meg Szekszárdon a "határtalannak" nevezett tanulmányi versenyt. A verseny résztvevői V-VIII. osztályos diákok a kárpátaljai Bátyúból, a Mátyusföldet képviselő galántai és vágsellyei járás összes magyar alapiskolájából és a romániai magyarság majdnem minden tájegységéről. A verseny ürügy, hogy az egymástól távol élő tanárok újra és újra találkozhassanak, segítsék egymást munkájukban. Megérkezéskor a fogadó családok vitték haza otthonukba a vendég gyermeket. Sok esetben új barátság kezdődött. A rendezvénysorozat utolsó napján bejárhatták Tolnát és Baranyát. /"Határtalan" - tizedik alkalommal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 4./
2001. május 4.
Ápr. 30-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban pécsi és kolozsvári gyermekek néptáncokkal szórakoztatták a közönséget. Kolozsvár testvérvárosa, Pécs, közel tíz éve hívja/várja a kolozsvári kulturális csoportokat, és a kolozsváriak is szeretettel köszöntik minden alkalommal pécsi barátaikat. Most a pécsi Szivárvány Gyermekház tánccsoportja tartott bemutatót. Művészeti vezetőjük, Molnár János visszatekintett: 1993-ban léptek fel először Kolozsváron, most negyedszer érkeztek. Kapcsolatban vannak a helyi Kisbogáncs együttessel. /Kulcsár Gabriella: Szivárvány és Kisbogáncs. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
Máj. 2-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban, a Kolozsvári Népfőiskola összejövetelén, Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó vezetője bemutatta dr. Gaal György Kolozsvár - Millenniumi kalauz című kötetét. /Gyökereink ápolása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
Máj. 2-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták dr. Kiss Elemér matematikus-professzor, a helyi Petru Maior Egyetem professzora, a matematikatudomány doktora munkáját: Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999/. Kiss Elemér /sz. 1929/ 1992 óta foglalkozik behatóan Bolyai János munkásságával. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia nívódíjjal jutalmazta a kötetet. /Vastaps a matematikusnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Ez a könyv magyarországi tudománykutatók szerint tudománytörténeti szenzáció, egyikük úgy véli: "az utolsó 100 év legjelentősebb tudománytörténeti felfedezéseit" tartalmazza. A könyvből kiderült, hogy Bolyai János olyan matematikai diszciplínákkal is foglalkozott, amiről eddig nem tudtak a kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar kiadást megelőzően angol nyelven is megjelentette a kötetet, hogy tudományos közkinccsé válhasson. Dr. Kiss Elemér elkezdte feldolgozni a ládákban heverő hatalmas, feltáratlan, kéziratos Bolyai János-hagyatékot. A tízezernél több kézirat azért maradt meg, mert 1860-ban, Bolyai halála után, a vásárhelyi várkapitány bekérte a hatalmas anyagot, hogy azt átvizsgálják, és megállapítsák: nem tartalmaz-e katonai titkokat. Valószínűleg senki sem volt képes átrágni magát a nehezen kisilabizálható anyagon, az bekerült a Bolyai Könyvtárba. Az anyag részleges feldolgozása során kiderült, hogy Bolyai jóval későbbi matematikai felfedezéseket már a maga idején megtett, csakhogy nem volt pénze eredményei publikálásához. /Máthé Éva: Tudománytörténeti szenzáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./
2001. május 4.
A tizedik Varadinum-hét előkészületeiről és programjáról tartottak sajtótájékoztatót máj. 3-án Nagyváradon, az RMDSZ új székhelyén, a Sas palotában. A főszervezők, dr. Fleisz János és Kapy István alpolgármester ismertették a jubileumi rendezvénysorozat programját. A Festum Varadinum máj. 13-án, vasárnap ünnepi szentmisével és az azt követő Szent László-körmenettel veszi kezdetét. Egyebek között lesz könyvbemutató, fotótárlat, színházi előadás, komolyzenei koncert és a költők seregszemléje. Fleisz kiemelte máj. 16-át, a Tudomány napja című rendezvényt, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Bizottsága is részt vesz a Körösvidéki Múzeumban. /Varadinum 2001. Nyolc nap - negyven rendezvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 4./
2001. május 4.
