Erdélyi közéleti személyiségek nyilatkoztak az aradi Szabadság-szobor ügyéről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke: "Merő kitaláció, hogy az aradi tizenhárom vértanúnak köze lett volna az 1848/49-es erdélyi polgárháború román áldozataihoz. "Az 1850-es évek elején az osztrák népszámlálók összeírták az emberveszteségeket, és közel 4800 román áldozatot találtak. Ezeket nagyrészt hadi és polgári törvényszékek ítélték el az 1848. őszi-1849. tavaszi magyarellenes vérengzésekért. A vérengzéseknek viszont korabeli források szerint 8500-10 500 magyar esett áldozatául. Mindez nem jelenti azt, hogy ne estek volna áldozatul ártatlan románok is". A magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Arra is figyelni kell, hogy ha az elképzelt román-magyar megbékélési parkban olyanok is helyet kapnak, akik érdemeik szerint nem kerülhetnének be az együttélés elképzelt pantheonjába, ismét feszültségek forrásává válik a kérdés.Glück Jenő aradi történész szerint a politika útvesztőjébe került az 1848-as forradalom, a Szabadság-szobor szimbolikájának történelmi megítélése. A románság jelentős része a magyar forradalom oldalán állt. Bizonyítást nyert, hogy teljes román csapattestek harcoltak a magyarok oldalán. "Arad kapcsán az európai lexikonok többsége a 13 vértanú tábornok kivégzését jegyzi európai jelentőségű eseményként. Teljesen természetes tehát a történelmi esemény megörökítését célzó igény" - jelentette ki.Kovács András művészettörténész professzor: Zala György műve a kor Közép-Európájára jellemző neobarokk stílusban készült. A városnak kellene eldöntenie, hogy kell-e neki a szobor. Az RMDSZ-nek meg kellene követelnie a kormánypárttal kötött egyezség betartását.Kötő József, az EMKE elnöke, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője szerint a romániai magyarság képviselőinek ki kell tartaniuk amellett, hogy a Szabadság-szobornak állnia kell a tervezett időpontban és helyen. "A szoborügy bebizonyította, hogy a románság és vezetői egyre tovább tolják a saját történelmükkel való szembesülést - fogalmazott. Tőkés László püspök: Amiként nem bocsátkoztunk alkuba a restitúció in integrum elvéről, úgy a Szabadság-szoborról sem szabadna alkudoznunk - jelentette ki. A püspök páratlan cinizmusként értékelte, hogy Ion Iliescu elnök jogosnak tartotta az 1925-ös szobordöntést. A püspök az Operatív Tanács közleményét egyértelmű meghátrálásnak vélte a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán kialakult állásponthoz képest.Kányádi Sándor: "Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, hogy nehogy újra ledöntsék". Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni.November 30-ig be kell fejeződniük a Szabadság-szobor újraállítási munkálatainak - áll az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa által szept. 18-án kiadott állásfoglalásban. Az állásfoglalás az eddigi politikai tárgyalásokra, az Arad megyei RMDSZ-PSD protokollum erre vonatkozó kitételére, valamint az aradi önkormányzat 2002. nov. 26./346. számú, a Szabadság-szobor felállításáról szóló határozatára hivatkozik. /L. J.: Elvszerűségre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Aradon, a Tűzoltók terén már készen áll a talapzat, és várja a Szabadság-szobor újraavatását. Iliescu Budapesten úgy fogalmazott: "Nem akarjuk a románság indulatait felkorbácsolni". Tudták ezt előre, csak nem közölték a hiszékeny RMDSZ csúcsvezetéssel, hadd játszadozzanak el a gondolattal, hogy milyen ragyogó eredményeket érhet el Romániában egy párt, amely hűségesen kiszolgálja a kormányt. "Nekünk tűrni kell, de nem szó nélkül. Szólni kell arról, hogy milyen méreteket öltött itt a nacionalizmus - írta Plesa Vass Magda. Medgyessy miniszterelnök baráti levelezésbe kezdett kollégájával a szoborért. Azonban sem Iliescu, sem Nastase nem hatódott meg. Kovács László külügyminiszter néhány hete, amikor már úgy nézett ki, hogy nem engedik meg a szobor felállítását, azt nyilatkozta: "Nem kell kiabálni csak, amikor kifutott a tej"! Nos, ez megtörtént. Vajon az RMDSZ ebbe is belemegy?! /Plesa Vass Magda: Talapzat, szobor nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Ha az RMDSZ csúcsvezetése azt gondolja, hogy az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügyében megfogalmazott szigorkodó állásfoglalásával jobb belátásra bírja a kormánypártot, a kommunistákból, fasisztákból, liberális