Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Okt. 27-én Kolozsvárról Székelyudvarhely felé menet, kocsikíséretével együtt villámlátogatást tett Mádl Ferenc köztársasági elnöke a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának épülő campusánál. Az elnököt dr. Hollanda Dénes dékán, az egyetem tanárai, munkatársai, Burkhárdt Árpád alprefektus, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke fogadták. Dr. Hollanda Dénes röviden tájékoztatta Mádl Ferencet arról, hogy mit valósítottak meg nem egészen egy év alatt, amikor aláírták a szerződést a tervezőkkel. Japán kutatókkal közösen a campus jelenlegi területére egy számítógépes tomográf használatára oktató központ is létesül, ahol majd a Sapientia tanárai, diákjai is tudományos munkát fejthetnek ki. Még mintegy 400 millió forintra lenne szükség a terv kivitelezéséhez. Mádl Ferenc megígérte, hogy lehetősége szerint megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt a támogatást is megkapja valamilyen módon a Sapientia marosvásárhelyi kara. Dr. Hollanda Dénes meghívta Mádl Ferencet az épület avatására. /Vajda György Mádl Ferenc erdélyi körúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2003. október 28.
Mádl Ferenc Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre érkezett, a városháza előtt helybeliek népes serege fogadta az államfőt, aki kezet fogott, és néhány szót váltott a várakozókkal. A városházán Háromszék legjelesebb közéleti személyiségei vártak rá. A Krónika az elnököt arról kérdezte, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban vagy a Székely Nemzeti Tanács által célul kitűzött autonómia megvalósításában látja a székelyföldi magyarság megmaradásának esélyét. Mádl Ferenc a következőt válaszolta: "Nem tudom a kettőt összehasonlítani. A fejlesztési régió viszonylag érett együttműködési forma, jól megragadható, mert gazdasági fejlesztésről szól. Ami az autonómia kérdését és a Székely Nemzeti Tanácsot illeti, meg kell mondanom, hogy a Magyar Köztársaság elnökeként nem szívesen foglalok állást. Én drukkolok az útkeresés gondjainak megoldásáért, és fontosnak tartom általában a dialógust minden olyan erő között, amelyik valamilyen megoldást keres erre vagy amarra a kérdésre." /Z. I.: "Anyanyelvi oktatással a beolvadás ellen". = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2003. október 28.
Mádl Ferenc köztársasági elnök hiteles volt. Őszintén kifejezésre juttatta megrendültségét, örömét, aggodalmát. Talán ez a célja a magánlátogatásnak: megerősíteni a hitet, az összetartozás tudatát az erdélyi magyarságban, megszilárdítani a szülőföldhöz való ragaszkodást. Annak a tudatát, hogy itthon vagyunk Erdélyben, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Az otthonlét ajándéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Ion Iliescu államelnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Iliescut Washington a kilencvenes években gyakorlatilag persona non gratának, a reformkommunizmus megtestesítőjének tekintett. Iliescu gondolkodása azóta sem változott meg, "eredeti" véleménynyilvánításaival időnként sikerül kisebb-nagyobb kül- és belpolitikai viharokat kavarnia. Szept. 11. után Románia fontos lett az amerikaiak számára, különösen, miután az iraki háború kapcsán komoly nézeteltérései támadtak nyugat-európai szövetségeseivel. Washington kiváló hídfőállás kiépítésének lehetőségét fedezte fel a stratégiai fontosságú kelet-európai régióban, s immár a Romániának felrótt minden korábbi "bűnt" feledve, látványos gesztusokat téve, mézesmadzag-politikát folytat a balkáni állammal. Az Egyesült Államok működő piacgazdaságként ismerte el Romániát (noha ennek a tények is ellentmondanak). Az Egyesült Államokat már az sem érdekli, hogy a korrupció terén Románia az "élen jár". Colin Powell külügyminiszternél a Magyar Amerikai Koalíció azt próbálja elérni, hasson oda Iliescunál, hogy sürgessék meg a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, állítsák vissza az önálló állami magyar egyetemet, tartsák be a Szabadság-szobor visszaállítására tett ígéretet. Mindaddig azonban, míg Románia a Washington elvárta álláspontot képviseli a nemzetközi kapcsolatokban, bármiféle magyar lobbinak aligha van esélye hathatós támogatásra. /(-bor): Amerika barátja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2003. október 28.
