Az MSZP által delegált kurátor vállalkozásától bérel ingatlant tavasztól az Illyés Közalapítvány (IKA). A költözésről a kurátorok jogszerűtlen módon, e-mailben szavaztak. Miközben a kormány több esetben csökkentette a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat, az IKA SZDSZ-es titkárának négymilliós szolgálati autót és háromszor akkora fizetést szavaztak meg, mint elődjének. A Magyar Nemzet információi szerint a határon túli magyarok támogatására létrehozott, költségvetési pénzből működtetett Illyés Közalapítvány februárban elköltözik a Parlament közeléből egy tizenharmadik kerületi irodaházba. Az adófizetők pénzéből működő közalapítvány márciustól havonta bruttóban több mint négyszázezer forintot fizet a kurátora által vezetett vállalkozásnak. A január 5-i rendkívüli kuratóriumi ülésen döntés született arról is, hogy a SZDSZ-es titkár, Laborczi Géza számára négymillió forint értékű autót vásárolnak és évi félmilliós költségtérítést is adnak a havi száznegyvenezer forintos juttatás mellé. Az IKA korábbi titkárának javadalmazása havi ötvenezer forint volt, és nem rendelkezett sem szolgálati autóval, sem másfajta költségtérítéssel – sőt, megbízásának második felében a havi javadalmazását sem vette fel. Az új titkár így az idén több mint tízszeresébe kerül a határon túli magyarokat támogató alapítványnak, mint elődje. A lap információi szerint tavaly év végén egy másik, szintén vadonatúj autót is vásároltak az IKA-nak: a közel hatmillió forintos Opel Vectrát az irodaigazgató használja. A lap úgy tudja, az IKA-ban történtek miatt a névadó Illyés Gyula lánya egy időre felfüggesztette kuratóriumi tagságát. Laborczi Géza kuratóriumi titkár a Magyar Nemzetnek elismerte az irodabérlet tényét, megjegyezve: takarékossági szempontokból és a jelenlegi bérlemény körüli bizonytalan helyzet miatt döntöttek a jó parkolási feltételeket biztosító, metróközeli új iroda mellett. (Magyar Nemzet jan. 16-i cikke alapján) /Saját kurátorát támogatja az IKA. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 20.
A Hepehupa a Szilágyság művelődési folyóirata új, összevont száma nagyobb teret szentelt a nagyságos fejedelemnek, a Rákóczi-év alkalmából. /Szabó Csaba: Kitekintő gyökerek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2004. január 20.
1943. január 12-én kezdődött el a doni offenzíva, mely kétszázezer magyar katona kálváriáját hozta magával. Erdélyben alig akad magyar család, amelynek ne lenne közvetlen kötődése a háborúhoz. Két évvel ezelőtt fiatal vásárhelyi történészek, Berekméri Róbert és László Márton kutatni kezdték a Don-kanyar marosszéki emlékeit és emlékezőit. Időközben megalakult a Doni Emlékbizottság. A múlt évben Marosvásárhelyen és Mezőpanitban, idén Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében gyűltek ismét össze emlékezni. A Doni Emlékbizottság a marosvásárhelyi katolikus temetőben kijelölte egy emlékmű helyét, ahol – ha sikerül – az idén vagy legkésőbb jövőre felállítják a szobrot. A magyar és német katonai szervek semmilyen konkrét hozzájárulási szándékot nem mutatnak az emlékhely létrehozásához. /Bakó Zoltán: Hadak útját újrajárva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 20.
Darvasi Zsolt nagyszalontai fiatalember lassan egy évtizede fafaragóként dolgozó "művész", gyermekkora óta megszállottja a képzőművészetnek. Darvasi Zsolt olajfestményeket fest, domborműveket farag, fára égetett képeket készít, de a barack- és a meggymag is megihleti. Ösztönös tehetség, Bagosi Imre Tibor fiatal képzőművész segítette, tanította. Gondolkodik első kiállítása megrendezésén. /Czégé Andrea Gizella: Gejzírként felbukkanó tehetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 20.
