A romániai magyar kisebbség helyzetéről tartott előadást Párizsban, márc. 21-én, a Földrajzi Társaság gyűlésén Georges Val, az Európai Bizottság Közép-Európa-szakértője. Georges Val a Ceausescu-korszakban és azóta is többször ellátogatott Erdélybe, ahol a magyar kisebbség életkörülményeit tanulmányozta. A magyar származású EU-szakértő több tudományos publikációban foglalkozott az erdélyi magyarság társadalmi helyzetének alakulásával. Az esten Gyenis Katalin, Párizsban élő népdalénekes széki dalokat adott elő. Az esemény után megnyitották a Párizsi Magyar Intézetben Georges Val Esküvő Széken című fotókiállítását. Az 1986-ban, majd 1998-ban azonos helyszínen és azonos esemény alkalmából készített felvételsorozat az ősi szokások érintetlen továbbéléséről tanúskodott. /Előadás Párizsban az erdélyi magyarokról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2002. március 23.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ márc. 20-i közgyűlésére a tagság alig egytizede volt kíváncsi. Demeter László elnök beszámolt arról, hogy két legfontosabb célkitűzésük, az erdővidéki múzeum létrehozása és a bodvaji vashámor restaurálása egyre közelebb áll a megvalósításhoz. A múzeum székhelyének megvásárlására a megyei tanács megszavazott 300 millió lejt, az Illyés Közalapítványtól pályázattal hárommillió forintot nyertek, s az összeghez a baróti polgármesteri hivatal is hozzájárul. A közgyűlésen szó esett a Kájoni Consort Régizene-együttes hazai és külföldi sikereiről és a Rozmaring Kórus tevékenységéről. A tiszújítás eredményeképpen Demeter László elnök, Demeter Katalin alelnök, Demeter Zoltán titkár megőrizte eddigi beosztását. /(hecser): Erdővidéki közművelődés. Tisztújítás az egyesületnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2002. március 23.
Kovács Levente munkája /A Marosvásárhelyi Székely Színház története. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001/ kiváló szakkönyv. 1946-ban, a Kultúrpalotában megnyitotta kapuit a Székely Színház, és az államosításig, 1948. október 22-ig hetvenkét bemutatót /!/ tartott. 1948-ban az állam megszüntette az operettszínházakat Szatmáron és Aradon is, ezzel megtörtént az átváltás a prózai tevékenységre. 1962-től indult Marosvásárhelyen a román tagozat, ezzel valójában megszűnt a Székely Színház, és átalakult kéttagozatos állami színházzá. 1975-ben Csorba András személyében leköszön az utolsó magyar igazgató. /Kudelász Ildikó: Egy színház születése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2002. március 23.
Füleki Ilona Őseink útja című kiállítását nyitják meg márc. 24-én Csíkszeredában. A kiállításra kerülő képek és az azokhoz kapcsolódó versek a honfoglaló hősök állomásait, mondák és regék hőseit, eseményeit mutatják be az amatőr festő sajátos eszközeivel. /Füleki Ilona kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./
2002. március 24.
A Marosvásárhelyi Egyetemi és Főiskolai Lelkészség (Ma-Fia) meghívást kapott a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészségtől (KEL) a három hétvégét magába foglaló ifjúsági csoportvezető tanfolyamra. Az első hétvége március 8-10-e között egy kis mezőségi faluban, Kidén került sor. Kolozsvárról és Temesvárról érkeztek hallgatók. Az előadók a közösségépítésről beszéltek, de hallhattak az alapítványok, egyesületek és más szervezetek jogviszonyairól is. /Közösségépítő hétvége Kidén. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./
2002. március 24.
Március 6-án tartotta évi beszámoló ülését a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi egyházmegyés csoportja. Dr. Földes Béla, a máltaiak helyi vezetője több program eredményeiről számolt be. Több helység iskolájának 110 tanulója érintett a roma programban. Az önkéntesek több személyt kerestek fel, akiket 5 millió lej értékű élelmiszerrel segítettek. Összességében 1210 rászorulón segített a szolgálat. A Máltai Segélyszolgálat az idei Varadinum-héten a Diákszövetséggel közösen nemzetközi fórumot tervez, amelynek tárgya a beteg jogai és az alapvető emberi jogok közötti összefüggés. /(tüzes): Tavaszi számadás. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./
2002. március 25.
