Mégiscsak létezik olyan dokumentum, amely Magyarország népesedési mutatóit vizsgálja az elkövetkező évtizedekre előrevetítve, és amely többek között milliós nagyságrendű ázsiai bevándorló betelepítésének lehetőségét is számba veszi. A migrációs stratégiáról szóló – a fedlap szerint 2017-ig titkosított – dokumentum letölthető a Fidesz és a KDNP honlapjáról. Előzőleg Semjén Zsolt, a KDNP elnöke február 20-án beszélt „egymillió ázsiai importjáról”, amely egy kormány által megrendelt, demográfiai és migrációs politika kidolgozásáról szóló tanulmánynak a része. A kormány cáfolta, hogy létezne ilyen dokumentum, az Index internetes portál azonban megszólaltatta a tanulmány egyik szerzőjét. A kutató egyik kollégájával írt tanulmányában vetette fel először egy potenciális egymilliós bevándorlás lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy 1999-es tanulmányukban csak egy matematikai demográfiai modellre hívták fel a figyelmet. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) egyik neves kutatója azt állítja, készültek már hasonló vizsgálatok Magyarországon. Hablicsek László és Tóth Pál Péter nevéhez fűződik az a demográfiai modell, amelynek egyik változataként azt számították ki a tudósok, hogy egyetlen és kizárólagos alkalommal hány bevándorlót kellene egyszerre befogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy 2050-re megmaradjon a tízmilliós lélekszám. A dokumentum miatt Semjén lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert. A KDNP elnöke hangsúlyozta: javítani kell a demográfiai viszonyokon, és erre két lehetőség van, a családtámogatási rendszer átalakítása vagy a betelepítés. A kormányszóvivő szerint olyan szakértői anyagról van szó, amely még az egyeztetés folyamatáig sem jutott el. /Balogh Levente: Jönnek az ázsiaiak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának kiiktatását, az erőszak áldozataivá váltak ügyének kivizsgálását szorgalmazta budapesti látogatásán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, aki a tavaly őszi utcai zavargásokról folytatott megbeszélést Budapesten a Parlament európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival. Az igazságügyi EU-biztos meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak a beszámolóját a tavalyi utcai rendbontásokról. Petrétei József igazságügyi miniszternek kifejtette: a rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg. Franco Frattini kiemelte, ismertetni kell, milyen jogorvoslattal élhetnek a bántalmazott személyek, illetve hol tehetnek panaszt, ha ezt jogosnak érzik. /Frattini: mellőzzék a gumilövedéket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök influenzás megbetegedése miatt elmarad a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának február 23-ra tervezett alakuló ülése. A tavaly decemberben a Szülőföld Alapról elfogadott törvény alapján létrejövő Regionális Egyeztető Fórumon a magyarországi és a határon túli magyarok felelős vezetői egyeztetik majd a célokat. /Elmarad a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2007. február 23.
Lobbi-irodát működtet március elsejétől a Magyarok Világszövetsége Brüsszelben. A közlemény szerint az iroda elsődlegesen az elcsatolt területek magyar nemzeti közösségeinek jogvédő harcát hivatott támogatni, s eleinte kéthavonként, később havi rendszerességgel nemzetközi sajtótájékoztatókat is szervez majd. Az iroda létrehozásáról szóló megállapodás aláírását egyébként – mint a közlemény fogalmaz – „zárt körű rendezvény követte, amelyen brüsszeli magyar diplomaták, a belgiumi magyar közösség tagjai és különböző EU intézmények magyar munkatársai vettek részt. /Irodát nyit a Magyarok Világszövetsége Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2007. február 23.
Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2007. február 23.
Az Avantaje si Avon Cosmetics Romania folyóirat immáron kilencedik alkalommal rendezte meg az Év asszonya versenyt. A fődíjon kívül a folyóirat kiosztott még hat kiválósági – excellencia – díjat is olyan személyiségeknek, akik kitartóan és eredményesen küzdenek a nők és a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők jogainak érvényesítéséért. A 2006-os évi hat excellencia-díjas egyike aradi, Jäger Katalin, az aradi székhelyű Romániai Mozgássérültek Egyesületének vezetőségi tagja, az aradi fiókegyesület alelnöke, aki immáron 16 éve küzd a tolókocsihoz kötött nők, a fogyatékkal élő személyek jogaiért. /Balázs Katalin: Jäger Katalin excellencia-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2007. február 23.