Öt hegymászó-síelő vesztette életét az utóbbi három évtized legnagyobb hólavinájában a román Kárpátokban. Az áldozatok között volt a csíkszeredai Blága István, a nagyváradi Buzási Zoltán és a székelyudvarhelyi Mike Csaba – mind tapasztalt, nemzetközi versenyeken is részt vevő hegymászók voltak. /(Daczó Dénes): Lavinaszerencsétlenség a Bucsecsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 20.
Az elmúlt nyáron Gyergyószentmiklós főtéri parkjának szemetesládáin megjelentek a székely rovásírásos feliratok, Forró Edit meghirdette a szövegek megfejtésének versenyét. Forró Edit diplomáciai tanulmányokat folytató egyetemi hallgató Budapesten. Elmondta, ha a megadott dátumig nem érkezik Gyergyóból teljes megfejtés, kiterjeszti nemzetközi szintű versenyre, hogy minél több ember érdeklődését felkeltse a rovásírás és Gyergyószentmiklós iránt. Forró Edit elhatározta, hogy jún. 4-én elindul gyalog Gyergyószentmiklósról Hágába, azon a napon indul, amikor a trianoni szerződést aláírták, erre emlékezve, (emlékeztetve), hogy a hit, remény, és szeretet jegyében erőt gyűjtsön megbocsátani a sok fájdalmat és sérelmet, ami igazságtalanul ért bennünket – mondta Forró Edit. /Gál Éva Emese: Különös kezdeményezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 20.
Molnár Zoltán fotóművész /sz. Brassó, 1929/ Marosvásárhelyen él és alkot. 1977 óta 40 országban állított ki, mintegy 500 kiállításon vett részt. Hetvennél több díjat nyert. Székelyudvarhelyi egyéni tárlata január 15-én nyílt meg. A művész munkásságát Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum és Képtár igazgatója mutatta be. /Fekete B. Zoltán: Fehér-fekete világ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./
2004. január 20.
Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./
2004. január 20.
A nagyváradi Ady Társaság 2003 végén újra kiadta Tabéry Géza (1890–1958) Emlékkönyv című, az Erdélyi Szépmíves Céh által 1930-ban megjelentetett érdekes, könyvritkaságnak számító forrásmunkáját. "Ez a kis könyv az erdélyi magyar irodalom kifejlődésének néhány mozzanatát akarja megörökíteni. Nem irodalomtörténet, még csak nem is tökéletes seregszemle" – írta saját munkájáról a nagyváradi író, újságíró, irodalomszervező. /Emlékkönyv. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 21.
Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2004. január 21.
Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő kéri szövetségbeli kollégáit, nevezetesen Kónya-Hamar Sándort, Vekov Károlyt, Kovács Zoltánt, Szilágyi Zsoltot és Tóró T. Tibort, hogy nyújtsák be helyette a parlamentben Székelyföld autonómiatervezetét. Birtalan 2001-ben bekövetkezett agyvérzésére hivatkozik, amelyből még nem épült fel teljesen. A képviselőt az SZNT január 17-i ülésén részt vevő küldöttek bízták meg az autonómiatervezet beterjesztésével. Birtalan kifejtette, hogy az SZNT kezdeményezése Székelyföld lakóinak érdekét szolgálja, az autonómiatervezet európai modell, nem az elkülönülésre, hanem a szubszidiaritás elvére, a kölcsönös tiszteletre és megértésre épül – áll a képviselő közleményében. Vekov Károly képviselő úgy nyilatkozott: eleget tesz Birtalan felkérésének, vállalja Székelyföld autonómiatervezetének benyújtását a román parlamentbe. /Sz. K.: Birtalan az autonómiatervezet benyújtására kéri társait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Markó Béla négy hazai és magyarországi lapban közölt írása szerint a szerbiai magyarok választási kudarcukat a Magyarországról importált politikai megosztottságnak köszönhetik. Simó Erzsébet, a Háromszék munkatársa vitatta, hogy egy esetleges választási kudarcért nem itthon kell a felelősöket keresni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke egységes gondolkodásra és cselekvésre szólította fel a magyar politikai pártokat és a kettészakadt magyar közéletet, közben, írta Simó Erzsébet, jó lenne, ha esélyt adnának a helyhatósági választásokra készülő, RMDSZ-en kívüli magyar szervezeteknek. /Simó Erzsébet: Nemzetstratégia és választások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
2004. január 21.