gondolkodású vagy elkötelezett szociáldemokratákból álló politikusokat, igen nagyot téved, szögezte le Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Ott van a gátlástalan Paunescu, akinek ma is mindent szabad, akárcsak a Ceausescu-érában, a jellem nélküli Pruteanu, a pártokat könnyedén váltók siserahada, akikből miniszterek, államtitkárok, fő- és altanácsadók lettek, a szekusmúlttal rendelkezők serege, sorolta az újságíró. Ezek az emberek az RMDSZ partnerei, tőlük várja a szövetség csúcsvezetése, hogy a törvényesség jegyében cselekedjenek. Sem az egyetem, sem a Szabadság-szobor, sem a magánszemélyektől elkobzott javak, sem az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye nem halad. /Simó Erzsébet: Tévednek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között májusban létrejött megegyezés keretében tervezett programok ütemét tekintette át szept. 18-án a Kolozsvárra látogató Csepeli György, a minisztérium politikai államtitkára Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnökével. Az államtitkár közölte, hogy november közepén Nagyváradon kerül sor az első Kárpát-medencei magyar IT-konferenciára, amelyet megelőzően gazdasági, civilfejlesztési, tartalomfejlesztési és hálózatfejlesztési szakbizottságokat hoznak létre. A Sulinet multimédiás program szolgáltatásait mintegy 300 határon túli tanintézménybe tervezik eljuttatni, emellett a Sulinet romániai megfelelőjét kapcsolni tervezik a magyarországi programhoz. Az E-Magyarország nyári táborok kiterjesztéséről is szó esett a találkozón. A román és a magyar szakminisztériumok együttműködése keretében egyebek között három - magyar-román-angol - nyelvű, kormányzati, idegenforgalmi, gazdasági, üzleti aloldalakkal rendelkező portál készül, emellett ősszel román-magyar üzletember-találkozóra kerül sor. Az államtitkár Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, és Csíkszeredába is ellátogat. /Borbély Tamás: Román-magyar informatikai együttműködés. Sulinet programok erdélyi iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 18-án átutalta Romániába a Szülőföldön, magyarul ösztöndíj-támogatásban részesülő pályázóknak szánt összeget. A 34 ezer erdélyi család maximum két hónapon belül postán kapja meg a kedvezménytörvény biztosította támogatást.A támogatásban azok a romániai szülők részesülnek, akik gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába járatják. A most átutalt összeg a 2002-2003-as tanévre vonatkozik, amelyre a program lebonyolításával megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) tavaly már 2500 pályázónak folyósította a támogatást. A Szülőföldön, magyarul ösztöndíj keretében a családok valamennyi magyar oktatási intézményben tanuló gyermek után 20 ezer forintos támogatást kapnak. A program mielőbbi lebonyolítása, a támogatások gyors kiutalása érdekében a MeH az eddigi gyakorlattól eltérően nem az Illyés Közalapítványnak utalta ki a pénzt. "A támogatási összeg átvételéhez azonban a pedagógusszövetségnek előbb szerződést kell kötnie, majd csak azután következhet az ösztöndíjak folyósítása. A 2003/2004-es tanévre szóló ösztöndíj-támogatásra egyelőre még nem írták ki a pályázatot. /Rostás Szabolcs: Átutalták a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Szept. 17-én a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SZNT KT) háromszéki tagjai a baróti Erdélyi Magyar Civil Társadalomért (EMCT) polgári tömörülés tagjaival találkoztak Baróton. A megbeszélésen az erdővidékiek által már korábban felvállalt, a Székelyföld autonómiaigényét kinyilvánító állampolgári gyűlések, a megfelelő testületeket létrehozó folyamat részleteit egyeztették. Mint ismeretes, az SZNT KT felhívással fordult a székelyföldi településekhez, hogy október 12-én állampolgári gyűléseken nyilvánítsák ki igényüket a területi autonómia iránt, megalakítva a település székely tanácsát és küldötte(ke)t állítva a Széki Nemzeti Tanácsok létrehozása érdekében. A folyamat első szakasza október 26-án a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával zárul. A Krizbai Imre református tiszteletes által vezetett EMCT korábbi törekvéseihez híven felvállalta, hogy szorosan együttműködve a KT tagjaival a székelyföldi autonómia megvalósítása érdekében Bardoc-Miklósvárszék településein megszervezi az állampolgári gyűléseket. /(Dánél): Szervezkednek Erdővidéken (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Makovecz Imre Vargyasra látogatott, felmérte az általa tervezett templom építésének menetét és minőségét, s átnyújtotta a Makona Egyesülés tagjainak hatvanmillió lejt meghaladó pénzadományát. Örömmel állapította meg, hogy az építők jó munkát végeztek.Sajnálattal hallotta, hogy a tervet központi pénzből sehonnan sem támogatják, pedig a feltárásra váró XI. és XIV. századi templomok romjai olyan értéket képviselnek, amit meg kellene óvniuk. A vargyasi református templom 1992-ben vált hasznavehetetlenné, és a 125 lelkes erdővidéki közösség újabb istenháza építését határozta el. Makovecz Imre vállalta el díjmentesen a tervek elkészítését. Az alapkövet Csiha Kálmán püspök szolgálatával 1997. május 31-én tették le. Azóta a pénzhiány miatt többször leállt a munka. /Hecser László: Vargyason járt Makovecz Imre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Gyerekhiány miatt idén már csak két általános iskolában indultak magyar nyelvű első osztályok Nagybányán. A Németh László Gimnázium tanévnyitóján Vlaicu Zsuzsa igazgatónő köszönetet mondott mindazoknak a magánszemélyeknek és alapítványoknak, amelyek hozzájárultak az iskola megszépüléséhez, az épülő új tornaterem megvalósulásához. Megköszönte a Schola Rivulina és a Németh László Alapítvány, valamint a Teleki Magyar Ház segítségét is, amelyek jelentős támogatással, ösztöndíjakkal segítették az iskola tanulóit. A magyar középiskolában három IX. osztály indult. Vlaicu Zsuzsa a gyenge kisérettségi és érettségi eredményeket részben objektív okokkal (a vizsgatételek helybeni magyar fordítása okozta stressz és időveszteség), részben a diákok felkészületlenségével magyarázta. /(vásárhelyi): Csökkenő gyereklétszám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Magyarországon jelenleg az erdélyi magyar egyetemi hallgatókat semmi nem különbözteti meg bármely más külföldi állampolgártól. Erdélyi magyar kizárólag költségtérítéses képzésben vehet részt; a tandíj mértéke többszöröse a romániai átlagkeresetnek. Erdélyi magyar semmilyen körülmények között nem kaphat ösztöndíjat. Erdélyi magyar nem kaphat szociális támogatást, de orvosi biztosítást, ellátást is csak képtelen összegért: havi negyvenezer forintért; nem kaphat lakhatási támogatást, de kollégiumi elhelyezést sem, az egy Márton Áron Szakkollégium kivételével. Erdélyi magyar csak magyar állampolgárságú családtagjával köthet eltartási szerződést, a családtagok sora viszont kimerül a szülő-gyerek, testvér-, illetve élettársi kapcsolatban. A Magyarországon tanuló vagy tanulni kívánó erdélyiek számához képest aránytalanul és megalázóan kevés ösztöndíjat még nyomatékosítja a média. A sajtó tisztelettel, de diszkrét távolságtartással szól az erdélyiekről. A magyar állam különösebben nem viseli szívén a Magyarországra "tévedő" erdélyi fiatalok sorsát, mivel a teljesen idegenekkel (más nyelvűekkel, más kultúrájúakkal, akik esetleg alig tudnak valamit Magyarországról) egyazon kategóriába sorolta őket. /Móra Zoltán: Erdélyi magyar hallgatók Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkár tájékoztatása szerint a Társaság a Széchenyi-díjat "1991 óta adományozza olyan kitűnő személyiségeknek, akik saját szakterületükön következetesen dolgoznak a magyarság Kárpát-medencei megmaradásáért, nyelvünk és hagyományaink megőrzéséért, a magyar kultúra terjesztéséért és a magyar gazdaság fellendítéséért". Idén a Széchenyi-díjat Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesternek adományozzák. A díj átadására szept. 20-án kerül sor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. /Zilahi Imre: Széchenyi-díjat kap Szász Jenő. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Kuszálik Péter rovatában rendszeresen gúnyolja az RMDSZ vezetésével szemben állókat. Mostani ironizáló cikkében kijelentette: "nem vagyok hajlandó semmiért sem harcolni, élni akarok a jogaimmal és élni akarom az életet. Biliárd, póker, nők, pia. A maradék időmben pedig firkálgatok: cikket, könyvet, mikor mit." "Aki arra tette föl az életét", hogy "megmenti a magyarságot az elrománosodás veszélyétől satöbbi, annak jó munkát kívánok." /Kuszálik Péter: Morfondír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke háttérintézményével, a Kriza János Néprajzi Társasággal együtt 1991-től folyamatos és rendszeres alapkutatásokat kezdeményezett a moldvai magyar