Ion Iliescu államfő az Egyesült Államokba utazott, okt. 27-én Washingtonban fogadta Colin Powell külügyminiszter, valamint Donald Rumsfeld védelmi államtitkár. Iliescu este látogatást tett a George Washington Egyetemen, ahol Románia útja a modernizáció felé címmel tartott előadást. /(bs): Ion Iliescut fogadta Colin Powell. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2003. október 28.
Mind a NATO, mind az Egyesült Államok követelte Romániától, hogy szabaduljon a kommunista titkosszolgálatok ma is aktív embereitől. Ion Iliescu és Adrian Nastase is megpróbálta minimalizálni a helyzetet, de partnereik ezt nem fogadták el, s így az államelnök az elmúlt hetekben futószalagon írta alá a volt tisztek nyugállományba helyezésére vonatkozó rendeleteket, adta hírül az Evenimentul zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2003. október 28.
A magyarság szavazatai nélkül nem lett volna érvényes a hét végi romániai népszavazás" - jelentette ki állítólag Markó Béla a szégyenteljes körülmények között lezajlott alkotmány-referendum eredményét kommentálva. Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarság szavazatai a leadott voksok több mint hat százalékát jelentették, de hogy ezt milyen titkosszolgálati forrásokra alapozva számolta ki, nem tudni. Ugyanis egy demokratikus jogállamban a szavazás titkos, szögezte le az Erdélyi Napló. Ismeretes, hogy az urnák zárása előtt két órával még több millió voks hiányzott, de egy bukaresti intésre hirtelen meglett a fele plusz egy. A magyarság szavazatai nélkül is meglett volna. Markónak azt is a szájába adta a hírhedt Népszabadság még hírhedtebb kolozsvári tudósítója, hogy "a Tőkés László püspök vezette ellenzéki csoport a népszavazás bojkottálására szólított fel". Ez már közönséges hazugság. Ugyanis a püspök részvételre, ám nemleges voksra biztatott. /D. L.: Blöff és hazugság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./Népszabadság kolozsvári tudósítója Tibori Szabó Zoltán.
2003. október 28.
Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek annak évfordulóján szept. 12-én Kolozsvárott, a nemzeti érzelmű fiatalokat összefogni kívánó Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet rendezésében. A még mindig élő félelem miatt a Belsőmonostori RMDSZ és a Pro Iuventute székháza nem telt meg. Herédi Zsolt szociológus, a rendezvény egyik házigazdája elmondta: fontosnak tartják a témáról történő felvilágosítást, mert az ellenpropagandák következtében a kornak és az eseménynek egy erősen torzított képe él a fejekben. Levetítették a Kelet felé! című filmet, amely a magyar királyi honvédsereg városról városra történő erdélyi bevonulásának, visszatérésének képeiből 1940-ben készített válogatás. A honvédeket mindenütt könnyeket fakasztó meghatottsággal fogadták az erdélyi magyarok. Sipos Gábor egyetemi docens, levéltáros szerint ez nem a propaganda felnagyítása, hiszen a nagyszülők mesélték: 1940 szeptembere leírhatatlan örömmel töltötte el Erdély magyarságát. A régi-új magyar közigazgatás nemcsak igyekezett egyenlő mértékkel mérni, hanem segítette is a kisebbségeket. Középiskolában mindenki számára kötelező volt a román nyelv tanulása, a görög katolikus és az ortodox papok fizetése a református papokénak háromszorosa volt, akárcsak a románul tanító magyar tanároké a többi tanári fizetéshez viszonyítva, a zömmel románok lakta vidékeken a közigazgatás a többség nyelvén folyt. A románságot semmiféle atrocitás nem érte, a visszatért területekről Dél-Erdélybe és a Kárpátokon túlra "menekülőket", a Trianon utáni román megszállást válogatott eszközökkel megvalósítókat rossz lelkiismeretük üldözte csak el. A fasiszta, antiszemita és más címkékkel ellátott Horthy-korszakot bátran tanulmányozhatnák a Romániát ma vezető politikusok, hiszen a szélsőségesnek mondott magyar kormány nemzetiségpolitikája háborús időkben is emberségesebb volt, mint a mindenkori román kormányoké békeidőkben. /Bagoly Zsolt: Észak-Erdély visszatért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./
