Nov. 13-i sajtótájékoztatóján múlt heti magyarországi útjáról számolt be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Szász Jenőt Mádl Ferenc államfő fogadta, és megígérte, hogy a jövő esztendőben ellátogat a székely anyaszékre. A találkozónak két témája volt: a csereháti iskola ügye és a romániai magyarok politikai helyzete. "Orbán Viktor ex-miniszterelnök két évvel ezelőtt segítséget ígért a csereháti iskolaépület visszavásárlására" - mondta, hozzáfűzve: most Mádl arra biztatta, hogy a jogfolytonosság jegyében forduljon a magyar kormányhoz. A polgármester örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közti protokollumban is szerepel a csereháti iskola ügyének megoldása. /Bágyi Bencze Jakab: A Cserehát visszaszerzéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./
2002. november 14.
Önálló dévai magyar iskola létrehozása az elsődleges célja a nov. 13-án megalakult Geszthy Ferenc Társaságnak. Geszthy Ferenc várkapitány volt, a XVI. század elején halt meg és hagyatékában úgy rendelkezett, hogy vagyonából iskolát alapítsanak Déván. Az új civil szervezet felvállalja egész Hunyad megye területén a magyar oktatási szférában jelentkező gondok kezelését. A társaság megalapítását Hauer Erich, a helyi Traian Líceum aligazgatója kezdeményezte. Céljuk: magyar iskolák és óvodák létrehozása, a hátrányos helyzetű családból származó diákok támogatása, a kezdő vagy ingázó, továbbá a kisnyugdíjas pedagógusok segítése. Iskolaalapítványként óhajtják majdan működtetni a társaságot. Megszavazták a hét tagú igazgatótanács összetételét, Hauer Erich az elnök és Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója az alelnök. /P. Gy. A.: Geszthy Ferenc Társaság. A dévai önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2002. november 14.
Pongrácz P. Mária felidézte a száz éve indított és 1940-ben megszűnt Temesvári Hírlapot, tisztelegve a lapalapítók, az egykori szerkesztők előtt. Ez volt Bánság és Erdély egyik legnagyobb és legrangosabb napilapja. Most a Nyugati Jelen vállalja e hagyomány éltetését. /P. M.: Megtartó üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14., Pongrácz P. Mária: Bánság és Erdély legnagyobb magyar napilapja. Fejezetek a Temesvári Hírlap történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ A szép emlékezésekből kimaradt az, hogy Temesváron 1994 végén megszűnt a magyar napilap /az akkori Temesvári Új Szó/. Annyira összeszűkült az olvasóközönség, hogy 1994 után már tudott eltartani magyar napilapot. 1994. dec. 29-től indult a Heti Új Szó.
2002. november 14.
Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./
2002. november 14.
Márványtáblát állítanak a nemrégiben elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ nagykárolyi tudománynépszerűsítő írónak. A 15 könyv szerzőjének munkásságát és a közéletben betöltött funkcióit (Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke) vésik rá. Az avatóünnepségre még ebben az évben sor kerül. /Márványtáblát állítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2002. november 14.
Nov. 9-én Algyógyon 9 ifjúsági szervezet képviselője vett részt az I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytáborban a Lupényi MADISZ, Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács /HUMMIT/ és az RMDSZ Hunyad megyei szervezete szervezésében. A meghívott előadók a szervezetek működéséről tartottak előadásokat a fiataloknak. /I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2002. november 14.
Tízéves a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Vegyes Kar, a kórus egész sor rendezvénnyel ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. A kórus részt vett a marosvásárhelyi római katolikus plébániatemplom Laudate Dominum ifjúsági kórusának névadó ünnepségén. Többek között: nemzetközi kórustalálkozó lesz 2003. áprilisában. A tízéves évforduló megünneplését 2003. október és november hónapjára tervezték. A Soli Deo Gloria Vegyes Kar - mondotta Hajdó Károly karnagy - felajánlja szolgálatait az egyházaknak, civil szervezeteknek és mindazoknak, akik legalább egy hónappal korábban fölkérik erre. /b.d. [Bölöni Domokos]: Tízéves a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Vegyes Kar. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2002. november 14.
