Nagyvárad kulturális-tudományos- társadalmi-művészeti folyóirata, a Várad második száma hamarosan kapható lesz. Szűcs László főszerkesztő közlése szerint a szám képzőművésze Szabados Árpád, a Budapesti Képzőművészeti Főiskola korábbi rektora. Interjút közöl majd a lap Sánta Attilával, az EMIL ügyvezető elnökével. Egy tanulmány a rogériusi magyar templombajárási szokások vizsgálatával foglalkozik. /(Balla Tünde): Nyomdában a második szám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2002. július 9.
Második alkalommal rendezik meg Kisiratoson a magyar néptánctábort. Tegnap 105 Arad megyei gyermek kezdte meg a rábaközi táncok ritmusait tanulni, a magyar néptánc anyanyelvét elsajátítani. Kurtucz Borbála, a békéscsabai táncoktató ismét Kisiratosra jött, hogy az Aradról, Nagyzerindről, Majlátról, Szentpálról és Kisiratosról verbuvált fiatalok megtanulják a magyar talpalávalót. /Bereczki Károly: Néptánctábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./
2002. július 9.
Júl. 7-én nyílt meg Magyarlapádon az ötödik alkalommal megrendezett Nemzetközi népzene és tánctábor. Hat ország (Magyarország, Németország, Brazília, Amerikai Egyesült Államok, Japán és Románia) 80 résztvevője jelentkezett. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, a Duna Televízió szerkesztője, a vásárhelyi Maros művészegyüttes művészeti igazgatója fogadta el a szakmai irányító tisztséget. /Balog István: Népzene és néptánctábor Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./
2002. július 9.
Falutalálkozóra gyűltek össze júl. 7-én Somkeréken. A szórványban, kiöregedő falvakban ritka örömünnep, amikor hirtelen megtelik az ősi templom. Az új református lelkipásztor, Felszegi Imre felvetette a találkozó gondolatát. Az egyházközség a református műemléktemplomot bemutató hatdarabos színes képeslapalbumot adott ki erre az alkalomra. A Beszterce-Bethlen környéki szórványban ez az első ilyen album. Somkerék lakossága 1661-ig tisztán magyar volt, akkor a török és tatár e községet is teljesen elpusztította s rabságra hurcolta lakóit. Később újból magyarokkal benépesítették, lassanként románok érkezte, akik 1721-ben már meghaladták a magyarság számát. Somkeréknek az 1992-es népszámlálás adatai alapján: 738 román, 264 magyar lakója volt. A faluban a tucatnyi kisiskolásnak kiharcolták a magyar oktatást, működik az óvoda. /(Guther M. Ilona): Somkerékiek falutalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2002. július 10.
Medgyessy Péter miniszterelnök Kolozsváron nem a Transilvania (volt Belvedere) Szálloda elnöki szobájában, hanem unokatestvére, a Török család lakásában töltötte az éjszakát. A család mindig tartotta a kapcsolatot Medgyessyvel. Medgyessy Péter júl. 5-én este érkezett Kolozsvárra. Előzőleg a vacsorát a tordaszentlászlói Tamás Bisztróban fogyasztotta el, az RMDSZ vezetőinek társaságában. A Kolozs megyei RMDSZ zokon vette, hogy a helyieket nem hívták meg a falatozásra. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte: annak ellenére, hogy Tőkés László is az RMDSZ Operatív Tanácsának a tagja, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét nem hívták meg a vacsorára, mi több, Medgyessy Nagyváradon sem találkozott vele. Kónya szerint "egy asztalhoz hasonlók csupán hasonlókkal ülnek le". /Kiss Olivér: Medgyessy Péter kolozsvári unokahúga. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
Az előzetes népszámlálási adatok szerint Beszterce-Naszód megye összlakossága 312 325 fő, a megye lakosságának 5,9 százaléka magyar, 3,6 százaléka roma nemzetiségű. Ezzel szemben magyar anyanyelvű 5,55, roma anyanyelvű 1,3%. A lakosság 1,2%-a római katolikus, 4,6 százaléka református. Fehér megye összlakossága 382 999 fő, a megye lakosságának 5,4 százaléka magyar, 3,8 százaléka roma nemzetiségű. Magyar anyanyelvűnek vallotta magát a lakosság 5,2%-a, roma anyanyelvűnek a lakosság 1,1%-a. A lakosság 1,3 százaléka római katolikus, 3,8 %-a református, 0,5%-a unitárius. /Fehér és Beszterce-Naszód megyei népszámlálási adatok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Beszterce-Naszód megyében 18500 magyar él, 1992-ben még 21093-an (székely 5) voltak. /(Kresz Béla): A szórvány súlyos vesztesége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 10.
