Aug. 12-19 között első alkalommal szerveztek anyanyelvi tábort óvodások számára Zolton, a temesvári Bartók Béla Líceum nyaralójában. A kedvezményes tábor célja: vegyes házasságból származó, magyar nyelvű első osztályba készülő 6-7 éves gyerekek anyanyelvi ápolása. Az Illyés Közalapítvány támogatásával szervezett anyanyelvi táborban játékos foglalkozások során vezették be a kicsiket a magyar nyelv rejtelmeibe. /Anyanyelvi felkészítő tábor óvodásoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
2001. augusztus 31.
A millennium záró ünnepe alkalmával, valamint Szent István királyra emlékeztetve a Duna Televízió összeállításokat közvetített. Az egyik Pusztináról, a moldvai csángók életéről szólt. Nagyon sok idős csángó-magyar szépen beszél magyarul, énekeltek Szent Istvánról, továbbá egyházi meg népdalokat, nagy átéléssel. Anyanyelvükön csak otthon beszélhetnek egymás közt. Az utcán meg nyilvános helyen, iskolában, templomban tilos magyarul beszélni. A pusztinai római katolikus pap - bár magyar neve van, azt állítja, nem tud magyarul. A helybéli volt Szent István katolikus templomban románul prédikál, és azt sem tudja, hogy Szent Istvánról van elnevezve a templom. Azt is állítja, hogy a falu népe nem magyar, csak csángó. S neki nem szabad ellenkező felvilágosítást adni, ő követi a felsőbb utasításokat. /Levey Ferenc: Szegény pusztinai csángó-magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2001. augusztus 31.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának II. éves növendékei, két színpadi produkcióval vettek részt a közelmúltban harmadik alkalommal Kőszegen megrendezett Fesztivál a határon elnevezésű ifjúsági, kulturális fesztiválon és közéleti fórumon. /Vendégszereplésen, meghívásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Aug. 30-án kiállításon bemutatták Gyergyószentmiklóson a város építészeti értékeit, melyet Köllő Miklós műépítész kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat támogatásával egy Anthony Gall műépítész vezette egyetemista csoport készített, többnapos gyergyószentmiklósi tartózkodás alatt. A rajzok egy felmérés részét képezik, ami alapot teremthet a város építészeti értékeinek megóvására. /Bajna György: Komoly értékeken járunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
2001. augusztus 31.
A Hargita Megyei és Városi Könyvtár /Csíkszereda/ mintegy fél évig tartó költözködés után aug. 6-án nyitotta meg újra kapuit. A megújult könyvtár olvasóteremmel és audiovizuális részleggel bővült. Szükséges számú számítógép hiányában egyelőre nincs mód a könyvtár állományában fellelhető CD-ROM-ok tanulmányozására. Tervezik az audiovizuális terem multimédiás teremmé alakítását. A könyvtárnak saját emblémája is van, és jól látható cégtábla hívja fel a figyelmet az új székhelyre. A beteg, mozgássérült, idős személyek részére házhoz szállítják a könyveket. /Kopacz Katalin: A könyvtár új arculata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Méhes György termékeny író, sok ifjúsági és gyermekkönyve, regénye és színműve jelent meg. Most megjelent egy könyvcsomag, amely az életmű jelentős részét és egyben a Méhes Györgyről, írásművészetéről szóló monográfiát is tartalmazza. A kolozsvári Erdélyi Híradó igényes, kemény kötésben kiadott "csomagja" hat kötetet tartalmaz, mindenekelőtt Orbán János Dénes monográfiáját (Bizalmas jelentés egy életműről), amelyben Kuszálik Péter mintegy hatvanoldalas bibliográfiája is helyet kapott (Méhes György/Nagy Elek/életművének bibliográfiája), majd Méhes György Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Győzelmes Gábriel, Erdélyi gráciák, Kolozsvári milliomosok és a Barbár komédia kötetei következnek, regények és színművek. Méhes György, igazi nevén Nagy Elek 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen. A díszkiadásnak joggal nevezhető sorozat az író 85. születésnapjára méltó tisztelgés és törlesztés volt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Szívroham következtében váratlanul elhunyt Silimon-Várday Zoltán /sz. Nagykároly, 1940. márc. 1.- Nagykároly, 2001. aug. 30./, a Nagykároly és Vidéke hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán végzett, majd tanár volt nyugdíjaztatásáig. Az RMDSZ által kiadott Nagykároly és Vidéke hetilapnak 1994-től szerkesztője, 1998-tól főszerkesztője. Különböző újságokban, szakfolyóiratokban több mint ötszáz tanulmányt, újságcikket közölt. A Ceausescu-diktatúra idején, 1988-ban név nélkül híreket juttatott el az Erdélyi Magyar Hírügynökségnek. A rendszerváltás után a nagykárolyi RMDSZ tagjaként tevékenykedett. 1993 óta választmányi tag, 1994 után alelnök, tavaly óta városi tanácsos. /Elhunyt Silimon-Várday Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./
2001. augusztus 31.
