Kutyák és emberek címmel nemrég látott napvilágot Lőrincz György író régi-új riportkötete, amelyben főleg a hetvenes évek végén írt szociográfiai riportjait nyújtja át újra az olvasónak. Lőrincz György főbb témái a demográfia, a cigánykérdés (erről a témáról Romániában az 1920-as évek óta nem írtak) és más szociográfiai témák. Lőrincz György jelenleg egy három regényből álló cikluson dolgozik, az első kéziratát (Az örökség őrzője) már leadta a csíkszeredai Pro Print Kiadónak. A szerző ebben egy erdélyi asszony alakját, sorsát rajzolja meg, míg a tervezett másodikban egy romániai magyar értelmiségi pályáját írja le 1945-től napjainkig. /Katona Zoltán: Kutyák és emberek. Új kötete jelent meg Lőrincz Györgynek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./
2003. augusztus 29.
A 70 éves András Ferenc műkedvelő festő festményeivel emléket állított Zetelakának, valamint a környező falvaknak: Zeteváraljának, Deságnak, Ivónak, Küküllőmezőnek és Sikaszónak. Idén az Udvarhelyszéki Kulturális Központ szervezésében a nyugdíjasok székházában van jelen akvarelljeivel olajfestményeivel. /Nagy Aranka (NyÖp): Köszöntjük a 70 éves András Ferenc műkedvelő festőt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./
2003. augusztus 29.
A napokban megjelent a Hírmondó (Székelyudvarhely), Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztára /NYÖPT/ negyedéves lapja. A küldöttek négy évre egyhangúan újraválasztották Finta Béla elnököt az addig is betöltött tisztségbe. /(fekete): Újraválasztották az elnököt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./
2003. augusztus 29.
Az idős, 83 éves Létay Lajos számára élmény volt az erdélyi magyar írók Zetelakán rendezett találkozója. Egy sokat ígérő új írónemzedék nő fel, hangsúlyozta, már "Serény Múmia"-ként növesztgetik az oroszlánkörmöket. Az új nemzedék visszahódítja a könyvnek, az irodalomnak az embereket. Létay sajnálja, hogy az öregebb írók távol maradtak. Marosvásárhelyről egyetlen tollforgató sem jött el. /Létay Lajos: Érzékeny, érzelmes sorok Zetelaka után. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2003. augusztus 29.
A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./
2003. augusztus 29.
Pusztai János, jelenleg Budapesten élő író a vele készült interjúban felvázolta életét. 1934. jún. 19-én született Szatmárnémetiben. Itt éltem 1942 nyaráig. Ekkor családja Nagybányára költözött. Négy évet töltöttek Nagybányán, majd visszamentek Szatmárnémetibe. Itt élt 1958-ig, amikor Nagybányára került mint újságíró. Szatmárnémeti, a szülőföld meghatározta létét. Munkáiban a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe. Első trilógiája a tatárjárásról szólt, megírta Szatmárt az első nagy tatárjárás ürügyén (Futótűz, Hamu, Parázs). Ezután önéletírásba kezdett, 1940-től 1990-ig bezárólag korképet festett arról az ötven évről, amit Szatmáron átélt. Ez egy újabb trilógia lett. Három trilógiát írtam: a Zs-trilógiát, a Tatárjárás-trilógiát és az Önéletrajz-trilógiát. Az Önéletrajz-trilógiát követte a Nagy álomkönyv, 1995-től 2000. december 31-ig tart ez az álomsorozat. /Elek György: "Műveimben mindig a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe" - Beszélgetés Pusztai János íróval. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./
2003. augusztus 30.