2003. október 28.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi alakuló ülése sikeres volt. A meghívott RMDSZ-tisztségviselők közül a csúcsvezetőség nem jött el, a hazai törvényhozásból Vekov Károly és Szilágyi Zsolt vett részt az alakuló ülésen. A székelyföldi fórumot külföldről többek között Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke, Éva Maria Barki bécsi emberjogi aktivista és Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte. Az SZNT elnökévé dr. Csapó I. József volt RMDSZ-szenátort választották, aki a vele készült beszélgetésben elmondta: személyi elvű autonómia-statútumomát az SZKT 1996 nyaráig vitatta meg, és egyetlen szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy végleges szöveggé váljon, amit a törvényhozás elé lehetett volna terjeszteni. Erre azonban nem került sor. A székelyföldi autonómia-statútum az 1996 nyaráig még működő Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjén szerepelt többször, és ebben az esetben is végső szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy az RMDSZ hivatalos dokumentumaként a parlament elé jusson, de erre sem kerülhetett sor. 1996 óta egyetlen RMDSZ-fórum sem foglalkozott többé az autonómia-statútumokkal. Az SZNT határozata értelmében Csapó autonómia-statútuma munkadokumentum, amelynek véglegesítésére a SZNT az állandó bizottságot, a szakbizottságokat, valamint a székely székeknek a tanácsait hatalmazta fel. Az autonómia-tervezetet a román törvényhozáshoz történő eljuttatásával párhuzamosan továbbítják az Európai Unió (EU) parlamentjének, illetve az Európa Tanácsnak (ET) is. Az ET nemrég hozott 1334-es határozata megfogalmazza azt, hogy a régió sajátos hatáskörrel való felruházása a demokratikus eszköze annak, hogy az ott élő nemzeti közösség önazonosságát megőrizhesse, hogy a teljes és tényleges egyenlőséget élvezze. A SZNT által megfogalmazott igény az EU tagországaiban is honos. A Regionális Európai Autonómia-charta előírásai szerint a régió autonómiájának kiépítésére több szomszédos vidék is társulhat. A legutóbbi Szilágysomlyói Fórumon nyilatkozat született a partiumi magyarság autonómia igényéről a regionális és a személyi elvű autonómia elnyerésére. A Partiumban, illetve Kolozsvár környékén Csapó öt olyan régiót említett, amelyek polgárai jogosak lennének ilyen önkormányzás megfogalmazására: a Nagyszalonta környéki Erdőhát, a nagyváradi és a Várad melletti Hegyköz, az Érmellék, a Szilágyság és Kalotaszeg. Mindezek önrendelkezési törekvése szervesen illeszkedik az Európa-szerte érvényes jogszabályokhoz. /Makkay József: Csapó: Napirenden Kalotaszeg autonómiája is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
A lap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte, mi a véleménye a Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT), amelynek fő célkitűzése az autonómia megvalósítása. Szerinte ezek az emberek kétségbeesetten keresnek olyan keretet, amelyben valamilyen formában megnyilvánulhatnak. Az autonómiát Romániában lépésről lépésre kell megvalósítani, az RMDSZ pedig ezen dolgozik. Szerinte ez csak az autonómia eszméjének lejáratása: "hangzatos nyilatkozatok, tapssal megválasztott elnök, mindennek azonban nem sok köze van a demokráciához és az autonómiához." Az újságíró megjegyezte: Az elmúlt években Csapó József kidolgozta a háromszintű autonómiára vonatkozó statútum-tervezetet, amelyet azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem véglegesített, amit azóta is felrónak az RMDSZ csúcsvezetőségének. Markó szerint Csapó József különböző tervezeteket készített, amiket ők mindig komolyan is vettek és megfogalmazták a tervezetekkel kapcsolatos észrevételeiket. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a statútum-tervezetet az SZNT a román parlament elé terjeszti, az RMDSZ támogatni fogja azt, Markó kijelentette: látatlanban nem utasítják el. Meg fogják nézni, és ennek függvényében döntenek. /Papp Annamária: Markó: Az RMDSZ nem közfelkiáltással dönt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
A másfél tucatnyi bukaresti román napilap közül mindössze négy-öt újság közölt rövid tényhírt vagy tárgyszerű beszámolót a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról. A Ziua első oldalán adott hírt az SZNT vasárnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott alakuló küldöttgyűléséről. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kovászna megyei szervezetei a román nemzeti integritás elleni támadásnak minősítették az SZNT megalakulását. A két ellenzéki párt sepsiszentgyörgyi vezetői sérelmezték, hogy az SZNT szervezői nem kérték ki előzetesen a helyi román lakosság véleményét, s szomorúnak mondták, hogy a román állami szervek nem foglalnak állást az SZNT ellen. A DP és az NLP Kovászna megye szervezeteinek vezetői ugyanakkor kétszínűséggel vádolták meg az RMDSZ-t, mert az új alkotmánymódosítás megszavazása után a szövetség egyes képviselői támogatták az SZNT létrehozását. /A román sajtó és az ellenzéki pártok az SZNT megalakulásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Okt. 27-én reggelre 14 sírkövet, illetve a mellettük lévő keresztet döntöttek le Erdődön a római katolikus temetőben: a tettesek ismeretlenek, az egyház feljelentése nyomán folyik a nyomozás. A sírkövek többsége több darabba tört. Szatmár megyében -főleg a megyeközpontban - az elmúlt esztendőkben több hasonló felháborító eset történt. Nincs hír arról, hogy valamelyik sírgyalázót is elfogták volna, mint ahogy a kétnyelvű helységnévtáblák megrongálói is mindig névtelenek maradnak. /(fodor): A halottak napja küszöbén. Erdődön sírokat gyaláztak meg tegnapra virradóan. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2003. október 28.
Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Kevesen vettek részt okt. 26-án Kolozsváron a Deák Ferenc emlékesten, melyet az RMDSZ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett. Egyed Ákos történész, akadémikus és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő és akadémikus tartottak előadást. Egyed Ákos Erdély és Deák Ferenc kapcsolatáról beszélt. /Farkas Imola: Deák Ferenc emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
A keresztyén értékrend életbarát voltára is figyelmeztettek Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány okt. 17-18-i konferenciájának előadói, hollandok mellett dr. Varga Attila jogász-képviselő és dr. Bustya Dezső volt egyházkerületi főjegyző. Az alapítványt vezető Kállay László református lelkipásztor megnyitójában hangsúlyozta: "Különböző irányzatok, ideológiák, társadalmi mozgások hatására felborult a világban a rend." Az előadásokon elhangzott: "Európát európaivá valójában nem a görög-római kultúra, hanem a kereszténység tette. Az Európai Unió alkotmányából mégsincs utalás a kereszténységre." A társadalomban az egyéni szabadság kérdésére tevődött a hangsúly, a szegénység-gazdagság kérdése is átíródott, növekedtek a társadalmi rétegek közti különbségek, s ezzel együtt a bűnözés. /Balla Tünde: Megbékéléssel megtörni a bűn láncolatát. Keresztyén értékekről a közös Európában, Fugyivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2003. október 28.
Szeptemberben újabb kiadvány látott napvilágot, a Sarmasági Hírmondó (a község közéleti, közművelődési lapja, kiadja a Pro Sarmaság Alapítvány). Sarmaság Zilah után a legnagyobb lélekszámú magyarsággal rendelkező nagyközség. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2003. október 28.
Az Arad Megyei Könyvtár számos értékes könyvet őriz, közülük 22 a XV. század végéről származó ősnyomtatvány. A félmillió kötettel rendelkező intézményben 22 000 szerepel a nemzeti örökség részének tekintett önálló gyűjteményben. /A nemzeti örökséghez tartozó könyvek gyűjteményébe az 1800-ig megjelent nyomtatványok tartoznak./ Florin Didilescu igazgató elpanaszolta, hogy igen kevés információ maradt fenn a könyvtár kialakulásáról, az intézmény történetében lezajlott fontosabb eseményekről. Az 1800 előtti gyűjtemény több könyvtár anyagából állt össze, tartalmazza az Orczy-Vásárhelyi könyvtár, az aradi minoriták könyvtárának és a Kölcsey Egyesület könyvtárának jelentős részét is. Az 1800-ig megjelent könyvek felét francia nyelvű könyvek teszik ki, ezek a hajdani magyar nemesi könyvtárakból származnak. A XVIII. századi aradi magyar arisztokrácia ugyanis eredetiben olvasta a felvilágosodás korának legismertebb szerzőit. Az aradinál nagyobb XVIII. századi francia műveket tartalmazó gyűjtemény csak a marosvásárhelyi Teleki Tékában létezik. A gyűjteményhez tartozó magyar nyelvű könyvek és kéziratok legnagyobb része a XVIII. századból való (a könyvtárban levő legkorábbi magyar nyelvű szöveg 1680-ból származik), többségük vallásos témájú. A félmillió könyvet őrző könyvtárban négy év múlva már nem lesz hely az új könyveknek. Jövőre kezdik meg a régi (1800 előtt megjelent) könyvek restaurálását. Nemrég jelent meg a könyvtár strasbourgi kiadású könyveit bemutató kétnyelvű (román-francia) katalógusa. /Karácsonyi Zsolt: Jövőre beindul a könyvrestaurálás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2003. október 28.
