Márc. 9-én Szovátán megnyílt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kilencvenes évekbeli terméséből válogatott reprezentatív kiállítás a Teleki Oktatási Központban. Ötvenhárom képzőművészeti alkotást – többnyire olaj-, akvarell-, pasztell-festményeket, illetve néhány festett/égetett csempét – hoztak el a hajdúsági művésztelep képviselői. /Zilahi Imre: Veterán alkotótábor bemutatkozása. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./
2002. március 12.
Temesvári írók, barátok zsúfolásig megtöltötték a Romániai Írószövetség Temesvári Fiókjának gyűléstermét márc. 9-én, amikor Pongrácz Máriát ünnepelték két írótársa, Achimescu Ildikó és Eugen Dorcescu társaságában hatvanadik életévük betöltése alkalmából. Pongrácz Mária - 1965-1992 között újságírója, majd főszerkesztője a helyi, Szabad Szó című lapnak - felfedezte és kiadta Gozsdu Elek (1849-1919) jeles prózaíró ismeretlen kéziratát, Weisz Annához írt irodalmi leveleit. Az 1969-ben Anna levelek címen megjelenő kötet kedvéért Pongrácz Mária félretette majdnem kész első regényét, ami csak két évvel később látott napvilágot a temesvári Facla Könyvkiadónál Búcsú a szigetektől címmel. Sikerkönyv lett, jó kritikát kapott. Utolsó regénye a Virágok alkonya szintén jó fogadtatásban részesült, de igazi műfajának mégis a novellát tartja. Legkedveltebb könyve, az Elfűrészelt árnyék (1987) novelláskötete hozta a legtöbb elismerést, ezeket a novellákat fordították legtöbbször román és német nyelvre. Pongrácz Mária évekig vezetője volt az Ady Endre, később Franyó Zoltán nevét viselő temesvári irodalmi körnek. Olyan nagy alkotókkal dolgozott együtt irodalomszervezőként, mint Franyó Zoltán vagy Endre Károly. Pongrácz Mária 1992-1996 között a román nyelvű Agenda című lap rovatvezetője volt, ma is külső munkatársa. Ő maga fordítja román nyelvre munkáit, a kortárs román írókat magyarra, a jugoszláviai magyarokat pedig román nyelvre. Újra kiadta, most már teljes szöveggel Gozsdu Elek Anna leveleit terjedelmes bevezető tanulmánnyal ellátva Magyarországon, a Kortárs Kiadónál. /Szekernyés Irén: "Mindig szerettem írók között lenni". Pongrácz Mária köszöntése hatvanadik születésnapján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2002. március 12.
Az 1994-ben állított Babits Mihály-, majd az 1995-ben állított Mikszáth Kálmán-emléktábla után márc. 11-én újabb emlékjellel gyarapodott Fogaras városa, ahol Székely Ervin unitárius lelkész jóvoltából felkerült az unitárius templom falára Vida Dániel 1848-as honvédőrnagy, az egykori 126. csángóezred parancsnokának emléktáblája is. - Az avatásra csak március 15-én kerül sor, de a táblát már most, a hét elején kifüggesztettük - nyilatkozta a lelkész. /Sz. Cs.: Emléktábla Vida Dánielnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2002. március 12.
Marosludas és Andrássy-telep történelmi magyar egyházai, az EMKE, a Petrőczy Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és az RMDSZ kerületi választmánya arra kéri a város és környéke magyar nemzeti közösségét, hogy március 15-ét együtt ünnepeljék. /Ünnepeljünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2002. március 12.
Simonyifalván a felnőtt tánccsoport mellett 50 gyerekkel is foglalkoznak - tájékozatott Szívós Imre, a kultúrotthon igazgatója. Az immár három éves Leveles néptáncegyüttes tavaly 10 különböző helyen, illetve Magyarországon is fellépett. A Leveles szívesen fellép a megye vagy a környék bármelyik településén, ahova meghívják. /A simonyifalvi Leveles várja a meghívásokat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2002. március 12.
Nagykárolyban vagy a környező településeken élő, illetve innen külföldre települt képző– és fotóművész — Czumbil István, Erli Mária Tünde, Stefan Gnandt István, Gui Demeter, Lázin Csaba, Lendvay Zoltán, Murvai Ervin Szabolcs, Murvai György, Nagy Gyula, Némethi Smaranda, Virginia Piscorean, Pongrácz Károly, Franz Ritzmann Ferenc és Vénig László — alkotásaiból nyílt kollektív tárlat márc. 10–én Nagykárolyban. /Kollektív tárlat Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./
2002. március 12.
