A kedvezménytörvény módosításáról nem született dec. 11-én egyetértés Bukarestben, ellenére, hogy Nastase miniszterelnök ezt ígérte Medgyessynek, ez fiaskója a magyar diplomáciának. A Nastase-Geoana kettős továbbra is a státustörvény lebegtetésében marad érdekelt. Abban, hogy az továbbra is legyen bevethető eszköz Magyarország integrációs törekvéseivel szemben. Fiaskója ez a magyar diplomáciának is, mert feltételezte: az integráció felszámolja az ellentéteket, állapította meg Bakk Miklós. Fiaskója ez annak a gondolkodásmódnak is, mely azt hirdeti: a külpolitika ma már nem alapoz a tradíciókra. A dec. 10-i Geoana-Kovács külügyminiszteri találkozó eredménye bizonyítja, hogy a román külpolitika ama tradíciója, amely a nagyhatalmi ütközőzónában való folyamatos egyensúlyozgatásból, a kétértelműségek ápolásának szükségességéből alakult ki, még sokáig meghatározó fegyvere marad a román diplomáciának. /Bakk Miklós: Egy fiaskó anatómiája. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2002. december 12.
A bukaresti külügyminiszteri találkozóról talán Markó Bélának sikerült a legfrappánsabban kiemelnie a lényegtelen dolgok leglényegesebb jellemzőjét, azt, hogy "kialakítható az egyetértés". Hogy miért nem alakították ki most? Miért nem értettek egyet most? Erre aligha lehet rákérdezni, értékelte a történteket Sylvester Lajos. Eörsi István, a magyar abszurd esszé prominens művelője megtámogatta Kovács László külügyminisztert, előbb Frankfurtban kelet-európai szakértőknek, majd a Romania Libera számára juttatott el "olyan magyarnak álcázott véleményt, ami a legaljasabb nemzetgyalázás és a magyar társadalmi valóság elferdítésének minden elképzelhető eddigi hitványságát felülmúlja." (Romania Libera: "Blestemele istorice" ale Europei de Est, 2002. dec. 11.) /Sylvester Lajos: Kialakítható egyetértés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2002. december 12.
A kedvezménytörvény helyzetét és az uniós csatlakozás után várható perspektívákat ismertette a Le Monde dec. 11-i, 2004-ben Budapestnek le kell majd mondania a határon túl élő 3,5 millió magyar támogatásáról című cikkében. Christophe Chatelot Budapestről keltezett tudósítása szerint a szomszédos országokban lakó magyaroknak szánt anyaországi támogatás nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. A törvény a csatlakozási dátum közeledtével tartalmában fokozatosan kiürült, hogy összeegyeztethető legyen az unió törvényeivel. Medgyessy Péter új, pragmatikus szociáldemokrata kormánya mindent megtett, hogy megszabaduljon a "túlsúlyos csecsemőtől". Bársony András külügyi államtitkár tiszteletre méltónak minősítette a törvény eredeti célkitűzését, egyúttal kemény ítéletként fogalmazta meg azt is, hogy technikailag a törvény szerencsétlenül volt kivitelezve, és elmaradt az érintett országokkal való konzultáció is. A Le Monde cikkírója idézte Adrian Nastase román miniszterelnököt, aki szerint a kedvezménytörvényben megint azt rótták fel Romániának, hogy nem képes saját kisebbségeiről gondoskodni. A magyar és román kormányfő szimbolikus jelentőségű dec. 1-jei budapesti találkozója fátyolt borított a két ország közötti korábbi viharokra - írta a Le Monde. Alap szerint Mikulás Dzurinda szlovák korányfő egy héttel korábban becsapta az ajtót a Medgyessyvel való tárgyalásokon. A 2002. január 1-jén életbe lépett ambiciózus kedvezménytörvény végül is "szamárbőrként" zsugorodott össze - olvasható a lapban. /Le Monde: a határon túli magyarok támogatása nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./
2002. december 12.
Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat alelnökének továbbra sem áll szándékában átadni tisztségét a Parasztpárt jelöltjének. Szántó Árpád tagadja, hogy két és fél évvel ezelőtt előre aláírta volna 2002. júniusi lemondását, annak ellenére, hogy a dokumentum másolatára hivatkoztak. Az RMDSZ ügyvezető elnökség döbbenten hallgatta végig Szántó érveit, számolt be az ülésen elhangzottakról Szilágyi János, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke. Szántó feltette a kérdést: Ha ez a dokumentum létezik, akkor miért nem hozták nyilvánosságra? Hozzátette, lejáratási kampány folyik ellene. Gheorghe Marinescu, a megyei önkormányzat elnöke egyébként teljes mértékben elégedett beosztottja két és fél éves tevékenységével. Nagy Zsolt elmondta, a Beszterce-Naszód megyei szervezet számára fontos, hogy megtartsa ezt a tisztségét, hiszen így lehetett például méltányosan megoldani a megye több településén a kétnyelvű táblák kérdését. /Ifj. Cseke Péter: Szilágyi szerint Szántó lejáratta az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2002. december 12.
A romániai magyarság létszáma csökken. Ez a folyamat nem most kezdődött. A Madéfalvi veszedelemben megtalálható annak a leírása, hogy a székely kutyaszorítóba kerülvén, elcsángált. Az 1848-as forradalom megtorlása idején számtalan magyar vette kezébe a vándorbotot. Rossz emlékeket idéz fel az 1918 utáni tömeges kivándorlások időszaka is. A szülőföld elhagyása a Ceausescu rezsim boszorkányüldözései alatt tetőződött. A frissen végzett diplomásokat itt kellene tartani, segíteni kellene őket, ez az RMDSZ feladata lenne. /Orosz Attila (politológus): Megyünk vagy maradunk...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2002. december 12.
Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2002. december 12.
Dec. 11-én Mikola általános iskolája ünnepélyesen felvette az egykor ott tanító Gellért Sándor nevét. Gellért Ákos, a költő fia ismertette édesapja életútját és írói munkásságát. /E. Gy.: Tegnap ünnepélyes keretek között: Gellért Sándor nevét vette fel a mikolai iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./
2002. december 12.
Aradon folytatódik a Szabadság-szobor sorsának rendezése. A szoborcsoport talapzatának az aradi várban tárolt részeit folyamatosan hozzák ki, dec. 10-én és 11-én kb. félszáz darabot szállítottak a Recons egyik raktárának udvarára. - A városi tanács határozata engedélyezi a Szabadság-szobor fölállítását a Tűzoltó téren. A jogi procedúra szempontjából még hátra van a városrendezési, illetve építkezési engedély jóváhagyása, - tájékoztatott a szoborcsoport elemeinek kihozatalát irányító Bognár Levente alpolgármester. /Gujdár Gabriella: Kihozzák az aradi várból a Szabadság-szobor talapzatának elemeit. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./
2002. december 12.
Nem sikerült tartós folyóiratot meghonosítani Aradon se az avantgárdot hirdető Franyó Zoltánnak, se Szántó Györgynek, majd Fekete Tivadarnak, csupán a katolikus szemleként szerény elképzelésekkel induló Vasárnap állta ki az idő próbáját, ámbár visszhangja alig lépte túl a megye határait. Azután a 90-es évek második felében egy alapítvány ismét megkísérelte a "lehetetlent". 1997 decemberében elindította a Szövétnek folyóiratot. A kiadvány missziót vállalt, mert a fogyatkozó aradi magyarságnak szüksége van a napilap mellett egy évente hatszor megjelenő kulturális szemlére. A Szövétnek most ötéves, a jubileumot az átlagosnál is tartalmasabb decemberi számmal, illetve egy igényes naptárral "ünnepelte" meg. Aradnak van immár hagyományt ápoló és teremtő magyar középiskolája, öt megyét átfogó napilapja és hatodik évébe lépő kulturális szemléje. Vannak még Aradon civil szervezetek és szárnyát bontogató, a régiót is felvállaló anyanyelvű színház is. Nyílt titok, alakulóban van a nyugati országrész kisebbségi tollforgatóinak irodalmi munkásságát felvállaló kiadó is. /Puskel Péter: Ha megdőlnek a mítoszok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./
2002. december 12.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház december végére tervezi soron következő produkciójának, a Mágnás Miskának a bemutatóját. A színművészek fizetése közel egy hete késik. Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója /hozzá tartozik a Tomcsa Sándor Színház/ készítette a díszletet. A díszletek időben való elkészítése miatt Elekes nem utazott el saját tűzzománc-kiállításának megnyitójára, amelyet a németországi Mannheimben tartottak december elején. /Zilahi Imre: Szegény udvarhelyi Mágnás Miska. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2002. december 12.
