Január 31-én tartotta meg a Maros megyei MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete a magyar történelmet felelevenítő videóvetítés-sorozat második estjét, a Sacra Corona című filmet vetítették, az előző hónapban pedig a magyarok őshazáját kereső Julianus barát című filmet. – E kezdeményezéssel megpróbáljuk a magyar történelmet és kultúrát közelebb hozni a marosvásárhelyi érdeklődőkhöz. – mondta a főszervező, rádiószerkesztő Farczádi Attila. A filmvetítést megelőzően Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár tartott rövid előadást a filmben ábrázolt korról. /-vagy-: A szent korona legendája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2004. február 3.
Csortán Ferenc, a román Művelődési és Kultuszminisztérium tanácsosa tartott előadást a Romániában élő kisebbségekről Marosvásárhelyen. Romániában húsz kisebbségi csoport van. A nem hivatalos adatok szerint Románia lakosságának húsz százalékát kitevő cigányság (hivatalosan félmillióan vannak) elenyésző része beszéli valamelyik roma dialektust. A harmadik legnépesebb kisebbséget ma már nem a szászok, hanem az ukránok teszik ki. Magukat ruszinoknak, rusznak nevezik, több mint 50 bánsági faluban van ukrán lakosság, ebből tizenegyben többséginek számítanak. Kb. hatvanezres a lélekszámuk, öt szervezetük van. A lipovánok a Duna-deltában élnek, lélekszámuk 40-50 ezer fő. Oroszok, archaikus orosz nyelvet beszélnek. A bolgárok Iasi megyében élnek, pár ezren vannak, érdekesség, hogy latin betűt használnak, és római katolikusok. A lengyelek tízezernél kevesebben vannak. A romániai tatárok harminc-negyvenezren, a törökök tízezren vannak, Dobrudzsában, Bukarestben telepedtek le. A csehek a bánsági hegyvidéken élnek, kevesen vannak (6-7000 fő), míg a szlovákok húszezres közössége magas életszínvonalú paraszt-polgárság. A szerbek és horvátok Temesvár mellett telepedtek le, számuk csekély. Az anyanyelvét nem használó, már igen csekély számban megmaradt kisebbségek: a zsidók, az olaszok, a görögök, az örmények, az albánok, a rutének, a macedónok. /Nagy Botond: Rutének, lipovánok, tatárok a kápolnában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2004. február 3.
Január 31-én hetedszer szervezték meg Marosvásárhelyen a Hegyi Lajos Matematika Emlékversenyt, amelyen az erdélyi magyar középiskolások vettek részt. Ugyanaznap osztották ki az elmúlt tanév két legjobb matematikusának odaítélt díjat is, amelyet a washingtoni székhelyű Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezet ajánlott fel. /(mezey): Díjazták a legjobb matematikus középiskolásokat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2004. február 3.
Az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Harag György Társulata nemrégiben részt vett a budapesti Thália Színházban megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon Túli Színházi Estek fesztiválon. A szatmárnémeti színészek a Portugál című Egressy–darabbal és a Tartuffe című Molière–darabbal léptek fel a budapesti közönség előtt. A színházi fesztivál alkalmából négy jubiláló határon túli színház kapott elismerést: a beregszászi, az újvidéki, a temesvári és a megalapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmárnémeti magyar színtársulat. Az elismerés egy képzőművészeti alkotásból és egy oklevélből áll, amelyet Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint dr. Schiffer János, Budapest főpolgármester–helyettese látott el kézjegyével. /C. L.: Budapesten: Államtitkári elismerés a Harag György Társulatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./
2004. február 3.
Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója emlékezett: 1946-ban, a Székely Színház megalakulásakor az alapító igazgató, Tompa Miklós felvállalta, hogy az egész Erdély színháza lesznek. Azóta is hűségesek ehhez. Tavaly a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet pályázott meg színházi előadásra pénzt. Kötelességüknek érzik, hogy a szórványba is ellátogassanak. A marosvásárhelyi színháznak 23 főállású színésze van, mellettük 13 aktív nyugdíjas kollégájuk, akiket bármikor színpadra lehet állítani. A színházban két társulat működik: a Tompa Mihály és a Liviu Rebreanu. Nagy előnye a színháznak, hogy a vásárhelyi színművészeti egyetemről a fiatal és tehetséges lányokat, fiatalembereket magunkhoz tudják csalogatni. Sok színész elmegy Magyarországra. Tavalyelőtt meghirdették, hogy közönségbarát produkciókat hoznak létre. És megszületett egy Marivaux-előadás, a Két nő közt. A 2003–2004-es évad első bemutatója az Édes Anna, óriási sikerrel ment. Bemutatták Arthur Miller Pillantás a hídról c. darabját, a kisteremben pedig megy Füst Milán: A boldogtalanok. A nagyszínpadon Robert Toma francia drámaíró Nyolc nő című darabját készítik elő. Folytatódik a sor a Györgyike, drága gyermek című Szomory-darabbal. /Gáspár-Barra Réka: Egy eurós kultúra. Beszélgetés Kárp Györggyel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2004. február 3.
Sikeres Ady-emlékest volt jan. 29-én Lugoson, a Szombati Szabó István Irodalmi Körben. Fazakas Csaba református esperes és Gergely Kálmán nyugalmazott tanár beszélt a költőtől. /Fülöp Lídia: Szívünket melegítették az elhangzott versek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2004. február 3.
Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2004. február 3.
A temesvári szerző második jelentős regénye látott napvilágot. F. Nagy Klára Ragyogó árny /Heraklida, Budapest, 2003 című regényének semmi köze sincs a modern irodalom szöveggel játszó, formális bukfenceihez. Hősei bár saját individualitásuk legszélsőségesebb megélői, mégis nagy empátiával és szeretettel vannak egymás iránt. A szerző egy magyar nő s egy román férfi olyan szerelmét írta meg. Ebben a világban ugyanis a vallási értékrend után a nemzeti értékrend is alárendelt szerepet játszik. /Mandics György: Ragyogó árny. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2004. február 4.
Arie Oostlander holland euro-parlamenti képviselő február 3-án hivatalosan is benyújtotta Románia EU-csatlakozásának felfüggesztésére vonatkozó indítványát Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi szakbizottságában. A képviselő kezdeményezését azzal indokolta: Románia nem tekinthető jogállamnak, a korrupció jelensége pedig egyre nagyobb méreteket ölt az országban. Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete az Evenimentul Zilei február 3-i számában kijelentette: nem eléggé hatékony az a harc, amit a kormány a korrupció ellen vív. Az SZDP vezetői eközben kemény lobbiba kezdtek az Európa Parlament képviselői körében azért, hogy Oostlander javaslatát, amely már a testület külügyi bizottságának napirendjén van, leszavazzák. A kormánypárt politikusai megrohamozták Brüsszelt, hogy személyesen érvelhessenek a Romániát ért bírálatok hamis volta mellett. /Sz. K.: SZDP-lobbizóktól hangos Európa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A román Közigazgatási és Belügyminisztérium megállapodást kötött febr. 3-án az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (PNUD) és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésért Ügynökségével (USAID) az emberkereskedelem elleni küzdelemről. A megállapodás értelmében a belügyminisztérium keretén belül különleges egységet hoznak létre, amely az emberkereskedelem ellen folytatott küzdelem hasznos útmutatásait dolgozza ki. /Román–amerikai megállapodás az emberkereskedelem elleni harcról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Febr. 3-án Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, akivel Románia EU-csatlakozásáról, a választási rendszerről és a helyhatósági választásokon megvalósítható lehetséges együttműködésről tárgyalt. A megbeszélés végeztével Stolojan sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Markó Bélával Románia EU-csatlakozását előkészítő tárgyalások közös támogatásáról tárgyaltak. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ küldöttsége február 5-én utazik Brüsszelbe, az Európai Néppárt kongresszusára, és ez alkalommal a szövetség képviselői a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett foglalnak majd állást. /Stolojan és Markó a választásokról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A sajtóban vitát váltott ki, hogy vállalkozhatnak-e politikai szerepre a lelkészek vagy sem. A romániai egyházak álláspontja nem egyértelmű ebben a kérdésben. Az ortodox egyház noha elhatározta, hogy a papok nem politizálhatnak, később visszatáncolt, és közölte: a megfogalmazott elvárás csak egy javaslat. A görög katolikusoknál és az unitáriusoknál az egyház vezető testületei bírálják el, ki lehet világi tisztségviselő. Az erdélyi református egyházkerületek eltérően ítélik meg a lelkészek politikai szerepvállalásának a kérdését. Az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület igazgatótanácsa tavaly áprilisi rendeletében megtiltotta a politikai tisztségvállalást lelkészeinek. A Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben nem létezik hasonló tiltó rendelkezés. /Borbély Tamás: Hány urat szolgálhat a lelkész? Ellentmondások a papok politikai szerepvállalásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Fodor Sándor megállapította, hogy helyeken, városokban, falvakban is, a helyi RMDSZ-szervezetek olyan személyeket is jelöltek a helyhatósági választásokon, akiket a közösség nem kedvelt. Így történt ez Csíkszeredában is, ahol (két választással előbb) az RMDSZ helyi szervezete megvonta bizalmát a város polgármesterétől, dr. Csedő Csabától, akit ennek ellenére még legalább kétszer visszaválasztott a város lakossága, immár független jelöltként. Fodor szerint ezt a kérdést a polgári szervezetekkel együttműködve kell megoldaniuk az RMDSZ-szervezeteknek, a közösség javára. A helyhatósági választásokon tehát – kiváltképpen Székelyföldön – ne csak az RMDSZ jelöltje induljon, hanem más szervezeteké is. /Fodor Sándor: Játék a tűzzel?! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Jakab-Benke Nándor a Szabadság Campus mellékletben az autonómiát igénylőket Don Quijote-hez hasonlította: „a porladó kicsiny székely sereg meg éppen egy korhadt karót (az egyesüléskori gyulafehérvári ígéretcsomagot, ha szabad így fogalmazni) akar felmutatni…” „Adott két hatalmas kivándorlási, elöregedési és elrománosodási rátával rendelkező megye, ahol a magyarság még többségben van…” A cikkíró tudja a megoldást: nem autonómiával kell kezdeni, „hanem alapvető tolerancia-tanfolyamokkal mindkét félnek.” /Jakab-Benke Nándor: Don Quijote esete az autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
„Radikálisaink első célkitűzésük az volt, hogy felhívják magukra a figyelmet, népszerűségre tegyenek szert, híveket toborozzanak. Ennek érdekében demagóg, populista, indulatkeltő retorikához, jelszavakhoz folyamodtak” – írta Fey László. 1991-ben egy magát Székelyföldi Politikai Egyeztető Csoportnak nevező társaság, Katona Ádám vezetésével Agyagfalván ki akarta kiáltani a Székelyföld területi autonómiáját és e kérdésben népszavazást követelt. Fey szerint ennek eredménye volt a HAR–KOV-botrány, az országos méretű magyarellenes uszítás, majd a két székely megye magyar prefektusainak a leváltása. Tőkés László püspök kérte, az Egyesült Államok addig ne részesítse Romániát a legnagyobb kedvezménybe, amíg a román kormány nem teljesíti a magyar kisebbség követeléseit. Tőkés László ezzel kiváltotta a románság ellenszenvét. A radikálisok nem igyekeztek szövetségeseket szerezni a román értelmiségi és politikai elit tagjai közül, mindig külső segítségre számítottak, de ez többnyire elmaradt. Fey Tőkés László 1992-es éhségsztrájkját