A romániai magyar kisebbség parlamenti képviseletének megfelelő szintű szavatolása önmagában nem oldja meg a kisebbségi problémákat, mivel a román politikai elit egész szemléletén kellene változtatni – írta a Ziua bukaresti lap január 20-i számában Adrian Severin volt külügyminiszter. Utalt arra: az RMDSZ ellenzi, hogy a jelenlegi arányos választási rendszerről áttérjenek az egyéni választókörzeti rendszerre, attól tartva, hogy a romániai magyar közösség a jövőben valódi súlyánál kisebb arányú parlamenti képviseletet tud csak elérni. Severin jogosnak tartja e félelmeket. A politikus ezért is tekinti veszélyesnek az RMDSZ kebelén belüli versengéseket. Severin szerint a román pártok kizárólag az "etnikai pártokra" hagyják a kisebbségek gondjainak kezelését, ezekkel a politikai alakulatokkal "alkudoznak" a kisebbségi jogokról. A román pártok ugyanis nem rendelkeznek meggyőző kisebbségi programokkal, mert a kisebbségieket "megtűrt idegenekként" kezelik – írta Severin. /A politikai elit egész szemléletén kellene változtatni. Adrian Severin a hazai kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Az elmúlt két év alatt négyszázezer magyarigazolványt bocsátottak ki, nyilatkozta Székely István, a státustörvény végrehajtásáért felelős Központi Tájékoztatási Iroda vezetője. A mintegy 423 ezer benyújtott kérelemnek körülbelül 96 százalékát bírálták el eddig pozitívan. A legtöbb kérelmet Csíkszereda környékéről regisztrálták. Csíkszeredából a lakosság 43,4 százaléka, Fehér megyében 40,3, Kézdivásárhelyről pedig a lakosság 40 százaléka folyamodott magyarigazolványért. Többen kérelmeztek Temes és Szeben megyéből is. Kolozs megyében 32 ezer személy kapott igazolványt, ez a megye magyar lakosságának a 26 százalékát teszi ki. Az országban további 21 területi iroda működik. /400 ezer magyarigazolványt bocsátottak ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Január 20-án tartott sajtótájékoztatót a Szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés vezetősége. Kovács Jácint elnök közölte, a MIK 2004–es tervei között olyan programok szerepelnek, amelyek nemcsak szórakoztatják, hanem nevelik is a fiatalokat és nemzettudatukat is ápolják. A szatmári MIK pályázik az áprilisban esedékes féléves MIÉRT–közgyűlés megszervezésére. Májusban a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen egy Partiumi Ifjúsági Konferenciát szervez a MIK. A Partiumi Magyar Napok megszervezésében idén is szerepet vállalnak. A szervezet ifjúsági lap beindítását tervezi. Kereskényi Gárbor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a MIK részt kíván venni a kampányban, az ifjúsági szervezet az RMDSZ partnereként fog fellépni. A MIK célja, hogy 14–15 ifjúsági jelölt kerüljön befutó helyre a Szatmár megyei tanács, valamint 8 település helyi tanácsosi listáin. A MIK–ellenes plakátok célja Kereskényi szerint a szervezet jó hírének megrontása rágalmazás útján. A MIK ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett a szatmárnémeti rendőrségen. /(anikó): A MIK tizennégy–tizenöt fiatalt akar önkormányzati tisztséghez juttatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./
2004. január 21.
A kétnyelvű táblákról szóló kormányhatározat megjelenése után nyolc hónappal szerelték fel Maroshévíz mindhárom bejáratánál a magyar helységnévtáblát. Alig telt el 48 óra, ismeretlen tettesek leszerelték. 2002 nyarán újból helyükre kerültek a táblák, ám tíz óra múlva tartórudakkal együtt tüntették el azokat. Tavaly tavasszal harmadszor is kitették a magyar nyelvű táblákat. A gyergyói kijáratnál a betűket lassan kezdték eltüntetni, majd szeptemberben feketére festették. Novemberben kicserélték a táblát, de alig telt el 8 óra, egy ott lakó fekete festékkel bemázolta. December 1-re a Borszék felé vezető úton levő táblát mázolta be egy közelben lakó, három nap múlva a másik tábla magyar feliratát is bordó festékkel festették le. A rendőrség vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai nem keresték a tetteseket. /Czirják Károly, Maroshévíz: Lefestették a táblákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2004. január 21.
