Levélben fordult Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztoshoz négy liberális európai parlamenti képviselő, Szent-Iványi István (SZDSZ), a lengyel Bronislaw Geremek, a finn Henrik Lax és az osztrák Karin Resetarits a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzettel kapcsolatban. A levélben emlékeztettek arra, hogy 2006. november 22-én az egyetem két magyar oktatója megkísérelt magyar nyelvű feliratokat elhelyezni az egyetem épületeiben. Az egyetem biztonsági szolgálata ezt megakadályozta, és a feliratokat eltávolította. A két oktatót az egyetem szenátusának november 27-i határozata alapján kizárták az oktatói testületből, ellenük rongálás miatt büntetőeljárás zajlik. Az egyetem rektora még 2005-ben engedélyezte többnyelvű feliratok elhelyezését az oktatási intézményben, ennek határidejét 2006. január 1-jében határozta meg. A feliratok elhelyezése nem történt meg, sőt a rektor 2006. november 9-én már úgy nyilatkozott, hogy a román törvények ezt nem teszik lehetővé. A levelet jegyző EP-képviselők szerint az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a Babes-Bolyai Egyetem vállalt célkitűzéseivel. /EP-képviselők kérése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2007. január 19.
A vajdasági magyar közösség egységének és a parlamenti képviselet visszaszerzésének fontosságát, a Szerbiában élő nemzetiségek közötti jogegyenlőség megteremtését, valamint az ország mihamarabbi európai felzárkózásának szükségességét hangsúlyozták január 17-én Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országos kampányzáró rendezvényén. A Kasza József által vezetett magyar érdekvédelmi szervezet felhívására több mint ötezren gyűltek össze a város sportcsarnokában. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke tolmácsolta az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság üdvözletét. Üzenetet küldtek a magyarországi országgyűlési pártok vezetői is. A VMSZ 250 jelöltet indít a január 21-én esedékes szerbiai parlamenti választásokon. – Bár Trianon után a határon túli magyaroknak más-más állam fennhatósága alatt kellett megküzdeniük jövőjükért, mégis meg tudtak maradni magyarnak. Ugyanaz a történelmünk, ugyanaz a kultúránk most is, édesanya helyett hiába kaptunk mostohát, minket nem tudtak egymástól elidegeníteni, minket nem lehet legyőzni – hangsúlyozta üdvözlő beszédében Markó Béla. Rámutatott: az erdélyi magyarságnak sokszor kellett farkasszemet néznie a román nacionalizmussal, mégis mindig képes volt újrakezdeni, mert hitt alapvető céljaiban: az egyéni és kollektív jogok, az autonómia kivívásában, valamint az ország európai uniós csatlakozásában. – A megmaradásnak, a szülőföld megtartásának egyetlen nagy titka van, az egység. Nekünk, magyaroknak továbbra is egyetlen szervezetet kell támogatnunk – szögezte le Markó Béla, hozzátéve: Erdélyben is vannak, akik pluralizmusról, többpártrendszerről beszélnek, de aki ilyesmit akar, az a magyarság ellen dolgozik. A VMSZ nem fogadja el, hogy a vajdasági magyarokat másodrendű állampolgárokként kezeljék, és keményen fellép a közösség szimbólumainak meggyalázása ellen, hangsúlyozta Kasza József, az VMSZ elnöke. A szlovákiai magyarság másfél évtizedes politikai küzdelmének egyértelmű tapasztalata, hogy a közösség csupán önmagára és politikai képviseletére számíthat, legyen akár kormányban, akár ellenzékben – jelentette ki Bugár Béla, az MKP elnöke. A látogatás során Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Kasza József pártelnökkel, Kern Imre ügyvezető alelnökkel, valamint Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (VMNT) elnökével, akikkel a vajdasági, illetve az erdélyi magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyaltak. A nap folyamán az RMDSZ képviselői meglátogatták Szabadkán a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumot, valamint az alig egy éve létrehozott magyar tannyelvű Tanítóképző Főiskolát is. /A délvidéki magyarság parlamenti képviseletet akar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2007. január 19.
Január 18-án Resicabányán emlékeznek az egykori Szovjetunióba deportált németekre. Szentmise volt a Havas Boldogasszony Templomban az elhurcoltak emlékére. A Szakszervezetek Háza melletti parkban a deportáltak emlékére állított emlékművet koszorúzták meg. /Makay Botond: Elhurcolt németekre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2007. január 19.
