A nemrég hatalomra kerülő, a jelek szerint csak nevében liberális kurzus az intolerancia lehangoló bizonyítékát szolgáltatja, amikor Kovászna megye magyar prefektusjelöltje ellen tiltakozik. A román politikum 2005 elején ugyanolyan természetességgel veszi elő a magyar veszély fegyverét, mint egy évtizeddel korábban. /Csinta Samu: Riadó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének közleményt adott ki a határon túli magyar művészek felvételéről. A Magyar Művészeti Akadémia minden tagja jelképesen megosztja magyar állampolgárságát egy-egy határon túl élő magyar művésszel. A testület a most megválasztandó új tagok mindegyikét teljes jogú magyar akadémikusnak tekinti. Ezzel a közleménnyel az Akadémia célja, hogy széles körű civil mozgalmat indítson el Magyarországon, hasonló lépésre biztatva a kulturális, a tudományos és a gazdasági élet más résztvevőit is. /Új határon túli tagjai lesznek a Magyar Művészeti Akadémiának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
A népszavazás ügyében annyi hazugság hangzott el a kampányban, hogy az már hihetetlen! Fenyegették az anyaországiakat azzal, hogy most 2 millió ember fog áttelepülni. Győzött a hazug kampány és az emberi butaság, állapította meg Bognár István Budapestről írt soraiban. /Bognár István, Budapest: Egyesülni fog nemzetünk, hamarosan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
Pető Bálint Szegedről írt hozzászólásában kifejtette, elítélte az erdélyi reakciót a népszavazás eredménye után /magyar zászló levevése stb./ A kettős állampolgárságról szóló népszavazás a kommunista agynyomorításnak, a magyar kormányoldal agresszív propagandájának az eredménye. /Pető Bálint, Szeged: Kerüljük a szűklátókörűséget. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
1956 forradalmának legnagyobb eredménye az volt, hogy a nemzet minden rétege egybeforrt, egyet akart. Most ugyanaz történt. Sajnos, nem az egész társadalom vált eggyé, mint 56-ban. De a nemzet teljes elitje, pártállásra, társadalmi rétegre és minden egyéb különbségre való tekintet nélkül egybe forrott. Mádl Ferenc elnök, kilépve kötelező semlegességéből, teljes mellszélességgel állt ki az IGEN mellett. A politikai jobboldal kiállása természetes volt. De kiálltak az IGEN mellett a régi kommunista vezetők is, Németh Miklós, Szűrös Mátyás, Pozsgai Imre, írta Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tb. elnöke. Kiderült az is, hogy mennyire megveti a magyar proletárt a magyar „szocialistának” hazudott pártvezetőség. /Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tb. elnöke: Az érem másik oldala. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
Fey László nem érti azokat, akik semmi kedvezményt nem kérnek, számukra az állampolgársági bizonyítvány csak arra szolgál, hogy magukat a magyarsághoz tartozónak érezhessék. Az is elhangzik, hogy a magyar állampolgárság történelmi jóvátétel, szintén Trianonért. „Ne áltassanak ilyen szólamokkal. Borítsunk fátylat a múltra, és forduljunk a jövő felé” – intett mindenkit Fey László. Szerinte a kettős állampolgárság sok konfliktust rejt magában, mind a szomszédos országokkal, mind az Európai Unióval szembeni kapcsolatok terén. A népszavazás eredménye utáni állásfoglalásokkal támadja az ellenzék a magyar kormányt. „Egyes határokon túli magyar szervezetek vezetői szerénynek és ildomosnak nem mondható hangon követelőznek”. /Fey László: Üres szólamok, hamis értékek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
A kettős állampolgárságról „decemberben zokogott a róna”, írta Kuszálik Péter, „de lassan elfelejtkezünk erről is, mint az MSZP a Nemzeti Petícióról”. Kövér László, Bayer Zsolt átrándult Erdélybe, Kuszálik három oldalnyit jegyzetelt azon a polgári fórumon, ahol a vendégek előadták a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról mondanivalójukat. Bayer Zsolt kifejtette, hogy „nekünk kommunistából a legalja jutott (…), nálunk mindig moszkoviták uralták a helyzetet…” /Kuszálik Péter: Morzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 5.