Az évente megrendezésre kerülő, A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései című ülésszaksorozat Kelet-Közép-Európa legkiemelkedőbb műemlékvédelmi tanácskozása. Az épített örökség integrált védelme témával máj. 6-12. között sorra kerülő rendezvény immár a jubileumi, 10. ülésszak. A rendezvénysorozat célja megfelelő szintű szakmai fórum létrehozása, mely a közép-kelet-európai régió szakembereinek, illetve a régió problémáinak nemzetközi szintű képviseletét szolgálja. A régió országait a műemlékvédelmi hivatalok elnöki, a szakminisztériumok államtitkári szinten képviselik. A nemzetközi tanácskozás 1995-től tematikus konferencia. Témája 1995-ben A műemlékvédelmi szemlélet alakulása a Velencei Chartától napjainkig, 1996-ban Kastélysors Kelet-Közép Európában, 1997-ben Szakrális építészeti örökség, 1998-ban Történeti városok védelme, míg 1999-ben Népi építészeti örökség volt. A mostanira öt kontinens 15 országának képviseletében érkeznek szakemberek Tusnádfürdőre, hogy részt vegyenek a kerekasztal-beszélgetéseken és a mintegy 67 előadáson. /Jubileumi ülésszak Tusnádon. Az épített örökség integrált védelme. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2001. május 4.
Történeti tartószerkezetek címmel okt. 26-28. között nemzetközi műemlékvédelmi konferenciának ad otthont Kolozsvár. A negyedszer megrendezett szakmai fórum szervezői a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, társszervezői a Művelődési Minisztérium, valamint a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki és Városrendezési Kara. /Nemzetközi műemlékvédelmi szakmai fórum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2001. május 4.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a múlt héten a román Utazási Irodák Szövetsége (ANT) a Magyar Turizmus Rt. romániai képviseletét a kétoldalú idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése terén tanúsított rendkívüli nyitottságáért. Az oklevelet Bukarestben most harmadik alkalommal megrendezett Román Idegenforgalmi Szakvásár keretében vette át Biró Gáspár, a képviselet vezetője. Biró hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben jelentősen növekedett a Romániából Magyarországra utazó turisták száma. A statisztikákban ezt az mutatja, hogy 130 ezerről 170 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma. A valóság ennek a kétszerese lehet, mivel a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepelnek azok a romániai turisták, akik magánszállásokat, vagy egycsillagos szálláshelyeket vesznek igénybe. /Elismerés a Magyar Turizmus Rt. Nyitottságáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 4.
A Parókia református portál 2000 novembere óta van jelen az interneten, a www.parokia.net címen. Géczy Lajos, a portál egyik szerkesztője-működtetője elmondta, alapvető céljuk, hogy elérhetővé tegyék a magyar nyelvű református irodalmat, híreket, tartalmakat. A könyv- és zenei ajánlóban keresztyén kiadók újdonságait mutatják be. Ezenkívül publikációkat, híreket, kéréseket, levelezési listákat tesznek közzé. Portálunkon minden magyar nyelvű református gyülekezet és a reformátussághoz kapcsolódó non-profit szervezet számára ingyenes honlapkészítési lehetőséget biztosítanak. Az Erdélyből érkező anyagokat ők teszik fel internetre. /Parókia - a református portál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. május 5.