A Román Színházi Szövetség /UNITER/ díjainak idei jelölések listáján nem szerepel egyetlen magyar előadás sem. Az öttagú, románokból álló zsűri a 2006-os év termésének áttekintése után úgy döntött: nincs olyan magyar produkció, amelyik versenybe szállhat a díjakért. Érdekes módon a listán nem szerepel magyar nemzetiségű rendezők által román színházakban létrehozott előadás sem, de jelölést kapott két magyar színész román előadásban nyújtott teljesítményéért: Tokai Andrea a legjobb női mellékszereplő díjára esélyes a Temesvári Nemzeti Színház Krum című előadásában alakított szerepéért, valamint Hatházi András, akit a legjobb férfi főszereplő díjára jelöltek a Kolozsvári Nemzeti Színház Megtisztulás című előadásában nyújtott alakításáért. /köllő: UNITER-jelölések margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) döntése alapján Csíky András kolozsvári színművészt a 2007-es UNITER-Gála keretében életmű-díjjal tüntetik ki. Csíky András 1977-től tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának. Több jelentős díjban és kitüntetésben részesült, köztük: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) Életműdíja, A Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje, Jászai Mari-díj, Szentgyörgyi István-díj, a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának Életműdíja, Erzsébet-díj. Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke Hűségdíjat adott át Sepsiszentgyörgyön László Károlynak, a Tamási Áron Színház művészének. /UNITER-díj Csíkynek, Szentgyörgyi-díj Boérnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
Az 560 lelket számláló Kisbacon a helyi Bodvaj Egyesület révén pályázta meg az ifjúsági információs és szolgáltató iroda létrehozását a Progressnél. A fiatalok szülőföldön való megmaradása, illetve a helyi közösség önszerveződésének támogatása céljából avatott e-Magyar pontot Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter Benedek Elek szülőfalujában. A Háromszéken nyolcadik, országos szinten több mint 170. e-Magyar pontot üzemeltető program a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a kolozsvári Progress Alapítvány partnerségével valósult meg. /Domokos Péter: E-Magyar pont Elek apó falujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2007. február 23.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) Pászkány Árpád üzletemberre is kiterjesztette a bűnügyi vizsgálatot a Gazeta-botrányban. A a Gazeta médiatröszt több újságíróját, Liviu Mannal az élen, azzal vádolják, hogy zsaroltak több üzletembert és közéleti személyiséget. Az ügyészség közleménye szerint Pászkány Árpád egyike azoknak, akik a zsaroló csoporttal együtt törvényellenes tevékenységekben vett részt: egy lehallgatott telefonbeszélgetés arra utal, hogy Pászkány lefizette az újságírókat, hogy azok pozitív cikkeket írjanak róla, illetve befeketítsék üzleti ellenfeleit. Pászkány Árpád Zoltán, a Polus vállalat vezetője és a kolozsvári CFR labdarúgó-egyesület fő támogatója jelenleg külföldön tartózkodik. /Vizsgálat indul Pászkány Árpád ellen Gazeta ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Pászkány Árpád a leggazdagabb erdélyi magyarok egyike, vagyona 35-40 millió dollár. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./
2007. február 23.
A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tavalyi előadása után február 23-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata mutatja be az Indul a bakterházat. Rideg Sándor regényét Tímár Péter dolgozta át, a szatmári előadás szövegét a rendező, Árkosi Árpád is jegyzi. „A tavalyi évadban, Debrecenben már színre vittem ezt a művet. Először fordul elő velem, hogy ugyanazzal a darabbal két egymást követő évadban is foglalkozom” – mondta el Árkosi Árpád rendező, a debreceni Csokonai Színház munkatársa. /Gödri Alpár Béla: A szürreálisabb megoldás. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./
2007. február 23.
