Okt. 31-én önkormányzati közgyűlés zajlik Marosvásárhelyen. Dönteni kell arról, hogy a város legszebb sétáló utcája megszabaduljon az Antonescu névtől. Korábban már tettek kísérletet tett a névváltoztatásra, de a román tanácsosok ezt megakadályozták. A legutóbbi közgyűlésen az RMDSZ-es frakció úgy döntött: Vársétány lesz a megfelelő név. A román városatyák ismét kezdeményezték: maradjon a marsall neve a táblákon. A névadó bizottság jóváhagyta: a Calarasilor főút (a város szívében) kapja vissza a Kossuth Lajos nevet. Nem lesz könnyű keresztülvinni a közgyűlésen. /(Máthé Éva): "Kényes" utcanevek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2002. október 31.
Károli Gáspár-díjakat adott át Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára okt. 31-én Budapesten; a tárca elismerését idén Baranyi József kommunikációs szakember, Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor és Visky András író, költő, kiadóvezető, dramaturg vehette át. Baranyi József eddigi tevékenységének kiemelkedő állomása a Károli Bibliához készített monumentális szómutató tár, a magyarázatos Biblia megszerkesztése és kiadása, valamint a Biblia üzenetének terjesztése a médiában. Tőkés István /Kolozsvár/ a magyar nyelvű bibliai hermeneutika úttörője. Teológiai munkásságának további kiemelkedő részei újszövetségi kommentársorozata és a romániai református egyház 1944 utáni történetének monográfiája. Visky András /Kolozsvár/ a Biblia tartalmi és képi világának magas szintű megjelenítésével jelentősen hozzájárul az egyetemes magyar kultúra ápolásához. Kiemelkedő kiadói teljesítménye, hogy ez év tavaszán megjelentette Kecskeméthy István önálló, modern, teljes szentírás-fordítását. /Átadták a Károli Gáspár-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2002. október 31.
Okt. 30-án Szilágypéren a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után, a templomkertben avatták fel Budai Ézsaiás bronzból készült mellszobrát. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök nem maradhatott ott a szobor leleplezésénél, mert néhány órával később részt vett Budapesten azon az ünnepségen, amelyen édesapjának, dr. Tőkés István professzornak a Károlyi Gáspár-díjat adták át. A szoboravatási ünnepség egyik kezdeményezője, Tolnai Ferenc református pap 1991 óta lát lelkipásztor a gyülekezetben. Budai Ézsaiás 1766-ban született Szilágypérben. Tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban kezdte, majd Göttingában és Oxfordban folytatta. Visszatért Debrecenbe, ahol élete végéig tevékenykedett a tudomány és a református egyház szolgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvtankönyv szerkesztése és kiadása is. 1822-ben, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották. Szilágypéri szobrát a debreceni Kövér József készítette. /E. Gy.: Szilágypér: Felavatták Budai Ézsaiás szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./
2002. október 31.
Nov. 3-án a szatmárnémeti MADISZ bábszínháza az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával Szatmár megye három településén is bemutatja az Irgum Burgum Benedek című bábelőadást: Tasnádszántón, Magyarcsaholyban és Érszakácsiban. /C. L.: Bábelőadás. Megyei turné az "Irgum Burgum Benedek"-kel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./
2002. október 31.
Elhunyt Balogh Ferenc (Kolozsvár, 1941. márc. 9. - Kolozsvár, 2002. okt. ), akinek a közügyek intézése életeleme volt, ami, talán családi örökség /apja Balogh Edgár volt/. 1989 után, felhagyva tervezőmérnöki állásával, belevetette magát a közösségi munkába. A rendszerváltás első hónapjaiban elvállalta Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét, közben civil szervezetet alapított, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, az erdélyi magyar műemlékekre gondolva. 1993-tól az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában is munkát vállalt, közben négy évig Kolozs megye tanácsosaként, később pedig az Unitárius Egyház főgondnokaként szolgálta magyar közösségét. Vezetőségi tagja lett az EMKE-nek, tagja volt az EME-nek, s amikor megalakult az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, akkor évekig titkára volt a Közművelődési Szaktestületnek. Aktív szerepet vállalt abban a munkaközösségben is, amely előkészítette a dokumentációt, hogy Kolozsvár központját a világörökség részévé nyilváníthassák. Balogh Ferencet elvitte a gyilkos kór. /Dáné Tibor Kálmán: Balogh Ferenc (1941-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Balogh Ferenc megjelent munkája: Debreczeni László (Monográfia, 1983).