Pozsony Ferenc néprajzkutató a hét végén Jászvásáron megrendezett, a csángók eredetét, nyelvét vizsgáló nemzetközi konferenciának egyik résztvevője volt. Pozsony Ferenc nemrég kiadta a csángókról szóló román nyelvű kötetét. Ahogy a dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és Nagy Jenő szerzőhármas által 1981-ben megjelentetett A moldvai csángók népművészete című kötet elhagyta a nyomdát, csakhamar átírták és 1985-ben nagy példányszámban kiadták Dumitru Martinas csángókról szóló munkáját. A dilettáns szerző művében azt próbálta bizonygatni, hogy a moldvai csángók ősei voltaképp Délkelet-Erdélyben félig-meddig elmagyarosított románok. A római katolikus egyház közreműködésével forgalmazott kötet tételeit a hivatalos propaganda csakhamar dogmává merevítette, majd 1990 után angol és olasz nyelven is megjelentette. A Benda Kálmán történészprofesszor által vezetett munkacsoport kutatásaiból megszületett Moldvai Csángó-Magyar Okmánytár című munka vitathatatlanul alátámasztja az erdélyi magyarság folyamatos kitelepedését a Kárpátok és a Szeret folyó közötti területre. A csángók anyanyelve tükrözi a moldvai magyar közösségek folyamatosságát is, hiszen közöttük találunk középkori nyelvjárásban beszélőket, mások pedig éppen a 18-19. századi Székelyföld nyelvállapotát őrizték meg. A hatalmas mennyiségben összegyűjtött magyar nyelvű folklóralkotásaik szintén magyar eredetüket és kultúrájukat támasztják alá. A kutatók csupán Klézsén az utóbbi másfél száz év alatt több ezer magyar népköltészeti alkotást gyűjtöttek össze, ami egész Európában páratlanná és híressé teszi ezt a moldvai falut. A konferencia légkörét tükrözi, hogy Tánczos csak háromperces felszólalási lehetőséget kapott, ő a moldvai csángóság nyelvi asszimilációjának a tényét igyekezett nyomtatott szöveggel dokumentálni. Felolvasta az 1880-ban, Szamosújváron megjelent Amicul Familiei-ből egy szövegrészt, amelyben Ioan Polescu helybéli író a kéthetes moldvai útján tapasztaltakról számolt be. Az erdélyi román értelmiségi megrökönyödve tapasztalta, hogy Moldvában az erdélyinél is rosszabb a helyzet, mivel kéthetes utazása alatt román nyelven még vizet sem tudott kérni a helybéliektől. Sokatmondó, hogy a 19. század végén a csángó gyerekek még jó napotot sem tudtak köszönni románul. Az író levélben tájékoztatta az akkor bukaresti román kultuszminisztert, akit felszólított a román nemzeti érdek által megkövetelt gyors románosítás végrehajtására. A szamosújvári író a leghatékonyabb asszimilációs eszközként a román nyelvű iskolai tanítás és liturgia bevezetését jelölte meg. - Az 1992-es népszámlálás szerint Moldvában összesen 239 938 római katolikus élt. Tánczos Vilmos terepkutatásai szerint a kilencvenes évek közepén a moldvai katolikusok 25,8 százaléka beszélte még ősei anyanyelvét, a magyart. A néprajzkutató a magyarul beszélők számát, különböző terepmódszerek segítségével 62 ezerre becsülte. A tizenkilencedik század végén a moldvai csángóknak több mint 70 százaléka magyar anyanyelvű volt. Bő száz év alatt a csángóság háromnegyede veszítette el anyanyelvét. - Az idei népszámlálás torz, mert számos megfélemlítési és manipulálási technika érte a moldvai