közösségekben. Az 1950-es években végzett nyelvjárási, népköltészeti és néprajzi vizsgálatok után a mostani fiatal kutatók elsősorban a csángómagyar falusi közösségek identitását, értékrendszerét és társadalmi életét vizsgálják. A hazai magyar és román kutatók mellett a programba bekapcsolódtak magyar-, német- és olaszországi antropológusok, valamint szociológusok is. A KJNT kolozsvári székházában Csángó Archívumot hoztak létre, a háromszéki Zabolán pedig állandó csángó néprajzi kiállítás (múzeum) alapítását kezdeményezték. A több mint egy évtizede folyó alapkutatásokat előbb a Teleki László Alapítvány, majd az Illyés Közalapítvány, 2000-től pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A kutatási eredményekből kínált bő válogatást a Korunk folyóirat szeptemberi száma. /Csángó reneszánsz? Korunk, szeptember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Nagybányán a helyi Németh László Gimnázium Fülemile diákszínjátszó köre harmadszor jelentkezett. Ezúttal a város nagy szülötte, Tersánszky Józsi Jenő születésének 115. évfordulója alkalmával léptek színre. /"Virgonc szavak virgonc királya". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Tersánszky Józsi Jenőre emlékeztek szülővárosában, Nagybányán ,a Városi Színház stúdiótermében. A Fülemile Diákszínjátszó Kör tagjai, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör és a Teleki Magyar Ház támogatásával újabb eredeti produkcióval léptek közönség elé. A műsort Balogh Csaba magyar nyelv és irodalom szakos tanár állította össze. /(vásárhelyi): "Virgonc szavak virgonc királya". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 26./
2003. szeptember 19.
Szept. 3-17. között nyolcadik alkalommal rendezte meg a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület hagyományos nyári táborát. Anyaországi festőművészek is részt vettek a festőtáborban. A telep szakirányítója, Véső Ágoston festőművész elmondta, hogy két évvel ezelőtt Szentendrén bemutattak egy kortárs nagybányai anyagot. Akkor aláírták a szándéknyilatkozatot a művészcsere programról. 2000-ben létrejött egy európai művésztelepeket összekötő hálózat, ahová Magyarországról egyedül Szentendrét hívták meg. /Varga Imre: Bezárta kapuit a felsőbányai Nagybánya-festőtelep. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Szept. 17-én Marosvásárhelyen Tolnai Lajosra (1837-1902) emlékeztek a Deus Providebit Ház előadótermében. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tartott előadást a magyar irodalom egyik legbotrányosabb életű, mára méltatlanul elfeledett írójáról, Tolnai Lajosról. Tolnai Marosvásárhelyen tizenhat évig volt a Vártemplom lelkésze. Vásárhelyt sötét világnak nevezte, önéletrajzi regényének is ezt a címet adta. /Nagy Botond: Tolnai-emlékest évforduló nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Marosvásárhelyen, a Bay Zoltán Amerikai Könyvtár nagyszobájában idén is beindították a nagy sikerű angol játszóházat. A gyerekek játszva tanulhatnak angolul. Kádár Erzsébet, a könyvtár adminisztrátora kifejtette, hogy ez hetente kétszer egyórás foglalkozást jelent, ezalatt a szülők is itt vannak. Az egész rendezvény lelke és motorja a Washingtonban élő Győrffy Ilona, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, lakását díjmentesen használhatja a könyvtár, és most már játszóház is helyet kaphatott benne. /N. B.: Angol játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A Kárpát-medencében található út menti szakrális emlékek, keresztek, temetői emlékek történetéről, kutatásáról kezdődött nemzetközi néprajzi konferencia szept. 18-án Szombathelyen. A konferenciára a határon túli magyarok lakta területekről is érkeztek néprajzkutatók, művészettörténészek, levéltárosok. A Kárpát-medencei út menti szakrális emlékekkel kapcsolatban eddig csak szórványos kutatások készültek, s ez a konferencia is hozzájárulhat, hogy ezekről az emlékekről felmérés és tudományos igényű publikáció készüljön. /Út menti szakrális emlékek a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Fényes Elek-díjjal tüntette ki post mortem, a tavaly elhunyt Benedek Zoltán nagykárolyi tanárt, tudománynépszerűsítő írót a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A szóban forgó szervezet szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját, amelyen egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját is megünnepelték. Ennek