Már csak 16-an vannak Gyergyószentmiklósról és Gyergyószárhegyről. Minden esztendőben Szent József-napján értük és egykori kivégzett, illetve a börtönévek szenvedései miatt korábban megölt társaikért is szól a harang. Egyre kevesebben tudnak róluk, a most felcseperedők aligha hallhatnak róluk, a kommunista börtönök rabjairól. Vajon marad-e utód, aki legalább egy szentmisét mondat értük, mondjuk 10–15 év múlva is? Sem a média, sem a politikai szerveződések (RMDSZ, SZNT, MPSZ) képviselői nem jönnek el az üldözöttekért bemutatott szentmisére. /Bajna György: Ők apadnak, emlékeink satnyulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 21.
A budapesti Ernst Múzeum adott otthont az Élesdi Művésztelepen készült alkotásoknak az év első hónapjaiban. A tárlatot már a megnyitón nagy érdeklődés övezte, és a továbbiakban 1100-an tekintették meg – a kortárs művészeti törekvéseket bemutató intézmény látogatottságát tekintve ez a szám jelentősnek számít. A kiállítók magyarországi művészek, közülük többen Erdélyből telepedtek át, és Budapesten végezték tanulmányaikat. A Nagyvárad és Kolozsvár között fekvő Élesd egy évtizede ad otthont nyaranta a fiatal művészeknek, táboruk mára neves művészteleppé nőtte ki magát. /Élesd, természetközelben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Elhunyt dr. Búzás Gábor főorvos, a székely lófők leszármazottja az Erdélyi Kör elnökeként, a Magyarok Világszövetsége regionális titkáraként hordta-vitte a nyugat-dunántúli vezetőket Erdélybe, hogy legalább tapasztalják: ott is magyarok élnek. Azzal vívott ki rangot dr. Búzás Gábor, hogy rend, rang, párt nem számított neki, csak az, hogy ki, mit, mennyit fáradozik a szétszaggatott nemzetért. Haló porában hazatért ősei közé, hamvait végakarata szerint a csíkszeredai temetőbe vitték. /Varga Lajos hírlapíró, Győr: Barátom, Búzás Gábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 22.
Alkotmányt sértett Traian Basescu – ez volt a következtetése az államfő cselekedetei kivizsgálására létesült parlamenti bizottságnak. Időközben az Alkotmánybíróság arról is döntött, nem törvényellenes a kivizsgáló bizottság. A képviselőház – az Alkotmánybíróság véleményének ismeretében – elfogadta március 21-én a referendum-törvény módosítását. Eszerint függetlenül attól, hogy az államfőt az első körben, vagy a másodikban választották, felfüggeszthető tisztségéből a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazatával. Basescu közben levelet küldött a pártoknak, amelyben kifejtette: Tariceanu miniszterelnöknek bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, hogy kiderüljön: van-e a kormánynak támogatottsága. A kormányfő közben közölte: mivel Basescu nem hajlandó kinevezni a diplomácia új vezetőjét, a külügyminiszteri teendőket ideiglenesen magára vállalja. /Döntött a Voiculescu-bizottság: alkotmányt sértett az államfő. Az Alkotmánybíróság elutasította a PD óvását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Az államfő cselekedeteinek kivizsgálására létesített parlamenti bizottság törvényes – döntött március 22-én az Alkotmánybíróság, válaszolva a Demokrata Párt (PD) ezzel kapcsolatos óvására. A Dan Voiculescu által vezetett bizottság február 28-án alakult. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Törvényes a Voiculescu-bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Újraszámolják az 1962 előtt is dolgozók nyugdíjait, miután a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a méltányosabb nyugdíjszámításra. Az 1962 előtt érvényes törvények szerint a munkakönyvekbe nem kellett bevezetni a bérek összegét, ezért korábban a nyugdíjak kiszámításánál az illető évekre épp aktuális országos minimálbért vették alapul. Ez jelentős hátrányt jelentett azoknak az időskorúaknak, akik a ‘62 előtti időszakban is dolgoztak és nem tudtak semmilyen igazolást felmutatni az akkori keresetükről. A kormányrendelet értelmében a nyugdíjak átszámításánál az 1962 előtti időszakra mostantól nem az országos minimálbért, hanem az országos átlagbért veszik alapul, ami jóval magasabb az előbbinél. A nyugdíjak összegének emelkedése országszerte mintegy 1,6 millió személyt érint kisebb-nagyobb mértékben, az átlagos növekedés aránya pedig 14-15 százalék körül mozog. /B. Z. : Másfélmillió nyugdíjátszámolás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2007. március 22.
