A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja /Nagyvárad/ nemrégi konferenciáján. Az eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. Farkas Flórián fideszes képviselő, a Lungo Drom vezetője szerint az EU- csatlakozás igen bonyolult rendszerében a kisebbségek, így a romák védelmének is helyet kell kapnia. Dr. Hadházy Antal nyíregyházi lelkipásztor szerint csak az együttélés vezethet egymás kölcsönös megismeréséhez. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért. /Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 13.
Káposztásszentmiklós századokon át az Alsó-Nyárád mente központi egyházközsége volt, s tavaly ünnepelte fennállásának nyolcszázadik évfordulóját. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben említett nevét ma hiába keressük a helységnévtáblákon. Káposztásszentmiklós a szomszédos Csiba és Folyfalva nevével együtt ma már hivatalosan nem létezik. A három falu a múlt rendszer tudatos történelemhamisító szándékainak esett áldozatul - vélekedik Adorján István református lelkész. E településeket 1968-ban egyetlen tollvonással fosztották meg évszázadokon át viselt nevüktől, s kényszerítették rájuk a községközpontnak kinevezett Karácsonfalva nevét. A nem kért kívánt frigytől szeretnének megszabadulni a káposztásszentmiklósiak, de eddigi próbálkozásaik kudarcba fulladtak. Legutóbb népszavazáson szerettek volna a különválásról véleményt nyilvánítani, de ezt a törvényes előírások nem tették lehetővé. Mi több, a község képviselőtestületének a falvak különválására hozott szeptemberi határozatát a prefektúra törvénytelennek nyilvánította. Káposztászentmiklós temploma Erdély legrégebbi egyházi épületei közé tartozik. A holland testvérgyülekezet adománya és falu lakóinak áldozatos munkája nyomán a templomot tették rendbe, az elkövetkezőkben az óvoda korszerűsítését tervezik. /Bodolai Gyöngyi: Szabadulni a kényszerházasságból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 13.
Kisgyörgy Zoltán kimutatást vezet a háromszéki településekről készült, készülő, kéziratban vagy nyomtatásban megjelent-megjelenő falumonográfiákról. Most a Gáspár-féle köpeci monográfiáról adott hírt. Gáspár József (1899-1989) református kántortanító, helytörténész az 1960-as évek elején összegyűjtötte Köpec bányászfalu és a vele szomszédos Miklósvár történetére vonatkozó adatokat. A rendszerváltás után az unokák fénymásolatot készítettek nagyapjuk monográfiájáról, a vaskos kéziratot, a nagyapa szép gyöngybetűivel, hét kötetbe szerkesztették, helytörténeti bibliográfiaként megőrzés végett a köpeci református egyháznak és a falu iskolájának adták. Egy példányt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak, egyet pedig dr. Egyed Ákos történésznek ajándékoztak. A Gáspár unokák megmentették a kéziratot. Gáspár József kéziratban hagyta például Lisznyó monográfiáját, hisz ennek a falunak is tanítója volt. Tanulmányokat írt a tudós középajtai pap Benkő Józsefről, aki hat esztendeig Köpecen szolgált, az 1661-es csemeréti csatavesztésről, az író Ádám Éváról (Kamenitzky Etelkáról), a keresztúti emlékmű lerombolásáról stb. /Kisgyörgy Zoltán: Köpec históriája (Falumonográfiák sorsa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2003. november 14.
Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Vacaroiu szenátusi elnökkel nov.13-án folytatott megbeszélés után elégedetlenségének adott hangot a romániai ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. "Az egyetlen romániai ukrán középiskolának csak 11 osztálya van, nincs könyvtára és olvasóterme", közölte Litvin a sajtótájékoztatón, hozzáfűzve: ez kevés az ukrán közösség jogainak biztosításához. A politikus ismertette az ukrán állam intézkedéseit a román kisebbség jogainak védelmére. Elmondta, hogy a szomszédos országban 94 iskolában minden tantárgyat román nyelven oktatnak, több ukrajnai egyetemen pedig oktatókat képeznek a román iskolák működésének biztosítására. Litvin említést tett a románlakta vidékek könyvtárainak állandó bővítéséről, az évente 500 órás televízió-, illetve 300 órás rádióműsorról. Hozzátette, 106 ukrajnai gyülekezetben román nyelven folyik a vallásos szertartás. Vlagyimir Litvin megjegyezte, elégedett lenne, ha Romániában hasonló feltételeket biztosítanának az ukrajnai kisebbség identitásának megőrzésére. Nicolae Vacaroiu kifejtette, Romániában jelenleg semmiféle lépés nem történik az ukrán kisebbség ellen, ráadásul az Európai Tanács a kisebbségi jogokkal kapcsolatos európai normáknak eleget tevő országként tartja számon Romániát. /Elégedetlenség a romániai ukrán kisebbség helyzete miatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete közleményében kérte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kapcsán indult vizsgálat megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint Horia Grama prefektus és Adrian Vlad Casunean, a megyei SZDP elnöke az SZNT ellen tett lépéseikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek. A közlemény szerint az SZNT ellen indult vizsgálat "teljes mértékben a Szekuritáté 1989 előtti eljárásaihoz hasonló", és hangsúlyozza: a térség regionális fejlesztését minden lakosa kívánja, ennek megakadályozása elítélendő mind a magyar, mind a román lakosság részéről. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke elmondta: a közleményt eljuttatják a kormánynak, a parlamentnek és a miniszterelnöknek, akiktől a szükséges lépések megtételét várják. A Kovászna megyei prefektúra november elején román nyelvre fordította az SZNT-vel kapcsolatos dokumentumokat és a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy az igazságszolgáltatás döntsön a székely tanácsok törvényességéről. /Kérik az SZNT ellen indított vizsgálat megszüntetését. Az RMDSZ szerint a feljelentők alkotmányos jogokat sértettek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot - határozta el nov. 13-i sepsiszentgyörgyi munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága. Az esetleges módosító javaslatokat dec. 10-éig várják, majd dec. 12-éig véglegesítik a tervezetet. A dokumentumot legkésőbb jan. 6-áig el kell fogadnia az SZNT-nek, ezt követően terjesztik - a képviselők és a szenátorok segítségével - a parlament elé. Lefordították román, angol és német nyelvre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által alapokmányként kezelt autonómia-statútum-tervezet szövegét. Itthon a román sajtóval igyekeznek megismertetni a statútum tartalmát, jövő héten pedig sajtótájékoztatót tartanak Budapesten és Bécsben is. Ügyészségi eljárás egyelőre senki ellen nem indult. Tulit Attila SZNT-alelnök reagált az alsó-háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsának nov. 12-i állásfoglalására. Az Operatív Tanács úgy értékelte, hogy Horia Grama, Kovászna megye prefektusa és Adrian Casunean-Vlad PSD-képviselő cselekedeteivel és nyilatkozataival alkotmányos jogokat sértett, és a 89 előtti szekuritátés eljáráshoz hasonlították az SZNT ellen indított kivizsgálást. Az RMDSZ közleményét egyfajta állásfoglalásnak tekintjük, bár nem teljesen egyértelmű - fogalmazott Tulit. Szomorú, hogy a székelyföldi autonómiáról most sem ejtenek egyetlen szót sem, megpróbálják összemosni a székelyföldi regionális fejlesztési tervekkel." /Farkas Réka: Külföldre készül a Székely Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
Összeférhetetlenségre hivatkozva Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes menesztését kéri Dan Brudascu nagy-romániás képviselő. Az érintett szerint a tanfelügyelőségen betöltött tisztsége összeegyeztethető városi tanácsosi minőségével. /Leváltaná Törököt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
A verespataki Gold Corporation Társaság (RMGC) meglepődve és értetlenséggel vette tudomásul a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának álláspontját a bányavállalattal kapcsolatos terveket illetően. Nov. 12-én ugyanis Bartolomeu Anania, a Rév-kolostor, Felek és Kolozs érseke elítélően nyilatkozott a kanadai vállalat terveivel kapcsolatban, véleménye szerint az RMGC mind környezetvédelmi, mind pedig emberi vonatkozásban megsemmisítené Verespatakot. A kanadaiak értetlensége abból fakad, hogy Verespatak-ügyben korábban már egyeztettek Teoctist pártriárkával, aki arról biztosította a Gold Corporation képviselőit, hogy a Szent Szinódus nem kívánja tárgyalni az ügyet, a kérdéssel kapcsolatban a helyi egyházi vezetők illetékesek. A Teoctist pátriárkával folytatott megbeszélésből az derült ki: az egyháznak nincs kifogása a tervek ellen. /Módosították álláspontjukat az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14.