keretében került sor a Fényes Elek-díjak kiosztására. Az idei kitüntetettek: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza (Nagyvárad) és Benedek Zoltán (Nagykároly). /(boros): Benedek Zoltán post mortem Fényes Elek-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A nagyváradi Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete és a Piticot Alapítvány az idei tanévben is megrendezi a már hagyománnyá vált Mesevetélkedőt. A versenyre az általános iskolák első, második és harmadik osztályos tanulóinak jelentkezését várják a szervezők. Ezekből állnak össze a négyfős csapatok, amelyek tagjai általában osztálytársak. Egy-egy osztályból több csapat is jelentkezhet. A vetélkedő első fordulója 2003. októberében, a második 2003. novemberében, a harmadik pedig 2004. januárjában lesz. Az országos döntőre 2004 márciusában, Nagyváradon kerül sor. /B. É.: Mesevetélkedő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./
2003. szeptember 20.
A parlament mindkét háza szept. 18-án szentesítette az alkotmány új változatát, elfogadva az alkotmány-módosítási törvényjavaslattal kapcsolatos szövegegyeztető bizottsági jelentést. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáival együtt igennel szavaztak az e párttal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akárcsak az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) képviselői és szenátorai. Nemmel voksolt a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM), valamint a kormánypárt egyetlen szenátora, George Pruteanu. A módosítások általában megerősítették a bíróságok és a bírók szerepét a büntető-eljárásokban. A mindkét testület által elfogadott szövegváltozat egyebek között kimondja: az előzetes letartóztatást csak törvényszéki bíró rendelheti el, és csakis büntetőeljárás folyamán. Hasonlóképpen, a házkutatást is csak törvényszéki bíró rendelheti el a jogszabályban előírt feltételek mellett. Az új előírásokban leszögezik továbbá, hogy a parlamenti képviselők, illetve szenátorok ellen bármilyen büntetőjogi eljárás indítható, a honatyák perbe foghatók, de csak olyan esetek kapcsán, amelyeknek nincs közük a törvényhozó testületekben leadott szavazataikhoz és a mandátumuk keretében hangoztatott politikai véleményükhöz. Az alaptörvény új változata korlátozza a kormány mozgásterét a sürgősségi rendeletek kiadásában. A kormányok ugyanis eddig olykor vissza is éltek a rendeletek e formájával, jelentős mértékben csonkítva ezzel a parlament szerepét. Mostantól a társadalombiztosításhoz való jog (állami vagy magán) az alapvető emberi jogok közé tartozik. Biztosítja az állami oktatás ingyenességét, és ösztöndíjakat ír elő a rászoruló gyermekek, fiatalok számára. A nemzetiségi jogok tekintetében a módosított alkotmány az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket. Fontos új eleme az alkotmánynak, hogy Romániában élő európai uniós állampolgárok választójoggal rendelkeznek, és választhatók is a helyhatósági szervekbe. Az új alkotmány szövegét október folyamán bocsátják népszavazásra. /Népszavazás októberben. A parlament elfogadta az alkotmány-módosítást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Miként lehet felkészíteni az erdélyi magyarságot a XXI. század informatikai társadalmára? - e kérdés jegyében tekintette át szept. 18-án Kolozsváron Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára az RMDSZ és a minisztérium között e témában májusban létrejött megállapodás megvalósításának eddigi eredményeit. Tegnap Csíkszeredában a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjában folytatott megbeszélést az államtitkár a Kárpát-medencei interetnikai tudásmenedzsment projektről. A kolozsvári megbeszélésen megegyezés jött létre arról, hogy szakértői csoportok a közeljövőben véglegesítik a megállapodás végrehajtásának határidőkhöz kötött átfogó cselekvési tervét. Ebben helyet kap az interneten elérhető magyar nemzeti művelődési digitális adattár feltöltése az erdélyi magyar közgyűjteményeket bemutató adatokkal, akárcsak az erdélyi magyar informatikatanárok magyarországi továbbképzése. A szakértők összehangolják majd a teendőket a romániai magyar iskolák informatikai hálózatának fejlesztésével kapcsolatban, megtervezve annak bekapcsolását a Sulinet-programba. /Román-magyar informatikai együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./
2003. szeptember 20.