Az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak is köze lehet ahhoz, hogy a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam elhagyhatta Romániát. Hayssam izraeli ügyvédjén, Mordechai Tzivin keresztül szóbeli ígéretet tett a Moszaddal való együttműködésre, és felkínálta, szorosabb kapcsolatba hozza az arab világgal. Cserében a bukaresti, rahovai börtönből való kiszabadítását kérte. Izraeli lapok szerint Hayssam egy magas rangú román titkosszolgálati tisztségviselő megvesztegetésével szökhetett ki az országból. Hayssam ügyvédjét az Izrael határain kívül letartóztatott vagy fogságba ejtett izraeli állampolgárok védőügyvédjeként ismerik. Az izraeli események valószínűsítik a korábbi feltételezést, miszerint Omar Hayssam a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: Román-izraeli segítség Hayssamnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2007. március 22.
A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be Ioan Scrieciu, az AVR elnöke. Scrieciu nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté. A vele készült interjúban Ioan Scrieciu elmondta, törvénytervezetet készítenek erről, melyet a kormánynak kellene indítványoznia. Scrieciu leszögezte, nincs baja egyetlen Romániában élő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyan kisebbségi csoportosulások, melyek kihasználják az alkotmány által biztosított különleges státust, visszaélnek ezzel, és ártanak az országnak. A magyar kisebbségre és annak bizonyos vezetőire gondol. Ha az alkotmányból kiiktatnák a nemzeti kisebbségek fogalmát, gátat vetnének annak, hogy ezek a csoportosulások árthassanak a román államnak. A magyarok közül sokan nem akarják elismerni az államot, vagy nem tartják magukat román állampolgároknak. „Párhuzamos struktúrákat szeretnének létesíteni. Székelyföldről beszélnek, pedig Romániában nincsenek is székelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak. ” Az iskolák szétválasztásával a gyermekeket választják el egymástól. A magyar iskolákban nem tanítják meg románul a diákokat. Ioan Scrieciu terve nem aratott sikert a nacionalista szervezetek vezetői körében. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca alelnöke nem hinné, hogy valakinek is használna e fogalom kiiktatása a román alkotmányból. /Szucher Ervin: „A magyarok ártanak „ Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 22.
A romániai látogatás legfőbb üzenete az volt, hogy nem fordítunk hátat a környező országokban élő nemzetrészeknek, mondta Sólyom László köztársasági elnök a budapesti Heti Válasz című hetilapnak adott, március 22-én megjelenő interjúban. Hozzátette: a látogatásokkal emellett a nemzeti egység jövőbeli útját igyekezett felvázolni, azt, hogy miként lehet az Európai Unióban együttműködni, és hogy együttes stratégiára van szükség Magyarország és a határon túli nemzetrészek fejlesztésében. Véleménye szerint a közös jövőt nem érzelmi alapú politikára kell építeni, hanem a tárgyilagos önismeretre és az emberi jogokra, mert „az unió leginkább a jogok nyelvén ért”. Sólyom László a lapnak nyilatkozva kiemelte: magától értetődőnek kell tekinteni a kapcsolatot a nemzetrészek között. „Így a világ legtermészetesebb dolga, hogy március 15-én Kolozsvárott mondom el az egész magyarságnak szóló beszédemet” – tette hozzá. Mint mondta, Európában immár jogilag is elismerik, hogy létezik politikai nemzet és kulturális nemzet, amelyeknek nem feltétlenül esnek egybe a határai; ennek személyesen adott hangsúlyt az erdélyi látogatásával. Közölte: a területi autonómia önmagában nem oldhatja meg az erdélyi magyarság problémáját, már csak azért sem, mert csak egy, a székelyföldi tömbben élő részük van abban a helyzetben, hogy ez a lehetőség szóba jöhessen. A szórványban élők számára más megoldások kínálkoznak, például az önkormányzati szövetségek – emelte ki az államfő, majd hozzátette: a kulturális autonómia viszont mindenki számára magától értetődő jog. /Interjú Sólyom László romániai látogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2007. március 22.
