Sokan elcsodálkoztak Nastase miniszterelnök és néhány minisztere az erdélyi "titkos" utakat lebonyolító magyarországi hivatalosságok elleni vehemens kirohanásán. A miniszterelnök majd véget vet a sok "hívatlan vendég" sétifikálásának Romániában, de legfőbbképpen Erdélyben. Igaza van a miniszterelnök úrnak, írta ironikusan Molnos Lajos, rend a lelke mindennek. És tudni kell: ki jön, miért jön - és mindent rögzíteni kell. Ezzel Nastase és köre bizonyítja, hogy most sem mások, mint uralmuk első idejében, 1990 és 1996 között. - Végre hallatta igazi hangját, énjét, az RTDP. Molnos kíváncsi arra, "hogyan fog viszonyulni a kormánypárt, például, a március 15-i ünnepségeinkhez néhány nap múlva, s hogyan fog vélekedni a nyári, hagyományos "tusványosi" találkozót illetően, amikor is, a hagyományokhoz híven, alighanem ismét sok "hívatlan" magyarországi "tényező" fog szerteszét "koslatni", "csellengeni" az országban, Erdély ősi és szent földjén?!" /Molnos Lajos: Milyen szalonnát eszünk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2001. március 9.
A határon túli magyar fiatalok együttműködési programja keretében az Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium 41 millió forintot oszt szét pályázati úton a külhoni magyar ifjúsági közösségek között. A helyi közösségek újjáéledését és megerősödését szolgáló, a határokon átívelő kulturális és szabadidős programok, valamint a már működő magyar nyelvű média támogatására kiírt pályázatok célja, hogy anyagilag is segítse a magyar ifjúsági szervezetek tevékenységét. A 100 ezertől 1 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatásra pályázatot nyújthatnak be az egyes programokban szerepet vállaló határon túli magyar történelmi egyházak is. /Támogatás ifjúsági közösségeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2001. március 9.
A Hivatalos Közlönyben megjelent a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium felépítését és működését szabályozó kormányrendelet, amely többek között a megyei felügyelőségek tevékenységi területeit, hatáskörét is kijelöli. Az országban csupán nyolc megyében maradt meg a korábbi Művelődési Felügyelőség élén a főtanácsos. A nyolc megye egyike éppen Hargita megye, ahol Váli József főtanácsost megerősítették tisztségében. A Megyei Művelődési és Egyházügyi Felügyelőség megnövekedett feladatköréről nyilatkozott Váli József. A tevékenységi terület bővült az egyházügyi kérdéskörrel: az egyházügyi államtitkárság a minisztérium keretében fog működni külön költségvetéssel. A következő lépésben - feltehetően márciusban - átalakulnak Megyei Művelődési, Műemlékvédelmi és Egyházügyi Igazgatósággá. Visszakerülnek a minisztérium és megyei felügyelőségek hatáskörébe a megyei alkotóközpontok. Hargita megyében, de Kovászna megyében is az Alkotások Háza mint intézmény jóformán megszűnt, illetve Kulturális Központtá alakult át, megváltozott feladatkörrel. Kovászna megyében még tovább mentek azzal, hogy a Művészeti Népiskolát is beolvasztották a Kulturális Központba. Ez az elképzelés Hargita megyében már megbukott, nem lehetett megvalósítani. A helyi művelődési otthonok helyzete is ingatag pillanatnyilag. A jövőben a műkincshivatal is a megyei felügyelőséghez fog tartozni. - A minisztérium idei költségvetés-tervezete szerint a tavalyihoz képest valamivel több pénz jut a kultúrára, de ez nem azt jelenti, hogy ellensúlyozhatná az inflációs hatást. A kulturális rendezvények közül a minisztérium csupán a nagyméretű, kiemelt jelentőségű és értékű rendezvényeket vállalja magára. Minden megyében meghatározott számú rendezvényt támogat a minisztérium. /Szatmári László: Megnövekedett feladatkör. Beszélgetés Váli József főtanácsossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2001. március 9.
Márc. 9-én Ki viszi át a szerelmet címmel szervez az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület a BBTE színművészeti tanszékének hallgatói közreműködésével előadói estet rendez Kolozsváron. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2001. március 9.
Márc. 8-án Kolozsváron, a Röser könyvesboltban Szilágyi Júlia irodalomkritikus bemutatta Tibori Szabó Zoltán Élet és halál mezsgyéjén - Zsidók menekülése és mentése a magyar-román határon 1940-1944 között /Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár/ című kötetét. /Élet és halál mezsgyéjén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2001. március 9.
