Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2001. október 2.
Iliescu elnök és Nastase kormányfő következetesen ellenzik a magyar státustörvényt, kinyilvánítva, hogy Románia nem ért a másság megkülönböztetésével. Tiltakozásukkal már megfordultak mindenfajta európai fórumon, s bár nem kaptak igazat, ragaszkodnak álláspontjukhoz. Ugyanakkor Románia többletjogokat biztosított egy "más ország" állampolgárainak, jócskán beavatkozva ama ország "belügyébe", mert a Moldovához való román viszony "más", az az ő dolguk, mondjuk úgy: "román belügy", Magyarország lépése viszont eme belügybe való beavatkozás. Mert a romániai magyarok román állampolgárok, s az ő kérésük megoldása - ez is kimondatott - Romániára tartozik. Románia nyolc évtizede dolgozik a határain belülre nagyhatalmi döntéssel került magyar nemzetrész elsorvasztásán, kultúrájától, önismeretétől való megfosztásán, állapította meg Gazda József. Ennek a politikának az eredménye, hogy miközben az ország lakossága 1918 óta közel megháromszorozódott, a magyarság száma stagnál. A tömbök nagy részét - kivéve a Székelyföldet - sikerült fellazítani, szórvánnyá sorvasztani, a szórványokat pedig fokozatosan felszívni. Olyan méreteket öltött a beolvadási folyamat az egész Kárpát-medencében, hogy a magyar kormánynak ezért kellett lépnie a sorvadás lelassításáért. És ezért tiltakozik Románia. Nastase Székelyföldön kijelentette: "Senki nem maradhat saját történelmének foglya!" Meg: "Az országon belül nem alakulhatnak ki különbözően fejlett vidékek, földrajzi határvonalak!" Beszélt a magyar státustörvény első megnyilvánulása ellen (ajándékcsomagokat kaptak az iskolakezdő magyar gyerekek). "Ezekkel az ajándékokkal, melyek egyik vagy másik irányból érkeznek, nem érünk el semmit. Itt, ebben az országban kell közös erőfeszítéseket tennünk a sikerért." "A párbeszédnek egyetlen eszköze van, az ország hivatalos nyelve, a román" - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön. - A világnak fel kell figyelni arra, hogy itt valami nincs rendben. /Gazda József: Státusgondok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./
2001. október 2.
A hét végén Székelyhídon írták volna alá a Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közötti kisrégiós együttműködési szerződést, azonban ez - a román fél hibájából - elmaradt. A Debrecen városi és valamennyi vidéki önkormányzat már rég elfogadta az együttműködési megállapodás tervezetét. Azonban Bihar megye még le sem fordíttatta román nyelvre a július 7-én megkapott az együttműködési megállapodás magyar nyelvű változatát. A magyarországiak jogi személyiségű szerveződést képzeltek el az együttműködés hátterébe. A népes magyarországi küldöttség szóvá tette, hogy gyorsabb előrehaladásra számítottak. /(Balla Tünde): Elmaradt a Bihar-Hajdú-Bihar Eurórégiós Együttműködés aláírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2001. október 2.
Okt. 1-jén Jakubinyi György érsek felszentelte Székelyudvarhely új katolikus templomát. A Kis Szent Teréz tiszteletére szentelt templom alapkőletétele 1993-ban történt, a tényleges építkezés azonban csak 1997-ben kezdődött. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhely. Felavatták a Kis Szent Teréz-plébániatemplomot. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2001. október 2.
Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2001. október 2.
Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke közölte, hogy levelet kapott Wilfried Martenstől, az Európai Néppárt (EPP) elnökétől. Köztudott, hogy az Európai Néppárt 43 országból tömöríti a kereszténydemokrata és a demokratikus erőket, és az RMDSZ is társult tagja. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom RMDSZ-platformként is megőrizte az állandó meghívott státusát, ami azt jelenti, hogy a mozgalom elnöke az Európai Néppárt vezetőtanácsának a tagja. Ilyen értelemben kapott meghívót november 27-28-ra Brüsszelbe, amikor az EPP a társulni kívánó országokban működő parlamenti frakciók vezetőit is meghívja, hogy közösen megvitassák, milyen problémák vannak még az integráció felgyorsításának az útjában. Kelemen Kálmán már a májusi brüsszeli találkozón az EPP frakcióvezetőjével és helyettesével is találkozott. A megbeszélésen a státustörvény is szóba került, s megértették, hogy ez biztonságpolitikai tényező a térségben. /(mózes): Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2001. október 2.
