Kolozsváron a Tordai úton egy telek a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) birtokába került. Az intézmény elhatározta, hogy kétrészes ingatlant épít a telekre, a Képzőművészeti Kar és a Természettudományi Kar számára. Ez csak egyike a Sapientia ingatlanfejlesztési terveinek. A Sapientia EMTE felújította a csíkszeredai Hargita Szálló megvásárolt épületét. Ez ad otthont az ottani karnak, és az egyetemi bentlakásoknak. Marosvásárhelyen elkészült az egyetem épülete, amely a Segesvár felé kivezető útról jól látható. Dávid László rektor közölte: az ottani karok már mind odaköltöztek. Marosvásárhelyen tervezik a bentlakást. Ez az akkreditáció miatt is szükséges. Dávid László elmondta: a kolozsvári fejlesztéshez szükséges pénzt úgy teremtették meg, hogy az egyetem telket vásárolt, és annak felértékelődése miatt, az eladási árából kikerül az összeg. Kolozsváron az építés körülbelül másfél évet vesz majd igénybe, tehát 2009-re elkészülhet a kettős ingatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ingatlanfejlesztésre készül a Sapientia–EMTE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./;
2007. március 2.
Bihar megyében ismertette március 1-jén az általa vezetett tárca programjait Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az EP-választás RMDSZ-es listavezetője, majd személyesen gyűjtött támogató aláírásokat Nagyváradon. /Both Abigél: Tulipánt kínálgató miniszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2007. március 2.
Március 1-jei ülésén a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – immár eleget téve a prefektúrai felszólításnak, miszerint a határozat elfogadása előtt közmeghallgatást kell szervezni – másodszor is elfogadta a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozást. Ezúttal a prefektúra szája íze szerint történik minden, jelentette ki Albert Álmos polgármester. /Váry O. Péter: Csatlakozás második nekifutásra (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
2007. március 2.
Március 1-jei rendkívüli ülésén Kézdivásárhely önkormányzata második alkalommal hozott egyhangú döntést arról, hogy csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /(Iochom): Kézdivásárhelyen is ismételtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
2007. március 2.
Múlt hét végén rendezték meg a Szentegyházán a Székelyföld autonómiájáról szóló szavazást. A körülbelül 4. 500–5. 000 szavazásra jogosult állampolgár közül a mozgóurnás szavazóbiztosok 2. 838 személyt találtak otthon. Közülük mindössze négyen szavaztak nemmel. Ugyanakkor többen voltak olyanok is, akik nem szavaztak, tartózkodtak a véleménynyilvánítástól a témában. Szentegyháza 99,8%-a akarja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és az autonóm területhez tartozzon. /Mlf: Szentegyházi igen az autonómiára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 2./
2007. március 2.
További másfél évig Kiss Jenő vezeti Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárat. Az igazgató egyéni munkaszerződése lejárt, nyugdíjba vonul, de a könyvtár zavartalan működése érdekében még egy ideig tisztségben marad. /(sz.): Kiss Jenő igazgató marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
2007. március 2.
A magyar népesség fogyóban a Kárpát-medence egészében. Természetes tehát, hogy a felelős kormányzat a népességfogyásból következő társadalmi folyamatokat elemzi. Semjén Zsolt parlamenti képviselő az előző hetekben azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a magyar kormány migrációs stratégiai tanulmánya szerint akár milliónyi ázsiai betelepítését tervezi bizonyos foglalkoztatási területekre, ezzel Magyarországon a külföldiek aránya akár tíz százalék fölé is emelkedhet. Azt lehetne mondani, hogy hihetetlen, a Kovács László et company 23 millió magyarországi román inváziót vizionáló fantazmagóriája köré kell sorolni (amint Debreczeni József könyvéből kiderült, az értelmi szerzője ennek is Gyurcsány Ferenc). Petrétei József miniszter kijelentette, szó sincs ilyesmiről, a minisztérium nem készített semmiféle migrációs tanulmányt. Ezután Semjén Zsolt bizonyító erejű dokumentumrészleteket tesz közzé. Akkor azt mondták, készülnek ugyan ilyen tanulmányok, de ezek nem hivatalos előterjesztések. Egyébként államtitoknak minősítették a dokumentumot. A multinacionális cégek az uniós csatlakozás után telephelyeiket Ázsiába, az olcsó munkaerő országaiba teszik át. A Gyurcsány-kormány ezzel a folyamattal szembemegy, az olcsó munkaerőt idehozza, hogy a multik jól érezzék magukat. Ez a népesség majd olyan kormányokra adja majd a voksát, amely behozza ide őket, nem úgy, mint a határon túlról jövők, akik képesek lennének szavazati jogot is szerezni, és nem oda rajzolnák az X-et majd, ahova kell. (Ezt Eörsi Mátyás SZDSZ-esképviselő ezt világosan kifejtette.) /Sylvester Lajos: Szaporulat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
2007. március 2.
