A 65.000-es lakosú megyeközpontban, Zilahon a diáklétszám drasztikusan csökken. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes arról tájékoztatott, hogy minden környezetben, különösen városon, csökkent a gyermeklétszám. Az általános iskolákban ez még alig érződik, de néhány év múlva komoly gondot fog okozni. A magyar nyelvű oktatás helyzete: Zilahon jelenleg 93 első osztályos gyermek van. Tavaly 97, tavalyelőtt 138, három évvel ezelőtt pedig 168 elsős kisdiák volt. Összesen 496 elemista tanul magyarul, az általános iskolákba (V.-VIII. oszt.) pedig 774 gyermek jár (jelenleg 196 nyolcadikos van). Közel 280 gyermekkel kevesebb fog négy- nyolc év múlva általános iskolába járni. Ez több, mint tíz osztálynyi magyar gyermek! Szilágysomlyón 223 gyermek jár a magyar tannyelvű V.-VIII. osztályokba, viszont csak 193 I.-IV. osztályos van. Szilágycseh: 219 általános iskolás mellett alig 165 elemista, Zsibón 63 általános iskolásra 45 elemista jut. Megyei szinten a magyar oktatásban 2.958 általános iskolás mellett 2.692 elemi iskolás van. Ezek szerint néhány év alatt több mint 13 osztálynyi gyerek tűnik el a megye magyar tannyelvű oktatásából! A csökkenésben nagy szerepe van az elvándorlásnak. /Józsa László: Mint oldott kéve... = Szilágyság (Zilah), febr. 9./
2001. február 9.
A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre címmel fotókiállítás nyílt febr. 8-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. S. Sebestyén József Kós Károly-díjas építész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi referense felvételein Csík, Gyergyó, Udvarhely és Háromszék több katolikus temploma látható. /Kiállítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2001. február 9.
Szőcs Lajos korondi pedagógus szerzőtársával, Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanárral öt névtani, Budapesten megjelent tanulmánykötetet adományozott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak. A Magyar névtani dolgozatok sorozatban megjelent Hajdu Mihály (Eötvös Loránd Tudományegyetem) által szerkesztett tudományos munkák a Hargita megyei Atyha, Etéd, Énlaka, Küsmöd és Sófalva hely- és családnév anyagát tartalmazzák. /Komoróczy György: Ajándék a könyvtárnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2001. február 9.
Máramarosi Hírnök címen Millenniumi Albumot adott ki a Hollósy Simon Művelődési Egylet. A szerkesztő Zahoránszky Ibolya nyugdíjas tanárnő, aki tavaly novemberben a kultúra és kisközösségek szolgálatában kifejtett önzetlen tevékenységéért átvehette az EMKE Kun Kocsárd-díját. A tanárnő Máramarossziget nyolcezer magyar nemzetiségű lakosának művelődési életét vezeti. A Millenniumi Album naplószerűen, eredeti fényképekkel vette leltárba a képzőművészeti tárlatokat, a kórustáborokat. Nagybocskón a 42 magyar családból 38 már vegyes házasságban él. A református templomot is a ruszinok használják, nincs már református Nagybocskón. A közel 650 éves múltú Aknasugatagra 1950-ben költözött be az első román család, de ma már minden területen a betelepített ízlés, kultúra és hagyomány átalakító ereje érezhető. /S. Muzsnay Magda: Egy album margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2001. február 9.
Tavaly nyáron a kiskorú M. Árpád betört Temesváron az ART Kft. székhelyére, ahonnan 40 millió lej értékű alkotással távozott. Az ellopott alkotások közt volt Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi tanár szobra is. A tettes azt vallotta, hogy a bronzszobrokat 146 ezer lejért eladta a hulladékgyűjtőnek. Az ART Kft. tulajdonosa azonban meg van róla győződve: megrendelt lopásról van szó. /(Pataki Zoltán): Beolvasztott alkotások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2001. február 9.
Simon János tanár pár hete ismételten a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatója. Elmondta, hogy a '80-as években azért vállalta el az intézmény igazgatását, hogy megpróbálja megmenteni a kollégiumot és annak belső anyagi és szellemi tartalmát. Az itt végzett diákok mindig megállták a helyüket. Úgy látja, hogyha a 100 enyedi értelmiségi összefogna, akkor tudnának adni Enyednek értelmiségi arculatot. Mindenekelőtt az egyházzal szeretne jó viszonyt kialakítani. Eddig semmit sem tudtak elérni a kollégium anyagi javainak visszaszolgáltatása terén. Beindult a felsőfokú tanítóképző intézet, azonban anyagiak tekintetében óriási hátrányban vannak azok a helyi tanárok, akik a főiskolán is tanítanak. /Győrfi Dénes: Beszélgetés SIMON JÁNOSSAL, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2001. február 9.
