A görög katolikus egyház szerint a népszámlálás rájuk vonatkozó adatai nem tükrözik a valóságot, nyilatkozta a Krónikának Mircea Martian, a kolozsvár-szamosújvári egyházmegye szóvivője. Szerintük jóval több görög katolikus él az országban, mint amennyi a statisztikákból kiderül. Jelentős eltérések mutatkoznak az állam, illetve az egyház által közzétett statisztikákban: a 2002-es népszámlálás adatai szerint 195 481 görög katolikus hívő él az országban, ezzel szemben Laurentiu Moisin, a Görög Katolikus Románok Országos Egyesületének elnöke több mint 700 ezerre becsülte a görög katolikus hívek számát. Moisin szerint elképzelhetetlen, hogy míg egy 1988-ban a Szekuritáté által készített jelentés 300 ezer görög katolikusról szól, ma már a 200 ezer főt sem éri el a létszámuk. Mircea Martian kijelentette, három ok miatt sem tekinthetők valósaknak a népszámlálás adatai. Egyrészt, mivel az ortodox egyház több településen is nyomást gyakorolt a hívekre, többen nem merték vállalni felekezeti hovatartozásukat. Másrészt, noha az egyház több ízben is írásban felkérte a hatóságokat, hogy tüntessék fel a népszámlálási íveken az öt legfontosabb romániai felekezetet, ez nem történt meg - az űrlap csupán az ortodoxot említi név szerint. Harmadik okként Martian felhozta: olyan faluban, ahol mindenki ortodox volt, meg sem kérdezték az emberektől, milyen vallásúak, hanem automatikusan bejelölték az ortodoxot. A szóvivő olyan esetet is említett, amikor egy görög katolikus pap feleségét írták be ortodox vallásúnak. "Megvárjuk, amíg a végleges adatokat is közzéteszik, és ha szükséges, óvást emelünk a népszámlálás eredményei ellen" - nyilatkozta Martian, hozzátéve, hogy a felsoroltakon kívül is számos visszaélésről érkezett jelentés, így sokszor ceruzával töltötték ki az íveket, illetve a felekezetre vonatkozó rovatot. Az Annuario Pontificio pápai évkönyv 2002-es kiadása szerint a Romániában élő görög katolikusok lélekszáma pedig 776 704 fő. /Lukács János: Ellentmondó számadatok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2002. július 18.
Szatmárnémetiben a Harag György Társulat évadzáró gálája hangulatában messze felülmúlta a korábbi évadok záróelőadásait. Lőrincz Ágnes nehéz feladatot vállalt, amikor két évvel ezelőtt átvette az irányítást. Lehetőséget teremtett, hogy a nyugdíjas művészeket visszaédesgesse a színházhoz. Az elmúlt évad legfontosabb eredményei közé sorolandó az újból felelevenített falujárás is, a Tóth-Páll Miklós által összeállított vidám kabaréval. Időközben a Csíki Játékszínnel való társulást megszüntették. A közönségszavazatok alapján - immár sokadszor - az év színésznőjének Lőrincz Ágnest, míg az év színészének Rappert Gábort kiáltották ki. /Dancs Artur: Színház és közönsége ismét egymásra találhat Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2002. július 18.
Temesváron, a Városi Tanács ülésén a napirendi pont között szerepelt egyes parkok és utcák nevének megváltoztatása. Heves vitát váltott ki két név: a Margaréta hercegnőé és Temesvár egykori főépítészéé, Székely Lászlóé. Egyes tanácsosok az egész listát eleve elutasították, hogy biztosítva legyen a nemmel szavazók többsége. A szociáldemokraták, a nagy-romániások, a liberálisok (Dorin Popovici kivételével) leszavazták, és határozottan elutasították a szóban forgó két nevet. Ion Antonescu marsall neve vitát válthatott volna ki, azonban Gheorghe Ciuhandu polgármester kijelentette: vitának nincs helye, ugyanis a Bogdanestilor utca bírósági határozattal Ion Antonescu marsall nevét viseli. /(Sz. I.): Antonescunak van utcája Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2002. július 18.