Hallgasd az igét!" címmel hat ország mintegy ötszáz magyar lelkésze tanácskozik márc. 11-től négy napon át Csillebércen, a konferencia istentisztelettel vette kezdetét. Papp János, a baptista egyház missziói titkára, az esemény főszervezője szerint a konferencián főként református, evangélikus, baptista, metodista és pünkösdi lelkészek lesznek jelen. A konferencia keretében neves külföldi és magyarországi meghívottak tartanak előadást az evangelizációs munkáról. /Kárpát-medencei magyar lelkészek konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2002. március 13.
Románia arra számít, hogy 2004-ben lezárhatja az EU-csatlakozási tárgyalásokat — erősítette meg márc. 12-én Brüsszelben Mircea Geoana külügyminiszter. Az EU-román társulási tanács nyolcadik ülése után Mircea Geoana úgy nyilatkozott, hogy országának sikerült végre kitörnie "az elszigeteltség szindrómájából" a csatlakozási tárgyalásokon. A miniszter várakozásai szerint a decemberben tartandó koppenhágai EU-csúcson a tizenötök már konkrét csatlakozási menetrendet fogadnak el, s ez Románia esetében a tárgyalások 2004-es lezárását jelentheti. /Bukarest 2004-ben szeretné lezárni a tárgyalásokat. Geoana: Sikerült kitörni az elszigeteltségből. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
Az RMDSZ felhívásban kéri helyi szervezeteit, hogy március 15.-ét, nemzeti ünnepünket az előző évekhez hasonlóan ünnepeljék meg - fogalmazott közleményében Markó Béla szövetségi elnök. Március 15-nek emlékét Garda Dezső képviselő idézte fel a képviselőházban. "Bár a magyar forradalmat másfél éves küzdelemsorozata után leverték, reformjai, megvalósításai nem csak a magyarságnak, hanem az erdélyi románság számára is gyümölcsözőek voltak. A jobbágyság megszüntetése és földhöz juttatása a román paraszti társadalom felemelkedéséhez járult hozzá. Ugyanígy a román polgárság is élvezhette a kereskedelem szabadságával, a polgári gazdasági szerkezet kialakulásával járó előnyöket. A történelmi eseményeknek a pontos ismerete azonban lehetetlenné teszi napjainkban a román–magyar megegyezést. Ennek érdekében a román történészeknek le kellene mondaniuk például az olyan történelmi mítoszok hangoztatásáról, amelyek 40 000 román meggyilkolását és 200 román falu felégetését próbálják elhitetni korunk közvéleményével. Ezen elméletek történelmileg megalapozatlanok, dokumentumokkal pedig nem igazolhatók." — hangoztatta a képviselő. /Markó: Idén is méltósággal ünnepeljünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
A Szociáldemokrata Párt nem érthet egyet azzal, hogy az alaptörvény szövegéből töröljék a nemzetállam kifejezést az alkotmányban, jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke az SZDP–RMDSZ protokollum monitorizálásával megbízott bizottság márc. 11-i ülése után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az általa vezetett alakulat összeállított egy alkotmánymódosító tervezetcsomagot. Elmondása szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőivel folytatott találkozón a felek megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban a két párt képviselői találkoznak, hogy megbeszéljék ezeket a módosítási javaslatokat. /Nem ért egyet a kormánypárt a "nemzetállam" megváltoztatásával. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
A képviselőház márc. 11.-i ülésén az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött megállapodás jegyében befejezte a 2000/1-es jogszabályt (Lupu törvényt) módosító és sürgősségi kormányrendelet szövegének cikkelyenkénti vitáját. Az általános vitánál Tamás Sándor képviselő kiemelte, hogy a sürgősségi kormányrendelet több olyan módosítást tartalmaz, amelyek megkönnyítik a 2000. évi 1. számú törvény alkalmazását. Példaként említette, hogy fontos módosítás az erdőterületek tulajdonjogát igazoló okiratok pontos felsorolása, illetve a közbirtokosságokat szabályozó cikkelyek egyértelműbbé tétele. A képviselőház elfogadta az RMDSZ módosító indítványai közül a következőket: az 1945–1959 között erőszakkal elvett, majd a kollektív gazdaságokba bevitt vagy az állam által bármilyen módon elvett földterületek az eredeti tulajdonosokhoz kerüljön