Idén végre sikerült belefoglaltatni Nagyenyed eseménynaptárába a március 15-i nemzeti ünnepet és a Bethlen-napokat is. A helyi tanács által jóváhagyott eseménynaptárban tavaly a város magyarságának ünnepei nem kapták meg a szükséges szavazatokat. Ez alkalommal Tatar Ioan szociáldemokrata tanácsos ellenkezett: miért éppen március 15-éhez ragaszkodnak, hiszen akkor “polgárháború dúlt románok és magyarok” között, melynek 40 ezer román esett áldozatául. A nemzeti ünnepért Simon János és Rácz Levente RMDSZ-tanácsosok mondták a védőbeszédet, végül megszavazták azt. A május 11–13. közöttre tervezett Bethlen-napok ellen senki sem emelt szót. /Takács Ildikó: Március 15. és a Bethlen-napok Nagyenyed hivatalos eseménynaptárában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2007. január 19.
Január 17-én Lippán a katolikus plébánia hittantermében megtartotta újév utáni első ülését a helybeli irodalmi kör. A szépszámú résztvevő előtt ismertették a tavaly ősszel elhunyt költő, Faludy György életpályáját, munkásságát. /(b): Faludy Györgyről Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2007. január 19.
Még a pótszékek is elfogytak, akkora volt az érdeklődés a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Góbévirtus című előadásán. Az előadás a farsangi mulatságokat idézte fel táncban és zenében a csíkszeredai közönség előtt. /Horváth István: Ördöngös farsangvirtus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2007. január 19.
Január 18-án Szatmárnémetiben, a Németi Református Egyházkerület kistermében tartották a Bethlen Gábor Társaság alakuló ülését. Az új civil társaság célja az erdélyi fejedelem alakját feleleveníteni, szobrot szeretnének állítani a fejedelem emlékére. Emellett elsődlegesen a szatmári magyar oktatást szeretnék támogatni. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes, a szervezet elnöke kihangsúlyozta, hogy az élet kötelez arra, hogy minél több civil szervezetet hozzunk létre. A társaság ugyanakkor gyűjtő szerepet is betölt azok számára, akik valamikor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban végeztek. /(bodnár): Megalakult a Bethlen Gábor Társaság. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./
2007. január 19.
Gyergyószentmiklóson a városnapok, illetve esetenként a környék falunapjain megjelenik tucatnyi fiatalokból álló csoport, legtöbbször lóháton jönnek. Ők a Csabafiak Hagyományőrző Műhelyének tagjai. Az ifjak lovagolni, íjazni tanítják az érdeklődőket, alkalmanként rég elfeledett receptek alapján készült ínyencségekkel is megkínálják látogatóikat. Harcászati bemutatóik valóságos élő történelemórák, amelyek során egy sokszáz évvel ezelőtti bátor, lovas nép kultúrája körvonalazódik. „A székelység könnyű lovassági harcmodora messze földön híres volt” – magyarázta Köllő Miklós, az egyik Csabafi vitéz. A hagyományőrző műhely célkitűzése a honfoglalás kori illetve a középkori lovas harcászati hagyományok őrzése és minél szélesebb körben való megismertetése. A 2002 óta tevékenykedő hagyományőrző műhely 2006-ban hivatalosan is egyesületi státust nyert. A gyergyószentmiklósi hagyományőrzők hírneve már rég elhagyta a medence határait, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben is káprázatos sikernek örvendő bemutatót tartottak. /Jánossy Alíz: Lóra fel, Csabafi vitézek! = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2007. január 19.
Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2007. január 19.
A Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány különböző országokból gyűjti az adományokat. Olyan nagyvállatokkal van kapcsolatuk, mint például a Richter Gedeon. Nagy hangsúlyt fektetnek a rászoruló betegek megsegítésére. Az alapítvány vezetőjének, Földes Istvánnak az UNICEF nagyköveti cím további lehetőségeket nyújt. Az UNICEF-en belül olyan lehetőségek vannak, melyek százszorosan meghaladják eddigi kereteiket. Senkit nem támogattak pénzzel, hanem megvásárolnak mindent, így biztosabbak lehetnek abban, hogy tényleg a rászorulókhoz, gyerekekhez jut a segély. Idén több százmillió forint értékben akarnak támogatást adni a Kárpát-medence rászoruló gyermekeinek. Az előző évekhez hasonlóan hátrányos helyzetű gyerekeket kívánnak ingyen táboroztatni. Ez évente 300-500 gyereket jelent, kísérőkkel együtt, különböző magyarországi táborokban, teljes ellátással. Legutóbb éppen bölöni gyerekeket táboroztattak. Földes István háromszéki családból származik /sz. Budapest, 1951./. Az 1989-es forradalom után azonnal megkezdte a segélyek szállítását Erdélybe. Tevékenysége az egész Kárpát-medencére kiterjed, az évek során sokszáz-millió forint értékű adományt juttatott a rászorulóknak. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete, mely 160 országban van jelen programjaival. /Bokor Gábor: Reménysugár rászoruló gyerekeknek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./
2007. január 19.