Hargita megye a maga 84,6 %-os magyarságával e tekintetben országos első. Csíkszereda 41 852 lakosának 81,7 %-a /34 183 fő/ magyar, Székelyudvarhely 36 926 lakosának 95,6 %-a /35 293 fő/ magyar. Székelykeresztúr lakóinak 95,1 %-a magyar, Gyergyószentmiklós lakóinak pedig 87,4 %-a. /Hecser Zoltán: Népszámlálás 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Székelyudvarhelyen a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Középiskolában folyik a Bolyai Nyári Akadémia, ahol zene és képzőművészet szakos tanárok számára szerveztek továbbképző tanfolyamot. Bodurián János iskolaigazgató elmondta, hogy Székelyudvarhelyen nyolcadik alkalommal rendezi meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) a zenetanárok továbbképzését. /Bágyi Bencze Jakab: Bolyai Nyári Akadémia. Művésztanárok továbbképzője. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Júl. 17-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn megkezdődött a második Erdélyi Diáktalálkozó. Már több ezren érkeztek, hely még van. Van nagyszínpad, kisszínpad, különböző együttesesek fognak koncertezni. /Második Erdélyi Diáktalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
A minisztériumi közbelépéssel engedélyezték Déván a Traian Elméleti Líceum második magyar tannyelvű kilencedik osztályát. Kofity Magda tanfelügyelő és Hauer Erich aligazgató közölte: mind a líceumi, mind a szakiskolai osztályokba jelentkező diákok száma már elérte azt a küszöbértéket, amellyel ősztől gond nélkül működhetnek ezek az osztályok. A Traian Elméleti Líceum matematika-informatika osztályába 28 diák jelentkezett, az angol intenzív osztályba 15, a Transilvania Iskolacsoport elektronika-automatika és alkalmazott informatika osztályába pedig szintén tizenöt diák iratkozott be. Remélik, hogy a 18 pótképességvizsgázó magyar diák is a szabad helyekkel rendelkező magyar tannyelvű kilencedik osztályokban fog továbbtanulni. /Gáspár-Barra Réka: Három magyar kilencedik indul Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl.. 18./
2002. július 18.
Folytatódik a Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozat, júl. 18-tól a hagyományos Régizene Fesztivál várja a Mikó-várba a zenekedvelőket. A román Művelődési Minisztérium anyagilag nem támogatta az ország különböző városaiból, valamint külföldről érkező együtteseket felsorakoztató Régizene Fesztivált, ezért idén kevesebb együttes lép majd fel. Jelen lesz a csíkszeredai Harmónia kórus, a Csíki Kamarazenekar, a nagykárolyi Collegium, Marosvásárhelyről pedig egy korálegyüttes, a híres, régizenét játszó Kecskés együttes /Magyar hősök és szentek című műsorukkal/ és a felvidéki Ghymes együttes. /Takács Éva: Csíkszeredai Nyár. Holnaptól Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2002. július 18.
Megjelent a romániai régiók függetlenedéséért harcoló Sabin Gherman folyóirata, Euro Transilvania. Ebben Sabin Gherman a Bukarest által a régióknak igazságtalanul elosztott költségvetési pénzek sorsát tárgyalta. /Prnczcsb: Standokon az Euro Transilvania. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./
2002. július 18.
Szekerestanyán a református templom építését 1956-ban kezdték el, és 1958-ban fejezték be. A templom most befejezett felújítási munkálataiban a gyülekezet több tagja vett részt. A kiadások nagy részét egy holland testvérgyülekezet finanszírozta. A helyi lakosság és a presbitérium templomavató hálaadó istentiszteletet szeretne tartani. /E. Gy.: Szekerestanya: Templomavató ünnepségre készül a református gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./
2002. július 18.
Muhi Sándor Szatmárnémetiről készített Városismertetője a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületében működő Turisztikai Technikumot látogató diákok számára készült "tankönyv". A régebbi korok nevezetes épületeit, jeles személyiségeit - rajzok, fényképek, rövid, lényegre törő szöveg segítségével -, egyszerűen, bárki számára áttekinthetően mutatja be a könyv. /Baranyai Attila: Városismertető Szatmárnémetiről - mindenkinek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./
2002. július 18.