Szeptember 20-tól a Marosvásárhelyi Területi Rádió az URH-n hétköznaponként hét órát sugároz, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 11 órától délután 18 óráig folyamatosan, szombaton reggel 8 órától 11 óráig, illetve délután 14 órától 18 óráig, míg vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig csak magyar nyelven sugároz. A déli adásidőt tekintve a hallgatónak lehetősége van választani: vagy a középhullám sávján marad, s a bukaresti német és magyar adást, vagy a 102,9-es ultrarövidhullámon a marosvásárhelyi rádió műsorát hallgatja. A műsorszórás egyelőre kísérleti jelleggel folyik - tájékoztatott Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Területi Rádió aligazgatója. A marosvásárhelyi rádió viszonylag nagy területet fed le, Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékben hallható, a magyarlakta Erdély nagy részében. Ennek a területi rádiónak van a legnagyobb konkurenciája, mert Marosvásárhelyen és más környékbeli erdélyi városokban 2-3 kereskedelmi rádió is sugároz magyar nyelvű műsort. /(lokodi): Rádió. Új műsorszórás kísérleti jelleggel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2001. október 2.
Megrendezték Gyergyóalfaluban a 15. Kájoni János Egyházi Kórustalálkozót. A kórusmozgalomban Ditróból indult el, amikor Péter Ignác kántor szervezésével 1987-ben Ditró, Lövéte és Újfalu találkozott. A másodikat 1988-ban Gyergyószárhegyen szervezték meg. A követekező évkben mindig máshol volt a kórustalálkozó. Alfaluban Domokos Pál Péter néprajztudósnak a községhöz való kötődéséről nyitottak kiállítást. /Gálné Kovács Irma: Egyházi kórustalálkozók a Gyergyói-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2001. október 2.
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szept. 25-én tartotta évadnyitó ülését, melyet Hábel Géza könyvtáros, a kör elnöke nyitott meg. Az esten bemutatták és értékelték dr. Brauch Magda Magyarról Magyarra /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című nyelvművelő kötetét. Az év végén az EMKE gondozásában megjelenő Aradi írók antológiája lehetőséget nyújt a kör alkotóinak közelebbi megismerésére. Az est résztvevői megismerkedhettek G. Pataky András megjelenés előtt álló verseivel. /Regéczy Szabina Perle: Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2001. október 2.
Kolozsváron szept. 29-én felavatták az Ifjú Keresztyének Egyesülete (IKE) új székházát. Az ünnepségre a monostori református templomban került sor. Az épület az IKE országos központjának ad otthont, és ugyanitt konferenciákat, találkozókat szerveznek majd. /Máté Erzsébet: Felavatták az IKE új székházát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2001. október 2.
Okt. 6-án kezdődik a klasszikus dráma fesztiválja az Aradi Állami Színházban. A fesztivál egyik vendégtársulata a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A kolozsvári művészek Rómeo és Júliát mutatják be. /Okt. 13-án Rómeó és Júlia Aradon - a kolozsvári magyar színészek előadásában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2001. október 2.
Szept. 29-30-án ünnepelte a Mesekaláka, Sepsiszentgyörgy gyermekszínháza negyedik születésnapját. Meghívták Lászlóffy Aladárt Farkas Árpádot az ünnepségre. Lászlóffy megzenésített versét hangzottak el, majd Farkas Árpád versei következtek. /(Éltes Enikő): Lászlóffy Aladár és Farkas Árpád a gyermekek között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2001. október 3.