Sok évtizedes hiányt pótol a most megjelent könyvecske: Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2001. Nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy ismernék a város környékének látnivalóit, nevezetességeit, műemlékeit. Ajtay Ferenc kiváló túravezető. A könyvet részletes bibliográfia zárja. /Kiss Bitay Éva: Hiánypotló könyvecske. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2001. szeptember 1.
Iliescu államelnök úgy vélekedett, hogy Cosma kegyelmi kérelmét elsősorban azért kell visszautasítania, mert több olyan bűnvádi eljárás van folyamatban, amelyeknek vádlottja a bányászvezér és egyetlen bűntény alóli felmentése "úgy sem oldaná meg a problémát". Ezen kívül a bányászvezér nem hajlandó beismerni bűnösségét. /Iliescu visszautasította Miron Cosma kegyelmi kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Románia több intézkedést hozott azután, hogy a cseh kormány bejelentette: október elsejétől vízumkötelezettséget vezet be a Csehországba utazó román állampolgárok számára. Mircea Geoana külügyminiszter közölte, hogy Románia megbeszéléseket folytat csehországi illetékesekkel, s el akarja érni, tekintsenek el az ideiglenes vízumkötelezettség bevezetésére vonatkozó döntéstől. Tavaly több mint négyezer román állampolgár kísérelte meg törvénytelenül átlépni a cseh-német határt, több mint nyolcszázan pedig politikai menedékjogot kértek Csehországban. Az aug. 30-i kormányülésen szigorú intézkedéseket határoztak el a csehországihoz hasonló esetek felszámolására és megelőzésére, az illegális bevándorlás feltartóztatására és az embercsempészet megakadályozására. Ezentúl azok a román állampolgárok, akik egy másik állam határrendészeti törvényeit megsértve illegális határátlépést kísérelnek meg egy másik ország területéről, ugyanolyan szigorú, sőt annál is drasztikusabb elbírálásban részesülnek, mintha Románia területéről kísérelnék meg a tiltott határátlépést: akár tíz évi börtönbüntetés is kiszabható rájuk, az embercsempészetben elmarasztaltak pedig akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatók. /Román határrendészeti intézkedések. Szigorúbb büntetés a határsértőknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Felvételi vizsga előtt két nappal, aug. 29-én különös döntést hozott a Bukaresti Egyetem vezetősége, az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kart illetően, melynek keretében a Hungarológia Tanszék is működik. A rektori intézkedés szerint legalább 15 beiratkozottnak kell lennie minden tanszéken. Emiatt azt a négy (eddig fő) szakot (magyar, bolgár, cseh, lengyel,) amelyen az idén nem volt meg a 15-ös jelentkezési létszám, az idei tanévtől lefokozták mellékszakká. Az érintett szakokra beiratkozott közel negyven személyt értesíteni kell a fejleményről, hogy a választott nyelv(ek)ből vizsgáznak ugyan, de már nem az általuk kigondolt főszak-mellékszak kombinációra való bejutás érdekében. /Különös döntés a Bukaresti Egyetemen, a felvételi küszöbén. A korlátozás a Hungarológia Tanszéket is sújtja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Törvénytelenség, de érdektelenség is - vélte Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Hungarológiai Tanszék vezetője. Az érvényes törvények szerint ugyanis a felvételi vizsgák előtt legalább hat hónappal korábban hozhatott volna a rektor olyan határozatot, amely változtat a szabályokon. Valószínűleg azért járt így el, mert ezzel lehetetlenné tette a beavatkozást. Csakhogy a beiratkozottak vagy azok szülei éppen a törvény megszegése miatt nyugodtan perbe foghatják a rektort. Ezzel a döntéssel a magyar közösség 12 évi munkája válik gyakorlatilag semmivé. Az elmúlt esztendőkben nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a hungarológia erős, tekintélyes, nemzetközi hírnevű szakká nője ki magát. /(Gyarmath János): Valami elúszott..."Leszázalékolták" a Hungarológiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2001. szeptember 1.