Szatmárnémetiben bemutatták Sike Lajos /a lap munkatársa/ immár negyedik kötetét Befürödtünk! /Panatek Kiadó/ címmel. A könyv anekdotákat, színészsztorikat, elbeszéléseket tartalmaz. /(Dancs Artur): Bemutatták szatmári kollégánk új könyvét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2002. július 18.
Székely László Temesvár első városi főépítésze volt, 1903-tól. Tökéletesen megfelelt az elvárásoknak. Rendkívül gazdag az életműve, az általa tervezett épületek ma is meghatározó elemei a városképnek. Főműve a temesvári Piarista Főgimnázium épületegyüttese. Ma a Temesvári Műszaki Egyetem használja, egyik szárnyában pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceum működik. Székely László más városokból is kapott megbízásokat. Szülővárosa, Nagyszalonta őt kérte fel a Városháza és az Állami Főgimnázium korszerű épületeinek megtervezésére, de vannak Székely László-épületek Versecen és Nagybecskereken, Gyulán, az ő munkája a folyai kastély és a vingai községháza. Az 1877. augusztus 3-án született műépítész születési évfordulójára háromnyelvű album készül. A könyv 120 oldalán színes felvételek lesznek a művész reprezentatív épületeiről, amelyet 23 oldalnyi tanulmány egészít ki. Az album felelős kiadója Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a tanulmányíró Szekernyés János helytörténész és műkritikus. A könyvben szereplő szövegek magyar, román és angol nyelven olvashatók. Halála kerek évfordulójára, 2004-re pedig köztéri mellszobrának felállítását tervezik. /Szekernyés Irén: Háromnyelvű album Székely László születésének 125. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2002. július 19.
Az ötödik MÁÉRT résztvevői zárónyilatkozatot adtak ki. Üdvözölték a magyar-magyar kapcsolatok konkrét együttműködésben kifejezésre jutott folyamatát, amelyből kiemelkedett az 1996. júliusi konferencia, majd az 1999. februári alakuló üléssel intézményesült és azóta már négy alkalommal (1999 novemberében, 2000 decemberében és 2001 októberében) ülésező Magyar Állandó Értekezlet. Megerősítették elkötelezettségüket az nemzeti sorskérdések mentén, mint a magyarság lélekszámának és életkörülményeinek alakulása. A MÁÉRT támogatja a magyar kormányt abban, hogy a környező országok kormányaival folytatandó párbeszéd útján is segítse elő a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény céljainak megvalósulását. A kedvezménytörvény módosítása a MÁÉRT intézményei keretében történjen meg, a következő ezt a kérdést tűzze napirendjére. A MÁÉRT támogatja a kormány azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében, beleértve a támogatórendszerek működtetését is. A MÁÉRT kedvezően fogadta a budapesti Magyar Nemzet Házának létrehozására vonatkozó kormányzati kezdeményezést. /Az ötödik MÁÉRT zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2002. július 19.
Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is.
2002. július 19.
