A múlt év végén jelent meg Fülöp Lídia 33 év az irodalmi körben 1972-2005 Lugos /Nagard Kiadó, Lugos/ című, a lugosi irodalmi kör történetét összefoglaló monográfia, dokumentumkötet. Fülöp Lídia a Temes-parti város irodalmi és általános művelődési életének korábbi fáradhatatlan szervezője, számos elbeszélés-, mese-, novellás- és verseskötet. A kiadványból kiderül, hogy a Szombati-Szabó István Kör /a volt József Attila Irodalmi Kör/ nemcsak az írott szó szerelmeseit vonzotta, hanem a tudományokkal, természetrajzzal foglalkozók fóruma is volt. /P. L. Zs.: Lugosi irodalmi körtörténet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. január 10.
Az RMDSZ nem ért egyet az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetésével – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szavazási rendszer arányos képviseletet biztosít, míg az egyéni választókerületek szerinti szavazás a nagyobb pártoknak előnyt, míg a kisebb pártoknak nagy hátrányt jelentene. /Markó nem támogatja a választási rendszer módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Arra a kérdésre, elfogadja-e, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács képviselői az RMDSZ listáin jelöltessék magukat az európai parlamenti választásokon, Markó azt válaszolta: a jelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Rámutatott, hogy az említett szervezet néhány képviselője egyben RMDSZ-tag is, tehát lehetőségükben áll jelöltetni magukat. /Markó: „Abszurdum”, hogy a kormány felelősséget vállaljon az egyéni választókerületek szerinti szavazásért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2007. január 10.
Oroszország január 8-án elzárta a Barátság kőolajvezetéket, ezért ebből az irányból nem érkezik kőolaj Magyarországra, Szlovákiába, Cseh-, Lengyel- és Németországba. Elsőként Fehéroroszország állította le a területén áthaladó orosz olajszállításokat. Ezután viszont már az orosz fél is leállította a szállításait a területéről Fehéroroszországba. /Elzárták az oroszok az olajcsapot. Egymást okolja Minszk és Moszkva. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Claudiu Saftoiu, a román kémszervezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója kijelentette, hogy a cégénél levő és még a nyolcvankilences fordulat előtt készült dossziék közül 27 000-et (!) nem adnak át a dossziékat ellenőrző bizottságnak, ,,mivel ezek anyaga államtitkot sértene, veszélyeztetné a jelenleg is működő ügynökök tevékenységét”. Kiderült az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat sem ad át 75 000 dossziét ugyanilyen megfontolásból. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság egyik tagja kijelentette, hogy a SIE dossziéira úgyszólván semmi rátekintésük nincs. Lehet, hogy a SIE-nél ma is működnek volt DIE-CIE-ügynökök (ez volt a cég neve a Ceuasescu-rendszerben), akiknek leleplezése kockázatokkal járhat, de ugyanakkor működhetnek besúgók is. Minden jel arra mutat, hogy a hírszerző szolgálat sok régi szekusügynökét ,,reaktiválta”… A több mint százezer át nem adott dosszié is bizonyítja, mennyire veszik komolyan az érintett cégek a Szekuritáté és csatolt szervei leleplezését. /Bogdán László: A titkosítás rögeszméje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2007. január 10.
Magyarország számára nem fenyegetés, sokkal inkább óriási lehetőség a román és a bolgár EU-csatlakozás – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter. Az Eurostat becsült adatai szerint az EU 25 GDP-jének átlagához viszonyítva: Románia GDP-je 35,8 százalék, Bulgáriáé 34,2 százalék, Magyarországé 63,6 százalék. A magyarországi vállalatok jövedelem termelő képessége és termelékenysége is sokkal jobb. – Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya – tette hozzá. Magyarország Romániába irányuló exportja tavaly 464 milliárd forintot, a behozatal 221,2 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 243,3 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 171 milliárd forinttal. A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában 2006. július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen található a külföldi befektetők rangsorában. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeemelésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább egymilliárd dollárra becsülhető. /Magyarország számára óriási lehetőség az EU bővülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
A kormányzás jelentőségéről és az uniós támogatások megszerzésének a fontosságáról esett szó többek között a január 9-én tartott, RMDSZ-es kormány-tisztségviselőkkel folytatott konzultáción. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte annak fontosságát, hogy hétvégeken minél több erdélyi rendezvényen vegyenek részt, és beszámoljanak bukaresti tevékenységükről. „Az az érzésem, hogy az RMDSZ-t azért ütik-vágják annyit az utóbbi időben, és azért próbálnak minket kiszorítani, mert nagyon jól tudják, ez az időszak milyen fontos, hogy most beleszólhatunk ezeknek az alapoknak az elosztásába – nyilatkozta Markó. /G. G.: Kongresszus előtt: „zsinatoló” RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 10.