csángókat. Például a jászvásári püspök körlevélben igyekezett befolyásolni a csángók identitásválasztását, amit a papok minden templomban tovább magyaráztak. Többek között azzal is győzködték híveiket, hogy ők azért románok, mert "sunteti romano-catolici", tehát a felekezet megnevezésében római szó voltaképpen a román eredetükre utal. Ezt csak betetőzték a számlálóbiztosok által elkövetett csalások is, amit akkor részletesen tálalt a magyar nyelvű sajtó. /Borbély Tamás: Az anyanyelvű mise esélye a csángóknál. Beszélgetés Pozsony Ferenccel, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
A Dumitru Martinas Egyesület a moldvai római katolikusok nagy többségének a nyomására alakult. Azok nyomására, akik románoknak vallják magukat, akik a katolikusság 95 százalékát teszik ki, és akiknek korábban nem volt semmilyen képviseletük, jelentette ki Gheorghe Bejan, az egyesület elnöke a vele készült intejúban. - Amikor a többséget arra kötelezik, hogy egy más nyelvet beszéljen, mint amit szeretne, természetes, hogy megsértették az érdekeit - mondta Bejan, aki az Európa Tanács 1521-es ajánlásáról beszélt. Gazda Árpád közbevetette, hogy az ajánlás ezt nem tartalmazza, továbbá a szociológiai felmérés szerint a moldvai katolikusok közül minden negyedik beszéli a csángó nyelvet. Gazda emlékeztetett: Dimitrie Cantemirtől Nicolae Iorgáig valamennyi neves román történész egyetértett abban, hogy a moldvai katolikusok magyarok. Bejan szerint felületesen kezelték az eredetük kérdését. /Gazda Árpád: Magyar veszély? Interjú a Martinas Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
Júl. 9-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében Kolozsváron tanácskoztak a különböző RMDSZ-es megyei tanácsok elnökei és alelnökei, alprefektusok, valamint a közigazgatási és költségvetési bizottságokban tagként szereplő parlamenti képviselők és szenátorok. A sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson megvitatták a 2003-as évi költségvetés-tervezet kidolgozásánál az RMDSZ álláspontját. Az RMDSZ üdvözli a decentralizációs folyamatot, de felfoghatatlan, hogy az anyagi forrásokat nem a megszabott feladatok végrehajtásának megfelelően osztották el. Az RMDSZ kiáll az Európai Unió előírta regionalizálási tervek mellett. Szilágy, Bihar, Szatmár, Hargita és Kovászna megye infrastrukturális gondjai hozzájárulnak a nehéz helyzethez. /Köllő Katalin: Az RMDSZ és a költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
A titkosszolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottsággal tárgyalt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS). A tanácskozáson részt vevők megállapították, hogy a volt szekus tisztek névsorának nyilvánosságra hozatalát nem a SRI akadályozza, hanem a tanács munkáját szabályozó törvény. Az egykori politikai rendőrség tiszti névsorának publikálásához törvénymódosításra van szükség. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke kijelentette, amennyiben nyilvánosságra hoznák a listát, bíróságon megtámadhatnák a tanácsot, ezért szükséges a törvénymódosítás. /T. L.: Még mindig nem közlik a szekus tisztek névsorát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2002. július 10.