vissza, amennyiben azok szabadok; az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeinek nagyságához. Tehát az egyházak és oktatási intézmények 30 ha felső határig visszakaphatnak erdőterületet, ezen felül még 20 ha felső határig terjedő, az egyes közbirtokosságokban található résztulajdonukat; sikerült törölni azt a megszorító rendelkezést, amely szerint a közbirtokossági tagok nem végrendelkezhetnek, nem adományozhatnak, és nem adhatják el résztulajdonukat. Tekintettel arra, hogy a parlament két háza különböző formában fogadta el a törvénytervezetet, egyeztetésre kerül sor. /Lezárulóban a Lupu törvény módosítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
Az RMDSZ kérésére a bukaresti II. kerületi bíróság elhalasztotta a döntést a Nagy-Románia Pártnak az RMDSZ ellen benyújtott keresete ügyében. A perben a szövetséget képviselő ügyvéd, nevezetesen Frunda György szenátor jelenleg nem tartózkodik az országban, és ezért kezdeményezték a halasztást. A kérést elfogadták, a bíróság április 9-én fog dönteni az RMDSZ "törvényen kívül helyezéséről"". Mint ismeretes, Corneliu Vadim Tudor pártja azzal indokolta meg "az RMDSZ fedőnevű terroristaszervezet" törvényen kívül helyezésére vonatkozó kérését, mert megítélésük szerint a szövetségnek egyetlen célja a nemzetbiztonság aláásása, a gazdaság gyarmatosítása, az ország egységének megbontása. /Újabb halasztás az NRP–RMDSZ perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke újabb kijelentést tett. Szerinte ,,alkut kellene kötni Putyin orosz elnökkel, üzletet kínálni Moszkvának". Románia kijelenthetné, hogy ,,lemond a NATO-ról, ha cserébe megkapja Besszarábiát…" Vadim szerint ,,ezzel a nemzeti szempontból zseniális alkuval az amúgy is egyre szegényebb Románia megspórolhatna hétmilliárd dollárt — durván számítva ennyibe kerülnének a NATO-csatlakozás költségei! —, s megkaphatná az elszakított országrészt is, amelyről egyetlen jó román sem mondhat le soha. Romániában — dörögte Vadim — ,,már-már hisztériába csapott át a NATO-csatlakozás rögeszméje, miközben teljesen világos, hogy az észak-atlanti szövetség öt éven belül szét fog hullni". - A hét végén jelent meg a Le Monde-ban egy dörgedelmes cikk, amelynek szerzője azt fejtegeti, hogy ,,Romániának immár szembe kellene néznie múltjával és e múlt sötét árnyaival". A lap szerint ,,a mai román jobboldal által szentként tisztelt Antonescu fasiszta diktátor korszakával is illő lenne szembenézni". Nem is olyan régen — emlékeztet a Le Monde — Adrian Nastase, a NATO és az Európai Unió felé törekvő kormányfő a nemzetközi közvéleményt azzal nyugtatgatta, hogy betiltanak minden háborús bűnöst idéző jelképet. Ennek ellenére az országban jelenleg nyolc Antonescu-szobor található a köztereken, s a fasiszta kondukátorról számtalan utcát neveztek el Romániában. /Bogdán László: Nagyromán ábrándok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2002. március 13.
Megegyezés született a kormányzópárt és az RMDSZ között a kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatáról. Megszűnt az tűrhetetlen állapot, miszerint büntetőjogi eljárást indíthattak minden olyan szervezet ellen, amelynek rendezvényén elénekelték egy másik állam himnuszát. Európában kevés ehhez hasonló intoleráns törvény született az elmúlt tíz esztendőben. Azonban hiába a törvények, a megegyezés, a funar gyurik és a hozzájuk hasonló kiskirályok továbbra is azt tesznek az országban, amit akarnak. Büntetlenül! Az európai szelleműnek kikiáltott román központi vezetés nem is akar fellépni ellenük. Egy bukaresti ellenőrző csoport Székelyföldön több tízmilliós büntetést rótt ki néhány községi polgármesterre, mert mondvacsinált szabálytalanságokat állapítottak meg a román nemzeti lobogók és a címer számában és elhelyezésében. A szenátus ugyan elutasította az Erdély átadása címet viselő ellenzéki bizalmatlansági indítványt, de a szélsőnacionalista párt szenátorai mellé az indítvány szavazásakor felsorakozott másik két, önmagát demokratikusnak nevező párt tizenegy honatyája is. /Ujj János: Egyik szemünk..., másik szemünk... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2002. március 13.
