A Kibéden élő, elsősorban népmesegyűjteményei, saját meséi, rovásírás-kutatása és fordításai alapján ismert Ráduly János most gyermekverskötettel /Verstánc/ rukkolt elő. A kötetet Molnos Zoltán illusztrálta. /Zsidó Ferenc: Verstánc. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
2001. december 14.
1675-ben Kájoni János ferences szerzetes polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Nyomdájában először a Cantionale Catholicum című énekeskönyvet nyomtatta ki 1676-ban. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. A Csíki Székely Múzeumban a csíksomlyói ferences nyomda létesítésének 325 éves évfordulójára kiállítást rendeznek, a kiállítást dec. 15-én nyílik. A kiállításon megtekinthető, többek között, Kájoni kézisajtója is, amelyet a rendezők a kolozsvári múzeumtól kaptak kölcsön. /A csíksomlyói nyomda 325. évfordulója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
2001. december 14.
A magyarországi népszámláláskor alig több mint tíz százalék volt azok aránya, akik a vallási hovatartozásra vonatkozó, önként megválaszolható kérdésre nem kívántak felelni - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, úgynevezett képviseleti minta alapján kimutatott előzetes adataiból. A vallást megjelölők 69 százaléka (az egész népesség 52 százaléka) római katolikusnak vallotta magát, 21 százalékuk (a teljes népesség 14 százaléka) a református, 4 százalékuk (az egész népességhez viszonyítva 3 százalék) pedig az evangélikus vallást jelölte meg. A többi egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozók aránya a vallást megjelölők körében némileg több mint 5, a népesség egészében pedig 4 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy mind a négy nagy történelmi egyház népességen belüli viszonylatában aránybeli visszaesés tapasztalható az 1920-as, 1930-as és 1949-es adatokhoz képest. A római katolikusok aránya például a most kimutatott 52 százalékkal szemben 1920-ban és 1930-ban meghaladta a 60 százalékot, 1949-ben pedig csaknem elérte a 70 százalékot. / Vallási hovatartozás a magyar népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. december 15.
Markó Béla hangsúlyozta: a kormánypárttal, az SZDP-vel az együttműködés hasznos volt abból a szempontból, hogy stabilitást lehetett teremteni Romániában. A politikai stabilitás hozzájárult például ahhoz is, hogy Romániával szemben az Európai Unió jövő év elejétől feloldotta a vízumkényszert. Az év második felében azonban a magyarellenes megnyilvánulások rendkívül megszaporodtak. Markó leszögezte: a programjában demokratikus Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt főbenjáró politikai bűnt követett el azzal, hogy a nemzetiségi kérdést felhasználta a politikai konfrontációban. A kormány és az ellenzék a magyarellenességben igyekezett túllicitálni egymást. Markó szerint súlyos, következményei lennének, ha az RMDSZ nem folytatja az együttműködést az SZDP-vel: ez megváltoztatná a román politikai élet irányát, instabillá tenné azt. Ha az SZDP hajlandó a magyarellenes áramlatokat visszaszorítani, ha készek megoldást kínálni az egyházi ingatlanok kérdésében és más megoldatlan problémákban, akkor semmiféle elvi akadálya nincs az együttműködés folytatásának - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Gózon István (MTI): Sikerült politikai stabilitást teremteni Romániában. Markó Béla az SZDP-vel való együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Ha a két kormány között nem lesznek kommunikációs problémák, a következő hetekben sikerülhet megoldást találni a kedvezménytörvény ügyében - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Dec. 14-én bejelentették, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár hamarosan találkozik egymással a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalások folytatása érdekében. Világossá vált, melyek azok az érzékeny pontok, ahol - hogyha a magyar kormány elfogad megfelelő megoldásokat - meg lehet egyezni - jelentette ki Markó Béla. Ezek között elsősorban a munkavállalás kérdését említette. Ha nem lesznek kommunikációs problémák a két kormány között, akkor az elkövetkező hetekben lesz megoldás - fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Kommunikációval megoldódhatnak a státusgondok. Magyarország hajlik a kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Adrian Nastase kormányfő figyelmeztette mindazokat, akik Románia regiókra való felosztásával kapcsolatban további megbeszéléseket kívánnak tartani, hogy ellenük a törvény szigorával lépnek fel. Dec. 14-i videokonferenciáján Adrian Nastase kijelentette, hogy utoljára beszél erről a témáról, amely szerinte összefüggésben áll a magyarok státustörvényével. /Nastase elutasítja a regionalizmust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