A Romániai Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének Hargita Megyei Tagozata mély felháborodását fejezi ki a magyarországi rendőrség azon rendelkezése miatt, hogy megtiltotta a magyarországi Volt Politikai Foglyok (POFOSZ) és az ‘56-os Vitézi Rend tagjainak a megemlékezés koszorúinak elhelyezését a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére a Kossuth téri emlékhelyen. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi magyar kormány 18 évvel a rendszerváltás után még mindig nem mer egyértelműen az áldozatokkal együtt emlékezni. (Szilágyi Árpád elnök) /Tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2007. március 2.
Első alkalommal szervezték meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület fotókiállítását a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában. Kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, szecselevárosi, révi, nagyváradi és gyergyói természetképeket tekinthettek meg az érdeklődők. A tervek szerint a tárlatot kétévente fogják megszervezni. Az EKE tárlat képeit megtekinthették már Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Torockószentgyörgyön is, nemsokára a nagyváradiak, a szatmáriak és a nagybányaiak is láthatják a felvételeket. /D. I. : EKE tárlat a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Csaknem egyévi kötélhúzásnak vetett véget március 1-jén az erdődi helyi tanács: 9/3 arányban megszavazta Petőfi és Júlia életnagyságú szobrának a felállítását. A döntés azért húzódott el ennyire, mert Vasile Goje ortodox pappal az élen egy csoport önkormányzati képviselő sehogy sem akarta, hogy a helyi Petőfi Kör és az RMDSZ által kezdeményezett emlékmű a városka főterére kerüljön. A szobrot Erdődön a református templom előtti téren közadakozásból kívánja felállítani a helyi magyarság. /Petőfi visszatér Erdődre. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2007. március 2.
Marosludason zsúfolásig megtelt a Magyar Ház Petrőczi Kata Szidónia költőnő nevét viselő kiállítóterme Kiss Ibolya nyugdíjas tanárnő, amatőr festőművész századik tárlatának megnyitóján. Megismerkedhettek Berecz Irén marosvásárhelyi ny. pedagógussal is, aki a férje, Berecz Ferenc emlékére írt könyvének (Tulipánból meg lehet élni) ismertetését ötvösművészeti kiállítással kötötte egybe. Berecz Ferenc réz, elefántcsont, gyümölcsmag anyagú vésett munkái sorakoztak a kiállításon. /Sz. A. : Ima a természetért, a hitért, az emberért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2007. március 2.
Dr. Dezső István Egy erdélyi sebész emlékei könyvének bemutatója lesz március 2-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. /Sebészemlékek Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2007. március 2.
2006 utóján Egerben jelent meg Gál Elemér Héthavas című történelmi regénye. Írója Csíkszék, Zsögöd szülötte, tanári évtizedeit Szatmárnémetiben töltötte, 1994-et követően pedig Egerben telepedett le, székely voltát mindenkor büszkén vállalta. Jelenleg le akarnak beszélni történelmi múltunkról, mások akarják megmondani nekünk, kik vagyunk, ki akarják törölni tudatunkból nemzeti sajátosságainkat. Ezzel szembeszállni kötelessége minden nemzethez tartozó embernek, vallja Gál Elemér. Ami kicsinyben a székelységgel történik, az nagyban is bekövetkezhet Magyarországon a magyarsággal is. A magyar nemzet – a székelységgel együtt – már átélt jó néhány vészes korszakot. Vesztett csaták, háborúk után, bár nagy véráldozattal, de mindig bekövetkezett az újjászületés. Ez késztette őt történelmi regényírásra. A rabonbánokról a Csíki Székely Krónikában volt szó, amelyet 1796-ban szerkesztettek. Szádeczky Lajos történész szerint hamisítvány. Azonban Szabó Károly történész 1854-ben a Krónika hitelességét védelmébe vette, kiállt mellette Balássy Ferenc is. Napjainkban Szőcs István író tárja fel a Krónika hitelességére utaló bizonyítékait. /Máriás József: Ahol a kövek is beszélnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2007. március 2.