Az egyre durvább fordulatokat vevő marosújvári felekezeti vita során a napokban a gyulafehérvári ortodox érsek, Andrei sajtóközleményben fejtette ki véleményét. Ebben durva kifejezésekkel illette a görög katolikus egyházat: véleménye szerint a görög katolikusok a világháborúk közti idillikus időszakot leszámítva, 300 éven át csak megosztottságot, keserűséget hoztak az erdélyiek életébe. Szerinte a görög katolikus egyház egyáltalán nem törődik híveinek lelki üdvösségével, csupán a különböző kedvezmények elérését vadássza. Az érsek szerint megengedhetetlen, hogy a görög katolikusok csak úgy kitoloncolják a Szent Mihály templomból a többségi ortodoxokat. A gyulafehérvári táblabíróság márc. 14-én mondja ki döntését a marosújvári templom ügyében. A balázsfalvi görög katolikus érsek nem nyilatkozott semmit az ügyben. /Fekete: A gyulafehérvári ortodox érsek sajtóközleménye. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2002. március 13.
Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2002. március 13.
A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. március 13.
A különböző magyar rendezvényeken hiányoznak a fiatalok, illetve számuk elenyésző. A hazai magyar ifjúság még nem találta meg a maga helyét, nincs szervezett magyar ifjúság, szögezte le Kilin Sándor. Ifjúsági szervezetek létrejöttek. Létezik a Magyar Középiskolások Országos Szervezete (MAKOSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ, az egyetemistáknak), az Állampolgár Menedzser Egyesület (ÁMÉ), az Itthon, Fiatalon Mozgalom (IFM), vagy a több mozgalmat egyesítő Magyar Ifjúsági Tanács is. Ez utóbbi ernyőszervezet hadilábon áll az RMDSZ-szel. A napokban Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) névvel fogtak össze azok az ifjúsági szervezetek, amelyek partnerséget vállalnak a RMDSZ-szel, s amelyek felismerték, hogy a romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél, mint ahogy az is, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a szórványvidéken élő fiatalok önszerveződéseinek támogatására. A Szovátafürdőn tartott alakuló ülésen a több mint hatvan résztvevő ifjúsági vezető tizenegy területi ifjúsági szerveződést, három országos ifjúsági szervezetet, összességében 130 helyi szervezetet képviselt. Mindez azt mutatja, hogy országos szinten megmozdult valami, s ha az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek egymásra találnak, ebből az egész romániai magyar társadalom nyerhet. /Kilin Sándor: Miért? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2002. március 13.
Mivel Kolozsváron a tanács nem hagyta jóvá a polgármester megválasztásának tizedik évfordulója alkalmából tervezett nagyszabású ünnepség anyagi támogatását, március 14-re Gheorghe Funar rendkívüli tanácsülést hívott össze, hogy ennek keretében ünnepelje a demokratikusan megválasztott kolozsvári önkormányzat évfordulóját. /Ünnepel a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
Végre Szatmárnémeti bejáratainál is állnak a helynévtáblák, méghozzá három nyelven: Satu Mare, Szatmárnémeti, Sathmar. /(Sike Lajos): Végre áll a tábla ...Szatmárnémeti bejáratainál is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. március 13.
A Román Humanista Párt elnöke, egy professzor Marosvásárhelyre látogatott, kirohanást intézett a magyarok ellen: mit képzelnek, himnuszt akarnak énekelni, "nem kell nekünk két zászló, két himnusz és ország az országban". Hogy "a magyarok elvégezhetnek egy tisztiiskolát, akár főhadnagy is válhat belőlük, de arról szó sem lehet, hogy egy állami intézmény élére kerüljenek". Arról is beszélt, hogy állítólag Kovászna megyében "a magyar többség nem tiszteli a román kisebbséget". Ez a kis párt csúfosan megbukott a 2000-es évi helyhatósági választásokon, ezért a jelenlegi kormányzópárt szekerébe kapaszkodott. Így sikerült parlamenti helyeket szerezniük. Azonban a kormánypárt és az RMDSZ együttműködési megállapodása kissé megzavarta a nyugalmukat. Ezért a régi bevált módszerhez folyamodtak, elővették a "magyar kártyát". /Mózes Edith: "Divatban" vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2002. március 13.