Megállíthatatlannak tűnik az Orbán László és Biró György által elindított "buszos lavina", amely számos marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, korondi és farkaslaki személyszállító céget érint. Orbán és Biró, a Transilvania Szállítási Egyesület elnöke és alelnöke súlyos vádakkal illetett néhány konkurens vállalatot. Megneveztek néhány korondi, farkaslaki és székelyudvarhelyi céget, mely kalózkodásával rontja a csíkszeredaiak és a marosvásárhelyiek piacát. A vásárhelyi Intertours, Ballótrans, Transervice, Royal, Transexpres és Lavinia vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, melyben tiltakoztak a Biróék által felhozott vádak ellen. Biró kijelentéseire reagáltak az érintett székelyföldi szállítási vállalkozások is, amelyek tulajdonosai felkérték Orbán Lászlót, az egyesület nevében sajtótájékoztatón vonja vissza az alelnök által felsorolt vádakat. Orbán kijelentette, tudomása van róla, hogy egyes cégek valóban indítanak törvénytelen járatokat, azonban rámutatott, Biró részben a maga nevében beszélt, és az Transilvania Szállítási Egyesületet nem terhelik az alelnök állításai. Orbán László elmondta, nincs arról tudomása, hogy Biró milyen bizonyítékokra támaszkodva vádolta meg a székelyföldi cégeket. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Orbán László visszakozik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi humán karán induló Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 20 tandíjmentes és 20 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettek meg. Most induló új szakról van szó, a humán kart vezető Albert Lőrincz Enikő előadótanár, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó adjunktusok, valamint Gagyi József kutató beszélt a szaktól, ez ugyanis a romániai magyar egyetemi oktatásban újdonságnak számít. A hosszú távú cél az, hogy a műszaki kar mellett egy életképes humán kart építsenek fel Marosvásárhelyen. Ennek keretében a pedagógia-szociálpedagógia szakirány mellett a kommunikációt indítják. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik szervezetek, intézmények kapcsolattartásában vállalnak szerepet, végzik az információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását egy adott intézményen belül, továbbá a szellemi termékek forgalmazásának megtervezését és kivitelezését. A jövendő kommunikációs szakemberei hasznos szerepet tölthetnek be az emberi jogi, kisebbségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szervezetek tevékenységében. Gagyi József csíkszeredai kutató, az egyetem leendő tanára szerint a hallgatókat arra is fel fogják készíteni, hogy a múlt örökségét hogyan lehet vonzóvá, eladhatóvá tenni a helyi közösségek szintjén. A szak elvégzése az újságírói, sajtóreferens, sajtószóvivő, hírszerkesztő és elemző reklámasszisztens, médiamenedzser, kommunikációs szakreferens, műsorvezető, közösségi mediátor állások betöltésére képesíti a hallgatókat. /(bodolai): Kommunikáció szak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
2002. július 10.
Történelmi eseményre került sor júl. 8-án a Bákó melletti csángómagyar faluban. Lujzikalagor hatalmas katolikus templomában először hallgathattak anyanyelvükön misét a helyi hívek. Adam Valerian, a budapesti Csángó Koordinációs Iroda vezetője elmondta, mintegy 100-150 helyi lakos vehetett részt az esztergom-budapesti érsekség frissen felszentelt papja, a lujzikalagori származású Tampo Ababei József által magyarul celebrált szentmisén, amelyen prédikációt - szintén magyar nyelven - Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. Az eseményre azután került sor, hogy egy nappal korábban az idén felszentelt, Lujzikalagorból származó hat kispap díszes ünnepség keretében, rokonai és falusfelei előtt első szentmiséjét celebrálhatta. A primíciát tartó kispapok között ott volt Tampo Ababei József is, aki a román nyelvű szertartás keretében is néhány szó erejéig magyarul szólt a hívekhez. Ismeretes, a jászvásári római katolikus püspökség ellenzi azt, hogy a moldvai templomokban magyar nyelven is misézzenek. Tampo Ababei József ugyan az esztergom-budapesti érsekség papja, aki legfeljebb szabadságra látogat majd haza szülőfalujába, ám reméli, hogy a magyar misét igénylő csángók hamarosan saját templomukban anyanyelven is rendszeresen hallgathatják Isten igéjét. /(Ferencz): Történelmi esemény Moldvában. Magyar mise Lujzikalagorban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./
2002. július 10.