Kétszer annyi fát vágtak ki törvénytelenül Hargita megyében tavaly, mint 2005-ben. Mintegy ötezer köbméter faanyag tűnt el az erdőkből, ebből 2000 köbméter az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal tulajdona volt. Az igazgató szerint elsősorban Szentegyháza és Gyergyószentmiklós környékén nőtt meg a falopások száma. /Jól viszik a hargitai fatolvajok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 10.
Kelet-Európa-szerte egyedülálló helyzet alakult ki Romániában a kastélyok visszaszolgáltatása kapcsán: az egykori tulajdonosok leszármazottai több épületet is visszakövetelnek, a román állam azonban hallani sem akar arról, hogy a jelentős turisztikai látványosságként üzemelő intézmények magánkézbe kerüljenek. Visszakövetelik a csucsai Goga-kastélyt, bár 1946-ban Veturia Goga, a költő özvegye nyilatkozatot írt alá, amely szerint az ingatlant a román államnak adományozza. Hasonló helyzet áll fenn a törcsvári kastély, illetve a Peles-kastély esetében is: a román állam minden követ megmozgatna, hogy megtarthassa az ingatlanokat. A törcsvári kastélyt tavaly májusban adták vissza Habsburg Domokosnak, ugyanakkor Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter egyezményt írt alá a tulajdonossal, hogy a kastély három évig múzeumként működhessen tovább. Az állam vissza akarja vásárolni a kastélyt. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint az államnak vissza kell adnia adni a kastélyokat is, azok nem képeznek külön kategóriát. Erdélyben több jelentős épület is visszakerült az örökösök tulajdonába. Horváth-Tholdi Péter például visszakapta a marosnémeti László-kastélyt, négy és fél évig harcolt a tulajdonáért, végigmenve az összes fokozaton. A keresdi Bethlen-kastélyt 2004 novemberében a Legfelsőbb Bíróság visszaadta ugyan, azóta húzódik az átadás, Bethlen Anikó reménykedik, hogy végre megkaphatja jogos tulajdonát. A zabolai Mikes-kastélynak már mindkét épületét visszakapták. Mikes Kata és két fia Ausztriából költözött haza, most intézik a helyreállítást. /Sándor Boglárka Ágnes: Felemás helyzet a kastélyok visszaszolgáltatása körül. Eckstein-Kovács: Nem szívesen, de muszáj visszaadni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
A vidéki tejtermelő gazdák többnyire tisztában vannak az európai uniós normákkal, többségük azonban egyelőre nem alkalmazza azokat. A Kolozs megyei tejtermelő gazdák közül egy sem rendelkezik palackozási engedéllyel, így nemcsak a házhoz szállítás, de még a Széchenyi téri tejcsarnokban eladásra kínált pillepalackozott tej értékesítése is törvénysértő. /D. I.: Búcsú a mérai tejföltől? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Mihelyt egy magyar nemzetiségű szakember jut többé-kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Maros Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap január 9-i számában Lazar Ladariu, a megyei tanácsos-főszerkesztő írt cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. A versenyvizsga bizottság nemzetiségi összetételét kifogásolta. Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus szintén kifogást emeltek a magyar szakember kinevezése ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy nagyon körültekintően választották ki a bizottság tagjait. A kinevezés az elnök, tehát az ő jogköre. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Soós Zoltán igazgató az újság kérdésére leszögezte, az egész egy magyarellenes csoport megnyilvánulása. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Maros megye Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ebből nagyon kevés jelent meg. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak szélsőséges rendezvényekre. A magyarellenes lobbi módszeresen dolgozik a magyarok kiszorításán minden fontos intézményből. Munkájuk eredményes, ez Maros megyében is tapasztalható. /Mózes Edith: Célkeresztben az új múzeumigazgató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2007. január 10.