A legutóbbi kormányülésen elfogadták a 2001/10-es törvény módosítását: ebbe új fejezetet építettek be, amely a kivitelezéssel kapcsolatos felelősségre vonást írja elő. Az 1945-ben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályozása három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot von maga után, míg az igazoló dokumentáció hiányában kitöltött tulajdonjog-változtatási felhatalmazás esetében a büntetés három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel jár. Ugyanakkor sürgősségi kormányrendelettel módosították az 1991/21-es törvény román állampolgársághoz való jogra vonatkozó előírásait is. Eszerint hat hónapon belül egységes procedúrát tesznek kötelezővé a valamilyen okból román állampolgárságot vesztett személyek esetében. Az intézkedésre a schengeni térségben érvénybe lépett vízummentesség nyomán került sor. /Módosították az ingatlantörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szenátora dec. 14-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: a HarKov-ügy kapcsán kirobbant vitát és a Memorandum-ügyet a Ioan Rus belügyminiszter által nyilvánosságra hozott Kiáltványt Erdélyért című dokumentum provokálta ki. Norica Nicolai szerint a HarKov-ügy kapcsán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek mást, mint a "nacionalista diskurzusokkal történő játszadozást", amelynek célja elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról. Szerinte egyetlen olyan irat sincs, amely bizonyítaná, hogy a román állam elvesztette volna fennhatóságát a két megye fölött. /(k. o.): Rus okolható a botrányokért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
A CURS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a román állampolgárok 61 százaléka vélekedik úgy, hogy több parlamenti pártot fel kellene oszlatni. A nézetet osztók 44 %-a százaléka a Nagy-Románia Pártot (PRM), 37 %-a az RMDSZ-t tiltaná be elsőként. A válaszadók úgy érveltek, hogy a PRM szélsőséges és nacionalista, az RMDSZ pedig szintén szélsőséges, továbbá nemzetellenes szervezet. A felmérés bemutatói szerint ennek oka, hogy a két alakulat többször is politikai vihart kavart, amit a lakosság elítél. A Nagy-Románia-szimpatizánsok kivétel nélkül az RMDSZ-t tették első helyre azon betiltandók közül, őket a liberálisok (PNL) követik 61 százalékkal. Abban az esetben, ha következő héten lenne az elnökválasztás, a lakosság 46 %-a a jelenlegi kormányfőt ültetné az elnöki székbe, őt követi Traian Basescu és Corneliu Vadim Tudor 19-19 százalékkal. A kommunista időszakban elkobzott javak teljes visszaszolgáltatását 36 % támogatja, a részleges visszaszolgáltatás híve a válaszadók 40 %-a, míg 10 százalék szerint semmit sem kell visszaszolgáltatni az államosított javakból. /Lázár Lehel: Betiltandó pártok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Szeretném, ha ez a rendezvény javítaná azt az intoleranciaképet, amely Kolozsvárról elterjedt, hiszen a kolozsvári társadalom valójában toleráns és normális - mondotta Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter a minisztérium által szervezett december 18-i Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. A rendezvénysorozat második napján, dec. 14-én kezdődött a Nemzeti kisebbségek a román társadalomban című fórum, amelyen a különböző etnikumok küldöttei hangot adtak elégedettségüknek, felsorolva a saját közösségük által elért eredményeket, de elpanaszolták nehézségeiket is. Haller István szólalt fel a Pro Európa Liga részéről, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Románia még mindig nem ismerte el annak az 1970-ben törvény által elfogadott nemzetközi egyezménynek a 14. cikkelyét, amely kimondja: az aláíró kormányok el kell ismerjék az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy egyéni panasszal fordulhassanak az ENSZ diszkriminációellenes bizottságához, amennyiben áldozatnak tekintik magukat. Habár Románia aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó Chartát, ezt a mai napig nem ratifikálta, így törvényileg nem lehet szabályozni a kisebbségek nyelvhasználatát. Románia 1993-ban az Európa Tanács felé tett ígérete szerint vállalta az egyházi javak visszaszolgáltatását, ennek ellenére lassan 2002-t írunk és ez a lépés még nem történt meg, sőt az eddig megszületett törvények diszkriminatívak. Stefan Buciuta, az Ukrán Szövetség alelnöke felszólalásában vehemensen támadta az Oktatási és a Tájékoztatási Minisztériumot, mondván: az ukrán nemzetiség számára nem biztosítják az anyanyelven való oktatást, és sem a helyi, vagy megyei kormányzatokban, sem legfelsőbb szinten nincsenek képviselve, holott, például Máramaros megyében az ukránok számaránya eléri a 6,8 százalékot. /Köllő Katalin: Terítéken a kisebbségek gondjai. Etnikumok ünnepe Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Kirsch Attila, a Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének elnöke nyitotta meg Marosvásárhelyen, dec. 14-én a Bolyai Jánosra való ünnepi megemlékezést az iskola dísztermében. Csegzi Sándor alpolgármester ismertette a 2002-ben a Román illetve a Magyar Tudományos Akadémia szintjén megszervezendő tudományos értekezletet, a művésztábor folytatását. /A Bolyai-évre készülve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2001. december 15.
