Csoportos tárlat megnyitójával ünnepelték a nagyváradi Tibor Ernő Galéria fennállásának 17. évfordulóját, a jubileumi tavaszi kiállítást két hétig lehet megtekinteni. A Kanonok sori pincegalériát megalapító közösség tárlatán Gittai István költő köszöntötte a jelenlévőket, és a több mint húsz művészt egyenként is bemutatta. /Gergely Gizella: Tibor Ernő Galéria: fiatalodó közösség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Kornis Mihály író a Látó folyóirat irodalmi estjének vendége volt Marosvásárhelyen. Először járt Erdélyben, beszélt könyvekről, politikáról, korhangulatról az őt faggató Láng Zsoltnak. /Lokodi Imre: Kornis Mihály, a körmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ „Olyan ember vagyok, akinek nem kell sehová tartoznia. Példaképem Jézus, és zsidónak tartom magam” – fogalmazott Kornis. /Antal Erika: Kornis Mihály író a Látó színpadán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Budapesten a Thália Színházban vendégszerepel jövő héten a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű rendezvény részeként a társulat a 2005 novembere és 2006 novembere között bemutatott darabok közül az öt legjelentősebb produkcióját viszi el Budapestre, ezek közül három előadás először látható Magyarországon. Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színjátékát Török Viola rendezésében, Apokrif című előadást a középkori magyar boszorkányperek iratai alapján Bicskei Zsuzsanna állította össze és adja elő. Samuel Beckett Godot-ra várva című műve Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében, John Millington Synge, A nyugati világ bajnoka című komédiáját Bocsárdi László rendezésében, végül Shakespeare Lear király című tragédiáját szintén Bocsárdi rendezésében mutatják be a. /Válogatás a legjavából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Mrozek Szerenád tragikomédiáját mutatja be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata március 30-án, Patkó Éva rendezésében. A dráma emberi kapcsolatok alakulásáról, szerepjátszásról és őszinteségről szól. /Kovács Csaba: A Róka szerenádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 31.
A romániai nőknek közel fele nem védekezik, és mintegy 43 százalékuk ismerte be, hogy volt legalább egy abortusza – adta hírül egy felmérés alapján az Országos Családtervezési Egyesület. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2004-ben Európában Románia állt az első helyen az abortuszok tekintetében, abban az évben 1000 szülésre 900 terhesség-megszakítás esett. /Nem védekezik a román nők fele. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
Idén több, mint 2 milliárd Ft szétosztásáról határoz a Szülőföld Alap 3 szakmai kollégiuma. Ennek az összegnek a 40 százalékát a romániai magyarság számára különítették el. Az első alkalommal összesen 934 millió forint támogatási összegre lehet pályázni április, május hónap folyamán. A támogatandó célok között szerepelnek többek között közoktatási és felsőoktatási intézmények, kulturális rendezvények, nyári egyetemek, magyar nyelvű média, könyvkiadás, könyvtárak, továbbá az önkormányzati kistérségi programok támogatása. Pályázatot a bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező intézmények, szervezetek, illetve természetes személyek nyújthatnak be. 2007 őszén lesz a második pályázati forduló, melynek során további 1,2 milliárd forint kiírásáról határoznak a kollégiumok. (További információk a szulofold. hu internetes honlapon) /Pályázatokat írt ki a Szülőföld Alap. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) pályázatot hirdet határon túli magyar fiataloknak kisebbségvédelmi ismeretekről szóló képzésen való részvételre Budapesten, április 19–20-án. A HHRF a Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon 2007 című kétnapos, Budapesten tartandó képzésén a résztvevők megismerkednek a nemzetközi fórumokon történő jogvédelem eszközeivel és gyakorlatával, kiemelten a magyar kisebbségek európai uniós érdekérvényesítésének lehetőségeivel, mechanizmusaival. /Pályázati felhívás külhoni magyar fiatalok részére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2007. március 31.
A tudományt ünnepelni gyűltek össze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /MOGYE/ hallgatói és meghívott vendégeik március 29-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Szőcs Iringó ötödéves általános orvosis hallgató a XIV. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) szervezői, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részéről köszöntötte az egybegyűlteket. A TDK négy napos lesz. Az első helyezettek a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából egy hónapos kutatói ösztöndíjban és személyenként 60000 forint értékű pénzösszegben részesülnek. Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a szakorvosok hiányával, az egyetemi végzősök „elvándorlásával” kell szembenéznie az országnak. A tapasztaltak ellenére visszatérésre, visszafordulásra biztatta a diákságot. A TDK megszervezése, az itt lezajló előadások, bemutatók olyan hasznos tevékenységet jelentenek, amelyet őrizni és folytatni kell – hangzottak el dr. Nagy Örs egyetemi tanszékvezető, a MOGYE rektor-helyettesének szavai. Idén közel 150 dolgozattal neveztek be a tudományos megmérettetésre, és összesen 30 vendégdiák érkezett a konferenciára. /(ferencz ): XIV. Tudományos Diákköri Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2007. március 31.
Dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, akadémikus – a gyakorlati munkát ellátó orvos és a tudós kutató professzor szemszögéből tekintett vissza az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem történetére Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. Péter Mihály professzor számolt be a második magyar felsőoktatási intézmény, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításáról és a hatalomváltások miatti kényszerű költözéseiről, amíg orvosi és később a gyógyszerészeti kar 1945-ben Marosvásárhelyen végleges helyre talált. Az akkor 37. 000 lakosú egykori település önzetlen támogatással fogadta be az érkező 20 előadót, kutató tanárt, 40 tanársegédet, 50 gyakornokot és a diákságot. A nemzetközileg elismert oktatók hozzájárultak Marosvásárhely szellemi életének fellendítéséhez, gazdagításához. Az első marosvásárhelyi évfolyam végzőse, dr. Nagy Attila főorvos kiemelte, hogy felkészülés dolgában nem volt pardon, s akkoriban a 360 hallgatóból mindössze 140-en tudták elvégezni az egyetemet. A mával való összehasonlítás során Péter Mihály professzor a színvonal csökkenését említette. /(bodolai): Az orvostudomány szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2007. március 31.
Megnőtt a háromszéki ifjúsági szervezetek pályázó kedve: míg tavaly húszan fordultak a megyei ifjúsági igazgatósághoz különféle tevékenységek támogatásáért, és ebből csak kettő volt falusi, idén már huszonnégy egyesület állt elő terveivel, közülük öt faluról. Tischler Ferenc intézményvezető szerint ez annak a jele, hogy 2006 folyamán beépült a köztudatba az igazgatóság léte. Felújították a besenyői tábort és felvetették nemzetközi szállásrendszerbe. /Demeter J. Ildikó: Megmozdult a fiatalság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2007. március 31.
A nyelv szerepe az identitásban – Szabó Dezsőre emlékezve címmel tartott előadást dr. Péntek János professzor Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében. Az előadást a városban működő Szabó Dezső Egyesület megalakulása ötéves évfordulója alkalmából szervezték meg, májusban pedig a tervek szerint az egyesület második kötetét fogják bemutatni. Péntek János professzor azt a kérdést boncolgatta, hogy mitől vagyunk mi magyarok igazából, és hogy Európában kisebbségi magyarként hogyan is alakul a magyarság identitása. Az identitásnak nincs egységes képlete. Létezik az állampolgárságra épülő identitás, a diaszpóra identitás, ami a hagyományokra és a szakrális nyelvre épül, és a Kárpát-medencei identitás, amelynek összetevői a nemzettudat, a nyelv, hagyomány és vallás. A magyarság egyetlen közös nevezője a nyelv, annak megtartása pedig egyenlő az önazonosság megőrzésével. /D. I. : A nyelv megtartása az önazonosság megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
Március 15-én Kolozsváron az Állami Magyar Színházban Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vette át Sólyom László köztársasági elnöktől. Az író, szerkesztő, irodalomkritikus rövidesen 65 éves lesz, a vele készült interjúban elmondta, az elismerést a magyar nyelv megőrzéséért kifejtett több évtizedes munkásságáért, irodalmi és szerkesztői tevékenységemért kapta. A nyugdíjba készülő Gálfalvi György, a Látó folyóirat szerkesztése mellett a Látó Irodalmi Színpad szervezését is végezte. Emlékeztetett, hogy a hetvenes-nyolcvanas években az Igaz Szónak még táncháza is volt. Ezenkívül léteztek a folyóirat irodalmi műhelyei. Gálfalvi 1989 után úgy érezte, ha nem utazhat mindenki a világ négy sarkába szétszóródott magyar írók után, akkor ide kell hozni őket, az irodalmi színpadra. Az egész magyar nyelvterületről hívtak meg vendégeket, jöttek Chicagótól Hollandiáig vagy Berlinig, Münchenig vagy Lendváig, Újvidékig. Gálfalvi a szervezést is az önkifejezés egy formájának tekintette. A szerkesztési, szervezési munka közben íróként nem tudott megvalósulni. Világossá vált előtte, hogy változtatnia kell eddigi életformáján. Ezt jelenti majd a nyugdíjas állapot. /Nagy Miklós Kund: „… Hogy azzá váljunk, akik lehetnénk”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2007. március 31.
