Nov. 28-án ünnepélyes keretek között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, egyetemi tanárok, az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségei. Dr. Andrei Marga, a BBTE rektora elmondta: a BBTE szenátusa úgy döntött, hogy idén a díszdoktori címet az erdélyi tudományos élet három kiemelkedő személyiségének, Bartolomeu Ananiának, Kolozsvár, Révkolostor és Erdőfelek ortodox érsekének, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érseknek és Paul Philippi egyetemi tanárnak adományozza. A BBTE-n 1996-ban megalakult a Római Katolikus Teológiai Didaktikai Kar. Ezáltal az összes erdélyi történelmi egyház része lett a BBTE-nek, és így az intézmény felsorakozott azon nemzetközi elismerésnek örvendő európai egyetemek közé, amelyek a leggazdagabb teológiai képzést nyújtják a hallgatók számára - mondotta Andrei Marga. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a BBTE Történelem és Filozófiai Tanszékének dékán-helyettese mondott méltató beszédet, amelyben dr. Jakubinyi György Miklós életútját és munkásságát ismertette. Magyarul is szólva a jelenlévőkhöz, kifejtette a tudós főpapról: "Most, amikor szélesebb körű tudományos elismerést nyert, hálásak vagyunk neki azért a nagy szellemi és lelki bővülésért, amelyet híveinek, egyházának, fajtájának nyújt. Azért, hogy egyházfejedelemként méltósággal képvisel minket, s oly sokat tesz azért, hogy közösségünk eljusson önmegvalósítása legnagyobb lehetőségeihez." A Római Katolikus Teológiai Kar részéről dr. Márton József egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy dr. Jakubinyi György hivatásának élő, igazi paptanár volt, aki tanári mivoltát püspökként sem vetkőzte le. Az ünnepség az érsek tudományos előadásával zárult. /Papp Annamária: Díszdoktorrá avatták dr. Jakubinyi György érseket. A római katolikusok "egyházfejedelme". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2001. november 29.
Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a vele készített interjúban kifejtette: a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként létrejött nagyváradi magánegyetem tíz éves múltra tekint vissza. 2000. dec. 7-én nyert hivatalos akkreditációt a román államtól. 210 fő első évfolyamos hallgatójuk és 165 végzősük van, öt tagozaton. A szociális munkás-vallástanár, a német nyelv-vallástanár szak végzősei Kolozsváron, az egyházzene szak első csoportja pedig a bukaresti nemzeti zeneegyetemnél végzett kitűnően, 90 százalék feletti eredménnyel. - Idén már hét egyetemi szakot hirdettek. A tanítóképző főiskolán már több, mint egy éve végzett az első generáció és nem sikerült lediplomázniuk, az egyedüli szak, amelyikre még várják az akkreditációt. Az angol nyelv és irodalmat és román nyelv szakot is akkreditáltatták. Kovács Béla javasolta, ha meglesz a Sapientia akkreditációja, járjanak el az oktatási minisztériumnál, tisztázzák, milyen körülmények között lehet összevonni a két egyetemet. A rektor részt vesz a Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusában. - A PKE a Sulyokkal együtt nevelt már vagy 500 diplomás embert. - Az egyetemet az egyházkerületnek kellett fenntartania, az állam még 5 százalékát sem adta a költségvetésnek. A román állam most sem segít, bár a törvény jogot adna neki erre. /Balla Tünde: A román állam ma sem segít minket. Interjú Kovács Bélával a Partiumi Keresztény Egyetem rektorával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2001. november 29.
Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról és jelenéről hangzott el két előadás Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság nov. 17-i összejövetelén. Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az EMKE Orvostudományi Szakosztályának vezetője a múltba tekintett vissza, míg dr. Péter Mihály akadémikus a jelenkori statisztikákat ismertette a hallgatósággal. Az orvosképzés kezdetei az 1775. évig nyúlnak vissza Erdélyben, amikor a kolozsvári piarista intézetben a bonctan, a szülészet és a sebészet tanításával elindult ez a folyamat. A második mérföldkőnek számító adat 1872, amikor is a kolozsvári egyetemen megindul a valóban egyetemi szintű magyar nyelvű orvosképzés. 1919 májusában a Ferenc József Egyetem helyére a román I. Ferdinánd Király Tudományegyetem költözött. 1945 őszén a Groza-kormány döntése alapján Marosvásárhelyre költöztették a Bolyai Egyetem egyik fakultásaként működő magyar tannyelvű orvosi kart. Dr. Péter Mihály egyetemi tanár kifejtette: 2000-ig 10.925 általános orvost, gyógyszerészt és fogorvost képezett az egyetem. 1962. évben kezdődött a kétnyelvűség bevezetésével a magyar nyelvű orvos- és különösen a gyógyszerészképzés elsorvasztása. A rendszerváltás évében csak egy évfolyam tanult már a gyógyszerészetin, s az orvosi kar hallgatóinak is mindössze a tíz százaléka volt magyar. 1989 után jelentős mértékben megnövekedett a magyar hallgatók száma, s bár ma az összdiákság 44,76 százalékát teszik ki, az egyetemi oktatóknak továbbra is mindössze 26,2 százaléka magyar. Az egyetem életét érintő kérdésekben továbbra is az egyetemi szenátus román többség dönt. /(bodolai): Múlt és jelen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2001. november 29.