Nem válhat a napi politika színterévé március 15-ének a megünneplése – véli a Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete, ezért javaslatot tett az ünnepségek közös szervezésére. „Az MPSZ társszervezőként kíván részt vállalni az ünnep programjának összeállításában, ennek érdekében együttműködne az RMDSZ-szel és a civil szervezetekkel” – jelentette be Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke egyetért azzal, hogy ne engedjék a napi politikát eluralkodni a magyar nemzeti ünnepen. A Krónika kérdésére elmondta, polgármesterként lényeges szerepet vállal a szervezésben, és nagyon fog figyelni arra, hogy se az egyik, se a másik tábor szónokai ne használják ki az ünnepet. /Farkas Réka: Közösen ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Január 20-án műemlékvédő konferenciát tartottak Gyergyószentmiklóson. A szakemberek, önkormányzati szervek és főtéri épülettulajdonosok találkozója annak az együttműködésnek a kezdete, amelynek célja, hogy 2007-re egykori fényében mutatkozzék az Orbán Balázs szerint „Erdély legszebb főterének” nevezett gyergyószentmiklósi városközpont. A rendezvény védnökeként Puskás Attila örmény katolikus plébános látta el a konferencia házigazdai feladatait. A konferencia indítványozója, Köllő Miklós műépítész, fotósorozattal hívta fel a figyelmet a jelenlegi főtéri épületek „esztétikai lepusztulására”. Anthony Gall ausztráliai műépítész a budapesti Herczeg Ágnes és Takáts Eduárd tájépítészekkel egyetemben szintén a három éve indult főtér-visszaállítási mozgalom tagjai. A konferencia két hónap múlva újabb előadás-sorozattal folytatódik. /Gergely Edit: Felújítanák a város főterét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
A szórványnak számító Hunyad megyében volt 1992 és 2002 között Erdély 16 megyéje közül arányosan a magyarság lélekszámában a legnagyobb visszaesés. 2003 viszont javuló tendenciát mutat: Hunyad megyében a magyarság apadási folyamata lassult. A 2003-as tényadatok, zárójelben a 2002-es adatok: A dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 12 (6) esküvőt, 7 (16) keresztelőt és 33 (44) temetést, a dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 8 (9) esküvőt, 23 (17) keresztelőt, valamint 23 (32) temetést, a dévai református gyülekezetben 18 (22) temetést, 7 (5) esküvőt és , 4 (0) keresztelőt regisztráltak. A megyeszékhelyen még így is csökken a magyarság száma. Vajdahunyadon a római katolikusoknál 13 (12) esküvőt, 35 (37) keresztelőt és 41 (47) temetést, a vajdahunyadi református egyházközösségben 5 (11) esküvőt (ebből csak egy színmagyar), és 8 (11) keresztelő mellett 16 (30) temetést jegyeztek be. Vajdahunyadon tehát tovább csökken a magyarság lélekszáma. A Zsil völgye fővárosában, Petrozsényban a római katolikus egyházközösségben 16 (19) esküvőt, 25 (34) keresztelőt és 53 (68) temetést, a petrozsényi reformátusoknál 5 (4) esküvő és 10 (5) keresztelő mellett 21 (34) temetést, a petrozsényi unitárius egyházközösségben 1 (1) esküvőt és 9 (8) temetést tartanak nyilván. A vulkáni római katolikus közösségben 9 (8) esküvő, 25 (31) keresztelő és 21 (16) temetés volt, a vulkáni reformátusoknál pedig 4 (5) esküvő, 6 (3) keresztelő és 20 (15) temetés. A lupényi római katolikus egyházközösségben 8 (8) esküvő, 12 (17) keresztelő és 71! (23) temetés történt tavaly, a lupényi református gyülekezetben pedig 6 (4) esküvő, 10 (8) keresztelő (közülük 3 Urikányban), és 26 (16) temetés, továbbá a lupényi unitáriusoknál 2 (3) keresztelő és 4 (3) temetés volt. A megye többi magyarlakta településén a helyzet a következő. A pusztakaláni római katolikus egyházközösségben 4 (4) esküvő és 8 (3) keresztelő mellett 17 (20) temetés volt. A bácsi-pusztakaláni református gyülekezetben 2 (2) esküvőt, 2 (1) keresztelőt, és 8 (2) temetést regisztráltak, majdnem