2002. október 31.
Névadásának 10-ik évét ünnepelte a Zajzoni Rab István Középiskola Négyfaluban. Okt. 26-án megnyitóra került sor, majd versmajálisra az iskola türkösi épületében. A rendezvény folytatódott másnap a csernátfalusi evangélikus templomban, majd Kossuth Lajos emléktáblát avattak a bácsfalusi evangélikus temetőben. /A Zajzoni Rab István középiskola évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2002. október 31.
Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját ünnepelték Nagyváradon okt. 28-án. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte megemlékezés vendége volt dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, aki előadást tartott a költőről. Illyésért újra meg kell küzdenünk, mert mintha elfelejtetődtek volna üzenetei mai magunk számára - mondotta. Tőkés László püspök tartott igei bevezetőt. A nagyváradi esten mutatták be A költő felel című válogatást Illyés Gyula műveiből. /(Balla Tünde): Illyés Gyula ünnepség Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2002. október 31.
Csernakeresztúr megmaradt magyarnak a környező román tengerben. A település közel 1700 lelket számlál, kétharmad részben magyar. Követendő példa lehet ez Erdély és az egész Kárpát-medence magyarjainak. Lakói a madéfalvi veszedelem elől elmenekült bukovinai székelyek, akiknek egy csoportja érkezett 1910-ben mai lakhelyére, főleg a régi, bukovinai Andrásfalváról. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 1994 májusában alakult meg. Szabó Julianna, az egyesület alelnöke elmondta: a hagyományőrző csoport rendszeresen tart néptáncot és népszokásokat bemutató előadásokat itthon és külföldön is. Kolozsváron szinte minden évben fellépnek, Székelyföldön is, és persze Déván, Vajdahunyadon, Pusztakalánon még gyakrabban. A mintegy 40 tagú egyesületben minden korosztály képviselteti magát. Az egyesület teljesen amatőr, saját kezűleg készítik öltözéküket. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület minden évben részt vesz a Bukovinai Székely Fesztiválon, amely jövőre a vajdasági Székelykevén lesz. Ugyanis a csernakeresztúriak tagjai a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Egyesületnek, amely az Erdélyben és Magyarországon, de még Jugoszláviában is szétszóródott bukovinai székelységet tartja össze. Sokszor léptek fel Bonyhádon. A magyarországi támogatás fontos a külföldi turnék költségeivel kapcsolatban, de a Dévai Polgármesteri Hivatal is támogatja az önképző csoportot. A lelkes keresztúriak 1995-ben bukovinai székely tájházat nyitottak meg. A tájház az eredeti, 1910 körüli telepesek életmódját és házberendezését tükrözi. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2002. október 31.
Az általános iskolák magyar tagozatán elképesztően nagy a tankönyvhiány. Végváron például a nyolcadikosok már harmadik éve nem jutottak hozzá egyetlen matematikakönyvhöz sem. Pastean Erika igazgatónő elmondta, hogy nincs elég román nyelv és irodalom a II., a III., a IV. és a VII. osztályban, idegen nyelvkönyveket egyáltalán nem kaptak, technológia-könyv sincs a VI., VII., VIII. osztályban. További tankönyvek is hiányoznak. A Temes Megyei Tanfelügyelőségen Kiss Ferenc munkakörébe tartozik a tankönyvellátás irányítása. Halomnyi dosszié áll az íróasztalán a rendelésekkel, tankönyvek, tanulói létszámok iskolák szerinti nyilvántartásával. A magyar nyelvű iskolák számára csak magyar- és matematikakönyveket nyomtak újra. Matematikából kevesebbet, mint amennyire szükség lett volna. Más tárgyakból az előző évfolyamoktól visszaszerzett könyvekkel gazdálkodnak az iskolák. A minisztérium szűkmarkú volt az újranyomtatásban. /Szekernyés Irén: Segélykérés a Temes megyei Végvárról Versenyfutás a tankönyvekért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2002. október 31.