Aug. 31-én Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezső, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai őrnagy négy gyermeke - Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni - június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak. Tamás Sándor parlamenti képviselő közölte: az orvosszakértői intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezső egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövő héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következő tárgyalás időpontjáig, szept. 20-ig sikerül Héjja Dezsőt megvizsgálni. /Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Sepsiszentgyörgyön, a helyi tanács ülésén aug. 31-én használták először a tolmácsgépet, melyet a Ferencváros adományozott Sepsiszentgyörgynek. Azonban a román tanácstagok tüntetőleg elutasították a használatát. A román anyanyelvű képviselők nem voltak hajlandóak feltenni a fülhallgatót. A soros ülésvezető, Pirvan Rodica képviselő hajthatatlannak bizonyult, amikor a magyar tanácstagok határozottan kérték, hogy anyanyelvükön mondhassák el álláspontjukat. Így hát egyfajta ,,süketek párbeszédje" alakult ki a tanácsban. A legnagyobb vitát a tanácsülésen az egyházak támogatása váltotta ki. Fűtéstámogatásra templomonként tízmillió lejt kérnek a katolikus, ortodox, evangélikus, unitárius és református lelkészek. Az ülésen kiderült, hogy nem minden ortodox templom lelkipásztora kért pénzt a tanácstól, s a ,,kimaradtak" testületileg is megjelentek az ülésen. A román ülésvezető nacionalista irányba akarta eltolni a vitát. Végül a tíz templom megkapta az egyenként tízmilliós fűtéstámogatást, s a csalódott ortodox pópák a képviselői testületet megátkozva távoztak. /Sepsiszentgyörgy. Technika és hitvita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Aug. 29-én kezdődött Kolozsvárott, a Protestáns Teológián a Keresztyénség és magyarság elnevezésű háromnapos református értelmiségi konferencia, melyet az Imitatio Christi Kollokvium és a teológia közösen rendezett, az észak-amerikai Christian Reformed World Missions szövetség támogatásával. Több előadást hallgattak és vitattak meg, ismerkedtek a várossal, annak nevezetességeivel. Az előadók között volt dr. Dobai István, ismert neves kolozsvári nemzetközi jogász /értekezését felolvasták/, Balczó András olimpiai és 10-szeres világbajnok öttusázó, Gazda József kovásznai tanár, dr. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár előadása. Végül dr. Kovács László Attila, a teológia rektora adott fogadást a résztvevőknek. /László Ferenc: Befejeződött Kolozsvárott a Keresztyénség és magyarság értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
A Reform Tömörülés Elnöksége a maga részéről akár lezártnak is tekinthetné a kolozsvári Szabadság "emlékeztető" ügyét, mert a néhány oldalas, számítógépen szerkesztett, aláíratlan irományt próbál a szerző /Tibori Szabó Zoltán/ hitelesnek feltüntetni úgy, hogy közben a Népszabadságban arra hivatkozott, ezt "írták" az erdélyi lapok. Valójában ő írt "hiteles" forrásból. - Egy elektronikus levél hitelessége megmosolyogtató, azonban az erkölcsi kár, amit a Reform Tömörülésnek, a romániai magyar érdekképviseletnek igyekezett okozni, sajnos, adott. Ezért a Reform Tömörülés a MÚRE etikai bizottságához fordul. "A kérdést azonban nem lehet lezárni, mert a nyilvánvaló hamisítás tényét elegánsan figyelmen kívül hagyva, politikai állásfoglalások is születtek ez ügyben" - olvasható a Reform Tömörülés közleményében. