Anyanyelvi vetélkedő zajlott dec. 11-én Ákosfalván, melyre Marosvásárhelyről is jöttek iskolások, negyedikesek. A művelődési házban a helybeli faragókör tagjainak kiállításában gyönyörködhettek a vendégek. /b. d.: Anyanyelvi vetélkedő Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2004. december 15.
Sok újdonsággal áll az olvasók rendelkezésére a PONT pályázatfigyelő internetes portál (www.pontweb.ro). A PONT 2001 tavaszán jött létre, és alig három év alatt Románia legjobb és legfejlettebb pályázatfigyelő rendszerévé nőtte ki magát. Mivel szolgáltatásai háromnyelvűek – magyar, román, angol –,nagy népszerűségnek örvend a célcsoportjai – romániai vállalkozók, civil szervezetek, közintézmények és magánszemélyek – körében. A PONT.info a honlap kiegészítő része, ez a szolgáltatás a regisztrált tagokat a kiírt pályázatokról e-mailen keresztül értesíti. /Újraindult a PONT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 15.
Elhunyt dr. Kiss István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Régóta küzdött a kíméletlen betegséggel, s az utolsó pillanatig dolgozott. Még megérte utolsó könyvének megjelenését, s nyomtatásra előkészítve hagyta a Studia Universitatis Babes–Bolyai Biológia sorozatának utolsó számát. A kiadványnak évekig a főszerkesztője volt. Kiss István 1950-ben végezte a Bolyai Tudományegyetem biokémia tagozatát kiváló minősítéssel, 1952-től tanított a Bolyai, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetemen általános mikrobiológiát, talaj- és ipari mikrobiológiát, mikrobás biotechnológiai tantárgyak keretében. Tudományos tevékenységének fő területe a talajenzimológia volt, ebből doktorált 1964-ben. A biológia, földrajz és földtan kar dékánja volt 1976 és 1984 között. 1991-től professzor és doktorátusvezető, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Mint kutató, egy új tudományág – a környezeti enzimológia – megalkotója volt, mely magába foglalja a talajenzimológiát is. Tudományos dolgozatainak száma meghaladta a 250-et, amelyeket fő vagy társszerzőként, magyar, román, német, orosz és angol nyelven közölt a világ legszínvonalasabb szakfolyóirataiban. Megjelent könyveinek száma nyolc. Az első és az utolsók magyar nyelven jelentek meg, Kiss István írta a dr. Csapó József Talajtan (1958) című európai színvonalú könyvében a Talajenzimek fejezetet. Utolsó könyveit a Sapientia Kiadó adta ki Az erodált talajok enzimológiája (2003) és A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája (2004) címmel. Tudományos munkássága annyira elismert volt külföldön is, hogy olyan világhírű kiadók, mint az Elsevier és a Kluwer Academic Publishers kérték fel szakkönyvek megírására (Kiss I., Pasca D.,Dragan-Bularda M., Enzimology of disturbed soils 1988 és Kiss I., Simihaian M., Improving efficienty of urea fertilizers by inhibition of soil urease activity 2002). Román nyelven két mikrobiológiai tárgyú egyetemi jegyzete és egy környezeti enzimológiával foglalkozó 2 kötetes könyve jelent meg. Különleges nyelvtehetség volt, anyanyelve mellett ismerte a román, latin, görög, francia, német, olasz, orosz és angol nyelvet. /Bartók Katalin: Kiss István (1926–2004). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 15.
Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika festményeinek kiállítás Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A művész absztrakt iránti vonzalma egyértelmű, ugyanakkor figuratív olajképek is helyet kapnak a tárlaton. /N. J.: Ritmikus formák, beszélő színek. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 15.
Temesváron dec. 15-én kezdődnek az 1989-es forradalom 15. évfordulójának rendezvényei. Tőkés Máté Egymás tükrében című könyvét is bemutatják Temesváron a rendezvénysorozat keretében. Tőkés László fia elmondta, maga is megdöbbent, amikor elkezdte kutatni, mi is történt a szüleivel 1989-ben. Ő akkor hároméves volt, és csak arra emlékszik, hogy bő egy hónappal a decemberi végkifejlet előtt álarcos betörők rontottak be a lakásukba késsel a kezükben. Tőkés Máté mintegy ötven szemtanúval folytatott beszélgetés nyomán írta meg a történteket. /Gazda Árpád: Megdöbbentő megismerés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 16.
Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Dec. 15-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy továbbra is a Szociáldemokrata Párt és a Humanista Pártszövetség, valamint az RMDSZ és a kisebbségi képviselőkkel közösen alkothatnának parlamenti többséget. Mivel a választások második fordulójának eredményeképpen Traian Basecu nyerte el Románia államelnöki tisztségét, és bejelentette, hogy a D.A szövetség állít miniszterelnököt, az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra ezzel a politikai alakulattal is. /(Márton Adél Evelin): Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
Megszűnni látszik az RMDSZ parlamenti frakcióiban az eddigi egység. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor kemény szavakkal illette a Cotidianul című román lapnak adott interjúban a kormánypárt mellett elkötelezett csoportot, Markó Bélát, Frunda Györgyöt, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
2004. december 16.
Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtóértekezletén kijelentette, hogy Traian Basescu olyan parlamenti többségre akar támaszkodni, amely partnernek tekinthető az általa meghirdetett korrupció elleni harcban. Az utóbbi négy évben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azonosult a legnagyobb mértékben a korrupció fogalmával. Az ország stabilitását az biztosítja, hogyha a kormány és az államelnök ugyanabból a politikai családból származik. RMDSZ-nek ehhez kell segítséget nyújtania. /Köllő Katalin: Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Az RMDSZ vezetői nem kötelesek az előzőleg megkötött egyezségek betartására, hiszen ők kizárólag a közösség érdekeit kell hogy figyelembe vegyék – jelentette ki a Koós Ferenc kolozsvári vállalkozó az Euréka – Erdélyi Magyar Vállalkozók Klubjának – elnöke. A magánvéleményét hangoztató vállalkozó szerint az RMDSZ egyes politikusainak gazdasági érdekei fűződnek a kormánypárthoz, ezért támogatják az SZDP-vel való együttműködést. Ezeknek a politikusoknak a kiléte köztudott dolog. /Nem a szerződések, hanem a magyarság érdekei kötelezik az RMDSZ-t Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
1989 decembere óta először van esély megváltoztatni az ország irányát, jelentette ki Vekov Károly exképviselő, az RMDSZ Nemzetmentő Platformjának vezetője sajtótájékoztatóján. A változtatásra Traian Basescu, illetve a D.A. Szövetség alkalmas. Az RMDSZ esetében kínos kompromisszumoknak voltunk tanúi, jelentette ki. Az RMDSZ részéről felelőtlenség volt lecsatlakozni az egyik elnökjelölt mellett. /(köllő): Vekov: Megelégeltük az érdekpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Január elsejétől 2,8-ról 3,1 millió lejre emelik a minimálbért. A kormány mellőzte az egyeztetéseket a társadalmi partnerekkel, és a Nemzetközi Valutaalappal konzultált a minimálbérről. /Januártól 3,1 millió lej a minimálbér. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
A bocsánatkérés, még ha elnézés-kéréssé silányul is (Horváth György, Budapest: Bocsánatkérés, Szabadság, dec. 13.), valamilyen bűn, sérelem büntetésének elengedésére szólít. Horváth György szajkózza a parlamenti vádakat, a magyar kormány érveit a népszavazás meghiúsítására. „Egy ellenzéki pártnak kötelessége volt ezzel az ocsmány kampánnyal valami módon szembeszállni” – állapította meg a lap munkatársa. Patrubány Miklós bűnbakká faragása nagy hiba. A népszavazás nem a határon túli magyarok megsegítéséről szólt, ahogyan azt a kormány el akarta hitetni, hanem egyszerűen az állampolgárság megadásáról. Ezt Magyarországnak nem kell senkivel megbeszélnie. A határon túli magyarokat a magyar kormány sérti és megalázza, mert a kettős állampolgárságot nem lehet semmilyen alamizsnaosztogatással helyettesíteni. /Y. Szabó Gyula: Furcsa bocsánatkérés. Megbocsátó válasz Horváth Györgynek Budapestre, s nemcsak neki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a vele készült interjúban elmondta, a népszavazás napján Kassán volt programja, így nem volt lehetősége arra, hogy szavazzon. Véleménye szerint a népszavazás kudarcra volt ítélve. Természetesen igennel szavazott volna, de nagyon rosszkedvűen szavazott volna igennel. Pomogáts így fogalmazott: „Nem volt megfontolt a kormány álláspontja, a nemmel való szavazásra buzdító agitáció”. Szerinte „az ország népének a nagy része azért cselekedett bölcsen, mert el sem ment szavazni.” Pomogáts jóval a népszavazás előtt megírta kételkedő véleményé az Erdélyi Riportban, Felvidéken pedig a Szabad Újságban. A népszavazás több mint 3 milliárd forintot vitt el a magyar államkasszából. Ebből a pénzből mi mindent lehetett volna csinálni. Az Illyés Közalapítványnak a finanszírozása egyre inkább fogyatkozik. A két évvel ezelőtti egymilliárdos szintről idén lement 800 millióra, jövőre talán 900 milliót kapnak, de számolni kell az inflációval. A népszavazás egyetlen egy pozitív következménye lehet, hogy mind a politika, mind a magyar társadalom rádöbbent arra, ezt a kérdést meg kell oldani. Le kell ülnie a parlamenti pártok vezetőinek, és ki kell találni azt, hogy milyen törvényeket kell hozni, annak érdekében, hogy azok az előnyök, melyek a kettős állampolgárságból származtak volna, hogyan érvényesülhetnek legális keretek között. Akár az állampolgárság intézménye útján, akár más úton. /Máthé Éva: „Közéleti rémdrámává fejlődött a népszavazás!" Interjú Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