Takács Ferenc román-magyar szakos tanár, 56-os veterán volt a meghívott vendége Aradon az októberi forradalomra emlékező műsornak, amelyet tegnap délután tartottak a Jelen Ház dísztermében. A rendezvényt az RMDSZ mellett működő, Reform Tömörülés, a pécskai Kálmány Lajos Egyesülettel közösen szervezte. Takács Ferenc szerint ezek a meghatározó események hozzájárultak a magyar nemzet összekovácsolódásához. Beszélt a régmúlt eseményről, a felvonulásról, a nyilvános kivégzésekről. Az előadás után a jelenlévők kérdezhettek a meghívottól, aki 1990 óta a Határon Túli Magyarok Hivatalának tanácsosa, jelenleg vezető tanácsosa. /Kiss Csaba: A pesti srácokra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2002. október 31.
Facsádon a római katolikus templom plébániáján megkezdődött a fakultatív magyar nyelvű oktatás Papp Sándor nyugalmazott tanár vezetésével, aki minden pénteken Igazfalváról jár Facsádra, hogy anyanyelvükre tanítsa a román iskolába járó gyermekeket. /Hirschl Irén Mária, Facsád: Magyarórák Facsádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2002. október 31.
Német M. Károly Végváron élő író okt. 26-án három regényét mutatta be egyszerre. A Bizánci Foxtrott, Harmadik Európa és Új Erdély című regényeket a szerző saját költségén adta ki az Eurostampa Kiadó. A most megjelent könyvek közül legrégebbi a Bizánci Foxtrott, amelynek kézirata már a 1983-ban készen volt. A könyveket Mandics György mutatta be, szerinte nem mindennapi tehetségű író jelentkezett most. Első regénye, a Bizánci Foxtrott, a 80-as évek elején született, a diktatúra alatt lévő társadalomban élő emberek torzulásait mutatja be. Második regényének, a Harmadik Európa címűnek fő kérdése, hogy mi történik, ha valaki megpróbálja átépíteni a társadalmat, és ez egyáltalán lehetséges-e. A harmadik regény, az Új Erdély című a leginkább formabontó. Az egész regény egy hatalmas párbeszéd, amelyben a főszereplő felolvas, és közben észrevétlenül váltakoznak beszélő társai. Mandics szerint a regények gondolatvilága jó, de a legnagyobb hibájuk a fogalmazás pongyolasága és az idegen szavak nagy száma. Német M. Károly elismerte műveinek hibáit, mentségül megemlítette, hogy teljesen autodidakta módon képezte magát íróvá. /Jantó-Petneházy István: Egy autodidakta író három regénye. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2002. október 31.
Okt. 30-án a sepsiszentgyörgyi Képtárban bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó frissen megjelent könyveit. Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetét Bíró Béla ismertette, majd A másik táj, illetve Az úr kutyája című kötetekről a szerzők, Kozma Mária és Varga Gábor beszéltek. /(vop): Hármas könyvbemutató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./
2002. október 31.
Megjelent a Szabadság Évkönyv 2003, a Szabadság napilap kiadványa. Az évkönyv erősíti a magyarságtudatot, ugyanakkor kitekintés nyújt a nagyvilágba. Sebesvár története, magyar feltalálók és találmányok, szemelvények Zilah város történelméből, Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyei magyar szólások gyűjteménye stb. /Megjelent a IV. Szabadság-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2002. november 1.
A Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Malom (Baritiu) utca sarkán lévő villamosmegállót az intézmény elé akarják átköltöztetni. A munkálatok elkezdődtek. A villamosmegálló áthelyezésével elzárják a díszleteket szállító teherautók útját, jelentősen lecsökkentik a nézőközönség által használt parkoló területét, de tűz esetén még a tűzoltóautók sem tudnak behajtani az udvarba. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a megállónak a bejárat elé helyezése törvénytelen. Mindez Funar polgármester újabb mesterkedésének köszönhető, aki így akar ismét borsot törni a magyarság orra alá. /Balázs Bence: Villamosmegálló a magyar színház és opera előtt. A polgármesteri kísérletnek a prefektus állhatná. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2002. november 1.
Sepsiszentgyörgyön a levéltár kiköltözik az épületből, ezzel kiürül a Lábas Ház. A város tulajdonába kerül a hányatott sorsú épület. Három évvel ezelőtt a Belügyminisztérium a művelődésügyi tárcának adta át az ingatlant, és az elképzelés szerint ide költöztették volna a Keleti-Kárpátok Múzeumát. A döntés nagy felháborodást váltott ki a város vezetőségében, amely megpróbált mindent elkövetni azért, hogy Sepsiszentgyörgy tulajdonába kerüljön a Lábas Ház. Idén az RMDSZ-PSD protokollumba is bekerült a történelmi hagyományokkal rendelkező épület ügye. Most először ígéret hangzott el, hogy a jövő heti kormányülésen megszületik a határozat. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, hogy alapítványok, civilszervezetek székházát alakítják majd ki az épületben. A jövő évi költségvetésben elkülönítenek majd egy összeget a legsürgetőbb munkálatok elvégzésére. Ezt követően restaurálási tervet kell készíteniük. /Domokos Péter, Farkas Réka: A városé lehet a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2002. november 1.