A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. március 13.
Tasnádszántón többévi szünet után ismét lesz magyar V-VIII.osztály - közölte Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes. Van elég gyermek, s egyúttal növekszik az anyanyelvi oktatás iránti igény. Az első osztályba például a múlt ősszel 21-en iratkoztak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a szükséges tanerő is biztosított. Őszig mindenképpen megoldják a józsefházi magyar V-VIII. osztály ügyét, mely nem csak létszámhiánnyal küzd, de több szaktanár is hiányzik. Legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha a közeli (mindössze 4 km-re) lévő Sárközújlakra ingáztatják az érintett tanulókat, hisz ott minden feltétel biztosított. /(sike): Ősztől ismét lesz magyar V-VIII. osztály Tasnádszántón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2002. március 13.
A magyarországi testvértelepülés, Soltvadkert ajándéka jutott el az elmúlt napokban a Pro Sarmaság Alapítványnak. A mintegy 1300 kötetből álló könyvcsomagban kortárs magyar szerzők szépirodalmi alkotásai mellett sok szakkönyv, szótár is van. /Könyvadomány Sarmaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13
2002. március 13.
A Hargita Megyei Törvényszék márc. 12-én elutasította a Kriterion Könyvkiadó keresetét a Pallas-Akadémia, a Polis Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány ellen a név- és jelképhasználati perekben. A Kriterion Könyvkiadó tavaly jogtalan névhasználat vádjával indított pert a csíkszeredai Kriterion Alapítvány ellen, a Kriterion-embléma használata miatt pedig az ugyancsak csíkszeredai Pallas-Akadémiát és a kolozsvári Polist perelte. A törvényszék kérésére az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) közleményben szögezte le, hogy a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó nem követett el jogbitorlást, amikor közösen megjelentetett, a Kriterion Könyvkiadó történetét taglaló Igevárban felhasználták a lovas emblémát. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója kijelentette: a 2000 őszén napvilágot látott Igeváron kizárólag díszítő elemként alkalmazták a lovas emblémát, ami – tekintve, hogy a kötet a Kriterion történetéről szól –, szerinte teljesen jogos volt. Hasonlóképpen vélekedett Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Pallas és a Polis. Elutasították a Kriterion kiadó kereseteit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben címmel adott összefoglalást Gaal György. Az 1660-ban összeírt 2558 család 10 ezer lakost feltételez. A lakosság nagyjából egyenlően osztódik a szászok és magyarok között. 1850-ben, az első mai szempontok szerint is rendszeres népszámláláskor 17 465 lakos élt, közülük 11 975 magyar. Az 1857-es népszámlálásnál hiányzott a nemzetiségi összetétel, csak a vallási megoszlást közöltek. Kőváry László történész és statisztikus szerint a 24 826 lakosból 20 265 volt magyar, a többiek közül 2410 román, 1133 német, 994 zsidó. A következő évtizedekben a vezető magyar elem mellett a románság számaránya lemarad, a németeké pedig minimálissá válik. A zsidók-izraeliták számának a növekedése a legdinamikusabb: 1869-ben még ezren sincsenek (994 fő), s negyven év alatt meghétszereződnek (7046). Az 1920-as román népszámlálás mutatja a világháború és a hatalomváltozás következményeit. A város lakossága növekedik, s ez a románság közel négyszeres megszaporodásának a következménye, a magyarság száma viszont közel 10 ezerrel csökken. Ami nyilván az expatriálásokkal és a románság betelepedésével magyarázható. Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben- 1930 táján éri el a város a 100 ezres lélekszámot. Még mindig domináns benne a magyar lakosság, de a románok száma közelít hozzá. A zsidók száma tovább növekedik (13 000-en felüli). A felekezeti megoszlásban a reformátusoké a vezető szerep (26 919), de utánuk már a görög katolikusok következnek, s a harmadik helyre szorulnak a római katolikusok. A bécsi döntés utáni magyar népszámlálás részadatai a város lakosságában csekély visszaesést mutatnak, de a nemzetiségi eltolódás óriási: megduplázódik a magyarság, s 10 ezer főre csökken a románság. Mindazok a románok, akik az első világháború után telepedtek ide, tanácsosnak vélték "elmenekülni". Helyükre viszont számos dél-erdélyi magyar menekült érkezett. A következő román népszámlálás már a második világháború és a nagy társadalmi változások utáni helyzetet tükrözi. 