Áder János, az Országgyűlés elnöke Romániába utazott, okt. 2-án tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. - Az Európai Unióhoz kapcsolódó közös jövő fogja megoldani a státustörvény problémáját - jelentette ki a tárgyalás után. Dorneanu hangsúlyozta, hogy az 1989. decemberi romániai fordulat óta Áder János személyében tesz első alkalommal látogatást Bukarestben a magyar törvényhozás elnöke. A megbeszélésen áttekintették a két parlament kapcsolatait és egyetértettek abban, hogy szükség lenne a gyakoribb találkozókra. A felek megállapították, hogy jó ütemben fejlődnek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. A státustörvény kérdésében továbbra is teljesen eltérő a román és a magyar álláspont. Valer Dorneanu úgy vélte, hogy ez a törvény sérti Romániai szuverenitását, és diszkriminatív, nem felel meg sem az európai normáknak, sem a két ország közötti alapszerződésben rögzített jószomszédi kapcsolatok elveinek. Áder János azt hangsúlyozta, hogy a magyar kedvezménytörvény olyan megoldást jelent, amely minden szempontból kiállja a nemzetközi jog próbáját. Áder Jánost fogadja Ion Iliescu román államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is. /Nincs áttörés státustörvény-ügyben Áder János bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Okt. 2-án a végső szavazáson a képviselőház elutasította a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásáról szóló RMDSZ-törvénykezdeményezést. "Sajnálatos, hogy 11 évvel a forradalom után Romániában nem ismerik el a magyar kisebbség anyanyelvén működő állami egyetemhez való jogát" - fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva: az RMDSZ nem mond le az állami magyar egyetem létrehozásáról Romániában. Hozzátette: "A magyar magánegyetem újabb bizonyítéka annak, hogy valamikor létrehozunk egy állami magyar egyetemet." /Elutasították az állami magyar egyetemet". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2001. október 3.
A képviselőház okt. 2-án úgy döntött: visszaszolgáltathatók azok a földterületek és ingatlanok, amelyeket különböző intézményektől vagy magánszemélyektől 1940 után koboztak el. Ezzel a képviselők elvetették a tanügyi bizottság azon javaslatát, hogy vonják vissza az Isarescu-kormány által tavaly elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amely szerint azon ingatlanokat is visszaszolgáltatják, amelyekben tanügyi intézmények működnek. A Nagy-Románia Párt képviselői hevesen tiltakoztak a képviselőházi szavazat ellen. A tanügyi bizottság adatai szerint az 1948-ban kiadott dekrétum értelmében az államosított intézmények helyzete a következő volt: 112 román nyelvű magánoktatás, 55 ortodox iskola, 101 - a zsidó közösséghez tartozó iskola, 432 római katolikus, 357 evangélikus, 466 református és 54 unitárius oktatási intézmény. Kilenc ingatlan más vallási felekezethez tartozott. A törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia. /Visszaadják a tanintézményeket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Sem a magyar kormány, sem pedig más kormányzati szervek a törvény értelmében nem támogathatnak határon túli magyar politikai pártokat, és ugyanez vonatkozik a közalapítványokra is - jelentette ki okt. 2-án az MTI-nek Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Az elnök arra a sajtóhírre reagált, amely szerint a magyar kormánypárt különféle csatornákon finanszírozza egyes romániai magyar szervezetek platformjait, s ezzel megsérti a román politikai pártokról szóló jogszabályt. Kijelentette: valamennyi magyarországi, költségvetésből származó és a határon túlra irányuló támogatás elosztása és eljuttatása a nyilvánosság számára hozzáférhető és megismerhető módon történik. Szabó Tibor közölte: a határon túli magyar szervezetek finanszírozásának témájában elindított esetleges kormányellenes támadás, félreértelmezhető nyilatkozat vagy kommentár nem magyar érdeket szolgál, miként nem szolgálja a szomszédos országokkal való együttműködést sem, ezért káros. A Mediafax hírügynökség szerint okt. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott: véleménye szerint a magyar kormánypárt, a Fidesz valóban nyújt egyfajta politikai támogatást a Reform Tömörülésnek, arra viszont nincs semmiféle tárgyi bizonyíték, hogy az RMDSZ-platformot anyagi támogatásban is részesítenék. Úgy vélekedett: a politikai támogatás a "politikai szimpátiának, ideológiai közelségnek, és régi barátságoknak" köszönhető. - Arra kértük a Fideszt, hogy az RMDSZ egészével alakítson ki közeli kapcsolatot, azt viszont senkinek nem tilthatjuk meg, hogy az RMDSZ-en belüli, különböző csoportokkal rokonszenvezzen - tette hozzá Markó Béla. /Szabó Tibor: Nem támogat határon túli pártokat a magyar kormány". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Orbán Viktor miniszterelnök nagyváradi látogatása csak tovább növeli a feszültséget a státustörvény botrányával amúgy is megterhelt román-magyar kapcsolatokban - írta okt. 2-i számában a Curentul. A magyarellenes hangot megütő lap terjedelmes cikket szentelt annak, hogy a jelek szerint Bukarest és Budapest befolyási övezetekre osztotta Nagyváradot, mert okt. 1-jén Ion Iliescu nyitotta meg a tanévet a nagyváradi állami egyetemen, míg okt. 4-én - Tőkés László püspök meghívására - Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz a díszvendég a városban működő Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitóján. A Curentul szerint a magyar politikusok "erdélyi kirajzása" zavarni fogja a bukaresti vezetést. Iliescut irritálják - a román lap szerint "bizonyos budapesti köröktől és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikálisaitól érkező"- mind kitartóbb föderalizációs elképzelések. Az ország érdekeit sérti az ilyen elképzelések forgalmazása, mivel a románok évszázadokon át az egységes nemzetállam megteremtéséért harcoltak - írta a Curentul. /Bukarestet zavarja a magyarországi politikusok "erdélyi kirajzása". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
A román külügyminisztérium okt. 2-án közleményben határolta el magát az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete elleni durva támadástól. Ion Coja egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca szervezet bukaresti fiókjának és "a románellenesség leküzdésére" létrehozott ligának a vezetője ugyanis George Bush elnökhöz és az amerikai törvényhozáshoz intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy Washington "egy homoszexuális diplomatát" küldött "a mélyen ortodox román nép" hazájába. /Elhatárolódik a külügy a Vatrától. Coja az új amerikai nagykövetet támadta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Meglepetéssel értesültünk a román külügyi szóvivő kijelentéséről, mely a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága 2001. szeptember 27-re tervezett, és a román fél távolmaradása miatt elmaradt ülésével kapcsolatosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a konzultáció "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem folytatódhatott a magyar fővárosban - jelentette ki a hét elején Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a kisebbségi szakbizottság társelnöke, aki szerint a szakbizottság második, bukaresti tárgyalási fordulóján a román fél kezdeményezésére megállapodás született arról, hogy szeptember 27-én Budapesten aláírásra kerülhet a gyakorlatilag kész jegyzőkönyv. "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció a megállapodás ellenére nem jelent meg a budapesti tárgyaláson, és másnap jegyzékben fejtette ki azt az álláspontját, mely szerint egyetért ugyan a jegyzőkönyv-tervezet tartalmával, de hiányolja a kielégítő magyarázatot a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatosan felvetett kérdéseikre - mondta Szabó Tibor. A magyar fél fontosnak tartja rögzíteni, hogy a törvénnyel kapcsolatos kérdések érdemi vitájára a szakbizottsági ülés egyik tárgyalási fordulóján sem került sor a román fél hozzáállása miatt. A román fél nem reagált az általunk átadott végrehajtási tervezetekre, miként saját - egyébként nem hivatalosan átadott - felvetéseiről sem volt hajlandó tárgyalni" - fogalmazott a magyar társelnök. A román delegáció mindkét tárgyalási fordulón sajnálatosan arra hivatkozott, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok ellenére a magyar fél úgy véli, hogy a román partner kérésére immár két alkalommal felfüggesztett szakbizottsági ülés lezárható a közös jegyzőkönyv és az ajánlások aláírásával, és kész az érdemi tárgyalások folytatására. /(Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Budapest nem érti Bukarestet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2001. október 3.