Zágoni Balázs, a Filmtett főszerkesztője elmondta, a Filmtett ötlete Jakabffy Samutól származott. Azóta született néhány kisebb-nagyobb filmes műhely, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is elindult a filmes szak, itt van a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, a TIFF. A Filmtett továbbra is pályázati pénzekből él, ez nagy kiszolgáltatottságot jelent. A filmes folyóiratra épül rá a nyári alkotótábor, amelyet a Duna Műhellyel közösen szerveznek. Zágoni Balázs megszerette a történelmi dokumentumfilm műfaját. Sikeres volt a Képzelt forradalom, avagy az Osztrák–Magyar Románia című filmje. Most dolgozik a Márton Áron-portréfilmen. Mindemellett Zágoni Balázs mesekönyvet is írt Barni könyve /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ címmel. Már dolgozik a folytatáson. /Ketesdy Beáta: A történelem történetei. Beszélgetés Zágoni Balázzsal, a Filmtett főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2007. január 19.
Nagy Sándor /sz. Bogdánd, 1964/ lelei lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye esperese. Ahogyan a római katolikus egyház számára Túrterebes, úgy a református egyháznak Bogdánd számít különleges településnek, ahonnan sok lelkész került ki. Ma már nem beszélnek róla, hogy a diktatúra idején a magyar iskolák diákjait januártól kora tavaszig a Duna–csatornához vitték kényszermunkára a megyéből, emlékezett iskolás korára a lelkész. Fabarakkokban, katonákkal együtt szállásolták el őket. Kiadott norma szerint kellett sáncot ásniuk. A meghurcoltatás mellett ráadásul a nyári vakációban be kellett pótolniuk azt az anyagot, amiről lemaradtak, míg a többiek pihentek. Lele 524 lelkes gyülekezetét tavalyi mínusz két lélekkel zárták, enyhe létszámcsökkenés tapasztalható évek óta. A nagykárolyi református egyházmegye lélekszáma évente egy–egy kisgyülekezetnyivel csökken, tavaly például 286-tal lettek kevesebben. Jelenleg az egyházmegyében 18. 087 számon tartott hívük van, miközben 2005 végén 18. 373 volt a lélekszám. Három részre lehet osztani az egyházmegyét: Nagykároly és Börvely, Gencs, Tasnád nagy gyülekezetek, a Kraszna–mente – Dobra, Magyargéres, Ákos, Krasznamihályfalva, a Tövishát – Lele, Hadad, Bogdánd és Szér – nagyobbacskákból tevődik össze, az érmellékiek pedig kisebbek, itt óriási a szórványosodás. A legkisebb református közösségek az egyházmegyében: Adyfalván harmincnégy, Krasznaszentmiklóson negyvenegy, Szekerestanyán hatvannégy, Sződemeteren negyven, Érszodorón negyven, Érkáváson negyvenöt református él, de léteznek olyan szórványok is, ahol csak néhány hívük lakik. Például Krasznacégény, ahol hárman–négyen vannak, de áll a templomuk, és a krasznamihályfalvi lelkész jár ki hozzájuk. A hadadi Dégenfeld-kastélyt nemrég átvette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az egyházmegye, illetve a hamarosan létrehozandó alapítvány fogja kezelni. A Dégenfeld Egyházi, Oktatási, és Kulturális Központ elsősorban a felnőttoktatásra helyezné a hangsúlyt. Szeretnének átvenni egy erdészházat Rákosterebesen, nagyszerű lenne állandó táborhely kialakítására. Egyre több helyen igénylik az emberek, hogy elkezdődjön a diakónia, a szeretetszolgálat, amelynek szép példája az Oikodomos Alapítvány, amelyet Nagy Sándor lelkész vezet. Százhatvan fő részére meleg ételt biztosítanak. Decembertől indult be az otthoni gondozás. /Fodor István: Egy többarcú református egyházmegye, a huszonegyedik század elején. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./
2007. január 19.