1948-ban a 117 ezer lakosú városban közel 20 ezer fővel nagyobb a magyarok lélekszáma a románokénál. Újabb hat év alatt "dolgozzák" ezt le. 1956-ban már megint nagyjából egyenlő a magyarok és románok száma a 154 723 lakosú városban. 1966-tól felgyorsul a kolozsvári népességnövekedés. Ez csak mesterséges betelepítéssel történt. 1977-ben hozzávetőleges adat szerint ekkor 110 075 a magyarok (41,9%), 147 935 a románok (56,3%), 3251 a cigányok száma. Hatalmas lakónegyedek épültek a sok betelepített befogadására. A Ceausescu-korszakban tudatosan igyekeztek módosítani az erdélyi városok lakossági összetételét. Az eredmény az 1992-es népszámláláskor mutatkozott meg. A 328 008 főből 74 483 (22,7%) a magyar, 248 289 (75,7%) a román. A többi nemzetiségből csak a cigányoké számottevő: 3251 (0,99%). Felekezeti téren, természetesen, a sok betelepített részarányának megfelelően 215 824 fővel az ortodoxok vezetnek, a magyarok legnépesebb egyháza a református, híveinek száma 48 216 lélek. A 2000-ből származó statisztikai adat csak a lakosság összlétszámára vonatkozik, eszerint 313 ezren élnek a városban, vagyis lassú csökkenés figyelhető meg. Ez magyarázható azzal, hogy a munkanélkülivé vált vidéki származásúak egy része visszatér a földműveléshez, ott inkább tudja biztosítani megélhetését. - A magyar egyházközpontok és iskoláik jelentősen hozzájárulnak a városban élő magyar lakosság megtartásához. /Gaal György: Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. márc. 14./
2002. március 13.
Együttműködési megállapodást kötött Heves és a Kovászna megye — az erről szóló dokumentumot márc. 10-én Detken látta el kézjegyévek Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés, valamint Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A felek segíteni kívánják a Kovászna és a Heves megyei könyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkatársainak közös munkáját, és kezdeményezik a kovásznai kulturális és művészeti csoportok bemutatkozását Hevesben, illetve hevesi előadók, művészek fellépését a székelyföldi megyében. /Magyarok egymás között. Határon átívelő megyeközi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2002. március 13.
A napokban Marosvásárhelyen mutatott be jótékonysági céllal miniműsort nyárádszeredai néptáncokból-dalokból a marosvásárhelyi Szikra néptáncegyüttes. Fazakas Jánost, az együttes koreográfusa leszögezte, hogy a Szikra táncegyüttes tagjai profi táncosok, valamennyien a Maros Művészegyüttes tagjai. Gyakorlatilag mini néptáncegyüttesről beszélünk, hisz kettő és négy pár között váltakozik a táncosok száma. A maholnap tízéves fennállását ünneplő együttesnek a műsorán az egész Erdély néptáncanyaga szerepel. A Szikra turnézott már Magyarországon, Ausztriában is. /Járay F. Katalin: A Szikráról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2002. március 13.
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./
2002. március 13.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében márc. 8. és 10. között Kolozsváron hetedik alkalommal került megrendezésre az Országos Aranka György Nyelv– és Beszédművelő verseny, melyen IX–XII. osztályos diákok vettek részt. Erre a versenyre csak azok a középiskolák kapnak meghívást, amelyekben működik anyanyelvápoló kör. Szatmár megyében két ilyen kör van: egyik a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, másik a Református Gimnáziumban. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai közül a Szép magyar beszéd kategóriában I. díjban részesült Fodor Orsolya, az Édes anyanyelv kategóriában III. helyezést ért el Bodó István, a Versben bujdosó kategóriában Bodor Krisztinát dicséretben részesítette a zsűri. Dr. Péntek János, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra tanszékvezetőjének tájékoztatása szerint az idei évtől a verseny az országos tantárgyversennyel azonos rangot kapott, vagyis aki a magyarországi döntőn az első hat helyezett közé kerül, felvételi nélkül beiratkozhat az egyetemre. /A Nyelv– és Beszédművelő verseny azonos rangot kapott az országos tantárgyversennyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./