Az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításának üteméről, az alkotmánymódosítás szenátusi vitájáról, a kettős állampolgárság kérdéséről és az Ügyvezető Elnökség legutóbbi üléséről, tájékoztatta a sajtó képviselőit aug. 29-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Sikerült megállapodniuk abban, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül kormányhatározattal hozzák létre a szövetség által kért két magyar fakultást, miután megkapták az egyetem szenátusa erre vonatkozó véleményezését. Hasonlóképpen járnának el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának ügyében is. Idén is - mint minden évben - gondot jelent a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, az RMDSZ a lehetőségekhez mérten mindent megtesz a probléma orvoslása érdekében. A kettős állampolgárságról Markó Béla elmondta: szakértőkből - jogászokból és politikusokból - álló bizottságot hoznak létre az elkövetkezőkben, amelynek feladata a kérdés körül kialakult helyzet elemzése lesz. /P. A. M.: Szakértők elemzik a kettős állampolgárság kérdését. Markó Béla és Takács Csaba kolozsvári sajtótájékoztatón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor aug. 29-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján a kettős állampolgárságról elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyarság etnikai alapon kapjon magyar állampolgárságot, hiszen ez tömeges kivándorlást eredményezne. Vita volt az igazságszolgáltatásban az anyanyelvhasználat kérdéséről, a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai mellett olyan politikusok is ellenvéleményt fejtettek ki, mint: Adrian Paunescu, George Pruteanu és Norica Nicolae. Eckstein-Kovács Péter szerint az anyanyelv igazságszolgáltatásban való használata a Romániában élő kisebbségek alkotmányos joga. A román állam a hontalanok, az idegenek és a románul nem tudók számára egyaránt biztosítja a tolmács általi védekezés lehetőségét, a Romániában élő kisebbségek tagjai azonban teljes jogú román állampolgárok, ezért több joggal kellene rendelkezniük - közölte a szenátor. Olaszországban, Finnországban és Spanyolországban anyanyelvükön védekezhetnek a kisebbségekhez tartozó személyek. A kettős állampolgárság mind európai, mind világviszonylatban elfogadott, szerinte azonban az erdélyi magyarság nem szorul rá. /Pap Melinda: Alkotmányossági jogot az anyanyelv-használatnak. Hétfőn dönt a bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Románia hajlandó további újabb csapatokat küldeni Afganisztánba, amennyiben a terrorizmusellenes szövetség fontos szerepet tölt be az országban, jelentette ki aug. 29-én Mircea Geoana külügyminiszter Abdallah Abdallah afgán kollégájával folytatott eszmecseréje után. Geoana leszögezte, befektetési lehetőségeket keresnek a román cégek számára Afganisztánban, és a román társaságok részt kívánnak venni a régió újjáépítésére törekvő csoport létrehozásában is. /Románia újabb csapatot küldene Afganisztánba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Nyitottság, partnerség, szakmaiság - ezeket az értékeket akarja képviselni az RMDSZ szervében, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában /SZKT/ az Új Erő frakció, vezetőjük, Borboly Csaba, helyettese Kereskényi Gábor. Tizenkilenc fiatal képviseli az erdélyi magyar ifjúsági szférát az RMDSZ miniparlamentjében, az SZKT-ban. Az Új Erő néven megalakított frakció 11 tagját a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelölte erre a tisztségre. A további nyolc frakciótag belső választások nyomán, illetve az RMDSZ területi szervezetei küldöttgyűléseinek döntése értelmében került be a szervezetbe. A frakciófegyelem az Új Erőben egyrészt elvárás, másrészt pedig működő intézmény. /Cseke Péter Tamás: Konszenzusra törekednek a frakcióban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Kolozsvárra látogatott a Magyar Nyomdász és Papíripari Szakmai Szövetség küldöttsége. Aug. 29-én a vendégek előbb Hoch Sándortól, a Gloria Nyomda ügyvezető igazgatójától ismertető előadást hallgattak meg Kolozsvár nyomdaiparának történelméről. Honterustól Misztótfalusi Kis Miklósig, Wesselényi Miklós egyműves nyomdájától a Bonaventura Nyomda munkájáig minden jelentős eseményre kiterjedt a szakma-alakulási adatok ismertetése. 1922-ben a három erdélyi magyar történelmi egyház közös beruházása (Minerva nyomda) annyira eredményesnek bizonyult, hogy azt az 1948-as államosítás csak két év múlva volt képes megtörni. