Hatodszor rendezte meg a Pro Zerind Kulturális Egyesület Nagyzerinden, az Olosz Lajos Művelődési Otthonban a Nótázz velünk! hagyományőrző nótaestet. A Csáky Barna és Pallagi Margit kezdeményezésére beindult, évente megrendezett nótaest eredetileg a Körösköz településeinek a dalolni, nótázni szerető magyarságát kívánta megszólítani, ez később távolabbi településekre is kiterjedt. Több település énekesei léptek fel. /Kiss Károly: Nótázz velünk! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./
2007. április 3.
Kisperegen Gerőcs Ildikó nyugalmazott tanítónő szervezi a közművelődési életet. A Peregi Rózsás felnőtt néptáncegyüttes mellett Peregi Rózsabimbó néven az V. és a VI. osztályosoknak is beindult a néptáncoktatás. Húsvétkor az asszonykórus is fellép a kultúrotthonban. /(balta): Kisperegen megmozdult valami. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./
2007. április 3.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Gyermek- és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválját Székelyudvarhelyen a Kékiringó Alapítvány szervezésében. Hét néptánccsoport lépett fel a szépszámú közönség előtt, többek között a baláni és csíkszentdomokosi táncosokból alakult Ördögborda, a parajdi Ide lábam, az alsósófalvi Gyermekláncfű és a segesvári Kikerics. /Néptáncfesztivál nagy lelkesedéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./
2007. április 3.
A hét végén felavatták Kiskadácson az újjáépített fedeles hidat. Az 1829-ben készült építményt 2005 augusztusában az árvíz sodorta el. A megyei tanács támogatásával – fedél nélkül – építették újra. A Székelyudvarhelyi Rotary Klub szervezett gyűjtést a fedél újraépítésére. /(bágyi): Felavatták a fedeles hidat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./
2007. április 3.
Április 1-jén orgonahangversenyt rendeztek Kolozsváron az evangélikus templomban Terényi Ede zeneszerző műveiből. A koncert után a Reményik Sándor Galériában megnyitották a zeneszerzőnek Dante Isteni színjáték c. műve alapján készített, huszonöt grafikájából álló kiállítását. Posztmodern, álom-, látomás jellegű képek sorakoztak a falon. /Mihály Zsombor: Húsvét zenében, az Isteni Színjáték képekben. Terényi Ede szerzői estje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 3.
Marosvásárhelyen április 1-jén, vasárnap köszöntötték Makra Lajos színművészt, a Tompa Miklós Társulat művészét, aki április 2-án betöltötte 70. életévét. Ez alkalomra műsorra tűzték Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker című komédiáját, amelyet Gali László magyarországi rendező állított színpadra évekkel ezelőtt. Makra negyven évig volt a temesvári színház tagja, a színművészeti főiskola elvégzése után szülővárosába, Taub János társulatához szerződött, jelentős főszerepeket játszott el. A színművészt számos hazai és magyarországi díjjal tüntették ki. 1992-ben Marosvásárhelyre szerződött. /Lokodi Imre: Makra-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2007. április 3.
Megjelent Kolozsváron a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötet, a Kriterion antológiasorozatának legfrissebb darabja. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója rámutatott, sikeresek az ilyen gyűjtemények, nagyobb az érdeklődés az antológiák iránt. Két antológiasorozatuk is van. Megjelent 101 vers Kolozsvárról, a szerelemről, Székelyföldről. Katona Éva kérte, hogy csak az ő válogatásában megjelent könyveknél használják a 111-es számot. /Stanik Bence: Költőnő-köteg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2007. április 4.