Kolozsváron a Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai voltak a Bulgakov Kávéház vendégei. – Ez így nem mehet tovább, hogy egyszer Laci, egyszer Béla – indították sajtótájékoztatójukat, a jelen politikai helyzetre utalva, hozzátéve, függetlenként jelölteti magát az európai parlamenti választásokon. Felelősségteljes politizálást ígért a humoros társulat. /F. I. : Szomszédnénit Brüsszelbe! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
Fábián Árpád tájképeit, csendéleteit állították ki Kolozsváron. A művész Kolozsváron született, itt kezdte el képzőművészeti tanulmányait, amelyeket a bukaresti akadémián fejezett be. /Tibori Szabó Zoltán: Fortélyos játék a fénnyel. Fábián Árpád kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
Mákvirág címmel új magyar nyelvű gyermeklap jelenik meg február 23-án a sajtópiacon. A Nagyváradon szerkesztett folyóiratot nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is terjesztik majd. A Mákvirág korábban a Bihari Napló, később a szintén nagyváradi Reggeli Újság gyermekrovatából nőtte ki magát. A mellékletet kilenc éve két újságíró, Both Abigél és Kulcsár Andrea, a Krónika jelenlegi munkatársa indította el. Miután a Bihar megyei napilapok lemondtak a Mákvirág című gyermekrovat megjelentetéséről, Both Abigél úgy döntött, hogy megalapítja a Mákvirág Kft. nevű vállalkozást, és gyermeklapként önállósítja a korábbi elképzeléseket. /Gergely Gizella: Mákvirág: új kiadvány a gyermeklappiacon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
Internetorientált korunkban is ragaszkodnak a szakkutatások, dolgozatok nyomtatott formában történő kiadásához – hangzott el Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kisebbség című, kolozsvári nemzetpolitikai szemle szerkesztőségének olvasótalálkozóján a Holló Ernő Sajtópincében. Székely István főszerkesztő idézte Bárdi Nándor budapesti történészt, aki értelmiségi arroganciának minősítette a ragaszkodást a papíron történő kiadáshoz. A továbbiakban elmondta: a Trianon utáni új jogi viszonyok közt szükség volt a nemzetiségi, kisebbségi entitás helyzetének tudományos feldolgozására, erre vállalkozott 1922-ben dr. Jakabffy Elemér, volt magyar országgyűlési képviselő, dr. Sulyok István és dr. Willer József. Politikai, egyházi, közigazgatási személyiségek, írók, kutatók közreműködésével megjelentették (1944-ig) az erdélyi magyar kisebbség helyzetét adatszerűen tárgyaló, Erdély történetét kutató Magyar Kisebbség című folyóiratot. 1995-től 1999-ig újra kiadták a szemlét Tamás Sándor jelenlegi parlamenti képviselő főszerkesztésében. A lap a Transindex hírportállal partnerségben felépítette a jelenleg több mint egymillió oldalt kitevő digitalizált társadalmi adatbankot. Itt megtalálhatók az 1989-as rendszerváltás utáni politikai történések, valamint a XX. század első felének eseményei is. Rekonstruálás folyamatában van az 1989 utáni romániai sajtó, illetve adatbázis készül a volt román állambiztonság levéltárából származó iratokból. A Jakabffy Elemér Alapítvány kiadásában negyedévente, 400-500 példányban megjelenő Magyar Kisebbség szakfolyóiratot „politikafüggőnek” mondta a finanszírozás tekintetében Toró T. Tibor honatya, lapszerkesztő. /Domokos Péter: Kihívó arrogancia? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2007. február 23.