Közleményben foglalt állást a Szamosközi István ellen felmerült plágium-gyanúval kapcsolatban a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala. Ebben kijelentik: a Bodó Barna egyetemi tanár által megfogalmazott vádak a „decemberben megkezdett kampány részei”, és azok ellen irányulnak, akik nem értenek egyet vele s csoportjával. A rektori hivatal úgy véli: rágalmazó kijelentésekről van szó. Bodó Barna állításával ellentétben, nincs szó plagizálásról – áll a közleményben. A BBTE rektori hivatala szerint Bodó „kétségbeesésében” bármit megtámad. Rágalmaz, befeketít és zsarol. Hozzáteszik: az ügyet lezártnak tekintik. Előzőleg Bodó sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének doktori dolgozata (valamint az annak alapján kiadott könyv) három oldala részben szó szerint, részben gondolatmenetében megegyezik egy korábban megjelent francia szakmunkával. A BBTE közleményével kapcsolatban Bodó Barna elmondta: ez a stílus jellemző az egyetem vezetőségére. Sértegetnek, minősítenek. Közben kiderült: az egyetemről kizárt oktatók csak kísérővel közlekedhetnek az intézmény épületében, Hantz Péter január 9-én csak így mehetett be volt munkahelyére. Valószínűleg az a cél, hogy a két oktató ne tarthassa meg az óráit. Hantz elmondta, ennek ellenére zavartalanul taníthatott. A kapusokat azonban figyelmeztette: utoljára tűri el azt, hogy írásbeli utasítás nélkül feltartóztatják. Legközelebb nem hajlandó kivárni, amíg egyik kapus előkeríti a másikat, aki végigkíséri őt az épületen, csak ha az felmutatja az erről szóló írásbeli utasítást. Az egyetem vezetősége számos további óvintézkedést vetett be: a laboratórium ajtaján (ahol Hantz dolgozott) kicserélték a zárat, a folyosón videokamerákat szereltek fel, és egy külön szobából valaki állandóan megfigyelés alatt tartja az eseményeket. /(ercsey): Kiáll Szamosközi mellett a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Jövő hónap végéig már elkészülhet az a tanterv, amely megkönnyítené a román nyelv oktatását a kisebbségi gyerekek számára – nyilatkozta Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Ígérete szerint egy hónap múlva az érettségi tételek magyarul is hozzáférhetők lesznek. Két új tanügyi törvény van készülőben, a felsőoktatási és a közoktatási. A felsőoktatási törvénytervezet október végétől megtalálható a honlapon, közvitára bocsátva. Rengeteg indulatot, hozzászólást, ellenvéleményt eredményezett. A közoktatási törvény csak készülőben van. Nagyváradon lesz egy találkozó, amelynek témája: a magyar nyelv és irodalom országos tantárgyverseny előkészítése. Ezt az idén Nagyváradon rendezik meg. Pásztor Gabriella kitérő választ adott arra, hogy törvényes volt-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Hantz Péterék elbocsátása. Azt elismerte, hogy a magyar felsőoktatás központi kérdése az államilag támogatott, Kolozsvár székhelyű önálló, magyar tannyelvű egyetem. /Both Abigél: Interjú Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 10.