Tavaly okt. 24-én vehette át Dáné Tibor Budapesten a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség által közösen meghirdetett Millennium 2000-Honvédelmi Irodalmi Pályázatra beküldött alkotásáért a különdíjat. Dáné Tibornak 1997-ben nívódíjjal kitüntetett munkáját a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte. Az RMSZ közölni fogja háborús visszaemlékezéseinek különdíjban részesített második kötetét is. Ez a kötet a szerző katonai múltját tartalmazza, mindazt, amit a 25. hadosztály megélt a fronton. Dáné Tibor úgy érzi, a 25. hadosztály "megtette azt, amit egy katonának meg kell tennie." "Soha egyetlenegy irodalom nem gyalázta úgy a hadseregét, ahogy a II. világháború után gyalázták ezt a hadsereget a magyar irodalomban. Ez a hadsereg megtett mindent, ami szükséges volt ahhoz, hogy a politikai vezetésnek mozgásteret biztosítson." "Én a bajtársaimat akarom rehabilitálni, anélkül, hogy lakkoznék." - jelentette ki. A 78 éves Dáné Tibor már írja a következő köteteket is. /Csomafáy Ferenc: A katonának nincs a homlokára írva a sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2001. február 9.
Déván az Eminescu-Petőfi Általános iskolában febr. 7-én tartották meg az idei Vörösmarty Mihály-szavalóverseny körzeti is szakaszát. A rendezvényen dévai és vajdahunyadi tanulók vettek részt. /Gáspár-Barra Réka: Vörösmarty-szavalóverseny Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2001. február 9.
Febr. 9-én ünnepélyesen megkoszorúzzák a piski római katolikus templom kertjében felállított 1848-as emlékművet. A polgármesteri hivatalban tartandó ünnepi megemlékezésen Schreiber István, a Hunyad Megyei EMKE elnöke fog beszédet mondani, majd irodalmi összeállítás következik. Az ünnepség utáni lakossági fórum célja a piski magyarság számbavétele, gondjaiknak, problémáiknak megismerése. /Ünnepélyes megemlékezés a piski csatáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2001. február 9.
Febr. 11-én, vasárnap Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész fogja megnyitni a nagyzerindi képtár anyagából összeválogatott és helyi művészek munkáival kiegészített nagyszalontai képzőművészeti kiállítást. Az eseményen részt vesz Fábián Imre szerkesztő, közreműködik a nagyzerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör és a Rozmaring népi együttes. Remények szerint ez a kiállítás lesz a zerindi képtár újraélesztésének első mozzanata. /Szalontai kiállítás zerindi képekből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2001. február 9.
1958. február 28-án a Kádár János vezette magyar pártküldöttség megszakította útját Kolozsváron, s az állomás előtti téren népgyűlést tartottak, ahol Kádár a határok kérdését mellékesnek nyilvánította. /Gaal György: Kolozsvári kronológia. Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2001. február 10.
C. V. Tudor febr. 9-i sajtókonferenciáján bejelentette: amennyiben Ion Iliescu "lenézve a román népet és a nemzeti történelmet" aláírja a helyi közigazgatási törvényt, kezdeményezni fogja az államelnök tisztségéből való elmozdítását. Tudor jelezte, hogy a jövő hét végén Kolozsváron népgyűlést szervez azok ellen, akik eladják az országot. Arra is figyelmeztetett C. V. Tudor, hogy a román parlament nem ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, így szerinte a helyi közigazgatási törvény eleve érvénytelen. /Újabb nagy-romániás kampány. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2001. február 10.