Kolozsváron a Gaudeamus Könyvvásáron nehéz megtalálni a Nemzeti Kisebbségek Standját, ahol magyar könyvek is láthatók. Úgy tűnik, a kiállítók ezt a részleget, mostohagyerekként kezelik. Az eldugott sarkocskán legalább féltucatnyi erdélyi magyar könyvkiadó kínálja áruját. /(sbá): Könyvkeresőben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
Április 1-jén, vasárnap, szentmisét követően a berecki művelődési központban ünneplik meg a kilenc éve havi rendszerességgel megjelenő Berecki Harangszó századik számát. Az ünnepségen a lap régebbi és jelenlegi szerkesztői, támogatói lesznek jelen. A független művelődési és közéleti lap főszerkesztője Balogh András, a művelődési központ igazgatója. Ebből az alkalomból nyílik meg Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris-gyűjteményéből álló kiállítás. /(Iochom): A Berecki Harangszó századik száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2007. március 31.
Megjelent Jancsó Miklós kolozsvári színművész hatodik kötete, amely a Fizetett taps /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/, mely nem pusztán elméleti írásokat, hanem személyes jellegű meglátásokat, visszaemlékezéseket is tartalmaz. Erdélyben könyvet kiadni nem üzleti vállalkozás, főleg, ha olyan szűk réteget érint, mint a színház témában érdekeltek tábora – mutatott rá Tőkés Elek, a Stúdium Kiadó igazgatója. A kötet példányszámáról elmondta: akkora példányszámban látott világot „mint ahányan egy stúdió előadás székein elférnek. ” /kb: Fizetett taps. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
2007. február 25-én a marosvásárhelyi Kövesdombi Unitárius Egyházközség múlt év decemberében felszentelt templomában a tanácstermet Bözödi György Teremnek, a még készülő, ifjúsági és gyermekfoglalkozásoknak szánt helységet Balázs Ferenc Teremnek nevezték el. Kecskés Csaba tiszteletes beszédében a lelkész-író Balázs Ferenc személyiségét idézte meg, Bözödi Györgyről pedig Gálfalvi György, a Látó főszerkesztője, az író barátja beszélt. Az elnevezés ötletgazdája Kuti Márta volt. Marosvásárhelyen számtalan utcát neveznek el olyan személyiségekről, akiknek nemhogy semmi vagy alig van közük a városhoz, de az sem számít, ha tömeggyilkosok, s nemcsak Antonescu, de a 19. századi Ion Buteanuról is elmondható 1849-es „dicső” tettei nyomán utca őrzi a nevét. Ez így van Erdély minden városában. Az új gyarmatosításhoz hozzátartozik a módszer, miszerint „minden a mienk, és mi mindig itt voltunk” stb. Mindenkinek tennie kell a dolgát, ott és azt, amihez legjobban ért. Az egyházaknak nemcsak az a dolga, hogy Isten igéjét hirdessék, hanem az is, hogy az anyanyelven tartott istentiszteletet megőrizzék, az anyanyelv ápolóit, a nemzeti kultúra nagy egyéniségeit felmutassák a jövő nemzedéknek, és emléküket minden lehetséges módon ápolják. Beláthatatlan az az idő, amikor Marosvásárhelyen még egyszer utcát neveznek el Mentovich Ferencről például. 1961-ben a cikkíró a róla elnevezett utcában lakott, de mire elvégezte az egyetemet már rég a Toplita nevet viselte. Tolnai Lajos, Petelei István, Molter Károly, Kemény János, Bözödi György, Sütő András, vagy a kiváló képzőművészek, mint Bordi András, Barabás István, Izsák Márton stb. mikor kapnak utcát, teret, vagy mikor kapja vissza az elorzottat, mint Tolnai vagy Petelei? Erre még várhatunk, de a mi intézményeink, létesítményeink, iskoláink mind-mind nevesíthetők, írta Kuti Márta. Bözödi György (1913–1989) élete a kommunista rendszerben csak börtön, kényszermunka, és icipici nyugalom két házkutatás között, az örökös rettegés között telt el. /Kuti Márta: Névadás – emlékeztetőnek. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. március/
2007. április 1.