fele-fele arányban Bácsi község és Pusztakalán városa között. A piskitelepi református egyházközségben 3 (2) keresztelőt (ebből egy Harón), 7 (11) temetést (ebből 3 Harón) tartanak nyilván. Esküvőből is volt 2 (az egyik szintén Harón), holott az előző évben nem volt. A csernakeresztúri és piskitelepi római katolikus egyházközösségekben összesen 8 (3) esküvőt (ebből 1 Piskitelepen) és 9 (2) keresztelőt regisztráltak. A temetések száma 21 (22) volt, ebből 7 Piskitelepen. A szászvárosi reformátusoknál az előző évhez hasonlóan tavaly sem volt esküvő. Volt viszont 2 (2) keresztelő és 2 (6) temetés. A szászvárosi római katolikus egyházközösségben 3 (0) esküvő, és 12 (8) keresztelő mellett 3 (2) temetés is volt. A megyei adatokat összegezve: 2003-ban tovább csökkent a magyarság. A temetések száma még mindig nagyobb, mint a keresztelőké, azonban a 2002-es arány, amikor egy keresztelőre nagyjából három temetés jutott, mégis javult. Hunyad megyében nehezek az életkörülmények, magas a munkanélküliség, nagy a szegénység, az elvándorlás is számottevő. /Chirmiciu András: Megyei magyarság-összkép. Mérséklődik a fogyás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./
2004. január 21.
A Mezőség egyik meghatározó közművelődési-oktatási gócpontjának számító szamosújvári Téka Alapítvány idén is tartalmas tevékenységgel irányítja magára a kistérség érdeklődését. Póka Enikő, az alapítvány alelnöke és gazdasági felelőse részletezte terveiket: májusban lesz az ifjúsági találkozó, augusztusban honismereti nyári tábort szerveznek, ezt követi októberben a gyermekfesztivál, novemberben az idén nyolcadik alkalommal rendezendő mezőségi néptánctalálkozó, decemberben pedig a betlehemesek találkozója. Lesznek kisebb arányú események is. Februárban farsangi bál lesz, majd meghirdetik az első nyelvi, helyesírási és irodalmi vetélkedőt. /Rostás-Péter Emese: Talpraesett szervezők a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2004. január 21.
1950-től van könyvtára Szászrégennek, tájékoztatott Demeter Judit könyvtárosnő. A 130 ezer kötetes állományból körülbelül 25 ezer magyar nyelvű kiadvány. A városba csak a legrosszabb minőségű importkönyvek érkeznek, nem jött könyv sem a Mentortól, sem az Impresstől. Magyar nyelvű enciklopédiákra lenne szükségük. Négy-ötezer olvasójuk van évente. A magyar nyelvű olvasók is elkezdtek már románul olvasni, ez a tendencia pedig egyre általánosabbá válik. /n. b.: Kevés a jó könyv Régenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2004. január 21.
A műút és a vasút elkerülte, elöregedett, eldugott, gazdag múlttal rendelkező falu Székelypetőfalva. Itt tártak fel közel 250 sírt a XII–XIII. századi köznépi temetőben a sepsiszentgyörgyi régészek néhai Székely Zoltán vezetésével. Az eltemetettek viselete Árpád-kori volt. Az ásatások a magyar határőrség XII. századi keletre való telepítését igazolták. A lakosság zöme hatvan éven felüli, s közel fele magyar anyanyelvű cigány. Székelypetőfalva történelmét még nem írták meg. 168 római katolikus él a faluban, tájékoztatott Vitos Lajos imecsfalvi plébános, ebből 86 magyar, 82 cigány. Székelypetőfalva magyar római katolikus falu.. Bakk Adél Erzsébet tanítónő elmondta, hogy 14 tanulóval működnek, közülük kettő magyar és tizenkettő cigány. Petőfalva központjában két éve, Ádám Attila polgármester közbenjárásával, az egykori országzászló-talapzatot hősi emlékművé alakították. Azon helyezték el az első és a második világháború helyi hőseinek névsorát. A talapzat homlokára nemzeti színű keretbe újrafestették, restaurálták a történelmi Magyarország térképét Így volt és így lesz! felirattal. Ismeretlenek leverték a restaurált feliratos térképet. /Kisgyörgy Zoltán: Múló idők sodrában Székelypetőfalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
2004. január 21.