Erdőszentgyörgyön a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület értelmiségi találkozót szervezett. Az egyesület tevékenységének terveit foglalták össze. Lesz irodalmi színpad, Berei Kálmán vezetésével folytatódik a néptánccsoport tevékenysége, Tamás Emese tanítónő a modern tánccsoporttal való foglalkozást vállalta fel. Folynak az előkészületek egy 25 tagú fúvószenekar megszervezéséhez. Idén is megszervezik a színjátszó fesztivált. Az RMDSZ-szel együttműködve tervbe vettek egy úgynevezett "Palota-bált" is, amelyen régi táncok és viseletek felújítása volna a cél. /Merész terveket sző a Bodor Péter Művelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2002. november 14.
Nov. 23-án újra megrendezik a hagyományos Erdőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Fesztivált. A 10. évfordulóját megért rendezvényt a Megyei Alkotások Háza támogatja. A helyiek Rejtő Jenő Egy görbe éjszaka című darabjával készülnek. /Újra lesz színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2002. november 14.
Ady Endre születésének 125. évfordulója tiszteletére a Szatmár Megyei Múzeum a Megyei Tanáccsal közösen kétnyelvű emlékplakettet ad ki, amelynek különlegessége, hogy Romániában ez az első, állami intézmény által kiadott Ady-plakett. Az emlékérmet nov. 22-én mutatják be a nagyközönségnek, amikor is a Megyei Múzeumban kiállítás nyílik "Ady-emlékek a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményében" címmel, amely kiállítás egyébként a november 21-23. között zajló "Ady Endre a XXI. században - Érmindszenti zarándoklat" című rendezvénysorozat része. /Ady Endre-emlékplakettet ad ki a Megyei Múzeum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 14./
2002. november 14.
Megjelent Dr. Kozma Dezső egyetemi professzor Ady Endre - A földobott kő című legújabb Ady-tanulmányát, amely az Aranyhal Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A szerző felvázolta Ady életútjának és költészetének leglényegesebb vonásait. A könyv ajánlatos a magyar szakos tanárok és a középiskolás diákok számára. /Oláh Margit, Kémer: Legújabb Ady-tanulmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2002. november 15.
A parlament nov. 13-án jóváhagyta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt: a 2003-as büdzsé deficitcsökkentő, a GDP 2,65 százalékának megfelelő költségvetési hiányt, 14 százalékos éves inflációt és 5,2 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Az idei inflációs előirányzat 22 százalék, a gazdasági növekedésre pedig 4,5 százalékot várnak a tavalyi 5,3 százalék után. A költségvetési törvényt akkor lép életbe, amikor Ion Iliescu államfő aláírja. /Jóváhagyták a 2003-as költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Iliescu államfő Románia NATO- és EU- csatlakozásának ügyében, valamint a legfontosabb aktuális belpolitikai kérdésekről kezdett konzultációsorozatot a parlamenti pártokkal. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetése a hét elején úgy foglalt állást: a 2004-ben esedékes törvényhozási választásokat egy évvel korábban kellene megrendezni. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint rövid időn, két-három héten belül döntést kell hozni a választások időpontjának kérdésében - jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután Ion Iliescu konzultált az RMDSZ vezetőivel. Az eddigi nyilatkozatok alapján az előrehozott választások gondolatát a PSD mellett csak a Nagy- Románia Párt támogatja fenntartások nélkül. Az államfővel folytatott konzultáción az RMDSZ képviselői ismételten felvetették azt a problémát, hogy a romániai magyar kisebbségnek bizonyos intézményekben - így a rendőrség, a titkosszolgálatok, a hadsereg soraiban, illetve a külügyminisztériumban - nincs képviselete. Markó szerint erre a kérdésre konkrét megoldást kellene találni. /Az RMDSZ Iliescunál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2002. november 15.