Az egyik szemem sír, a másik nevet, írta a Postafiók rovatban Darvas-Kozma József. Nevet, „mert a magyar kormány jelen vezetői a legmagasabb csúcsra jutottak, a nemzet-megtagadás csúcsára.” „A népszavazást megelőzte az a közel félévszázados nemzetgyilkos kommunista-ateista erőszakszervezet, amely a magyar emberből a „jobb részt" kiölte.” Magyarországon a kormányzó pártok a gyomorféltést hívták elő az idős és a szegény rétegből. Ezért lett ilyen a december 5.-i végeredmény. A népszavazásnak mégis lett 50% feletti „igenje". /Darvas-Kozma József, Csíkszereda: Egyik szemem sír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
A népszavazáson Magyarországon csak 1,5 millió magyar volt, aki IGEN-t szavazott a külhoni magyarok magyar állampolgárságára. Kétmillió IGEN kellett volna, hogy a nemzet jogi egysége békés módon helyreállhasson. Azon a nap nem volt Magyarországon kétmillió magyar... Nagy István a Postafiók rovatban közölt levelében megköszönte az igenre szavazóknak a nemzet egysége melletti kiállásukat. „Tudjuk, hogy mit jelent kisebbségben élni.” – tette hozzá a levélíró. Gyurcsányiában, Hillerlandban, Kunczecountryban a távolmaradók és a felelősen nem-et mondó hazafiak cserben hagyták a külhoni magyarokat. /Nagy István: Variáció egy Örkény-egypercesre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
Dr. Ágoston Albert szerint rosszkor indították el a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. A „politikusi baklövések miatt nem a népet, a nemzetet kell hibáztatni és rajta bosszút állni.” A forrófejű cselekedetek nem helyesek. /Dr. Ágoston Albert: "Szálljon a sebekre jobb idők balzsama". /Népújság (Marosvásárhely), 2004. dec. 16./
2004. december 16.
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete sajtóközleményében üdvözölte az ország újonnan megválasztott elnökét, erőt és kitartást kíván választási ígéretei megtartásához, és fontosnak tart egy mihamarabbi találkozót az államelnök és az RMDSZ vezetősége között, az erdélyi magyarság problémáiról való tájékoztatás érdekében. A magyarországi népszavazásról a közlemény kifejtette, hogy áldatlan következményei kiküszöbölésének egyik leghatékonyabb eszköze a testvérvárosi kapcsolatok szorosabbra fűzése, ennek érdekében kezdeményezi, hogy a vakációban testvérvárosi gyermekeket lássanak vendégül a gyergyói családok, hogy a gyermekek megismerjék az itteni valóságot. Az MPSZ üdvözli az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló helyi önkormányzati döntést, kéri, hogy tartsanak ki mellette, s ne vonják vissza a prefektúra felszólítására. Hogy a referendum megszervezése mennél kevesebb költséggel járjon, az MPSZ felajánlja, hogy tagjai ingyen vállalnak munkát a szavazókörzetekben, s felkéri az RMDSZ-t, valamint a civil szervezeteket, hogy összehangolt kampányba kezdjenek a népszavazás sikeréért. /MPSZ-közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
Dec. 15-én Nagyváradon kezdte erdélyi körútját Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke és Bayer Zsolt a Magyar Nemzet publicistája. Higgadtságot kértek a határon túli magyaroktól, kerüljék az olyan gesztusokat, amelyek csak tetézik a bajt. Polgári fórumon vettek részt, előtte pedig Kövér László kötetlen beszélgetést folytatott a sajtó képviselőivel. Mindkét rendezvény témája a kettős állampolgárságról szóló sikertelenül végződött magyarországi népszavazás volt. Nem maga az eredmény volt káros, hanem az, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a szociális demagógia eszközét is bevetette. /Balogh Levente: Higgadtságra szólítanak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
December 14-én a Megyei Törvényszék ítéletet hozott Andrássy Árpád, a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola leváltott igazgatójának munkajogi perében. A határozat megsemmisítette a Megyei Tanfelügyelőség döntését, amellyel Somesan Stefan főtanfelügyelő Andrássy Árpádot felmentette igazgatói tisztségéből. /b.: Jogtalan volt az igazgató leváltása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2004. december 16.