Kőműves Márton 70 éves gazdálkodó és László Gyula a két községi tanácsos. Ketten képviselik Magyarléta falu érdekeit Tordaszentlászlón. Magyarléta szántóterületének mintegy 55%-át vetik be, a többi parlagon marad. Ennél is nagyobb az állattenyésztés problémája. Az utóbbi években eltűntek Létáról a juhok és a kecskék. Magyarlétán 480 lakos él. Kevés a munkalehetőség a faluban. Máté István helyi református lelkész nyilvántartásában 421 református szerepel. A magyar iskolások nagy része Kisbányán tanul románul, ahelyett hogy a tordaszentlászlói iskolába járnának, ahol anyanyelvükön folytathatnák tanulmányukat. /Barazsuly Emil: Gyenge gazdálkodói esélyek Magyarlétán. Román osztályban tanulnak a magyar gyerekek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 21.
Gyergyócsomafalván két magyartanárnő, Szőcs Margit és Vargyas Rozália megszervezte a II. Balladamondó versenyt, amelyre december 19-én került sor. A versenyen 17 fiatal vett részt. /Kosután Magdolna, Gyergyócsomafalva: Virágok vetélkedése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2004. január 21.
Rövid időn belül a második kötetével jelentkezett Veress Károly, a BBTE Történelem és Filozófia Karának docense. Esszégyűjteménye a hermeneutika alkalmazásának elméleti vetületeit tárgyalta, legújabb kötete pedig ennek gyakorlati részével foglalkozik. Az Egy létparadoxon színe és visszája (Hermeneutikai kísérlet a nem lehet probléma megnyitására) című, a Pro Philisophia Kiadó égisze alatt megjelent kötetet január 19-én délután mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A Pro Philosophia az egyetlen szakkiadó, amely ráadásul sorozatba is rendezi a filozófiai munkákat. Jelenleg három ilyen sorozatuk van: a magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásainak mindezidáig kilenc kötete jelent meg, készülnek az egyetemi jegyzetek, és folytatódik a Műhely-sorozat, amelynek Veress Károly új kötete, a kilencedik darabja. /S. B. Á.: Gyakorlati hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 22.
Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 22.
A Szekuritáté leleplezéséről szóló törvény alkalmazását kiterjesztették más, 1948 és 1989 között működő intézményekre is, így az egykori Milíciára és az igazságszolgáltatási szervekre, jelentette be Razvan Ionescu, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke. Ionescu hangsúlyozta: "Nem a Szekuritáté egésze, hanem csak bizonyos részei működtek politikai rendőrségként", ugyanez a helyzet a Milícia és az igazságszolgáltatás esetében /Leleplezés vár a Milíciára is? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 22.
Ioan Mihai Pacepa, a kommunista külföldi hírszerzés egykori vezetője visszakéri vagyonát. Az igényt az Egyesült Államokban álcázott személyazonosságú tábornok romániai ügyvédje jelentette be. A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben rehabilitálta Ioan Mihai Pacepát, a Szekuritáté külföldi hírszerzésért felelős részlegének vezetője máig sem tudta visszaszerezni egyetlen vagyontárgyát sem. Pacepa szerint a mostani hírszerző szolgálatok alkalmazottainak mintegy fele a Szekuritáté egykori tisztjei közül kerül ki, akik ráadásul CIA-ellenes hangulatot tartanak fenn. Ioan Mihai Pacepa a Szekuritáté külföldi hírszerzését – az úgynevezett DIE-t (Departamentul de Informatii Externe) – vezette 1978 júliusának végéig, amikor az Egyesült Államok bonni nagykövetségén politikai menedékjogot kért. /Szőcs Levente: Pacepa tábornok visszakéri vagyonát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 22.
Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