Nov. 17-én tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen szóba kerül a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezete is. A tanácskozás előkészítése érdekében nov. 11-éb Budapesten tartottak egyeztető megbeszélést a tervezetről, amelyen az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ a törvénymódosítással kapcsolatosan egyrészt egy általános véleményt nyilvánított, másrészt cikkelyenkénti módosítási javaslatokat tett, ahol erre szükség volt. Az RMDSZ támogatja a törvény olyanszerű módosítását, amely a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaihoz, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz igazítja a törvény szövegét. További kedvezménybővítésekről is szó volt, az utazási kedvezményt a törvény módosított változata menettértire változtatná, illetve a pedagógus továbbképzés szempontjából lehetőséget teremt arra, hogy nemcsak Magyarországon szervezett pedagógus-továbbképzés esetében, hanem az egyes országokban, így Romániában szervezendő képzésre is igénybe vehető lenne a törvényben előírt támogatás. Az újságíró kérdésére, hogy a 2003-as költségvetés tervezete lefaragna a határon túli támogatásokból, Nagy Zsolt úgy reagált, hogy ez csak tervezet, lehetőség van módosításra. /Köllő Katalin: További kedvezménybővítések várhatók. Változhat a megszorító költségvetés-tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának külügyi és integrációs munkacsoportja megvitatta a kedvezménytörvény módosításának tervezetét. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a munkacsoport vezetője elmondta: a tervezet figyelembe vette a határon túli magyarok érdekeit, a kedvezmények körét bővíti. A módosítás az oktatási támogatást kiterjeszti az egygyermekes családokra, az utazási - menettérti - kedvezmény pedig egy évben négyszer vehető igénybe. A három hónapos munkavállalásról a politikus azt mondta, "erről a kedvezményről kiderült, hogy nem működőképes". Tabajdi Csaba hangulatkeltő és torzító nyilatkozatnak nevezte Németh Zsolt fideszes politikus megállapítását. A Magyar Állandó Értekezleten az MSZP-t Kovács László pártelnök, külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Hárs Gábor, a parlament külügyi bizottságának alelnöke képviseli. /Az MSZP a kedvezménytörvény módosításáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2002. november 15.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára elmondta: a Máért, a kormány tervezete mellett, a határon túli szervezetek kérésére foglalkozik a leendő magyar EU-csatlakozás nyomán Ukrajnát és Jugoszláviát érintő vízumkényszer kérdésével is. "A magyar igazolvány szerepelni fog a törvényben, de a kedvezmények és támogatások nyújtásának gyakorlatát kétoldalú megállapodásokkal is lehet majd szabályozni" - jegyezte meg Szabó Vilmos. Hozzátette: a törvény módosításával érvényét veszti az Orbán-Nastase megállapodás. /Hatálytalan a paktum? Szabó Vilmos a kedvezménytörvényről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának adott exkluzív interjúban tájékoztatott: Budapesten szóvá teszi majd, hogy az RMDSZ nem nézi jó szemmel a határon túliak támogatására szánt összegeknek az ígéretekkel szembeni csökkentését. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy az oktatási támogatást szervezetek, egyesületek, intézmények kapják, azt közvetlenül a családoknak kell kiutalni az összegeket. Úgy gondolja, nem szabad teljesen kihagyni a törvényből a munkavállalás fejezetét. - Az RMDSZ egységét nem lehet vita tárgyává tenni. A Reform Tömörülés elvtelennek tartja az RMDSZ által megkötött kompromisszumokat /replikatörvény, párttörvény, nyelvtörvény/. Markó elismerte, hogy megszavaztak olyan törvényeket, amelyeknek egyik-másik rendelkezése vitatható. /Salamon Márton László: Alulról súrolt határok. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Ion Iliescu államfő nov. 14-én elnöki üzenetben idézte fel a brassói munkások 1987. nov. 15-i lázadásának emlékét. A Zsil-völgyi bányászok 1977. évi sztrájkja mellett a brassói munkások tizenöt évvel ezelőtti lázadása előkészítette az 1989. decemberét, a Ceausescu-féle totalitarizmus és a román kommunizmus megdöntését- mutatott rá az elnöki üzenet. 1987-ben a sok tízezer tiltakozó elözönlötte a város főterét és megrohamozta a megyei pártszékházat, ahonnét kidobálták és elégették a diktátor képeit, szétverték az önkényuralmat jelképező épület berendezéseit. "Ugyanolyan szegények, kisemmizettek és félrevezetettek vagyunk, mint akkor voltunk. Az elmúlt 15 évben csak arra voltunk jók, hogy csúfot űzzenek belőlünk azok, akik akkor meghurcoltak, kínoztak és elítéltek bennünket, mert ők időközben még a parlamentbe is beültek" - idézte Florin Postolachinak, az 1987. november 15. Egyesület elnökének szavait a legjelentősebb politikai napilap, az Adevarul nov. 14-i száma. A román lapok megírták: a brassói lázadás megtorlásában annak idején számos mai román közméltóság, politikus és rendőrtiszt is részt vett. A sajtójelentések szerint Ristea Priboi, Adrian Nastase kormányfő egykori tanácsosa, a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság volt elnöke, a jelenlegi kormánypárt (PSD) egyik képviselőházi tagja, valamint Alexandru Ionas, mai rendőrtábornok, nemrég még a szervezett bűnözés elleni harcra bukaresti székhellyel létrehozott délkelet-európai SECI-központ egyik volt vezetője annak idején személyesen is részt vett a brassói tüntetők meghurcolásában és bántalmazásában. /A brassói lázadás évfordulója. Ion Iliescu üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2002. november 15.
A Kolozsvári Nyilatkozat születésnapján feltehető kérdés: az történt az elmúlt 10 év alatt, amit akkor megfogalmaztak? Az RMDSZ kolozsvári szervezete - megalakulásától kezdve - az érdekvédelmet és közképviseletet szolgálja, szögezte le eszmefuttatásában Kónya-Hamar Sándor. A kolozsvári magyar értelmiségnek az RMDSZ-től való túl korai távolmaradása eredményezte azt, hogy a szövetségen belül a vásárhelyi csapat a brassói kongresszus után egyfolytában megőrizte kizárólagos egyeduralmát (klientúrája révén is). Ma úgy tartják, hogy az egységet kisebbségi létformaként kell vállalni. Az erdélyi magyarságból, az RMDSZ-ből sem lehet kivonulni, állapította meg Kónya. A régi emberekkel megújulni nem lehet, míg az újakkal igen. Ezért kellenek a belső választások! /Kónya-Hamar Sándor: Cseppben a tenger. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Peren kívüli megegyezéssel zárult az a per Romániában, amelyet a Bákó megyei tanfelügyelőség indított a Szeret-Klézse Alapítvány ellen a csángó gyerekek számára indított magyar nyelvű foglalkozások miatt. A pert a tanfelügyelőség első fokon elveszítette. Fellebbezett, majd peren kívüli megállapodást javasolt: a békesség fejében egyedül azt kérte, hogy ne kelljen kifizetnie a 14 millió lejt kitevő perköltségeket. Az ajánlatot az alapítvány elfogadta, így a Bákó megyei bíróság tudomásul vette a felek megállapodását és elutasította a felperes keresetét. /Véget ért a csángók pere. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Mit lehetne tenni az erdélyi magyar élettér és nyelvhatár visszaszorulása ellen, töprengett Szabó Csaba újságíró. Amikor a Veres Valér szociológus által készített felmérés tartalma ismertté vált, és kiderült, hogy közeledik a magyar nyelvhatár - anyanyelvfront - Nagyenyed felé, és hogy éveken belül teljes egészében felszámolódik a dél-erdélyi magyar iskolahálózat, tanácstalanná vált. Az a kisvárosi RMDSZ-elnök, akinek sikerült egy településen egy olyan öregotthont építtetni, ahol 80 magyar helybélinek nyílik lehetősége megkeresni a mindennapiját, az ő szemében egy kis hős. Erdély lassan egy óriási etnobiznisszé válik, egy nagy vállalkozássá, ahol a magyarság egyetlen tőkéje maga az