Szatmári Tibor az SZKT legutóbbi ülésén akarta kérdéseit feltenni az RMDSZ szövetségi elnökének. Interpellációjára azonban nem került sor, a napirend 7. pontját ugyanis a kvórum hiányára való tekintettel, ejtették. Szatmári el nem mondott felszólalását a román lapok bőven idézték, ezután a Romániai Magyar Szó most közreadta szövegét. Szatmári kérdései között szerepelt: meddig terjednek azok a Reform Tömörülésnek tett elvtelen engedmények, amelyek már-már az RMDSZ létét fenyegetik? Szerinte az RT-nek tett engedmény volt az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök a választáson kampányolhatott következmények nélkül az RMDSZ jelöltjei ellen. Szatmári szerint Tőkés László már külső ellenfélként viselkedik. Szatmári szerint "nemcsak Nagy Benedek maradt magára 1995-ben, hanem Borbély László is 1996-ban, Tokay György is 1998-ban, Seres Dénes pedig 2000-ben, és az RMDSZ még csak csodálkozását sem fejezte ki amiatt, hogy a Reform Tömörülés magyarországi elvtársai négy éve felelős kormánypozíciókból becsmérlik minősíthetetlenül az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét. Most pedig az az Eckstein Kovács Péter került sorra, aki a belső pluralizmus védelmében többször kiállt a Reform Tömörülés mellett." Ez elég durva támadás a magyar kormány ellen, de Szatmári ezt folytatta: "Miért nem foglal a szövetség vezetősége nyíltan állást egy olyan súlyos kérdésben, amely az erdélyi magyarságot és az anyaországit egymással rendkívül könnyen szembeállíthatja? Ez azon magyarországi költségvetési pénzek ügye, amelyeket a magyar kormány magyar állami intézményeken és a Reform Tömörülés által létrehozott erdélyi, ún. redisztribúciós alapítványokon keresztül átmosva azért juttat ide, hogy ezt a több demokratikus választáson alulmaradt csoportot elvtelen eszközökkel hatalmi pozícióba segítse. A magyar nép pénzéből okkult utakon finanszírozzák azt, hogy ez a csoport kést szúrjon annak a szövetségi vezetésnek a hátába, amely vezetést egyébként a magyar kormány a nyilvánosság előtt széles támogatásáról biztosítja". "miért nem tesszük szóvá nemzetközi szinten, a kontinens kereszténydemokrata és konzervatív erőit tömörítő Európai Néppártban, hogy az a magyar párt, amelynek a felvételét feltétel nélkül támogattuk, folytatja az RMDSZ legitim vezetőségének megdöntésére irányuló négyéves aknamunkáját?" /Szatmári Tibor: Kérdések az RMDSZ szövetségi elnökéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Nincs magyarázat arra, hogyan került ez az indulatos szöveg a román lapokhoz.
2001. október 3.
Immár ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolája. A főiskola igazgatója, Domokos Ernő hivatalos tanévnyitója után Demeter János, a megyei tanács elnöke, majd Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármester szólt a diákokhoz és tanáraikhoz. Albert Álmos polgármester biztosította a főiskolát a hivatal, a város támogatásáról. A főiskola - Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen - immár több mint félezer diáknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, a közigazgatási szakok mellett román és magyar tanítóképzőn is. /(Éltes Enikő): Ünnepélyes évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2001. október 3.
A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) 1999. november 24-én jött létre mint az RMDSZ ifjúsági szárnya. Szatmárnémetiben hetven tagja van, Szatmárhegyen és Lázáriban helyi szervezete működik. A MIK nem önálló jogi személy, hanem az RMDSZ városi szervezetének a szerves része, a nyolc körzeti elnök mellett a MIK elnöke is alanyi jogon a városi elnökség tagja. Kereskényi Gábor ügyvezető szerint alapelvünk az, hogy a területi RMDSZ-en belül egy nemzeti vonalat valósítsanak meg. Ahhoz, hogy valaki a MIK tagja lehessen, az alapszabályzatban is benne van, hogy előbb RMDSZ tagnak kell lennie és tagsági díjat fizetnie. /Elek Anikó: A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés az ifjúság érdekeit képviseli a döntéshozó testületekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./
2001. október 3.