Ágoston Hugó visszavonta egy héttel korábbi írását, amikor elítélte Sólyom László köztársasági elnököt, amiért nem volt otthon a nemzeti ünnepen. Amit viszont Sólyom László kolozsvári beszédében elmondott, az előtt le a kalpaggal! – írta. Sólyom László beszédében leszögezte: „Az Európai Unió tárgyszerűségre késztet: az emberi jogok nyelvén ért, az ilyen igényeket és sérelmeket tudja kezelni. Csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre. ” /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 22.
Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2007. március 22.
A magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak március 22-én Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), az erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A romániai magyar nagykövetség által szervezett találkozón Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója előadásában rámutatott, az elmúlt tizenöt évben kialakult támogatáspolitikához, beteg intézményrendszerhez brutálisan kellett hozzányúlni, mivel az nem a hatékonyság elvein, hanem a személyes politikai kapcsolatokon alapult. Az új helyzet, az új szabályok új stratégiát igényeltek. A magyar kormány célja a felzárkózásban, a modernizációban segíteni a határon túli magyar közösségeket, a felzárkózás vagy a leszakadás a tét. Erre a célra a költségvetés az eddigi 2,5 milliárd forintot biztosítja, amelynek 40 százaléka a romániai magyar közösségekhez jut. Az új koncepció szerint a Szülőföld Alap pályázati lehetőséget biztosít az oktatás, a kultúra és a tudomány területén, emellett megmaradnak a normatív támogatások is, melyekbe beletartoznak az identitásmegőrző programok vagy a kedvezménytörvény lebonyolítása is. A rendszer új pillére az uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika, amely magába foglalja a külhoni magyarok lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességüknek növelését vagy a források biztos megszerzésére való felkészítését. A 2007 – 2013 időszakban 383 milliárd eurós nagyságrendben lehet pályázni uniós projektek finanszírozására. Ehhez kapcsolódva Rajnai Gábor, a MeH előadója elmondta, a határok is új funkcióhoz jutottak: immár nem elválasztanak, hanem összekötnek, közös tervezési lehetőségeket, régiók összekapcsolását kínálják fel. Ezt vázolta Székely Edit is. Csutak István volt integrációs államtitkár szerint a Magyarországról eddig kapott pályázati pénzek nagy részét nem hatékonyan költötték el, sőt, több esetben a pályázatban foglalt céltól eltérő módon használták. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint, ha fejlesztési stratégiákról beszélünk, nem a gazdasági vonatkozásból kell kiindulni, hiszen „tizenhét év küzdelme nagyrészt arról szólt, hogy magyarul kell beszélni, a magyar kultúrát kell megtartani. Nekünk erről szól az életünk, és a gazdasági megközelítés ennek csak az eszköze. Aki így érzi jól magát, marad, más elmegy” – mondta Csegzi. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette, a nemzetstratégiai céloknak a székelyföldi határokon belül kell megvalósulniuk. Ezért jött létre az általa elnökölt Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa, Biró A. Zoltán szerint az eddigi támogatáspolitika néhol identitás-megőrzési vonalat követett. „Az a váltás, ami ma körvonalazódik, nagyon fontos. A magyar népesség hátrányos helyzetben van, ami az oktatást, önmenedzselést illeti. ” – mondta el Biró, aki szerint máris megkezdődött egy generációs váltás. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere megállapította, hogy a hármas határ nyújtotta lehetőségek, amelyekben hittek, nem hoztak sok hasznot, mivel nem volt közös stratégia és komoly infrastruktúra-fejlesztés. Törzsök Erika az ÚMSZ-nek nyilatkozott: „a nemzeti csőlátás, az önkéntes szegregáció sehová nem vezet. 2007. január 1-jétől Románia is az EU tagállama, és ez azt hozta, hogy a magyarság több mint kilencven százaléka azonos gazdasági, politikai és bizonyos értelemben jogi keretek közé került. Ez egy nagy kihívás, nagy lehetőség, ezzel a helyzettel meg kell tanulni jól gazdálkodni, hiszen jelentős források érkeznek a térségbe. Ugyanakkor Magyarországon tudjuk, hogy a kisebbségi létből adódó hátrányokat elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány területén a támogatáspolitika adta eszközökkel meg kell tudni oldani. ” /Mihály László: A tét most a felzárkózás vagy a leszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2007. március 22.
Visky S. Béla református lelkész, a teológia doktora az Erdélyi Riport hetilapban is részletezte a Szabadság napilapban kifejtett nézetét. Újra leközölte Tőkés Istvánhoz írt nyílt levelét /először: Szabadság, márc. 17./, majd terjedelmes írásában leszögezte, Tőkés László alkalmatlan az Európai Parlament képviselői tisztségére. „A püspök morálisan alkalmatlan. ” Visky sajnálja Pap Géza püspököt, amiért Tőkés László mellé állt, ugyanis „Tőkés Lászlónak egyetlenegy olyan közeli munkatársa sincs, aki 1990 óta folyamatosan mellette maradhatott volna. ” A püspök elnémította azokat a lelkészeket, akik ellent mertek mondani neki. Visky arra is kitért, hogy „püspök”, a református egyházban a világon nincs, ez csak magyar unikum. Tőkés László megengedheti magának, hogy „hülyét csináljon a református egyházból”. /Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 22.
Március 14-én a Maros megyei tanfelügyelőség körlevelet juttatott el az iskolákba, amelynek értelmében tudomásukra jutott, hogy egyes tanintézetekben politikai jellegű tevékenység folyik, ami a vonatkozó törvény értelmében tilos. A levelet egyes igazgatók úgy értelmezték, hogy az a március 15-i megemlékezésekre vonatkozik, ezért betiltották azokat, sőt a diákok részvételét is az ünnepségeken. A bátrabb pedagógusok személyesen érdeklődtek a tanfelügyelőségen, ahol tisztázták, hogy a körlevélnek nem ez a célja, s így zavartalanul megtartották a tervezett ünnepséget. Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan is állunk az ünnepekkel? Január 24-én ugyanis volt olyan iskola Marosvásárhelyen, ahonnan az alsó tagozatos diákokat is kötelező módon kivezényelték a román fejedelemségek egyesülése alkalmából szervezett főtéri ünnepségre, ahonnan harmadikos-negyedikes gyerekek késő este, sötétben és hidegben mentek haza. Egyes pártok ünnepi rendezvényein pedig a hiányzó közönséget még mindig a pedagógusok által kivezényelt diáksággal pótolják. /(bodolai): Szereptévesztés? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2007. március 22.
Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint kiegészítésre szorul a Népújság március 20-i számában megjelent „Zűrzavaros választmányi ülés” című tudósítás. A cikk elsősorban a választmányi ülésen megfogalmazódott elégedetlenségeket emelte ki, de nem jelent meg a felvetett kérdésekre adott válasz. A marosvásárhelyi és a megyei szervezet között jó a kommunikáció. Dávid nem örült annak, hogy szennyesüket a nyilvánosság elé teregetik. /Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke: Tiszta válaszok egy „zűrzavaros választmányi ülés” margójára. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2007. március 22.