Kolozsváron működik a Diakónia Keresztyén Alapítvány Otthoni Betegápolási Szolgálata. Munkájukat az intézmény vezetője, dr. Sárosi Artúr igazgató és munkatársai mutatták be. Tevékenységüket 1993-ban kezdték, 1996-ban kapták meg a minisztériumi engedélyt, amelynek alapján immár hivatalosan működnek. Idén áprilisban megalakult a református egyházkerület által létrehozott alapítvány. Munkájukat három szakképzett egészségügyi nővérrel és három gondozónővérrel végzik. Jelenleg százhúsz gondozottuk van. Biztosítják az ápoláshoz szükséges eszközök nagy részét: kötszereket, fertőtlenítőszereket, kenőcsöket, egyéb anyagokat. Alkalmazottaink besegíthetnek a gyógyszerek megvásárlásába, esetleg házhoz szállításába is. Sokan elvándorolnak, és itt maradnak magukra az öregek. Nagyon fontos a gondoskodás lelki háttere is, ami biztonságérzetet nyújt a segítségre szoruló számára. Most épül egy gondozóotthonunk, ahova a huszonnégy órás gondozást igénylők kerülnek majd. Szeretnénk létrehozni egy idősek napközi otthonát, ahova azokat a rászorulókat hoznák be családtagjaik, akiket nem lehet egyedül hagyni. /Ördög I. Béla: Gyógyító keresztyéni küldetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2001. december 15.
A magyarországi Erdélyi Szövetség december 13-án a csángókat ért újabb hatósági zaklatások, a magyar nyelvhasználatukat akadályozó újabb intézkedések elleni tiltakozásként állásfoglalást fogadott el, melyben a csángók önazonosságának természetes, törvényes és biztonságos érvényesítéséért szállnak síkra. Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette, hogy a csángók önazonosságának megőrzése érdekében tett lépéseket építő, jogszerű folyamatnak tekintik, és támogatják e törekvéseket. A sajtótájékoztatón kitértek a Csíkszeredában október 5-6-án megrendezett Csángómagyar önazonosság nevű - közösségi és szakmai tanácskozás munkálataira, bejelentve, hogy a tanácskozás eredményeinek összegezése alapján jövő év februárjában Magyarországon tartják a második tanácskozást, szélesebb körben. Szándékaik szerint ez alkalommal nemcsak a csángómagyar civil szervezeteket hívják meg, hanem azokat a magyarországi civil szervezeteket is, amelyek tevékenységükkel a nemzeti összefogás és a nemzeti felelősségvállalás erősítését szolgálják. Az Erdélyi Szövetség elnöksége támogatta azt a tüntetést, amelyet az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezett december 14-én a budapesti román nagykövetség előtt, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a csángók helyzetére. /(Guther M. Ilona): Anyaországi állásfoglalás a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2001. december 15.