Balázs D. Attila a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban két éve záródolgozatát az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély.com, a Hírek.ro, az Udvarhely.ro és Csík.ro szerepelt. Emellett említhető a váradi születésű Szűcs Tamás Erdély-honlapja (https://erdely.web.com), a több ezer erdélyi linket tároló Transylvania.info, ami négy nyelven olvasható, és persze a nyomtatott sajtó internetes változatai is. Ezek többségének a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervere biztosít helyet (https://hhrf.org), viszont olyanok, mint a Krónika, a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport már saját domain-nel is rendelkeznek. Balázs D. Attila Nagyváradon lakik, jelenleg Budapesten tanul és a Transindex budapesti tudósítója. /Gergely Tamás: Bolondokeneke.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/
2002. december 12.
Több mint tíz esztendeje elhunyt Bajor Andor most lenne 75 esztendős. Az egyetemen összebarátkozott László Gyula régésztanárral. Sikeresek voltak humoros írásai, irodalmi paródiái. A rendszerváltás után Bajor Andor Fodor Sándor íróbarátjával együtt kezdte el a Keresztény Szó, a római katolikus hetilap szerkesztését. A lap első száma /1990. febr. 11./ hozta Bajor Andor versét /Nem mi választjuk szentjeinket/, melyet Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulójára, 1989. március 13-án mondott volna el, de akkor ezt nem engedélyezték. /Kovács Ferenc: Idén lett volna 75 éves: Bajor Andor most is itt van közöttünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/
2002. december 13.
Kovács László külügyminiszter beszámolt bukaresti látogatásáról, melynek során a román külügyminiszter felvetette: Románia gondolkodik azon, hogy egyoldalúan kötelezettséget vállalna arra, bevezeti a schengeni szigorú határőrizeti rendszert, bevándorlási politikát. "Ha Románia ezt megteszi, és én azt mondtam, minket érdekel ez a dolog, ez esetben ugyanis a schengeni határ nem a magyar-román, hanem a román-bulgár, a román-ukrán, a román-szerb határ - tette hozzá. Sikerült a román féllel megegyezni azokban az alapelvekben, amelyek érvényesülése esetén Románia nem támaszt akadályt a kedvezménytörvény alkalmazása elé. /Románia bevezetné a schengeni szigorú határőrizeti rendszert. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2002. december 13.
Dec. 12-én ülésezett Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A kormány még decemberben be kívánja terjeszteni a kedvezménytörvény módosítását a parlament elé - szögezte le Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultációk a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi kormány bizonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, ami felbátorított bizonyos szomszédos országokat. Szerinte Magyarország és a magyarság defenzívába került érdekei érvényesítésében. A kormány jelentős késében van a kedvezménytörvény módosításával. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Orbán-Nastase memorandum megnyitotta az utat a kedvezménytörvény módosítása előtt, a mostani kormány ennek ellenére felajánlotta a lehetőséget Romániának a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokra. Az ülésen vitát váltott ki Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai után elhangzott nyilatkozata. A kedvezménytörvény módosítását vezérlő hét alapelv közül, amelyeket a miniszter említett, ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kifogásolták azt is, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vett részt Kovács László bukaresti tárgyalásain. Kiss Elemér jelezte, hogy az ideihez képest 10 százalékkal növekszik jövőre a határon túli magyarság költségvetési támogatása. Az ellenzék képviselői vitatták a támogatás növekedését. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy az ő számításai szerint idén összesen 12 milliárd támogatást kaptak a határon túli magyarok, míg jövőre csupán 8,4 milliárd forintra számíthatnak. Szó volt Medgyessy Péter részvételéről a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett fogadáson, amit a kancelláriaminiszter nem kívánt kommentálni. A bizottság ülésén résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői közül Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt három évben a román vezetők együtt koszorúztak márc. 15-én a magyarság képviselőivel. Az ügyet a romániai magyar politikus túldimenzionáltnak minősítette. Szóba kerültek még a HTMH-nál történt személyi változások. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke visszautasította, hogy tisztogatás folyt volna a hivatalnál. Mint mondta, a HTMH-tól eltávozott 12 munkatárs közül ötöt még az előző kormány mentett fel végkielégítéssel, a többieknek olyan munkakört ajánlottak, amely megfelelt volna korábbi beosztásuknak. Hozzátette, hogy a HTMH volt elnöke, Szabó Tibor november vége óta betegállományban van, a neki felkínált szakmai főtanácsadói posztot nem fogadta el. /A kedvezménytörvényről vitázott az OGY külügyi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
Románia lakosságának fele nem látja tisztán az alkotmánymódosítás lényegét, a megkérdezett személyek 52 százaléka nem tudta megítélni, hogy szükséges az alaptörvény változtatása vagy sem - áll a Közvélemény- és Piackutató Központ (CSOP) közzétett felmérésében. Az alkotmány módosítását a válaszok alapján főként a tulajdonjog garantálása (20 százaléka a válaszoknak) indokolja. Érdekességként a módosításról véleményt alkotók kilenc százaléka a halálbüntetés visszaállítását is beiktatná az alkotmányba. A megkérdezettek csupán 9 százaléka tudott arról, hogy valamilyen fórumon javaslatot tehetett, és csupán 1,6 százalékuk tudta megnevezni konkrétan, hogy erre a célra speciális képeslapok, és egy internethonlap szolgált. /Incze Ferenc: Rossz tájékoztatás. Homályos az alkotmánymódosítás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2002. december 13.