Az 1990-es években feltűntek Vincze Gábornak a romániai magyarság jelenkori történetét tárgyaló, forrásokat feldolgozó tanulmányai, kötetei. Sokan azt hitték, hogy Vincze Gábor személyében végre megszólalt az erdélyi fiatal történésznemzedék. Vincze Gábor viszont szegedi. Elmondta, hogy a nyolcvanas években rengeteg időt töltött Erdélyben, sok barátra és egy feleségre tett szert. Történelem szakot végzett az egyetemen. Amikor 1999-ben megjelent az Illúziók és csalódások című tanulmánykötete, azt mondta, hogy ezt a kötetet nem egy anyaországinak, hanem egy erdélyi magyar történésznek kellett volna megírnia, csak nincsenek magyar jelenkorászok Erdélyben. Azóta nagyot változott a világ. Létrejött egy komoly kutatásokat folytató történészcsapat. Amikor Vincze Gábor 1990-ben az erdélyi magyarság 1945 utáni történelmével kezdett foglalkozni, sokan azt mondták, ez „lerágott csont”, ő viszont rádöbbent, hogy alig van szakirodalma. Évekig alapkutatásokat kellett folytatnia. Könyveinek, publikációinak nagyobb része Erdélyben látott napvilágot. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy mindaddig, amíg kialakul egy romániai magyar jelenkoros történészcsoport, legalább egy „anyaországi” tegyen azért, hogy az érintettek megismerhessék a közelmúltjukat. Manapság a fiatalok sem olvasnak. A Babes–Bolyai Tudományegyetem elsőéves magyar-történelem szakos diákjainak vizsgáztatásakor rengeteg keserű tapasztalatot szereztek. De ez már világjelenség. Jelenleg kiadás előtt áll Vincze Gábornak Fülöp Mihály kollégájával készített, Vasfüggöny Keleten. Iratok a magyar–román kapcsolatokról 1948-1955 /Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen/ című forráskiadványa. Vincze Gábor a nyolcvanas évek vitáit is megírta, de egyelőre íróasztalfiókban van kézirata. Tavaly augusztustól a hódmezővásárhelyi Emlékpont – Félévszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ történész munkatársa. Az Emlékpont a város 1945 és 1989 közötti történetét mutatja be. Vincze Gábornak /sz. Békés, 1962. jan. 21./ mintegy száz szakcikke, tanulmánya mellett 11 könyve jelent meg önálló munkaként vagy szerzőtársakkal közösen. Köztük: Erdély magyar egyeteme 1944–49. I–II. kötet (Lázok Jánossal, 1995 és 1998); Magyar vagyon román kézen (Dokumentumok a romániai magyar vállalatok, pénzintézetek második világháború utáni helyzetéről és a magyar–román vagyonjogi vitáról), 2000; Autonomisták és centralisták. Észak-Erdély a két bevonulás között (1944. szeptember–1945. március) (Nagy Mihály Zoltánnal), 2003./Benkő Levente: Nem kimentem, hanem bejöttem. Interjú Vincze Gábor történésszel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 3.