A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete a közelmúltban civil fórumot szervezett Szovátán, amelyen 37 nemkormányzati szervezet képviseltette magát, köztük a bukaresti székhelyű Román Közösségfejlesztők Egyesülete is. Felvezetőként Kolumbán Gábor: Önkéntesség és szakmaiság című előadása, Dáné Tibor eszmefuttatása a szórvány és tömbmagyarság viszonyáról, illetve Sánduly Edit a fejlesztés és fejlődés viszonyáról tartott előadása hangzott el. A fórumon Maros megyéből is számos szervezet jelen volt, többek közt az EMKE, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a nyárádszeredai Pro Familia, és Transylvania, valamint a művelődési otthon, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Sóvidéki és a Kisküküllő menti Kistérségi Társulások, a Bernády Közművelődési Egyesület stb. /Székelyföldi civil fórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2001. november 29.
Nov. 27-én Kolozsvárott közönségével találkozott a Duna Televízió küldöttsége. Levetítették Csáky Zoltán és Marossy Géza nagy visszhangot kiváltott Hagymakupolás Honfoglalás című dokumentumfilmjét. Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda után került sor a kolozsvári találkozóra, melynek célja a Duna tv szellemiségének elmélyítése. Csáky Zoltán kifejtette, hogy munkája során állandóan járja Erdélyt, és lépten-nyomon tapasztalja a görögkeleti egyház terjeszkedési törekvését. A 20. század eleje óta a román nacionalizmus számára a legnagyobb kihívás az erdélyi magyarság és főleg a 800 ezer lelket számláló Székelyföld elrománosítása, ennek érdekében ortodox templomokkal, kolostorokkal, imaházakkal bástyázták körbe ezt a területet. Valamiképpen állást kell foglalni ez ellen a nem is vallási, inkább nemzeti fundamentalizmus térnyerése ellen. Gabriel Andreescu (román Helsinki Bizottság elnöke) mondta el, hogy az ortodox terjeszkedés a mai román nacionalizmus legerősebb formája, volt szekusok által irányított kampány, az ortodox papok manapság a parlament helyett inkább a helyi önkormányzatokba igyekeznek beépülni. Közülük sokan legionárusok voltak. Hargita és Kovászna ortodox püspöke is elismeri, hogy más vidékekhez képest több a templomuk, de szerinte, ez nem gyarmatosítás, csak a szórványban élő hívek kiszolgálása. Azt már egy csíkszeredai városi vezetőtől tudjuk meg, hogy az ortodox egyház, ilyen-olyan módon, a volt pártszállóra, a kereskedelmi bank régi épületére, autószerelő cégre (!) stb. tette rá a kezét. - Csupán Kolozsváron egyidőben nyolc görögkeleti templomot építenek. Visszatetsző a hódító igyekezet, mert egyházi mezben jelentkezik. A sepsiszentgyörgyi lábasház elfoglalására tett szándék, a pápa kitiltása Erdélyből romániai látogatása során, a történelmi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak vissza nem szolgáltatása mind ugyanazt a célt jelzik. 1990 után minden román kormány valamilyen formában kiemelten támogatta az ortodox egyházat. A hallgatóságból elhangzott, hogy az ortodox térhódítás elleni egyetlen megoldás az autonómia lehet. /Ördög I. Béla: A Hagymakupolás Honfoglalás - Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2001. november 29.
A napokban zajlott a dési református egyházmegye második ifjúsági találkozója Kérőben. Az elsőt tavaly rendezték meg Magyarnemegyén. Idén tizenegy gyülekezet több mint ötven fiatalja volt jelen. A három napig tartó rendezvény bibliaórát, közös éneklést, táncversenyt, divatbemutatót, vetélkedőt, újságszerkesztést, rövid színdarabokat foglalt magába. A fiatalok együtt énekelték a Mészáros Lehel, II. éves teológiai hallgató által szerzett himnuszt, a Fohászt: "Adj Uram erot, hogy a barátomat megtaláljam, /Adj új jövot, fénylo arcodat meglássam, /Erdély újra éljen, lobogjon tiszta fényben..." /Raff Róbert: Erdély újra éljen, lobogjon tiszta fényben. A dési egyházmegye második ifjúsági találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2001. november 29.