Nagyváradon, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület székházának dísztermében február 25-én megemlékezést tartanak a kommunizmus áldozatairól. Bemutatják az 1956 emlékezete Biharban című könyvet, a Partiumi füzetek 45. számát. A 182, Bihar megyei 56-os meghurcoltatásait, életrajzát ismertető könyv gazdag dokumentációs és fényképmelléklettel jelent meg, Dukrét Géza és Kupán Árpád szerkesztésében. Legújabb kiadványait mutatta be február 22-én a Kriza János Néprajzi Társaság a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szervezte közönségtalálkozón. Az érdeklődők a Kriza János Néprajzi Társaság 14. Évkönyvét vehették kézbe, ezenkívül a Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára című emlékkönyvet, Gazda Klára és Tötszegi Tekla szerkesztésében, Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című munkáját, valamint Tánczos Vilmos Folklórszimbólumok és Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című könyvét. A marosvásárhelyi Bod Péter Napok keretében a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban Csép Sándor Egyetlenem és Áldás, népesség című filmjeit vetítették. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2007. február 23.
Tizenegy könyvét mutatja be a Kriza János Néprajzi Társaság. Marosvásárhelyen kezdődött február 22-én az a rendhagyó erdélyi könyvbemutató-sorozat, amelyre a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) vállalkozott – a körút következő állomása Csíkszereda lesz. „Ma már nemcsak reprezentatív munkákat adunk ki. Újabban lehetőséget biztosítunk a néprajz szakos tanárainknak és diákjainknak, hogy értékesebb jegyzeteiket könyv formájában közölhessék” – emelte ki bevezetőjében Szabó Árpád Töhötöm, a társaság alelnöke. A sorozatot a műfaj két kiváló erdélyi képviselője kezdte: Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Utóbbi, aki a társaság elnöki tisztségét is betölti, Erdélyi népszokások című kötetében a népszokásokat egy dinamikusan alakuló kultúra elemeiként mutatta be. A társaság évkönyve egyfajta fórumnak tekinthető, ahol előre meghirdetett tematika mentén Budapesttől a Székelyföldig mindenki megszólalhat. A Kriza János Néprajzi Társaság külön kötetet szentelt a 80 éves Kallós Zoltánnak. A kötetben szemelvények találhatók abból a gazdag levelezésből, amelyet a néprajzkutató folytatott a szakma képviselőivel. A moldvai csángók bibliográfiája, mely 5376 bibliográfiai tételt tartalmaz, hamarosan digitalizált formában a szervezet www.kjnt. ro című honlapján is olvasható lesz. /Szucher Ervin: Néprajzi könyvzápor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A tavalyi évkönyvben dr. Gazda Klára egyetemi docenst, az idei 14. évkönyvben Szentimrei Judit néprajzost köszöntötték. A Kriza Könyvek sorozatban a 27. kötetnél tartanak, a sorozatnak célja, hogy fiatal, pályakezdő kutatók elemző munkáinak biztosítsanak helyet. Az egyetemi jegyzetek kiadványainak sorozatában két kötet látott napvilágot, Táncos Vilmos Folklórszimbólumok és Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című egyetemi jegyzetei. A moldvai csángók bibliográfiája lengyel, olasz, német és magyarországi összefogással készült Ilyés Sándor összeállításában. Ehhez a témához kapcsolódik Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című kötete, amely a szerző összegyűjtött írásait tartalmazza. A bemutató végén Pozsony Ferenc a társaság 10 ezer kötetes szakkönyvtáráról, archiváló adattáráról és a 20 ezer alkotást őrző fotótáráról tartott ismertetőt. /(berekméri): Bemutatták a KJNT legújabb kiadványait. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
2007. február 24.
Egyre többen ítélik el az utca emberei közül az államfő és a miniszterelnök szócsatáját, amelyek nagy része a tévében főműsoridőben zajlik. Erre érezhetett rá a február 23-án még Japánban tartózkodó Tariceanu miniszterelnök, aki távol-keleti sajtótájékoztatóján kijelentette: kötelességének érzi, hogy bocsánatot kérjen a közszolgálati televízió nézőitől. A kormányfő azt állította: kénytelen volt válaszolni az államfőnek, hiszen elmúlt már az az időszak, amikor azt hitte, hogy jól cselekszik, ha nem replikázik Basescu támadásaira. /Borbély Tamás: Tariceanu bocsánatot kért „szánalmas” tévészerepléséért. Az államfő népszerűsége sem kikezdhetetlen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 24.