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége "megbélyegzésben és vádaskodásban sikerrel körözte le még az elnököt is. Már csak az egyes területi RMDSZ-tisztségviselők és testületek elítélő-csatlakozó nyilatkozatai hiányoznak ahhoz, hogy az 50-es évek koncepciós pereinek hangulatát és módszertanát a bőrünkön is megtapasztaljuk." - Érthetetlen, hogy az RMDSZ megszavaztatott egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházak ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Tibori Szabó Zoltán azonnal reagált a közleményre: azt várta, hogy a Reform Tömörülés elvégzi a szükséges önrevíziót, ehelyett vitatja a Tibori által ismertetett dokumentum hitelességét. Tibori csupán annyit állított, hogy "a dokumentum hitelességéről nincs kétségem, s hogy a forrásom körön belüli. Azt is állítottam, hogy az emlékeztetőt Kovács Csaba rögzítette, és azt július 4-én, három nappal az elnökségi ülés után juttatta el a megbeszélésen részt vevő hét elnökségi tagnak, illetve egy olyan személynek, aki a megbeszélésen nem vett részt." /Tibori Szabó Zoltán: Az igazság végül csak kiderül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Augusztus 29-én Brassóban megnyílt a magyarországi FVM Agrármarketing Centrum Kht, a brassói Expo Center Kft, valamint a szegedi Mac Line, a sepsiszentgyörgyi International Turism & Trade, a brassói International Trade Center által szervezett két napos üzleti találkozó. Augusztus 30-án nyílt meg a Brassói Sportcsarnokban a már hagyományos Nemzetközi Vásár. Mindkét rendezvény szervezésében oroszlánrészt vállal a brassói Expo Center kft., amelynek igazgatója Gellérd Lajos, a Brassói Lapok volt főszerkesztője. /Magyar-román üzleti találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Augusztus 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel Gyergyószentmiklóson azt az új, korszerű gyernekotthont, melyet a német Ora International segélyszervezet épített a gyergyói árva gyermekeknek. Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató, a gyergyószentmiklósi Ora International segélyszervezet vezetője beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a gyermekotthon megvalósításához. Dr. Jeszenszky Géza leszögezte, hogy az állami árvaházakban felnövő gyermekek nem részesülnek megfelelő bánásmódban és nevelésben. Az árvaház 30 gyermeket fogad be, az elképzelések szerint 10 csecsemőt, 10 hét év alatti kisgyermeket és 10 iskolás korút. A tervek szerint református johannita nővérek gondozzák majd a gyermekeket. /Gál Éva Emese: Gyermekotthon Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2001. szeptember 1.
/ Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen élő és dolgozó levéltáros-történésznek két szülőfaluja van. Apai ágon Csíkmadarasról, anyai ágon Karcfalváról származik. Csíkmadaras történetét már megírta. Csíkkarcfalva múltját idéző dolgozatát (Alutus Kiadó, Csíkszereda 2001.) nemrég mutatta be dr. Balázs Lajos tanár, a falu napján. A falutörténet felidézte, mit írt a Romániai Magyar Szó 1950 nyarán az akkor ott szolgáló Léstyán Ferencről /Léstyán Ferenc úr a zsírosparasztok koronázatlan királya címmel/. Idézet: "Ők a hit és a vallás erkölcs bajnokai, templomi elölülők, a perselypénzek felosztói, az imperialista politika egyházi lepelbe burkolózó gazfickói. Ez a banda lelt hűséges cinkostársra Léstyán Ferenc plébánosban, aki kényelmesen berendezett plébániáján velük együtt agyalta ki, hogyan kell a vallásosság cégére alatt végrehajtani a háborúra