Tibori Szabó Zoltánnal szállt vitába Orbán Zoltán /Budapest/, kifejtve, hogy az újságíró legutóbbi cikkében /Dudások és a csárda esete, Szabadság, febr. 3./ és más írásaiban is gyakran megfogalmazódott indirekt módon: aki nincs velünk, az ellenünk, mármint az RMDSZ ellen, és aki az RMDSZ ellen van, az csak rosszat akarhat az erdélyi magyarságnak, mint például "a FIDESZ mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség". Orbán Zoltán hozzátette, semmi baja az RMDSZ-szel. Tibori és a hozzá hasonlók felelőssége az, hogy nem alternatívaként, hanem ellenségként tekintenek minden új szerveződésre. /Orbán Zoltán, (Budapest): Heti válasz Tibori Szabó Zoltán cikkére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Budapesten Markó Béla esszéjét tartalomelemezgetik. Erdélyben dúlnak a harcok, indul a kampány. Nistor Laura hozzászólásában kifejtette, csodálkozik, hogy amikor egy hajszálon egyensúlyoz a magyarság képviseletének a törvényhozásba való bejutása, igen kockázatos a megosztást eszközölni. Hasonlóképpen csodálkozik a radikális fellépést sürgetőkön is, akik erőszakosabb módszerekkel akarják kicsikarni például az autonómia ügyét. A radikálisok elzárkóznak a többségtől is. /Nistor Laura: Anómia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Autonómia-tervezetek – 1990–2004 között: 1991. április: Szőcs Géza: Nemzetiségi törvénytervezet-csomag 1993. március: Csapó József: Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről 1993. november: RMDSZ–SZKT-dokumentum: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről 1994. március: Szilágyi N. Sándor: Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről 1994. szeptember: Csapó József: Belső önrendelkezést kiteljesítő autonómiák. (A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; a Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és a Sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma.) 1995. április: Az RMDSZ ÜE Politikai Főosztálya (Bodó Barna–Szász Alpár Zoltán–Bakk Miklós): A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma 1995. április: Bakk Miklós: Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról 1995. május–június: Csapó József: Székelyföld autonómia-statútuma 2003. október: Székely Nemzeti Tanács: Székelyföld autonómia-statútuma (közvitára bocsátott tervezet Csapó József tervezete nyomán) 2003. november: Szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós): Autonómia-csomagterv (Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma) /Autonómia-tervezetek – 1990–2004. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. február 5.
Tőkés András Makkai Jánoshoz, a Népújság főszerkesztőjéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy a Népújság előszeretettel nyilvánít újságírói véleményt nem közölt dokumentumokról, illetve elhallgatott eseményekről. Jan. 3-án, az Magyar Polgári Szövetség székházavató ünnepségén jelen volt a lap tudósítója, az MPSZ-kiáltvány hozzá is eljutott, mégsem jelent meg egy sor sem ebből a kiáltványból a lapban. Ezután számos rosszindulatú elemzés jelent meg. A február 3-i számban Bálint Zsombor- elmélkedés – Alternatíva: a senki földje című cikke már a becsületsértés kategóriáját is kimeríti. Tőkés András ezért kérte, hogy közöljék a Népújságban az MPSZ-kongresszuson elhangzott hozzászólásának részletét, amelyből az illető újságíró merített. Tőkés András hozzászólásában kifejtette, hogy a választási törvénytervezet nemzeti kisebbségekre vonatkozó része a neptunos vezető réteget akarja örökös hatalommá bebetonozni. A magyaroknak a választás joga helyett a szavazás lehetőségét akarja biztosítani. /Tőkés András: A Népújság főszerkesztőjének, Makkai János úrnak! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A marosvásárhelyi költségvetésről, valamint az RMDSZ két megyei tanácsosának (Tőkés András és Berekméri Sándor) lemondásáról dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kifejtette, sajnálta, hogy a két tanácsos lemondásával fejeződik be a négyéves választási ciklus, de furcsállotta, hogy nem léptek ki az RMDSZ-ből. /Sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke március végétől, jelenlegi mandátuma lejártával nem vállal újabb mandátumot. A pusztinai tanár évek óta tölt be vezető tisztséget a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében, de mint az interneten hozzáférhető Csángómagyar levelezési listán közölt leveléből kiderül, belefáradt ebbe a tevékenységbe, és bár nem akar elszakadni ettől a munkától, kevesebbet vállal belőle. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a lehetőségekhez képest jó helyen áll jelenleg, – írja Bilibók – vannak kézzelfogható sikerei. A megkezdett úton tovább kell haladni, de meg kell keresni a dolgok koordinátorát. Az alelnök a levelezési lista tagjainak javaslatait, észrevételeit is várja az új vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Alig egy fél év leforgása alatt, Bartha András elnök után, Bilibók Jenő a második csángómagyar vezető, aki lemond illetve megválik tisztségétől. A Csángómagyarok Szövetsége igyekszik bővíteni tevékenységét, több helyi közművelődési intézményt létrehozni és működtetni, de a működtetéshez szükséges pénzalapok biztosítása mind nehezebb. /Újabb lemondás a Csángómagyar Szövetségben, febr. 5./
2004. február 5.