Kisebbségi körülmények között népszerűtlen dolog egy alapvetően örömteli híren fanyalogni: új magyar rádióval színesedhet a romániai magyar paletta. A május végén rajtoló Erdély FM megálmodói korszerű hangvételű és eszköztárú műsorokat ígérnek. Azonban a függetlenség illúziójában dolgozó kereskedelmi rádiók tulajdonosi és szakmai köre könnyen azzal találhatja szemben magát, hogy erőteljesen ideológiai műsorokat akarnak adni. Ez ellen nem lehet érv, tekintve, hogy az RMDSZ hathatós közreműködése kellett mindehhez. A megoldás: az önmegtartóztatás. Bölcs önfegyelemmel megelőzhető, hogy a szakmaiságukat és függetlenségüket féltő kis rádiókkal szemben zsarolási késztetést érezzen a Nagy Testvér. /Csinta Samu: Kakukkrádió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2007 szeptemberétől az eddigi közgazdász szak mellett egy új felsőoktatású képzést indít, a kommunikációs szakot, tájékoztatott Geréb László, a MÜTF székelyudvarhelyi tagozatának igazgatója. Az induló új szak a bolognai folyamat rendszerének megfelelően hároméves felsőfokú képzést biztosít, levelezési formában. A kommunikációs oktatás minőségét biztosítandó már felvették a kapcsolatot a New York-i Kommunikációs Akadémia képviselőivel, valamint a Budapesti Kommunikációs Főiskolával is. Szeptemberben lesz tízéves a tatabányai MÜTF székelyudvarhelyi tagozata. /Máthé László Ferenc: Kommunikációs képzést indít a MÜTF. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 22./
2007. március 22.
Faragó József folklorisztikai munkásságának három fő területe volt. Elsősorban az élő folklórral, azon belül különösen a népköltészettel, a balladák, népdalok, népmesék szövegeivel foglalkozott. Publikációs tevékenységének legértékesebb darabjai a nagy terjedelmű, forrásértékű gyűjtemények. Másodsorban a romániai magyar folklór és folklorisztika múltjával, történeti archiválás forrásaival foglalkozott. Munkásságának harmadik ága volt a magyar-román folklórkapcsolatok kutatása Tizenkét román népköltési gyűjtemény jelent meg magyarul Faragó József válogatásában-szerkesztésében. Egyetemi katedra hiányában páratlan munkabírással, utazgatva konzultált az önkéntes, amatőr néprajzi gyűjtőkkel; lelkészek, tanítók, diákok kéziratait javítgatva és szerkesztette – dr. Kós Károllyal – a Népismereti Dolgozatok sorozatát; lektorálta a kevésbé képzett kollégák cikkeit, könyveit; előadásokat tartott. A Magyar Néprajzi Társaság már 1976-ban tiszteleti tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1988-ban, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1996-ban fogadta tiszteleti taggá. 1993-ban lett a Folklore Fellows (Turku) választott tagja. Romániában csupán 2000-ben, hetvennyolc éves korában kapott elismerést: a Kriterion Alapítvány Ezüstkoszorúját. Állami kitüntetést sem Romániától, sem Magyarországtól nem kapott. (Paládi-Kovács Attila nyomán, Magyar Tudomány, 2004/12) Faragó József /Brassó, 1922. febr. 2 – Kolozsvár, 2004. okt. 22./ a kolozsvári Folklór Archívumban, a 80. születésnapjára rendezett házi ünnepségen román nyelven mondta el /Beszédét közölte a kolozsvári Helikon 2002/5-ös száma.): „Magyar nemzetiségű vagyok és magyar folklorista, de születésemtől máig román állampolgár egy román országban, román lakosság körében. ” Számára magától értetődő, hogy amennyiben a magyar folklóron kívül egy más nép folklórja is foglalkoztat, ez a folklór valamennyi másnál előbb a román. Megállapíthatta: ő az egyedüli, aki ennyi román folklórkötetet adott ki más nyelven való népszerűsítésre. Ennek ellenére Románia semmiféle intézménye nem tüntette ki, nem adott semmiféle díjat neki. Megkérdezte, élete végén nem lehetne-e a Román Akadémia tiszteletbeli tagja, mint ahogy tizenhét éve a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. /(bölöni): Faragó József és a Román Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2007. március 22.