Az 1956-os forradalom után a Szekuritáte az „ország örök ellenségeit”, a magyar lakosságot tartotta a legveszélyesebbek. Nagyon sok embert tartóztattak le és ítéltek el. Maksay Ágnes, a Video Pontes stúdió szerkesztője a bebörtönzöttek családtagjainak kálváriáját mutatta be Az otthonmaradottak című filmjében. Visky Ferencné vallotta: nem tudta eldönteni, kinek nehezebb, bebörtönzött férjének, „vagy nekünk s nekem, aki hét kicsi gyerekkel maradtam ebben a sötét kegyetlen világban. ” A film az áratlanok szenvedését viszi képernyőre. Nem előre megírt szöveget mondanak fel a szereplők, hanem saját szavaikkal emlékeznek. /Csomafáy Ferenc: Az otthonmaradottak. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 1./
2007. április 1.
Március 24-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átadták a Magyar Örökség-díjakat. A díjazottak között voltak a szatmári irgalmas nővérek is, akik „szolgáló szeretetükért” kapták az elismerést. A szatmári irgalmas nővérek különféle iskolatípusokat működtettek óvodától a tanítóképzőig, árvaházakat és internátusokat tartottak fenn a leányifjúság nevelésére. Kezdettől dolgoztak a város kórházaiban is. /Magyar Örökség-díjat kaptak a szatmári irgalmas nővérek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 1./
2007. április 2.
Tariceanu miniszterelnök április 1-jén, vasárnap kizárta a kormányból a Demokrata Pártot. Szerinte a belpolitikai válsághelyzet egyedüli megoldása az, hogy a PNL egykori partnere nélkül, egyedül vállalja a kormányzást. Tariceanu élesen bírálta Traian Basescu államfőt, hangsúlyozva, hogy az EU-csatlakozás a D. A. Szövetség és a kormánykoalíció közös erőfeszítésének köszönhető, az ezután jelentkező feszültségeket pedig Basescu okozta. Tariceanu szerint az államfő a liberálisok és a demokraták gyengeségeit kihasználva „robbantotta fel” a D. A. Szövetséget, amely szolid politikai konstrukciónak bizonyult. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból álló kormányt kísérel megalakítani. Az új kormányban az RMDSZ-ből származó információk szerint helyet foglal majd Markó Béla, akinek megtartják a miniszterelnök-helyettesi posztját, emellett Borbély László megkapja a regionális fejlesztési minisztériumot. A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnne meg Nagy Zsolt informatikai és hírközlési miniszter tárcája, ráadásul szóba került Korodi Attilának a környezetvédelmi minisztérium élére való kinevezése is. Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nem támogat a parlamentben olyan kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja. A Nagy-Románia Párt ugyanezt az álláspontot képviseli. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy az EU-s pénzeket kezelő minisztérium magyar miniszter kezébe kerülhet. /B. T. : Kizárta a kormányból Tariceanu a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 2.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt voksaival parlamenti többséget érhet el a miniszterelnök által javasolt PNL–RMDSZ-kormány. A liberálisoknak, az RMDSZ-nek és a szociáldemokratáknak ugyanis összesen 255 honatyájuk van a 469 képviselőből és szenátorból álló parlamentben. Az új kormány jóváhagyásához a parlament egyszerű többségére, azaz a honatyák fele plusz egy fő szavazatára van szükség. /Gujdár Gabriella, Cseke Péter Tamás: Tariceanu kihajította a PD-s nehezéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2007. április 2.