Terényi Ede zeneszerző muzsikáját ritkán lehet hallani szülővárosában, Marosvásárhelyen. Orgonaműveinek lelkes propagálója, B. Molnár Tünde jóvoltából összeállítás hangzott el Terényi Ede zeneszerzői életművéből. A megjelenteknek élmény nyújtottak a zeneművek és B. Molnár Tünde orgonaművész előadóművészete. /Terényi Ede szerzői estje. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2001. március 9.
Márc. 1-15. között rendhagyó rendezvénysorozat színhelye Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola. Molnár Józsiás (1841. jan. 2.-1903. márc. 15.) születésének 160., az iskola alapításának 20. évfordulóját ünnepelik ez időszakban. Tisztelegnek a névadó személyiség emléke előtt, ugyanakkor ismertetik az elmúlt 20 év megvalósításait, tájékoztatott Madarász László igazgató. A rendezvények között szerepelt az Apor Péter Iskolaközponttal közösen szervezett Udvarterek 2 elnevezésű turisztikai találkozó, melyen Kovászna és Hargita megyei diákok, tanárok vettek részt. Történelmi témájú szimpózium is lesz, emellett kultúrműsor, vetélkedő, majd koszorúzás a Molnár Józsiás emlékműnél. Az iskola kiadja a Jubileumi Évkönyvet. /Koszti: Rendhagyó rendezvénysorozat. Iskolanapok a Molnár Józsiásban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 9./
2001. március 9.
Háromszék megyeközpontjának testvérvárosában, Veszprémben a márc. 15-i ünnepség díszvendége egy népes sepsiszentgyörgyi küldöttség lesz. A Hetedhét ország - hetedhét város néven meghirdetett programot a veszprémiek háromnaposra tervezték, a rendezvényen a minden, a városban tartózkodó sepsiszentgyörgyi lakos részvételére számítanak. Márc. 15-én a Dózsa György téren tartandó központi ünnepségen beszédet mond Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, a Háromszék Táncegyüttes ünnepi folklórműsorral mutatkozik be, este erdélyi táncház lesz. Márc. 16-án bemutatják Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumfilmjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást. A harmadik napon az Osonó Diákszínpad drámajátékokat mutat be, majd a táncegyüttes Váróterem című egyfelvonásos táncjátéka követezik. /Március 15. Veszprémben Sepsiszentgyörgy lesz az attrakció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./
2001. március 10.
A márc. 9-én tartott szokásos telekonferencián Adrian Nastase kormányfő beszámolt arról, hogy 10 milliárd lejt utaltak ki az árvízkárosultak azonnali megsegítésére. Ugyanakkor 277 milliárdot szánnak a károkat szenvedett megyei, községi utak rehabilitálására. Figyelmeztetett: nem valószínű, hogy a veszélyeztetett helyeken házakat épített személyek kapnak állami támogatást. Nehezményezte, hogy még mindig nem oldódott meg a földek visszaadásának kérdése. Elmondta: országos szinten a földek 80,3 százalékát, és az erdők 73,8 százalékát adták vissza. Előző esetben a birtoklevelek 74, utóbbiban pedig csupán 54 százalékát bocsátották ki. A kormányfő bejelentette: mivel a sajtó keményen kritizálta az elfogadott idegenrendészeti, illetve titokvédelmi törvényeket, előfordulhat, hogy Ion Iliescu államfő visszaküldheti azt a parlamentek újratárgyalás végett. - Márc. 9-én Ion Iliescu azt nyilatkozta, hogy a hatóságoknak nem áll szándékában mereven kezelni az állampolgároknak az információhoz való hozzájutás jogát. Hozzátette: elemzi a törvényt, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy módosításokra van szükség, akkor visszaküldi azt a parlamentbe. /K. O.: Iliescu államfő visszaküldheti az idegenrendészeti és titokvédelmi törvényeket a parlamentnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke közleményében felkérte a civil társadalmat, hogy emelje fel hangját az idegenrendészeti és titokvédelmi törvény újratárgyalása érdekében, ugyanis e törvény termékeny talajt biztosíthat a szólásszabadság ellen fellépő erők tevékenységéhez. A törvénynek besúgásra buzdító kicsengése is van, ez pedig egy besúgóhálózat kialakulásához vezethet. /Visszaélésektől tart a