Négyszázöt fős katonai elitalakulatot indít Afganisztánba, Kandahárba január végéig Románia. A Besztercén állomásozó 812-es számú gyalogsági zászlóalj első csoportja dec. 16-án indul Afganisztánba. A besztercei kaszárnya gyakorlóterén dec. 12-én mínusz 15 fokos hidegben négyszázöt hivatásos katona sorakozott fel a katonai terepjárók és páncélozott járművek mellett. Dorin Blaju őrnagy, az alakulat vezetője ismertette a parancsot: a zászlóalj hat hónapos afganisztáni küldetésre kapott megbízást. A besztercei katonák ezúttal nem békefenntartó küldetést teljesítenek, hanem háborús övezetében, a terrorizmus megfékezésére indított Enduring Freedom nevű hadműveletben vesznek részt más országok zászlóaljai mellett. Az alakulat tagjainak többsége különféle békefenntartó akciókban megjárta már Angolát és Koszovót is. A katonák egyébként átlagosan 1200 dollár zsoldot kapnak havonta a kandahári tartózkodás idején. /Lázár Lehel: Négyszázöt katona indul Afganisztánba. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2002. december 13.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter dec. 12-én Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a találkozókon a romániai magyarság helyzetéről volt szó. Tőkés László megbeszélései után az MTI-nek elmondta: felhívta a köztársasági elnök figyelmét a romániai magyarság demográfiai adatainak romlására. Hozzátette, a romániai magyarság helyzete a látszattal szemben továbbra sem nevezhető jónak, ezért kérte Mádl Ferencet: egyfajta fővédnöke legyen a határon túli magyarságnak. Köszönetet mondott az államfőnek azért, hogy októberben részt vett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén, és felavatta az egyetem Arany János Kollégiumának új épületét. A köztársasági elnök - Tőkés László tájékoztatása szerint - ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fog fordítani a határon túli magyarságot érintő ügyekre. Mádl Ferenc kilátásba helyezte, hogy jövő tavasszal körutat tesz Erdélyben, idén adventre pedig meghívta egy fogadásra a határon túli egyházak püspökeit. - Görgey Gábort ismerkedés végett kerestem meg - mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Köszönetet mondott a kultuszminisztérium azon támogatásaiért, amelyeket az egyházaknak, illetve templomok felújítására és a könyvkiadás segítésére nyújtottak. Külön megköszönte az idén nyáron megjelent váradi biblia hasonmás kiadásának támogatását. Görgey Gábort elsősorban a romániai magyarok helyzetének egyházi, művelődési vonatkozásairól tájékoztatta. Tőkés László arra kérte a minisztert, hogy biztosítsa a folytonosságot a határon túli magyarok támogatásában. Kérte ezen belül a minisztertől az érmindszenti Ady-zarándokhely és a Nagyváradon létrejövő művelődési intézmény támogatását. /Tőkés László Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
Háromszék községei huszonkét infrastruktúrafejlesztési pályázatot készültek leadni idén a regionális SAPARD-ügynökségre, ám ebből csak nyolcat sikerült, s azokat is át kell dolgozni: utólag új költségvetést kérnek. Decembertől egyáltalán nem fogadnak el pályázatokat. Demeter János, a Háromszék megyei tanács elnöke úgy látja, a pályázatokat politikai szempontok szerint kezelik, ugyanis az országos szinten beérkezett több mint kilencszáz iratcsomó túlnyomó része Moldvából folyt be. A Háromszék megyét is magában foglaló középrégióból mintegy hatvanat fogadtak el. Úgy tűnik, a kontraszelekció is működik - mondotta az elnök -, mióta a megvalósított pályázatok tekintetében a nyolc régió között második helyre lépett a középrégió, megpróbálják hátráltatni. Két hónapja nem tájékoztatták a megyeházát a változásokról, és az országos SAPARD-ügynökség honlapját sem frissítették, csak akkor derült ki, hogy valami módosult, amikor valamelyik községháza Gyulafehérvárra ment pályázatát benyújtani, s közölték, nincs rendben. Demeter János tájékoztatja az RMDSZ országos vezetőségét a helyzetről, ha politizálni kell, hát lépjen az RMDSZ is. /(sz.): Sapard-program. Elpolitizálják a pályázatokat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2002. december 13.