2003. november 14.
Huszonötmillió lej honoráriumot szavazott meg Hajdu Gábor ügyvédnek nov. 13-i rendkívüli ülésén Székelyudvarhely városi tanácsa. Szász Jenő polgármester egyetlen napirendi pontot terjesztett elő erre az ülésre, arra kérve az RMDSZ-tanácsosokat, adjanak megbízást egy ügyvédnek, aki a várost képviselheti a csereháti iskolával kapcsolatos egyik perében. A város évek óta az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncesszió semmissé nyilvánítását próbálja kiharcolni különböző bíróságokon. A másodfokon elveszített pert Kincses Előd ügyvéd jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon fellebbezte meg, azonban az Aris Industrie Rt. közben elérte, hogy bírói ítélet született arról: a város köteles több mint 600 millió lej perköltséget fizetni. Ezért a végrehajtó lefoglalt egy városi tulajdonban lévő ingatlant, amelyet értékesíteni szándékozik, ha a városi kasszából nem egyenlítik ki az említett összeget. Az RMDSZ-tanácsosok Hajdu Gábort bízták meg, hogy érje el: függesszék fel a korábbi perköltségekről szóló döntés végrehajtását, míg ki nem derül, mit dönt a Cserehát-perben a Legfelsőbb Bíróság. /Zilahi Imre: Hajdu védi a várost. Újabb per Cserehát-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) új székhelyen folytatja tevékenységét, a megyeközpont polgármesteri hivatala által felajánlott tömbházlakásban. A szövetség eddigi székházának otthont adó épületet a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg cserében a Lábas Házért. Ördög Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke szeretné, ha a jövőben a működésnek megfelelő, nagyobb székházba költözhetnének. A szövetség tevékenységének köszönhetően még ebben a hónapban megjelenik a legújabb nyelvészeti kiadvány: Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője és Benő Attila, a Szabó T. Attila Nyelvi Iroda ügyvezetője Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban című kötete. Az AESZ könyvkiadáson kívül kutatómunkával is foglalkozik, nyelvi és irodalmi versenyek, táborok szervezése mellett különféle programokat bonyolít le. Az egyesület jelenleg mintegy 350 tagot tömörít, zömében magyar szakos tanárokat, de csatlakoztak hozzájuk mérnökök, vállalkozók, közgazdászok és zenészek is. /Demeter Virág-Katalin: Anyagi biztonság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 14.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának gazdálkodási bizottsága tiszteletbeli kültaggá választotta nemrég, "Vénig Zoltán agrármérnök-szakmérnököt, Szatmár megyében tanfolyamok szervezőjét, a gazdaságok eredményes szaktanácsadóját". Az erről szóló oklevelet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában Vinczeffy Imre, az MTA doktora, és bizottsági elnöke 80. születésnapja alkalmából megtartott tudományos ülés keretében adták át a nagykárolyi Caritas szervezet Tirol nevű mezőgazdasági társulása részlegvezetőjének. A kiváló megyei szakember a következő személyiségekkel együtt lett a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli kültagja: dr. Jakab Samu, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kertészeti karának dékánja, dr. Tamás Lajos tudományos kutató, a Sapientia egyetem tanára, dr. György Antal, a csíkszeredai Pro Agricultura Alpítvány elnöke, dr. Szakács Nagy Magda a sepsiszentgyörgyi agráregyesület vezetője, Gáll Ödön agrármérnök, a székelyudvarhelyi és a korondi mezőgazdasági középiskola patronálója, Csedő Károly, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógynövény-ismereti tanszékének professzora. /boros: A nagykárolyi Vénig Zoltánt a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli kültagjává választották. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 14./
2003. november 14.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában a rendkívül durván szellemeskedett a székely nemzeti tanácsokon, akkor, amikor román ügyészségi eljárást indítottak ellenük. "Kezdetben a nemzeti identitás ápolását hirdették csodaszerként, majd a státustörvényről mondták ugyanezt, utóbb a kettős állampolgárság következett, most megint az autonómia a divat." /Kuszálik Péter: Morfondír. A régi-új csodaszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2003. november 14.
Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője hozzászólt Dénes Andrásnak a Bányavidéki Új Szóban megjelent, a nagybányai helyi sajtót, valamint általában az erdélyi magyar médiát bíráló írása, továbbá a Tamási Attila és ifj. Valdmann István replikája, illetve magának a szerkesztőségnek a megjegyzése. Dénes László Dénes András megállapításait igazítaná ki, nem lehet általánosítani, az Erdélyi Naplót nem sikerült az RMDSZ etetőjéhez terelni. És vannak még olyan lapok, amelyeket nem köt köldökzsinór a pénzosztó párthoz, pártokhoz, államhatalomhoz. Dénes András abban tökéletesen igaza van, hogy ma már egy kezén megszámolhatja azokat a romániai magyar médiumokat, amelyek nem függnek a román és magyar hatalomtól, az RMDSZ-től, illetve a Romániában és Magyarországon s működő sajtótámogatási rendszertől, gyakorlattól. A politikum megtalálja az útját-módját annak, hogy lekötelezze valamilyen módon a médiát például a kisebbségek nyelvén megjelenő újságoknak szánt támogatások, reklámdíjak, egyéb kedvezmények célzatos áramoltatásával. Pártpolitikai döntések állnak amögött, hogy az egyik lapnak nagy összegeket juttatnak a Markó Béla elnökölte fő- és alkuratóriumok, a másiknak pedig semmit. /Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője: Rosszul van gombolva. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 14./
2003. november 14.
Nov. 12-én indult a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat új kezdeményezése, a Felolvasó színházi esték sora. A legendás marosvécsi találkozók házigazdájával, az egykori Székely Színház száz éve született alapítójával, Kemény Jánossal kezdtek. Elhangzott a Kilyén Ilka által összeállított változatos anyagú, közel másfél órás műsor. A vécsi összejövetelek szellemét, hangulatát igyekezett feleleveníteni a társulat kilenc színésze. Báró Kemény János és Auguszta asszony, Tamási Áron és Reményik Sándor, Áprily Lajos és Tompa László, Szerb Antal és Kacsó Sándor, Bánffy Miklós és Berde Mária, Dsida Jenő rokonszenves egyéniségét, írásainak jellegzetes világát mutatták be. /N.M.K.: Marosvécsi üzenet. Kemény Jánosék megidézése a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2003. november 14.
Nov. 13-án megnyílt a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a vásár főszervezői minőségében köszöntötte a látogatókat. Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében rámutatott, hogy ezekben a napokban négy olyan közép- európai könyvvásár nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol a magyar könyvek nagy sikernek örvendenek. A stuttgarti, pozsonyi és zágrábi vásárok mellett negyven körüli azon magyar kiadók száma, amelyek Vásárhelyen is fontosnak tartották a részvételt. /Nagy Botond: Könyvvásár kilencedszer. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Marosvásárhelyen zajlik a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális rendezvénye. Több mint negyven könyvkiadó mutatkozik be, közülük mintegy harminc magyarországi, de hazai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági kiadók is jelen vannak. Megjelent többek között Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Kincses Előd, Csoóri Sándor, Fodor Sándor és Pomogáts Béla. /Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2003. november 14.
Nov. 13-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Kölcsey Egyesület szervezésében sorra kerülő irodalomtörténeti előadássorozat, a Kölcsey-csütörtök keretében Ruja Ildikó magyartanárnő Berzsenyi Dániel költészetéről beszélt az érdeklődőknek. /Berzsenyi-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2003. november 14.
Háromszék megyében reggelente hat iskolabusz indul, hogy összegyűjtse a környező falvakból azokat a tanulókat, akik együtt is alig tennének ki egy osztályra valót. Az utaztatást ellenben nem sikerült mindenütt megszervezni. Háromszéken tizenhét elemi és több mint húsz gimnáziumi összevont osztályban tanulnak együtt a különböző korosztályú gyermekek úgy, hogy a teremben legtöbben kilencen vannak. A magyar elemi iskolák közül e tekintetben a legkirívóbb példák: Zalánpatakon egy elsős, egy harmadikos és négy negyedikes tanul együtt az összevont elemiben, kilenc tanulóból áll az árapataki elemi iskola, és ebbe a kategóriába sorolhatóak az árkosi, hilibi, bitai kis létszámú osztályok. Román tagozaton városi iskolában is működik osztály alig néhány gyermekkel, a tanfelügyelőség nyilvántartása szerint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban három, a Váradi József Általános Iskolában hét tanuló jár III. osztályba, hat faluban szintén négy-öt gyermekkel működnek az osztályok, Várhegyen (Lécfalva II.) pedig egyetlen IV. osztályos diákot tanít az ingázó helyettes tanító. Öt iskolában magyar és nyolc iskolában román nyelvű összevont V-VIII. osztályok működnek egyenként hét-nyolc diákkal. Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő tájékoztatása szerint a városi iskolákban egyre csökken a tanulónkénti finanszírozás, falun pedig egyre növekszik az egy diák utáni költség. A megyében a tanulók 38 százaléka az iskolák háromnegyedét kitevő falusi iskolahálózatban tanul szétszórtan, s e rendszer veszteségesen működik, az érintettek tanulmányi előmenetele pedig elégtelen. /(fekete): Veszteséges a kis falusi tanintézmények működtetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
2003. november 14.
Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havi találkozója nov. 21-én lesz a Teleki Magyar Házban /Nagybánya/. Bemutatásra kerül Kaszta István: Lét és munka című kötete, amely válogatás a nagybányai szerző eddig megjelent legsikeresebb cikkeiből. Kaszta István: Amíg élünk, emlékezünk című első kötetét idén tavasszal mutatták be, ugyancsak a Teleki Házban. Az est másik vendége Eördögh Dénes vegyészmérnök, aki most tehetséges fotósként mutatkozik be a nagybányai közönség előtt. /Csoma György: Erdélyi Féniks: zene, fotó, irodalom. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 14./
2003. november 14.
Nov. 14-én nyílik Marosvásárhelyen, a Bernády Házban négy művész kiállítása a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó jóvoltából. A kolozsvári Gergely István szobrász és a kézdivásárhelyi Kosztándi Jenő festő munkásságáról a Műterem sorozatban jelent meg kismonográfia. Haller József marosvásárhelyi és Részegh Botond csíkszeredai grafikus könyvillusztrációiból látható válogatás a tárlaton. /Képzőművész-négyes a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2003. november 14.
Balázs Sándor Mikó Imréről írt monográfiáját (Mikó Imre. Élet- és pályakép, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003.) a televízióban Raoul Sorban és az Adrian Paunescu a "Batalia pentru Romania" (Harc [csata?] Romániáért) című műsorukban magyar fasisztát rehabilitáló munkának nevezték. Megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba, Paunescu szenátor pedig bejelentette, hogy e könyv miatt interpellál a szenátusban. Megdöbbentő, hogy Paunescu, az egykori udvari bárd kimondta: "íme, egy nacionalista, irredenta, zsidógyűlölő, náci, fasiszta", anélkül, hogy akár egy szót is megérthetett volna a könyvből. A könyv belső lapján ez olvasható: "Megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával." Emiatt a tévéműsorban megvádolták Magyarországot horthysta-fasiszta elemek újjáélesztésével. Sorban ahelyett, hogy arról beszélt volna, üldözte-e őt valaki is 1940-1944 között Kolozsváron, kitették-e állásából, mert román, ahelyett, hogy elárulta volna, mennyi fizetést biztosított neki pengőben az horthysta rendszer, a szenátorhoz hasonlóan antiszemitának, nácinak, zsidóüldözőnek minősítette Mikó Imrét. Azt, a Mikó Imrét, aki mentette a zsidókat. Ligeti Ernő, Janovics Jenő, Hegedűs Nándor, Kiss Mór, Ausch Jenő, Stainer Pál és családja, Szeghő Júlia és fia, Dobó Ferenc és családja, Székely Géza (budapesti ügyvéd), Gyalui (Rozenberg) Béla - nem is teljes listája azoknak a zsidóknak, akik Mikó Imrének, az "antiszemitának" is köszönhetik életüket. A kolozsvári zsidók deportálásának krónikása, Lőwy Dániel elismeréssel írt Mikó Imréről. Mikó úgy mentette meg Gyalui (Rozenberg) Béla osztálytársát a deportálástól, hogy hamis okmányokat szerzett be neki, amelyek "igazolták", miszerint Gyalui 1919-ben a Székely Hadosztályban harcolt, holott akkor mindössze hatéves volt. Az ügynek folytatása volt. Miután Gyalui (Rozenberg) megszabadult a haláltábortól, Kanadába távozott. Amikor Mikót eltávolították a tanügyből, az ő közbenjárására alkalmazták egy kis könyvesboltban elárusítónak. Ebben a magyargyűlölettől csöpögő adásban elhangzott még valami. Sorban azt állította, hogy nem a náci Mikót kell követésre méltó magyarnak kinevezni, hanem másokat, így mondjuk Bethlen Bélát. Bethlen Béla a Horthy-rendszert szolgálta Észak-Erdélyben, előbb 1940 őszétől 1944 márciusáig Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánjaként, majd a legnehezebb időkben 1944. szeptember 2-ától a keleti hadműveleti területek kormánybiztosaként. Bethlen Béla valóban megmentett sok tordai zsidót. De ha ilyen érdemei voltak, akkor miért kellett a román bíróságoknak börtönbe juttatniuk őt? /Balázs Sándor: Mikó Imre, a fasiszta? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2003. november 15.