Muzsnay Magdát a pályán töltött több mint 50 év eredményes munkájáért a Kulturális Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki elnöki rendeletben Ion Iliescu államfő. Objektív okok miatt azonban a díjazott nem vehette át személyesen az érdemrendet. A Román Rádió közelgő 75 éves "születésnapja" alkalmából a rádió nagy nevei közé tartozók közül több mint negyven rádiós vehetett át munkásságát elismerő dokumentumot. A Kolozsvári Rádió szerkesztősége külön is ünnepelt, a munkatársak pezsgős koccintással köszöntötték Muzsnay Magdát. /Farkas Imola: Elnöki kitüntetést kapott Muzsnay Magda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Selymesilosván a gyermekhiány miatt késélen táncol a helyi általános iskola. Több éven keresztül csak Seres Dénesnek és az RMDSZ képviseletének köszönhetően nem zárták be az iskolát. Mindezek tükrében felértékelődik az okt. 26-i ünnepség, amelynek keretében a tanintézmény felvette Ilosvai Selymes Péter nevét. A Sarmaság községhez tartozó, mintegy 780 lelket számláló színmagyar falu minden fogyás, elöregedés ellenére állta a sarat. Most ők is falunapot rendeztek. Az első Ilosvai Napokat a templomban kezdték. A templomban megáldották a teljesen felújított parókiát. Az iskola névadó ünnepségén nem csak a névtáblát leplezték le, hanem az Ilosvai Selymes Péter emléktáblát is. Ilosvai Selymes Péter munkásságát Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes ismertette. Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselő köszöntője után Csóka Tibor alprefektus foglalta össze a faluban végbement változásokat. Az emberek takarítják a házak környékét, új községi kút van, renoválták az iskola 250 éves épületét, új parókia fogadja a híveket. Fehérvári Ernő református lelkipásztor több mint tíz éve harcol a községért. Felesége, Katalin az iskola igazgatója is egyben. Az egyik tanteremben a falu néprajzi emlékeiből állítottak össze bemutatót, a másik tanteremben a falu szülötte, Bánházi Gyöngyi, Kolozsváron élő képzőművész festményeiből gyűjtöttek össze kiállításra valót. /Józsa László: Selymesilosva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Ötödik alkalommal rendezte meg Szilágycsehben Bogya György aligazgató a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A versenyen Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei csapatok vettek részt. Idén egyetlen zilahi csapat sem jelentkezett. A zsűriben tagjai között jelen volt vett Nagy Gyula, Szatmárnémetiben tanító pedagógus, akinek köszönhető a diákszínjátszó fesztiválok elindítása. A zsűri értékelése szerint első díjat kapott a nagybányai Németh László Gimnázium Filemile nevet viselő csoportja. Második helyen a marosvásárhelyi Csepűrágók, a harmadikon pedig a krasznai Tinikomédiások végeztek. Versenyen kívül lépett fel a székelyudvarhelyi Vitéz lelkek csoport. /J. L.: Szilágycseh. "Vitézeket" is nevel a diákszínjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Közel negyven éve nem látták a múzeumlátogatók a két világháború közötti időszak legnagyobb romániai magyar szobrászművészének, a 110 évvel ezelőtt született Gallas Nándornak az alkotásait. Miklósik Ilona, a Bánság Múzeumának /Temesvár/ művészettörténésze a napokban megnyitott kiállításon közel harmincat mutatott be a raktárban rejlő remekművek közül. Gallas Nándornak (1893-1949) küzdelmekkel teli élet adatott. Temesváron született, művészetet tanulni indult Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai befejezése után tanársegéd volt az első világháború kitöréséig. Az orosz frontra került, hadifogságba esett, megszökött, majd Moszkvában a képzőművészeti főiskolán töltött két évet, közben rajzolóként egy észak-szibériai expedícióban is részt vett. 1921-ben érkezett vissza szülővárosába. A következő évben már kiállítást rendezett modern formanyelvű szobraiból. 1930-ban, a Barabás Miklós Céh kolozsvári bemutatkozásán egyedül képviselte az erdélyi szobrászatot. Varga Albert festővel művészeti szabadiskolát alapított. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, elkészítette több kortársa: Varga Albert, Endre Károly, Szuhanak Oszkár mellszobrát, domborművel látta el a Temesvári Munkásotthon (ma a Szakszervezetek Háza) homlokzatát. Főművei: a Zsákhordó, a Balalajkás muzsik, az Útkövező, Groteszk táncosnő, Fájdalom, Szomorúság, Gyász, Könyörgés jelzik az alkotó minden szenvedés iránti érzékenységét. /Szekernyés Irén: Befele néző Gallas-szobrok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2003. október 28.
