Továbbra sincs előrelépés az önálló magyar karok ügyében. Az oktatási minisztérium államtitkára február 5-én Kolozsváron közölte, hogy a szaktárca csak akkor alakítja ki saját álláspontját az önálló magyar karokkal kapcsolatban, miután a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa eldönti, hogy ez jót tesz-e az intézmény működésének, vagy sem. Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes úgy vélte: a minisztérium ingadozása annak tulajdonítható, hogy egyrészt a román kormánypártban is sokan ellenzik a karok létrehozását, másrészt idén Romániában parlamenti választásokat tartanak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke november közepén úgy fogalmazott: lényegbe vágóan befolyásolja a szövetség és a kormánypárt együttműködését egyebek között a BBTE-n létesítendő két önálló magyar kar. /Borbély Tamás: Továbbra sincs elmozdulás a magyar karok ügyében. A választások egyre csökkentik a sikeres megoldást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Boros János, Kolozsvár alpolgármestere a vele készült interjúban kifejtette, a legfontosabb a jelenlegi polgármester leváltása. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz egységes jelölt. Ilyen esetben az RMDSZ-nek is indítania kellene jelöltet, Boros szerint szükséges lenne közvélemény-kutatást végezni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki a legnépszerűbb politikus, kinek sikerülne kiütni a ringből a város jelenlegi vezetőjét. Amennyiben az RMDSZ úgy döntene, Boros vállalná a polgármester-jelöltséget. /Kiss Olivér: Szó sem lehet két magyar jelöltről. Interjú Boros János alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Tibori Szabó Zoltán elutasítóan válaszolt az előző napon napvilágot látott hozzászólásra: „Orbán Zoltán Budapestről bértollnoknak nevez (Heti Válasz, Szabadság, 2004. február 5.) amiatt, hogy az RMDSZ egységének a megőrzése mellett foglaltam álláspontot.” Tibori elképedve írta, hogy ha jól értette, le is kommunistázta őt a hozzászóló. Ezután Tibori felidézte gróf Teleki Bélát, aki 1941–1944 között magyar országgyűlési képviselő volt, és ő is úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot eredményesen csakis egyetlen párt képviselheti. Az erdélyi magyarság politikai egységét egyébként 1990 után is minden magyar kormány érdekének tekintette, érvelt tovább a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Politikai egységünk tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Ha a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) saját listákkal indul a helyhatósági választásokon, a román demokrata-liberális ellenzéki szövetség (PNL-PD) kész támogatni a magyar többségű Kovászna megyében több helyen is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit – erősítette meg Petre Strachinaru, a szövetség szóvivője. /Választások. A román ellenzéki pártok Kovásznában készek az RMDSZ-t támogatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./
2004. február 6.
Sajtótájékoztatón ismertetett néhány konkrét, az emberi jogokat sértő jelenséget Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője. Tavaly október elején néhány személyt, akik a Székely Nemzeti Tanács plakátjait ragasztották, őrizetbe vettek anélkül, hogy közölték volna velük az okát. Ez az eljárás ellentmond az alkotmány és a büntetőjogi eljárás előírásainak. Csak akkor engedték őket szabadon, amikor ügyvédet követeltek. Haller István megjegyezte, hogy a monarchista szervezeteket, amelyek egy másfajta államformát szorgalmaznak, mint amit az alkotmány előír, senki sem vádolja alkotmányellenességgel. Ugyanez a helyzet olyan szélsőséges szervezetek esetében, mint az Új Jobboldal vagy a Legionárius Mozgalom, amelyek valóban veszélyeztethetik a jogállamot, azonban tevékenységüket a hatóságok nem korlátozzák. Feljelentés esetén is visszautasítják a bűnvádi eljárás indítását a sovén nacionalista vagy totalitarista megnyilvánulások esetében. /Mózes Edith: Súlyos jogsértések Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A római katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas, Szatmár megye legjelentősebb emberbaráti szervezete. Közel félszáz szociális intézetet működtet, jórészt gyermeknevelési és idősek gondozását ellátó intézeteket. Elég, ha csak a cigányóvodákat, a magányos öregembereket segítő nyolc központot, klubot, vagy a fogyatékos gyerekek üdülőházát említjük. Löchli Tünde a szervezet igazgatója, Schupler Tibor atya az intézmény létrehozója és Nagy Károly