Sorra jelennek meg cikkek, bátorítások, olvasói levelek, amelyek tartalmát úgy lehetne összefoglalni: én igennel szavaztam, nem úgy, mint az a szegény, megtévesztett, reklámoktól elhülyített, idegenlelkű, keveredett, konzumidióta stb. Krebsz János ezután már biztos lehet abban, hogy a nyolc és félmillióba tartozik, a nemmel szavazók közé. „Sehonnai bitang ember” vagyok, vallotta. De óvatosan az idézetekkel, mert ezt a minősítést egy Petrovics Sándor nevű tót költő vetette papírra, és mit várhat tőle egy Igaz Magyar! – írta Krebsz János. Ő tudja, hol vannak a gyökerei, a mai Németország területén és nem kér az öngerjesztő nemzettudatból. /Krebsz János: Válasz egy olvasói levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerk. megj. : Az olvasónak nem kell magyaráznunk, hogy a fenti írás szerzője nem csupán egy levélíró meggondolatlanságaival vitatkozik. Rá kell világítani azoknak a szűklátókörű elméleteknek a tarthatatlanságára, amelyekkel némelyek azt próbálják meghatározni, ki a jó magyar.
2005. január 5.
Rokaly József vagy a még korábbi gyergyói RMDSZ-vezetők idejében a sajtót is rendszeresen meghívták az RMDSZ-ülésekre, és hangsúlyozták a szervezet nyitottságát. Ez az utóbbi másfél évben másként van: az ülésekről nem hivatalos forrásokból értesülnek a sajtó képviselői. Súlyosabb probléma, ha a térség RMDSZ parlamenti képviselőjét, dr. Garda Dezsőt is rendszeresen „elfelejtik” meghívni az RMDSZ-gyűlésekre. Garda elmondta, hogy december 21-én egy megbeszélést tartott a területi RMDSZ, de őt nem hívták meg, ugyanúgy a Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésére sem. A december 28-i gyergyói RMDSZ-gyűlésen csak egy szűk csoport gyűlt össze, hogy személyeket javasoljon a térségből az RMDSZ országos vezetőségének bizonyos tisztségek betöltésére. /(Gál Éva Emese): Szűk körű RMDSZ-ülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 5.
Kolozsváron a Bethlen Gábor utcához hasonló sorsra jutott a II. Rákóczi Ferenc utca is. A II. Rákóczi Ferenc utca nem szerepel a várostérképeken. Kolozsváron a Rákóczi utat már csak a magyarok nevezik továbbra is annak. Ez az utcanév hivatalosan a múlté. A Macesului utcából nyíló ösvény nyomorúságos viskókhoz vezet. Ezt nevezték el most II. Rákóczi Ferenc utcának. /Kolozsvári József: Bethlen Gábor után II. Rákóczi Ferenc emlékét is arcul csapták... Utca elnevezési tragikomédia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ A Bethlen Gábor utcáról: Kolozsvári József: Arcul csapták Erdély nagy fejedelmének, Bethlen Gábornak emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. dec. 13., folyt.: dec. 16./
2005. január 5.
Miközben Szatmárnémeti egyik legnagyobb általános iskolájának, a 10-es számmal jelölt tanintézete három évi próbálkozás után sem vehette fel Szilágyi Domokos nevét, a kis avasi magyar falu, Kőszegremete iskolájának homlokzatára felkerülhet gróf Széchenyi István neve. A községi tanács még a múlt év elején jóváhagyta a helybeliek kérését, az óév utolsó napjaiban a tanfelügyelőség is aláírta. /Gróf Széchenyi István nevét viselheti a kőszegremetei iskola! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 5.
A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 5.