Fritz Mihály 1947-ben született Marosvásárhelyen, 1969-ben diplomázott Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, jelenleg Szegeden él. Nemrég volt látható szobor- és éremkiállítása Aradon, a Jelen Házban. 1988-ban elnyerte a Világ Legszebb Érme díjat. Elmondta, hogy marosvásárhelyi születésű, gyerekéveit, kisiskolás korát Aradon töltötte. 1961-ben áttelepültek Szegedre. Temesváron, Szeged testvérvárosában rendszeres kiállítást tart egy szegedi művészcsoport, a Szögart, amelynek ő is tagja. Temesváron négyszer volt kiállításuk./Karácsonyi Zsolt: A természeti formák hódolója. Interjú Fritz Mihály képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2003. október 29.
Magyarországnak törlesztenie kell a határon túl élő sok millió emberrel szembeni adósságából, kötelessége, hogy hathatósan segítse a kisebbségi magyarság megmaradását szülőföldjén, e közösség identitásának megőrzését, kultúrájának fejlesztését - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök Csíkszeredában, ahol okt. 28-án beszédet mondott a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületében. Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében, szögezte le az államfő. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált. Példaként említette a szónok az Apáczai-, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szervezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről. Felhívta a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt. Csedő Csaba polgármester beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. /Mádl Ferenc a Székelyföldre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. október 29.
Meg kell köszönnöm, hogy sorsom úgy hozta, eljöhetek Csíkszeredába" - ezek voltak az első szavai Mádl Ferenc államelnöknek. Kijelentette: "Együttérzés, szeretet és felelősség uralkodik a magyar emberekben az itteni magyarság iránt". A Márton Áron Főgimnáziumban Varga László igazgató kürtöskaláccsal fogadta a vendéget. Mádl Ferenc csíkszeredai látogatása Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult. Ezután Mádl ment Székelyudvarhelyre. Ezt megelőzően, a rangos vendégek Máréfalván időztek, ahol Kovács Piroska tanárnő kalauzolásával a falu székelykapuit nézték meg. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester fogadta a vendégeket. Mádl Ferenc városnéző sétán vett részt: megtekintették a központi épületeket, valamint Márton Áron szobrát, és a Vasszékelyt. Ezt követően a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának aulájában az intézmény vezetősége fogadta az államelnököt. Este a Városháza dísztermében, a Szent István teremben Szász Jenő polgármester köszöntötte az államelnököt. - Székelyudvarhely, az ősi anyaszékváros történelmi pillanatokat él át ezekben a percekben: 1940 óta magyar államfőt nem köszönthettünk városunkban - mondta Szász Jenő. Mádl és a székelyudvarhelyi polgármester közösen leleplezte Barabás Edit anyaországi szobrászművész alkotását, Szent István ábrázoló bronz mellszobrot. A meghívottak tiszteletére kulturális programra, szavalatokra, kórusművek előadására is sor került. Az Orbán Balázs szobor talapzatánál Mádl Ferenc koszorút helyezett el, majd köszöntötte - a késői időpont és a hideg ellenére is egybegyűlt - többszáz városlakót. - Az anyaország együttérzését, szeretetét közvetítem önöknek, és azt a meggyőződést, ami a hazai magyar lakosságban él: azt hogy együvé tartozik ez a nemzet - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc székelyudvarhelyi látogatása sajtótájékoztatóval ért véget. Ezt követően az elnök és kísérete Marosvásárhelyre utazott, ahonnan repülővel tértek vissza Budapestre. /Szondy Zoltán, Szász Emese: Együttérzés, szeretet és felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
2003. október 29.