gazdasági igazgató szokásos év eleji sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a különböző segélycsomagokkal, ingyenes gyógyszer és az utcai melegétel- akciókkal együtt csak a múlt esztendőben közel százezer embert segített a Caritas, melynek költségvetése tavaly meghaladta a 43 milliárd lejt. Ennek összegnek 49 százaléka származik adományból, 32 százaléka (főleg EU-s) pályázatokon nyert céltámogatás, 11 százaléka az állami és 6 százaléka a helyi költségvetésből kapott pénz. /(Sike Lajos): Egy év alatt közel százezer embert segített a Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Az erdélyi magyarság egyetlen jogképviseleti és érdekvédelmi szervezete az RMDSZ. Jól-rosszul, de tizennégy esztendőn keresztül szolgálta ügyünket, olykor nem kis áldozatok árán. Bitay Ödön felháborodottan visszautasította, hogy az RMDSZ-en kívül szervezetek autonómiastatútumuk parlamentben történő előterjesztésére az RMDSZ-es honatyákat kértek fel. Terjesszék be ők maguk, ajánlotta Bitay. Ezeket az új szervezetek személyes érdekek vezérlik. Szász Jenő például Verestóy Attila ellen acsarkodik. Tőkés László szélmalomharcot folytat Markóék ellen, mert – Bitay szerint – az elnöki titulusra áhítozik. „Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt talán elégtelen parlamenti előmenetelük miatt orroltak meg orrolnak folyamatosan a frakció vezetőire, holott maguk majdnem semmit nem tettek annak kiérdemeléséért!?! „ – írta Bitay. A széthúzás vert ki bennünket a politikai hatalomból a két világháború között is. ,,Magyarok, tartsunk szét!” – ezt kívánják elérni. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Magyarok, tartsunk szét! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Székelyudvarhelyen 2003-ban a kis híján negyvenezres városban 1442 gyermek született, 235 házasságot kötöttek, a jegyzett halálesetek száma 458 volt. /Születés, esküvő, halál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
A Krónika munkatársai több településre ellátogatnak. Nyárádszeredán, Csíkkarcfalván jártak, A jelenlevők megfogalmazták, hogy többet kellene foglalkozni Erdély autonómiájával. Gyimesfelsőlokon Bodó Piroska polgármester asszony is megjelent a találkozón. Jártak Mezőpaniton és Csittszentivánon is. /Többet olvasnának Erdély autonómiájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
A Csángó Népfőiskola megkezdte a magyar nyelvet tanulni akaró csángók újabb csoportja szervezését. A 12 fiatal csángó jelentkezőből egy kikérdezéses teszt alapján 7 maradt, így még maradt hely a csoportban. Tanárok is jelentkeztek. A helyszín: Budai Cisztercita Szent Imre Gimnázium, 1114 Budapest, Villányi út 27. /(Bogdán Tibor, Csángó Koordinációs Iroda): Csángók oktatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Vita folyik a Bányavidéki Új Szóban a Nagybányára tervezett új napilapról. Pál Teréz visszautasította, hogy közreműködött volna a magyarság megosztásában, ehelyett a Teleki Magyar Házban a különböző klubtevékenységeket szervezte. /(Pál Teréz): Érdekvédelmi „iromány"/ A Szatmári Friss Újság kiadója tisztázta, hogy egy új napilap beindításnak semmiképpen nem lehet célja a Bányavidéki Új Szó hetilap megszüntetése. / A Bányavidéki Új Szó „beszüntetése" nem feltétel!!/ Farkas E. Zoltán kiállt a több hozzászólásban vitatott megállapítása mellett: „az RMDSZ nem SAJÁT MAGÁNAK akar lapot, hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat” közölni. A Teleki Magyar Ház politikamentes tevékenységre kötelezte el magát a Ház. Farkas E. Zoltán szerint viszont földalatti tevékenység és aknamunka a Reform Tömörülés, a nagybányai Polgári Kör tevékenysége. /Farkas E. Zoltán: Egy szintén tisztességtelen magyar tisztázó viszontválasza/ Varga Károly visszautasította Farkas E. Zoltán minősítését. Az RMDSZ egyik korifeusa, amely úton-útfélen „megosztással" vádolja a másként gondolkodókat, most tisztességes, és értelemszerűen tisztességtelen magyarokra osztja nemzettársait. „Aki felemeli a kezét a Markó Béla újraválasztására tett javaslatkor, az kap pénzt az egyháznak megítélt keretösszegből, aki nem, dörzsölje a szemét, hogy ilyen is megeshet.” „Aki bátorkodik lapjában az "érdekvédelmi szervezetünket" bíráló cikkeket lehozni, az hiába pályázik a Communitas Alapítványnál. (lásd: Erdélyi Napló). Aki hajlandó a balliberális irányzatot felvállalni, az lapot indíthat. (lásd: Erdélyi Riport) /Varga Károly: Hatalmi arrogancia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 6./
2004. február 6.
Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban pozitív változások történtek: két közfal eltávolítása révén négy megengedhetetlenül kis méretű osztályteremből két lényegesen tágasabbat nyertek; saját hőközpontot, fűtőtesteket szereltek be, a mosdót is beleértve beindult a gázfűtés. Nagykárolyban a római katolikus egyháztól annak idején öt épületet vettek el. Ezek közül a volt konviktust már visszakapta ugyan az egyház, de rossz állapotban, hogy le kellene bontani, az újjáépítése pedig sokba kerülne. Az Országos Restitúciós Bizottság január végén mind a négy szóban forgó nagykárolyi ingatlant visszaítélte a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek. /Boros Ernő: Nagykároly: Rendeződni látszik a katolikus líceum ügye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./
2004. február 6.
Marosvásárhelyen február 5-én megkezdődtek a hagyományosnak tekinthető Bolyai-napok. A tudós nevét viselő középiskolában a diákok az angol, a honismereti, öko, kémia, info ki mit tudon, anyanyelvi, bibliaismereti, fizikavetélkedőn mérhetik fel tudásukat, tehetségüket, mutathatnak be tudományos dolgozatokat. Bálint István, az iskola igazgatója leszögezte, az eseménysorozat fő célja, hogy a diákok és tanárok tananyagtól eltérő szakmai eredményeit is felszínre hozzák. /Mészely Réka: Bolyai napok kezdődtek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja szervezte meg február 5-én a Minoritati Etnoculturale. Marturii documentare. Maghiarii din Romania (1956-1968) [Etnokulturális kisebbségek. Dokumentumok. Magyarok Romániában (1956-1968)] és a Maghiarii din Romania si etica minoritara (1920-1940) [A romániai magyarok kisebbségi etikája (1920-1940)] című kötetek bemutatóját. A könyvekről Camil Muresan akadémikus, egyetemi tanár és Horváth Andor egyetemi docens beszélt, ugyanakkor a kötetek kiadóival is találkozhattak az érdeklődők. A Forrásközpont részéről Ádám Gábor elmondta, hogy a 2001-ben elkezdett dokumentumsorozat legfrissebb köteteiről van szó, amelyeket megelőztek a cigányságról és a zsidóságról szóló kiadványok. Camil Muresan elmondta: az adott időszakban a politikai rendszer az etnikumok közötti békés együttélés látszatát kívánta kelteni, idillikus képet mutatni a helyzetről, azonban a felszín alatt korántsem volt ilyen egyszerű a helyzet. Elsősorban hivatalos dokumentumokra alapoztak, ezen belül is a politikai vezetőség, a hatalom irataira, ennek viszont megvolt a maga árnyoldala, negatív vonatkozása is. Bizonyos ülések, tárgyalások, pártülések fennmaradt jegyzőkönyvei közhelyesnek, "sterilnek" bizonyultak, a beszélgetések során a tárgyaló felek nem álltak ki egyértelműen véleményük mellett. Gondot okozott, hogy ezek a jegyzőkönyvek hiányosak. Leghasználhatóbbnak a diplomáciai okiratok bizonyultak. A kötet középpontjában a két kolozsvári egyetem, a Babes és a Bolyai 1959-ben történt egyesítése áll. Horváth Andor a két világháború közötti időszakot felölelő kötetről elmondta: a szövegek nagy részét eddig nem fordították le román nyelvre. /F. I.: Együtt az együttélésről: magyarok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 7.