DP A jogszabályok újratárgyalását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Románia és Magyarország felújítja a Magyarországról származó sertés- és baromfihús importjával kapcsolatos probléma megoldásáról folytatott tárgyalásokat. Márc. 7-én Bukarestben tárgyaltak a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) illetékes helyettes államtitkárai, s ennek a találkozónak a keretében vitatták meg a kérdést. A magyar fél megerősítette, hogy Magyarország idén január elsejétől megszüntette egyes román ipari fogyasztási termékek esetében a behozatali kvótát. Románia 1999. júl. 1-jétől - a román belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozva - felfüggesztette a Magyarországról származó sertés- és baromfihús behozatalának kedvezményes CEFTA-vámját. A bukaresti találkozón részt vett magyar küldöttség kedden kétoldalú megbeszéléseket folytatott a házigazdákkal. /Felújítják a magyar-román CEFTA-tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
A kormány jelenlegi elképzelése szerint az elkövetkező tíz évben nem épül autópálya Erdélyben - derül ki abból a pályaépítési programból, amelynek részleteit márc. 8-án ismertette a román sajtó. A programot előterjesztő Miron Mitrea közlekedési miniszter szerint a román autópálya építési program gerincét a 4. összeurópai közlekedési folyosó képezi majd. Első lépésként a Bukarest és Ploiesti közötti 70 kilométeres autósztráda épülne meg, ami 350 millió dolláros beruházást igényel. Ezt követné a bukaresti körgyűrű ötven kilométeres északi szakaszának megépítése 250 millió dollárból, majd a Lugos és Nagylak közötti 120 kilométeres autósztráda, amihez 560 millió dollárra lesz szükség. Ezek kivitelezését a tárca szándékai szerint az elkövetkező négy évben kezdik meg. A folytatás a Comarnic és Brassó közötti 65 kilométeres, 319 millió dollár értékű sztráda, a Nagyszeben és Lugos közötti 210 kilométernyi 735 millió dolláros sztrádaszakasz, valamint a Brassó és Segesvár közötti 110 kilométeres útvonal 165 millió dollárért kiépítendő négy sávja lenne. Ezzel Nagylak és Konstanca között - a 4. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának teljes hosszában - nagy sebességű forgalom lebonyolítására alkalmas útvonal jön létre. A tíz évre tervezett első szakasz következő fázisaiban szándékoznak kiépíteni a Cornetu-Brassó autósztrádát és a bukaresti körgyűrű déli szakaszának első nyomvonalát, továbbá a Nagyszeben és Lugos közötti sztráda második nyomvonalát, valamint a 9. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának kiegészítéseit, illetve a 4. közlekedési folyosó többi részét. Áprilisban kezdik meg a Bukarest és Cernavoda közötti autósztráda építését, amit a román kormány, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió finanszíroz közösen. /Nem épül autópálya Erdélyben Mitrea: Először a Bukarest-Ploiesti szakasz épülne meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Hat leváltás készül és mind a hat magyar vonatkozású - jelentette ki Puskás Bálint szenátor sajtótájékoztatóján. Neveket nem akart közölni, noha beismerte, hogy ez hatástalan védekezés, lista ugyanis készült: az RMDSZ összeírta azokat az intézményvezetőket, akiknek leváltásáról szakmai okokból egyáltalán nem lehet szó, és ezt átadta a kormánypártnak, de az eddigi tapasztalat szerint éppen a megnevezett személyeket menesztették. Volt ugyan egy szóbeli egyezség a TDRP és az RMDSZ között, de ezt nem tartják be. /(demeter): Hat leváltás készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