Két Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) létezik jelenleg Bihar megyében: egyik a közismert, az évszázados hagyományokra alapozva másfél évtizede újjáalakult EKE Dukrét Géza által vezetett Bihar megyei osztálya, a másik pedig az a Bihar megyei Erdélyi Kárpát Egyesület, amelyet három fiatalember, Lovász Levente, Craciun Mircea és Székely Zoltán, korábbi EKE-tagok jegyeztettek be. Nyilatkozatuk szerint azért hozták létre az új egyesületet, mert a Dukrét Géza vezette EKE „mondvacsinált okok miatt éveken át halogatta a bejegyeztetést”. Dukrét Géza puccsnak tartja azt, hogy a három fiatalember, minden meghatalmazás, közgyűlési döntés nélkül bejegyeztette az egyesületet. Az EKE elnöksége zártkörű gyűlésén sokan felháborodásuknak adtak hangot azért, amiért a fiatalok így jártak el a jó nevű társasággal. Az EKE tisztségviselői szerint a három különutas fiatalember, akik az új egyesületet bejegyeztették, jelenleg nem tagjai a Dukrét-vezette szervezetnek. /Gergely Gizella: Lépéselőnyben a fiatalok? = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Már csak a tetőszerkezet hiányzik a kalotaszegi Sztánán újjáépített iskolaépületről ahhoz, hogy a magyar irodalomban is megörökített tanoda termei újra megtelhessenek. „Isten és sok jó ember akaratából sikerült újraépítenünk a kommunizmus idején romba dőlt iskolánkat, és titkokban remélem, hogy a 2008. évi farsangi bált abban az épületben tarthatjuk meg, amelyben egykor Kós Károly és Móricz Zsigmond mulatott” – jelentette ki Papp Hunor sztánai református lelkész. Az újjáépítés érdekében Papp Hunor 2005 nyarán több kanadai város magyar gyülekezetével találkozott. A közel kétszáz magyart és mintegy húsz románt számláló Sztánán konyhával, fürdővel, előadóteremmel és orvosi rendelővel, valamint 24 vendéget befogadó szálláshellyel ellátott létesítmény kap helyet. /Benkő Levente: Új falak a régi alapköveken. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Háromezer ötszáz eurót adományozott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtette dévai gyermekotthon új épületének berendezésére az uniós finanszírozású brüsszeli Európai Iskola. Az alapítvány jelenleg tizenöt intézményt tart fenn: napközi otthonokat, gyerekotthonokat, iskolát, óvodát és kollégiumot. /Bögözi Attila: Euróadomány került Dévára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 10.
Milka Zsuzsanna a Csiky Gergely Iskolacsoport könyvtárosaként sokat gondol a régi gazdájánál fölöslegessé vált, elhagyott magyar könyvekre. Az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban keresik meg az iskolát olyan magánszemélyek, akik magyar könyveket (bőrönd- és zsákszámra) ajánlanak fel, adományoznak az iskola könyvtárának, ugyanis számukra feleslegessé váltak. Eladni sem lehet őket, a kereslet minimális. Az aradi iskola könyvtára gyarapodik, de egy-egy kis házi könyvtár megszűnik, mert már nincs utód, aki birtokába ezeket a könyveket. Csökken a magyarság száma. Sok magyar családban román iskolába járnak a gyerekek, az unokák már nem is beszélik a nyelvet. /Milka Zsuzsanna könyvtáros: Magyar könyvek sorstalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./
2007. január 10.
Szerencse, hogy eljött Délvidékről, Szerbiából egy kamaraszínház, és magyar darabot játszik el magyaroknak Erdélyben, Székelyföldön. „Elhangzott a szó, zeng az induló...” – hangzott el a színpadon. Egy idős ember verte a taktust tenyerével a nézőtéren Csíkszeredában, az Erdély-induló hallatán. A nyolcvanas években ugyanez az ember tiltotta meg a magyarul beszélést egy gyűlésen, melyen csak magyarok voltak. Wass Albert az ötvenes években megírta ezt a viselkedést. Az illető nem vette észre: egy délvidéki színész éppen őt játszotta el a színpadon 2007-ben. Wass Albert munkáiból összeállított A világ és a vége című darabot hatalmas közönségsikerrel játszották. A darabban egy kicsit „megfordult a világ”, Csíkszereda idegen megszállás alatt álló várossá vált, ahol idegen ajkú, rosszindulatú emberek pénzért osztogatták az igazságot, maguknak osztották ki a magyar földet, rátették kezüket minden vagyonra, és mindebben segítették őket a mindenkori árulók, köpönyegforgatók, júdások. /Szondy Zoltán: Megálltunk egy percre. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2007. január 10.