uszító imperialisták parancsait. A plébános úrnak kenetteljes szavakkal hosszú ideig sikerült palástolnia, hogy az amerikai fegyvergyárosok osztalékaiból részesülő Vatikán egyik legmegátalkodottabb székelyföldi ügynöke." A mából visszapillantva az újságíró megjegyezte: nekik, Erdély koronázatlan királyainak, a nehéz börtönöket, Duna-csatornát megjárt papjainknak, igaz embereinknek köszönhetjük, hogy emelt fővel járhatunk az utcán. /B.D.: Koronázatlan királyok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Újabb nagy értékű könyvszállítmány érkezett Háromszékre. A többtonnányi ajándékcsomagban az oktatást segítő könyvek találhatók. A néhány éve elindított akció mostani szállítmányából Erdővidékre, Felsőháromszékre, valamint a Csíkszeredában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek hoztak könyveket a magyarországi támogatók. Az akció során eddig Erdély minden vidékére szállítottak könyveket. A Duna Televízió, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Hungaris Alapítvány közös vállalkozásának célja a magyar nyelvű oktatást segítő könyvekkel, felszerelésekkel ellátni az iskolákat, népi főiskolákat. A kezdeményezés fő mindenese, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke és igazgatója, Földes István korábban mentőautókat, kórházi, illetve orvosi felszereléseket, parabolaantennákat, számítógépeket, színes televíziókészülékeket kísért és szállított el rendeltetési helyére Erdélybe: fogarasi, brassói, nagybányai, dévai, kőhalmi és székelyföldi iskolák, egyházak, népfőiskolák, faluközösségek vehették át az ajándékot. A mostani, két év alatt immáron 14., vadonatúj kötetekből álló szállítmány több mint 20 millió forintot ér. A csomagokban irodalmi szöveggyűjtemények, háziolvasmány-kötetek, tankönyvek, elektrotechnikai, gépészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi szakoktatáshoz szükséges könyvek, orvosi szakkötetek találhatók. Földes István és Gaál Sándor, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának tanára elmondta, mindezeket a tanulók kiegészítőként használhatják a hazai tankönyvek mellett. Aug. 30-án a csernátoni falumúzeumba szállították azt a 4600 könyvet, amelyet a felsőháromszéki iskolák kapnak meg. Erdővidék iskolái 5000, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 6600 kötettel lett gazdagabb a mostani szállítmányból. /(benkő): Adomány Háromszékre. Könyvet a gyermekeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2001. szeptember 3.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök Gyarmath János főszerkesztő kérésére minősítette a Reform Tömörülés elnökségének közleményét. A Reform Tömörülés szerint az emlékeztető hamisítvány. Takács Csaba szerint viszont a politikai felelősségvállalás helyett a tagadás elvtelen álláspontjára helyezkednek. Takács kijelentette, ha kell, akkor bizonyítani fogják hogy nem hamisítványról van szó. Takács szerint az RM megkérdőjelezte az RMDSZ vezetőségének döntéseit, de alternatívát nem nyújtott. Közben "banditáknak, árulóknak, önös érdekeket követőknek" nevezték az RMDSZ vezetőt. Az RT közleményében az RMDSZ vezetősége szemére vetette, hogy megszavaztak egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházak ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. Takács Csaba magyarázkodott: "szó sincs ellehetetlenítésről, csupán a kérdés megoldásának átmentéséről." /Gyarmath János: Nincs új vád sem a Nap alatt. Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2001. szeptember 3.