A román parlament külügyi bizottsági küldöttsége júl. 18-án Budapesten találkozott Harrach Péterrel, az Országgyűlés alelnökével, majd Keleti Györggyel (MSZP), a honvédelmi bizottság elnökével. A kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett a NATO- és az EU-csatlakozás kérdése állt a megbeszélések középpontjában. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő szerint a kisebbségekkel összefüggő kérdések megoldása elképzelhetetlen a társadalmi, politikai és gazdasági reformok nélkül a régióban. /Román parlamenti küldöttség Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar felet Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök, Rockenbauer Zoltán (Fidesz) alelnök és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselte. A találkozón Németh Zsolt felvetette a csíkszeredai főkonzulátus évek óta tervezett megnyitásának ügyét. Mint mondta, Székelyföldön évi félmillió magyar turista fordul meg, és ügyeik intézésében nagy segítséget jelentene a csíkszeredai misszió megnyitása. Radu Podgorean, a román bizottsági elnök szerint Kolozsváron már működik egy magyar főkonzulátus. "Részletesen elemezni kell azokat az érveket, amelyek a csíkszeredai nyitás szükségességét alátámasztják. Az EU-csatlakozás után csökkenni fog a főkonzulátusok jelentősége" - közölte. A felek megállapodtak abban, hogy a két bizottság az ősz folyamán részletes tárgyalásokat folytat Budapesten. /Román küldöttség Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 19.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júl. 18-i ülésén jóváhagyta a kötelező katonaszolgálat határidejének csökkentését 12 hónapról 8 hónaposra, az egyetemet végzett katonaköteles fiatalok hadkötelezettségét pedig fél évről 4 hónapra. A parlamentnek is el kell fogadnia a módosítási javaslatot. Bevezetik az alternatív katonaságot, valamint minden besorozás előtt álló fiatal előfelkészítését. Ennek alapján az állandó katonaállomány békeidőbeli létszámcsökkentése egyúttal a szakképzett katonák számának növekedését is jelenti a jövőben. A katonaszolgálat csökkentését leghamarabb a jövő évtől alkalmazhatják a hadseregben. A Védelmi Minisztérium végső célja nem csupán a szolgálat csökkentése, hanem annak fokozatos megszüntetése és felcserélése egy hivatásos hadseregre - fejtette ki a CSAT ülésén Mihail Popescu vezérkari főnök. Romániában jelenleg 40 ezer kiskatona teljesít kötelező szolgálatot. A CSAT elfogadta a nemzetbiztonságra vonatkozó törvénytervezetet, amelynek tárgyalását a parlament őszi ülésszakán elkezdi. Jóváhagyták az Államtitkok Országos Hivatalának létrehozását szorgalmazó dokumentumot, és az Állami Börtönigazgatásban alkalmazott hivatalnokok státusáról szóló tervezetet. Ez lehetővé teszi, hogy a börtönalkalmazottak ne csak katonai, hanem civil körökből is kikerülhessenek. /CSAT: csökkentik a hadszolgálati időt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 19.
A román-magyar memorandummal ellenkező módon alkalmazzák a magyar igazolványok igénylésével kapcsolatos eljárást a romániai magyar konzulátusok - áll az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottság jelentésében. Adrian Nastase miniszterelnök hivatalosan kérni fogja Medgyessy Péter magyar kormányfőtől, hogy késlekedés nélkül vessenek véget ennek a gyakorlatnak - közölte Claudiu Lucaci román kormányszóvivő. Az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottságot a román közigazgatási, a külügy- és a belügyminisztérium, valamint az RMDSZ képviselőiből hozták létre. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a bizottság tagja szerint az RMDSZ képviselői csak júl. 15-én, a Hargita, Kovászna és Maros megyében végzett ellenőrzésnél voltak jelen. "Az itt működő tájékoztatási irodák tevékenységében semmi olyat nem találtunk, ami sértené az egyetértési nyilatkozatot" - jelentette ki az MTI-nek Kelemen. "Az RMDSZ nem ért egyet a jelentéssel, nem fogadja el azt" - szögezte le. /Tiltakozások RMDSZ-részről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 19.
Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a Magyar Állandó Értekezlet egyik indítványozóját nem hívták meg a MÉRT ülésére, Budapestre. A helyzet a jelenlegi magyar-magyar politikai állapotok ismeretében nem meglepő. A sokak által bírált Tőkés László kitűnő viszonyt ápolt a volt polgári magyar kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ez a kapcsolat nagyban elősegítette a magyar egyházak, oktatási intézmények anyaországi pénzekből való támogatását, az erdélyi magyarok gondjainak meghallgatását. Most olyan kormány vette át Magyarország irányítását, amelyik kész a kedvezménytörvény módosítására, amelyik nem igazán tartja fontosnak foglalkozni a külhoni magyarsággal, a püspök kegyvesztetté vált. Nem hívták meg Medgyessy erdélyi látogatására sem. Az egészet burkoltan csinálták, hiszen a szervezők úgymond nem személynek, hanem szervezeteknek küldtek meghívókat. A magyar miniszterelnök pedig kijelentette, hogy nagyra értékeli ugyan Tőkés szerepét, de vannak dolgok, amiben nem értenek egyet, s nem rajta, hanem az RMDSZ-en múlott, hogy Erdélyből ki vesz részt a tanácskozáson. Tőkésnek ott lett volna a helye a MÁÉRT ülésén, hangsúlyozta a cikkíró, Timár Alpár László. Szükséges, hogy legyen jelen minden politikai pólus. /Timár Alpár László: A hét embere: Tőkés László. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Nyárádszentmártonban júl. 17-én nyílt meg az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) az I. Nyári Akadémiája. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kijelentette, hogy "senki sem foglalkozott olyan behatóan az ifjúság gondjaival, mint ahogyan ebben a táborban szeretnénk azt megtenni". Felbukkant a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem ellen kitalált I. Nyári Akadémia "Ellentusványosként" megfogalmazott gondolata, s erről Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: "örömmel nyugtázom, hogy újabb és újabb ifjúsági mozgalmak jelennek meg, ezek valamiért szervezett valamik, és nem valami ellen vannak." Varga Attila képviselő szerint a jobb és bal kétpólusos ideológiarendszert nem szabad kivetíteni az erdélyi ifjúságra. Az erdélyi ifjúság gazdasági társadalmi problémái című előadáson Veres Valér szociológus beszámolt a Belső-Erdélyben és a Partiumban élő magyarság gazdasági és szociális helyzetéről. Az itt elvégzett kutatásból kiderült, hogy a fiatalok nagy része városon él, és 80%-uk fogalmazta meg kivándorlási szándékát. Veres Valér szerint legalább 20%-uk el fogja hagyni az országot a közeljövőben. A nagyméretű kivándorlásnak nem etnikai vonzata van elsősorban, hanem gazdasági okai. Bíró Zoltán, a kulturális antropológiai munkacsoport vezetője a székelyföldi fiatalság helyzetéről számolt be. Székelyföld periférikus régiónak számít, versenyképtelen, és a kárpátaljai gazdasághoz hasonlítható. A kutatók tradicionális-rituális világot látnak Székelyföld esetében, ahol a fiatalok a családot, a nemzetet, a vallást nevezik meg értékként. Bíró szerint azonban tapasztalható egy belső modernizációs folyamat is, amely a fiataloknak a szülőkkel szembeni életformaváltásaként jelenik meg. Medgyes Péter, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára kijelentette, a Medgyessy-kormány feladatának tekinti megakadályozni a kivándorlást, ugyanakkor a szociál-liberális koalíció továbbra is szeretné bővíteni az itteni magyar oktatás lehetőségeit. Az előadáson nem jelent meg Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. /Borbély Tamás: Megnyílt a MIÉRT I. Nyári Akadémiája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 19.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban a Sepsiszentgyörgyön kirobbant zászlóbotrányról elmondta: a magyar nemzeti szimbólumok zavartalan és jogszerű használata ma már tény Romániában, törvény által biztosított. Az állam nemzeti szimbólumainak használatát szintén törvények szabályozzák. Takács szerint az egyre súlyosodó gazdasági, szociális helyzetekkel megbirkózni nem tudó román politikai elit etnikai jellegű csetepatékra akarja helyezni a hangsúlyt. Szerinte aki csak zászlókról beszél Háromszéken, az megfeledkezik a magyarokról, legyen az piros-fehér-zöld vagy a román zászló, megfeledkezik a románokról, akik a megyében élnek. "Mi Háromszéken tisztességes nyugalmat akarunk" - szögezte le. Szerinte a helyi önkormányzatnak alapvetően a megye gazdasági tényezőire kell helyezniük a hangsúlyt. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Harminchat alapító taggal Nyárádszeredában alakult újra az egykori Hangya Szövetkezet. A szövetkezeti tagok legalább egy részvénnyel rendelkeznek, melynek névleges értéke 100.000 lej. Czakó József elmondta, hogy sikerült megszerezni a jogi személyiséget a szövetkezetnek. A most megalakult szövetkezet jogutódja a Hangya Szövetkezetnek. Az alapító okirat szerint a szövetkezet majd a kistermelők által termelt javak forgalmazását vállalja fel. A tervezett, falvakban és városokban kiépítendő üzlethálózattal megteremtődik a lehetőség arra, hogy közvetítők nélkül szerezhessék be az egyes közösségek a legszükségesebbeket. A hiánycikkeket a szövetkezet előnyös áron felvásárolja a nagyforgalmazóktól, melyeknek cserébe a helyi termékeket kínálja majd. Szeretnék, ha más központokban is elindulna a