Január 9-én zsúfolásig megtelt Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalota nagyterme a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadására. A Wass Albert kisregényeiből színpadra állított A világ és a vége című előadást az erdélyi turné harmadik állomásaként mutatta be nagy sikerrel a délvidéki társulat. /(Fer-): Wass Albert vonzereje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2007. január 10.
Harmadik születésnapját ünnepeli a Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület, a MEGY. Ebből az alkalomból kétnapos rendezvénysorozatot tartanak, amely tevékenységi beszámolóval kezdődik. Ezt követően négy előadást tekinthetnek meg az érdeklődők: a Barcsai című balladát a csíkmenasági fiatalok előadásában, a Sapientia Egyetem Harmat Néptánccsoportjának fellépését, majd a csíkszentgyörgyi fiatalok és a csíkszentimrei Fehér Liliom Ifjúsági Néptánccsoport szereplését. Másnap Csíkmenaság az Európai Unióban címmel fórumot tartanak. /Ünnepel a MEGY. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2007. január 10.
Megjelent Orbán Ferenc ötödik önálló albuma Egyedül – annak, aki kíváncsi címmel. A székelykeresztúri születésű, Marosvásárhelyen élő zenész most is újított: a dalokon kívül ezúttal a szövegeket is ő jegyezte. Első, 2001-ben megjelent, Gyermekvilág című albumán Orbán Weöres Sándor verseket zenésített meg. Második, 2002 őszén kiadott Pilinszky-dalok című albumán Pilinszky János verseiből válogatott, míg harmadik, 2005-ben megjelent Örökség című korongjára Wass Albert irodalmi hagyatékából válogatott szövegeket. Szintén 2005-ben jelent meg az a Mozsikácska című lemez, amelyen Porzsolt Erzsébet színművészeti főiskolát végzett hallgatóval, valamint Bucsuházy Viktória, a Győr melletti Rajka falubeli első osztályos kislánnyal adnak elő nép- és gyermekdal feldolgozásokat. Orbán Ferenc 2004-ben végezte el Marosvásárhelyen a kántor-tanítóképző főiskolát, 2006-ban pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumot, azóta Marosvásárhelyen és környékén zenetanár. /Töprengő dalok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
A Szabad Európa Rádió ma már legenda. Akit érdekel a téma, annak ajánlható Skultéty Csaba Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál, előtte és utána /Madách – Posonium, 2006/ című könyve. A könyv több mint felét olyan interjúk, beszélgetések teszik ki, amelyeket Skultéty Csabával készítettek mások, és csak a második rész tartalmazza magának a szerzőnek az írásait, vallomásait. Izgalmas olvasmány, főként az a része, amely a „málenkij robot” időszakáról szól, a fogolyélet megpróbáltatásairól, majd végül a szökésről. A Szabad Európa Rádió 1951-től 1983-ig nyújtott otthont Skultétynak, későbbi nevén Ambrus Mártonnak, aki előbb hírszerkesztőként, majd nemzetközi politikai kommentátorként kísérte figyelemmel a nagyvilág eseményeit. A rádiós évek után a szerző művelődés-szervező, műgyűjtő lett, aki a kisebbségekért munkálkodik, és régi magyar térképeket, dokumentumokat kutat fel, majd ajándékoz el, csak azért, hogy megmaradjanak. Skultéty Csaba végül hazatért, illetve visszatelepült Magyarországra. /Sándor Boglárka Ágnes: Az üveghegyen innen, az üvegfalon túl... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Kilencvenhárom éves korában elhunyt Határ Győző /Gyoma, 1914. nov. 13. – London, 2006. nov. 27.) író, költő filozófus, aki 1957 óta élt Angliában. /Helikon (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 11.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) által támogatott egyszínű PNL-kormány lehetősége irreális és minden párt számára káros, kivéve a szociáldemokrata alakulatot – értékelte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő Ion Iliescu volt államfő kijelentését, miszerint a PSD támogatna egy egyszínű liberális kormányt. A kijelentésére érkezett negatív reakciókat követően Ion Iliescu január 10-én korrigálta kijelentését és elmagyarázta, nem úgy értette, ahogy mondta: a szociáldemokraták a demokraták, a liberálisok és az RMDSZ alkotta, kisebbségben kormányzó Tariceanu-kabinet bizonyos tervezeteit támogatnák. /”Öngyilkosság az egyszínű kormány”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2007. január 11.