Kolozsvár talán legelmaradottabb külvárosában, a kardosfalvi temető déli kerítésére mellett van a Bethlen Gábor utca. Ott már csak a temető van, és azután a mező, a szántóföldekkel. Ide száműzték Kolozsvár városi tanácsosai Erdély egyik legnagyobb fejedelmét, Bethlen Gábort. Elmondhatják, magyarokról is neveznek el utcákat Kolozsváron. Az utca nem aszfaltozott, sáros, mezei út. Az újságíró megkérdezte az utcában az embereket, de nem hallottak Bethlen Gábor utcáról, szerintük az utcát Lombului-nak hívják. Az egyik elmondta, Lombului utca, ő itt lakik, ő csak tudja. Kolozsvár új városvezetése jelzi, hogy toleránsabb a magyar közösség igényei iránt. Ezért néhány kolozsvári utcát magyarokról nevezett el. A város magyar tanácsosainak tiltakozniuk kellett volna a méltatlan Bethlen Gábor utca miatt, mert ez látszatintézkedés. Ha semmiképpen sem kaphatja vissza a régi Bethlen utca Bethlen Gábor nevét, akkor talán utolsó megoldásként a mai Gaál Gábor utcának kellene a Bethlen Gábor nevet adni. Ideje volna eldönteni, ki a fontosabb: a nagy fejedelem, vagy a kommunista Gaál Gábor. /Kolozsvári József: Arcul csapták Erdély nagy fejedelmének, Bethlen Gábornak emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., folyt.: dec. 16./
2004. december 16.
A magyarországi népszavazás keserű szájízet hagyott sok-sok szilágyságinak. Zilahon egyetlen magyar igazolványt sem adtak vissza, sőt éppen most igényelte valaki. Az újságíró a piros–fehér–zöld színek mellé gondolatban sem illesztene gyászszalagot, a himnusz pedig a nemzet imája minden magyarnak. /Fejér László: Nem adják a Magyar Igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
Immár 15. alkalommal emlékezik Temesvár reformátussága, egész magyar közössége 1989. decemberének embert próbáló forró napjaira, amikor egy maroknyi elszánt gyülekezet, papja védelmében, szembeszállt Európa legsötétebb diktatúrájával. A temesvári szikra kipattanásának emléknapján, dec. 15-én emlékeztek a másfél évtizeddel ezelőtt történtekre. Jelszavuk: Temesvár forradalma legyen a jövendő záloga! Az emlékünnepségét Tőkés László püspök, az 1989. decemberi forradalom hőse nyitotta meg. Bemutatták Kincses Elemér Csatorna című színművét a nagyváradi Szigligeti Ede Színtársulat előadásában. A temesvári református templom körül este 7 órai kezdettel gyertyás élőlánccal emlékeztek. /(Sipos): A temesvári szikrából forradalom lobbant. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./
2004. december 16.