A Kolozsváron játszó első magyar hivatásos színjátszó társulat 1792. dec. 17-én mutatkozott be. Ennek 210. évfordulója alkalmából az utóbbi évadok legsikeresebb előadásait mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A rendezvény okt. 31-én kezdődött a Vlad Mugur rendezte Cseresznyéskerttel. Az évfordulóra európai színházak képviselőit is meghívták. A kolozsvári Farkas utcai színház, a magyar nyelvterület első magyar kőszínháza 1821 tavaszán készült el. /Gál Andrea: Az erdélyi magyar színjátszás 210 éves. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2002. november 1.
A zilahiak tömegesen kérték lakásuk lekapcsolását a központi fűtési hálózatról. Zilahon a közköltségek már tavaly télen elérték a havi 5-6 millió lejt. A város meleg vízzel és fűtéssel való ellátását biztosító Zilahi Uzina Electrica adatai szerint a megyeközpont közel húszezer lakásának ma már csak valamivel több mint egyharmada veszi igénybe szolgáltatásaikat. Ezek közül is csak néhány száz lakásban igényelnek teljes szolgáltatást, sok esetben a fűtés egyetlen szobára korlátozódik, de a legtöbb lakásban teljesen lemondtak a fűtésről, és csupán a napi néhány órán át biztosított meleg vizet igénylik. A legtöbb ilyen lakásban csupán a konyhai gáztűzhely lángjával - szerencsés esetben fafűtéses kályhákkal - várják az idei telet. /A város kétharmada lemondott a fűtésről. A legtöbb lakásban semmiféle fűtőeszköz nincs. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2002. november 1.
Vitát kavart Kolozsváron az elnéptelenedő külvárosi iskolai magyar tagozatok megszüntetésének terve. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója az újságírók felületes tájékoztatását hibáztatta, mert nincs frontvonal. Súlyos gond a népesség fogyatkozása. Kolozsváron 1100 gyermek járt egy évjáraton iskolába 1992-ig. Azóta az egész megyében osztályonként 850 körül van a magyarul tanulók száma. Tőkés Elek szerint semmiféle adminisztratív eszközzel nem lehet megakadályozni a belvárosi iskolák gyermekeket elszívó hatását. Úgy látja, a külvárosi iskolák tagozatait össze kell vonni. /Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója: Összeugratás a lényeg kiugratása nélkül. A kolozsvári magyarnyelvű oktatás kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium vezetője kiállt a kisvárosi szakemberek mellett, akik mögött nemcsak lelkesedés, de korszerű pedagógusi felkészültség, oktatáspolitikai tapasztalat áll. Ők nem a "működőképesség látszatát" tartják fenn. /Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és szórványkollégium vezetője: Tisztelt Szabó Csaba! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök és Virág Erzsébet alelnök hangsúlyozta: vannak olyan körzetek, vidékek, ahol lassan elsorvad a magyar iskola vagy tagozat. Semmiképpen sem lehet ezeket feladni, mielőtt alternatívát nem nyújtanak számukra. Szükséges életképes iskolaközpontok kialakítása. Ezek létrehozása felveti az utaztatás, a bentlakás, a tantestület összeállításának kérdését. Mindennek anyagi vonzata van, erre is megoldást kell találni. /A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök, Virág Erzsébet alelnök: Kiegészítés a kerekasztal-beszélgetésről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Ahol jó tanítónők vannak, ott nem fenyeget a leépülés veszélye. Azokban az iskolákban, ahol rossz tanítónők dolgoznak és rosszak a gyerekek eredményei, ott előbb-utóbb baj lesz. /Sz. Cs.: Meg kell szüntetni az érzelmi zsarolást. A jó tanítónéni már garancia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2002. november 1.