A romániai tankönyvpiacon uralkodó balkáni viszonyok kizárják azt, hogy a magyar tankönyvek kiadására létrehozott Ábel Kiadó tisztességesen részt vegyen a liciteken. A nagy román kiadók nevetséges összeggel megnyerik a versenytárgyalást, amikor pedig a tankönyvek lefordítására kerül sor, háromszoros áron hozzák ki a magyar tannyelvű könyveket. A most kiadott II. osztályos Környezetismeret tankönyv tele van nyelvhelyességi és helyesírási hibákkal, ezért levélben fordult a román tanügyminiszterhez Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, kérve, hogy vonják ki forgalomból a tankönyvet. Az állandó késés miatt a tankönyvek fordítását nem követi sem szakmai, sem nyelvi lektorálás, így várhatóan a még kiadás előtt álló tankönyvek sem lesznek jobbak. /Takács Éva: Tiltakozik az RMPSZ és az Erdélyi Tankönyvtanács.= Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./
2005. január 5.
Napvilágot látott dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária nagyváradi teológia-professzor Értelem és bizalom /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ címmel Izrael bölcsességirodalmának teológiáját magyarázó első könyve. A kolozsvári Teológia, majd a Partiumi Keresztény Egyetem professzoraként évtizedekig tanulmányozta, értelmezte a Biblia tanításait. /Balla Tünde: Izrael bölcsességirodalmáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 5.
Szentkatolna község önkormányzata az Illyés Közalapítvány támogatásával a múlt esztendő végén színes, fényképes községismertetőt jelentetett meg. A kiadványt összeállította és szerkesztette dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus. Az igényes kivitelezésű füzet a nagyközséget alkotó Szentkatolna, Hatolyka, Kézdimartonfalva, Kézdimárkosfalva és Imecsfalva legfontosabb történelmi-földrajzi adatait, látnivalóit tartalmazza, s bemutatja a község legnevesebb szülötteit: Bakk Endrét, Bálint Benedeket, Bálint Gábort, Barabás Miklóst, Bodola Lajost, Csereiné Zathureczky Emíliát, Mágori Varga Bélát, Tóth Györgyöt és Pál Istvánt. A füzet a sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdában készült. /(Iochom): Községismertető Szentkatolnáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./
2005. január 6.
Tariceanu miniszterelnök fogadta Gyurcsány magyar kormányfő személyes megbízottját, Eörsi Mátyást, akivel megbeszélést folytatott a két miniszterelnök január közepi budapesti találkozójáról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./ Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadója azért utazott Romániába, hogy az SZDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti kapcsolat révén hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok javulásához. „Mi magyarországi liberálisok rendkívül örülünk annak, hogy Romániában olyan liberális erő került hatalomra, amelyet régóta ismerünk, és akikről tudjuk, hogy nemcsak az országnak, de a román–magyar kapcsolatoknak is nagyon sok jót fognak tenni. A Tariceanu kormányfővel folytatott megbeszélésünkön is elhangzott, hogy mindkét ország miniszterelnöke elszánt a román–magyar kapcsolatok új, dinamikus szakaszának megnyitásában” – nyilatkozta a találkozót követően Eörsi Mátyás, aki nem találkozott az RMDSZ képviselőivel. /Rostás Szabolcs: Liberális pertu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Két héttel a Cotroceni-palotából való kiköltözése előtt Ion Iliescu volt államelnök rendeletben ítélte oda saját magának a forradalmári címet. A ,,kiemelkedő érdemű harcos” minősítéssel Iliescunak joga van egyhektárnyi kültelekhez, versenytárgyalás nélkül vásárolt 100 négyzetméteres üzlethelyiséghez, ingyenes tévé- és rádióbérlethez vagy végső nyughelyhez, írta az Adevarul. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./
2005. január 6.