A washingtoni Newseum nevet viselő sajtómúzeumban a Freedom House társadalmi szervezet A világ ezen a héten című rendezvénysorozatának keretében Magyarországnak és sajtójának szenteltek egy egész napot augusztus utolsó hetében. Az esemény során Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Purger Tibor, az Újvidéki Magyar Szó és a Duna Tv tudósítója az Egyesült Államok fővárosa sajtójának képviselői és az érdeklődő közönség kérdéseire válaszolt a C-Span televízióadó egyenes adásában. A Szabadság a magyar határokon kívül rekedt magyar nemzetrészek megjelenítése felől érdeklődött a magyararországi sajtóban. Jeszenszky Géza exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy állandóan tájékoztatja az amerikai közvéleményt a magyar kisebbségek létéről, gondjairól. Az amerikai társadalom nem nagyon érti az etnikai kérdést. Tud ugyan a balkáni fegyveres konfliktusokról, látja tévén a borzalmakat, de annak okait már kevésbé ismeri. A balkáni vagy más problémák olykor alkalmasak a határon túli magyarok helyzetének a bemutatására. Az utóbbi két-három évben a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe kerülhetett, hogy a határokon túl élő magyarok erőszakmentesen küzdenek céljaikért. Az erdélyi magyarság már hosszú évek óta küzd az erdélyi magyar állami egyetemért. Közben a macedóniai Tetovóban is az állami albán nyelvű egyetem rejlik a feszültségek kirobbantásának fő okai között. Amikor a világ pénzügyileg is támogatja félmillió macedóniai albán egyetemét, akkor mennyire járna ugyanilyen támogatás a kétmillió erdélyi magyarnak. /Balló Áron: Magyar minta a Balkánnak, macedóniai érvek Erdélynek. Nemzetközi támogatást a kisebbségek békés küzdelméért. Exkluzív interjú Jeszenszky Gézával, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2001. szeptember 3.
Szept. 1-jén Nemzeti sors és irodalom címen írótalálkozóra került sor Magyarózdon. A Horváth István-emlékmű felavatásával egybekötött ünnepségen sok anyaországi és határon túli magyar irodalmi személyiség vett részt. Erdélyből jelen volt Kötő József EMKE-elnök, Cseke Péter, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy Pál, Sütő András, valamint Czirják Árpád érseki helynök és Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze. Magyarországról Csoóri Sándor, Pálfy G. István és Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség elnöke jöttek el. Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Horváth Arany, az 1977-ben elhunyt költő lánya és a Horváth István Alapítvány elnöke és alapítója nyitotta meg a megemlékezést. Kötő József vette át a szót. "Horváth István tornyában megkonduló harang szavára összegyűltek a Kárpát-medencei magyarság próféta lelkű alkotói, akiknek fülük van a harangszóból kicsengő üzenet meghallására. Itt Erdélyben, Magyarózdon a transzszilván szellem jegyében összesereglettek azok, akik hisznek történelmi küldetésükben. Az összegyűlteknek pedig együtt kell hinniük a költővel: "...Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"" - mondotta. Horváth István költő a diktatúra áldozata volt. Életének utolsó évtizedében állandó megfigyelés alatt tartották, halála nem egyszerű baleset volt, szándékosan gázolták el a szekuritáté emberei. A beszédek a templomkertben felállított szobornál folytatódtak. A Hunyadi László készítette emlékműre felavatása után koszorúkat helyeztek el. A sírkőre emlékeztető fehér kőtáblán domborműplakett őrzi a költő képmását és nevét. A találkozás végén összeállított zárónyilatkozatban a következők állnak: "...nem az emlékezés, hanem a sorsunk által kikényszerített, de eddig igazában meg nem talált utak keresése volt tanácskozásunk fő célja." A marosvécsi találkozó óta" erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége. Az 1989 és 1990 óta történő változások többnyire immár a szabadság jelszavával folytatták a lefokozást, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontását. Szavunkat épp azért emeljük fel, hogy a különböző, magyarságunk léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a továbbiakban ne csupán a politika sokszor kényszerűen álságos követelményei, hanem a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak." /Valkai Krisztina: Utak keresése - Írótalálkozó Magyarózdon. Horváth István-emlékművet avattak fel a költő szülőfalujában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Sütő András abból indult ki, hogy a közelmúlt irodalomtörténetében