Egy hónap telt el azóta, hogy a Szabadság közzétette az első osztályok csökkenésével kapcsolatos számításait, eszerint ősszel 9-12 magyar osztállyal lesz szegényebb a Kolozs megyei magyar közoktatási hálózat. Kónya Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke leszögezte: nem kerültek volna ilyen helyzetbe, ha a magyar pedagógusok elkészítik mindazokat a kimutatásokat, amelyekről megegyeztek a Megyei Küldöttek Tanácsán. Ezek hiányában csak tapogatózni tudnak. Az RMDSZ komoly lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy legfeljebb 5-re rúgjon ősszel a megszűnt első osztályok száma Kolozsváron. Sürgetni kell, hogy a román első osztályok indításához szükséges minimum 3-as létszámot a magyar tagozatra is terjessze ki az állam, mert igazságtalan az, hogy a román anyanyelvűek számára már 3, a magyarnál viszont csak 12 diákkal lehet osztályt indítani. A megyei RMDSZ az Iskola Alapítványnál megpályázott egy kisbuszt, amellyel az osztály nélkül maradt elsősöket fogják majd a legközelebbi magyar tagozatos iskolákba ingáztatni. Amennyiben nem érkezik meg szeptemberig a pénz, akkor- átmenetileg - a képviselői autókat fogják az elemisták szállítására felhasználni. /Szabó Csaba: Magyar elemisták a képviselői autókban. Lépések a első osztályok tömeges megszűnése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
Rigába, Lettország fővárosába indult júl. 6-án az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ Szarkaláb Néptáncegyüttese, ahol a Submalinas Néptáncfesztiválon vesz részt. A kolozsvári néptáncosok útközben a felvidéki Zselíz és Királyhelmec, valamint Krakkó vendégei is lesznek. Az együttes útját a Heltai Alapítvány szervezi. /Erdélyi magyar néptánc a Baltikumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
A Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium immár ötödik alkalommal lát vendégül 150 magyar anyanyelvű diákot Szurdokpüspökiben. Júl. 7. és 14. között erdélyi, moldvai csángó, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, magyarországi, németországi, ausztriai, svédországi, finnországi, szlovéniai, horvátországi diákok táboroznak együtt. A fiatalok magyar irodalom és történelem, néptánc, népdal, fotó, film, rajz, újságírás, rádiózás foglalkozásokon, kitűnő előadók és csoportvezetők segítségével bővíthetik ismereteiket. Az idei tábor a Magyarok a világban - híres magyarok tematika köré épül. Az előadók között van dr. Szakály Sándor hadtörténész és Csoóri Sándor író. /Tüzes Éva PR menedzser: Magyarok a világban - híres magyarok. Anyanyelvi tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
Aránylag ismert történelmi tény a mintegy hetvenezer romániai német 1945-ben történt oroszországi deportálása, de kevesen tudnak nálunk arról, hogy románok már 1944 végén is hurcoltak el ártatlan embereket, németeket és magyarokat egyaránt. Mi lett a hírhedt földvári láger foglyainak sorsa? Kik voltak a "halál önkénteseiként" emlegetett Maniu-gárda tagjai? Mi történt Szárazajtán, Csíkszentdomokoson és Egeresen? Ezekre a kérdésekre válaszol Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyve, az Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete. A Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár Megyei Szervezetének gondozásában megjelent kiadvány a szatmárnémeti Europrint Kft. nyomdájában készült. /B. É.: Könyvismertető: "Mindennap eljött a halál". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2002. július 10.
Júl. 8. és 14. között Túrterebesen önismereti és ifjúsági vezetőképző tábort tartanak Szatmár megyei református ifjak részére. A táborba negyven fiatal, többnyire IKE-elnökök kaptak meghívást. Júl. 15. és 21. között Pusztadarócon szervez vándortábort a Szatmári Református Egyházmegye és a helyi református közösség. /Anikó: Önismereti tábor Túrterebesen és IKE-vándortábor Pusztadarócon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2002. július 10.
A napokban tértek haza székelyföldi turnéjukról a szatmárnémeti Északi Színház színészei - meghívást kaptak a Csíkszeredai Nyár című kulturális rendezvénysorozatra. A társulat tagjaira most egy rövid pihenő vár, augusztus 20-án kezdődik az újabb évad. /C. L.: Visszaérkezett székelyföldi turnéjáról a Harag György Társulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2002. július 11.