Nov. 28-án Nagyváradon mutatta be a kolozsvári Kriterion Kiadó legfrissebb köteteit. Géczi Róbert felelős szerkesztő elmondta, hogy az iskolai könyvvásárra 25 magyar címmel érkeztek, s hoztak román nyelvű kiadványokat is. A Kriterion új kiadványai között vannak a Téka sorozat frissen megjelent kötetei is. Dsida Jenő költészetét Láng Gusztáv, Kuncz Aladár munkásságát pedig Pomogáts Béla elemezte. /(pásztai): Kriterion-vásár az Eminescuban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
2001. november 29.
Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2001. november 30.
Corneliu Vadim Tudor néhány nappal a szept. 11-i terrortámadások után egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy Romániában 1995-ben - az ország akkori vezetőinek tudtával - katonai kiképzést kaptak a Hamász palesztin terrorista szervezet fegyveresei. A vád elhangzása után a román illetékesek közölték, hogy a szenátor által említett időben a Palesztin Hatóság kormányőrsége számára képeztek ki embereket az erről kötött nemzetközi megállapodások alapján. A legfelsőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított a szenátor kijelentései kapcsán. A vizsgálat vádemelési javaslattal zárult, s az eljáráshoz az igazságügyi miniszteren keresztül kérték Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. A parlamenti csoportok szónokai azt hangsúlyozták, hogy Tudor alaptalan kijelentéseivel nagy kárt okozott Románia nemzetközi tekintélyének. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátora emlékeztetett arra, hogy a szenátushoz ezt megelőzően már nyolc esetben érkezett kérés Tudor mentelmi jogának megvonásáról, de eddig egyetlen ilyen esettel sem foglalkoztak. "Mindez azt mutatja, hogy a szenátus nagyon nagy fokú megértést tanúsított Tudor szenátorral szemben" - mondta. Végül felfüggesztették Corneliu V. Tudor mentelmi jogát. /Felfüggesztették Corneliu V. Tudor mentelmi jogát. Bíróság elé állítható a Nagy-Románia Párt elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
Nov. 29-én "A kutatás csődje" név alatt egyszerű bizalmatlansági indítványt terjesztettek a parlament elé a Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselői. A kutatási minisztériumnak 1 százalékot kellene kapnia a Nemzeti Gazdasági Össztermékből, de csupán 0,2 százalékot utaltak ki. Ez immár a harmadik bizalmatlansági indítvány a jelenlegi parlamenti ülésszakban. /Újabb egyszerű bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
Ion Iliescu államfő szerint "túlzó nyilatkozatok" hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. Az elnök a balti államokban tett körútjáról hazatérve nyilatkozott Bukarestben újságíróknak. Iliescu úgy fogalmazott, hogy mindkét fél részéről hangzottak el kellően vissza nem fogott nyilatkozatok. Hangsúlyozta, Hargita és Kovászna megyében nem lehet etnikai konfliktusról beszélni, "az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavarják a kedélyeket". Az államfő a múlt hét elején még úgy vélekedett: megalapozottnak lehet tekinteni azoknak a véleményét, akik a Hargita és Kovászna megyékben tapasztalt helyzetre vonatkozóan arra figyelmeztettek, hogy a két megyében az etnikai szempontok olykor túlsúlyba kerülnek a román törvények értelmezésében és végrehajtásában. /Az államfő visszakozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2001. november 30.
Nov. 29-én több ezer szakszervezeti képviselő gyűlt össze Bukarestben a Forradalom-téren, hogy résztvegyen az országos szakszervezeti tömb által meghirdetett tüntetésen. A szakszervezetek vezetői a tüntetést megelőzően körülbelül tízezer résztvevőre számítottak. Ugyanakkor előrebocsátották, hogy a szakszervezetek tagjai mellé esetleg csatlakoznak az életszínvonallal elégedetlen személyek. A szakszervezetek a fizetés utáni adó csökkentését, az ételjegyek diszkrimináció mentes biztosítását, valamint a minimálbér értékének száz euróra (körülbelül 2,8 millió lej) való emelését követelték. /Szakszervezeti tüntetés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leszögezte: nem engedélyezi a státustörvény végrehajtását felügyelő bizottság tevékenységét Kolozsváron. A polgármester szerint ez sérti az állampolgárok egyenlősége elvét és az alkotmány előírásait. Molnos Lajos tanácsos szerint Funar nem hozhat ilyen rendelkezést, legfeljebb feljelentést tehet. Mint ismertes, Gheorghe Funar már megtette büntető feljelentését a kolozsvári Ítélőtábla mellett működő ügyészségen. /Kolozsváron tiltják a felügyeleti testület működését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
A Magyarországra beutazni szándékozó külföldi állampolgároknak jövő januártól a mindenkori minimálbér legalább harminc százalékának megfelelő összeggel - ez 2002-ben 15 ezer forint - kell rendelkezniük, ellenkező esetben a határőrség köteles a külföldit visszafordítani. Ez azonban csak háromnapi ott-tartózkodásra jogosít, és minden további napra újabb tíz százalék - vagyis ötezer forint - meglétét kell igazolni. Aki pedig kilencven napot meghaladó időtartamra érkezik Magyarországra, annak havonta legalább a minimálbér kétszeresével, tehát százezer forinttal kell rendelkeznie. Fedezetként továbbra is elfogadják a meghívólevelet, ha abban vállalják a külföldi ellátását is. Abban az esetben, ha valaki csak a beutazás feltételéül szabott 15 ezer forinttal rendelkezik, számíthat rá, hogy az útlevelébe háromnapos tartózkodásra jogosító pecsét kerül. A jogszabály nem határozza meg, hogy az utasnak készpénzzel kell rendelkeznie, így az anyagi fedezet igazolásához a határőrség elfogadhat akár hitelkártyát is, míg a számlán lévő pénzt már nem köteles ellenőrizni. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul a Szabadságnak elmondta: - Az eddig érvényben lévő jogszabály szerint a Magyarországra beutazóknak 1000 forintot kellett felmutatni. Legfeljebb humanitárius okokból tekinthetnek el a jogszabálytól, például kórházi kezelés esetén vagy ha valaki idős vagy mozgásképtelen hozzátartozóját kíséri el. /V. E.: Januártól 15 ezer forint kell a beutazáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász. Erről senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élő román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyűlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektől sem mentes politikai környezetben - elegendő a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedő Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Előd alpolgármesterek, Borbély Ernő, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselők, Bartalis Csongor, Benkő Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szőke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselők, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly főesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezető Elnöke adta ki. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./
2001. november 30.
Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa nov. 28-i sajtótájékoztatón az újabb Har-kov jelentés kapcsán fejtette ki véleményét, majd a december elsejei ünnepségekkel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a sajtót. Dusa eddig is több ezerszer elmondotta, hogy Hargita megye egy normális közigazgatási egység, ahol az ország alkotmányát, valamint a törvényeket tiszteletben tartják. Ugyanakkor felkérte azokat, akik ezzel ellentéteset állítanak, konkrét bizonyítékokkal álljanak elő. A december elsejei ünnepségek kapcsán elmondotta: akár az ország többi megyeszékhelyén, így Csíkszeredában is, az állami ünnep alkalmából rendezvényeket tartanak, melyeket az Antena 1 televízió élőben közvetít majd. A prefektus ugyanakkor cáfolta azokat a bukaresti lapértesüléseket, melyek szerint tankok felvonulásával ünnepelnének Hargitában. A rendezvény 10 órakor kezdődik majd, dr. Csedő Csaba polgármester beszédével. Részvételi szándékról eddig Valer Dorneanu képviselőházi elnök és Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter nyilatkozott. /(Daczó Dénes): Hargitai prefektus a nemzeti ünnepről. Nem vonulnak fel tankokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2001. november 30.
Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2001. november 30.
Verestóy Attila szenátorral készített interjút a Romániai Magyar Szó. Miközben Verestóy a szenátusi küldöttséggel távolkeleti úton járt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, amelynek Verestóy is tagja, olyan jelentést ismertetett sajtóértekezleten, mely szerint Hargita és Kovászna megyékben veszélybe került az államiság. Ugyanakkor szülővárosában, Székelyudvarhelyen az UPE fórumot szervezett az RMDSZ helyi, de lényegében országos vezetősége ellen. Miközben szenátus elnöke, a felsőház küldöttsége a világ egyik távoli táján azt erősítette, hogy Romániában nagy méretű a reformok útján az előbbre lépés, hogy gazdasági stabilitás tapasztalható, az európai jog- és értékrend van kialakulóban, ezalatt "idehaza botcsinálta politikusok azt a látszatot próbálták kelteni, ami senkinek sem jó." - Verestóy magyarázkodott: a titkosszolgálatot felügyelő bizottság megvitatta ezt a dokumentumot, de nem az ő jelenlétében. Verestóy amint hazaért, azonnal elmondta, hogy a bizottság feladata nem egyéb, mint a SRI tevékenységének felügyelete. Verestóy rámutatott: az úgynevezett jelentés a 18. oldalától kezdődően csúsztatás, elsősorban azért, mert a bizottság ebben az ügyben meghaladta hatáskörét. Verestóy javasolta, hogy ezt a néhány oldalt fogalmazzák újra, a valóságnak megfelelően. Az újságíró közbevezette: Stan, a bizottság elnöke kitart véleménye mellett. Verestóy szerint Stan állításai, amelyeket közzétett, nem többek fikcióknál. Az újságíró emlékeztetett: Iliescu államfő sem mondott sokkal mást, mint Stan. Verestóy ezt is megmagyarázta: "Az elnök és mások kijelentései egy politikai játék építőkockái." Hozzátette: Amik viszont fontosak, azok a politikai dokumentumok, köztük a nemzetbiztonsági stratégia, amelyet a Legfelső Védelmi Tanács fogadott el, és amelynek sajnos homlokegyenest ellentmond egy másik, az amelyet az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság közzétett. Európa mindkettőt nagy figyelemmel olvassa, tanulmányozza egyébként. - A Székelyudvarhelyen lezajlott tüntetésről a szenátor azt állította: a négyszáz tüntető felét nagy távolságról autóbusszal szállították a helyszínre, ami valami olyasféle akcióra emlékeztet, amelynek levét alaposan megittuk 1990 márciusában, hiszen akkor is valakik épp ilyen buszokkal vittek "lelkes" híveket Marosvásárhelyre... Verestóy leszögezte: "Nekem az az érzésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem érzi annak kellő dimenzióját, hogy mit jelent az RMDSZ egységes magyarságképviselete a romániai politikai életben. Továbbá azt sem fogja fel, hogy az RMDSZ nem lehet és nem is akar a magyarországi politikai élet tényezőjévé válni. Köztudott viszont az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök egyetlen magyar politikai erő, párt feltétel nélküli és elkötelezett híve. Amit meg is tehet magánszemélyként, de nem politikusként." /Gyarmath János: Bontsuk le a diverziót. Lássuk, mit "főztek" számunkra. Interjú Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Verestóy tehát nem lép fel a titkosszolgálatot ellenőrző bizottságban határozottan a Har-Kov jelentés ellen, továbbá magyarázatot tud adni Iliescu elnök magyarellenességének, de a székelyudvarhelyi tüntetőket és Orbán Viktor miniszterelnököt kioktatja.