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar nyomdásztalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Gyergyószentmiklóson aug. 30-tól szept. 7-ig tart a Kisebbségi Színházak Kollokviuma, amelyen összesen tizenkét erdélyi társulat lép fel. A gyergyói rendezvény jogutódja a nyolcvanas években beszüntetett Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumnak, ezt élesztették újjá a szervezők 2001-ben. Szabó Tibor, a főszervező Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió művészeti vezetője elmondta, a fesztivál felélesztésének ötlete Zsehránszky Istvántól származik. /Köllő Katalin: Ma nyitja meg kapuit a Színházi Kollokvium. Kisebbségi színházak seregszemléje Gyergyóban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
A sajtó hatalom. Nem akkora még, amekkora kellene hogy legyen egy jól működő demokráciában, de már nem elhanyagolható. Több olyan falu található Erdélyben, amelyekben a napilapot életük fontos tényezőjének tekintik, és tömegesen fizetnek elő rá. A sajtó az anyanyelv és a nemzeti öntudat megtartásának talán egyik legfontosabb eszköze. /Balló Áron: Milyen hatalom a sajtónk? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Kevesebb iskolás könyv közül választhatnak a magyar diákok. Még mindig nem készült el a harmadikosok matematika-, állampolgári nevelés- és természettudomány-könyvének magyar fordítása. A román ajkú diákok több tucat alternatív könyvből válogathatnak, addig ezekből alig egyet-kettőt fordítanak le magyarra. Nem érkeztek meg a kilencedikesek számára ez évtől ingyenes tankönyvek. Kovászna megyének kevesebb, a harmadik-negyedik osztályosoknak szánt idegennyelv-könyv jut, mert ezek ára igen magas. Az iskolákba nem érkezett meg még egyetlen első, második, harmadik osztályos, magyar gyerekeknek szánt román nyelvkönyv sem, és a T3 sepsiszentgyörgyi kiadó sem szállított le egyet sem a megrendelt 2120 ábécéskönyvből - ismertette a jelenlegi helyzetet Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. A tanévet könyvek hiányában megkezdő gyerekek számára sovány vigasz, hogy más években elődjeik sem kaptak év elején tankönyvet. A T3 kiadó foglalkozik a II., V., VI., VII-es magyar tankönyvek nyomtatásával is, valamint a két nyolcadikos , szintén magyarirodalom-könyv és a IX., X., XI-es magyar tankönyvek biztosításával. Ebben az évben összesen 21 290 tankönyvre kaptak megrendelést, minden esetben utánnyomásról van szó. Tulit elmondta, a hatéves tapasztalat azt mutatja, évente egyre kevesebb könyvre van igény. A kiadó tulajdonosa szerint egyértelmű a tanulók számának csökkenése, de a kisebb megrendeléseknek valószínű, hogy anyagi okai is vannak, pedig a szaktárcának a tankönyvek elhasználódásának mértéke szerint kellene az utánnyomást elrendelnie. /Demeter Virág-Katalin, Farkas Réka: Teljes a zűrzavar a tankönyvpiacon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
A 45 éves Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Reizer Pált követi az egyházmegye élén. Ő is, akárcsak elődje, Túrterebesről származik. A püspök beszámolt arról, hogy ünnepségsorozattal emlékeznek arra, hogy jövőre lesz 200 éves a szatmári egyházmegye. Lesznek zarándoklatok, kórustalálkozók, folytatják az egyházmegyei zsinatot. A hatalom kisebbségellenes magatartását jelzi, hogy a rendszerváltás után 14 esztendővel az egyházmegye még egyetlen valamire való ingatlant sem kapott vissza ténylegesen a korábban elkobzottakból, hiába az ezzel kapcsolatos törvény. Ezzel is demoralizálni akarják a többségtől eltérő vallásúakat és anyanyelvűeket A nehéz helyzet azonban megsokszorozza a hívek áldozatvállalását. Ennek köszönhetően az elmúlt években számos új templommal és plébániával gyarapodtak a meglévők, felépítették a Scheffler János Lelkipásztori Központot, a Szent Alajos Konviktust, az Irgalmas Nővérek Rendjének új házát, a Szent József papi otthont, hogy csak néhány dolgot említsen. Az egyház segélyszervezete, a Caritas létesített legalább két tucat szociális intézményt. Az egységes érdekvédelem megosztásával kapcsolatban a püspök hangsúlyozta: "a mi egyházunk, a mi templomaink nem lesznek a megosztás eszközei." "A széthúzás, a megosztás csak azokat segíti, akik azt akarják, hogy minél gyengébbek és jelentéktelenebbek legyünk." /Sike Lajos: Beszélgetés a hitről, megújulásról, rombolásról, építésről, egységről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Az egyre gyakorlatiasabbá váló világban az egyházak visszaesése valószínűsítő. Ezt cáfolják a neoprotestáns