Dec. 7-8-án tartották Kolozsváron a IV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát. Matematikából három, informatikából tizenöt versenyző vállalta a megmérettetést. Az előadások nagy része színvonalas volt, mindennek hátterében rengeteg kutatómunka állt. /Buzogány László: IV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Józsa Csaba, a rendezvény egyik szervezője közölte: 320 diák versenyzett 220 dolgozattal, összesen 25 részlegen. A nyolcvan elbíráló közül 15 tanár Magyarországról jött. /JBN: És véget ért... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Idén is tető alá hozták Kolozsváron a magyar újságíró hallgatók tudományos konferenciáját. A rendezvény lehetőséget nyújtott az utolsó éves hallgatók államvizsga-dolgozatainak bemutatására. A harmadévesek körében Balázs Ferenc bizonyult a legkedveltebb témának, de írtak Szabó Dezsőről, Illyés Gyuláról, Tamásiról, a média és agresszivitás viszonyának kérdéséről is. /Mészely Réka: Az újságírók is tudnak írni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
December 13-án a kolozsvári Állami Magyar Opera két kortárs operát tűzött műsorára: Demény Attila: Parafarm című egyfelvonásos operáját, melyet már láthatott a közönség, és a Bevégezetlen ragozás címűt, ez premier Kolozsváron. Incze Gergely Katalin karmester emlékeztetett: 1992-ben mutatta be a Magyar Opera Demény Attila Parafarm című operáját. Ez a mű kimondottan erre a nagyszabású és színháztörténetileg kiemelkedő fontosságú eseménysorozatra készült. A bemutatót a szerző maga vezényelte. Lászlóffy Zsolt, a Bevégezetlen ragozás című opera karmestere elmondta, hogy a mű hat énekesre és hét hangszeresre íródott. /Hintós Diana: Kortárs operák bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Kallós Zoltán megkapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést /ez a tizenharmadik kitüntetése/. Előzőleg felhívták, hogy elfogadja-e, mert egyesek fenntartással viseltetnek e díj iránt, ugyanis az első Corvin-lánc díjazás a negyvenes években, Horthy Miklós és az akkori oktatási miniszter javaslatára indult el, ők alapították a díjat. Kallós viszont arra emlékezik, hogy Horthy idején a Református Kollégiumban, Kolozsváron, kötelező módon román nyelvoktatásban részesültek. Ezért természetesen elfogadta a kitüntetést, hiszen kötelességének érzi tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik. Kolozsváron, a Református Kollégiumba könyvtárában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című kötete, ez nagy hatással volt rá, elhatározta, hogy egyszer eljut ezekhez az emberekhez. Kallós bekerült a Zeneakadémiára, s miután negyedéven kizárták onnan, Jagamas János tanácsára elment Moldvába tanítani. Akkor volt vagy hetven magyar iskola Moldvában, és létezett egy tanítóképző részleg is Bákóban, s a magyar tanítóképzősök Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra, ahol ő is tanítottam. Lészpedről rendszeresen járt gyűjteni a többi csángó faluba is. Kiváló nótafák voltak, az egyiket például most javasolják a Magyar Népművészet Mestere címre: Demeter Antiné Jánó Annát Lészpedről, aki most hetvenöt éves. Most készít vele egy meséskötetet, körülbelül 25-30 sámánisztikus mesét, 8-10 balladának a meseváltozatát, és 10-15 Krisztus-legendát jegyzett fel tőle. Volt egy periódus a Ceausescu-időszakban, amikor nyolc évig nem lehetett odajárni, 1980-tól 1989-ig. - A Corvin-lánccal jelölhet egy ösztöndíjast. Kallós Szép Gyulát jelöli, hogy folytassa az ő munkáját. Szép Gyulával tíz éve együtt dolgozik. /Köllő Katalin: Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2001. december 15.
Megjelent a Bekecsalja, a nyárádszeredai Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint a helyi RMDSZ-szervezet kiadványa VII. évfolyamának 4. száma. Török Elek írt Nyárádgálfalva fél évezredes történetéről, míg Gligor Róbert László a Nyomát közösségének múltjáról és jelenéről. A magyar nyelvű erdélyi mezőgazdasági felsőoktatásról dr. Tamás Lajos és dr. Jakab Sámuel cikkezett. /(lokodi): Bekecsalja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2001. december 15.
A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2001. december 15.
Immár a Lázári Polgármesteri Hivatalnak is van saját önkormányzati lapja. Gyulai Miklós már régóta javaslatot tett egy helyi újság megjelentetésére. A lapot a község kultúrfelelőse, Képíró Ágota szerkeszti, és a tervek szerint évi három-négy alkalommal fog megjelenni. /(fodor): Új önkormányzati lap: Megjelent a Lázári Szemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 15./
2001. december 15.