A május 13-ára tervezett romániai EP-választások elhalasztását helyezte kilátásba Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, ha az államfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nem halasztja el referendum-kezdeményezéseit. Az államfő levélben fordult a miniszterelnökhöz, ebben azt kérte, hogy ne halassza el az európai parlamenti választások időpontját. /B. T. : EP-választások: ultimátum Basescunak és Geoananak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a kongresszus helyszínén magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia európai uniós tagsága lényegesen jobb feltételeket teremtett a magyar nemzetpolitika számára, mint az EU-n kívüli államokban van. A magyar nemzetpolitika szerinte eddig nem tudott élni e lehetőségekkel, és ez jelentős mértékben a magyar kormány felelőssége. A fideszes politikus is fontosnak tartotta az erdélyi magyarság egységét. Sajnálatosnak nevezte, hogy az európai parlamenti választási listán a kongresszus már nem kíván változtatni. Úgy vélte, emiatt nem jött létre az említett egység. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, a határok átjárhatósága, megszűnése felszámolhatja azt a történelmi traumát, amit egykor Trianon okozott. Leszögezte: az SZDSZ elutasítja azt a magyar politikát, hogy anyaországi pártok politikai játszótérnek tekintik a határon túli magyarságot, akcióikkal beavatkoznak e közösség belső viszonyaiba. Ilyennek tekinti Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének Tőkés Lászlóval kapcsolatos akcióját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Budapest politikai játszótere a határon túli magyarság? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Az aradi RMDSZ-kiértékelésben nem lehet elvonatkoztatni a legutóbb, Szatmárnémetiben szervezett kongresszustól, hiszen ekkor olyan horderejű döntés született, amely máig is kihatott az erdélyi magyar politikai erőviszonyokra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével az RMDSZ mellékvágányra szorította Tőkés László református püspököt. A terv azonban csak félig-meddig bizonyult sikeresnek az RMDSZ-vezetők szempontjából: azóta kényelmessé váltak a Szövetség testületeinek ülései, ugyanakkor az azóta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élére választott Tőkés Lászlót nem sikerült politikailag semlegesíteni. Mi több az elmúlt négy évben Tőkés „egyedül a világ ellen”-szerű rokonszenves ellenzéki szerepben tetszeleghetett. A Tőkés nélküli RMDSZ az elmúlt négy év alatt gördülékenyebben, folytathatta útját, aminek Borbély Tamás újságíró szerint a romániai magyar közösség rengeteg hasznát látta. A PSD-vel kötött szövetség eredményesnek bizonyult, hiszen Adrian Nastase miniszterelnöksége alatt számos kisebbségi jogot sikerült kivívni. Hatalmas sikernek számított az aradi Szabadság-szobor visszaállítása, illetve a kétnyelvű településnév-táblák kifüggesztése. Az erdélyi megyék, beleértve a magyar közösségeket és egyházakat, rengeteg pénzt kaptak a központi költségvetésből. Az RMDSZ-nek tehát nincs miért szégyenkeznie. A szervezetnek két lényeges kihívással kellene szembenéznie. Az egyik a Tőkés-probléma kezelése. Az RMDSZ mindig akkor volt sikeres, amikor integrálásra, nem pedig kizárásra törekedett. A másik probléma: Markó Béla újabb mandátumot kap az aradi kongresszuson. Tizennégy éve tölti be az RMDSZ elnöki funkcióját, az emberek ezt megunták. „az unalom hatása alatt a választók rásütik a diktátor jelzőt”. Az újságíró szerint a szervezeten belüli középkorú és fiatal generáció reformkísérlete szánalmasan kevés eredményt produkált. Megoldást jelenthet, ha a kongresszus után az RMDSZ Markó helyett két-három fő „üzenethordozó” politikusra bízza azt a feladatot, amit az RMDSZ elnöke eddig egyedül próbált ellátni. /Borbély Tamás: Számvetés ideje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Fegyelmezetten zajlott a héten az autonómiáról szóló népszavazás Kovásznán. A szervezők állóurnát is elhelyeznek a városi művelődési házban. A városi művelődési ház igazgatójával megegyeztek a teremdíjban, három napig működött is a dolog, majd március 2-án Thiesz Jánost, a városi művelődési ház igazgatóját behívatták a rendőrségre, és ,,felvilágosították”, hogy az állam alkotmányos rendjét, nemzeti jellegét, szuverenitását, függetlenségét veszélyeztető akciók kezdeményezése, szervezése és támogatása bűncselekménynek számít jár. Így Thiesz János felkérte Ferencz Botondot, az Orbaiszéki Székely Tanács elnökét, keressenek más helyet az állóurnának. Ioan Baciu, a kovásznai rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a megyei rendőrség utasítására cselekedtek. /Bodor János: Kitiltották az állóurnát (Népszavazás Kovásznán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. március 3.