A román kormány márc. 22-én nyilvánosságra hozott sürgősségi rendelettel tiltotta meg a fasiszta és fajgyűlölő jellegű szervezetek létrehozását, az ilyen szervezetek jelképeinek használatát, illetve a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek emlékének dicsőítését. Ide kell sorolni azokat a szervezeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélsőséges nacionalizmust hirdetnek. Az ilyen szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, alapítványok, gazdasági társaságok létrehozói 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel és egyes jogaik elvesztésével büntethetők. Hasonló büntetés szabható ki azokra a személyekre, akik csatlakoznak az ilyen szervezetekhez, vagy bármilyen formában támogatják azokat. A rendelet szerint a béke és az emberiség elleni bűncselekményt követtek el azok a személyek, akiket román vagy külföldi bíróság ilyen váddal elítélt. Ide tartoznak a nemzetközi bíróság által háborús bűnök miatt elítélt személyek is. Az ilyen személyekről tilos utcákat és köztereket elnevezni, nekik közterületen szobrot, emléktáblát állítani, illetve fenntartani. A tilalom megszegői 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet külön kimondja, hogy hasonló büntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan kétségbe vonják, vagy tagadják a holokausztot, illetve annak következményeit. /A NATO-csatlakozás reményében. Kormányhatározat a fajgyűlölet és a szélsőségek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Márc. 23-án Kolozsváron tartotta alapító küldöttgyűlését az Erdély–Bánság Liga. Az egybegyűltek — Románia 16 megyéjének 83 küldötte — a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az utóbbi években a központosított román nemzetállam decentralizálását és regionalizálását feltűnően hangosan követelő politikust, Sabin Ghermant választották meg ideiglenes elnöknek. Elfogadták az új politikai tömörülés statútumát, majd a nagyváradi Mircea Teaha, illetve az aradi Wilkli Landt személyében megválasztották a párt alelnökeit. Az Erdély–Bánság Liga főtitkára a besztercei Iosif Murza lett. Az új pártnak Kolozsváron lesz a stratégiai központja, Besztercén fog működni a titkársága, és Aradon alakítják majd ki gazdasági fiókját. Gherman elmondta, hogy a párt bejegyzésének kérelmét 15 napon belül fogják benyújtani a fővárosi bírósághoz. /Szabó Csaba: Párttá alakult az Erdély–Bánság Liga. Sabin Gherman az ideiglenes elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 25.
Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 25.
A román nyelvű újságok a Héjja Dezsőnek adott elnöki kegyelem ellen foglaltak állást. Aurel Dionisie Agache /Agache fia/ azzal vádolta meg az államfőt, hogy erkölcsi bűnrészességet vállalt apja gyilkosaival, akinek ezért soha nem fog megbocsátani. Mexikói hivatalos látogatásán Ion Iliescu államelnök Héjja Dezső kapcsán román újságírók kérdésére válaszolva elmondta: Héjja nem bírja ki a börtönbüntetést, tehát normális gesztus volt részemről, hogy megkegyelmeztem neki. Iliescu közölte, hogy döntése végleges és visszavonhatatlan. /Iochom István: Agache-ügy. Iliescu nem vonja vissza az elnöki kegyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2002. március 25.
Birtalan Ákos képviselő, a Polgári szárny tagja az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a jelenleg többségben levő kollégák egy olyan viselkedési kódexet akarnak kikényszeríteni, amely leszűkítené a képviselők megnyilvánulási terét a lehető legminimálisabb szintre. Erről kérdezte Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Kelemen Attilát, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét. Kelemen beszámolt arról, hogy Márton Árpád képviselő javasolta: bizonyos esetekben erősítsék meg a frakciófegyelmet, hogy bizonyos elemi szabályokat betartsanak. /(Gyarmath János): Viselkedési kódexről, ami nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Marosvásárhelyen márc. 23-24-én tartották meg - kilencedik alkalommal - Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak Tudományos Diákköri Konferenciáját, a TDK-t. Ez a legnagyobb Kárpát-medencei tudományos diákülésszak, amelyen a belföldi szaktekintélyek mellett az orvos- és gyógyszerészeti tudományok rangos magyarországi és külföldi előadói tartanak évről évre előadást. A több mint 260 dolgozat mellett az idén 43 budapesti, szegedi, debreceni és kárpátaljai hallgató vett rész a TDK-n. A Tudományos Diákköri Konferencia a romániai és nemzetközi tudományos élet szerves részévé vált, amiben szerepe van az egyetem vezetősége részéről kapott támogatásnak is - hangzott el dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettesének köszöntő beszédében. Az ülésszak szervezését a Magyar Diákszövetség vállalta. /(bodolai): TDK a MOGYEN. A legnagyobb Kárpát-medencei tudományos ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2002. március 25.