Michael Guest bukaresti amerikai nagykövet február 6-án tartott sajtóértekezletén leszögezte, jó választás volt a román kormány részéről a Bechtel cég. – Az észak-erdélyi autópálya-beruházás kapcsán a határ menti megyék országgyűlési képviselőinek találkozóját kezdeményezi Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő. Csontos János bemutatta azt a nyomvonal-tervet, amelyet a román kormány már elfogadott. /Román–magyar törvényhozók találkozását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Ion Iliescu államfő közölte február 6-án az Otopeni repülőtéren, hogy az elkövetkező napokban megbeszélést fog folytatni Adrian Nastase miniszterelnökkel a kormány új összetételéről. A kormányfőnek javaslatokat kell bemutatnia – mondta Iliescu. Az államfő február 6-án érkezett meg Indiában és Indonéziában tett körútjáról. /Egyeztetnek a kormányátalakításról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2004. február 7.
Markó Attila leszögezte, nem fog véleményt mondani Markó Béla újévi esszéjéről, hanem a közzétett vélemények közül kiemeli Csapody Miklósnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének reagálását. A határon túli magyarság ügye ne legyen párton kívüli csatatér – mondta Csapody, és hozzátette: létezik magyar nemzetstratégia, csakhogy a pártok nem ennek szellemében cselekszenek. A Csapody Miklós által igényelt nemzeti minimum nagyon könnyen megjelölhető: a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradása és boldogulása. Ennek eszköze pedig az egység és az egységes fellépés. Az autonómia nem eszköz, hanem eredmény. /Markó Attila: Hétvégi „feleselés" A nemzeti minimum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2004. február 7.
Fey László felsorolta kifogásait a Székelyföld Autonómia Statútumával kapcsolatban, ironikusan megjegyezve, hogy ezt nem küldi el kormányoknak, parlamenteknek. Szerinte a közigazgatási autonómia a jelenlegi törvény alapján már működik. „Mivel a Székelyföldön a választott tisztségeket (majdnem) kizárólagosan magyarok töltik be, a székely autonómia bizonyos formája már meg is valósult” – állította Fey. „Az, hogy valamikor léteztek a székek, nem elégséges ok az újraszervezésükre” –állapította meg. /Fey László: Kérdőjelek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet vitatta Tibori Szabó Zoltán Dudások és a csárda esete /Szabadság, febr. 3./ című cikkének hangnemét. Tőkés Erzsébet RMDSZ-tag, szavazáskor a tulipánra szavaz. Tibori azt írta: "Kevés remény van arra, hogy csárdájában a püspök a második dudást megtűrje, annak viszont még kisebb az esélye, hogy »az erdélyi magyarság tiszteletbeli elnöke« másoddudási állást vállalna éppen abban a mulatóban, amelyet egyházi súlyával, politikai befolyásával és az RMDSZ elleni sokéves aknamunkájával ő maga grundolt össze." Vajon nem fordítva van: a püspöknek éppen múltja miatt van súlya. Úgy látszik, hogy személyes ambícióból, aknamunkával össze lehet grundolni magyar egyetemet, iskolát, bennlakást, sajtóházat és még sok mindent, ahogy Tőkés László tette. Azonban azok, „akik a maradék népszabadságot is feláldozzák, az ön dudáján újból rosszemlékű mozgalmi nótákat fújnak.” /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Melyik csárda, milyen nóta, ki fújja? Kérdések Tibori Szabó Zoltán 2004. február 3-án megjelent Dudások és a csárda esete című cikkének elolvasása után. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Ha a magyar kormány nem felejtette volna el az elmúlt tanévben kiosztani a státustörvény értelmében a határon túli magyar családoknak járó nevelési-oktatási támogatást; ha éppen a helyhatósági és parlamenti választások évében az RMDSZ nem telepedett volna rá az egy év alatt jól bejáratott státusirodákra, és alapítványa révén nem kaparintotta volna meg a pályázatok begyűjtésének és a támogatások szétosztásának lehetőségét, ha a 2003/2004-es tanévre kifizetendő összegeket nem szeptember 1-jéig, tanévzárás után közel három hónappal juttatnák el a jogosultakhoz, akkor jobban örülnének, hogy most már az egygyermekes magyar családok is részesülnek a támogatásban, és egyetemistáink is kapnak egy szakkönyvre való (2800 forintos) zsebpénzt, írta Fekete Réka. A jelen tanévben 143 287 diák tanul magyarul, és tizenötezer magyar egyetemista tanul részben vagy egészben anyanyelvén. A 2002-es népszámlálási adatokból kitűnik szerint a magyar gyermekek száma 246 523 (a magyar lakosság 17,2 százaléka, míg ugyanez a korosztály országos viszonylatban 22 százalék körüli). Ha ebből kivonjuk a közel 30 ezer öt- és hatéves óvodást, akkor 216 ezerre tehető az iskoláskorú magyar gyermekek száma, ami 73 000-rel több, mint ahányan anyanyelvükön végzik az iskolát. Nagyon sokan lemorzsolódnak az általános iskola után, és nagyon sokan román iskolában tanulnak. /Fekete Réka: Forintos hiányérzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2004. február 7.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa február 6-i ülésén elfogadta Tánczos Vilmos eddigi rektor-helyettes lemondását, utódáról nem született döntés.. A szenátus jóváhagyta a következő egyetemi félév menetrendjét és az óraadók névsorát is. Ezek között Xantus Gábor, a kolozsvári Fotó-, filmművészeti és média szak egyik vezetőjének neve nem szerepel, közölte a dékán. Mint ismeretes, Xantus tavaly tettlegességgel vádolta meg Tánczost, az alapítói közgyűlés és a kuratórium pedig javasolta a rektor-helyettesnek a Sapientián betöltött vezető tisztségeiről való eltávolítását. Xantus Gábor közölte, amennyiben a Sapientia vezetősége nem ismeri el a tettlegesség tényét, a második félévtől kezdődően távozik az egyetemről. /Antal Erika, Lepedus Péter: Elfogadták a lemondást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Bakk Miklós tanulmányában leszögezte: alapvető stratégiai hiba volt, hogy a magyarság 1989 decemberében szerepet kapó vezetői nem az autonómiakérdés napirendre tűzésével jelenítették meg az erdélyi magyarság igényeit. Az RMDSZ kétségtelenül hozott eredményeket, nem alaptalanul hivatkozik ezekre. Megteremtette a kisebbségi kultúrák támogatásának intézményrendszerét: iskolák, intézmények létesültek, lapok, kiadványok jelentek meg, sőt a kisebbségi nyelvhasználat valamiféle kvázi-hivatalosítása is elkezdődött. Azonban a „román modellnek” van két sajátos vonása. Az egyiket „stratégiai határozatlanságnak” nevezhetnénk. Hiányoznak a nagyobb távlatra szóló koncepcionális elképzelések. A „román kisebbségi modell” másik vonása az, hogy a nemzeti közösségek politikai képviselőit amolyan „etnikai ügyintézőkké” próbálta meg átalakítani. /Bakk Miklós: Modellek peremén (1.). = Krónika (Kolozsvár), jan. 31. (2.) febr. 7./
2004. február 7.
Arad város költségvetésében újdonságnak számít, hogy sikerült a magyar történelmi egyházaknak támogatást biztosítani: 450 millió lejt szavaztak meg az evangélikus, 400 milliót a belvárosi református, 100-100 milliót a Mosóczy-telepi, gáji és újaradi katolikus egyházközségnek, 300 millió lejt a minorita templomban lévő orgona javítására. Tizenötmillió lejt hagytak jóvá az aradi és gyulai szerzők kétnyelvű irodalmi antológiájának megjelentetésére. /(Nagyálmos): Támogatás templomoknak, iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2004. február 7.