Ellenzi az Irakban állomásozó román katonák hazahívását Traian Basescu államfő és Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter, akik nem értenek egyet több párt erre vonatkozó javaslatával. Basescu hangsúlyozta: Romániának be kell tartania a szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) bejelentette: parlamenti vitát kezdeményez a katonák hazarendeléséről. /Az államelnök és a honvédelmi miniszter ellenzi a román katonák hazahívását. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
2007. február 24.
Gheorghe Funar szenátor, a PRM főtitkára február 23-án közölte: a Nagy-Románia Párt (PRM) követeli, hogy az Irakból és Afganisztánból hazatérő román csapatokat Hargita, Kovászna és Maros megyébe vezényeljék, mivel ezen alakulatokat már kellőképpen kiképezték a terroristaellenes harcra. Hozzátette: a Székelyföldön tapasztalható jelenlegi helyzet az, ami szükségessé teszi az ilyen jellegű intézkedéseket, s ezzel egyszersmind gátat vetnek a területi autonómiával kapcsolatos irredenta követeléseknek. Funar szerint a Legfelső Védelmi Tanácsnak (CSAT) is okvetlenül lépnie kell az alkotmányos rend védelmében. A volt kolozsvári polgármester hangsúlyozta: feljelentette a rendőrség és csendőrség székelyföldi vezetőit, valamint a belügyminisztert, mivel nem akadályozták meg a referendum lebonyolítását. /Funar: Csapatokat Harkovba! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 24.
A környezeti rehabilitáció kellő pénzügyi garanciáját hiányolja a verespataki aranybánya-beruházási tervet illetően az a független szakértői bizottság, amelyet a román és a magyar kormány kért fel a hatástanulmány elemzésére – nyilatkozta az MTI-nek Horváth Balázs, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. /B. T. : Verespatak: hiányos pénzügyi garancia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 24.
„Tőkés László messze az RMDSZ, meg az erdélyi pártpolitika fölött álló személy, éppen ezért alkalmas arra, hogy minden erdélyi vagy Romániában élő magyar képviselője lehessen a brüsszeli parlamentben” – mondta televíziós interjúban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Szerinte ha valóban létezik komoly veszély, hogy a megosztottság miatt végül nem lesz képviselője az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben, akkor mozgósítani kell a választásra az erdélyi magyarokat. “Bátran, előrefelé kell menni, nem gyáván és hátralépni” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Az autonómia kulcskérdés – tette hozzá Orbán, aki azért tartaná szerencsésnek politikailag, hogy Tőkés László brüsszeli képviselő legyen, mert “ő az, aki kezdetektől fogva megalkuvás nélkül képviselte” ezt az ügyet. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2007. február 24.
Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./
2007. február 24.
Tom Lantost, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnökét fogadta február 23-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A találkozó kiemelt témája volt a romániai magyarság helyzete. A szövetségi elnök rámutatott: az elmúlt években néhány területen fontos előrelépés történt: sikerült elfogadni egy, a magyarság számára kedvező tanügyi törvényt, az anyanyelvhasználatot is törvény szavatolja. Mindamellett, a felsőoktatás terén még komoly problémák vannak, fejtette ki az elnök: bár a kolozsvári állami egyetemen van magyar nyelvű oktatás, továbbra sem ismerik el jogunkat önálló karok és tanszékek, valamint az önálló állami egyetem létrehozásához. /Markó–Lantos találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 24.