A budapesti székhelyű (Nagymező utca 14.) Határok Nélkül Iroda nemzetközi kertészeti konferenciasorozatot szervezett. A negyedik konferenciát márc. 23-án tartották meg Nyárádszeredán, a művelődési házban, mert Nyárádszereda az erdélyi magyar nyelvű kertészeti oktatás központja. Néhány éve itt működik a magyarországi Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti tagozata, amelynek dékánja dr. Jakab Sámuel. A konferenciasorozat célja, hogy a magyarországi mezőgazdasági, kertészeti cégeket, vállalkozókat összehozzák a határon túli magyar szakemberekkel. /Kertészet - határok nélkül. "Varázsoljuk virágos kertté Erdélyt!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Márc. 23-án közel 200 volt munkaszolgálatos katona gyűlt össze Csíkszeredában, hogy meghallgassa a szövetség elnöke, Buzogány Dénes által előterjesztett beszámolót a múlt évi tevékenységükről. Annak ellenére, hogy többször fordultak a felsőbb szervekhez, még mindig nem született meg a kárpótlási törvény. Németh Csaba Kovászna megyei szenátor következetesen harcol ügyük mellett. Annyit viszont elértek, hogy a képviselőházban elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden "lapáthoz kötött" hónapért 15 ezer lej kárpótlásban részesülne a volt munkaszolgálatos. Ellenben még hátravan az egyeztetés a parlament két háza között. /Kristó Tibor: Volt munkaszolgálatosok közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2002. március 25.
Tizenkét esztendő után, az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum révén újra alkalom nyílik a marosvásárhelyi televízió beindításához, melyhez egy stúdiónak alkalmas ingatlan és egymillió dollár szükséges. Markó Béla szövetségi elnök közölte, a kormánypárt fenntartások nélkül fogadta az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát. A városban, médiaberkekben már az intézmény leendő vezetőiről beszélnek. Egyesek Markó Béla második feleségének, mások Borbély László nejének a nevét emlegetik, mint a helyi tévé potenciális vezetőjét, és felmerült Simonffy Katalin neve is. /Szucher Ervin: Egymillió dollár kell a tévé elindításához. Tizenkét év után újraindulhat a marosvásárhelyi televízió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 25.
Kevéssel a '89-es fordulat után Szatmárnémetiben Erdélyi Futár néven megjelent egy lap, amely aztán később megszűnt. Nemrég nyomdafestéket látott az Erdélyi Futár új kiadásának 0. száma. A kiadványt ez alkalommal Marosvásárhelyen szerkesztik, és a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt havilapja. /Régi-új lap: Erdélyi futár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba 4642 olvasó iratkozott be az elmúlt évben, ismertette Csergő Kálmán, a könyvtár igazgatója. A könyvtár összállománya, könyvek mellett a bekötött folyóiratokkal, kazettákkal és lemezekkel 101 918, ebből 62 880 kötet szépirodalmi mű. Az állományból 44 412 kötet román nyelvű, 55 108 magyar nyelvű, míg 2398 német, angol, francia és orosz nyelvű. A szűkös költségvetésből 2001-ben mindössze 238 könyvet sikerült vásárolniuk. Ezzel szemben bel- és külföldi adományokból 1650 kötettel gyarapodott a könyvtár.. A könyvtár 1995-ben elindította a számítógépes feldolgozási programot, katalogizáló programot is vásároltak. /Gál Éva Emese: Könyvtár a város életében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Márc. 23-án Nagyzerinden nótaestet rendezett az Ibolya hagyományőrző női csoport. A helybeli és feketegyarmati nótázók mellett szentlányi, simonyifalvi, erdőhegyi és bélzerindi énekesek is bemutatták tudásukat. Aradról fellépett Matekovits Mária. A megjelentek úgy látták, hogy a közös együttlétnek, a csoportos nótázásnak hagyományt kell teremteni. /(Balta): Nótaest Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2002. március 25.
A Beszterce-Naszód megyei Almásmálomban Krizbai Attiláné óvónő és Veress Blanka tanítónő kezdeményezésére megalakult a Bethlen Művelődési Egyesület égisze alatt működő Almavirág színjátszó és hagyományőrző csoport. A színjátszók január 28-án mutatkoztak be a helyi közönség előtt. A csoport már járja a környező falvakat. Március 17- én Veresegyházán és Szentmátén léptek fel. A hagyományőrző csoport célja felkutatni és feleleveníteni az észak-mezőségi népi szokásokat, táncokat és viseletet. /Almásmálomi színjátszó és hagyományőrző csoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 25.
Évi közgyűlését tartotta március 22–én a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Szatmárnémeti Véndiákszövetség. A szövetség magyar tanintézeteket, kulturális rendezvényeket. Fazekas Lóránd tanár kérte a Kölcsey Népitánc Együttesének a támogatását. Kereskényi Sándor szenátor szerinte a Véndiáktalálkozó helyt adhatna műhely jellegű tudományos találkozóknak, tudomány–népszerűsítő kerekasztal–megbeszéléseknek is. /b.attila: Otthont — itthon! A Szatmárnémeti Véndiákszövetség közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./
2002. március 25.