A Romániában élő magyarok közel egynegyede igényelt eddig magyar igazolványt - hangzott el dec. 12-én a kedvezménytörvény romániai végrehajtását felügyelő országos testület kolozsvári ülésén. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az utóbbi időben nőtt a magyar igazolványt kérők száma, valószínűleg azért, mert az oktatási támogatást várhatóan kiterjesztik az egygyermekes családokra is. Székely István, az országos tájékoztató iroda vezetője elmondta: eddig 331 392 magyar igazolvány iránti kérelmet nyújtottak be a területi irodákhoz. Diákigazolványt 25 690, pedagógusigazolványt 3692 személy igényelt. Oktatói kártyára 230 kérés érkezett. A Szülőföldön, magyarul program keretében oktatási-nevelési támogatatásért dec. 11-ig 30 787 pályázatot nyújtottak be. A 2002-es népszámlálás ideiglenes adatait figyelembe véve eddig a romániai magyar lakosság 23,1 százaléka igényelt magyar igazolványt. A legmagasabb arányt a csíki medencében jegyezték, itt a magyar lakosság 33,93 százaléka kért igazolványt. Második helyen Szilágy megye áll 32,82 százalékkal. /Magyar igazolvány. Nőtt az igénylők száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2002. december 13.
Dec. 12-én az RMDSZ demográfiai tárgyú tanácskozást rendezett Kolozsváron szociológus és demográfus szakemberekkel. A családtervezés példáján elindulva az RMDSZ-nek a közösségtervezésen kell gondolkoznia - jelentette ki Markó Béla. Szerinte akkor van a magyar közösségnek esélye a demográfiai kórkép megváltoztatására, hogyha az erdélyi magyar társadalom természetes konzervativizmusát sikerül a modernizáció követelményeihez társítani. Az RMDSZ Kiss Tamás vezetésével demográfiai és statisztikai munkacsoportot hozott létre, és 100 millió lejt különített el a kutatások beindítására. Veres Valér kolozsvári szociológus számításai szerint a tíz év alatt 190 ezer fős csökkenés harmadrészét azok teszik ki, akik véglegesen Magyarországra telepedtek. 29-30 százalékosra becsülte a születések és az elhalálozások számának alakulásából fakadó veszteséget. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodók arányát 23 százalékosra, a nem Magyarországra vándoroltak arányát 10 százalékosra, az asszimiláció hatásait pedig 5 százalékosra becsülte. Az utóbbi három számadatot azonban meglehetősen hozzávetőlegesnek mondta. Magyari Nándor László arra figyelmeztetett, hogy az adatokhoz kritikusan kell viszonyulni, és a fogalmakat is pontosan körül kellene határolni az érdemi kutatások elkezdése előtt. Vita volt az asszimiláció fogalmáról. Ezt Magyari alig kimutathatónak vélte. Kántor Zoltán, a budapesti Teleki Intézet szociológus kutatója és Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor szállt vitába állításaival. Bárdi Nándor történész úgy vélte, az erdélyi magyar közösség jövője döntő mértékben függ a munkaerőpiac alakulásától. Ezért nem mellékes a képzettség kérdése. /Gazda Árpád: Közösségtervezés. Demográfiai tanácskozás az RMDSZ-nél. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2002. december 13.
Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármester asszonya nem győzi hangsúlyozni, hogy a panaszokat, kérvényeket az emberek megfogalmazhatják magyarul, a Polgármesteri Hivatal ugyanúgy foglalkozik ügyükkel, mintha románul írták volna. Nagyváradon a polgármesteri hivatalban kétszáz beadványból csak egy a magyar. Az emberek attól félnek, ha magyarul írják a kérvényt, akkor azt nem veszik azt figyelembe. A polgármesteri hivatalnak kötelessége harminc napon belül válaszolnia a beadványra. Tehát gyakorlatilag számonkérhető a kérvény útja. Nagyváradon a városi tanács napirendi pontjait közzéteszik magyarul, hasonlóképpen a közérdekű határozatokat is megjelentetik magyarul. Jól működik a törvény Szatmár megyében, kevésbé Kolozs megyében, pontosabban Kolozsváron, viszont jól működik Aradon. Nagyváradon most kicserélik a bejövő helységnév-táblákat. Bíró Rozália háromszor küldtem vissza a tervet: először elfelejtették magyarul kiírni, másodszor kiírták, de jóval kisebb betűkkel. A helyi sajtóban ismertetni kell a lakossággal a részlegek, irodák helyes magyar megnevezését, hiszen az első akadály, hogy sokan nem tudják azt mondani például, hogy Ingatlankezelő Ügynökség, csak úgy tudják, Administratia Patrimoniului Imobiliar. Az ügyintézést segíti az a kezdeményezés, hogy Nagyváradon a Polgármesteri Hivatalban az iroda nevét magyarul is kitették. /Balla Tünde: Anyanyelvhasználatról az önkormányzatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2002. december 13.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt, ez a zsebpárt azzal próbálta fenyegetni a közvéleményt, hogy ha Markó Béla marad az elnök az RMDSZ januári kongresszusán, "a szövetség szélsőséges erői népszerűvé válnak". A zsebpárt vezetője szerint a "Markó csapat makacs ragaszkodása a hatalomhoz, a magyarság egy olyan új, szélsőséges-revizionista civil egyesületét hozhatja létre, amellyel nem lehet majd beszélni" és "ezeknek a csoportoknak a népszerűsége nagyon nagy, még a református, unitárius, római katolikus egyházak körében is". A bizonyos párt azt vallotta, hogy 1993-ban ők kiváltak az RMDSZ-ből. A magát szabaddemokratának nevező párt valóban nem tartozik az RMDSZ-hez. Ez a bizonyos a párt négyévenként, választási kampányok idején jelenik meg hirtelen, amikor "bojkottálni" kell az RMDSZ-t. A 90-es évek elején a kormánypárttól kértek támogatást, majd a liberálisokhoz csapódtak. Legutóbb az NLP megyei elnökével kötöttek - úgymond - egyezséget, de az első közös sajtótájékoztató után ez a kísérlet csődöt mondott. Minden választáson indulnak, majd eltűnnek, de néhány szavazatot azért kapnak. A legutóbbi helyhatósági választáson, mintha csak ez lenne a dolguk, sokat ártottak az RMDSZ-nek, s közvetve a magyarságnak: belejátszottak abba, hogy nincs ma magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Az általuk indított jelölt még ezer szavazatot sem tudott begyűjteni, viszont annyit elvett az RMDSZ-től, amennyivel a másik jelölt nyerte el a polgármesteri tisztséget. /Mózes Edith: Liberalizmus gombnyomásra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
22 tanácsos jelent meg dec. 12-én a marosvásárhelyi rendkívüli tanácsülésen. Benedek István ismertette és Dorin Florea polgármester figyelmébe ajánlotta az általa, valamint Kolozsváry Zoltán és Dávid Csaba tanácsosok által aláírt tiltakozást. Az interpellációban tiltakoztak a polgármesternek a dec. 9-i sajtótájékoztatón elhangzott magyarellenes kijelentése ellen. "Tiltakozunk azon kijelentés ellen, hogy "míg én Marosvásárhely polgármestere vagyok, nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák, a kétnyelvűség feszültségekhez vezet és ennél fontosabb tennivalóink vannak". Ez a sértő hozzáállási mód nem megfelelő üzenet az együttélésre, legfőképpen nem a karácsonyi ünnepek előtt" - olvasható az átiratban. Ugyanakkor az aláíró tanácsosok kérték, hogy a helyi tanács soros, dec. 19-i ülésén a hivatal vezetősége bemutassa azt a programot, amelynek alapján a 2003. január elseje és március 31-e közötti időszakban felszerelik ezeket a kétnyelvű utcanévtáblákat. Vita után elfogadták a 2002. évi, kiegészített költségvetést. Kolozsváry Zoltán tanácsos kérése volt, hogy a jövő évi költségvetés elosztásakor jobban oda kellene figyelni a Nemzeti Színháznak kiutalandó összegekre, mivel ezen művelődési intézménnyel az idén mostohán bántak. /Nagy Annamária: Tiltakozás a polgármester hétfői kirohanása ellen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
Désen a városi tanács döntött a városháza tulajdonát képező, kereskedelmi vagy szolgáltató cégeknek bérbe adott ingatlanok eladásáról. Az RMDSZ tanácsosainak köszönhetően leszavazták a református egyház által visszaigényelt 16 ingatlan értékesítését. /D. B. Z.: Folytatódik a harc a református ingatlanok eladásáért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2002. december 13.