Mi sem áll távolabb tőlem, mint az, hogy beleszóljak két, különben általam minden feltétel nélkül tisztelt írótársam polémiájába – írta a megrágalmazott Pomogáts Béla. Fejtő Ferenc ugyanis Válasz Bodor Pál barátomnak című írásában (február 20.) „erős szavakkal minősíti annak az Illyés Közalapítványnak (és mellette az Új Kézfogás Alapítványnak) a tevékenységét, amelynek négy esztendeje kuratóriumi elnöke vagyok. ” Fejtő azt írta, információt kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléseiről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás közalapítványt illetően.” Pomogáts leszögezte: „Az Illyés Közalapítvány utóbbi négy esztendejének gazdálkodását a napokban vizsgálta át egy független ellenőrző intézmény, és néhány apróbb (technikai jellegű) szabálytalanságtól eltekintve semmi szóvá tenni valót nem talált. ” Pomogáts mentegetni próbálta Bodor Pált, arra viszont nem tért ki, hogy Fejtő szerint nincs helye a magyarságkutatásnak. /Pomogáts Béla: Fejtő Ferenc bátyámnak. – Olvasói levelek. = Népszabadság, 2007. február 24./ A Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának volt munkatársai /Ablonczy Balázs, Bárdi Nándor, Stefano Bottoni, Czoch Gábor, Erdősi Péter, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Kántor Zoltán, Kovács Éva, Lagzi Gábor, Papp Z. Attila és Sebők László/ közös levelükben szintén visszautasították Fejtő Ferenc írását, aki Szálasi Ferenc működésével állította párhuzamba a Teleki László Intézet húszéves történetét. „A vádak képtelenségéről bárki meggyőződhet a 2006 végén megszüntetett intézetünk honlapján található információk, az ott feltüntetett kiadványaink alapján, amely 2007. február 20-án még elérhető volt a www.telekiintezet.hu címen”. „Annak sugalmazása, hogy a Teleki László Intézetben (és annak jogelődjében, az Országos Széchényi Könyvtár Magyarságkutató Csoportjában) bármiféle kirekesztő szellemiség jegyében folytak volna kutatások, nemcsak valótlan állítás, hanem tudatos negligálása egy kutatói közösség becsületének. E közösség tagjai eltérő világnézetük ellenére példásan tudtak együtt dolgozni – egészen addig, amíg szakmai indokok nélkül és megalázó körülmények között szélnek nem eresztették őket. Fejtő Ferenc tudományos tevékenységünket ért vádjait és szakmai becsületünket sértő állításait a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, és elvárjuk, hogy ezeket nyilvánosan vonja vissza. ” /A tények védelmében – Olvasói levelek. = Népszabadság, 2007. február 24. Előzmény: Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./; Fejtő Ferenc: Válasz Bodor Pál barátomnak. = Népszabadság, febr. 20./
2007. február 24.
Magyarországon 2000 óta február 25-e a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. 1947. február 25-én, hatvan esztendeje tartóztatták le szovjet katonák Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, országgyűlési képviselőt, és minden jogot felrúgva elhurcolták a Szovjetunióba. Az Országgyűlés ezért tette erre a napra az emlékezést. Ez az országgyűlési határozat rólunk és nekünk is szól, írta Sylvester Lajos, nem csak azért, hogy „a magyar nemzet részei vagyunk, hanem azért is, mert az erdélyi, általában a határon túli magyarság az 1947-es párizsi diktátum után mindenik újraszabott kommunista hatalomnak alávetett államban arányaiban számottevőbben szenvedett a nacionalista-kommunista rémuralmak miatt. ” A bolsevista-moszkovita káderek, Rákosi, Gerő, Révai, Péter Gábor és keretlegényeik révén többet ártottak a magyar nemzetnek, mint a tatárjárás vagy Mohács együttvéve. Ezt aztán betetézte Kádár ‘56 utáni nemzeti vérvétele, írta Sylvester Lajos. Romániában 1947-től következett a magyarokkal való tömeges leszámolás. Ez már él a köztudatban. Azonban hatalmas törleszteni való adósság halmozódott fel a nemzeti érzelmű erdélyi magyar arisztokrácia, a középrétegek, a gazdaemberek és az egyház tönkretételével, ezrek és ezrek elpusztításával kapcsolatosan. /Sylvester Lajos: A kommunizmus áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2007. február 24.