egyházak, melyek jelentős mértékben gyarapították híveik számát. A keresztény egyházak is megpróbálnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Figyelemre méltó az a tevékenység, amit a lelkipásztorok gyülekezeti szinten végeznek szociális, oktatási vagy gazdasági téren. Gyerő Dávid, az erdélyi unitárius egyház közigazgatási előadó-tanácsosa szerint jó lenne, ha a feladatok egy részét átvállalnák a presbiterek és a gyülekezet tagjai. Hasznos kiadvány például az Unitárius ösvény című kis zsebkönyv, amely ismerteti az unitárius hitelveket és eszmerendszert, egyháztörténeti áttekintést nyújt. Ez más egyházak által is követendő példa lehet, mert a hívők túlnyomó többsége nem ismeri kellőképpen vallását. /Varga Zoltán: Egyház és fejlődés: új módszerek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Moldvában magyarul tanuló gyermekek negyvenfős csoportja táborozik Csíkszépvízen, a Kishavas Panzióban. A tábor anyagi fedezetét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a budapesti Ifjúsági és Sport Minisztérium biztosították. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatásért felelős programvezető igyekszik megszervezni a játékot. Borbáth Erzsébet tanárnő is jelen van, segíti a munkát. /(Daczó Dénes): Vakációs hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Miklós János belényesi grafikusművész húsz évi munkájának gyűjteményét, 100 ex libris-ét tartalmazó albumát vehette kézbe nemrég Nagyvárad művészetpártoló közönsége a Müllerájban. RMDSZ. Bemutatkozott Derzsi Ákos könyvkiadó is, az album elkészítője, aki a közös munka élményét osztotta meg hallgatóságával. /Képi metafora: ex libris. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Aug. 29-én megkezdődött a Partiumi Magyar Napok ünnepségsorozat. Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke kiemelte: a tavaly első alkalommal megtartott rendezvény nem csupán a szatmárnémeti, vagy a vidék magyarságának az ünnepe, hisz szerte Erdélyben és Magyarországon is támogatókra talált. - A tavalyi esztendőben tervek, majd sikeres megvalósítás lett az álmokból, idén pedig már hagyománnyá vált - mondta a rendezvényről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a rendezvény fővédnöke. Beszédében hangsúlyozta a szülőföldön való megmaradás fontosságát, és hivatala, valamint az anyaország támogatásáról biztosította a szülőföldön való megmaradás, a közösségi tudat erősítésére és az összefogásra törekvő kezdeményezéseket. /T. L.: Tegnap kezdetét vette a Partiumi Magyar Napok ünnepségsorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke szerint a Polgári Fórum hétvégi rendezvénye a magyarsággal szembeni szemtelenség. A rendezvény fő szervezője az RMDSZ által alapított Identitas Alapítvány, melynek elnöke, Varga Attila a rendezvény civil jellegét hangsúlyozta. A szervezők elmondták: szeretnék, ha semmilyen politikai jellege nem lenne a rendezvénynek. A programban szereplő egyetlen, politikához köthető esemény vasárnap lesz a Kossuth-kertben, ahol politikusok válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Varga Attila megjegyezte: nem kívánja minősíteni azt, amikor egy kulturális rendezvényt követően templomban tartanak politikai rendezvényt. /T. L.: A Partiumi Magyar Napok kulturális, civil rendezvény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Az aradi színházi élet hosszú és nehéz utat járt be az elmúlt kétszáz évben. Számos amatőr és félamatőr társulat próbálkozott Aradon. Legutóbb tavaly indult el hasonló kezdeményezés. A Böszörményi Zoltán és a Jelen Ház pártfogását élvező társulat jól indult, azonban a pozitív visszajelzéseket egy időre beárnyékolta a különböző sajtóorgánumok által mesterségesen szított ellentét. Böszörményi Szabolcs Sándor, az Aradi Magyar Színház ügyvezető igazgatója tájékoztatott: Az új évad szeptember 10-én indul. Az idén színművészetit végzettekkel nem sikerült megegyezniük, ezért a következő évadban befogadó színházként működnek. Természetesen, az Aradi Magyar Színház nem mond le eredeti célkitűzéséről, hogy stúdió-társulatként fölkeresse a régió szórványmagyarságát. A hivatásos színházakkal kötöttek szerződést. Elsőnek a Csíky Játékszínnel együttműködve mutatják be Márdirosz Ágnes Szép Fehér Annácska című balladaestjét. Előadás után bocsátják szárnyra az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb kötetét. Szeptember 21-én a Csíky Játékszín és a Nagyváradi Szigligeti Színház művészei közösen mutatják be Mese habbal című zenés-táncos-komikus "habszódiájukat". Éder Enikő Csóka-csivitelő címet viselő, Nyugaton is nagy sikert aratott egyéni műsorát elviszik a régió számos településére is. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik Kocsárdi Levente Marmeladov című Bűn és bűnhődés-adaptációja. A fiatalabb nemzedéket várják a Temesvári Csiky Gergely Színházzal közösen tervbe vett Lúdas Matyi előadásával. Mindeközben egy állandó stúdiószínpad létrehozásán dolgoznak. Az anyagi eszközök megvannak hozzá. /Karácsonyi Zsolt: Aradi Magyar Színház. Él és évadot tart. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Ősztől hivatalosan is elindul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya, az unitáriusok szervezésében. Török Melinda, az induló osztály tanítónője elmondta, hogy a tanórákon kívül felkínált programok, tevékenységek, illetve az a lehetőség, hogy naponta együtt étkezhetnek és utána tovább tanulhatnak, szintén megerősíti a közösségben való együttélés, a vallásosság, csíráit. /Sz.Cs.: Indul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Balázs Péter festőművésznek, Magyarfenes szülöttének állítanának mellszobrot szülőfalujában, mondta Bárdos Csaba. Az alkotást a Magyarfenes központjában kialakított parkban helyeznék el. A szobrot lakossági hozzájárulásból, valamint pályázatok útján nyert támogatásból szándékoznak felállítani. /(ke): Balázs Péter-emlékszobrot terveznek Magyarfenesre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Szabó Gyula A Sátán labdái című történelmi könyvsorozatát a hetvenes években kezdte írni. Az első négy kötet sorra megjelent: Függőleges veszedelmek /1978/, A romlás útjain /1979/, Órás fejedelem /1980/ és Rozsda a kardon /1981/. A következő kötetet megakadályozta a négy szívinfarktus. Azután megírta a kötetet, de 1987 végén visszakerült a kiadótól a szerzőhöz, nem engedélyezték a kiadását. Nagysokára megjelent az ötödik kötet is /Bethlen Kata kora/./ Szabó Gyula történelmi tudósítása az 1657 és 1664 közötti évekről szólt. /Szabó Gyula: A Sátán labdái. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Gecse Géza - Állam és nemzet a rendszerváltás után című könyvének bemutatására került sor aug. 29-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Gecse Gézának a rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay-klubban tartott Határok nélkül című műsora hanganyagát tartalmazó könyv ismertetésére. /E. Gy.: Gecse Géza-könyv bemutatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
A megírástól számított harminc év után látott először napvilágot Gellért Sándor finnországi útinaplója /Vejnemöjnen fakóján/, egy önéletrajzi sorozat részeként. Úgy néz ki, hogy a költő-író többi kiadatlan műve is meg fog jelenni, belátható időn belül, jelezte a szerző fia, Gellért Ákos, illetve a művek megjelenésének anyagi támogatását magára vállaló Elek Imre. Gellért Sándor 1988-as halálát követően a kéziratban lévő könyvek közül az alábbi köteteket adták ki: A magyar Kalevala énekei, Kóborló hadjáratok, A magyarok háborúja. Most egy újabb Gellért-mű került kiadásra. További, kiadásra váró kéziratai: Levelek Anna-Maija Raitillához, Kölcsey-monográfia, Mikola története (két kötet), a magyar nyelvről egy ezeroldalas nyelvészeti tanulmány, Toldi a csárdában (levelek, előadások, tanulmányok), dr. Földesi Gyula levelei Gellért Sándorhoz (88 levél), Kerekes Géza névestéjén (versek), Az élet és halál peremén (versek), Az én kertem pónyik almái (visszaemlékezések). A most kiadott útijegyzetnek is lesz folytatása: körülbelül fél év múlva fog megjelenni a lengyelországi, illetve szovjetunióbeli utazások - Moszkva, Leningrád, Kijev, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán - naplója. Elek Imre, az 1983-ban történt utazás élményeit számba vevő kötet fő támogatója az általa írt túrterebesi monográfia kapcsán ismerte meg behatóan a megjelenésre váró Gellért-műveket, és vállalta fel azok kiadásának támogatását. /Fodor István: Vejnemöjnen fakóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap szerkesztői, Stank István főszerkesztő, Szűcs László felelős szerkesztő, Simon Judit és Kinde Annamária rovatvezetők jelezték, hogy az év végéig ingyen, mindössze a postaköltség fizetésével járathatják a jelentkezők a hetilapot. /Erdélyi Riport - járassa ingyen! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./Az erdélyi magyar sajtó súlyos gondokkal küzd, az Erdélyi Riportot pedig ingyen küldik. Bizonyára jelentős támogatást kap a hetilap, ha ezt megengedheti magának.