A magyar médiában folyik a vita a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarországi ellenzéki politikai pártok vitatják az oktatási kedvezményeket. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a státustörvény inkább az áttelepedést, mintsem a szülőföldön való maradást ösztönzi. A Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának kormánypárti tagját, Révész Máriusz parlamenti képviselőt kérdezte a Romániai Magyar Szó az ellenzéki fenntartásokról. A képviselő leszögezte: a törvénytervezet elsődleges célja pontosan az, hogy a határon túli magyarok élethelyzetének javítása által a szülőföldön maradást segítse elő. Az Apáczai Közalapítvány elsődlegesen támogatja a határon túl történő oktatást, ezért tesz erőfeszítéseket a magyar kormány, hogy segítse például a magyar egyetem létrehozását Erdélyben. Révész Máriusz kifejtette: "a határon túli magyarság támogatása morális kötelességünk, ugyanakkor hosszabb távon kifizetődő gazdasági érdekünk is." A határainkon túl élő mintegy 3 millió magyar plusz erőforrást jelent, közreműködésükkel könnyebben lehet összekötni az évszázadok során kialakult, de 80 éve szétszakított emberi és gazdasági együttműködés szálait. - Révész Máriusz megjegyezte: jó lenne, ha minél több határon túli magyar megírná a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét. /Guther M. Ilona: Gyűrűznek a viták a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2001. február 10.
Az RMDSZ Reform Tömörülés Maros megyei csoportja febr. 8-án tartott ülésén megvitatta a legutóbbi TKT és SZKT-n történteket, a kormányzó TDRP-vel kötött megállapodást, és ezekkel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Ebben - többek között - rögzítették: a romániai magyarság joggal várja el, hogy az RMDSZ vezetősége a megkötött alkut a nyilvánosság előtt megindokolja, ismertesse terveit olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi és közösségi javak visszaadása, nyelvhasználat, magyar oktatás. Sajnálatos, hogy az SZKT tagjai erre nem tartottak igényt. - A szervezeti demokráciát sértette meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amikor nem fogadta el az ifjúsági szervezetek SZKT-jelöltjeit, hiszen ezeknek szuverén joga dönteni arról, hogy ki képviselheti őket. - A Reform Tömörülés nem értett egyet azzal, hogy embereket távolított el például a Bernády Alapítvány kuratóriumából. Szégyenletesnek tartják azt, hogy az SZKT ülésén Tőkés László ellen támadást intézett az RMDSZ legfelső vezetése. Az a Maros megyei gyakorlat, amely az egyházaknak, a civil társadalomnak a képviselőit a tisztújításból kizárja, antidemokratikus. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2001. február 10.
Febr. 6-án Gyergyószentmiklóson megbeszélést tartottak a városi tanácsosok az RMDSZ székházban. A megbeszélésre Rokaly József RMDSZ elnök meghívta a liberális színekben bejutó független tanácsosokat is, akik békejobbot nyújtva vállalták az együttműködést az RMDSZ honatyákkal. Ez a közeledés remélhetőleg véget vet a tanácson belüli ellentéteknek. /Kibékülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2001. február 10.
Fülöp Mária örömmel nyugtázta, hogy Faragó József professzor felvetette az erdélyi magyar könyvtárügy és bibliográfia ügyét /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./. A könyvtárakban is "jogosztottak lettünk" - állapította meg Fülöp Mária. A könyvtárak állománya nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A könyvtárakban, levéltárakban alig van magyar, a könyvtárakból mér régen eltűntek a magyar nyelvű feliratok, útmutatók. Létkérdés az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Ennek alapjait lerakni legcélszerűbb lenne az önálló magyar egyetem mellett. Elképzelhető az is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából fejlesztenék ki ezt a könyvtárat. Ebben a jövendő erdélyi magyar könyvtárban kellene létrehozni az erdélyi magyar bibliográfia műhelyét, amely összehangolná az országban folyó bibliográfusi tevékenységet. Az EMKE Könyvtári Szakosztálya összefoghatná ezt a munkát. Össze kell állítani a kurrens Erdélyi Magyar (Nemzeti) Bibliográfiát. Ennek magába kellene foglalnia a doktori disszertációkat és egyéb kiadványokat, az elekronikus kiadványokat is. Emellett el kellene indítani a folyóiratok repertóriumát /Romániai Magyar Időszaki Kiadványok Repetóriuma/. - Jelenleg sok helyen készülnek bibliográfiák. Kuszálik Péter elkészítette a Romániai Magyar Sajtóbibliográfia 1940-1989 összefoglalót s most folytatja /1990-1997/. Egyes megyék is kiadnak bibliográfiákat, a Maros Megyei Könyvtár például kiadta a megyében megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiáját 1990-1995-re és lesz folytatás: 1996-2000. Meg kell tehát indítani a munkát, ehhez az EME, az EMKE és a Sapientia Alapítvány segítsége szükséges. /Fülöp Mária: Kis szerény visszhang. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./ Fülöp Mária /Marosvásárhely/ nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus.