2001. november 30.
Dr. Garda Dezső képviselő nov. 28-án felszólalt az ország nemzeti ünnepe alkalmával tartott ünnepi parlamenti ülésen. - Elméletileg biztosítottak számunkra bizonyos jogokat, de sajnos, nagy a szakadék az elmélet és a gyakorlat között, jelentette ki. Példaként megemlítette, hogy létezik egy törvény, amely biztosítja azt a jogot, hogy a helységnévtáblákon anyanyelven is feltüntessék a település nevét. És vannak olyan települések, ahol a polgármester nyilvánosan bejelenti, hogy nem fogja alkalmazni - és egyetlen állami hatóság sem lép közbe. Garda Dezső kitért azokra a nyilatkozatokra, hogy az államhatalom tekintélye csorbul Hargita és Kovászna megyékben. Érdekes, hogy a magas rangú tisztségviselők egyike sem fordult az ügyben legilletékesebb szervhez, az ügyészséghez - mondta a képviselő. Végezetül dr. Garda Dezső hangsúlyozta: itt akarunk élni mi is, együtt önökkel azon a vidéken, amit mi is hazának nevezünk. De mindezt jogegyenlőségben kívánjuk tenni. /Elméletileg biztosított jogok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./
2001. november 30.
Nov. 28-án Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentették be a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) megyei vezetői, hogy újra bejegyezték a 90-es évek elején az egyik legerősebb pártként számon tartott PUNR-t. Lazar Ladariu azt szeretné, ha a párt "félelmetes politikai erővé válna a megyében, s megtenné majd mindazt, amit a Vatra Romaneasca kötelessége lett volna megtenni minden területen". Dec. 8-án találkoznak a megyei elnökök Brassóban, ahol megalakítják a párt szervezési bizottságát, megválasztják az országos megbízott elnököt és a vezetőtanácsot, amely a 2002. márc. 15-ére tervezett országos konferenciáig igazgatja a pártot. A megyei szervezet sajtónyilatkozata szerint, "ma, amikor veszélyben az állam autoritása Hargita, Kovászna és részben Maros megyében, a helyhatósági törvény okozta visszásságok miatt, amikor a Székelyföldön Budapesten nyomtatott tankönyvekből tanítanak, és megkísérlik az ország enklavizálását és föderalizálását" derül ki, mekkora szükség van a PUNR-ra. Továbbá "egy dölyfös, gőgös, arrogáns kisebbség követelései miatt" kellett nekik újraszületni, különben veszélyben az alkotmány, a szuverén nemzetállam, a hivatalos nyelv... /(mózes)[Mózes Edith] : Újraéled az Egységpárt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2001. november 30.