Nagy elismeréssel méltatta Randolph L. Braham (a New York-i Egyetem professzora) Tibori Szabó Zoltán könyvét /Élet és halál mezsgyéjén. Kolozsvár, Minerva Művelődési Egyesület, 2001/. Ebben a szerző az erdélyi zsidóság tragédiájáról írt. A második bécsi döntéssel visszatért Észak-Erdélyben 164 ezer zsidó élt. A magyarok kezén marad zsidók sokkal rosszabb sorsra jutottak, mint a hagyományosan idegengyűlölőnek és antiszemitának tartott románokén maradt hittársaik. A dél-erdélyi zsidóság csaknem érintetlenül megmenekült, Észak-Erdély zsidósága Auschwitzban kötött ki. Ezen ellentmondásos helyzetet vette számba a "nagy tiszteletnek örvendő erdélyi újságíró, Tibori Szabó Zoltán". Tibori Szabó tanulmánya cáfolta román nacionalisták beszámolóit, amelyeknek célja a Ion Antonescu marsall nácibarát rezsimje által a második világháború idején elkövetett gyilkosságok szőnyeg alá seprése. Miközben rögzítette a magyarok felelősségét közel 600 ezer zsidó megsemmisítéséért, leleplezte a románok "humanizmusát" a magyarok "barbárságával" szembeállító román nacionalistáknak próbálkozásait. Az Antonescu rehabilitációjáért küzdő románok már az 1980-as évek közepétől kezdődően nagyjából két idős és személyesen érdekelt egyén kitalált mentési akcióira alapoztak. Ezek dr. Mosche Carmilly-Weinberger, Erdély fővárosa, Kolozsvár kisszámú neológ hitközségének egykori főrabbija, illetve Raoul Sorban román festő és egyetemi tanár, akit 1986 novemberében Népek Igazának ismertek el, s aki később Antonescu rehabilitálásának bajnokává vált. Az említett két személy által kreált mítoszok és legendák leleplezésével Tibori Szabó a történelmi igazságot segítette. A könyv többnyelvű könyv- és cikkbibliográfiát is tartalmaz, amely az 1984 és 2000 között Romániában megjelent, a magyar holocausttal foglalkozó írásokat veszi számba. /Randolph L. Braham (a New York-i Egyetem professzora): Élet és halál mezsgyéjén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Napvilágot látott Sebestyén Péter: Agapétól Zsoltárig - Teológiai címszavak és kifejezések kisszótára /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001./ című munkája. /Agapétól Zsoltárig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Sebestyén Péter teológiai címszavak és kifejezések kisszótára, ám ténylegesen miniesszéket tartalmaz. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 16.
Az Erdélyi Püspökséget 1009-ben alapította Szent István király, ebből a századból való a Gyulafehérváron épült első székesegyház is. Ennek helyén létesült a második katedrális is, amelyet valószínűleg Szent László király uralkodása alatt kezdek építeni. A történelem során többször kárt szenvedett és átépítették, így nyerte el mai formáját a gyulafehérvári székesegyház. Több történelmi személyiség nyugszik a templomban, így Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond és Izabella királyné, I. Rákóczi György fejedelem és Martinuzzi György bíboros. A Gyulafehérvári Egyházmegyének - a 2000. évben megjelent jubileumi sematizmus szerint - 500 ezer híve van, 304 temploma, ebből 258 plébániatemplom, 350 papja /közülük 43 nyugdíjas, 111 fő pedig 40 évnél fiatalabb/. /Czoborczy Bence: A Gyulafehérvári Egyházmegyében. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./
2001. december 16.
Csíkszereda Árpád-kori település, de az ősi múlt ellenére a város központjában szinte csak modern épületek találhatók, ami a Ceausescu-rendszer eredménye. Üdítő kivétel a XVIII. században épült Szent Kereszt-templom, amely már régóta kicsinyek bizonyult. Az épület mögött több mint két évtizede áll az ideiglenes jelleggel épített ún. deszkatemplom. Ennek helyére Makovecz Imre és Bogos Ernő új templomot tervezett, ez lesz a Magyarok Nagyasszonya és a Magyar Szentek temploma. Az új templom jurta-alakú lesz, a fény az üvegkupolán át vetődik az oltárra, s onnan megvilágítja a teljes belső teret. Az alagsorban lesz három tanterem, konyha és több közös helyiség. Csíkszereda főutcájának másik végén épül a másik modern templom, a Szent Ágoston-templom. Az intenzív építkezést 1996-ban kezdték el. A templom csupasz falai között 2001 húsvétján mutatták be az első szentmisét. /Csíkszereda épülő templomai. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./
2001. december 17.