Dec. 7-én Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ képviselőivel tanácskoztak a magyar iskolaigazgatók és aligazgatók. Nagy Olga aligazgató elmondta: a magyar aligazgatókat sokszor kizárják a döntéshozatalból. Az érvényben levő törvények értelmében a helyettesek feladatait az igazgató osztja el, s ez jelentős esetben hátrányosan érinti mind a magyar aligazgatót, mind a magyar tagozaton tanuló diákokat. A jelenlevők háromtagú bizottságot alakítanak, amely összegzi az igazgató- helyettesek jogait és kötelezettségeit. Kovács Júlia szaktanfelügyelő, az RMPSZ alelnöke elmondta: a magyar pedagógus-közösség előnyben részesítette az RMPSZ által szervezett, illetve Magyarországon tartott továbbképzőket. Azonban sem az RMPSZ által szervezett, sem a magyarországi továbbképzőket nem ismeri el a szakminisztérium. /Simon Virág: Tanügyi gondok megoldásáról tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
Jövő héten első alkalommal kerül kiosztásra a Nagybányán tanuló diákokat segítő Teleki Ösztöndíj. A közel 140 pályázat elbírálása során mindenekelőtt a szociálisan rászoruló és a vidékről ingázó, illetve bentlakó diákokat részesítették előnyben, 129 pályázat kapott kedvező minősítést. /(dávid): Teleki Ösztöndíjas diákok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 13./
2002. december 13.
Mintegy 250 néptánc-, dal- és hagyománykedvelő művelő adott találkát egymásnak a közelmúltban Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház nagytermében. Szorgalomban, ügyszeretetben nincs hiány. Több igényesség kellene azonban a színpadi összhatást illetően. Néhány népviseletben táncoló lány piros lakkcipőben vagy sportcipőben lépett fel, mások sáros lábbelivel. /Járay Fekete Katalin: Több igényességgel az összhatás kedvéért is! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
Csiky Gergely drámaíró mellszobrát avatták fel dec. 12-én Aradon, az első ízben megszervezett Csiky Gergely Napok keretében. A mellszobrot, amely az aradi Kocsis Rudolf képzőművész alkotása, a neves drámaíró nevét viselő aradi magyar tannyelvű iskola előcsarnokában helyezték el. Ugyancsak dec. 12-én az Arad megyei Pankotán emléktáblát helyeztek el a drámaíró szülőházán. Csiky Gergely 1842-ben született Pankotán, és Budapesten halt meg 1891-ben. 1989-es romániai rendszerváltást követően Arad megye egyetlen magyar tannyelvű iskolája felvette a nevét. /Csiky-szobor Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2002. december 13.
Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2002. december 13.
Dec. 12-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban kiosztották az évad művészeti díjait. A technikai díjat Maier Sándor, a világosító tár vezetője kapta. Tompa Gábor igazgató kifejtette: azokat díjazták, akik minimum öt szavazatot értek el. A díjazottak Bács Miklós, Keresztes Attila, Fodor Edina, Nagy Dezső, Csíky András, Bíró József, Kelemen Kinga, Hatházi András, Kézdi Imola. Debüt-díjat kapott Tyukodi Szabolcs. A Bánffy Miklós-vándordíjat Dimény Áron veheti át. Idén kezdte meg, a színháztörténelemben egyedül álló jelenségként, 65. színházi évadját Senkálszky Endre érdemes művész, akit szeretettel ünnepeltek az egybegyűltek. /Köllő Katalin: Nívódíjak a sétatéri színházban. Színháztörténeti pillanatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