Dec. 1-jén tartja meg fórumát a szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola december 1-jén, a szilágycsehi Református Egyházközség gyülekezeti központjában. A következő értekezések hangzanak el: dr. Kiszely István: Őstörténet - Mit adott a honfoglaló magyarság a keresztény Európának, Kocsis István: A Szent Korona misztériuma és annak időszerűsége. Mátyás kora, dr. Gidai Erzsébet: Az EU-csatlakozás gazdasági vetülete, avagy a globalizáció csapdái magyar szemszögből. Kitekintés a határon kívüli magyarság helyzetére, Molnár Kálmán esperes: Olosz Lajos emlékezete, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepi műsorban fellép a szilágycsehi vegyeskórus, és Olosz Lajos költeményeiből hangzanak el szavalatok. /Tövisháti népfőiskolai fórum szombaton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
A 18 kötetes Britannica Hungarica Világenciklopédiából 171 sorozatot ajánlott fel a határon túli magyarság számára a Britannica Hungarica Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Pungor Ernő professzor. A köteteket a Határon Túli Magyarok Hivatala juttatja el a szomszédos országok magyar közösségeihez. A megajándékozottak jegyzéke már elészült. Elsősorban olyan intézmények kapnak egy-egy sorozatot a Britannica Hungarica Enciklopédiából, ahol a legtöbben - főként fiatalabb generációk - tudják haszonnal forgatni. A felajánlott sorozatok közel fele Erdélybe kerül, Felvidékre 38, Kárpátaljára 20, Vajdaságba 12, Horvátországba 5, Szlovéniába 3, Burgenlandba 2 és a Szarajevóban élő magyarsághoz is eljut majd a közeljövőben egy sorozat. Az ajándékozók szándékának megfelelően túlnyomórészt oktatási intézmények kapják, kisebb részben oktatási- művelődési szervezetek, könyvtárak, tudományos szervezetek, illetve egyházi intézmények. Erdélyben összesen 83 intézménynél lesz forgatható a Britannica Hungarica 32 magyar tannyelvű középiskola (állami és felekezeti) kapja meg, ezen kívül tucatnyi egyházi intézmény, püspökség (katolikus, református, evangélikus és unitárius), továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke, a Partiumi Keresztyén Egyetem, a Sapientia, mindhárom tanítóképző, főiskolák, könyvtárak, tanulmányi központok, múzeumok, négy magyar könyvkiadó, hét lap szerkesztősége és több mint tíz országos civil szervezet (egyesületek, alapítványok, tudományos társaságok). Azon helységeks, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a világenciklopédiához: Arad, Barót, Brassó, Bukarest, Csíkszerda, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Szováta, Temesvár és Zilah. A Britannica Hungarica az angol nyelvű Encyclopaedia Britannica magyar változata. Ma már 32 kötetből áll az angol nyelvű sorozat, amely 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. A magyar kiadást magyar vonatkozású szócikkekkel, illetve a nagyobb összefoglalásokat magyar áttekintéssel egészítették ki. /(Guther M. Ilona): A fele Erdélybe kerül. Britannica Hungarica Enciklopédia ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2001. november 30.
Színházi vita. Jancsó Miklós színész reagált Zsehránszky István írására /Megszólaltak a mozsárágyúk, Romániai Magyar Szó, nov.6./, aki a kolozsvári magyar színház mostani igazgatója elleni alattomos támadásnak minősítette írását. Jancsó emlékeztetett: 1991-ben már elmondta: a színházi repertoárt be kell tartani, nem csak meghirdetni; olyan darabokat kell játszani, amelyeket egy kisebbségben létező színház helyzete megkövetel: fel kell vállalni vers-műsor bemutatásától kabaréig, népszínműtől klasszikusig stb. minden olyan műfajt, amilyenre igénye van a közönségnek. Ekkor kellett távoznia "művészi okokból" Lőrincz Ágnesnek, László Zsuzsának a társulattól. Mostani cikke megjelenésekor Tompa Jancsót első mérgében lefasisztázta, vádolt, rágalmazott. Közben a kolozsvári Állami Magyar Színház, ha kedve úgy tartja, hetekig semmit sem játszik, majd ha bírálni kezdik: nekilódul, előveszi előző évi darabjait, melyben a társulat egynegyede szerepel. Mi lenne, ha a Kolozsvári Magyar Színház nagyteremnek játszana, mint 89 előtt és utána még egy darabig? Megmondom: az előadások kétszer, vagy háromszor mennének. És kész. Stúdióban még lehet erőltetni az ízlésterrort. De nagy nézőtér előtt? Megbukna a teátrum úgy, ahogy van. - Ha megépül a Stúdió hátul a színház udvarán, mi lesz a Színházzal? A kolozsvári Magyar Színházzal, ahol hétfő este nagytermi előadások voltak (89 előtt), kedden kiszállás, szerdán nagyteremben előadás, csütörtökön Opera. Pénteken nagytermi. Szombaton és vasárnap szintén. Telt, vagy majdnem telt házzal. Ha valaki rákérdez az üres házra - fasiszta. Tompa Gábor a nézők után színészeket üldöz el. Ha "egy színházigazgató megalapozatlanul fasisztázik, letehetségtelenít színészeket, feljelent embereket egyfolytában, antiszemitának bélyegez-rágalmaz írásokat nyilvánosság előtt, amelyekben nyoma sincs antiszemitizmusnak, azt már nem lehet elintézni kézlegyintéssel. Az közügy. A szakmáé is. Vagy a bíróságé. De egy biztos: fasisztázással nem lehet pótolni a színházszervező munkát." /Jancsó Miklós: Dörögnek a mozsárágyúk (tűnődés Zsehránszky István "Megszólaltak a mozsárágyúk" írása kapcsán is, Romániai Magyar Szó, 2001. nov.6.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2001. november 30.