Orvosgenerációk képzésében kifejtett sok évtizedes pedagógiai és tudományos munkásságért a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának jutalmában részesült okt. 31-én a 92 éves Dóczy Pál nyugalmazott egyetemi tanár. Haynal professzor tanítványaként Dóczy Pál érdeme, hogy jeles képviselőket felsorakoztató belgyógyászati iskola alakult ki Marosvásárhelyen. /Jutalmazták Dóczy Pál nyugalmazott egyetemi tanárt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/
2002. november 1.
Okt. 26-án leleplezték Bernády György, Marosvásárhely volt polgármestere arcmását. A leleplezést megelőző napon egy nagyromániás szenátor egyszerűen letépte a falról a domborművet. Pár nappal az avatóünnepség után a Hősök Kultusza Egyesület, a "román nemzet elleni durva sértésnek" nevezte, hogy az RMDSZ, a "civilizált világ szeme láttára, szégyentelen módon" kitette a volt polgármester arcmását. Szeparatistának, szélsőségesnek, revizionistának nevezték azt az "etnikumot", amely "minden demokratikus és emberi jóérzést" félretéve, annak a "magyar" polgármesternek állított emléket, aki "nem engedte meg az erdélyi többségi románoknak, hogy letelepedjenek, munkát vállaljanak, vagy házasodjanak Marosvásárhelyen". /Mózes Edith: Tényleg van még tennivaló. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/
2002. november 1.
Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia újabb beadványában a vagyonközösség megszüntetését kérte a bebörtönzött Reiner Antal lakása ügyében, az ingatlan ugyanis két családé. /(Iochom): Újabb per. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
2002. november 1.
Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Iskolaközpont diákjai a nagyszünetben összegyűltek az udvaron, és elégedetlenségüket fejezték ki a tantermekben uralkodó hideg miatt. Az iskola vezetőségével folytatott tárgyalás után a tanulók visszavonultak a tantermekbe, az oktatás zavartalanul folytatódott. A tantermekben valóban iszonyú hideg van, közölte Siklódi Ferenc aligazgató. Kiss Imre igazgató megegyezett a diáktanáccsal, hogy visszatérjenek az órákra: a jövő hét közepétől fűtenek a főépületben, megérkeztek a két hőközpont kazánjai, és folynak a munkálatok. /(fekete): A Kós Károly-iskolában. Diákok tiltakoztak a hideg ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
2002. november 1.
A Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás hétvégi képzést indít. A Mocsáry Lajos Alapítvány által támogatott szociálismunkás-képzés célja, hogy a résztvevőkből majd a térség falugondnokai váljanak. Az elméleti előadások Gyulakután lesznek. /Korondi Kinga: Falugondnok- képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/
2002. november 1.
Ráduly János /sz. 1937. okt. 27./ 65 éves. Költő, műfordító, meseíró, néprajzkutató, gyűjtő, tanár. Neve egybeforrt Kibéddel, munkássága, életműve a település életével, kultúrájával. Ráduly Jánost munkahelyén, a kibédi általános iskolában köszöntötték a diákok, szülők és a kollégák. /(bölöni): Ráduly János 65 éves. A vers és a mese megszállottja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/
2002. november 1.
A száz éve született Illyés Gyulára emlékezett a napilap, részleteket közölve 1956-os székelyföldi úti jegyzeteiből és Egy mondat a zsarnokságról című versének újraközlésével. Erdélyben a diktatúra utolsó szakaszában Illyés Gyula minden könyvét betiltották. Mindhiába. Példája hatott, lelket öntött a csüggedőkbe. /Száz éve született Illyés Gyula. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2002. november 1.
Hároméves a Krónika napilap, ez alkalomból tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában a Kolozsváron szerkesztett lap munkatársai. Sikerült kiépíteniük saját terjesztési hálózatukat, aminek az eddigi eredményeiket is köszönhetik. A lapnak 300 településen van saját terjesztési hálózata. /(Daczó Dénes): Hároméves a Krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2002. november 1.
Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./
2002. november 1.
Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./
2002. november 1.
Fodor Sándor legújabb könyve /Sündisznóállás/ egy csonka esztendő történeteinek, élményeinek a feldolgozását nyújtja. Könyve a hetvenedik életévén túl levő írót visszahozza a múltból a tizenhét éves kamaszt a második világháború végnapjainak idejére. Talán évtizedek kellettek ahhoz, hogy a hajdani élmények, az a csonka esztendő is beleépülhessen újabb könyvébe. /Ferencz Imre: Az író hűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