etnikai hovatartozás lesz. Már kialakulóban is van az engedelmes hősmagyar robotképe: Nagy-Magyarország a falon, Fidesz a gomblyukban, kokárda; aki nincs velünk, ellenünk van - aki nem fideszes, az komcsi, írta. Erdélyben még mindig sok helyen folyik építőmunka, amely valamilyen módon munkahelyek születésével áll kapcsolatban. /Szabó Csaba: Mámorba fojtott jövő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Nov. 15-től meghatározatlan ideig szünetel az ügyfélfogadás Székelyudvarhely polgármesteri hivatalában. Szász Jenő polgármester bejelentette, elfogyott a helyi tanács által a hivatal működésére jóváhagyott 2,759 milliárd lej, és a legutolsó rendkívüli tanácsülésen a testület nem szavazta meg a hiányzó hitelkeretet. Ladányi László RMDSZ-es városi tanácsos úgy vélte, a polgármester lépése indokolatlan. Szász Jenő szerint ennek az az oka, hogy 2002 tavaszán a költségvetés vitáján az RMDSZ-frakció a hivatal által kért 4,5 milliárd lej helyett csupán 2,7 milliárdot hagyott jóvá a polgármesteri hivatal működésére. Szász Jenő olcsó populizmusnak nevezte RMDSZ-es ellenlábasai protokollköltségekkel kapcsolatos érveit. "Ha valamelyik testvérvárosunk polgármestere vendégként érkezik városunkba, nem lakhat bentlakásban, és nem étkezhet az ingyenkonyhán." - szögezte le a polgármester. /Zilahi Imre: Ma reggel bezár az udvarhelyi városháza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 15.
Nov. 12-én megalakult a magyarországi Rákóczi Szövetség nagybányai szervezete. Az 1989-ben alapított Rákóczi Szövetség 1999 óta kiemelten közhasznú társadalmi szervezet. Alapszabályában rögzített fő célja a határon túli, elsősorban a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság sokoldalú támogatása. 2001. végén 85 helyi szervezetük működött szerte a Kárpát-medencében, tagjaik létszáma megközelítette a 4500 főt. A többek között Kalotaszegen, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyhídon és Székelyudvarhelyen létesült helyi szervezetek a központi szervezet irányításával és támogatásával végzik tevékenységüket, szerveznek történelmi versenyeket, ünnepi megemlékezéseket, határokon átnyúló partnerkapcsolatokat iskolák, települések, szervezetek között. 2001-ben mintegy 2500 fő részvételével összesen 8 nyári tábort szerveztek kisdiákok, középiskolások, egyetemisták és főiskolások, kispapok, jogászhallgatók és történelemtanárok részére. A hagyományos március 15-i diákutaztatási programuk és az október 23-i ünnepségek köré szervezett "Gloria Victis" rendezvénysorozat ezreket mozgatott, a "Gloria Victis" történelmi vetélkedőre több száz csapat jelentkezett. A Rákóczi Szövetség által 1989-ben létrehozott Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány az elmúlt évben több mint 75 millió Ft támogatást ítélt meg és utalt át a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzését szolgáló oktatási- és kulturális intézmények részére. A Rákóczi Szövetség elnöke Halzl József, aki az elmúlt négy évben az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöki tisztét is betöltötte. /(dávid): Rákóczi Szövetség. Helyi szervezet alakult. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 15./
2002. november 15.
Szlovákiában (Kassán) megalapították a Kárpátok Eurorégió Múzeumi Szakembereinek Egyesületét. A szlovákiai, romániai és magyarországi muzeológusok és régészek célja az egyesület megalapításával az volt, hogy egy civil szervezetet hozzanak létre, melynek révén olyan pályázati pénzösszegekhez juthatnak, amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. Az egyesület alapjait Kassán fektették le, a székhely meghatározásakor túlnyomó többséggel Nyíregyháza nyert. Az egyesület romániai tagjai: a Szatmár Megyei Múzeum, a Máramaros Megyei Múzeum és a Szilágy Megyei Múzeum. /Három ország múzeumai szövetkeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2002. november 15.