van egy korszak, harminc-negyven esztendő, amelyet csak úgy elintéznek, teljesen üres foltként kezelnek, esztétikailag meg nem történt irodalmi szakasznak nyilvánítanak. - Horváth István (...) az értékteremtés évei után jutott egy olyan hosszadalmas periódusba, amely őt egyrészt költői mivoltában majdnem hogy porba tiporta, másrészt pedig olyan önvád korszakába sodorta, amely élete végéig tartott. A Horváth István-i önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől oly sokan kértek, valójában minden kérelem nélkül az ő verseiben és az ő 1960 utáni köteteiben tapasztalható, hangoztatta Sütő András. Csoóri Sándor esszéjét sokan és sokszor fogják majd idézni. - Évtizedeken át készültünk rá lélekben, hogy majd egyszer eljön a demokrácia, de sosem gondoltuk azt, hogy valójában egy absztrakciót várunk, hiszen annyi demokrácia van, ahány ország, ahány külön sorsú nép. A demokrácia az első pillanatoktól szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományával. Mire buzdított minket ez a hagyomány? Azt kalapálta belénk, hogy minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen. Olyan szorító, amelyben az író körmérkőzést játszik a társadalom minden szimbolikus szereplőjével, politikával, hatalommal, halállal, szerelemmel, a gyöngédség angyalával... Hogy a láthatóvá vált küzdelem végén a katarzis élményével ajándékozzon meg sokakat. Irodalom és társadalom természetesnek mondható feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta. Leginkább azzal, hogy a nagyrészt gyötrelmes kérdések megoldására sokkal tetszetősebb ajánlattal jelentkezett. A négyévenkénti szavazás ígéretével. A lélek forradalma helyett a szavazófülkék forradalmára hivatkozott. Ha a magyar irodalom századokon át nem vállalt volna olyan történelmi és politikai föladatokat, mint amilyeneket - kényszerűségből - vállalt, sose zuhant volna bele a demokrácia csapdáiba. Már csak azért sem, mert mindegyik megmaradt volna a maga külön pályáján, és nem próbál összevegyülni a másikkal. Tíz év után világosan látjuk, hogy ez a vegyülés lehetetlen. Ugyanis tűzről és vízről van szó. Az irodalom nem élhet meg például a nagyság szándéka és a hajlíthatatlanság feltételei nélkül. Vagyis: ábrázolhatja, de nem fogadhatja el az alkukat. A demokrácia viszont a kompromisszumokra épít. Az igenek és a nemek kidekázott darabjaira. Igazmondásra ösztönöz, lázít, miközben a mértékletesség mondatain töri a fejét. /Bölöni Domokos: Horváth Istvánra emlékeztek. Tűzről és vízről van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2001. szeptember 3.
Árkoson, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett újságírótáborban Boros Zoltán, az RTV magyar adásának főszerkesztője, a rádiótársaság kuratóriumának tagja vázolta az egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadás kérdéskörét, hangsúlyozva, hogy két irányzat érvényesül: adófizető állampolgárként jogunk van számarányunkhoz viszonyított adásidőhöz - ez jelenleg 2% alatti a közszolgálati televízióban -, illetve egy Sapientia Alapítvány típusú konstrukció. Gáspárik Attila, az audiovizuális tanács tagja szerint a szakmán belül nincs kellő elszántság ennek megvalósítására. Az árkosi táborban megvitatott témák között szerepelt a lapprivatizáció és a külföldi tőke összefüggésének kérdésköre is. A MÚRE életműdíjat adományozott Muzsnay Magda kolozsvári rádiósnak. /Sarány István: Egész napos magyar műsor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./
2001. szeptember 3.
Szept. 1-jén tartották a Makfalva községhez tartozó Szolokmán, az elszigetelt kis székely településen a kortárstalálkozót és emlékművet avattak a második világháborúban elhunyt hősi halottak emlékére. A közel négyszáz lakosú falu földművelői, állattenyésztői ma is megállják a helyüket. A lakosok száma az utóbbi harminc évben több mint kétszázzal csökkent, s ma az egykori népes nyolc osztály helyett az I-IV. osztályba csak 19 gyerek jár. A 303 éves református templom harangjának hívására szép számban gyűltek össze a szolokmaiak és az innen elszármazottak. Szolokmának ma is van vonzereje, mert az elnéptelenedett házakat hétvégeken benépesítik a hazaérkezők. Az 1996-ban épült gyülekezeti ház udvarán Tatár Mihály nyugalmazott lelkipásztor leleplezte a Jakab Dávid által megálmodott és Jakab Márton kőművesmester által készített emlékművet. /Mezey Sarolta: Kettős ünnep Szolokmán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