Az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) együttműködése példás volt az elmúlt években, és ez azt bizonyítja, hogy lehetséges a pluralizmust érvényesíteni az egységes szervezeten belül – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 23-án, az RMKDM Kovásznán tartott kongresszusán. Az RMKDM mindvégig az RMDSZ programjának megvalósításáért dolgozott. Markó szerint az RMKDM amiatt is igen fontos platformja a szövetségnek, mivel maga az RMDSZ is egy jobbközép kereszténydemokrata pártszövetség, az Európai Néppárt (EPP) tagja, miközben az RMDSZ-ben természetszerűen van baloldali és jobboldali, de liberális és szociáldemokrata irányultságú platform is. Markó Béla úgy vélte, az erdélyi magyarság számára is veszélyt jelent a román közéletben tapasztalható súlyos politikai és erkölcsi válság, ennek nyomán ugyanis érzékelhetően nőtt a nacionalizmus és a magyarellenesség Romániában. – Az RMDSZ továbbra is kitartóan dolgozik a politikai stabilitás helyreállításán – hangsúlyozta az elnök. /Kongresszust tartott az RMKDM. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
2007. február 24.
Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja február 23-án a kovásznai Héphaisztosz Szálló konferenciatermében tartotta kongresszusát, amelynek megnyitóján Markó Béla szövetségi elnök is köszöntötte a résztvevőket. Markó Béla elmondta, tudomása van az unitárius lelkészi egyesület állásfoglalásáról, és tudja azt, hogy Szabó Árpád unitárius püspök aláírta az RMDSZ támogató listáját. Markó fontosnak tartja, hogy a papok megszólaljanak a közéletben. „Amit nem tudunk elfogadni, hogy a napi politikai vitában részt vegyenek, hiszen az egyháznak, az egyház vezetőségének szeretnie kell minden hívét, és úgy kell alakítani az álláspontokat, hogy minden híve szerethesse az egyházat. Ennyiről van szó. Tehát nem azt jelenti, hogy Erdélyben különösebben a papoknak nem kell részt venniük a közéletben. ” /Bodor János: Markó Béla: Az egyház tartózkodjék a napi politikai vitától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2007. február 24.
Kolozsvárott 1996 kezdetétől Mátyás, Magyarország hajdani királya szülőházának homlokzatán a megszokott régi mellett egy másik feliratos fémtábla van. Az újsütetű tábla rendeltetése: történelmi adatok torzításával a magyar nemzet múltjának leértékelése. A táblán kétnyelvű „történelmi eligazítás” áll: és angol. Magyarra fordítva: „A történelmi hagyomány szerint ez az a ház, amelyben Corvin Mátyás, Hunyadi Jánosnak, Erdély nagy vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia született. A román Corvin Mátyást az összes magyar király közül a legnagyobbnak tekintették 1458-tól 1490-ig tartó uralkodásának vívmányai révén. ”A tábla román nyelvű felirata Hunyadi Jánost így mutatja be: Iancu de Hunedoara, Mátyás királyt pedig Matei Corvinra fordítja. Ha nagy királyunk apja önkényes román elkereszteléssel Iancu de Hunedoara, akkor a törvényes fia az apja neve után miért nem Matei de Hunedoara? Mátyás és Máté különböző személynevek. A világ egyetlen más történelemkönyve sem említi Mátyás királyt Máté királynak, egyedül a sajátságos román történelem. /Fülöp Sándor: Meghalt Mátyás király, oda az igazság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 24.
Február 22-e Hunyadi Mátyás születésnapja. A kultúrát pártoló nagy király tiszteletére immár 15. alkalommal zajlottak a Mátyás Napok. László Bakk Anikó, az Amaryllis társaság vezetője elmondta: bízik abban, hogy 2008-ban a Mátyás Napokat sikerül már Kolozsvár híres fiának szülőházában tartani. A Mátyás Napok keretén belül került sor az In memoriam Brassai Sámuel címet viselő rendezvényre, melyen a közönség megtekinthette Brassai Sámuel csellóját is. Benkő Judit zenekritikus előadásából kiderült, hogy a polihisztort elsősorban zongoristaként tartották számon. Az estet a Concordia vonósnégyes koncertje zárta. /K. B. : Brassai csellója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