Mintegy háromszáz teherautó elállta Nagylakon a határátkelőt, tiltakozásul a járművekre kivetett helyi adó miatt. A román kormány január 10-én úgy döntött, hogy eltörli azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a helyi hatóságoknak, hogy illetéket vessenek ki a járművek határátkelésére. „A kormány elkötelezte magát a szabad közlekedés összes akadályának lebontására, függetlenül attól, hogy valamilyen korlátozást törvény, miniszteri rendelet vagy a helyi polgármester írt-e elő” – mondta Oana Marinescu kormányszóvivő. /Nagylaki állapotok: teherautósok tiltakoznak a helyi illetékek miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2007. január 11.
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa szerint a jelenlegi körülmények között az új felekezeti törvény a legtöbb, amit ezen a területen ki lehetett hozni, és megfelel a történelmi magyar egyházaknak. Közben a washingtoni Vallási és Politikai Intézet az EU-hoz fordult a törvény miatt, több civil szervezet pedig alkotmányellenesnek tartja. Nagy Benedek kifejtette, azok közé tartozik, akik keresztény Európát akarnak, mert az európai civilizáció elválaszthatatlan a kereszténységtől. Ez az ország az ortodoxia, a katolicizmus és az iszlám határán áll. Nagyon nehéz volt kivívni, hogy lemondjanak a „nemzeti egyház” megfogalmazásról. Óriási áttörés, hogy az állam finanszírozni fogja az egyházi oktatást a készülő új közoktatási törvény által szabályozott feltételek között. A román állam, ortodox nyomásra, sohasem akarta elismerni azt, hogy olyan egyházak kapjanak szabadságot, amelyeket nem innen irányítanak. Az új törvény kimondja, hogy az egyházak saját szabályzatuk szerint működhetnek, ezzel szentesíti a pápa fennhatóságát. /Gujdár Gabriella: A kultusztörvényről nyilatkozik Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2007. január 11.
Huszonötezer lejre büntette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a B1 Tv Nasul című talk-show-ját. A pénzbírságot két műsorban elkövetett szabálytalanságok miatt rótták ki a csatornára. Az egyik az a „Scandal monstru intre romani si maghiari” volt, amelyre október végén a Transindex hívta fel Ralu Filip CNA-elnök figyelmét, és amelynek kapcsán a testületi vezető ígéretet tett arra, hogy amint kiegészül a CNA, megvitatják az ügyet. A másik bírságolt műsor az iskolákban elhelyezett ikonok ügyét megvitató talk-show volt, amikor – akárcsak az előbbiből Frunda György szenátor – egy ikonokat ellenző férfi az őt ért sértések miatt elhagyta a stúdiót. /Huszonötezer lejes CNA-büntetést kapott a Nasul tévéműsor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2007. január 11.
Tizenhat települési önkormányzat határozatát készül megtámadni György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Szerinte visszavonás, illetve megszövegezési módosítások helyett a helyi tanácsok magyarázatokkal álltak elő a Szövetség Székelyföldért Egyesülethez történő társulási határozataik ügyében. Ezzel szemben Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke kijelentette, hogy az önkormányzatok visszavonják kifogásolt döntéseiket, és javított határozatokat fogadnak el. /Megtámadja a prefektus a társulási határozatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2007. január 11.