Az EU tagországok állam- és kormányfői dec. 15-én elfogadták az Európa jövőjéről szóló laekeni nyilatkozatot, amely szerint az unió következő nagyobb szabású reformját egy konvent típusú testület fogja előkészíteni. A csúcstalálkozón 10 olyan jelölt országot neveztek meg, amelyek értékelésük szerint 2004-ben készen állhatnak az uniós csatlakozásra, Románia és Bulgária nincs közöttük. Az EU-tagországok állam- és kormányfői Valéry Giscard dEstaing volt francia köztársasági elnököt nevezték ki a konvent elnökévé. A testületnek két alelnöke is lesz, Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő. A több mint száztagú konvent munkáját a laekeni EU-csúcson született megállapodás értelmében 12 fős elnökség fogja irányítani. Meghívják a konventbe a tagjelölteket is, amelyek ugyanolyan összetételben képviseltethetik magukat, mint a tagországok, vagyis egy fővel a kormány, kettővel pedig a nemzeti parlament részéről. A konvent nem döntéshozó testületként fog működni, hanem választási lehetőségeket terjeszt a tagországok elé a reformok legfontosabb kérdéseiben. Az EU tagállamaiként vehetnek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon, amennyiben a tárgyalások jelenlegi üteme változatlan marad: Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország és Ciprus állhat készen a csatlakozásra. /EU-csúcs Laekenben. Románia nincs a tíz esélyes tagjelölt között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2001. december 17.
Kolozsváron tartották a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából a tájékoztatási minisztérium által szervezett négynapos rendezvénysorozatot. A rendezvény sdec. 15-i témaköre a Kisebbségi sajtó szerepe a román médiában címet viselte. Miron Ignat képviselő, a lipován közösség küldötte hangsúlyozta, hogy a román sajtó nem nevezi meg azok nemzetiségét, akik kiemelkedő eredményeket érnek el valamely téren, ám ha valami rosszat tesznek, akkor azonnal megjelenik zárójelben az etnikum. Ivan Gheorghe roma származású helyettes államtitkár nyomatékosan felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a roma közösség megítélése szerint a közszolgálati TV Együttélés című nemzetiségi műsorának szerkesztői rasszisták és inkompetensek. A kolozsvári Interetnikus párbeszéd című lap szerkesztője Rusu Constantin nehezményezte, hogy rajtuk és a helyi magyar sajtót kivéve, egyetlen kisebbségi lap sem emelte fel a szavát annak idején a tervezett Antonescu-szobor felállítása ellen. A zárónapon, dec. 16-án sajtótájékoztatót tartottak, amelyen jelen volt Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas Románia európai integrációjáért felelős miniszter, Paul Philippi a Német Demokrata Fórum tiszteletbeli elnöke. Markó Bélát a dec. 15-i marosvásárhelyi SZKT miatt Szép Gyula ügyvezető alelnök helyettesítette. A közös nyilatkozatot az RMDSZ-en kívül, minden jelenlevő etnikum képviselője aláírta. Szép Gyula elmondta: az RMDSZ-nek volt néhány módosító javaslata, de azt nem fogadták el. A nyilatkozatban ez állt többek között: "A nemzeti kisebbségek határozottan állítják, hogy Románia teljesíti mindazokat a politikai kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott. Románia multikulturális társadalomként van elismerve, ilyen tekintetben interetnikus együttélési modellként szolgál." /Köllő Katalin: Sokszínűség napjai: az RMDSZ nem írta alá a zárónyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2001. december 17.
Ioan Rus belügyminiszter dec. 15-én visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Har-Kov-üggyel a kormány megpróbálta elterelni a figyelmet az ország valós gondjairól. Bejelentette: az ellenzéknek a Har-Kov-jelentés kapcsán benyújtott indítványára Vasile Dancu tájékoztatási miniszter fog válaszolnia parlamentben. A memorandummmal kapcsolatban a belügyminiszter figyelmeztetett: az illetékes szervek azonnal lépni fognak, mihelyt az alkotmány és a törvények megszegését tapasztalják. Rus kijelentette: Visszaállítjuk az állam fennhatóságát, de ezt nem valaki kárára tesszük. /K. O.: Rus ismét veszélyt szimatol. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