Naszódon szept. 30-án felszentelték a felújított református templomot. A helybéliek 20 éve nem hallgathatták Isten igéjét templomukban, mert az életveszélyessé vált. Naszódon a negyvenes években még ezer lelket számlált a református gyülekezet; a végzetes apadás 1944-ben indult meg, amikor a naszódiak zöme elmenekült innen. Ma tízezer lakosú Naszódon a kis református gyülekezet 50 lelket számol, de a magyar nyelvet sokkal kevesebben beszélik. /Szabó Csaba: Templomfelújítás Naszódon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Naszódon a templomszentelésen jelen volt Vetési László, az egyházkerület szórványalapítványának elnöke és az ortodox lelkész is. Az ünnepség megható volt, egyesek könnybe lábadt szemmel álltak a gyülekezetben, együtt ünnepelt és örvendezett e kis magyar közösséggel a többségi nemzet. /Kresz Béla: Református templomszentelés Naszódon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2001. október 3.
Bethlenben a Bethlen Egyesület, valamint a helyi Tulipán Ifjúsági Szervezet rendezésében szept. 29-án történelmi vetélkedőre került sor. A versenyen - amelynek fő témája az Anjou-kori Magyarország történelme volt - tíz környékbeli magyarlakta falu fiataljai vettek részt: Bethlenből, Felőrből, Almásmálomból, Besztercéről, Magyarberétéről, Magyardécséről, Bálványosváraljáról, Cegőtelkéről, Somkerékről és Szentmátéról. Kötő József, az EMKE főjegyzője elmondta, mindenki nyertes lett, hiszen egy ilyen jellegű vetélkedőből senki nem kerülhet ki "vesztesen". Réman Ernő, a Tulipán Ifjúsági Szervezet vezetőségi tagja elmondta: ez a rendezvény az egyetlen a régióban, ahol találkozhatnak egymással a Beszterce-Naszód megyei fiatalok. Kötő József figyelmeztetett, hogy lényegében nem Beszterce-Naszód megye, hanem az egykori Szolnok-Doboka vármegye fiataljainak sikeres rendezvényéről van szó. /Vetélkedő Szolnok-Doboka vármegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2001. október 3.
Szilágysomlyón a Báthory Napok keretében a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) támogatásával, nyolcadik alkalommal tartottak orvostovábbképzőt, melyen szilágysági családorvosok, szakorvosok, gyógyszerészek mellett Kolozs, Szatmár, Temes megyei kollégáik is részt vettek. Andrásovszky Barna orvosprofesszor, a MET elnöke elmondta: nagy család gyűlt össze, az orvosi közösség, hogy a 21. században a nemzeti fennmaradásért szakmai tudását fejlessze. /Fejér László: Együttesen a népegészségügyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2001. október 4.
Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző helyszínein történő háromnapos tanévnyitó ünnepségsorozatot megelőzően a támogatók okt. 2-án Budapesten sajtótájékoztatót tartottak Pálinkás József magyar oktatási miniszter, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, illetve Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese részvételével. Pálinkás József ismertette az induló tudományegyetem felépítését, helyét a magyar felsőoktatásban, megjegyezve, hogy az erdélyi magyarság igényeinek figyelembe vételével a képzés struktúráját, a szakmai programokat igyekeztek úgy felépíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen mind a román, mind a magyar felsőoktatási követelményeknek. A HTMH elnöke, Szabó Tibor felhívta a figyelmet: "Az egyetem indulásának előkészítését olyan körültekintő munka előzte meg, és olyan garanciarendszernek a kialakítása, amely a biztosítékot adta, hogy valóban olyan tartalmas képzés indulhasson meg Erdélyben, amelyre az ottani magyarságnak szüksége van. Ezt a háttérgaranciát maga a Sapientia Alapítvány és az ennek hátterében ott lévő erdélyi magyar történelmi egyházak jelentik. Ez egy olyan erkölcsi garancia, amelyre hosszú távon számítunk. Ugyancsak szeretném kiemelni az RMDSZ szerepét abban, hogy ez az egyetem elindulhatott, és befogadottsága a romániai közéletben, a kormányzatban, és nyugodtan mondhatjuk, a politikában is, különösen a mostani helyzetben példaértékűnek és jelentősnek mondható." Szerinte ez az egyetem és többi szomszédos országban Magyarország támogatásával beindult felsőfokú magyar oktatási formák bizonyos értelemben előfutárai ama támogatási rendszernek, melyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény most már a jog eszközeivel is rögzít. Komáromban a múlt héten avatták az alapítványi keretek közötti közgazdászképzést. Délvidékre vonatkozóan is megvannak a lehetőségek és szándékok, csak a jogi háttér kialakulását várják. Szabó Tibor leszögezte: "az egyetem küldése, hogy egyfajta középeurópaiságot is megjelenítsen, amelyben jelen vannak a kolozsvári hagyományok, jelen van Várad és Erdély, minden nemzetiségével, románokkal, magyarokkal és németekkel. Ez az egyetem vár és befogad mindenkit, aki Európában elfogadott, a gazdasági nyelvére visszafordítható tudásra vágyik. Tehát nemcsak a magyarok számára indul ez a képzés, hanem szívesen fogad nemcsak Romániából, hanem máshonnan is hallgatókat. Az egyetem elindulása ilyen értelemben érdeke Romániának is, hiszen európai értékeket képviselő felsőoktatási A sajtótájékoztatón Misovitcz Tibor diavetítéses előadáson mutatta be az induló magyar felsőoktatási magánintézmény helyszíneit, épületeit. /(Guther M. Ilona): Nem csak magyar: közép-európai érdek is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2001. október 4.
Okt. 3-án Kolozsváron tartotta ünnepélyes kuratóriumi ülését az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) létrehozó Sapientia Alapítvány, az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek, a magyar és a román kormány képviselőinek, RMDSZ-vezetők, egyetemi tanárok és jeles erdélyi magyar értelmiségiek jelenlétében. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora és az alapítvány elnöke ismertette az újrainduló erdélyi magyar egyetem létrehozásának főbb stációit és köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézmény létrejöttét anyagilag és munkájukkal támogatták, elsősorban a magyar kormánynak az évi kétmilliárd forintos támogatásért. - Vasile Dincu román tájékoztatási miniszter a magyar kormány évi kétmilliárd forintos támogatását nagyvonalú művelődési gesztusnak, a Romániával való szolidaritás jelének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy ha majd Románia gazdasági helyzete javul, a román költségvetés jobban hozzájárulhat majd a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításához. A magyar kormány üzenetét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tolmácsolta. Az ünnepi ülés végén az egyetemalapító magyar püspökök áldották meg az erdélyi magyar magánegyetemet. Pálinkás József magyar oktatási miniszternek, akit szintén Kolozsvárra vártak, az ünnepség végéig nem sikerült eljutnia Kolozsvárra. A miniszter elindult Budapestről, ám az útviszonyok miatt elkésett a rendezvényről. A kolozsvári köd miatt Bukarestből nem repülhetett Kolozsvárra, s így szintén nem lehetett jelen az ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke sem. /Ünnepélyes tanévnyitás az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2001. október 4.