A Kereszténydemokrata Mozgalom Elnökségének nevében Puskás Bálint, a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ-elnökségének nevében Orbán Barra Gábor elnök állásfoglalásukban Kovászna megye prefektusának, Horia Gramának mielőbbi felelősségre vonását és lemondatását követelték. ,,A törvények sajátos értelmezésének bravúrjával és a "független" igazságszolgáltatás segítségével a prefektusnak sikerült több, a köz érdekében hozott önkormányzati határozatot semmissé nyilvánítatnia. Most, amikor beigazolódott, hogy munkamódszere a megye gazdasági fejlődését is gátolja, mert egy hatmillió eurós programból kimaradni kárára van nemcsak a magyar, de a román közösségnek is, meggyőződésünk, hogy ezek után ismételten követelnünk kell nemcsak leváltását, de felelősségre vonását is." Horea Grama ténykedésének eredménye az, hogy Kovászna megyét kizárták a SAMTID-programból, és ezzel Háromszéknek jelentős kárt okoztak. /A legkártékonyabb prefektus ! (Mondjon le és vonják felelősségre). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Megközelítőleg ugyanazokról a témákról, némi időbeli különbséggel tartott szept. 19-én sajtótájékoztatót Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein-Kovács Péter szenátor. Vekov Károly fontosnak tartja az alkotmánymódosítás során elért eredményeket, de nincsen megelégedve a bekövetkezett változtatásokkal. A 2007-ben bekövetkező Európai Unióhoz való csatlakozás előtt mindenképpen szükség lesz újabb alkotmánymódosításra, akkor a nemzetállam kérdése, a szubszidiaritás elve, az egyes autonómia formák vagy az esélyegyenlőség módosítása, mindenképpen sorra kell hogy kerüljön. Ami a Szabadság-szobrot illeti, Vekov Károly elmondta: véleménye szerint nem lehet évszázados román-magyar ellenségeskedésről beszélni, ezek az időszakok eltörpülnek azon periódusok mellett, amelyek alatt békességben élt a két nemzet egymás mellett. Amennyiben tehát nem létezett ellenségeskedés, miért kellene léteznie megbékélési parknak, tette fel a kérdést a képviselő, majd hozzáfűzte: nem ért egyet sem a könyvégetéssel, sem a szobordöntésekkel, műemlékek eltávolításával, főleg ha ezek értékeket képviselnek. Vekov súlyos dolognak tartja, ha egy politikai egyezmény megkötése után az egyik fél nem tartja be az egyezséget. Pécsi Ferenc, Szatmár megyei képviselő kilátásba helyezett megyei RMDSZ-ből való kizárását riasztónak tartja. A bármilyen szervezetből való kizárás nem vet jó fényt az illető szervezetre. Eckstein-Kovács Péter az alkotmánymódosítási törvényről nyilatkozva elmondta: a jogszabály pozitív záradékokat tartalmaz. A Szabadság-szoborral kapcsolatban Eckstein-Kovács elmondta: számára a protokollum immár értéktelen papírdarabbá változott. A 2003-ra a megyei protokollumba kerülő fejezet előírja: a Szabadság-szobor újra elhelyezésének időpontja szeptember 15-e. Ez komolyan érinti a kormánypárt és az RMDSZ közötti kapcsolatot. Eckstein-Kovács Péter jelezte, az okt. 11-én sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsán határozottan kiáll amellett, hogy az egyezményt fel kell bontani. /Köllő Katalin: Az alkotmánymódosítástól a Szabadság-szoborig. Pozitív és negatív eredmények politikusi szemszögből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Eckstein-Kovács Péter szenátor és Vekov Károly képviselő is javasolta szept. 