Keserű Fodor Sándor Egyre javul című cikke /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./, aki a sorozatos sikertelenség miatt nem csupán a tájbasimuló RMDSZ-t veszi elő, hanem pártállástól függetlenül támadja a magyarországi politikusokat, és kétségbe vonja a magyar kormány külügyi államtitkárának véleményét is. "Nem tisztem Németh Zsolt megvédése, annál is inkább, mert nem tartom sportszerűnek a romániai magyar közéletbe való gyakori és kemény beavatkozásait." - írta Szatmári Tibor. Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés Külügyi Bizottsága márc. 7-i ülésén eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket, és újra kijelentette, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek "lélektani környezete" kedvező irányban változott. Ez így van, annak ellenére, hogy Szatmári Tibor szerint a Fidesz által támogatott határon túli csoportok nem a többséggel való együttműködést, hanem inkább a konfrontációt kedvelik. Szatmári Tibor szerint "nagy arányban csökkent visszautasítottságunk a román társadalomban." Szatmári sorolta pozitív eredményeket: A tanügyi törvényből sikerült törölni a restrikciók, a hátrányos megkülönböztetések döntő többségét. A volt szocialista államokban elsőként Romániában adtak ki diszkrimináció-ellenes kormányhatározatot. Nagyságrendekkel megnőtt a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek és lapjainak állami támogatása. Megszületett a Lupu féle földtörvény, amelyet szerinte Kelemen Attila képviselőről is elnevezhették volna. Szatmári szerint "ne csak a sérelmeket és a sikertelenségeket tüntessük fel a számadásban, hanem az eredményeinket is." /Szatmári Tibor: Bizony, javul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ A szerkesztő megjegyzése címmel Kiss János fűzött megjegyzéseket Szatmári Tibor, írásához. Fodor Sándor többnyire a véleményét mondja el bizonyos jelenségekről. A szerkesztő nem csodálkozik, ha Fodor Sándor nem éppen úgy látja a "lélektani környezetet", mint Németh Zsolt, aki hol négyszáz, hol ötszáz, hol ennél sokkal több kilométer távolságból szemlélheti például funárék Napokáját. Németh Zsolt, de Szatmári Tibor is hallott arról, hogy a tavalyi választásokon hány százalékot szerzett Funar és pártja Kolozsváron. "Mégis úgy tesznek, mintha semmit sem tudnának arról, hogy e párt tagjai választási sikerüknek megfelelően jutottak kulcspozíciókhoz minden szinten, vagy arról pláne nem hallottak volna, hogy most már ők védik a város főterén a szemétgödröket, amelyek jó négy éve javítják a "lélektani környezetet" (a többi mellett). Innen, egész közelről nézve, ebbe a lélektani környezetbe beletartozik még a Cserehát is, a csendőrlaktanyák sűrű sora, a hívek nélküli püspökség jövő-ígérete, megannyi túldimenzionált rendőrörs, számtalan "elajándékozott" (műemlékként is számon tartott) középület, avagy a köztisztviselői karban létező aránytalanság, a vissza nem kapott egyházi ingatlan, iskola, miegyéb mellett az olyan, kimondottan hangulatjavító apróság, mint az Ázsiába vissza! felszólítás." Kiss János megjegyeztea Reform Tömörülésről, hogy "már-már ők az RMDSZ is" Mi akadályozza meg abban, hogy súlyos visszaélések, az egész romániai magyarságot érintő alaptalan vádak, támadások és "vissza Ázsiába!"-szerű sértések ellen, ha nem is egy szót, de legalább (kormány- vagy ellenzéki pozícióból) egy ejnye-bejnyét néha választások után is elmotyogjanak? /Kiss János: A szerkesztő megjegyzése: Javul - de csak távolból.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
A Legfelsőbb Bíróság is elutasította a sepsiszentgyörgyi tanács azon határozatát, hogy a December 1. utca felső végét Petőfi Sándorról keresztelte el. Ezzel lezártnak tekinthető a két éve tartó pereskedés. A tanács a döntésre még nem reagált, kézhez sem kapta a végzést. /(kilyén): Volt-nincs Petőfi utca. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