Az RMDSZ vezetősége júl. 12-én Kolozsváron elemzi a népszámlálás előzetes eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy jelentősen csökkent az erdélyi magyarság létszáma. A szövetség olyan stratégiát szeretne kidolgozni, amely meggátolná a fiatal nemzedék kivándorlását, jelentette be sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. A szövetség elnöke "természetesnek" nevezte, hogy néhány megyében problémák merültek fel az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésében. /Stratégia készül az elvándorlás visszaszorítására. Az RMDSZ javaslatcsomagot dolgoz ki a jövő évi költségvetéshez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2002. július 11.
Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa júl. 10-én Bukarestben üdvözölte a kedvezménytörvényről kezdett román-magyar párbeszédet. A főbiztos Mircea Geoana külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után elmondta: értékeli a két ország között megindult párbeszédet erről a kérdésről. Bukaresti tárgyalásai során a főbiztos a Romániával szomszédos országokban élő román közösségek helyzetéről is tájékoztatást kapott. /Rolf Ekeus Bukarestben a státustörvényről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Nastase kormányfő, Geoana külügyminiszter és Rolf Ekeus kisebbségügyi főbiztos ugyanazt a nyelvet beszélik: a stabilitás nyelvét, szögezte le kommentárjában Bakk Miklós. A stabilitás globális érték, amely lokálisan nem mond semmit. Ebből a globális nyelvből még az RMDSZ-nek is nehéz kilépnie. Csakhogy az erdélyi magyaroknak sok-sok lokális megoldásra van szükségük. E napokban például az erdélyi magyarság számának megismert apadása az a kérdés, amelyre nincs globális válasz. Csak lokális: egy új intézményépítési stratégia kidolgozása. De mindez itt Erdélyben sért hiteket, kérdőjelez meg hatalmi pozíciókat. /Bakk Miklós: Stabilitásnyelv. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta Bakk Miklóst gondolatmenetéért, de nem írta ki Bakk Miklós nevét: "Az egyik magyar nyelvű újságban olvasom, hogy a stabilitás érték ugyan, de "globális érték, amely lokálisan nem mond semmit", mivel "a megoldás, lokálisan, mindig érdeket sért, egyensúlyt borít, hatalmakat kérdőjelez meg". E fejtegetés szerint "ebből a globális nyelvbol még az RMDSZ-nek is nehéz kilépnie"...". Tiborinak erről a véres etnikai konfliktus, Marosvásárhely 1990-es "fekete márciusa" jut eszében továbbá a többi balkáni vérengzés, amely Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát és később Koszovót és Macedóniát is rettenetes történések színhelyévé tette. Tibori szerint ez a konfrontációs opció, amelyből nagyrészt "az RMDSZ belső problémái" is fakadnak. Tibori kijelentette: ez magyarra lefordítva körülbelül ekképpen összegezhető: a románokkal békésen semmiben nem tudunk megegyezni, s ha valamiben netán mégis egyezségre jutnánk, azt amúgy sem tartják be, mindig kijátsszák; nem ártana tehát, ha kirobbanna egy olyan éles konfliktus, mint például a volt Jugoszláviában. /Tibori Szabó Zoltán: Milyen érték a stabilitás? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"
2002. július 11.
Megosztott maradt a tagországok véleménye az agrárkereskedelmet sújtó védő intézkedések kérdésében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA miniszteri tanácsának múlt heti pozsonyi vegyes bizottsági ülésén. Míg Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária a különböző védő intézkedések - pótvámok, importpótlékok - kétéves alkalmazás utáni megszüntetését pártolja, addig Lengyelország, Románia és Szlovénia a védő intézkedések huzamosabb érvényesíthetőségéhez ragaszkodik. Lengyelország és Románia súlyos belső agrárproblémákkal küzd, ezért belpolitikai indítékok miatt a CEFTA-országokból érkező kereskedelmet úgynevezett védő záradékokkal igyekeztek korlátozni, márpedig az ilyen intézkedéseket csakis nagyon súlyos piaci zavarok esetén lehet alkalmazni. /Eltérő álláspontok a CEFTÁ-ban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2002. július 11.