Máj. 4-én Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyitották az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezésében lebonyolítandó kétnapos konferenciát, az erdélyi magyar társadalmi szervezetek fórumát. A társszervezők: Gyulafehérvári Caritas, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Országos Magyar Diákszövetség, Pro Professione Alapítvány, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság. A tanácskozás mottója: A tudás mint társadalmi erőforrás. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke emlékeztetett a történelmi erdélyi sajátosságokra, melyeknek köszönhetően a magyar civil társadalomnak a tizenegy évvel ezelőtti ébredés pillanataiban már volt mire építkeznie. A magyar állami költségvetés közel hárommilliárd forintot bocsát rendelkezésre és az erdélyi civil szervezetek fogadókészek erre a felelős feladatra. Az anyaországin kívül jelentős anyagi források állnak rendelkezésre az Európai Unióban és az országban is. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője korunk erőteljes urbanizálódásáról beszélt. Kis közösségeket létrehozva nagyobb közösségek építhetők, melyekben jól érezhetik magukat az emberek. A III. Civil Fórum nyolc szekcióüléssel folytatódik. /Ördög I. Béla: III. Civil Fórum 2001 Kolozsváron "A tudás mint társadalmi erőforrás" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 5.
Kárpát-medencei információs irodahálózatot hoz létre Agora elnevezéssel a határon túli magyar fiatalok számára az ifjúsági és az oktatási tárca, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). A 75 millió forintos támogatással megvalósuló oktatási és kulturális szolgáltató-hálózat első négy központját májusban, illetve júniusban adják át. Az erdélyi iroda Kolozsváron, a kárpátaljai Beregszászon, a vajdasági Szabadkán, a felvidéki pedig Pozsonyban nyílik. A tájékoztatási központok feladata az lesz, hogy a tárcáktól érkező, a magyar fiatalok számára fontos információkat - így például ösztöndíj-lehetőségeket vagy ifjúsági és kulturális rendezvények programjait - közvetítse az érintettek felé. A program a korábban megkezdett szülőföld-stratégia folytatása, melynek célja, hogy a határon túli magyar fiatalok szülőföldjükön kamatoztassák Magyarországon megszerzett tudásukat. Az információs központok feladatai közé tartozik az is, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a státustörvény lehetőségeiről. /Kárpát-medencei információs hálózat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 5.
A Duna Televízió közvélemény-kutatást rendezett Erdélyben. Máthé Éva újságíró sietett jelenteni, a kérdések között igenis volt olyan, amelyik azt tudakolta, hogy az illető mennyire elégedett a mostani magyar kormány határon túli magyarokat érintő intézkedéseivel, továbbá a státusz törvénytervezetével. /Máthé Éva: Kiderült! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/
2001. május 5.
A magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben tanuló határon túli magyarok körében egyre inkább az egyéni életkarrier válik fontossá, a hazatérőket is tovább foglalkoztatja a kivándorlás gondolata - állapította meg a Márton Áron Szakkollégium által végzett kutatás. A felmérésben az 1998, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok életpályáját vizsgálták. A hallgatói létszám azokon a területeken - gazdasági, jogi és államigazgatási szakokon - növekedett jelentősen, amelyeket a határon túli ösztöndíjtanácsok nem részesítettek előnyben. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/
2001. május 5.
Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy az esetek döntő többségében a támogatásokat rendeltetésszerűen használják fel a nyertesek. Természetesen esetenként előfordulhatnak visszaélések is. Azt például nem tudják ellenőrizni, hogy a kiadó a kötetet valóban annyi példányban jelentette-e meg, ahány példányt a pályázat benyújtásakor a költségvetésben feltüntetett. - Nem lehet eltekinteni az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyarok kultúrájának sajátosságaitól, konkrét igényeiktől. - A minisztérium nem kizárólag esztétikai vagy minőségi kritériumok alapján dönt. - A könyvtámogatásokat elosztó kuratóriumban a magyarországi, illetve határon túli könyvszakma legelismertebb alakjai ülnek. Nem létezik olyan támogatási rendszer, amelynek kritériumait ne lehetne bírálattal illetni. Az NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya nem csupán támogatásokat nyújt, hanem szakmai és informális segítséget is biztosít. Szakmai továbbképzéseket szerveznek, határon túli programokat közvetítenek a magyarországi önkormányzatoknak, és a civil szférának, lehetőséget biztosítanak a magyar kultúrát bemutató nemzetközi rendezvényeken, valamint a külföldön működő magyar kulturális intézményekben a különböző határon túli kulturális és művészeti teljesítmények megjelenítésére. Kapcsolatot tartanak fenn a határon túli alapítványokkal, egyesületekkel, intézményekkel, ennek keretében tájékoztatjuk őket az éppen aktuális pályázatokról és támogatási lehetőségekről. - A marosvásárhelyi Teleki Téka esetében segítettek az intézménynek abban, hogy infrastruktúráját korszerűsítse, támogatásukkal jelentősen bővítették a könyvtár állományát. /Demény Péter: Intézményünk nem gyámhatóság. Beszélgetés Elekes Botonddal, az NKÖM főosztályvezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 5.
Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azon területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek - közölte máj. 4-én Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő. Ez a tavalyi választásokra kidolgozott programjában is szerepelt. A kormányzó Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) kötött megállapodásba is bekerült az, hogy megvizsgálják a közszolgálati rádió 24 órás magyar nyelvű adásának lehetőségét. A javaslat kidolgozására az RMDSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek munkáját Kelemen Hunor koordinálta. Az RMDSZ elképzelését eljuttattatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. Az elképzelés lényege a román rádió jelenlegi négy magyar nyelvű területi adásának összekapcsolása, ennek eredményeként Romániában azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, egész nap hallható lenne magyar nyelvű rádióadás. /Egész napos magyar (nyelvű) rádióadás készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2001. május 5.
A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./
2001. május 5.
Balázs János, a Román Televízió brassói munkatársa riportot készített a moldvai csángókról, bemutatta a magyar nyelvű adásban. A film hatására Nistor Ilona, az egyik szereplő hálálkodó levelet írt a szerzőnek, ezt a Brassói Lapok (április 20-án) betűhíven közölte, így: "Kedves Balázs János ur Hamarébes szárátném meg koszonnii a szép áldodást a csángöröl. Az a igaz hogymásokes kisziteták riportot a csángökröl dá a lág jökokot Ön kiszitii mánem mait nám az agész fel van vévál video kaszetára. Nagyon örvántám hogy a néproiziinok es a béláményit meg kérta. Jo idöbá jott az áléodás lág oláb lásák meg az ágész hogy milián magyarok vagyunk munk, hagy meg láhát értenii mit mondunk. A gyármekek már a tánkotes tanöliák nám csok az énákeket. Es nagyon rámélem hogy egy év mulval ha igy haladunk akör nagy árádményt érunk. Örvendem hogy nám hogynok abba és idönként hirdetik a csángö élátet es. Még ecer nagyon szépen köszönyuk és köszönöm kévánunk ágéséget hogy még tudyon készétenii ilyán jo riportokot rölunk. Nistor Ilona."A csángók előtt a janicsár szellemben nevelt papok a magyart az ördög nyelvének nevezték. Nistor Ilonának köszönhetően látható, hogyan is hangzik az ördög nyelve. A gyimesbükki szülőknek lehetőségük van gyermekeiket anyanyelvükön taníttatni, mégis román iskolába íratják őket. Milyen lesz évek múltán a gyimesbükki iskola? Barabás István szerint keresett, virágzó iskola lesz, mint amilyenné a szórványok minden magyar oktatási intézménye is válik. Ilyen csodát művel Moldvában és Erdélyben a státustörvény, illetve a velejáró magyar igazolvány, amellyel ma még nyomorgó családok magyarországi keresetükkel hazatértük után emberhez méltó életkörülményeket teremthetnek maguknak őseik földjén. /Barabás István: Nyelves ördög. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2001. május 5.
Kolozsvárra érkezett Esterházy Péter, aki a MÁSvilág Klubban részt vesz Harmonia Caelestis című regényének folyamatos és nyitott felolvasásán. A szerző kezdi, és ő végzi a regény felolvasását. /Szabó Csaba: Rituális olvasógyakorlat a MÁSvilág Klubban. Esterházy dramaturgiai bája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 7.