A 87. évét töltő dr. Horváth Attila harmadmagával megalapította a Gyógyszerészeti Kart Marosvásárhelyen, majd bátyjával, Horváth Imrével Románia első fotópapír-üzemét hozta létre, az 1960-ban induló Tanárképző Főiskola üres falai között pedig a fizika-vegytan szakot indította be, s szerelte fel a tanításhoz szükséges laboratóriumot, majd a természettudományi kar tanszékvezetője és dékánja volt több mint egy évtizeden át. Jelenleg Marosvásárhelyen egy szerény tömbházlakásban a nyugdíjasok életét éli. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ az egyetem fizika-vegytan szakát végezte el. Kinevezték gyakornoknak az analitikai kémia tanszékre, majd 1944-ben doktorált. Doktori címét Romániában, mivel az egyetem, ahol a tudományos fokozatot megszerezte, akkor Magyarországhoz tartozott, soha nem ismerték el. Így csak a tanári oklevelét hasznosíthatta. Dr. Hankó Zoltán egyetemi főgyógyszerésznek jutott eszébe, hogy a gyógyszerészetet is Marosvásárhelyre kellene hozni, hogy együtt legyen az orvosi karral. Hankó Zoltánnak sikerült elérnie, hogy az akkori harmadévesek Marosvásárhelyen folytathassák tanulmányaikat. A Vásárhelyre költözött fakultás első előadóit a Hankó–Horváth–Jablonkay hármas alkotta. Dr. Jablonkay István a botanikát tanította, Hankó Zoltán gyógyszerészetet, Horváth Attila pedig a gyógyszerészet-technológiát. 1948-tól rendeződött a helyzet, a megbízott dékán, dr. Obál Ferenc adjunktusként alkalmazta őket, majd Csőgör professzor felterjesztésére dr. Horváth Attilát kinevezték egyetemi előadótanárnak. 1952-ben Horváth Attilát elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. Nem volt hajlandó Popov-féle Herz-hullámokról beszélni és elmondta, hogy a transzformátort a budapesti műszaki egyetem tanárai, Zipernovszky, Bláthy és Déry, tehát magyar tudósok találták fel. Azt is a szemére vetették, hogy katolikus gimnáziumban végzett stb. Bátyjának köszönhető, hogy a háború utáni Romániában egy új iparág, a fényérzékeny anyagok gyártása létrejött. Horváth Attila pedig szakdolgozatát a fotográfiai folyamatok fiziko-kémiájáról írta. Ketten hozták létre az első fotópapírgyárat. A marosvásárhelyi tanárképző főiskolán 1960-ban, az induláskor csak az üres falak voltak. Ide ment át tanítani dr. Horváth Attila. A főiskolán 12 évig volt tanszékvezető, s tizenegy éven át a fizika-vegytan és a matematika szak dékánja. Kezdetben Szilágyi Margit rektornak az volt az elve, hogy azokat a tantárgyakat, amelyeket a diákok nem fognak tanítani az iskolában, románul adják elő. Horváth Attila az iskola teljes leépüléséig tanított. /Bodolai Gyöngyi: Mindig újrakezdve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2007. január 19.
László Ferenc népszerű volt, szerették hallgatni napi sportjegyzetét a kolozsvári rádió hullámhosszán. Most elköszönés nélkül megváltak tőle. Rádiós sportriporterként 1954-től szerepelt, kisebb-nagyobb megszakításokkal a kolozsvári rádió magyar műsorában. Tartott ez 2007. január 3-ig. Sportújságírói pályafutása még gazdagabb. 1950. november 1-től az Igazság sportújságírója 1989-ig, majd a Szabadságnál töltötte be ugyanezt a szerepet nyugdíjazásáig, 1990-ig. Az Igazságnál 1979-ben és 1984-ben Penna-díjat kapott, 2003-ban a kolozsvári rádió életműdíjjal tüntette ki. Karrierjének kiemelkedő mozzanata volt az 1991-es esztendő. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége sportújságírói és rádiós sportriporteri életműdíjként Budapesten, fényes ünnepség keretében, az Aranytoll kitüntetést adományozta számára. /Tatár Zoltán: Nem történt semmi... Fiatal kolléga váltja László Ferencet a Kolozsvári Rádióban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2007. január 19.