Magyarság az információs társadalomban címmel zajlott kétnapos konferencia Nagyváradon. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által szervezett, a Neumann-év keretében sorra kerülő, konferenciasorozat célja az információs társadalom modellek bemutatása és kialakítása. A konferencia keretében üzletember-találkozót rendeztek, majd kerekasztal-beszélgetés folyt a Fiatalok az információs társadalomban címmel. A nov. 24-i tanácskozáson Kovács Kálmán magyar hírközlési miniszter ismertette a magyar kormány stratégiáját, azokat a programokat, amelyek révén Magyarország segíteni kívánja a határon túli magyarságot, hogy az mielőbb bekapcsolódhasson az információs technológia világába. Kovács Kálmán kijelentette: az információs társadalom adta lehetőségek a határon túl és a szórványban élők magyarok számára is esélyt adnak egyfajta újbóli integrációra. Közvetett kapcsolati rendszerek jönnek létre egyetemi szinten is, megalakult az Információs Társadalmi Oktatók és Kutatók klubhálózata Erdélyben és Kárpátalján. Az együttműködés keretében a tizenéves korosztály számára ifjúsági táborokat, programokat kínálnak. Kovács Kálmán jelezte: a nagyváradi konferencia végén várhatóan megalakul a Magyar Információs Társadalom Testület (MAITT), amely egyrészt a határon túli támogatások ügyével foglalkozna, másrészt segítené az egyeztetést a technológiai fejlődéssel és az átfogó programokkal összefüggő területeken. /Közösen az információs társadalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2003. november 15.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nagyjából lezárultak a szakbizottságokban a 2004-es évi költségvetéssel kapcsolatos viták, ezek során az RMDSZ több javaslatát is elfogadták. - Az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével nem ért egyet, mert a név szerinti szavazás bevezetése esetén az RMDSZ elvesztené politikai erejét, s egypártrendszer vetné meg a lábát Romániában. Kerekes Károly képviselő kifejtette, hogy egyre aktuálisabb az egyszülős családok problémája, ez a hátrányos szociális helyzetű társadalmi csoport különleges állami támogatást igényel. Az RMDSZ kezdeményezésére született rendelet az eltartásban levő gyermekek száma, valamint a család jövedelmének függvényében nyújt támogatási pótlékot az érintett családoknak. Márton Árpád képviselő beszámolt az RMDSZ által kidolgozott törvénymódosító tervezetről, amely 2007-re a kötelező katonai szolgálatot helyét egy professzionális hadsereg venné majd át. Az RMDSZ a továbbiakban azt támogatja, hogy 2006 júniusától szűnjenek meg a behívások, majd 2007 júniusára teljesen megszűnjön a fegyveres katonai szolgálat vagy a civil szolgálat teljesítésének, illetve az említett összeg befizetésének kötelezettsége. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Magyarországnak kiemelkedő érdeke fűződik ahhoz, hogy megossza az integrációs felkészüléssel kapcsolatos tapasztalatait a később csatlakozó országokkal - jelentette ki a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nov. 14-én Budapesten, miután a testület megbeszélést folytatott a román képviselőház jogi bizottságával. A találkozót követő sajtótájékoztatón Vastagh Pál (MSZP) közölte, hogy az eszmecserén a tapasztalatok átadására koncentráltak. Carmen Dimitriu, a román jogi bizottság titkára beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szóba került a két ország törvényhozásának és bizottságainak tevékenysége. Elmondta, hogy figyelemmel kísérik majd az európai parlamenti választással kapcsolatos magyarországi fejleményeket. /Magyar-román parlamenti bizottsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2003. november 15.