Ion Iliescu államfő okt. 27-én Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával és az amerikai államtitkárral folytatott megbeszélésén az Egyesült Államok támogatását kérte a romániai infrastruktúra-korszerűsítés finanszírozása érdekében. Nagyon nyíltnak és nagyon barátságosnak minősítette Ion Iliescu román elnök washingtoni találkozóját Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, akit Románia igazi barátjának, aktív támogatójának nevezett. Ion Iliescu elmondta, hogy szó esett a terrorizmus elleni globális harcról, illetve az együttműködésről Irakban, Afganisztánban és a Balkánon. A román elnök hétfőn munkaebéd keretében a Pentagonban találkozott Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel is. A Pentagon közleménye szerint a nemzetközi biztonsági kérdések széles körét tekintették át. A munkaebéden részt vett Mircea Dan Geoana román külügy- és Mircea Pascu védelmi miniszter is. Ion Iliescu a Románia Csillaga kitüntetést adományozta az amerikai külügyminiszternek és a védelmi miniszternek. /Ion Iliescu az Amerikai Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. október 29.
A magyar ügyek kongresszusi képviseletére alakult csoport több tagja okt. 27-én levélben arra kérte George Bush amerikai elnököt, hogy Ion Iliescu román államfőnek vesse fel találkozójukon a jövő májusban NATO-taggá váló ország vállalt, de még nem teljesített kötelezettségeit, így a kisebbségi jogok biztosításának az ügyét. A kongresszusi frakció két társelnöke, a demokrata párti Tom Lantos és a republikánus párti Ernest Istook képviselők, valamint a csoport más tagjai elismerésüket fejezik ki a nemzetközi terrorizmus elleni háborúhoz, az afganisztáni és az iraki stabilitás és béke megteremtéséhez való román hozzájárulásért. A levél aláírói javasolták az elnöknek, hogy vesse fel a korrupció felszámolásának, a sajtószabadság szavatolásának szükségességét, a kisebbségi - a római katolikus, a görög katolikus, a református és az unitárius - egyházak javainak gyors, méltányos és teljes visszaszolgáltatását, a holokauszt romániai oktatásának fontosságát, a kisebbségi jogok - így az anyanyelvű oktatás és a decentralizáció jegyében a helyi autonómia - jogának a biztosítását. A "magyar" kongresszusi frakció júniusban alakult meg a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának (CHACR) kezdeményezésére. A lobbi iroda elnöke, Nagy Sándor. A CHACR folyamatosan dolgozik a kongresszusi frakció kibővítésén, amelynek eddig már 16 tagja van, és céljai között szerepel a magyar kisebbségek jogainak védelme is. A kongresszusi frakciónak egyébként csak a két társelnöke magyar származású. /Iliescu látogatása az USA-ban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./
2003. október 29.
A román állam nem fogadhatja el a törvényesen megalakult helyi tanácsokkal párhuzamos struktúrák létét, az úgynevezett székely tanácsok és székek tehát jogi szempontból nem léteznek - jelentette ki okt. 28-án Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. Oprea leszögezte: a székely nemzeti tanácsok megalakulásának jogi tekintetben nincs semmilyen következményük, amennyiben létrehívóik nem tartották tiszteletben a törvényes feltételeket. A Székely Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön okt. 26-án megtartott alakuló ülését követően az ellenzéki Demokrata Párt , a Nemzeti Liberális Párt és legfőképpen a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Nagy-Románia Párt vezetői nyomatékosan követelték a román hatóságok állásfoglalását a székelyföldi autonómia-törekvésekkel kapcsolatban. /Törvénytelenek a székely tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