19-én, hogy tekintettel a kormánypártnak az aradi Szabadság-szobor ügyében tanúsított magatartására, az RMDSZ bontsa fel a PSD-vel kötött egyezséget. Eckstein és Vekov álláspontjára reagálva Takács Csaba kijelentette: a PSD-RMDSZ protokollum felbontása egyelőre nem kerülhet szóba. "Megértem egyes kollégáim felháborodását, de amíg nem merítjük ki a konfliktus összes megoldási lehetőségét, nem szánjuk magunkat ilyen drasztikus lépésre" - mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Eckstein: fecni az egyezség. Takács Csaba szerint nem időszerű a protokollum felbontása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Harmadik nekifutásra hitelesítette a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról az Országos Választási Bizottság. A magyar nemzetiség megállapítására az MVSZ a magyarigazolványt javasolja. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kérdése a következő: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"Ha a Magyar Közlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül nem érkezik a határozat ellen óvás, elkezdődhet a népszavazás kiírását szolgáló aláírásgyűjtés. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a kedvezményes honosítás a mai magyar állampolgársági törvényben is létező fogalom. "A kedvezményes honosítás azoknak a határon túli magyaroknak jár, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt. A gyakorlatban jelenleg ez azt jelenti, hogy az illető személyek a magyarországi letelepedést követő egy éven belül kérhetik a magyar állampolgárságot. Ez a kitétel vonatkozik tehát az erdélyiekre, felvidékiekre, kárpátaljaiakra stb., de nem vonatkozik például a csángókra, hiszen Moldova soha nem volt a magyar királyság része" - magyarázta Patrubány. "A mi kérésünk a Magyarországon kívüli területekről nyugatra szakadt magyarságot is szolgálná, hiszen a jelenlegi törvények szerint ők nem szerezhetnek magyar állampolgárságot ugyanolyan kedvezményesen, ahogyan a Magyarország területéről emigráltak tehetik" - vélte Patrubány Miklós. "A magyarigazolványt azért vettük be a népszavazási kérdésbe, hogy ne kelljen újrakezdeni a vitát: ki a magyar, és ki nem az? - szögezte le Patrubány. Korábbi ülésein az Országos Választási Bizottság - formai kifogásokra hivatkozva - kétszer is elutasította az MVSZ népszavazási kezdeményezésének érdemi tárgyalását. A testület által támasztott két formai észrevétel egyike azt kifogásolta, hogy az aláíróíven feltüntették a kezdeményező szervezet nevét és címét. Időközben kiderült, hogy a Választási Bizottság nem volt következetes e kérdés megítélésében, hiszen az idén már jóváhagyta az állatkínzás bűncselekménnyé való nyilvánítását kérő népi kezdeményezést, amelynek aláíróívén ugyancsak fel volt tüntetve a kezdeményező állatvédő szervezet neve. /Salamon Márton László: MVSZ-indítvány a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 20.
Az őszi felvételi vizsga után sem sikerült betölteni az üresen maradt helyeket a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain. Nyolc betöltetlen hely maradt a román-angol szakon, tizenhat az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon és huszonegy a környezetgazdaság szakon. A Sapientia egyetem vezetőségét elgondolkodtatja a felvételi vizsga eredménye, jelezte Süket Levente, a csíkszeredai karok főtitkára. /Balázs Ildikó: Sok hely maradt... = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 20.
A Népújság visszatérően népszerűsíti a Szcientológia Egyházat. Nem írja ki ezt a nevet, hanem ennek az egyháznak az alapkönyvéből /L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya/ idéz részleteket. Úgy idéz, mintha tudománynépszerűsítésről lenne szó. A mostani írás: Csizmadia Mihály: Időnyom I.= Népújság (Marosvásárhely), szept. 20.