Hangya Szövetkezet újraszervezése. /Korondi Kinga: Újraalakult a Hangya Szövetkezet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke már jelezte: az EME egy olyan virtuális könyvtárat szeretne létrehozni, ahol bárki megérdeklődheti, hogy hol, melyik könyvtárban vagy könyvgyűjteményben létezik az általa keresett könyv. Júl. 17-én tizenkét szervezet szövetkezett az ügy érdekében, és együttműködési nyilatkozatot írtak alá a Kolozsvári Virtuális Könyvtár és Információs Központ /KVIK/ létrehozásának érdekében. A KVIK az Erdélyi Magyar Könyvtár és Információs Központ létrehozását készíti elő. A könyvtár létrehozásán munkálkodó intézmények - az EME, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Koós Ferenc Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Pro Philosophia Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet - Könyvtári Együttműködési Bizottságot (KEB) alakítottak. Ez a nyilatkozatot elfogadó intézmények egy-egy képviselőjéből áll, és havi egy alkalommal ülésezik majd. A különböző közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, kézirattárak, oklevél-gyűjtemények, periodikák, audio-vizuális gyűjtemények) anyagát elektronikus formában feldolgozzák, az összesített információs anyagokat pedig a 2002. december 31-ig megjelenő honlapon hozzáférhetővé teszik az olvasóközönség számára. Újvári Mária főkönyvtárost bízták meg a KVIK szakmai feladatainak irányításával. Legfontosabb feladat, hogy minden anyagot számítógépbe vezessenek, mondotta Újvári Mária, aki 1993-tól az egyetem könyvtár szakán oktat. /Köllő Katalin: Szövetkeztek a magyar könyvtárak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 19.
Hagyományossá vált az unitárius gyermektábor. Idén, júl. 8-15. között Torockószentgyörgy adott otthont 43 gyermeknek. A program színes volt: maszkkészítés, farsangtemetési felvonulás, hagyományos tojásfestés, kirándulás, természetjárás és focimérkőzés is. /Solymosi Zsolt: Egy hét farsangtól karácsonyig az Unitárius Gyermektáborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2002. július 19.
Lőrincz Zsuzsa Székelyudvarhely közösségét építi, szervezője e Míves Emberek Sokadalmának. Ez hagyományőrző kézműves rendezvény, rendszerint július harmadik hétvégéjén tartják. Most rendezik meg harmadszor. Jönnek fafaragók, fazekasok, szövőasszonyok, csipkeverők, népviselet- készítők, nemezelők, bőrdíszművesek, játékkészítők, csontfaragók, különféle kézimunkák értői, szíjgyártók, papírmerítők, vessző-, gyékény- és csuhéfonók, makramébogozók, rézdomborítók, népihangszer-készítők, gyöngyfűzők. Ismét divatba jöttek a népi mesterségek. /Oláh István: Míves emberek, ha találkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2002. július 19.
Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. július 19.
Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő a Máramaros megyei magyar tanügy legégetőbb gondjairól beszélt. Néhány éve a VIII. osztályos diákok már nem felvételi vizsga, hanem az úgynevezett kisérettségi eredményei alapján tanulhatnak tovább valamelyik tanintézet IX. osztályában. A magyar osztályokban végzett VIII. osztályos gyermekek látványosan rosszabbul szerepeltek, mint a megyei átlag. A Németh László Gimnáziumban /Nagybánya/ a bejutási arány 55,7%-os volt, megyei szinten ugyanez az arány 78,9%. Az ősszel induló Leövey Klára Gimnáziumban /Máramarossziget/ meghirdetett két IX. osztályban (56 hely) 30 helyet sikerült eddig betölteni. A sikertelenség miatt oda kell figyelni a tanárok munkájára. Nem mindegy, hogy egy most induló magyar tanintézetben sikerül-e az induló osztályokat feltölteni. Ezzel ellentétben az érettségi eredményei kiemelkedően jobbak voltak. /93,33%-uk sikeresen érettségizett/. A Németh László Iskolaalapítvány pályázatára érkezett 3 millió forint a budapesti Apáczai Közalapítványtól, amelyet egy nagybányai tanári szolgálati lakás, illetve kollégiumi szálláshely vásárlására használnak fel. - Leövey Klára Gimnázium néven új magyar középiskola kezdi meg működését Máramarosszigeten. Az épületben folynak a munkálatok. A gimnázium összesen 13 osztályteremmel fog működni, s lesz benne egy tanári szoba, igazgatóság, három kisebb labor, könyvtár, titkárság és egy két osztályterem méretű tornahelyiség is. Távlatilag a tetőtér, valamint a pince beépítésére is lehetőség van. A nagybányai Németh László Gimnáziumtól eltérően I.-től XII. osztályig tanulhatnak itt a szigeti és a Máramarossziget-környéki gyermekek. /Dávid Lajos: Magyar oktatás: sok még a javítanivaló. A szigeti Leövey Klára Gimnáziumban már folynak a munkálatok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./
2002. július 19.