Újraindította az olajszállítást a Barátság vezetéken Európába a Transneft orosz állami monopólium. A fehérorosz kormány úgy döntött, mégsem vet ki tranzitvámot a területén átszállított orosz olajra. Az oroszok jelezték, hogy az olajár-vita nyomán importvámot vetnek ki a fehérorosz termékekre többmilliárdos veszteséget okozva a belarusz gazdaságnak. A két napja tartó válság röviddel azelőtt oldódott meg, hogy összeült volna Brüsszelben az Európai Unió energetikai válságtanácskozása. /Az energiafüggőség felszámolása továbbra is téma az Európai Unióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2007. január 11.
Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár emlékezett arra, hogy 1988 júliusában a BBTE Kémia Karán tiltakozást kezdeményezett, amellyel akkor magára maradt. A magyar nyelven végzett jelöltekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések miatt Muzsnay megtagadta a felvételi vizsgákon való részvételét. Az egyetemi és pártvezetés felháborodással fogadta kiállását. Büntetés büntetést követett, és ha nem jönnek az 1989-es változások, akkor kirúgták volna az egyetemről. Egyetemi kollegái a megtorlásoktól való félelmükkel magyarázták azt, hogy nem támogatták tiltakozását. A rémuralmi rendszer tartott a magyarság tiltakozásától, s ezért még másfél év multán sem bontották fel munkaviszonyát. A mostani helyzet egészen más, mivel a két bátor kolléga tette nagyon sokak nyilvános helyeslését váltotta ki, és megtorlásoknak nem lett volna szabad bekövetkezniük. Sajnos a Ceausescu-rendszer szellemét egyesek igyekeznek újraéleszteni, rémuralmi intézkedéseiket felerősítik, ha magyarságot elnyomó érdekeik ezt megkívánják. A Bolyai Kezdeményező Bizottság célratörő tevékenysége újra felvillantotta az önálló erdélyi magyar nyelvű egyetemi oktatás – ennek kapcsán a független magyar karok – visszaállításának a lehetőségét. Hantz Péter és Kovács Lehel bátor fellépése kellett ahhoz, hogy széleskörű nyilvánosság elé kerüljön az egyetem többségi vezetésének sovén beállítottsága. Közös fellépése szükséges, különben felszámolják a kolozsvári magyar egyetemi oktatást. Meg kell állapodni a közös követelésekben. Mindenki által elfogadható követelés lehetne: Hantz Péter és Kovács Lehel állásukba való azonnali visszahelyezése, valamint a magyar nyelvű feliratozás elvégzése, azon magyar karok és tanszékek létrehozása, amelyekre a tanszemélyzeti aláírások már összegyűltek. Az ügy sikeres kimenetele segítheti Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar szak helyzetének fokozatos javítását. /Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár, kutató vegyész: Összefogni a magyar egyetemi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2007. január 11.
Néhány nappal ezelőtt Hantz Péter kimondta: ha nem jönnek létre az autonóm struktúrák, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa is így látja, ezért elkeserítő a sok mellébeszélés, ami ebben az ügyben elhangzik. December folyamán például felsőoktatási konferencia zajlott le, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szervezésében. Itt hangzott el „két ijesztő butaság”. Az elsőt úgy fogalmazták meg, hogy „a munkaerőpiaci relevancia” kérdése. Magyarán: az a félelem, hogy ha valaki magyarul végzi az egyetemet, nehezen kap Romániában munkahelyet. Nem kell a többségiek érveit megfontolás nélkül átvenni. Most ez kimondottan nevetséges: hiszen az átjárhatóság az Európai Unió egyik legnagyobb pozitívuma. A másik: azt hangoztatták némelyek, hogy a túl nagy nyilvánosság rossz előfeltételeket teremt az alkudozáshoz. Ha nem telt volna el 15 év csendes várakozással, akkor érhető lenne ilyen érvelés. A magyar oktatás jövőjét baráti viszonyokért, brancs-érdekért odadobni szégyenletes dolog! /Ercsey-Ravasz Ferenc: A megszámlált évekért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