2003. szeptember 1.
Az egyetemi karok etnikai alapon történő szétválasztása óhatatlanul a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létező együttműködési légkör szétrombolásához vezet - olvasható az egyetem sajtóosztályának közleményben. Az intézmény vezetősége úgy véli, hogy az épületek, tantermek és könyvtárak újraosztása fölösleges konfliktusokat fog gerjeszteni. "Abszurd vita keletkezik majd, így számos embernek szenvednie kell a politikai jellegű érdekekből feszültséggel terhelt interetnikus kapcsolatok miatt". Mint ismeretes, Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratban arról biztosította az egyetem vezetőségét, hogy a tárca magára vállalja a magyar karok működtetésének költségeit. Legutóbb Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a magyar karok megalakulásáról. "Jelenleg a BBTE szenátusának elemzését várjuk. Remélem, hogy a testület pozitív véleményezést fogalmaz meg. A kormány meghozza döntését a két magyar kar létrehozásáról, s a kormányrendelet abban az esetben is megszülethet, ha a szenátus elutasító határozatot hoz" - szögezte le az RMDSZ elnöke. /B. T.: Etnikai feszültséget okoznának a magyar karok? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Kása Zoltán rektor-helyettes szerint az oktatási tárca pénzügyi felelősséget vállalt a karok létrehozására, ezt Markó Béla szövetségi elnök is megerősítette, hozzátéve, továbbra is várják a tudományegyetem szenátusának véleményét. Markó felszólította a kormánypártot, tartsa magát az egyezményben megfogalmazott, a magyar karok létrehozásáról szóló kitételhez. "A kormány egyezségünk szerint vállalni fogja a felelősséget, és Alexandru Athanasiu miniszter jelezte is, hogy azokat a többletköltségeket, amelyek a két kar létrehozása miatt felmerülnek, a kormány fedezni fogja" - szögezte le a Krónikának Markó, aki szerint 2003-ban egy ilyen kérdésben, mint amilyen a magyar karok létrehozása, csak pénzügyi gondok merülhetnek fel. A két magyar kar létrehozásáról kormányhatározat dönt majd. "Nem levelezgetni, sajtóközleményeket kibocsátani, polémiát folytatni kellene, hanem egyszerűen megtenni azt, ami már rég esedékes, azaz a BBTE szenátusának véleményt kellene mondania erről a kérdésről" - tette hozzá. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese cáfolta a közleménybe foglalt egyes kijelentéseket, tudomása szerint az oktatási minisztérium vállalta a pénzügyi felelősséget a magyar karok létrehozására. "A szenátusnak újra kell tárgyalnia a kérdést, és a júniusi határozat alapján nyilván nem szavazhatja le a karok létrehozását, mivel a szavahihetősége múlik ezen" - mondta Kása. A rektor-helyettes a megvalósíthatósági tanulmány kapcsán közölte: két ilyen nagyméretű kar csak gazdaságos lehet. "Az egyetemen számos, ezeknél kisebb kar is működik, amely el tudja tartani magát. Ez nem lehet akadály" - tette hozzá. /Lepedus Péter: Megaegyetem kell a kolozsvári magyar karokhoz? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Kövér László, a Fidesz MPSZ választmányi elnöke a magyar-román kapcsolatok alakulásáról azt mondta: "alig több mint egy év leforgása alatt hogyan juthattunk oda, hogy miközben tegnap még kénytelenek voltak Bukarestben respektálni a magyar kormány szavát, véleményét, amikor a határon túli magyarok érdekeiről volt szó, ma Románia első embereinek módjában áll bármikor belénk törölni a sáros cipőjüket". Hozzátette: "december elején megünnepeltetik velünk Erdély elcsatolásának évfordulóját", majd idejönnek és "vadászatnak álcázott tömegmészárlás" közben közlik a magyar miniszterelnökkel, hogy, szemben a korábbi ígéretekkel, nem fogják felállítani Aradon a Szabadság-szobrot. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő a Fidesz választmányi elnökének kormánybírálatára reagálva kijelentette: Kövér László "nem felejtett, nem tanult, stílusa a régi". Gál J. Zoltán szavai szerint Magyarország újra stabilizáló tényező és nem konfliktusforrás a térségben. /Ismét politikai harcok tárgya lettünk az anyaországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