Bihar megyében 155 ezer magyar él az idei népszámlálás legfrissebb adatai szerint. Ez 26 ezerrel kevesebb, mint a korábbi, 1992-es számbavételkor volt. Bihar megyében 600 ezren élnek, 8000-rel kevesebben, mint tíz éve. 404 ezret számlált a román lakosság a korábbi 425 ezerrel szemben, fogyatkoztak a németek, másfélezerről alig több mint ezer személyre, és mintegy félezerrel vannak kevesebben a korábban 7700 főt számláló szlovákok. Egyedül a Bihar megyei cigányság gyarapodott, 21 ezerről 30 ezerre emelkedett a magukat romának vallók száma. /(Balla Tünde): Kevesebben 26 000-rel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
A népszámlálási adatok közzétételét követően a legnagyobb példányszámú bukaresti román napilap címoldalán állt: "Clujul nem lesz többé Kolozsvár". Nekünk, magyaroknak mindig is kincses Kolozsvár, "ezeréves erdélyi történelmünk fellegvára és fővárosa, melynek valamennyi régi épülete, emléke a magyarsághoz kapcsolódik" - állapította meg Ferencz L. Imre újságíró. Erdélyi román városokról beszél a történelemtudomány, miközben a román nyelvben a vár, a város szavak a Regátban is magyar eredetűek (Temesvár - Timisoara, ill. oras). Nagyszebenben minden bizonnyal nem él immár 20 százaléknyi szász, de a város neve ott olvasható németül is a román alatt. Hasonlóképpen Szászrégenben is a román meg a magyar alatt. De Kolozsváron hallani sem akarnak az erdélyi toleranciáról, az ott élők hagyományainak, kultúrájának kölcsönös megbecsüléséről. A gyarapodás egyik garanciája az ésszerűbb anyaországi támogatás lehet. Az itthonmaradás alapfeltétele a gazdasági megerősödés, a munkahelyteremtés, a fiatalok kiemelt megsegítése. /Ferencz L. Imre: Csakazértis Kolozsvár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
Varga Attila képviselő az alkotmánymódosítás indoklásául leszögezte, hogy a jelenlegi román alkotmánynak vannak fogyatékosságai. Néhány lényeges alkotmányos alapelv nincsen, vagy hibásan van megfogalmazva az alaptörvényben. Ilyen a hatalommegosztás elvének a hiánya, a szuverenitás elve egy teljesen elavult formájának a szentesítése, a nemzetállam szintén anakronisztikus megjelenítése, az integrációs feltételek alkotmányos szabályozásának a hiánya. Az anyanyelv használatának alkotmányos szabályozást kell biztosítani; garanciális jelleggel kell biztosítani a kisebbségi jogokat, ezen belül pedig különösen az oktatási és kulturális intézményalapítási és fenntartási jogokat; a helyi autonómia bővítését. Szükséges az alkotmánybíróság szerepének a növelése, a nép ügyvédje tekintélyének a növelése, a prefektus intézményének a megszüntetése. Fontos, hogy az anyanyelv használata szóban és írásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, általában a közéletben alkotmányos jog legyen, továbbá hogy a felekezeti iskolák mint különálló oktatási forma megjelenjen az alaptörvényben. /Mózes Edith: Romániának elsősorban Románia-konform alkotmányra van szüksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2002. július 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Bölcsészettudományi Kar: Református vallástanár - Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociológia: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár - Német nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Német nyelv és irodalom:30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Filozófia: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Angol nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Román nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Alkalmazott Tudományok Kar: Zenepedagógia 20 hely, amiből 5 tandíjas, Menedzsment 70 hely, amiből 20 tandíjas. Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 50 hely, amiből 10 tandíjas. Képzőművészet - reklám grafika, vizuális kommunikáció: 20 hely, amiből 10 tandíjas /Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Felvételi tájékoztató a 2002-2003-as tanévre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