Balási Csaba csíkszeredai fotóművész /sz. Csíkszereda, 1957. febr. 24./ alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, 1976-tól fotóival jelen volt több országos és nemzetközi kiállításon. 2003-tól az AFIAP Művésze cím birtokosa, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja és alelnöke. Sikeres vállalkozó, a csíkszeredai Syrinx Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint 2003 novemberétől a Hargita megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Balási Csaba a gyergyószárhegyi alkotótábornak húsz esztendőn keresztül volt a fotósa, résztvevője (1980 és 2000 között). /Forró Miklós: Szeretnék minél több nemzetközi kiállításon részt venni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2004. február 5.
Február 4-én rendhagyó kiállítás nyílt a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban. Az emlékezés útvonalai című vándortárlat egyéni sorsokon, kisemberek visszaemlékezésein keresztül mutatja be az 1933–1949 közötti időszakot. Több európai országban, köztük Romániában fiatalok készítettek interjúkat olyan személyekkel, akik a fasizmus térhódítása és a vasfüggöny legördülése közötti vérzivataros időszakban voltak fiatalok. Romániában 12 interjú készült, az alanyok között erdélyi magyarok is vannak. Az életrajzok, visszaemlékezések – melyek kivonata egy könyvecske formájában is napvilágot látott – alkotják a kiállítás gerincét. Ezek mellett történelmi dokumentumok idézik fel az akkori idők légkörét. A vándortárlatot többek közt Németországban, Franciaországban, Görögországban mutatták be. /Pengő Zoltán: Az emlékezés útvonalai Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Soha akkora érdeklődéssel nem tálalta a román nyelvű sajtó a honi magyar közösség belső politikai életének eseményeit, mint mostanában. Régen a román politikai pártok vezérei a “sziklaszilárd” magyar egységben látták az országot fenyegető legfőbb veszélyt. A jelek szerint fölösleges a további aggodalmaskodás. Mi lesz velünk itt a szórványban, kérdezte Sipos János. /Sipos János: Káröröm. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2004. február 5.
Szabó Károly szenátor a szenátus február 2–i ülésén politikai nyilatkozatot tett, ennek lényege: az erdészeti hivatalok szabotálják a földosztó bizottságok határozatainak a gyakorlatba ültetését, amikor közbirtokosságoknak is visszaítélnek erdőterületeket. Az ilyen határozatok ellen az erdészeti hivatalok azonnal keresetet nyújtanak be. A prefektúra, tehát egy állami hivatal jóváhagyja a restitúciót, egy másik, ugyancsak kormányzati alárendeltségű hivatal bírósági úton megtámadja a határozatot. A bíróság első fokon eddig kivétel nélkül minden ilyen keresetet elutasított, csakhogy az erdészeti hivatal minden esetben fellebbez és tovább viszi az ügyet az ítélőtábla elé. A bírósági procedúra akár évekig is elhúzódhat, ez idő alatt a régi tulajdonos nem gyakorolhatja a jogait, a másik fél pedig esetenként gyorsított ütemben kivágja a fákat. /(boros): Szabó Károly szenátor szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 5.