Dinu Socotar, a Maros megyei DP elnöke szerint Frunda György szenátor kijelentései a magyarok arányos intézményvezetési képviseletével kapcsolatban újra feszültté teheti a román–magyar viszonyt a megyében. Socotar azt ajánlotta az RMDSZ-szenátornak, hogy mérsékelje magát, amikor erről a témáról beszél. /Önmérsékletre figyelmezteti a D.A. az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Nagy Zsolt, a Tariceanu-kormány kommunikációs és távközlési minisztere a vele készült interjúban kifejtette, szeretné, ha a számítógép-használat és az internethozzáférés mandátuma végéig lehetővé válna a vidéki iskolákban is. /”Mandátumom végéig kiterjeszteném a világhálót Magyarvistára is”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Nem fogadja el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a december 5-i magyarországi referendum után elrendelt szavazat-újraszámolás eredményét. Az MVSZ képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért képviselőjük nem kapott meghívást a szabadkai tanácskozásra, ahova a határon túli magyar szervezetek a referendum kiértékelésére, a kettős állampolgárság kérdésében való közös álláspont kialakítására gyűlnek össze. Az MVSZ a magyar Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, mert megítélése szerint nem hajtották végre megfelelő módon a december 5-i népszavazási jegyzőkönyvek ellenőrzését. Az eseményt kommentálva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy az állampolgársági kérdésben a lakosság azon nyolcvan százalékára hárítsák a felelősséget, amely vagy nem vett részt a népszavazáson, vagy azon a kettős állampolgárság tömeges megadása ellen szavazott. Gyurcsány szerint a magyar jobboldal egy nagyon jelentős része nem idegenkedik a nacionalista, kicsikét klerikális politikától, amelyben az államé a központi szerep és a tekintély, az olyan politikától, amely befelé fordul, amely idegenül tekint a versenyre, a piacra, a magántulajdonra. „Az elmúlt időszakban a hazai közélet egyik meghatározó kérdése lett a hazai- és a határon túli magyarság viszonyának rendezése az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Ennél kevesebb figyelem jutott a Romániában élő legnagyobb lélekszámú, határon túl élő magyar közösség életét alapvetően befolyásoló politikai folyamatoknak, a parlamenti- és elnökválasztásnak. Most a történtek és az eredmények ismeretében szükséges, hogy kimondjuk: az RMDSZ-nek és személyesen Markó Bélának rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság meg tudta őrizni parlamenti képviseletét, sőt kormányzati tényezővé válhatott.” – áll a magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében. „Még nagyszerűbbnek láthatjuk e teljesítményt, ha figyelembe vesszük az anyaországitól nem függetleníthető, belső politikai harcok és ellentétek hatásait. Az elért eredményhez ismételten szívből gratulálunk Markó Bélának és az RMDSZ-nek. Mindaz, amit elértek, azt bizonyítja, hogy szükséges és eredményes is a felelős nemzetpolitika iránt elkötelezett, de a realitásokkal számolni tudó politika. Mindez lehetővé teszi, hogy a romániai magyarok kivehessék részüket a két ország jószomszédi kapcsolatainak javításából, Románia európai uniós csatlakozásából, és kezükbe vehessék honfitársaik szülőföldjükön való boldogulásának építését.” – fogalmaz a dokumentum. /Nem fogadja el a szavazat-újraszámolás eredményét az MVSZ. A Világszövetséget nem hívták meg a szabadkai tanácskozásra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Nyílt konfliktussá fajult január 5-én Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi ortodoxok közötti vita, miután a görögkeleti egyház képviselője munkások kíséretében behatolt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vitatott tulajdonú sportpályájára, és elvitette az ott lévő sporteszközöket. Nagyvárad önkormányzata még tavaly májusban döntött arról, hogy a református iskola sportpályáját a szomszédos telken álló ortodox templomnak utalja ki 49 évre. Bíró Rozália alpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy nem rosszhiszeműen döntöttek az ortodox parókia javára, a tervezeten ugyanis nem szerepelt, hogy a Lorántffy sportpályájáról van szó. Csűry István püspök-helyettes felháborítónak tartja a történteket. /Ortodox expanzió Nagyváradon? = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával tiltakozó nyilatkozatot adott ki a városi tanács azon határozata ellen, amely értelmében a tizenöt éves küzdelem után alighogy visszaszerzett nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályáját a nagyvárad-olaszi román ortodox egyházközségnek adományozta. Az önkényes és jogfosztó határozat meghozatalában a városi tanács magyar képviselői – RMDSZ-es frakciója – is részesek voltak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a kéréssel fordul a nagyváradi városi tanácshoz, hogy haladéktalanul vonja vissza a magyarságot és a reformátusokat diszkrimináló, törvénytelen határozatát, kéri a Román Ortodox Egyház nagyváradi püspökségét, hogy ne engedjen teret ennek a jogfosztó eljárásnak, ugyanakkor felszólítja az RMDSZ helyi, megyei és országos szervezeteit, hogy sürgősen lépjenek közbe a Nagyváradon kialakult helyzet orvoslása érdekében. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2005. január 6.