2001. február 10.
Az erdélyi unitárius ifjúság és szabadelvű vallásos fiatalok szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében Marosvásárhelyt tartotta meg szavaló- és népdalversenyének országos döntőjét február első napjaiban. Az évente megtartott vetélkedő idei döntőjén több, mint 150 fiatal vett részt. Szabó László lelkipásztor, az ODFIE elnöke arról tájékoztatott, hogy a verseny résztvevői műhelymunka-szerű szakmai képzésen is részt vettek. /Szavaló- és népdalverseny országos döntője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2001. február 10.
Febr. 8-án Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a belvárosi református egyházközség nőszövetsége szerezésében a református templom Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti termében Verdi-emlékelőadást tartottak. Az előadó, a temesvári rádió magyar adásából jól ismert Ohánovics Miklós egyetemi tanár, a zenei rovat szerkesztője volt, aki a technika segítségével világhírű művészek előadásában Verdi-muzsikával illusztrálta mondandóját. A házigazda, Kovács Ildikó és dr. Matekovits György beköszöntője után a zsúfolt terem vastapssal köszöntötte Wittmann Cecília ny. zenetanárnőt, születésnapja alkalmából. Az ő nevéhez fűződik Temesváron a magyar nyelvű karéneklés országos hírű sikere. Ezután a Bartók Béla Vegyeskar Elekes András vezetésével megszólaltatta Verdi Nabucco című operájából a rabszolgák kórusát. /(Sipos): Ajándékműsor telt ház előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2001. február 10.
Batiz községben egészen 1966-ig nyolcosztályos volt a magyar tannyelvű iskola, ma már csupán I-IV. osztályban /összevont osztályban/ folyik magyar nyelvű oktatás, tizenhét tanulóval, közülük tizenöt cigány. Bizony mondom, feleim, ide jutottunk, az oldott kéve állapotáig, írta Gúzs Imre. /Gúzs Imre: "Mint oldott kéve..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./
2001. február 10.
Legnagyobb félelmem az, hogy nem tudok megírni mindent, amit meg szeretnék, jegyezte meg Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész. Az erdélyi képzőművészekről szóló, Kriterionnál megjelent monográfiák egyharmadát Murádin Jenő írta. 1966-tól az Igazság szerkesztőségében dolgozott, a művészeti rovatnál, de az Egyetemi Könyvtárban kutatott napestig. Évtizedeken keresztül cédulázott, feldolgozott minden olyan adatot, amely az utóbbi százötven évben a képzőművészetre vonatkozik. E munka eredményeként összeállított egy olyan kartotékrendszert, amelynek alapján meg tudja mondani, melyik erdélyi képzőművész mikor és hol állított ki, hogyan értékelte ezeket a tárlatokat a kortárs kritika, illetve melyik kiadó és milyen kötetben használta műveik reprodukcióját. Kelemen Lajos követője volt: aki pozitivista módon gyűjtötte az adatokat. Legutóbbi kötetei: Nagybánya 100 éve (Miskolc, 1996, társszerzőként), Erdélyi festőiskolák (Kriterion, 1997), Kovács Zoltán munkásságát feldolgozó monográfia (Yoyo Only, 1998) és a Vass Áron-kötet (uo., 1998). /Demény Péter: Könyvtár és szerkesztőség között. Beszélgetés Murádin Jenő kolozsvári művészettörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2001. február 10.
Borbély Melinda személyében febr. 10-től magyar aligazgatója van a Marosvásárhelyi Rádiónak. Borbély Melinda eddig a magyar és német adás főszerkesztője volt. Gáspár Sándor jelenlegi MÚRE-elnök leváltása után, közel egy évtized elteltével, Borbély Melinda az intézmény első magyar nemzetiségű vezetője. Célja a mielőbbi műsorszerkezet-váltás. /Szucher Ervin: Új elképzelések. Magyar aligazgató a Rádiónál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2001. február 12.