Az RMDSZ pártkatonái Kézdiszéken, a ruhagyárakban azt kérdezték az alkalmazottaktól, akarják-e, hogy az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak is legyen képviselője. A válasz egyértelműen igen volt. A félrevezetés abban áll, hogy az embereknek nem mondták meg, ők az RMDSZ-nek gyűjtik az aláírásokat. A félrevezetett emberek későn jöttek rá, hogy becsapták őket. Hiába tiltakozik az Iskola Alapítvány az oktatási-nevelési támogatás kapcsán, tény, hogy ellenszolgáltatás fejében kapták meg a jogosultak a pályázati csomagot Erdély-szerte. Ugyancsak furcsa, hogy a postások, akik többek között a nyugdíjakat is kézbesítik, az RMDSZ-nek gyűjtötték az aláírásokat. Az RMDSZ ötezer régi lejt ígért a postásoknak egy-egy támogató aláírásért... /Iochom István: Félretájékoztatás és lefizetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. március 3.
Tíz év után először látogatott Pusztinába a jászvásári római katolikus püspök, kánoni vizitációra érkezett a színmagyar csángó faluba. A február 24-25-én tartott szentmisék keretében Petru Gherghel kijelentette, a templomban nem csak románul lehet imádkozni és olvasót mondani, hanem más nyelven is. A püspök hangsúlyozta, hogy Pusztina és a pusztinai emberek méltóak templomuk védőszentje, Szent István király nevéhez. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke szerint az is jelzés értékű, hogy a püspök azoknak a papoknak a nevével együtt emlegette Benke Szilvesztert, aki már 1990-ben ígérte, hogy eljön az idő, amikor lesz magyar mise Pusztinában, és emiatt azonnal elhelyezték. Nyisztor Tinka aláírásokkal alátámasztott levelet adott át az egyházfőnek, amelyben kérik a magyar misét, hangsúlyozva, hogy nem dialektusban, hanem irodalmi magyar nyelven kívánják hallgatni a szentmisét. Nyisztor Tinka szerint értékelni kell a nyitást, és folytatni kell a harcot a magyar mise ügyéért. /Fekete Réka: Nyitott a magyar mise iránt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. március 3.
A The Times vezető londoni napilap március 2-i számában közölt interjúban arra a kérdésre, hogy erősödött-e az antiszemitizmus a tavaly őszi események óta, Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette: soha nem volt annyi antiszemita megjegyzés, mint mostanában. Arra a kérdésre, hogy szerinte csak a szocialista párt képes-e megvédeni Magyarországot a radikális antiszemitizmustól, a kormányfő kijelentette, hogy legalább három ilyen párt van: a szocialisták, az SZDSZ és az MDF. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az interjúra reagálva „Gyurcsány Ferencnek semmi sem szent” címmel hozott nyilvánosságra nyilatkozatot. Eszerint a Fidesz európai parlamenti képviselői megdöbbenéssel fogadták, és kategorikusan visszautasítják a miniszterelnök állításait.,,Gyurcsány az interjúban antiszemitizmussal vádolja a Fideszt, és egyben azt állítja, hogy Magyarországon komoly veszélyt jelent a növekvő zsidóellenesség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Fidesz politikusai tetteikben úgy is, mint nyilatkozataikban mindig, ismételten és határozottan kiálltak a demokrácia mellett, és minden szélsőség, így az antiszemitizmus ellen is” – olvasható az állásfoglalásban, amely szerint Gyurcsány ismételten tanúbizonyságát adta politikai és erkölcsi gátlástalanságának, zsidók millióinak szenvedését aktuálpolitikai célokra felhasználva, az áldozatok emlékét gyalázza meg. /Gyurcsánynak semmi sem szent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. március 3.