Tizenöt évvel a temesvári forradalom kirobbanása után sem lehet pontosan tudni, ki hozta meg 1989 decemberében a Tőkés Lászlóval kapcsolatos döntéseket. A püspök feltételezi, hogy a vallásügyi hatóságok és a Szekuritáté közös „kupaktanácsa” döntött. A Krónika lap megkeresésére mind az egykori vallásügyi inspektor, mind a Szekuritáté illetékesei a másikra mutogattak. Az egyházügyi államtitkárságon hoztak meg minden döntést Tőkéssel kapcsolatban” – jelentette ki a Krónikának Traian Sima, a Temes Megyei Szekuritáté egykori parancsnoka. Simát 1990-ben a temesvári vérengzések fővádlottjai között állították bíróság elé. Húszévi börtönbüntetésre ítélték, ezt azonban 1997-ben 15 évre csökkentették. Előrehaladott életkora és jó magaviselete következtében öt év és tíz hónap letöltése után szabadult. Traian Sima hangsúlyozta: a Szekuritáténak csak megfigyelési feladatai voltak a Tőkés-ügyben. E megfigyelés alapján tudja, hogy a lelkész mind az amerikai, mind a magyar titkosszolgálatnak a beépített embere volt. A vallásügyi államtitkár hivatalát Temes megyében 1989-ben Mihai Teperdel inspektor képviselte. Amikor a Tőkés-ügyről kérdezte Gazda Árpád, a lap munkatársa, azonnal bezárkózott. „Én nem voltam beavatva ebbe” – jelentette ki. Az inspektor szerint a Tőkés Lászlóval kapcsolatos döntések a Szekuritáté berkeiben születtek. Radu Tinu, a Temes megyei Szekuritáté egykori parancsnok-helyettese azelőtt sokszor nyilatkozta, személyesen felelt egykor a Szekuritáténál a Tőkés-ügyért. Noha ő is a vádlottak padján ült a temesvári forradalom perében, kétévi vizsgálati fogság után szabadult a rácsok mögül. Most az Asirom biztosítótársaság Temes megyei kirendeltségét vezeti. Radu Tinu kijelentette, neki semmi köze sem volt a kilakoltatásához. Ő csak annyit tett, hogy szólt a szilágysági kollégáknak: Tőkés Lászlóék odaérkezése előtt szereljék be a lehallgatókat a szilágymenyői lelkészi lakásba. Radu Tinu nem válaszol arra, hogy ki hozta a döntéseket. Szerinte vélhetően Tudor Postelnicu belügyminiszter döntötte el, hogy 17-én hajnalban kilakoltatták a Tőkés családot. /Gazda Árpád: Ki dirigált 1989-ben Temesváron? = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzősei közül viszonylag kevesen próbálják meg a rezidensi vizsgát, tájékoztatott Nagy Örs orvosprofesszor, az egyetem rektor-helyettese. A magyar végzősök alig húsz százaléka marad itthon, a többiek főleg Magyarországra távoznak. Magyarországról pedig hetente-havonta nyolc-tíz fiatal orvos távozik nyugatra, ez egy valóságos szürkeállomány-export. /Mészely Réka: A fiatal magyar orvosok inkább külföldön próbálnak szerencsét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2004. december 16.
A Gyergyói-medencében található Borzonton és a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton megkezdte működését a falugondnoki szolgálat. A hivatalos avatóünnepség és a mikrobuszok átadása dec. 17-én lesz. A falugondnoki szolgálat Romániában még szinte ismeretlen fogalom – most a Gyergyói-medencében a Magyar Falugondnoki Szolgálat irányításával a gyergyószentmiklósi Caritas égisze alatt jött létre. Mindkét településen falugondnokot szerződtettek, aki szükség esetén kicseréli a gázpalackot, orvoshoz szállítja a betegeket és a távoli iskolába a gyerekeket. A szolgálat anyagi támogatói a Mocsáry Lajos Alapítvány, a Kárpátok Szociális Alapítvány és a helyi önkormányzatok. /Falugondnoki szolgálat avatóünnepsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 16.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör dec. 14-i ülésén Balassi Bálintra emlékezett, a nagy reneszánsz költő születésének 450. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda mutatta be a költőt. /Regéczy Szabina Perle: Balassi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./
2004. december 16.
Kóródszentmárton központjában áll az 1827-ben épült templom. A helybeliek a szentmártoni ferde toronynak nevezik, mivel a tornya közel egy méterre eltávolodott a templomhajótól. A 2002-es népszámláláskor a faluban 193-an vallották magukat reformátusnak, ennek fele roma. A ferde toronyban 1238-ban öntött bronz-ezüst harangot őriznek, az egy darab terméskőből készült kehely alakú szószék is a XIII. századból származik. A torony északi oldalán a vakolat az esőzések miatt málladozik, s a talajcsúszás miatt dőlt el a torony. Javításra szorul a templom. Ígéretet kaptak, hogy a megyei tanács segíteni fog. /Nagy Annamária: Ki állítja meg a harangláb dőlését? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