Sajtótájékoztatón jelentette be Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő, hogy vállalná a megyei RMDSZ-szervezet elnöki tisztségét, ha bizalmat szavaznak neki a tisztújító küldöttgyűlésen. Mindeddig a képviselő egyetlen ellenjelöltje Lakatos Péter volt alprefektus. Tizenkét pontban határozta meg elképzeléseit az RMDSZ-ről az a kezdeményező csoport, amelynek tagjai Szilágyi Zsolt képviselőt jelölik a Bihar megyei szervezet élére. A Reform Tömörülés platform vezető személyisége kifejtette, azért vállalta a jelölést, hogy ismét "békés körülmények között, kellemes légkörben és hatékonyabban tevékenykedhessen a térség egyik legerősebb szervezete". A tizenkét pont olyan kitételeket tartalmaz, mint a politikai fair-play, a belső átvilágítás, együttműködés a történelmi egyházakkal, a regionalizmus kiszélesítése, az értelmiségiek és az ifjúság, a civil szervezetek bevonása a szervezet munkájába. A képviselő hangsúlyozta, ha a tagság őt választja elnöknek, a Bihar megyei intézményvezetőket nem politikai hovatartozásuk, hanem szakértelmük szerint válogatja majd ki. /Simon Judit: Szilágyi Zsolt bemutatta tizenkét pontját. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Szóbeszéd tárgyát képezte Gyergyószentmiklóson, hogy a főiskolán felhígult az oktatás. Dombay István egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalom-földrajz karának igazgatóhelyettesét kérdezte az újságíró. Dombay elmondta, hogy az idei tanévben a főiskola hallgatóinak összlétszáma 299, ebből 186-an vannak idegenforgalom- földrajz szakon, 125 magyar és 61 román tagozatos, és 113-an kartográfia-földmérés szakon, amelyből 77 magyar és 36 román tagozatos. A 2001-2002-es tanévben is indulni fog mindkét szak. Kolozsvárról az egyetemi tanárok rendszeresen eljönnek megtartani az órákat. Általában kéthetente jönnek, amikor 3-4 napot tömbösítve, intenzíven tanítanak. Dombay arról is tájékoztatott, hogy áprilisban meglátogatják a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát, és aláírják az együttműködési szerződést a két főiskola között. A szerződés diák- és tanárcserét jelent. Egyelőre próbaképpen a 2001-2002-es tanév első félévében 10 diák fog menni innen Székesfehérvárra tanulni, és 10 diák jön onnan ide. Tavaly 45-en végeztek, és valamennyien államvizsgáztak. Visszajelzéseink alapján valamennyien kaptak otthon állást, a gyergyóiak is. Többen továbbtanulnak. /Gál Éva Emese: "Már sokan ismernek bennünket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2001. március 10.
Szőcs Judit nyugalmazott tanár /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője nyílt levelet intézett az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához. Ebben megdöbbenését fejezte ki a kolozsvári diakonisszaképzés Marosvásárhelyre történő áthelyezésére vonatkozó döntésével kapcsolatban. Leszögezte: magyarként, reformátusként, tanárként, valamint a magyar tannyelvű oktatás ügyének pedagógusszövetségi szinten való elkötelezettjeként nem tudja elfogadni a döntést. "Az intézmény 1992-ben létesült Kolozsváron, ott ahol iskolát teremteni történelmi jellegű cselekedet volt. Továbbtanulási lehetőséget biztosít 5-6 megye végzős diákjainak az anyanyelven történő szakképzésre egy keresett szakon, s e megyékben élő magyar embereknek, ha kórházba kerülnek, a diakonisszák jelenléte magyar szót jelent, biztonságot a gyógyulás folyamatában. Kolozsváron, az ismert helyzetben leépíteni magyar iskolát, s tenni ezt egyházi vezetőként, magyarként megengedhetetlen. Az önök érvei helytállónak látszanak. De a lelkiség, a szellemiség, a nemzeti érdek nem eshet áldozatul anyagi meggondolásoknak, ún. "racionalizálásnak". Az oktatásban lényeges szempont a folytonosság, s az egymásra épülés. Az áthelyezés közvetetten a nehéz körülmények között beindított, és 10 év alatt komoly eredményeket felmutató, és még ma is otthonáért küzdő Református Kollégiumnak a gyengítését is jelenti. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Igazgatótanácsot, a döntés újratárgyalása alkalmával legyen tekintettel a fenti érvekre, Kolozsvár iskola-egyetemi város magyar jellegének erősítése érdekében" - olvasható a nyílt levélben. - A Szabadság megkeresésére Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nem óhajtott a kérdéssel kapcsolatban nyilatkozni. /Az RMPSZ tiltakozik a kolozsvári diakonisszaképzés áthelyezése ellen. Nyílt levél Pap Géza püspökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./
2001. március 10.