2007. március 8-án emlékezünk Esterházy Jánosra (1901–1957), a felvidéki katolikus keresztény szocialista politikusra, aki Csehszlovákiában, a mirovi börtönben 1957. március 8-án halt meg. Esterházy Jánosra 1936-ban az Egyesült Magyar Párt elnöke lett. Többször felszólalt a prágai parlamentben a nemzetiségi jogok teljes megvalósításáért. Hangoztatta: az én emblémám a kereszt, és nem a horogkereszt. 1942. május 15-én a pozsonyi parlamentben egyedül ő szavazott a zsidók deportálása ellen, ezt személyes keresztény meggyőződésből tette. 1945 áprilisában a kommunista vezetők (Gustáv Husák) letartóztatták Esterházyt, a magyar kisebbség vezetőivel együtt, Pozsonyban hazaárulással és Csehszlovákia szétverésével vádolták, majd halálra ítélték. Szovjet börtönökbe hurcolták, majd Csehszlovákiába került vissza, ahol életfogytiglanra ítélték. A csehek és szlovákok fasisztának bélyegezték, a szlovákiai magyarok nemzetmentőként tekintenek rá. Számos általa megmentett zsidó család is igazolta Esterházy János hősi magatartását. 1991-ben a pozsonyi dómban Frantisek Miklosko, a szlovák parlament elnöke magyar nyelvű gyászmise keretében emlékezett meg róla. 1992-ben a szlovákiai magyar lelkészek tartottak az olmützi (Olomouc) dómban emlékére gyászmisét. A Szovjetunió 1993-ban rehabilitálta Esterházyt, de két állam, Cseh és Morvaország, illetve Szlovákia a mai napig sem rehabilitálta őt. A csúzi (Szlovákia) kastélyban emlékszobát rendeztek be Esterházy János gróf tiszteletére. Az osztrák és a magyar parlament 2001-ben, születésének 100. évfordulóján ünnepi ülésen emlékezett meg róla. /Makovitzky József, Rostock: A szlovákiai „Wallenberg”. Esterházy János gróf emlékezete (1901–1957). = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2007. március 3.
Miután a dévai tanács felmentette az ingatlanadó-fizetés terhe alól a Szent Ferenc Alapítványt, amely több száz gyermeknek nyújt otthont, ellátást, nevelést, gombamód bújt elő mindenféle egyéb szervezet, alapítvány, amely karitatív tevékenységére hivatkozva adómentességet kért az önkormányzattól. A lista első helyén szerepelt a nyugdíjasok önsegélyző egyesülete (CARP), amely két városközponti ingatlan tulajdonosa. /(GBR): Adómentességet kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2007. március 3.
Március elsején az Olvasás – nyelvi viselkedésünk nélkülözhetetlen komponense címen rendezett vitafórumot Kolozsváron a Balázs Ferenc Oktatási Tanácsadó Központ (BFOTK). A központ 2005-ben alakult és célja, hogy az elemi iskolai nevelési-oktatási programok megszervezésében nyújtson segítséget. /Kiss Bence: Kihalóban az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Elhunyt Sinka Károly színművész, rendező, színházigazgató /Bukarest, 1934. szept. 28. – Szeged, 2007. márc. 2./, 1956-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben és Temesvárra szerződött. 1957–1965 között a marosvásárhelyi színház tagja volt és tanított a főiskolán. 1965-ben visszatért Temesvárra és 25 éven át, 1990-ig a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója volt. Játszott tragédiákban és vígjátékokban, alakított királyt és pórt, gyakran vállalkozott rendezésre, irodalmi szövegek dramatizálására, vendégszerepelt Kolozsváron, a Temesvári Nemzeti Színházban, gyakori vendége volt a bukaresti televízió magyar nyelvű adásainak. Országos színházi fesztiválokon alakításait számos díjjal jutalmazták. Mintegy tíz román és magyar filmben játszott, klasszikus költők verseiből hanglemezt adott ki. /Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Sinka Károly színművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2007. március 3.
Ezúttal egyetemista korú közönség előtt mutatta be interaktív színházi kezdeményezését a kolozsvári Artemis Egyesület, amely 2006 októbere óta mintegy 10 helyi középiskolában járt már az önkéntesek által összeállított és bemutatott darabbal. Sajtótájékoztató keretében Piroska Judit pszichológus, a program vezetője ismertette az interaktív színház múltját és céljait. Az interaktív színház üzenete: erőszakos helyzetekben be kell avatkozni az áldozat védelmében. /Minél felnőttebb, annál passzívabb. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Jó egy éve a Fehér megyei RMDSZ székházába érkezett levélben arról panaszkodott a nagyenyedi börtön egyik elítéltje, hogy nincs az intézmény könyvtárában magyar nyelvű olvasnivaló. A kérést az országos vezetésnek továbbítva, Markó Béla ez ügyben a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójához fordult. Március 1-jén Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke 450 kötetnyi adománnyal Nagyenyedre érkezett. A könyvek java része magyarországi küldeményekből származik. Az adományozó elmondta: a börtön szívesen fogadta a kezdeményezést. A jelenleg fogva tartott mintegy ezer elítélt 21,78%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. /Takács Ildikó: Magyar könyvek a nagyenyedi börtönnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2007. március 3.