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap, nov. 17-én templomi gyűjtést szervez a Caritas, a katolikus egyház segélyszervezete. A gyűjtés bevételét az egyházi otthonokban nevelkedő, hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére fordítják. /Jótékonysági felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
2002. november 15.
Az Orbán-kormányzat idején az Amerikai Egyesült Államok egy - nem is titkoltan -, a Fidesz-kormány iránt bizalmatlan nagykövet asszonyt nevezett ki Budapestre, aki aztán az idei választások után elsőként sietett gratulálni a győztes MSZP-SZDSZ koalíciónak. Azóta bizonyos (vezető) amerikai lapokban el-elejtenek egy-egy érdekes írást arról, hogy az előző (Orbán) kormány mekkora károkat okozott Magyarországnak azzal, hogy nacionalista irányba terelte a magyar politikát, és hogy Magyarországon fellángolt az antiszemitizmus. Már-már kezdené az ember azt hinni, hogy Adolf Hitlert magát is Orbán Viktor találta ki. Fodor Sándor nem érti, hogy valamennyi egykori Hitler-szövetséges közül miért épp az állítólag ma is antiszemita Magyarországról vándorolt ki a legkevesebb zsidó származású állampolgár Izraelbe, és miért épp Magyarországra települt vissza a legtöbb kivándorolt? Az olyan országokról, amelyekben minden német segítség nélkül is zsidó tömegeket pusztítottak el még a második világháború elején, egy szavuk sincs a derék amerikai emberjogi harcosoknak, hogy csak Magyarországot ostorozzák, szinte évről évre elvárva, hogy ismét, újra meg újra bocsánatot kérjen a holokausztért. A holokausztot talán mégsem Magyarország találta ki. Magyarország megkövette már a magyar zsidóságot. 1945 után több magyar háborús bűnöst - többnyire nyilast - végeztek ki, mint németet és olaszt együttvéve. /Fodor Sándor: Levelek - haza (151.) = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
2002. november 15.
Nov. 13-án Papp Attila Zsolt A dél kísértése c. verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. /Adorján Botond: Könyvbemutató a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2002. november 16.
Magyar Bálint oktatásügyi miniszter nemrég bejelentette: a magyar kormány ezután nem támogatja a határon túli fiatalok anyaországi tanulmányait. Sőt az ilyen diákoknak eddig folyósított ösztöndíj megszüntetésével ezután annak is fizetnie kell az oktatásért, aki az anyaországban érettségizett, s az alacsony gyermeklétszámot határon túli gyermekekkel feltöltő általános és középiskolák sem kapnak támogatást a nem magyar állampolgárságú tanulók után. (Egyetlen kivétel, ha a diák szüleivel együtt lakik Magyarországon.) /(boros): A magyar kormány ezentúl nem támogatja a határon túli fiatalok anyaországi tanulmányait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./
2002. november 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a hét végi Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban a magyar kormány, a politikai pártok és a határokon túli magyar szervezetek között konszenzus alakulhat ki. Markó Béla nov. 15-én Gyulán, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatánál tett látogatást. - Az oktatási támogatások kérdésében ráadásul előrelépésre is számítunk, hogy az értekezlet megerősítse azt a javaslatunkat, mely szerint ne csak 2 vagy több gyermek, hanem már egy gyermek után is járjon oktatási támogatás - mondta. /Markó Béla konszenzusra számít a Magyar Állandó Értekezleten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./
2002. november 16.
Eckstein-Kovács Péter szenátor a vele készített interjúban leszögezte: először az alkotmánymódosítást kell véghezvinni, és csak azután lehetne megtartani az előrehozott választásokat. A szenátor nem támogatja az előrehozott választásokat, mert egy parlamenti választás rendkívül költséges, azonkívül elég hosszú időre megbénítja a közigazgatás munkáját. /Borbély Tamás: Az időpontnál fontosabb a csatlakozási folyamat. Interjú Eckstein-Kovács Péter szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