1908-ban indult a római katolikus polgári leányiskola, első és második osztályával. A Miasszonyunkról (Notre Dame) nevezett szegény iskolanővérek jelszava volt: "Magyar katolikus nőket akarunk nevelni". Ebből a szerény iskolából fejlődött ki a Marianum elegáns otthona. 1911. dec. 8-án szentelte fel Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök Marianumot, a Római Katolikus Leánynevelőintézetet. Az épület Kolozsvár büszkesége lett. A 120 helyiségből álló iskolakomplexumban négyosztályos elemi, négy párhuzamos osztályú polgári leányiskola, egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam, hároméves női felső kereskedelmi iskola, háztartási iskola és a leánygimnázium működött. A lelki nevelés mellett az itt tanuló leányok testi fejlődésére is gondoltak: tenisz- és korcsolyapályát létesítettek. Az érettségi után továbbtanulhattak a kereskedelmi akadémiákon és a kereskedelmi iskolai tanárképzőben. Az iskolaalapító főpap, Hirschler József a kolozsvári római katolikus egyházközség iskolaszéke elnökeként segítette az oktató-nevelő munkát. A hatalomváltozás után, 1923-ban az egyéves kereskedelmi tanfolyam megszűnt, a hároméves kereskedelmi iskola négyévesre bővült, a polgári iskola és a leánygimnázium pedig líceummá egyesült. A Marianumot 1948-ban államosították. Az elvétel után költözött ide a Bolyai Tudományegyetem. Ma az egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Kara (Filológia) működik itt. /Sas Péter: 90 éves a Marianum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
A tavaly Kolozsváron alakult Baldover Irodalmi Kör nov. 29-én újrakezdte tevékenységét, a Korunk kávéházban. Az irodalmi est meghívottját, Ágoston Vilmos erdélyi származású gödöllői esszéírót Balázs Imre József kérdezte a "visszacsatolt irodalomról". Ágoston Vilmos arról beszélt, megvalósulhat-e a magyarországi és az erdélyi magyar irodalomtudat egymásratalálása? Az erdélyi magyar irodalomhoz való magyarországi viszonyulás a transzilvanizmus eszmevilágára vezethető vissza. A Trianon utáni, bezárkózva védekező magatartás Erdélyben merev irodalmi egységet teremtett. Ennek a nyomait egyesek ma is felfedezni vélik, az elzárkózási modell viszont élet- és versenyképtelen. Erdélyben is, Magyarországon is adnak ki a határ túloldalán élő írók műveiből, közös vállalkozások indulnak, közösen indítanak lapot, vagy szerveznek műsorokat. Ágoston Vilmos szerint a magyar irodalom egységes, az "erdélyiség" pedig valami értékes többletet jelent benne. Egyed Péter szerint Ágoston Vilmos egyfajta kulturális mintát határozott meg, s ezt a mintát ma mindenkinek ismernie kell. /Kónya Klára: Smith-Kovács Pisti és az irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
Nagybányán néhány hete díszes kovácsoltvas keretbe foglalt egyszerű kőoszlop áll a Virághegy alatt. Az emlékmű a városban elhunyt első és második világháborús áldozatok emlékét őrzi. Az evangélikus temető sarkában eltemetett német és magyar katonákra már csak néhány idősebb ember emlékszik a városban. 1950-ben az anyakönyveket is elvitték, úgyhogy ezekben sem tud utánanézni, mondta Köncze G. Árpád evangélikus lelkész. A honfoglalás 1100. évfordulóján facsemetékkel ültették körbe a sírhantok helyét - ma egy áll a tizenegy fenyő közül. Volt egy olyan elképzelés is, hogy négy fenyőfa vegye körül az emlékművet. A fekete sírkő hátára felvésették a következő magyar és német nyelvű szöveget: Német és magyar I-II. világháborús hősök emlékére!- A vidék legújabbkori történelmében először Koltón avattak világháborús emlékművet, 1999 őszén: a Pákai Ferenc szilágykrasznai tanár által faragott kopjafa és emlékharang előtt sziklatömbbe ágyazott bronztábla őrzi a 36 koltói és katalini hősi halott nevét. 2000 júliusában Szinérváralján újították fel a református temetőben már évtizedek óta kallódó I. világháborús emlékművet. A faragott kőtömb és díszsírhely a környéken (Nagysikárlón, Váralján és Ilobabányán) elesett magyar katonahősök, a II. Székely Hadosztály emlékét vigyázza. /Dávid Lajos: Fenyő és obeliszk. Világháborús emlékmű az evangélikus temetőben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./
2001. november 30.
Nagy Ödön nem tartozik a gyakran kiállítással jelentkező alkotók közé, Csíkszeredában mindössze háromszor rendezett egyéni tárlatot. Most Nagy Ödön szobrász festményeivel jelentkezett. Legjobb képe a Kőrösi Csoma Sándor emlékére című. /Szatmári László: Polifon bizonyosság. Nagy Ödön csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./
2001. november 30.