Teleki Sándor dolgozó- és hálószobából álló egykori lakosztályát is magába foglalja az ingatlan, amellyel a napokban sikerült bővíteni a nagybányai Teleki Magyar Ház tulajdonrészét. Az Illyés Közalapítvány által tavasszal jóváhagyott 20 millió forintos támogatásnak köszönhetően ezúttal az úgynevezett "alsó ház" utcai szárnyát sikerült megvásárolni az épületegyüttesben. A Teleki Magyar Ház tulajdonába került ingatlant a hamarosan kezdődő felújítást követően vehetik birtokba a nagybányaiak. A több ezer kötetes könyvtárat is itt helyezik el. A főépületben kis helytörténeti gyűjtemény is van. A Teleki Magyar Házat működtető EMKE (Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület) a jövőben szeretné tovább bővíteni, gazdagítani a gyűjteményt. Legkésőbb szeptemberben valószínűleg a műkedvelő színjátszók rendelkezésére bocsátott Lendvay-terem is átadásra kerül. Reális esély van arra, hogy még idén a teleházat, jövőre pedig a pinceklubot is sikerül beindítani a Teleki Magyar Ház ingatlanegyüttesében. /(déel): Beköltöztünk Telekihez! Hírek a Magyar Házról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./
2002. július 19.
Áltudósok, úgynevezett "néprajzkutatók" a Jászvároson rendezett kétnapos nemzetközi konferencián igyekeztek ismételten átírni, meghamisítani a moldvai csángók eredetével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos tényeket. Gúzs Imre idézett egy régen őrzött írásos dokumentumot, melyet Istók György írt a klézseiek és a somoskaiak nevében, megköszönve, hogy ott táborozhattak csángó gyermekek. A levél címzése: "Tisztelt Szatmári üsmeretlen testvérekhez". A levélben ez áll, többek között: "Erőssen, szépen köszönjük, hogy nem sajnálták üdeiket nyári szabadságukat feláldozni, s foglalkozni e mük kicsi csömetéinkkel egy számukra üsmeretlen országrész szépségeit megmutatni. Minden szülö nevében köszönöm a kentek szüvességét. Adja az Isten hogy ezek a kicsi palánták nagyot nőve esztendők multával termést hozzanak!" "Az első élmények az első megdöbbenések, hiszen ott idegenben és majdnem ugy beszélnek az emberek mind itthon apikáék s mámikáék. S mondom kenteknek ezek már tudják hová es tartoznak." /Gúzs Imre: Balladák földjének magyarjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./
2002. július 19.
Romániában az utóbbi években jelentősen csökkent az abortuszok száma. Ennek ellenére, egy szülésre még mindig egy abortusz esik, míg tizenkét évvel ezelőtt egy szülésre három terhesség-megszakítás jutott. Öt év alatt 1800-ról 1300-ra csökkent Kézdivásárhelyen a kérésre történő abortuszok száma - jelezte dr. Kelemen András nőgyógyász-főorvos. A 2001-es esztendőben a kézdivásárhelyi szülészeten mintegy kétszáz spontán abortusz is szerepel a nyilvántartásban. /(kc): Kevesebb terhesség-megszakítás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./