Asztalos Lajos elutasította Tibori Szabó Zoltánnak a státusztörvényt semmibe vevő, a magyar kormány kedvező döntését hevesen bíráló cikkét /Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig, ápr. 24./, anélkül, hogy megnevezte volna Tiborit. Elkészült a státusztörvény tervezete. Amikor a Fidesz - még ellenzéki pártként - felvetette, az akkor kormányon levő MSZP és SZDSZ hallani sem akart erről. Most pedig az MSZP, föladva eddigi álláspontját, nem egy esetben többet is javasolt a tervezetnél. Alig készült el a tervezet, akár a magyar magánegyetemnek nyújtandó első kétmilliárd forint megajánlása után, "huhogni kezdtek a halálmadarak": mindez csak a magyarországi választási kampány céljait szolgálja, a magyar adófizetőknek elegük van az erdélyi magyarokból, szemfényvesztés, etnokorrupció, etnobiznisz, és így tovább. Asztalos sorra megcáfolta az ellenzők érveit. A halálmadarak "nem veszik észre, hogy épp a határ két oldalán élők összetartozás-érzését akarják ismét fölébreszteni, erősíteni." Az ellenzők Martonyi János külügyminiszterre hivatkoznak, holott ő nyíltan a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a tervezetet. Tabajdi Csaba /MSZP/ bírálatként megemlítette, hogy az előterjesztők "nem egyeztettek eleget az Európai Unióval, illetőleg a szomszédos országokkal". Ugyanakkor Martonyi János külügyminiszter szerint "változóban van a nemzetközi jog. Nemzetközi téren egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi és a kisebbségi jogok. A törvényjavaslat minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival, valamint a szomszédos országokkal kötött kétoldalú szerződésekkel". Ezenkívül Németh Zsolt közölte, hogy a törvénytervezet tartalmáról "több ízben is tájékoztatták az Európai Unió és az Észak-Atlanti Szövetség tagországainak budapesti nagyköveteit, és a megbeszélések során soha nem hangzott el kifogás, sem pedig aggodalom". Az EU több tagállama is alkalmaz előnyös megkülönböztetést mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően. Asztalos hozott példákat. Spanyolország előnyös megkülönböztetésben részesíti a latin-amerikai országok polgárait. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fönn különleges kapcsolatokat. Brazíliával vízummentességi megállapodást kötött. Írországban alanyi jogon ír útlevél jár annak, aki bebizonyítja, hogy legalább egyik nagyszüleje ír. Ausztria a romániai német nemzetiségűek számára egy évig érvényes nemzeti vízumot ad. Az albániai görögök hat hónapig érvényes görögországi vízumot kapnak. Románia az elmúlt években román állampolgárságot adott a Moldovai Köztársaság polgárainak, akik ezt kérték. /Asztalos Lajos: Státustörvény és huhogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., folyt.: máj. 7./
2001. május 7.
Azt, hogy milyen távol áll Románia az európai eszméktől, bizonyítja a státustörvény kapcsán a napokban kialakult vita. A román napilapok nem túl hízelgő kommentárokat közöltek a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Sok esetben keményen bírálták a külügyminisztériumot, illetve Mircea Geoana külügyminisztert, amiért nem adtak határozott választ Magyarországnak a készülő státustörvényre. Románia nem fogad el semmilyen státustörvényt. Az ok: a készülő törvény - a Cronica Romana szavaival élve - "puha irredentizmus", hiszen a státustörvény nem más, mint a magyar nemzet határváltoztatások nélküli egyesítése. Ismét félnek, ismét ellenséget látnak a magyarban, az ország egységére törő mumust vélik felfedezni benne. Hogy mi rejtőzik ezek mögött? Vagy tudatlanság, vagy pedig irigység. /Balázs Bence: A mumus neve: státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