A Szegedi Tudományegyetem könyvtártudományi tanszékének kezdeményezésére együttműködést alakított ki több erdélyi intézménnyel: ennek első mozzanata a március 19–28. között zajló könyvtárfórum – a Szegedi Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Műszaki Társaság és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szervezésében, az erdélyi közös katalógus kialakítására. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2007. március 22.
A budapesti Honvéd Kamaraszínház társulata erdélyi turnéja alkalmából március 21-én Csíkszentkirályra látogatott, ahol rövid ünnepség keretében tisztelettel adózott a község névadó szentjének emlékműve előtt. A Honvéd Kamaraszínház társulatának két tagja is – Domokos László és Bocskor Salló Lóránt – csíkszentkirályi és csíkszeredai gyökereikhez ragaszkodva szorgalmazták, hogy erdélyi turnéjuk során látogassanak el a csíki faluba. A társulat erdélyi kötődését elsősorban az indokolja, hogy nagyrészt Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészekből áll a kamaraszínház. /Antal Ildikó: Itthon a Honvéd Kamaraszínház színészei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2007. március 22.
Bálványosváralján is megemlékezést tartottak március 15-én: népdalversenyt szerveztek, amelyen 42 gyerek vett részt, akik ajándékcsomagot is kaptak az RMDSZ, helyi vállalkozók és a Balvanus Kulturális Egyesület támogatásának köszönhetően. A hosszabb ideje működő egyesületet nemrég hivatalosan is bejegyezték, célja a helyi szokások, népdalok feltárása és továbbadása. – Új, több száz személy befogadására alkalmas teremmel egészítik ki a falu kultúrotthonát. /F. I. : Bálványosváralja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Egy teljes éven át helyismereti vetélkedőt kezdeményezett Gyergyószentmiklóson az Ifitéka, a polgármesteri hivatal ifjúsági irodája, valamint a városi könyvtár. A 100 év – 100 kérdés című vetélkedő arra ösztönözni a lakosságot, hogy érdeklődjenek százéves városuk iránt. „A tízfordulós megmérettetésre folyamatosan lehet benevezni, a legtöbb helyes választ beküldő versenyzőt díjazzuk” – tájékoztatott Csergő Erika, az Ifitéka munkatársa. A kérdéseket a Gyergyói Kisújságban teszik közzé minden hónap végén, interneten pedig az Ifitéka honlapjáról érhetik el az érdeklődők. /Jánossy Alíz: 100 év – 100 kérdés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban március 23-án lesz Énekek éneke címen az idei évad hetedik bemutatója. Az Énekek éneke Salamonnak bibliai költeményén alapszik és Mihai Maniutiu rendezésében kerül színre. Mihai Maniutiu rendező az utóbbi évek legsikeresebb előadásait hozta létre a kolozsvári társulattal, elég csak Doktor Faustus tragikus históriájára, illetve a 2005-ös év legjobb előadásának díját kiérdemlő Woyzeckre gondolni. A darabban színre lép majdnem a teljes kolozsvári társulat. /Énekek éneke. Bemutató a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Március 26-án kerül újra eredeti helyére Nagyváradon a római katolikus püspöki palota Széchenyi-termében Koroknyai Ottó Mátyás király Bécs előtt című olajfestménye, amit 1953-ban a múzeummá alakított ingatlan pincéjébe zártak ‘megőrzés végett’ az akkori hatóságok. A műalkotást Kiss Loránd és Pál Péter restaurálta. Benczúr Gyula Schlauch bíborost ábrázoló portréja, amely az 1900. évi párizsi világkiállításon arany díjat kapott, úgyszintén visszakerült a katolikus egyház tulajdonába s a barokk palotába. /G. K. E. : Koroknyai Ottó történelmi tablója hétfőtől lesz megtekinthető. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 22.