propagandafogásnak minősítette. Fey az 1992-es Kolozsvári Kiáltványt /amikor a képviselők esküt tettek az autonómiakövetelésre/, színpadias eskütételnek nevezte. /Fey László: Elérték céljaikat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Az autonómia fogalmáról, annak lehetséges megvalósítási módozatairól alakult ki élénk vita február 3-án Agyagfalván, a Krónika-karaván újabb állomásán. Farkas Márton agyagfalvi polgármester, Verestói Károly helyi RMDSZ-elnök és László Emma, a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőjének jelenlétében foglalta össze a 11 faluból álló község gondjait. A polgármester kitért azokra a közigazgatási nehézségekre, amelyeket a települések szétszórtsága okoz. A jelenlevők az autonómia egyik formájaként jelölték meg, hogy Kis- és Nagygalambfalva a tavalyi népszavazásnak köszönhetően várhatóan önállósodni fog. A két udvarhelyszéki település az 1968-as megyésítést megelőzően rendelkezett ezzel a státussal. te Székelykeresztúrra indult a csapat. A karaván másik csoportja Gernyeszegre látogatott, ahol Incze Jenő polgármester a lap független vonalát méltányolta. A helyi iskola épületében Lukács László vezérigazgató, Gazda Árpád vezető szerkesztő és Szucher Ervin marosvásárhelyi tudósító bemutatta a Krónikát. Balogh József körzeti RMDSZ-elnök a polgári mozgalmak tevékenységét értékelve a magyarság szétverésének veszélyére hívta fel a figyelmet. /Autonóm régiók és független sajtó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézmények összefogásának eredményeképpen létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Egyben a szervezet tanácsa is megalakult, amelynek megbízott elnökévé Horváth István szociológust választották. Az intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik kollégiumok és tanárlakások építése, valamint egy kolozsvári magyar könyvtár létrehozása. Az intézet alapítói a biológusokból álló Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma. Az intézet tervezi a magyar tagozatok házi konferenciáinak szervezését és a konferenciák anyagainak publikálását is. Először a karok és tanszékek mellett létező magyar szakkönyvállományt térképezik fel azzal a céllal, hogy Kolozsváron létrehozzanak egy nagy erdélyi magyar könyvtárat. Addig is a romániai magyar oktatók számára könnyebben hozzáférhetővé tennék a magyarországi elektronikus könyvtárakat, amelyek elérése jelenleg költséges. A háttérintézmények összefogását az tette szükségessé, hogy külön szervezetként csak korlátozott pályázati lehetőséggel rendelkeznek. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. /B. T.: Összefogtak a kolozsvári egyetemi háttérintézmények. Erdélyi magyar könyvtárat is létesítenének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Január 23–24-én Sepsiszentgyörgyön anyanyelvi értekezletet tartott az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Nyelvpolitika és anyanyelvhasználat címmel. A magyar nyelv használati jogáról nyilatkozott a lapnak Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke és Varga Attila jogász, parlamenti képviselő. Péntek János rámutatott, hogy 1990 után valamit javult a nyelv státusa és bővült a nyelvhasználat hivatali köre. Azonban Romániában még regionálisan sem vált hivatalos nyelvvé a magyar, mert nem változott meg a román politikai gondolkodásmód sem. Az eddig elért változások nem a belső demokratizálódás eredményei, hanem a külső elvárásoké. Péntek professzor szerint érvényesíteni, használni kell minél szélesebb körben a nyelvet. Varga Attila kiemelte, hogy a törvényes kereteket sem használják ki. Az értelmiség feladata lenne, hogy bevigye a közéletbe a magyar nyelvet. „Például a közigazgatásban a polgármesterek a képviselőkkel, az oktatásban a tanárok, az egészségügyben az orvosok, asszisztensek, az igazságszolgáltatásban a jogászok, a vállalkozói szférában, a műszaki életben a mérnökök járhatnának elöl jó példával.” /Komoróczy György: Használni kell a magyar nyelvet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2004. február 4.