A vártnál kényelmesebb többséggel szavazta meg április 3-án a parlament Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett új román kormányt, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból áll. A kabinet beiktatásához 235 „igen” szavazatra lett volna szükség, de ezt a határt jóval felülmúlva, 302 honatya adta le támogató voksát, mindössze 27 ellenszavazatot számoltak. A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) képviselői nem szavaztak. A pluszvoksok a konzervatívoktól és a nagy-romániásoktól kerülhetett ki, hiszen egyik pártnak sem volt érdeke megbuktatni a kormányt, s ezzel előrehozott választásokat idézni elő. A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is a látszat-ellenzékiség szerepét alakítja, hiszen hangsúlyozták: nem vállalnak felelősséget a kormányzásért, de Mircea Geoana pártelnök tartózkodott a kormánnyal szembeni éles bírálatoktól. A kétpárti kormány a parlament mandátumainak csupán 22 százalékát birtokolja, viszont a legtöbb képviselővel és szenátorral rendelkező ellenzéki PSD vezetői támogatásukról biztosították Tariceanu kabinetjét. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint az új kabinetnek elsősorban az EU által biztosított pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználására kell törekednie. Emlékeztetett: Románia a jelenlegi becslések szerint csak négy százalékát tudja majd lehívni az európai támogatásoknak. Hozzátette: ha ezt az arányt nem javítják legalább 15–20 százalékra, akkor az új kormány kudarcot vallott, s akkor a PSD megvonja tőle támogatását. Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy felbomlott a liberális-demokrata szövetség. Konkrétan Traian Basescu államfőt okolta emiatt. /B. T. : Megszavazta a törvényhozás az új kormányt. A kabinet nem remélt ellenzéki támogatást is kapott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, a politikus lánya, Camelia Voiculescu, George Copos konzervatív párti üzletember, illetve Adrian Cristea, a Román Lottótársaság volt elnöke ellen indított bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek pénzmosással és hamisítással vádolják őket. A PC elnöke kijelentette, hogy a DNA őt és lányát érintő vádjai olyan szakképzetlen személyek aberrációja és hülyesége, akik olyan embereket sároznak be, akik egész életükben dolgoztak. . /Pénzmosással vádolják Voiculescut. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke az egyik kereskedelmi televízióban kijelentette, hogy Kozsokár Gábor és Aspazia Cojocaru alkotmánybírósági tagok a Szekuritáté ügynökei voltak. A PIN elnöke szerint ezt egyesek zsarolásukra is felhasználhatják. Gusa szerint a Szekuritáté irattárát vizsgálók bizonyítékokkal is rendelkeznek erről. Kozsokár Gábor /1989 előtt ügyész, majd az RMDSZ szenátora (1990–1998) volt, az RMDSZ jelölte alkotmánybírónak 1998-ban, mandátuma az idén jár le/ határozottan cáfolta a vádat. Soha nem is kapott semmilyen jelzést, pedig őt átvilágították. Mircea Dinescu költő, az átvilágítók /CNSAS/ tagja azt nyilatkozta, hogy Kozsokár Gábor neve soha nem merült fel az ügynöki múltat vizsgálók előtt. A CNSAS-on belüli források közölték: Kozsokár Gábor érintettsége soha nem merült fel, de Aspazia Cojocaru már korábban megkapta a végzést, miszerint politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Aspazia Cojocaru elismerte, hogy két jelentést írt a szekunak, de hangsúlyozta: nem önkéntesen írta a jelentéseket, kényszerítették erre. /Kozsokár és Cojocaru ex-ügynökök? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
A parlament szakbizottsága meghallgatta meg Korodi Attila környezetvédelmi államtitkárt, akit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a környezetvédelmi tárca vezetésével bízott meg új kormányában. Korodi Attila elmondta, a bizottsági felszólalók több mint fele támogatta elképzeléseit. /Korodi Attila bemutatta miniszteri ütemtervét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2007. április 4.