Okt. 3-án ünnepséggel nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Kara a csíkszeredai és nagyváradi fakultások mellett. Gyertya és könyv volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota színpadán, a tízéves küzdelmek jelképeként. Nagy az ünnep, de nagy a felelősség is, hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia rektora. Ismét gazdagabbak lettünk, de ismét új feladatok előtt állunk - mondotta, majd Isten áldását kérte az egyetemre. Dr. Pálinkás József magyar oktatási miniszter a szellemi összetartozás, az összetartó erő jelképének nevezte az egyetemet. Egyetemeket nem rövid időre, hanem évszázadokra alapítanak, s a 2001. év a Kárpát-medencében a magyar oktatás intézményei kiépítésének és továbbépítésének esztendeje. Marosvásárhely legnagyobb fia, Bolyai János ebben a városban egy új, más világot teremtett, s akik ezt az egyetemet elindítják, új, más világot teremtenek - vont párhuzamot a múlt és jelen között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, majd kifejtette, hogy az erdélyi magyarság miért is ragaszkodik olyan konokul ahhoz, hogy egyeteme legyen. Az a közösség, amely nem birtokolja a maga nyelvén a teljes világot, az nem mondhatja magát teljes jogúnak, egyenlőnek. A történelmi egyházak mellett, akik a védnökséget vállalták, az oktatók szakemberek, akik megtervezték és megalapították s egy érdekvédelmi szervezet tagjaiként politikai védelmet, támaszt biztosítottak, és mindazok, akik Magyarországon elgondolták és anyagi támogatást, anyagi teljességet nyújtottak - az egész magyarság szolidaritása teremtette meg ezt az egyetemet - hangzott el a szövetségi elnök beszédében. A státustörvény már él, alkot, létrehoz, intézményeket segít életre - hangzott el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében. A szónok értékelte a román tájékoztatási miniszter megnyilvánulását, aki jónak ítélte azt, ha Magyarország valamit hozzátesz az erdélyi magyarok életéhez, hiszen ebből Románia minden polgára nyerhet. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a marosvásárhelyi karok dékánja beszédében köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar kormánynak, a magyarországi adófizetőknek, a román kormány tisztségviselőinek, az RMDSZ vezetőinek az anyagi és erkölcsi kapott támogatásért, amelyben továbbra is reménykedik, hisz a megvásárolt 27 hektáron fel kell építeni az új campust. A New Yorkban székelő Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Papp Tamás biztosította a Nyugaton élő magyarok támogatásáról az egyetemet, majd a Burkhardt Árpád alprefektus szólt a közönséghez. Fodor Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy Marosvásárhely kétszer fogadott be, illetve indított el nehéz időkben egyetemet, s eredményes munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak. - A Sapientia vezetősége táviratban köszöntötte dr. Csőgör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt, a Bolyai Tudományegyetem első rektorát. /Bodolai Gyöngyi: A szellemi összetartozás jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2001. október 4.
Heves vita alakult ki a képviselőház okt. 4-i ülésén a 137/2000 kormányrendelet körül. A kormányrendelet jogszabályba öntötte azokat az intézkedéseket, amelyek célja mindenfajta diszkrimináció megelőzése, illetve a diszkriminatív eljárások büntetése. A bizottsági viták során még a legelemibb eljárási szabályok megszegésének árán is olyan változatot fogadtak el, amely a rendelet szövegéből kivette a "nemzeti közösségek" fogalmát azzal az ürüggyel, hogy ez a kollektív jogok elismerését jelenti. A plénum vitáján az Emberjogi Bizottság alelnöke, Tokay György felhívta a plénum figyelmét, az elkövetett eljárási hibákra, majd pedig a kérdés érdemi részének vitájában hangsúlyozta az eurokonform megoldások megalapozottságát és szükségességét. Az RMDSZ képviselője többször is felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a diszkrimináció irányultsága, Romániában és bárhol másutt a világban, nem individuális, hanem csoportokat érintő magatartási forma, és ebből következően, a diszkrimináció elleni harc a közösségek védelme érdekében folyik. Napjaink romániai közéletében számos konkrét példája van a kisebbségi közösségek elleni izgatásnak, a nemzeti közösségek nyílt diszkriminációjának, legyen ez a magyarok, a romák vagy, legutóbb, az országban élő arabok közössége. Varga Attila, Márton Árpád valamint a jogi bizottság tagjaként Székely Ervin képviselők megalapozott érvei sem találtak végül megértésre, így a képviselőház nem fogadta el véleményüket. A végszavazásnál az RMDSZ a megcsonkított törvény ellen fog szavazni, abban a reményben, hogy az egyeztetés után végül a szenátus változatát emelik törvényerőre. /Nem ismerik el a "nemzeti közösségek" fogalmát. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 4. - 2051. sz./