Ha az RMDSZ meggondolná magát, Tőkés László akkor sem fogadná el az EP-lista második helyét. „Hogy megtehetném-e vagy sem, azt az indulásomat támogatóktól kellene megkérdeznem – fejtette ki Tőkés László. – De a 137 ezer aláíró nem arra jelölt, hogy második legyek az RMDSZ listáján. ”Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint ilyesmiről kár is vitázni, hiszen az RMDSZ elmulasztotta az együttműködési lehetőséget. „Nyílt levélben fordultak ez ügyben az RMDSZ-hez magyarországi értelmiségiek, az aradi kongresszuson a szövetség két parlamenti képviselője is megkísérelte a plénum elé terjeszteni javaslatát, sőt februári látogatásán Sólyom László államfő is sugallta a kompromisszumos megoldást. Az RMDSZ-nek november óta lett volna ideje és alkalma mindezen elgondolkodni. ” Az is felmerült, hogy az RMDSZ esetleg megakadályozhatja az egyéni jelölt indulását. „Én csak remélni tudom, hogy ez nem következik be, bár az eddigi tapasztalataim egyértelműen rosszak” – jelentette ki Tőkés László püspök. „A szövetség anyagi eszközökkel próbál sakkban tartani bizonyos egyházi elöljárókat. A párt beintésére ezek a sakkfigurák most elindultak” – fogalmazott Szilágyi. Tőkés az „oszd meg és uralkodj!” elv érvényesítését véli felfedezni azon lelkészkollégák, illetve egyházi gondnokok és presbiterek esetében, akik kis közösségükben RMDSZ-vezetők lévén, kénytelenek voltak ellene fordulni. Mindezek ellenére Tőkés László hajlandó lenne együttműködni az RMDSZ-szel, amennyiben mindkét fél jelen lesz a brüsszeli széksorokban. „Én most is a szövetség tagja vagyok, és a tizenhét év alatt nem én változtam meg, hanem az RMDSZ. Meg kell nézni, ki képviseli az RMDSZ eredeti programját: én vagy ők?” – tette fel a kérdést a református püspök. /Szucher Ervin: Tőkés számára nincs visszaút. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 2.
Június végéig kívánja befejezni az autonómiáról szóló belső népszavazást a Székely Nemzeti Tanács. Addig reményeik szerint összegyűl a 250 000 szavazat. Az SZNT Állandó Bizottsága arról is döntést hozott, hogy megalakít egy szakbizottságot, amelynek feladata lesz kidolgozni a népszavazás eredményeit érvényesítő stratégiát. Határozatot fogadtak el, amelyben ajánlják: minden településen hozzák létre a helyi székely tanácsot. Maros- és Csíkszék nem fejezte még be a referendumot. Marosvásárhelyen is megpróbálják kikérni a lakosság véleményét. /Farkas Réka: Érvényesíteni kell a szavazatokat (Ülésezett az SZNT ÁB) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2007. április 2.
Előadással egybekötött lakossági fórumot tart április 2-án Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség Miért van szükség magyar nemzetpolitikára? címmel. Meghívott előadó Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke. A közhasznú szervezetet a december 5-i népszavazás után hozták létre magánszemélyek, elsődleges céljuk: a szomszédos országokban élő magyarsággal a sikertelen népszavazás által megtépázott bizalom helyreállítása, a személyes kapcsolatok erősítése, a különböző társadalmi szervezetek közötti együttműködés támogatása. Az alapítóelnök, Éhn József meggyőződése, ,,hogy a magyarság jövője a nemzeti érzelmű civil társadalom építésén és megerősödésén, az egészséges nemzeti öntudat ápolásán áll vagy bukik”. /Farkas Réka: Előadás a nemzetpolitikáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2007. április 2.
Áprilistól lehet benyújtani a pályázatokat a Szülőföld Alaphoz (SZA) a magyar állami költségvetésből elkülönített több mint kétmilliárd forintraJanuár elsejével megszűnt a Szülőföld Alap korábbi irányító testülete, a Tanács; feladatát a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum (REF) látja el. A REF február 27-én megtartotta alakuló ülését, amelyen a határon túli magyar pártok és társadalmi szervezetek vezetői döntöttek az ez évi támogatási célokról és prioritásokról, a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról. A rendelkezésre álló pénzalap 40 százalékát romániai szervezetek kapják, a szerbiai magyarok 22, az ukrajnaiak 19, a szlovákiaiak 15, a horvátországiak 2, az ausztriai és szlovéniai magyarok a támogatások egy-egy százalékára pályázhatnak. A pénz elosztásáról a szakkollégiumok döntenek. Az Oktatási és Szakképzési, Kulturális és Egyházi, valamint Önkormányzati együttműködési, Informatikai és Média Kollégium első pályázati felhívása 934 millió forint kiírásáról szól. A támogatandó célok között szerepel többek között: közoktatási és felsőoktatási intézmények, kulturális rendezvények, nyári egyetemek, magyar nyelvű média, könyvkiadás, könyvtárak, továbbá az önkormányzati kistérségi programok támogatása. Pályázásra jogosultak a határon túli bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező intézmények, szervezetek, illetve természetes személyek. Ifjúsági szervezetek mindhárom kollégium pályázatain indulhatnak. A szakkollégiumok június folyamán döntenek a beérkezett pályázatokról. 2007 őszén kerül sor a második pályázati fordulóra, melynek során további 1,2 milliárd forint kiírásáról fognak határozni a szakkollégiumok. Romániában 500 ezer forintnál kisebb támogatás nem igényelhető. A kis összegű projektek támogatására a kollégiumok a rendelkezésükre álló keret tíz százalékát különítették el a nagyobb régiók esetében. Erre országonként egy alapítvány vagy egyéb civil szervezet pályázhat. /Kezdődik a tavaszi pályázati idény. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2007. április 2.
Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 2.
A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Szögedi Védegylettel, Arad város önkormányzatával, az aradi Aurel Vlaicu Egyetemmel összefogva 2006-ban tette le “Maros Fórum” néven egy határon átívelő együttműködési szövetség alapjait. A két országot érintő környezetvédelmi kommunikációs kampánnyal az emberi beavatkozások során folyamatosan romló állapotú Maros védelmére, felvirágoztatásának fontosságára akarják felhívni a figyelmet. /Sólya R. Emília: Idén is startol a Maros Fórum kampány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2007. április 2.
Csáky Pál eddigi alelnököt választotta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) új elnökévé március 31-én révkomáromi tisztújító közgyűlésén. A szlovákiai magyar politikai párt eddigi elnöke, Bugár Béla, a jövőben nem vállal politikai tisztséget, de parlamenti képviselői mandátumát megtartja. Csáky kezdetektől a három magyar párt egyesülése nyomán 1998-ban létrejött MKP alelnöke, a párt nyolcéves kormányzati szerepe alatt miniszterelnök-helyettes volt. Ugyanezen idő alatt, az MKP megalakulása óta Bugár volt az MKP elnöke. Tíz nappal a tisztújítás előtt Bugárnak még nem volt kihívója, akkor Csáky váratlanul bejelentette, hogy ő is indul. A tisztújítást megelőző héten a két jelölt között éles, eldurvult sajtóvita volt. Csáky azt állította, hogy Bugárt egy gazdasági lobbi irányítja a hátországból, amelynek megszemélyesítője a leggazdagabb szlovákiai magyar, Világi Oszkár, a Mol tulajdonában levő pozsonyi olajfinomító, a Slovnaft vezérigazgatója. Csáky átláthatóságot, stílusváltást, változást ígért. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál, és pártelnöki megbízatása négy évre szól. A párt alapszabályának módosítása alapján megszűnt az ügyvezető alelnöki poszt, amelyet eddig Duray Miklós töltött be. Kérdéses volt, hogy mi lesz a sokak szemében radikálisnak számító, a lapok szerint Csákyt támogató Duray további sorsa a pártban. Székfoglalójában Csáky stratégiai alelnöknek javasolta Duray Miklóst, és emlékeztette a küldötteket arra, hogy „ő köztünk az egyetlen ember, aki a szocializmus legkeményebb éveiben aláírta az akkori rendszerrel ellenszegülő Charta 77-et, s ő az egyetlen, aki a szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért folytatott küzdelme miatt kétszer ült börtönben”. A közgyűlés megválasztotta az MKP tíz új alelnökét, akik között Duray Miklós is ott van, s Csáky indítványának megfelelően ő lett a magyar párt stratégiai alelnöke. – Bugár Béla az egyik tévécsatornán kijelentette: a magyar párt új elnöke, Csáky Pál győzelmével „győzött a hazugság”. /Csáky Pál nyert Felvidéken. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 2.
Tisztújító közgyűlést tartott március 31-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács (GYTIET). Melles Előd leköszönő elnök kitért azokra a lehetőségekre is, amelyekkel nem éltek. Az alapszabályzat-módosítás előtt meghallgatták a román és magyar nyelvű változatról készített összehasonlítást, majd a módosító javaslatokat. Ezután egyetlen működési szabályzata lesz a szervezetnek. Az elnöki tisztségre egyedül pályázott Wolfhart Rudolf, így ő lett a szervezet új vezetője. /Bajna György: Tisztújító közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2007. április 2.
A népművészeti értékek, hagyományok őrzését felvállaló székelyudvarhelyi Artera Alapítvány idén is megszervezte húsvétváró, Mesés tojások elnevezésű ünnepi rendezvényét. Az alkotás, a gyerekeknek szóló különböző programok kerültek előtérbe. Az alapítvány a Kuckó Egyesülettel karöltve szervezte meg a kicsiknek szóló programokat. A rendezvény keretében kiértékelték a korábban meghirdetett nyuszifészek-, valamint a húsvétiképeslap-pályázatokat. Kovács Anna népi szövő és Dodó Sándor vesszőfonó munkáiból nyílt kiállítás. /Ünnepváró az Arterával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