Megnyugtatták azokat a fiatalokat, akik az elmúlt napokban katonai behívót kaptak. Az érintettek megtudhatták, hogy a kötelező katonai szolgálat megszüntetését előíró törvény nyitva hagyott egy kiskaput, azért, hogy lajstromba lehessen venni a hadköteles fiatalokat. Mert ki tudja, megtörténhet, hogy mozgósítani kell őket. Nem feltétlenül háború miatt, hanem katasztrófa-elhárításra, rendkívüli állapot megszüntetésére vagy más előre nem látott esemény kapcsán. Emiatt a fiatalok kötelesek megjelenni az illetékes katonai parancsnokságon nyilvántartásba vételre. Mindenkinek fel kell mutatnia a személyi igazolványát, és a háziorvostól beszerzett egészségügyi adatlapot. /Sipos János: Behívó 18 éveseknek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2007. április 4.
A szlovákiai lapokban nem csendesedik a visszhangja a Magyar Koalíció Pártjában (MKP) végbement vezetőváltásnak. A SME a kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjét, Ján Slotát idézte, aki a magyar párt Bugárt Bélát váltó új elnökéről, Csáky Pálról azt nyilatkozta, hogy „ezzel (Csákyval) én életemben soha szót se váltottam, de ez egy mocsok. ” A szlovák lapok kulcskérdésnek tekintik, megerősödik-e a Csáky oldalán álló Duray Miklós helyzete és ezzel együtt az autonómiakérdés hangsúlya, radikalizálódik-e az ellenzéki helyzetben levő MKP? /Ján Slota „mocsoknak” nevezte Csáky Pált. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2007. április 4.
Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja új elnökével készített interjút a Krónika. „A régiók képviselői és a nyitottabb politizálás hívei győztek” – szögezte le Csáky. Bugár Béla, az előző elnök kijelentette: a hazugság győzött. Ez szerencsétlen kifejezés volt. Csáky megegyezett vele, hogy leülnek baráti beszélgetésre. Csáky Pál szeretne több nyitottságot, több professzionalizmust bevinni a párt, a szlovákiai magyarság életébe. Elő szeretné készíteni a generációváltást. -Radikalizálódásra semmilyen jel nem utal, szögezte le. A szlovák politikai közgondolkodásban az autonómia leszakadást jelent. Ezért az autonómia kifejezést óvatosan fogják használni, helyette inkább az önkormányzatiságról beszélnek. Csáky arra kérte a kongresszust, változtassák meg az alapszabályt, és konkrét személyeket javasolt a párt legfontosabb posztjaira. Javaslatát elfogadták, az általa javasolt személyeket titkos szavazással, a nagy többség megszavazta. /Gazda Árpád: Autonómia, óvatosan. Interjú Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja új elnökével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Várhatóan korlátlan idejűek lesznek a magyar igazolványok. Eddig 870 ezer magyar igazolványt adott ki a magyar állam, ebből heteken belül több mint ötszázezer érvényességi ideje lejár. Csere helyett inkább meghosszabbítaná az érvényességi időt a kormány. A javaslat szerint akinél betelt a kedvezményeket igazoló melléklet, pótfüzetet kérhet és megszüntetnék a külön kiadott, úgynevezett járulékos igazolványokat. Utóbbi körbe tartozik a diák- és pedagógusigazolvány, illetve az oktatási kártya. A magyar igazolványokról is rendelkező, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 2002. január 1-jén, az Orbán-kormány idején lépett életbe, majd 2003-ban a Medgyessy-kormány módosította azt. A határon túli magyarok a törvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat a magyarigazolvány birtokában vehetik igénybe. A külalakjában a magyar útlevélhez hasonló dokumentum utazási kedvezményt, illetve oktatási, kulturális támogatásokat biztosít. /Korlátlan ideig érvényesek lesznek a magyarigazolványok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./
2007. április 4.
Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök független EP képviselőjelölt, elmondta, hogy „bejött az első várható” akadályoztatás: a református egyházon belüli megosztás. „Olyan emberekről van szó, akik RMDSZ-elnökök és magyar lakta településeken pásztorkodnak” – jelentette ki a püspök. A püspököt támogató szervezetek felhívást intéztek a romániai állami intézményekhez és a román politikai elithez, hogy ne támogassanak egy esetleges, kizárásukra vonatkozó, RMDSZ kérést. A 137 199 aláíró nem azért támogatott, hogy az RMDSZ listán induljak, hanem azért, hogy egyéniként induljak” – mondta a püspök. /Tőkés László hű marad támogatóihoz. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Idén mind a keleti, mind a nyugati kereszténység együtt ünnepli a húsvétot. Szeptemberben Nagyszebenben lesz a harmadik európai ökumenikus találkozó. A keresztény egységtörekvés jegyében először 1989-ben protestáns városban, a svájci Baselben tartották meg az első kongresszust, a másodikat 1997-ben az osztrák Grazban, mint katolikus városban, a harmadikat viszont ortodox városban akarták megtartani. Így esett a választás Nagyszebenre. A gyulafehérvári főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóját, millenniumát ünnepeli 2009-ben. Ötéves előkészítő programot dolgoztak ki. Az idén, 2007-ben a téma: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében felhívta a figyelmet az erdélyi magyar kisebbség szomorú sorsára. A püspökök és papok a katolikus egyházi törvénykönyv szerint nem „politizálhatnak”. Ezért az érsek csak azt kéri a hívektől, hogy az eljövendő szavazáson vegyenek részt, mert katolikus keresztény hívő nem lehet közömbös a fennálló helyzettel szemben. Olyan személyekre szavazzanak, akikről tudják, hogy az egyház és „nemzetünk érdekeit képviselik”. /Jakubinyi György érsek húsvéti körlevele. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Miért nincs magyar nemzetpolitika? Mi vezetett ide, és milyen következményei lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatos nemzetté?- ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ április 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott előadásában Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú szervezet elnöke. A magyarországi civil szervezetet a 2004. december 5-i népszavazás kudarca után közéleti személyiségek hozták létre, az elnök bevallása szerint azért, hogy ,,munkájukat, jövedelmüket, energiájukat arra áldozzák, hogy összefogják a magyar nemzet jótékony elemeit”. Következetes nemzetpolitika hiányában a magyarság nem válhat tudatos nemzetté. Bizalomra, kapcsolatteremtésre, együttműködésre, illetve világos, tiszta beszédre lenne szükség a közéletben, erősíteni kellene a magyar nyelvű oktatást, a történelmi egyházak szerepét, és vissza kellene állítani a nemzeti jelképek tiszteletét – fejtette ki Éhn József, aki nem csak a magyarországi, de a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére is utalt. Nemzetpolitikai minimumként sorolta a nemzeti ipar és föld védelmét, a vállalkozások esélyegyenlőségét, az arányos közteherviselést, az anyanyelv és kultúra védelmét, az önfeladás helyett a szülőföldön boldogulás támogatását és a felelős magyar kormány szükségességét. Felhívta a figyelmet az ,,egység hamis kultuszára”, amely megtagadja a demokrácia alapját, a véleménykülönbséget.,,Egység nem létezik. Az lenne a fontos, hogy megtaláljuk azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek lehetővé teszik az együttműködést” – hangsúlyozta. Meggyőződése szerint az autonómia a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségek természetes megmaradási joga. A kulturális autonómia ma már kötelező kisebbségi jog az EU-ban, a személyi elvű és területi autonómia megadása mellett kell érvelni, és felhívni az EU figyelmét, hogy az erdélyi magyarok nem kisebbségiek, nem bevándorlók, hanem államalkotó tényezők. Székelyföld jogosan várja el a magyar kormánytól, hogy támogassa autonómiaköveteléseit, mert a régió ,,történelmi szerepe magyar nemzeti örökségünk és felbecsülhetetlen értékünk” – szögezte le. A magyar kormány köteles anyagi és eszmei támogatást nyújtani az autonómiaharcban – mondotta, és példaként a dél-tiroli autonómia létrejöttét, az osztrák-olasz együttműködést említette. /Farkas Réka: Megmaradásunk záloga (Előadás a magyar nemzetpolitikáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. április 4.
Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fizikatanára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szülőföldön magyarul pályázati űrlapot az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ megyei szervezeténél is lehet igényelni. Az Iskola Alapítvány pontosított: az űrlapokat csak az információs irodákban, partnerszervezeteknél valamint oktatási intézményekben lehet igényelni. Az MPSZ-t nem jogosították fel együttműködésre, ez a szervezet szándékos rágalomhadjáratot folytatott ellenük. /Nagy Zoltán programigazgató: Pontosít az Iskola Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./
2007. április 4.
Az RMDSZ-es tanácstagok elsöprő többségének szavazatával a megyei közgyűlés elfogadta az önkormányzat részvételét a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületben. A fejlesztési ügynökségként létrehozandó egyesületet tervek szerint a megyeházán kívül a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai, továbbá 35 községi önkormányzat alakítja meg. Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke az egyesület hasznát ecsetelték. Elmondták, ez nem háromszéki találmány, máshol már jól bevált, például Temes megyében már 1999 óta. Kifejtették, 2000-ben egyetlen programban sem vettek részt önkormányzatok, ehhez képest idén 160 projekt fut. A községeknek nincs lehetőségük a pályázatok menedzselésére, a tervek elkészíttetésére, a közbeszerzések lebonyolítására, ezért szükséges az egyesület, mely uniós pénzek lehívásához nyújt segítséget. A csatlakozási határozatot még 37 helyi tanácsnak is el kell fogadnia, aztán megtarthatják az alakuló közgyűlést. /Szekeres Attila: Letették az alapkövét (megyei fejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. április 4.
Nem ütközik az alkotmányba a választási törvény, amely 25 ezer aláírást követel meg a választáson részt vevő, parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetektől, döntött az Alkotmánybíróság a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által kért alkotmányossági vizsgálatra válaszolva. Az alkotmányossági kérdés a február 4-ére kiírt székelyudvarhelyi időközi választások kapcsán merült fel, amelyen az MPSZ nem indulhatott, mert nem rendelkezett az előírt 25 ezer támogatóval. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette szervezet bírósághoz fordult. A másodfokon ítélkező csíkszeredai törvényszék január 30-án elfogadta az MPSZ indokait, felfüggesztette az MPSZ indulási kérelmének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt hiúsult meg a február 4-ére, illetve másodszor március 25-ére kiírt szavazás. A kormány harmadszorra április 29-én hívta urnák elé a választókat. Arról, hogy ezen a választáson indulhat-e az MPSZ, a csíkszeredai törvényszéknek a napokban kell döntenie. /Kovács Csaba: Elutasított MPSZ-kifogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Székelyszenterzsébeten is megkezdték az autonómiáról szóló belső népszavazást. A falu lakosságának mára csak 35 százaléka magyar, a többi magyarul beszélő roma. A mozgóurnás szavazás során a magyarok elsöprő hányada IGEN-nel voksolt. Azzal fenyegették meg a nagyrészt szociális segélyben részesülő romákat, hogy ha mernek szavazni az autonómiáról, akkor megszüntetik a segély folyósítását. Ennek előzménye, hogy a Tőkés Lászlónak, illetve az RMDSZ-nek gyűjtött támogató aláírások alkalmával kijelentették, hogy aki Tőkésre szavazott, annak fölösleges kérnie az iskolásoknak szóló 20 000 Ft-os támogatást. Sajnos, a romák igen nagy hányada elhitte az alaptalan fenyegetéseket, ezért egyszerűen nem mernek szavazni. /Karácsony Sándor, Székelyszenterzsébet: Hihetetlen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2007. április 4.