A nyíregyházi Perspektíva Oktatási Intézmény a Romániai Magyar Kertész Társasággal közösen felnőttképző szakmai tanfolyamot indít Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában. Rácz Zoltánnét, a Perspektíva ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felnőttképző általános, szak- és középiskola, pedagógiai-szakmai- szolgáltató intézmény, mely kiemelten kezeli az európai uniós trendhez való igazodást. A szakképzés területén különböző szintű (alap-, közép-, felsőfokú) és időtartamú képzéseket végeznek, melyek államilag elismert szakképesítést nyújtanak. Olyan szakképző tanfolyamokat indítanak Románia területén is, amelyek mindkét országban államilag elismert végzettséget, bizonyítványt adnak. /Felnőttképzés kertészszakmában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A kolozsvári magyar főkonzulátus közleményében tájékoztatta a magyar–román határ átlépésével járó utasforgalomban részt vevő személyeket, a két ország állampolgárait a 171/2003. (X.27) Korm. rendeletről, amely kihirdette a "Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről" című dokumentumot. Ennek értelmében az állampolgárok a nemzetközi határátkelőhelyeken vízum nélkül többször be- és kiutazhatnak és a másik ország területén az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak." Akik 90 napnál hosszabb idejű tartózkodás, munkavállalás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység céljából kívánnak beutazni, előzetesen beszerzett vízummal kell rendelkezniük. /Magyar–román határátlépési szabályok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője nem ismeretlen Hargita megyében sem. Borsos Miklós halálának 14. évfordulóján a gyergyócsomafalvi római katolikus templomban tartott kegyeleti szentmisén ő emlékezett a művészre. Kozma Imre hangsúlyozta, szeretettel jön a mostani határainkon kívülre szakadt magyar testvérekhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyre inkább elszegényedő otthoniak javára tevékenykedik, ugyanilyen fontosságú a határokon kívüli testvérek segítése is. Most alapvetően két területet nagyon fontos: a csángó-magyarok és a kárpátaljai magyarok megsegítése. /Bajna György: Különösen figyelnünk kell egymásra. Beszélgetés Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. február 5.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány (EMIA) márc.1-jéig hosszabbította meg kritikapályázatának leadási határidejét. A kuratórium az erdélyi magyar irodalombírálat frissítése érdekében hirdette meg a pályázatát Romániában, illetve határokon túl 2000 után erdélyi magyar szerzők tollából megjelent könyvek kritikai megmérettetésére, illetve irodalmi jelenségek átfogó kritikai tanulmányban történő elemzésére. Az I. díj (Kuncz Aladár-díj) értéke 300 euró, a II. díjé 200, a III-é 100 euró. A díjnyertes munkák közléséről az alapítvány gondoskodik. /Zs. F.: Kuncz Aladárról nevezte el fődíját az alapítvány. Az EMIA kritikapályázata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Az 1989-es temesvári népfelkelés 15. évfordulója alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot hirdet az élőszóban elmondott történelem (oral history) műfajában felnőtt és ifjúsági kategóriában. Visszaemlékezéseket várnak, élménybeszámolókat. A pályaművek terjedelme legfeljebb hét gépelt oldal lehet. Ezenkívül az esszé, illetve tanulmány műfajában olyan dolgozatokat várnak, amelyek központi tárgyát a sorsfordító temesvári események adják. /Pályázat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Az Udvarhelyi Híradó is közölt hozzászólást az erdélyi új szerveződésekkel kapcsolatos vitáról. Mi történik? „A tömegek kábítása, bocsánat a kifejezésért, hülyítése, a mélymagyar lelkiség megszólítása.” A hozzászóló támadta Szász Jenő polgármestert, kiemelve műveletlenségét, majd Bayer Zsoltot, aki képes Markó Bélát kioktatni. A befejező mondat: „A Magyar Polgári Szövetség szent tehén akar lenni, miközben csorda.” /Ványolós A. István: Ólomszárnyú vágyak temetője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
2004. február 5.
Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
2004. február 5.
A Korunk folyóirat februári számát a vállalkozóknak szentelte. Farkasné Imreh Mária az erdélyi vállalkozásfejlesztési központokról írt, Lábody László pedig az Új Kézfogás Alapítványt mutatta be a számok tükrében. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Február 20–án mutatják be Szatmárnémetiben az Otthonom Szatmár megye sorozat 20. kötetét: Képzőművészeti élet Szatmáron, szerzője: Muhi Sándor. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 6.
Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Frunda György Brüsszelből visszatért egynapos jószolgálati küldetéséből. Sokan még azt a kérdést is feltették az ad hoc parlamenti bizottságnak, hogy vajon nem esett-e a kormánypárt csapdájába, s jó szándékkal ugyan, nem éppen annak kétkulacsos politikáját szolgálta-e diplomáciai lépésével? Liberális szenátor társa azzal próbálta kivédeni a vádat, hogy ő a román nemzet érdekeit szolgálja, Frunda pedig azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarságért vállalta e missziót. “Adrian Nastase miniszterelnök felbujtására eljött az Európai Parlamentbe néhány román politikus. Körüljárták az épületet, tárgyaltak, vagy megpróbáltak találkozni különböző EU-képviselőkkel. Számomra ez nagyon szokatlannak tűnt” – mondta Emma Nicholson bárónő. /Kilin Sándor: Feketelistán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2004. február 6.
Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Csalódást jelent számomra az, ahogyan az Európai Unió egyik-másik bürokratája viszonyul az észak-erdélyi autópálya kérdéséhez – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a sztráda a magyar közösség által lakott területeken haladjon át. /Salamon Márton László: Markó Béla csalódott az „európai uniós bürokratákban”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kellemetlen meglepetésben volt részük azoknak az erdélyieknek, akik a három hónap letelte után útlevelet pecsételtetni utaztak a határra. Kisült, nem mehetnek vissza magyarországi tartózkodási helyükre, az új jogszabály ugyanis félévenként csak három hónapos vízummentes ott-tartózkodást tesz lehetővé a turistának. Aki mégis visszamegy, ha rajtakapják, két évre megvonhatják tőle a beutazás jogát, illetve 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatják. 2003 októberében nagy vívmányként üdvözölte mindenki az egy hónapos turnus három hónapossal való felváltását, holott ,,árukapcsolás” esete forgott fenn, nyilván, a feketemunka ellehetetlenítése volt a cél. /B. Kovács András: Becsapták a székelyt! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Mind volt szekusok, a háromszáz leggazdagabb román ember közül jó esetben csak harmincnak nincs szekus múltja – írta az Academia Catavencu. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megkezdte az előkészületeket az aláírásgyűjtés megszervezésére – közölte február 5-én, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Mircea Dusa, az SZDP Hargita megyei elnöke úgy véli: az MPSZ-nek nincs esélye, hogy rövid időn belül politikai párttá alakuljon és részt vegyen a helyhatósági választásokon. Mint fogalmazott, "olyan körülmények között, hogy területi autonómiát követelnek, ami alkotmányellenes, nem hiszem, hogy Romániában létezik olyan törvényszék, amelyik bejegyezné az MPSZ-t mint politikai pártot." /Megkezdte az aláírásgyűjtést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke kiállt az RMDSZ mellett és elítélte, hogy a Magyar Polgári Szövetség megbontja magyarság egységét. Az MPSZ egységbontó törekvése addig fajult, hogy bevallják: nem óhajtják a magyarság parlamenti képviseletének a megvalósítását. Kelemen Kálmán szerint „2004-ben ez több mint cinizmus, ez halálos bűn. Ez ugyanis nem más, mint a magyarság érdekei ellen történő szervezkedés, autonómiák és más hangzatos jelmondatok öltözékébe bújtatva.” /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke az MPSZ-ről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A határok feletti nemzetegyesítés az a nemzetpolitikai ügy, amely különösképpen fontossá teszi a magyar reformátusság összefogását – foglalt állást Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöke február 5-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. – A világszövetség nem engedheti meg magának a kegyes tétlenség fényűzését, hiszen a határon túli nemzetrészek és egyháztestek végveszélybe kerültek – mondta Tőkés László, az MRVSZ elnökségének ülése előtt. Tájékoztatása szerint egyházkerületében, a Királyhágó-melléken a református népesség mintegy 50 ezerrel fogyatkozott tíz év alatt. Tőkés László leszögezte: a nemzet határokon átívelő újraegyesítése határmódosítás nélküli integrációt, nem területi revíziót jelent. A püspök hangsúlyozta, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége 1989-es létrejötte óta élenjár az összmagyar összefogás előmozdításában. Az MRVSZ elnöksége által kiadott nyilatkozat szerint az általános identitásvesztés és elvallástalanodás Európájában, illetve a számbeli kisebbségben élő egyházakat és nemzeti közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetés és asszimilációs szándékú elnyomás körülményei között az MRVSZ a nemzeti és vallási értékeket, a kisebbségeket védelmezi. A szervezet visszautasítja a volt kommunista államokban érvényesülő vallásellenességet és nacionalizmust; elítéli a magyar társadalomban tapasztalható keresztyénellenességet és a "környező országok legtöbbikére" jellemző magyarellenességet. /Határok feletti összefogást szorgalmaz az MRVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