Az 1999-ben alakult képzőművészeti egyesület tagjainak munkáiból nyílik kiállítás márc. 9-én Kolozsváron. A képzőművészeti régiók közti kapcsolatok szorosabbra fűzését, az egymás jobb megismerését szolgáló tárlat mind műfaji, mind korcsoportonkénti megoszlás szempontjából rendkívül változatos. Festmények, grafikák, kisplasztikák és textilmunkák árulkodnak alkotóik hozzáértéséről, művészi igényességéről. /Hargita Visual Art. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
A Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel tartottak tudományos konferenciát. Amint a házigazda, Dimény Attila egyesületi elnök elmondta: elsősorban Háromszéken élő 17 néprajzkutató kollégáját hívta meg. Albert Ernő sepsiszentgyörgyi ny. tanár kifejtette: Háromszék kullog a néprajzkutatásban. Nélkülözhetetlen a háromszéki néprajzi bibliográfia összeállítása. Ezt a nézetet erősítette meg Pozsony Ferenc zabolai származású kolozsvári egyetemi tanár is. A levéltári kutatások fontosságára Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa hívta fel a figyelmet. /(Iochom): Néprajzos konferencia Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
Megjelent a klézsei Duma-István András verseskötete /Én országom Moldova, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ Tudatosan megélt lassú elmúlás fogalmazódik meg verssoraiban. A negyvenöt éves klézsei férfi identitásválságos környezetéről vallott: "El fagjuk feleitni apánkot/Nem fagjuk üsmerni anyánkot/Őseink nem fagnak létezni/Másakat kezdunk lesz tisztelni//Meg fagjuk mi mindent gyűlölni/Tövekből lasacskán rathatni/Aszt fagjuk magunkról mondani/Mint színjátszó színpadon táncolni." A versek szerzője a csángók nyelvváltását, a az anyanyelv elvesztését látja maga körül: "Haldaklunk elveszünk magyarok/Más nyelven kénszerült balandak/Nagy ködben setétben uszkálunk/Lasacskán lasacskán ki hulunk". /Czégényi Dóra: Gyötrődő költészet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Marosvásárhelyen márc. 9-én megnyitották A bábjátszás Magyarországon címmel rendezett millenniumi kiállítást, melyre a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina, a miskolci Csodamalom, a budapesti Kolibri, a pécsi Bóbita, valamint a Budapest Bábszínház küldte el bábtárának legérdekesebb darabjait. Ezt az anyagot sok helyen bemutatják, előzőleg Nagyváradon, azelőtt Miskolcon, a következő útirány a szlovákiai magyarlakta vidék. /(járay): Millenniumi bábkiállítás az Arielben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./
2001. március 10.
Mohy Sándor kolozsvári festőművész pár nap múlva 99 éves. A művészt köszöntötte a lapban több írás. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2001. március 10.
Megnyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Botár László csíkszeredai festőművész kiállítása. A művészről a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának nyitóköteteként kismonográfia jelent meg, melyet Szatmári László írt. /N.M.K. [Nagy Miklós Kund]: Alkotó izzásban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./
2001. március 10.
A sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó, Kisgyörgy Tamás képzőművész-igazgató kezdeményezésére, a Székely Nemesi Családok három kötetének új, nyomdaipari és esztétikai vonatkozásaiban is magas szintű kiadása után újabb vállalkozásba kezd, Életem, Háromszék címmel régi fotók kötetbe szerkesztésével és megfelelő szövegkísérettel rekonstruálja a XIX. század végi és a XX. századi Háromszék történetét. A megjelenő első kötet a trianoni békediktátumig fogta egybe a kiadóhoz beküldött fotóanyagot. Az I. kötet törzsanyaga már a kiadó rendelkezésére áll, de bizonyos témakörök még kiegészítésre szorulnak. A könyv szerkesztői mindenkit kérnek, hogy a fellelhető fotókat bocsássák a kiadó rendelkezésére. /Sylvester Lajos: Új könyvsorozat a láthatáron. Életem, Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 10.
Fülöp Lídia /Lugos/ 1925-ben született Újbálincon (Temes megye), tavaly töltötte be 75. életévét. A Romániai Írók Szövetsége 2000 decemberében tagjává választotta. Gazdag irodalmi munkásság áll mögötte: három verseskötet és négy prózakötet teszik ki önállóan kiadott műveit. Kéziratban még legalább ötször ennyi anyag van készen. A Lugosi Krónika c. helytörténeti kötetben a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör üléseinek krónikáját közli. Alkotásaiból beválogattak kilenc antológiába. Könyvei inkább az utóbbi években jelentek meg. - Lugoson 1972-ben alakult meg a magyar irodalmi kör, amely ma is működik. /Király Zoltán: "Nyelvünk nem kútba lefutó üres vödör..." Beszélgetés FÜLÖP LÍDIA lugosi írónővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2001. március 10.
Az 1992-es népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 328 000 fő, ennek 75,67%-a (248 289 fő) román, 22,70%-a (74 483 fő) magyar, 1%-a cigány (3251 fő), 0,35%-a német (1136 fő), 0,11%-a zsidó (353 fő), 0,17% más nemzetiségű. /Gaal György: Kolozsvári kronológia Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