Jan. 30-án Gyergyószentmiklóson Borzási Mária, a Művelődési Központ igazgatónője a központ működéséről tájékoztatta az újságírókat és átadta a 10. évfordulójához érkező Művelődési Kalauz 2004-es első számát. A lapszám tartalmazza a havi programot és egy új könyvismertető rovatot, a Művelődési Központ könyvtára ugyanis 18 ezer kötettel rendelkezik. Az elemistáknak minden hétköznapon 14-15 óra közt olvasókört tartanak. /Pezsgő művelődésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Erdélyi díjazottja is van február 3-án zárult 35. Magyar Filmszemlének. Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező Ördögtérgye című alkotása a zsűri döntése szerint a kísérleti és kisjátékfilmes kategóriában, a kisjátékfilm csoportban bizonyult a legjobbnak. – Az Ördögtérgye a Kilóg a lóláb című, készülő nagyjátékfilmem előzetes verziója, egyféle kisjátékfilm-változata – fejtette ki a fiatal filmrendező. /P. A. Zs.: Lakatost is díjazták. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A történelmi Máramarosban a Hollósy Simon Művelődési Egyletnek meghatározó szerepe volt a vidék magyar művelődési életében. A Hollósy Simon Művelődési Egylet az elmúlt napokban baráti találkozóra hívta Máramarosszigetre, a Magyar Házba a többi civilszervezet vezetőit. Zahoránszky Ibolya a HSME elnöke beszámolójából kiderült, a nagy távolság (például Borsabánya és Sziget közt jó 70 km az út), a magas hegyek sem állhatják útját az összetartozás kinyilvánításának. A kórustalálkozók egyik célja éppen az, hogy minden helységben, ahol magyarok élnek, legalább egy kisebb dalkör, éneklő csoport jöjjön létre és működjék. Legutóbb Felsővisó, Borsabánya és Kövesláz kapcsolódott ebbe a mozgalomba. A megbeszélésen Bodnáruk Magdolna, a rónaszéki Apafi Mihály Kulturális Egyesület elnöke tánccsoportjuk sikeréről is beszámolt. Az aknasugatagi Ecker Ferenc az egykori sóbányászok Anna-báljának felélesztéséről beszélt. Horzsa Zsófia, a felsővisói Reményik Sándor Kulturális Egyesület vezetője a Nagy Heródes betlehemes játék felújításának ismertetése mellett külön szólt a magyar oktatás beindításáról. Arról, hogy 44 év után ismét iskolában tanítják a magyar nyelvet a kisvárosban, Kolozsvári Éva tanárnő két csoportban 23 fiatalt oktat a hivatalos tanrend keretében. Az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával a felsővisói RSKE számára két éve megvásárolt egy házat, mely az ottani magyarság újraéledésének gerjesztője lett, ahol immár népfőiskola is működik. A megjelentek elpanaszolták, hogy kellő oda nem figyelés miatt, Nagybocskón megszűnt a korábban kínkeservesen beindított magyar oktatás.(Nem gondoskodtak időben a Szigetre helyezett tanító utódjáról.) A felsővisói római katolikus templomban felújítás közben lefestették és latinnal helyettesítették az eredeti magyar feliratot. Egy olyan templomban, amely 90 éve a magyar kormány támogatásával épült, s ahol ma is jelentős számú magyar hívő imádkozik. Az ügyben nemrég Schönberger Jenő megyés püspökhöz fordultak. /Sike Lajos: Önmagára találó szórványmagyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Több olvasó megkérdezte, hogy az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar színtársulata miért csak öt–hat premierrel rukkol elő évadonként, míg jó néhány éve az sem volt ritka, hogy tíz bemutatót is tartottak. Lőrincz Ágnes, az Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője válaszában rámutatott arra, hogy öt–hat premiernél többre nincs lehetőség. /C. L.: Öt–hat színházi premiernél többre nincs lehetőség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./
2004. február 4.