Megjelent Markó Béla: Költők koszorúja. Szonettkoszorú. /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ c. munkája. A szonettkoszorúban tizennégy költőelődnek szentelt egy-egy verset. A Mesterszonettben mintegy önmagát emelte e költők sorába. A kötetet az ismert marosvásárhelyi grafikus, Haller József rajzai illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2002. március 25.
Első egyéni fényképtárlatát nyitották meg márc. 20-án Székelyudvarhelyen a helybeli Szabó Tamásnak. A kiállított harminc fotó különböző tematikájú, hiszen a természetfotókon kívül utcarészletek, városképek, portrék is láthatók a koncertterem falán. /Katona Zoltán: Szabó Tamás fényképtárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./
2002. március 26.
Látható, mi késztette a román kormányt arra, hogy 12 évi bizonytalankodás után határozottan lépjen fel a román háborús bűnösök kultusza és a fajgyűlölet ellen. A kabinet négy nappal a NATO-ba igyekvő államok bukaresti csúcstalálkozója előtt fogadta el az erről szóló rendeletet. Ezzel egy időben tartják a román fővárosban azt a kerekasztal-megbeszélést, melyen a tízek zsidó közösségeinek a helyzete a téma. Könnyen belátható, ha e megbeszélésről az hallatszana át a NATO-konferenciára, hogy Romániában ma is szobrokat állítanak a zsidók százezreinek haláláért felelős Antonescu marsallnak, aligha lehetne reménykedni a gyors NATO-csatlakozásban, állapította meg Gazda Árpád. A román kormány intézkedett. Ehhez az is kellett, hogy a romániai zsidóság mögött a nyugati világ befolyásos zsidó-lobbija álljon, mely – e szolgálatért cserében – Románia NATO-csatlakozásának megsürgetését ígérte. – Erről a külpolitikai mozgástérről mondott le az RMDSZ 1996-ban, amikor belépett a kormányba, majd 2002-ben, amikor vállalta, hogy külpolitikai kérdésben is együttműködik a kormánypárttal. /Gazda Árpád: A diplomácia lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 26.
Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
A magyarországi Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szegeden is megnyitotta a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés vállalkozássegítő irodáját. A Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (Southeast European Cooperative Initiative — SECI) 1996-ban indult. Célja — regionális együttműködés keretében — a délkelet-európai országok stabilitásának támogatása és ezáltal a térség európai integrációjának elősegítése. A kezdeményezésben részt vesz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Moldávia, Románia, Törökország és Szlovénia. /Vállalkozássegítő iroda nyílt Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Márc. 25-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: több olyan esetről van tudomása, amely során a magyar nemzetiségűek sokkal több személyt jelentettek be, mint amennyi a valóságban létezik, továbbá más településen vagy Magyarországon élő polgárokat írattak be a számlálóbiztossal. Simion Tusa, a 12-es számú körzet számlálóbiztosa érvelni próbált a polgármester kijelentése mellett: a hatáskörébe tartozó zónában többen vannak olyan magyar nemzetiségűek, akiknek nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük, így ezeket nem lehet állandó kolozsvári lakosként regisztrálni. A Szabadság felvetette, hogy a pataréti cigányoknak még személyazonossági igazolványuk sem volt, mégis részt vettek a népszámláláson. Az illetékesek nem adtak választ. Funar megerősítette: adott esetben személyesen látogat el azon magyar nemzetiségű polgárokhoz, akikről gyanítja, hogy pontatlan információkat szolgáltattak a számlálóbiztosoknak. Szerinte a népszámlálást követően az RMDSZ gyászolni fog, hisz nem lesz meg a jogokat biztosító 20 százalékos arány. Bejelentette: a párhuzamos adatgyűjtésnek köszönhetően a polgármesteri hivatal március 28-án, csütörtökön máris nyilvánosságra hozza a népszámlálás adatait. — Az RMDSZ-eseket is megszámoljuk. Hogy hányan lesznek? Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell. Számarányuk tíz százalék körül mozog - jósolta Funar. /Kiss Olivér: "Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell" A polgármester csütörtökre ígéri a népszámlálás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. március 26.
Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 26.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetéhez mindennap érkeznek panaszok népszámlálással kapcsolatban, jelezte Brassai Zsombor ügyvezető elnök. Egyrészt arról, hogy a biztos ceruzával tölti ki az űrlapokat, vagy nem megfelelőképpen teszi. Viszont történt olyan is, hogy egy falu nagy része az állampolgárság rovat kitöltésénél ragaszkodott a magyar állampolgár kifejezéshez. A Pandúrok út 33. számnál három családot "kifelejtett" a népszámláló, ugyanígy kihagytak a Bogáti utca 4-ben két magyar családot. /Mózes Edith: Népszámlálás. Mindenkit "megszámlálnak". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./
2002. március 26.
Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