Murádin Jenő, a jeles kolozsvári művészettörténész /sz. 1937. nov. 23./ az erdélyi művészet legdokumentáltabb ismerője. Gazdag munkássága „műhelyforgácsaként” született meg könyve: Olasz földön. Erdélyi magyar művészek Itáliában a két világháború között. Erdélyi Művészet Könyvek, Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006./Bölöni Domokos: „Eltölt a Szép isteni tudata”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./
2007. március 3.
Az RMDSZ-kongresszuson bemutatásra kerülő tanulmánykötet, Csata István és Kiss Tamás Népesedési perspektívák című könyve az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása. Kiss Tamás demográfus kifejtette, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Demográfiai Munkacsoportja 2002-ben alakult meg. A szóban forgó kötet bizonyos szempontból összegzi az itt folyó kutatások eredményeit. A szerzők mások eredményeire is építhettek, például Szilágyi N. Sándoréra, aki az asszimilációval, vegyes házassággal kapcsolatos fogalmi rendszert dolgozta ki, vagy Horváth István migrációs kutatásaira. A szerzők munkájukban négy forgatókönyvet tárgyalnak. Létezik egy alapváltozat, egy másik, amelyik jobb termékenységi és halandósági viszonyokkal számol, és egy harmadik, ami kedvezőtlen értékekkel számol. A negyedikben a kutatók nem számolnak a migráció hatásaival. Az utolsó modell nem realisztikus, de összehasonlítva a többivel, képet ad arról, hogy mekkora is lesz az elvándorlás hatása. A számítások szerint a bánsági és dél-erdélyi szórvány-területeken a legrosszabb helyzet, ahol magyar népesség 30 év alatt várhatóan megfeleződik. Ezeken a területeken a magyarok többsége vegyes házasságot köt. Elképzelhető, hogy 30 év múlva a homogén magyar házasságokon belül sem lesz mindig lehetséges a magyar identitás újrateremtése. Kolozsváron a magyarok elvándorlása tekintetében kedvezőtlen helyzetben van a város. Ezen a dolgon enyhít, hogy talán ez az egyetlen olyan központ, ahova jelentős mértékben érkeznek más régiókból fiatalok. A magyarok többsége nem vegyes házasságokban él, de egy szignifikáns kisebbség román párt választ magának. Ez a házasulandók, házasok egynegyedét, sőt az utóbbi években 30 százalékát teszi ki. Kolozsváron a vegyes házasságokból inkább a román irányba mozdulnak el a gyermekek. Más régiókban ez másképp van, Székelyföldön és a határmentén a vegyes családokon belüli etnikai szocializáció sokkal kiegyenlítettebb. Kolozsváron az oktatási rendszernek kulcs szerepe van a magyar életvilágok, közösségek újratermelődésében. Azért az iskola a fő pillér, mert a munkahelyek többnyire vegyesek, a magyarok kis százaléka dolgozik magyar vállalkozásokban, vagy magyarként jellemezhető munkahelyeken. A szerzők kiemelten kezelték a különböző iskolai szintekre, tehát az elemi, általános- és középiskolai szintekre belépő népesség számának a nyomon követését. 1989–93 között 3–4 év alatt a születések száma mint a románoknál, mind a romániai magyaroknál, rövid idő alatt negyven százalékkal csökkent, ami az oktatási rendszert érzékenyen érintette. Ez a hullám először az elemi iskolákon, majd az általános iskolákon vonult át. Most hullámzik át a középiskolákon, a 2008–2009-es tanévtől kezdődően pedig az egyetemista korú populáció fog negyven százalékkal csökkeni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenlegi helyszámokkal a romániai magyar felsőoktatási rendszer nem lesz fenntartható. Ugyanakkor az egyetemek számára újabb bonyodalmat jelent Románia csatlakozása az Európai Unióhoz. A kutatás szerint a jelenlegi választási rendszerben a következő harminc évben adottak a demográfiai feltételek egy egységes politikai parlamenti képviselethez. A magyar választók jelenleg 6,9 százalékos aránya ahhoz nem elég, hogy több magyar politikai szervezet is jelen legyen a törvényhozásban. /Mihály Zsombor: Népesedési perspektíváink. Beszélgetés Kiss Tamás demográfussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