Hat iskola diákjai érettségiztek Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceum vizsgáztató központjában: a Salamon Ernő Líceum, a Battyhány Ignác Iskolaközpont, a Gépgyártóipari Iskolaközpont, a román tannyelvű Sf. Nicolae Líceum, a ditrói Puskás Tivadar,és az alfalvi Sövér Elek Líceum diákjai. A vizsgára álló összesen 326 tanulóból 264-nek sikerültek az érettségi vizsgái. Lebontva, a Salamon Ernő líceum 123 diákjából 109-en vizsgáztak sikeresen, a Battyhány iskolának 80 diákjából 60-an, a Gépgyártóipari iskolában ez az arány 49-34, a Sf. Nikolae iskolában 36-35, a ditrói iskolában 19-15, míg Alfalu esetében 19-11. A 62 sikertelenül vizsgázó diákból 40-et román nyelv és irodalomból húztak el, 16-ot magyar nyelv és irodalomból, míg 6-ot valamely szaktantárgyból, s volt egyetlen olyan eset is, hogy a diák mindenből átmenő jegyet kapott, de az általános médiája kevesebb lett, mint 6-os. A román nyelv és irodalomnál a furcsa pontozási mód is hozzájárult a viszonylag nagy arányú sikertelenséghez: az írásbeli egyik feladata volt esszét írni Caragiale nyomán, s az elbírálási mód kikötötte, hogy ha a diák nem ír két oldalt, 20 pontot veszít, az esszé tartalmától függetlenül. A szóbeli vizsgán a diákok nem iskolák szerint, hanem ábécésorrendben léptek a bizottság elé, felváltva a román és a magyar tagozatról, ami szintén nem volt kedvező a magyar ajkú diákoknak, hiszen román nyelvtudásban nem vetekedhetnek a román anyanyelvűekkel. /Gál Éva Emese: Érettségi eredmények, kérdőjelekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
A Smarande Enache vezette Pro Europa Liga szervezésében júl. 10-én az illyefalvi KIDA-központban kezdte meg munkálatait a Transzszilvánia Nyári Egyetem. A tanácskozáson előadások hangzanak el a következő témákról: regionalizmus Európában, illetve Romániában; Erdély gazdasága, Erdély politikája, erdélyi identitás. Többek között előadást tart Máttis Jenő, Kolumbán Gábor, Ioan Avram Muresan, Csutak István, Toró Tibor, Sabin Gherman, Bakk Miklós, Molnár Gusztáv, Gabriel Andreescu, a vitavezetők között találjuk Smaranda Enachet, Sarkán-Kiss Endrét, Szokoly Eleket. /Transzszilvánia Nyári Egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2002. július 11.
Sepsiszentgyörgy szélén van a Teracotta Star. Rt. által működtetett kőbánya, a kőkitermeléshez használatos robbanóanyagok által okozott rezgések jelentősen megrongálták a házakat. Tovább ront a helyzeten, hogy minden tiltás ellenére - a kihelyezett táblák szerint legtöbb 5 tonna szállítása engedélyezett - soktonnás kővel rakott teherautók dübörögnek végig naponta többször az utcákon. Kémények omlottak le, a mennyezetről hull a vakolat, repednek a falak, és néhány ház máris emberéletet veszélyeztető állapotba került. A Sepsireform Egyesület, melynek létrehozását a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete kezdeményezte, olyan civil szervezet kíván lenni, mely felvállalja az emberi jogok tiszteletben tartását. Felvállalták a kérdés rendezését. A polgármesteri hivatal tehetetlen, az engedély kiadásába nincs beleszólása, mert a terület nem tartozik a tulajdonába. A lakók, ha a civil fórumra nem is jöttek el, a Sepsireform Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtést támogatják. A fórumon elhangzott, hogy ha az illetékesek nem veszik figyelembe a lakók kérését, a polgári engedetlenség eszközeihez folyamodnak. /Farkas Réka: Házukat féltik. Civil összefogás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