Gyergyószentmiklóson a központi postahivatal új cégtáblát kapott, ezen már nem szerepel magyar felirat. A posta főnökasszonya elmondta, hogy csak román feliratú postai cégtáblákat szereltek fel máshol is. „Aligha véletlen ez a románosító kísérlet éppen most, amikor a közigazgatásban és törvényhozásban is kivívtuk az anyanyelvhasználatot, hiszen egy olyan jogunkon próbál átgázolni, amelyet mivel minden demokráciában természetes, a romániai törvények is biztosítottak: magyar többségű településen magyar feliratot kell tenni a közintézményekre is!” – jegyezte meg Gál Éva Emese. /(Gál Éva Emese): Hová tűnt a magyar felirat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2004. február 7.
Kádár Géza zilahi református lelkipásztor száz éve, 1903. okt. 31-én a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban megalapította a Krisztusért és Egyházáért Szövetséget (CE). A mai zilahi CE szövetségesek ezt a hagyományt ápolják nemcsak Zilahon, hanem a Partiumban. Minden hónap első keddjén összegyűlnek Csendes Napon, imádkozni. Legutóbb február 3-án gyűltek össze a zilahi CE-Parmenas által működtetett CE-Házban, ahol Gáspár Attila tartott előadást Kádár Géza életéről és munkásságáról. A hagyományos Csendes Napokat Kádár Géza indította el, majd lelkipásztorok folytatták, akik közül sokat 1958-ban, és tíz, tizenöt, húsz évi börtönre ítéltek. /Gáspár Attila: Kádár Géza termet avattak Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ dec. 18–21-e között vitatábort tartott, melyen A te szemszögedből nevet viselő "parlamentáris" vitaversenyt rendezett az EDE (Erdélyi Disputa Egyesület). A magyar résztvevőkön kívül román anyanyelvű vitázók is részt vettek. A két tábor külön versenyzett, de közös programjaink is voltak: ismerkedés, éneklés, eszmecserék. A vitázók Brassóból, Sepsiszentgyörgyről, Nagyváradról és Kolozsvárról érkeztek. /Feischmidt László X. A.: Brassai Sámuel Elméleti Líceum Vitatábor elénekelt nevekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Amióta Marosjárán és Kisillyén megszüntették az öt-nyolc osztályos iskolát, a tanulók gyalog járnak az erdőcsinádi – legközelebbi – iskolába. A szülők többször kérték az iskolabuszt, de eddig nem tudták ezt elérni, a járai gyerekeknek napi tizennégy kilométert kellett veszélyeknek kitéve, az erdő mellett, a határon keresztül – gyalog megtenniük. Végre most február elsejétől megjelent az iskolabusz. A buszt eredetileg a teleki román tagozatos gyermekek szállítására kapták. A helyi tanács úgy döntött, hogy ezzel az iskolabusszal a járai és a kisillyei magyar gyermekek utaztatását is ellátják. /Mezey Sarolta: Sokévi gyaloglás után. Busszal járnak iskolába a járai és kisillyei gyerekek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2004. február 7.
Romániában ma akármilyen keresztnevet be lehet jegyeztetni. Winnetouk, Szándokánok, Pamelák, Bobbyk népesítik be a cigánysorokat A sváb községekben a Jánosokat, Máriákat a Dieterek, Hannelorék váltották fel Régebben a hagyományos magyar nevek – János, József, László, Ferenc, Mária, Erzsébet – voltak divatban Csanáloson, de tíz–tizenöt éve ilyen nevet egyszerűen nem is adtak a gyerekeknek. Mezőpetriben hasonló a helyzet – mondta el Nagy Mária polgármester. Gerhardt, Evelyne, Hannelore és a többiek a legelterjedtebb nevek manapság, a Jánosok, Csabák, Máriák, Erzsébetek helyett. Ennek ellenére szép számmal akadnak még Szabolcsok, Leventék, Csabák is – az utóbbi időben a magyar szülők az ilyen, lefordításra alkalmatlan neveket adják fiúgyermekeiknek. /Fodor István: Nevek kavalkádja. Romániában ma akármilyen keresztnevet be lehet jegyeztetni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./