Ion Iliescu román államfő febr. 9-én találkozott Vasluiban Petru Lucinschi moldovai elnökkel. Iliescu hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti területnek autonóm státust kellene kapnia az egységes moldovai állam keretein belül. Iliescu szerint Moszkvának le kellene mondania arról, hogy a területet katonai támaszpontnak tekintse a "14. hadsereg hátramaradt" katonái számára. A román és a moldovai államfő találkozóján az egyik központi téma a két ország határának szigorúbb ellenőrzése volt. Egyelőre csak azt közölték, hogy a román és a moldovai illetékesek együttműködnek majd a legjobb megoldás keresésében. Az EU által támasztott feltételek miatt Románia kénytelen véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a moldovai állampolgárok útlevél nélkül léphették át a határt. A találkozó előtt Petru Lucinschi közölte, hogy a két ország közötti alapszerződés mihamarabbi aláírását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Az alapszerződést már 2000. áprilisában parafálták, de a kérdés Romániában - a közelgő választásokra tekintettel - lekerült a napirendről. /Román-moldovai államfői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. február 12.
Kolozsváron Funar polgármester intézkedésére sárga színű táblákat állítottak fel, melyek az alkotmányra hivatkozva közlik, hogy az állam nyelve a román. Boros János alpolgármester elmondta: az ügyben tárgyalást kezdeményez a városi tanácsban létrejött "koalíció" tagjaival. Az alpolgármester szerint számon fogják kérni a polgármestertől a közpénzek ilyen célokra történő felhasználását, hiszen - Boros ismeretei szerint - a tanács semmiféle összeget nem irányozott elő a "sárgatáblákra", ezért könnyen előfordulhat, hogy a polgármesternek a saját zsebéből kell majd fedeznie ezt a "kalandot". A megyei RMDSZ kérni fogja, hogy Vasile Soporan prefektus ne engedélyezze a febr. 17-18-ra tervezett tiltakozó megmozdulást. /Székely Kriszta: Alkotmányismertető sárgatáblák városszerte. Újabb elemekkel egészült ki a polgármester hecckampánya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2001. február 12.
A média nacionalista üzenete címen a hét végén került sor az Academia Catavencu sajtófigyelő ügynöksége szervezésében kétnapos konferenciára, melynek tárgyát a magyarországi, a jugoszláviai, a szlovákiai és romániai sajtó roma- és magyarábrázolása jelenségének elemzése képezte. Fény derült arra, hogy a sajtóban is léteznek előítéletek, amelyek mihelyt rendszeressé válnak, sablonná lesznek. Kiderült, hogy a sajtó képtelen azonosítani az etnikai konfliktusok okát, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a kisebbségeknek kell a sajtóhoz közeledniük, magukat kell ismertté tegyék. Romániában létezik olyan törvény, amely a sajtóban előforduló nemzetgyűlöletet szabályozza ugyan, ám ez a legtöbb esetben nem alkalmazható. /(Szász Attila): Nacionalizmus a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. február 12.
A volt titkosrendőrség archívumát vizsgáló országos bizottság egyik tagja a bizottság működési szabályzatának pontatlanságaival magyarázta, hogy tévedtek egy volt RMDSZ-képviselő: Rákóczi Lajos esetében. Az átvilágító bizottság a tavaly novemberi törvényhozási választások előtt néhány nappal hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálatai szerint Rákóczi Lajos kötelezvényt írt alá a Securitatéval való együttműködésre, de nincs bizonyíték arra, hogy valóban együttműködött volna az egykori titkosrendőrséggel. Rákóczi fellebbezett. Ennek nyomán - december elején - a bizottság megállapította, hogy Rákóczi neve tévedésből került azok közé, akik aláírták az együttműködési kötelezvényt. Az érintettet csak idén február elején értesítették "rehabilitálásáról", de a tévedés tényét továbbra sem hozták nyilvánosságra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megkérdezte: az erkölcsi kárpótlást ki fogja megadni Rákóczi Lajosnak azért, hogy elterjesztették róla: besúgó volt? /Súlyosan tévedett az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2001. február 12.
Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. február 12.
A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. február 12.
Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
2001. február 12.
Negyedik alkalommal rendezték meg Nagyenyeden a Máltai Segélyszolgálat jótékonysági bálját, melyen Fari Palkó Ilona, a segélyszolgálat enyedi vezetője szólt a meghívottakhoz. /Bajusz Tünde: Jótékonysági bál Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2001. február 12.
Balaskó Nándor szobrászművész zömében 1935-1968 között készült, a nagyközönség számára jobbára ismeretlen grafikáiból nyílt kiállítás Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A népszerű kolozsvári képzőművész, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára 1971-ben hagyta el végleg az országot, és telepedett le Portugáliában. Balaskó Nándor 1996-ban elhunyt, értékes hagyatéka most került nyilvánosság elé: szén- és tusrajzok, fa- és rézmetszetek, pasztellek, akvarellek. /Balaskó-kiállítás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