Antal Attila négy éve vezetője a besztercei EMKE-nek, civilben történelem szakos tanár az Andrei Muresanu Gimnáziumban. Az EMKE helyi fiókja 1994 óta évente egy megyei, illetve országos szintű szavalóversenyt szervez A nyelv csak élve tündököl címmel. Ide Erdély számos megyéjéből érkeznek gyermekek és pedagógusok. Számos író-olvasó találkozót, kiállítást, jeles napok megszervezését vállalta az EMKE. Minden évben szerveznek egy-egy érdekesebb eseményt. Idén a besztercei székely közösség múltját és jelenét mutatják be egy rendezvény keretében. Számos történelmi vetélkedőt is szerveztek, ezek témája a megye magyar településeinek történelme volt. /Bencze Anna: Ritmust lopnak a lélekbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Megjelent Kós Károly: Mátyás király születési háza /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című kiadvány. /A Kós Károly: Mátyás király születési háza
2004. február 5.
Romániai küldöttség utazott Brüsszelbe, február 3-án, hogy lobbizzon Románia uniós integrációjának érdekében. Frunda György RMDSZ-szenátor mellett, Calin Popescu Tariceanu, az NLP alelnöke és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke látogatott Brüsszelbe, annak kapcsán, hogy Arie Ooslander módosító javaslatot terjesztett az Európai Unió parlamentje elé, kérve Románia csatlakozásának felfüggesztését, a jogállamiság hiányaira és az országban uralkodó korrupcióra hivatkozva. Frunda György szenátor és Arie Ooslander találkozóján az európai uniós képviselő elmagyarázta, nem Románia csatlakozásának, hanem a jelenlegi felzárkózási folyamatnak a felfüggesztését kéri. Frunda György szenátor szerint amióta Romániát felvették az Európa Tanácsba, sokkal inkább teljesítette a tanács által támasztott feltételeket, például rendezte a tulajdonjogokat, eltörölte a halálbüntetést és a homoszexualitás büntetését, továbbá részben teljesítette a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználathoz való jogot, és lépéseket tett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában is. /Lobbi az EU-csatlakozás felfüggesztése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A parlamentnek meg kellene vitatnia az SZNT autonómia–tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók "abszurd ötleteikre" – jelentette ki Valeriu Dorneanu, a képviselőház elnöke. "A kezdeményezőknek – akik mégiscsak román állampolgárok, másképp nem hívhatom őket – tudniuk kell a képviselők véleményét" – magyarázta Dorneanu, aki hozzáfűzte: eddig még senki nem juttatta el a dokumentumot a képviselőházba. /(egy): Dorneanu: Tárgyalnunk kell az autonómia–tervezetet a parlamentben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 5.
Nem kap meghívót a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülésére a jan. 31-én Székelyudvarhelyen megalakult Magyar Polgári Szövetség – tájékoztatta a Népszabadságot Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos, illetve tartományi parlamenti választáson legitimációt szerzett magyar pártok és szervezetek vehetnek részt a tanácskozáson. –Bálint-Pataki József szerint a február második felére tervezett MÁÉRT-ülés időpontját még nem jelölték ki, és a napirend sem végleges. (A Népszabadság nyomán) /MÁÉRT állampolgárság nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2004. február 5.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ állatszakit jelöl Marosvásárhely polgármesteri székébe, hisz közismert, hogy önök a magyar szavazópolgárokat eddig is csak urnákhoz terelendő birkáknak tekintették – így kezdi Kelemen Atillához címzett nyílt levelét Kiss Kálmán, a Magyarok Szabad Szövetségének országos elnöke. A zsebpártnak számító csoportosulás vezetője az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kelemen Atilla állatorvosi szakképesítésére célzott. Ezelőtt három és fél évvel a szabaddemokraták Marosvásárhelyen saját polgármesterjelöltet indítottak, aki alig szerzett néhány száz voksot, de így megfosztotta Fodor Imrét attól, hogy polgármester lehessen. Kiss Kálmán tagadta, hogy a munkahelyét a polgármestertől kapta volna ajándékba. „Meghirdetett versenyvizsgán vettem részt, melyet háromtagú bizottság bírált el. Közülük ketten magyarok voltak, ráadásul RMDSZ-tagok” – mondta. Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: Tornatanár vs. Állatorvos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