Magyar művészet – Magyar művészek Erdélyben címmel kiállítás nyílt, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a fővárosi Vármegye Galériában. A kiállításon 25 művész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatón szerepelnek többek között Árkossy István (Kolozsvár), Balla József (Nagybánya), Botár László (Csíkszereda), Fekete Zsolt (Marosvásárhely), Kazinczy Gábor (Temesvár) és Miklóssy Gábor (Kolozsvár) alkotásai. /Magyar művészek Erdélyben – kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2007. március 22.
Szaporodtak egy időben a helyi újságok. Nemcsak városokon, községekben is meg-megjelent egy-egy havi kiadvány. Gyergyóalfaluban továbbléptek. Habár megszűnt a Gyergyóalfalvi Toronyóra című helyi lap, helyi tévéadások keretében informálják az ott lakókat. Négyen, Erdős András, Erdős Ágnes, Kiss Arnold, és Balog-Baricz András készítik tavaly novembertől az eredetileg kéthetente jelentkező egy-egy órás műsort. György István polgármester elmondta, dokumentumértékű anyagok készülnek. Kéthetente pénteken van adás Alfaluban, majd kétszer megismétlik. Többek között végigkövetik a templom restaurálását is, ami szintén dokumentum-értékű. /K-T. Gy: Képernyőn Alfalu. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 22. – 12. sz. /
2007. március 22.
Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban mutatták be Pál-Antal Sándor nyugalmazott marosvásárhelyi levéltáros legújabb forráskötetét, az Áldozatok – 1956. A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban címűt. A szerző az elítéltek peranyaga – kihallgatási jegyzőkönyvek, vádiratok, ítéletek alapján írta könyvét. Hiánypótló, mert a forradalomról erdélyi vonatkozású, tudományos igényű könyv elenyésző számban jelent meg. A kötet a képet ad a korabeli hangulatról, társadalmi, szociográfiai helyzetről, illetve a megtorlásokról, perekről, másrészt bibliográfiát, forrásanyagot tartalmaz, periratokat, jegyzőkönyveket. A marosvásárhelyi állami levéltárba a selejtezésre szánt katonai ügyészség levéltári anyagát (pl. Brassóból) átküldték megvizsgálásra. Ez Pál-Antal Sándornak jutott feladatául, így született meg a könyve. (bb): Vádlottak, elítéltek, áldozatok (1956). = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 22./
2007. március 22.
A Mentor Kiadó három nemrég megjelent könyve kapcsán zajlott beszélgetés Kolozsváron, a Tranzit Ház kávézójában. A meghívottak, Király Kinga Júlia és Szabó Róbert Csaba Láng Zsolt és Vida Gábor moderálásával árultak el nem egy műhelytitkot az írások születéséről. Vermesser Levente Az egyensúly ígérete címmel megjelent verseskötetének anyaga legalább 15 év alatt született. Király Kinga Júlia „P. Lujza: Útvesztő alig eltévedt kislányoknak” című regénye kapcsán elmondta: a szerző az eltávolítást az egyes szám harmadik személy használatával jelezte, így próbálta magát a családregényből „kiiktatni”. Szabó Róbert Csaba kifejtette: Az egész Antarktisz kontinens – a látás, a hallás, az ízlelés, a hang, a tapintás és a szív elvesztése című kötetében több szál van, egyik közülük valóban saját története. /F. I. : Rosszkedvű pulóver és habos tejeskávé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