Feltűnés nélkül próbál megszabadulni a kolozsvári városvezetés a Funar-korszak örökségétől. Emil Boc polgármesterré választása után a trikolór színű szemeteskukák már eltűntek, a szintén háromszínűre festett padok átfestése is folyamatban van. Most pedig a főtérről elszállították a Gheorghe Funar volt polgármester kezdeményezésére felállított Traianus-oszlop másolatának talapzatát. A kőalapot 1997-ben állította fel a nacionalista Gheorghe Funar városvezető. /Lázár Lehel: „Eltűnt” a tervezett Traianus-oszlop talapzata= Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
A Bihari Napló fennállásának 15. évfordulóján Nagyváradon, a Rulikovszky temetőben emlékeztek a lap újságírói a néhai munkatársakra. 1990-ben 52 évesen ment el Moldovan Gheorghe, aki a magyarság jogainak egyik nagy védelmezője volt Nagyváradon, de Romániában is alig volt párja. Vilidár István fotós 1986-ban 51 évesen távozott. Bokor András 1994-ben halt meg, 43 évesen. 1998-ban Dávid József nyugalmazott főszerkesztő hunyt el, de eltávozott két Szabó Ferenc, Kenéz Ferenc újságíró sírját meg sem találták a temetőben. /(Balla Tünde): Volt Bihari Naplósok: Mindenkiért egy-egy gyertya égjen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2005. január 6.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke emlékeztetett: a Magyarok IV. Világkongresszusa 1996. májusában határozatba foglalta, hogy a magyar állampolgárságot még Magyarország EU-csatlakozása előtt alanyi jogon meg kell adni minden külhonban élő magyarnak, aki arra igényt tart. Az MVSZ megvizsgáltatta a kettős és a többes állampolgárság kérdésének nemzetközi szabályozását. Az összehasonlító tanulmányokat a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle 400 oldalas összevont számában kiadták. Az MVSZ kidolgozta a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét megteremtő törvény tervezetét. A kettős állampolgárságról szóló ügydöntő országos népszavazást az MVSZ elnöksége 2003. augusztus 18-án kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság 2004. március 2-án hozta meg döntését, mely után indulhatott az aláírások gyűjtése. Az MVSZ 2004. július 2-án adta át az OVB-nek a 320 498 aláírást tartalmazó nyomtatványokat, ahol augusztus 16-áig tartott az aláírások hitelesítése. Az Országgyűlés 2004. szeptember 13-án hozott határozatával rendelte el az ügydöntő országos népszavazást. Ez ellen ismét jogorvoslattal élt négy indítványozó. Újra az Alkotmánybíróság határozata következett. Végül 2004. október 26-án hozott határozatával az Alkotmánybíróság „zöld utat nyitott” a népszavazásnak. A kormánykoalíció riogató, valótlanságokat állító kampánya ellenére a közel 11 000 szavazókörből csak 373 helyen győzött a NEM – NEM. Tehát az egyértelműen két NEM-re buzdító kampány abszolút vereséget szenvedett! Az IGEN – IGEN szavazatokkal zárt szavazókörök száma meghaladta az 5500-at, mintegy 4400 szavazókörben pedig az IGEN – NEM arány alakult ki. A Fővárosi Választási Bizottság kimondta, hogy a kormány nem folytathat kampányt népszavazás idején. Amíg a kormány szabálytalanul, közpénzen milliókat költött a kampánynak nevezett riogatásra, addig a kezdeményezők nem kaptak egy fillért sem. Az MVSZ egyébként 2001. évtől egyetlen fillér költségvetési támogatásban sem részesül. Az MVSZ a népszavazást követően az ország 20 területi választási bizottságához nyújtott be kifogást, melyre a válaszok annyi változatot tartalmaztak, ahány választási bizottság határozatot hozott. /Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Kérdések és gondolatok a 2004. december 5-i népszavazásról és előzményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5., folyt. Jan. 6./
2005. január 6.