Az Ötvenhatos Erdélyi Bajtársi Társaság tisztázó vitára hívta az RMDSZ elnökét és az ellenzék politikai fórumaként szerveződött Polgári Szövetség elnökét, Szász Jenőt. Szász tisztességesen, válaszolt, elfogadva meghívást. Markó Béla viszont csak üzent: nem fogadja el. A visszautasítást keserű szájízzel fogadták. Továbbra is szeretnék a tisztázó vitát. A találkozó két levezetője lenne Magyari Lajos (ő már elvállalta) és az 56-os Bajtársi Társaság részéről Török József, a megyei szövetség elnöke. /Puskás Attila, a BT háromszéki alelnöke: Sértettség helyett remény (A vitát vállalni kéne). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
2003. november 15.
Medgyessy Péter miniszterelnök nov. 14-én Budapesten megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A megbeszélés után Medgyessy Péter újságíróknak elmondta: lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben. A magyar nyelvű televíziós csatorna létrehozása "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfélmillió magyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. /Magyar nyelvű televízió Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Medgyessy Péter kitért arra: a találkozó másik oka az volt, hogy levelet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, aki a Sapientia Egyetem további támogatását kérte. Hangsúlyozta: a találkozón megegyeztek abban, hogy az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004-ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén."Ennek számomra egyetlen komoly feltétele van: én csak arra vagyok felhatalmazva, hogy a magyar adófizető polgárok nehezen megkeresett pénzét úgy költsük el, hogy az teljes mértékben, garantáltan arra a célra menjen, mint amire szántuk, és megfelelő ellenőrzési mód legyen" - mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter ezért megbízást adott a HTMH-t felügyelő miniszternek: készítse el azt a pénzügyi konstrukciót, amely kellő biztosítékot jelent a források hatékony felhasználására. /Erdélyi tévé magyar pénzből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2003. november 15.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács tárgyalóasztalhoz kíván ülni az RMDSZ vezetőségével és a román hatalom képviselőivel. Markó Attila szerint ez azt jelenti: "mi megnyilatkozunk, az RMDSZ pedig csinálja meg". A másik furcsaság, hogy a román hatalommal kívánnak dialógust folytatni. Markó Attila megdicsőíti az 1993-a titkos neptuni tárgyalásokat, mondván, az RMDSZ történetében a párbeszéd kialakulásának kulcséve 1993 volt. "Az, amely a sokat szidott Neptunt, később meg Atlantát is hozta." Markó szerint az RMDSZ puszta "kinyilatkozós" korszakában, 1990 és 1993 között volt a marosvásárhelyi március, a mainál sokkal rosszabb alkotmány és a magyarság destabilizáló tényezőként való feltüntetése. 1993-ban azonban Románia az Európa Tanács tagja lett, és ezáltal intézményes mederbe terelődött a kisebbségi kérdés körüli dialógus. Markó kijelentette: ha nem lett volna Neptun, majd Atlanta, akkor lett volna más. Azóta, de különösen 1996 után, látványosan változott a helyzet. És sorolta az eredményeket: termőföld, erdő, nyelvhasználat, anyanyelven történő oktatás, felekezeti oktatás. Markó Attila vallja hogy az RMDSZ 1993 előtti, magyarabbnál magyarabb nyilatkozatai, állásfoglalásai, követelései nem különböznek az EMNT nyilatkozataitól, a SZNT állásfoglalásaitól, 2003-ban. A cikkíró megjegyezte: egy nagy halom papír az egész... Markó úgy látja, hogy "a közeljövőben látni fogunk visszaadott egyházi ingatlanokat, állami magyar egyetemi karokat, magyar bírókat, ügyészeket és rendőröket, erős gazdasági potenciállal bíró magyar vállalkozókat és önkormányzatokat, az Európai Unió intézményben eredményesen dolgozó, felkészült magyar szakembereket. Majd önálló állami magyar egyetemet és persze autonómiát is..." /Markó Attila: A tárgyalóasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./Tíz év múltán Markó Attila máshogy adta elő a történteket. Valójában akkor Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a Neptunfürdőn lezajlott találkozáson az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4./