A pesszimista becslések szerint 2050-re 6,5 millióra csökkenne ugyanis Magyarország lakosainak száma, ha a jelenlegi tendencia nem változik. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság fejlesztésében a Kárpát-medencei munkáskezekre is számít. - Orbán Viktor kormányfő elnökletével és Cseh Szombathy László professzor szakmai irányításával 1999-ben a népesedéspolitikai koncepció kialakítását irányító ad hoc bizottság alakult. A kormány idei jún. 26-i ülésén egy negyedévente ülésező Nemzeti Népesedési Kormánybizottság felállítása mellett döntött. A bizottság november elején tartotta meg első ülését. Tagjai: Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sport, Matolcsy György gazdasági, Mikola István egészségügyi, Pálinkás József oktatási, Pintér Sándor belügy-, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, vezetője pedig maga a miniszterelnök, Orbán Viktor. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az alakuló ülést követő tájékoztatón kijelentette: a bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb gondjára kell megoldást találnia. Sajtóinformációk szerint a bizottság asztalán fekszik egy olyan tanulmánykötet, amely a lehetséges variációkat modellezve gyakorlatilag kijelöli azt az egyetlen reálisan járható utat, amellyel 2005-re is tartható lenne a mai 10 milliós lélekszám. Ehhez arra lenne szükség, hogy az átlagéletkor addigra fokozatosan meghaladja a 80 évet, a gyermekszületések száma pedig elérje az egyszerű reprodukciós szintet, ehhez valamennyi szülőképes nőnek legalább két gyermeket kellene vállalnia. A Magyarországra évente bevándorlók számát pedig tartósan 20 ezerre kellene emelni. A jelenlegi adatok tükrében a tanulmánykötet vázolta helyzet eléréséig sokat kell javítani a magyar lakosság színvonalán. Az átlagéletkor a férfiaknál 66,34, a nőknél 74,24 volt 1999-ben, ez messze elmarad mind a tanulmány számadataitól, mind pedig az Európai Uniós átlagtól: férfiak 74,84, nők 81,24. A reprodukciós szint pedig 1,3 az áhított 2 helyett (magyarul egy anyának átlagosan 1,3 gyermeke születik), a "népességszaporulat" indexe pedig -3,1 volt 2001. január és augusztus között. - A Magyar Szocialista Párt előbb a hazai munkanélküliek támogatását látta igazoltnak, az MDF és a MIÉP egyetértett azzal, hogy ösztönözzék a bevándorlást, de csupán a határon túli magyarok körében. Orbán Viktor kijelentette: nem kívánja bátorítani a Magyarországra való tömeges betelepülést, illetve bevándorlást. A kormányfő azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenlegi szintjének fenntartására a mostaninál több munkáskézre lesz szükség, amelyet elsősorban a Kárpát-medencei népesség adhat hazánk számára. /Vass Enikő: Nem hal ki a magyar. Népesedési kormánybizottság gondozza a magyar lakosok számát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2001. november 30.
Méltó túlélés címmel Páskándi Géza Kossuth-díjas író 1978 és 1995 között írt tanulmányait, esszéit, leveleit gyűjtötte kötetbe a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, a könyv bemutatóját nov. 30-án tartják Budapesten. A kötetet összeállította, válogatta és az előszót írta: Páskándiné Sebők Anna, szerkesztette: Szakolczay Lajos. Páskándi Géza /Szatmárhegy, 1933. máj. 18. - Budapest, 1995. máj. 19./ költő, író, drámaíró 1974-ben áttelepült Magyarországra. Ezekben az írásaiban a kor és a magyar közélet heves vitákat kiváltó kérdéseivel foglalkozott. Többek között a Korfordulóvita (1991), a Kolozsvári ötvenhatos napok - részlet egy készülő regényből (1992), az 1993-ból származó Év eleji levél, avagy a vízpart szól áradás előtt - Levél Esterházy Péternek, A logika erkölcséről - Levél Václav Havelnek (1993), a Zúg -e majd a vadkenderes - Levél Konrád Györgynek (1994), valamint A szabadság nem politikai téma, a szabadság: ösztön (1995) című írás. /Méltó túlélés - Páskándi Géza posztumusz esszékötetének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2001. december 1.
A francia nemzetgyűlés elnökénél tett nov. 30-i látogatása során Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: miután történelmének alakulását az utóbbi évtizedekben a nagyhatalmak határozták meg, Romániát nem szabad az EU-ba való integrálódás akadályozásával büntetni. Nastase nagyra értékelte Franciaország szellemi támogatását, amelytől konkrét eredményeket remél. Raymond Forni, a francia nemzetgyűlés elnöke kifejezte reményét, hogy Románia minél hamarabb bekerül az EU-ba, és a kijelentette: a demokrácia megerősítése érdekében parlamenti úton készek támogatni a román hatóságokat. /Franciaországban Adrian Nastase. Ne büntessék Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