A Márton Áron szobor engedélyezését tárgyalják a kolozsvári városrendészeti bizottság ülésén. A megrendelő a Szent Mihály plébánia, a közel három méter magas egész alakos szobor Bocskay Vince szovátai művész alkotása. A szobrot a Főtér északi oldalán, a Szent Mihály-templom mellett tervezik elhelyezni. /Kiss Olivér: Márton Áron szobra a Főtéren? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Nagyváradon több mint tíz éve működik Románia egyetlen magyar nyelvű magánszínháza, a Kiss Stúdió Színház. Jelenleg készül az elmúlt évtizedről szóló könyv, és folyamatban van a stúdió tevékenységét bemutató dokumentumfilm véglegesítése, jelezte Varga Vilmos színész, a színház művészeti vezetője. A Kiss Stúdió Színház az egyetlen romániai magyar társulat, amely sem romániai, sem magyarországi támogatást nem kap, mégis él, működik, turnézik Erdélyben és szerte Európában. Emellett rendezői a Kárpát-medencei Magyar Stúdiószínházak Fesztiváljának. Kiss Törék Ildikó elindította az Olvassuk együtt programot. Nagyváradon pinceszínházként működik a Kiss Stúdió. Telt házzal játszanak, ötven-hatvan néző fér be egyszerre. /Bakó Zoltán: Tízéves a Kiss Stúdió. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2005. január 7.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik Szabadkán, a népszavazás után előállt helyzetről, illetve a jövőbeni teendőkről alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei a kétnapos tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A találkozón részt vesz a MÁÉRT majd minden tagszervezetének a képviselője, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. A szabadkai „kis MÁÉRT-re” nem kaptak meghívót a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének képviselői. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltsága miatt csak december 6-án érkezik Szabadkára. Kasza József kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erőteljesebben, egyértelműbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint hogyha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelősek, és a történelmi pillanat felelőssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet” – hangoztatta Kasza. /”Kis MÁÉRT” Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2005. január 7.
Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese veszélyesnek tartja azt az elképzelést, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) váljon állami egyetemmé, és a BBTE magyar tagozata fokozatosan vonuljon át a most még kizárólag magyar állami költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézménybe, Salat szerint ez a Bolyai Egyetem hagyományával kapcsolatos pozíciók feladása, másrészt hosszú időre elesélytelenítené az erdélyi magyar felsőoktatást az európai szinten egyre inkább kiéleződő minőség-harcban”. Az ötletet először Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős volt rektor-helyettese vetette fel. Kása szerint az állami magyar egyetem létrehozásában az EMTE azért akadály, mert az egyetemi hallgatók száma a következő években drasztikusan csökkenni fog, de az sem kedvez, hogy a két egyetem szakai között átfedések vannak. Kása javasolta, hogy az EMTE alakuljon át állami egyetemmé. /(borbély): Átköltözne a BBTE a Sapientiára? Salat Levente nem ért egyet az elképzeléssel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2005. január 7.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban két előítélet-halmaz körvonalazódik a magyarországi politikában: „az egyik szerint a határon túli magyarok kérdése nem más, mint idegenrendészeti nehézség, a másik szerint nem más, mint falumúzeum, feltámasztandó múlt, tiszta forrás, igazi magyar. Mindkét kép hamis.” – állapította meg Szilágyi-Gál Mihály. A hozzászóló azt állította, hogy a népszavazást nem előzte meg kampány, továbbá, hogy a két oldal kommunikációjában lévő „érv- és érzelem-katyvasz bőven elég volt a szavazótáborok működtetéséhez.” Szilágyi-Gál Mihály szerint egyik tábor sem akarja, hogy a szavazók valóban mérlegeljenek. /Szilágyi-Gál Mihály: Állampolgárokból szavazóautomaták. Utóirat egy népszavazáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