Tízéves a Temesváron és Szegeden készülő háromnyelvű eurorégiós rádióműsor, jubilál az Európa Hullámhosszán – Pe undele Europei – Na talasima Evrope magyar– román–szerb nyelven Dél-Alföldön, a Bánságban és a Vajdaságban sugárzott rádiós magazinműsor. A kéthetente jelentkező, 55 perces regionális műsor a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió eseményeiről, a határtérség közéleti, gazdasági, kulturális és civil kapcsolatairól szól. Az eurorégiós műsorok készítésére a szegedi és a temesvári rádió 1997-ben közös, kétnyelvű szerkesztőséget hozott létre. Ebben a szerkesztőségben magyar és román rádiósok dolgoznak együtt: Lang János, Kimpián Péter (Szeged), Agneta Nica, Lehőcz László (Temesvár). Valamennyien beszélik mindkét nyelvet. Az ilyen módon történő többnyelvű műsorkészítés Európában is egyedülálló. 2001-ben bevonták az együttműködésbe a Szabadkai Rádiót, megindították az Európa hullámhosszán harmadik, szerb nyelvű adását is. A temesvári, szegedi és szabadkai rádiósok március 29-én a temesvári rádió székházában megtartott tudományos ülésszak során mutatták be a tízéves együttműködés tapasztalatait. /Pataki Zoltán: Európa hullámhosszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2007. április 4.
Szomorúsággal töltötték el a Resicáról érkezett vádak, a Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát – KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! /Nyugati Jelen, márc. 29./című cikk, írta Bajkó Károly, az Erdélyi Hagyományokért Egyesület elnöke, a KITTI HÁLÓ főtanácsosa. Az Erdélyi Hagyományokért Egyesület 2002-ben elindított egy ifjúsági mozgalmat, melynek célja a magyar nemzeti egység megteremtése a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban. 2003 őszén szervezeti formát öltött, és útjára indult a DKMT-ben a Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ). Megalakulásnál több mint 100 fiatal volt jelen 38 településről, mindhárom régióból (Dél-alföld, Délvidék és Bánság). Közösen döntöttek a mozgalom pártoktól és felekezetektől való függetlenségéről. Bárki csatlakozhat, aki szeretne valamit tenni a magyarság fennmaradásáért, az identitás megőrzéséért és a magyar nemzeti egység megteremtéséért. Mára több mint 100 település csatlakozott a mozgalomhoz. A KITTI HÁLÓ segíti a magyar ifjúsági szervezetek megalakulását, munkáját a cél érdekében mind Magyarországon, mind a határon túl. 2005-ben megalakult Gátalján a Gátaljai Magyar Ifjúsági Szervezet (GAMISZ), 2007-ben Resicabányán a Resicai Független Magyar Ifjúsági Egyesület. Tagjai közt nincsenek az Új Hullámhoz tartozó tagok, amely az RMDSZ ifjúsági csoportja, és nem jogi személy. Bajkó Károly meghívja Krassó-Szörény megye RMDSZ-elnökét, közösen az Új Hullám vezetőjével és a Nyugati Jelen munkatársával a legközelebbi KITTI HÁLÓ-rendezvényre. /Bajkó Károly, az Erdélyi Hagyományokért Egyesület elnöke, a KITTI HÁLÓ főtanácsosa: A válaszadás jogán. Magyar a magyar ellen Resicabányán? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2007. április 4.
A torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonban huszonhét gyermek van. A Böjte Csaba ferences szerzetes által létesített intézmény alapelve a családközpontúság, ami azt jelenti, hogy az otthonok lakói évente legalább háromszor – a karácsonyi, a húsvéti és a nyári vakációban – legyenek együtt rokonaikkal, szeretteikkel. Most elromlott a mikrobusz, és nincs pénz a megjavítására. A torockói gyermekotthon – a Dévai Szent Ferenc Alapítvány többi otthonához hasonlóan – a legsúlyosabb anyagi és szociális körülmények között élő gyerekeket gyűjti egy fedél alá, rendszeres étkezést, magyar anyanyelvi oktatást biztosítva számukra. A román államtól csak a havi 25 lejes „gyerekpénzt” kapják; minden jövedelmük az alapítványtól, főleg külföldi támogatóktól és a nyáron Torockóra kiránduló vendégektől származik. A szükség találékonyságot szül. „Napi 35 új lej menne el csak kenyérre, hát nem veszünk, mert ennyi pénzünk nincs. Inkább sütünk itthon” – mesélték. A kertben megterem a leveszöldség, a saláta, a spenót, az uborka, a zöldbab. Az otthon elfogad támogatást, adományt. /Húsvéti „otthonmaradók”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
A keresztek egykoron hozzátartoztak a városnak vagy csak egy városrésznek az arculatához. Nagyváradon az akkoriban Papok szőlőjének nevezett domb tetején magasodott egy kereszt, amit szinte az egész városból látni lehetett. Az ötvenes években tűnt el onnan. Egy másik feszületet a mai Rozmaring, Olimpiadei utca és Kanonok sor találkozásánál volt. Ezt a feszületet talán 1953-ban rombolták le, amikor a villába a gépipari középiskola bentlakása költözött. Az ember azt hitte volna, hogy 1989 után a keresztek, feszületek eltüntetésének a korszaka lejárt. Tévedés. Az olaszi temető bejáratánál elhelyezett feszület korpuszának ellopásával folytatódott a kommunista korszak gyakorlata. A korpuszt Tempfli püspök gondoskodása pótolta. Azonban a temető parkká alakítását ő sem tudta megakadályozni. /Az eltűnt keresztekről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./
2007. április 4.
Fülöp Sándor a Szabadságban korábban (febr. 24.) ismét szóvá tette, hogy „I. Mátyás magyar király” román „fordítása” nagy tudatlanságot tükröz. Egyrészt a Mátyás név románul Matia (és nem Matei, ami magyarul Máté), másrészt a királyok megnevezésében csak keresztnevük szerepel. Ily módon Mátyás király neve románul Matia I., regele Ungariei, nem pedig Matei Corvin. Azonban hiába jelennek meg ezek a cikkek. Hivatalosan véleményezni kellene ezeknek az emléktábláknak a szövegét, talán a Román Akadémiának. A táblák szövegének összeállítás, helyesbítése nem jelentene gondot, hiszen nagy tudású szakemberek vannak, mint például Asztalos Lajos vagy Gaál György. A felterjesztők talán a Babes–Bolyai Tudományegyetem történészei lehetnének, esetleg a helyi RMDSZ. A cikkíró emlékeztetett, a Mátyás király-szobron elhelyezett Nicolae Iorga szöveg több tévedést is tartalmaz. Stefan cel Mare kevéssel Baia-i nyert csatája után Mátyás királynak hűbéri hűségesküt tett. A cikkíró kitért arra, hogy Gaál Gábor (emléktáblája a Kossuth Lajos utcában) fizetését a Szovjetuniótól, 1933-tól a Kominterntől kapta: ezt feltétlen engedelmességgel kellett meghálálnia. Ezt a szerepet 1945 után átvette az RKP. Minden „engedelmessége” ellenére, trónja épp úgy ingott bizonyos időben, mint 1938-ban Kun Béla feje Moszkvában. /Nagy L. György: A funári emléktáblák megmaradnak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Maroknyian maradtunk, és a még létező kevés erőnket is megosztjuk. Ahelyett, hogy mentenénk, ami még menthető, közös erővel harcolva több száz éves egyetemünkért, elkobzott iskoláinkért, megakadályoznánk történelmi emlékeink eltüntetését, történelmünk meghamisítását, azt, hogy eltitkolják ezeréves múltunkat Erdélyben, a magyar királyságot, erdélyi magyar fejedelemséget, a monarchia létezését. Olténiából ideköltözött személy például roppant csodálkozott azon, hogyan tudtak Kolozsváron a magyarok négy év alatt ennyit építeni. A történelem tankönyvekből teljes mértékben hiányzik ezer éves múltunk, írta Kelemen Éva. /Kelemen Éva: Maroknyi székely porlik, mint a szikla. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