Hetvenkét éves korában elhunyt az erdélyi és összmagyar képzőművészet kiváló képviselője, Egri László /Kerelőszentpál, 1934. márc. 25. – Kolozsvár, 2007. jan. 16./ üvegművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanára, a Barabás Miklós Céh tagja. Korszerű üvegtárgyai a megyei tárlatok elmaradhatatlan tartozékai voltak. /Németh Júlia: In memoriam Egri László. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2007. január 19.
Állapotok és változások címen jelent meg Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának kiadványa, a Térség–Érték–Társadalom (TÉT-Könyvek) sorozat indító-köteteként. Végzős egyetemi hallgatók tényfeltáró vizsgamunkáinak részleteit tartalmazza. A könyv szerkesztője, Biró A. Zoltán docens, a kar tanulmányi igazgatója írta ajánlásában, hogy mindegyik szövegrészlet mögött olyan adatbázis és tereptapasztalat áll, amelyből a későbbiek során nagyobb tanulmány vagy akár külön kiadvány is készíthető. Oláh–Gál Róbert, a jeles Bolyai-kutató kötetbe foglalta és újabb vizsgálódásai eredményeivel kiegészítette a különböző napilapokban és folyóiratokban a két Bolyairól és követőikről közölt írásait Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címen. A Marosvásárhelyi Rádió hallgatói már megismerhették Sebestyén Péter plébános Biblia-magyarázatait, most Örömhír /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen könyvben is összegyűjtötte gondolatait. /Könyvespolc a szerkesztőségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2007. január 19.
Megjelent Ádám Gyula pompás fotóalbuma /Arcpoétika. Fotóalbum. HMKK-könyvek, Csíkszereda, 2006/. A százvalahány fotó, amelyből ez a tüneményes arcgaléria összeállt, hirdetik, hogy az embernél nagyobb csodája nincs a teremtésnek, írta méltatásában Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Az emberi kaland poézise. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2007. január 19.
A nyolcvanadik életévét betöltő szentkatolnai tanító, Bakk Pál hat év eltelte után újabb kötettel jelentkezett, az emlékezéseket, feljegyzéseket tartalmazó Útravaló /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvvel. Több évtized emléke van összesűrítve könyvében, mondta el a szerző. Olyan dolgokról írt, amiket megtapasztalt. A Csíksomlyói töprengések címen tanítóképzősként szerzett élményeit csoportosította. Bakk Pál /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ tanítói oklevelet 1947-ben, a csíksomlyói tanítóképzőben szerzett. Pedagógusi pályafutását a moldvai csángómagyar falvakban kezdte, ahol a magyar anyanyelvű intézményes oktatás megteremtésén fáradozott. Szülőfalujába 1959-be került vissza, ahol egészen 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben megalapította Szentkatolnán a Bálint Gábor Közművelődési Egyesületet, melynek elnökévé választották. 2001-ben befejezte a Szentkatolna község enciklopédiájának tekinthető helytörténeti művét, a Szentkatolnai krónikát. /Dimény Haszmann Árpád: A 80 éves Bakk Pál intelmei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./
2007. január 20.
Figyelemmel követi az Európai Unió (EU) a cédulabotrányt – erősítette meg Leonard Orban a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos. Újabb botrány tört ki a D. A. Szövetségben. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felmentette tisztségéből Sebastian Bodut, az országos adóhivatal vezetőjét. A Demokrata Párt (PD), amely Bodut a hivatal élére jelölte, azt kifogásolja, hogy Tariceanu egyoldalúan, a megkérdezésük nélkül hozta meg a döntést. Bodu államtitkár előzőleg bírálta a kormány adópolitikáját. /B. T. : Brüsszel árgus szemekkel követi a belpolitikai torzsalkodást. Tariceanu menesztette Sebastian Bodut. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. január 20.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata elnököt, hogy egyeztessenek Traian Basescu elnök tisztségéből való felfüggesztéséről. Az alkotmány szerint az államfő csak akkor függeszthető fel tisztségéből, ha ezt a parlament többségi szavazattal jóváhagyja, majd a lakosság referendum során érvényesíti. /Basescu ellen szavaz a PC és a PRM is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. január 20.
Több erdélyi magyar szervezet képviselői a jövő hét végén találkoznak, hogy kinevezzenek egy független jelöltet az európai parlamenti választásokra, jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi elnöke. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen, többek között, rész vesznek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az MPSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. Az RMDSZ január 15-én lezárta az európarlamenti választások képviselőjelöltjeinek listáját, amelyen nem tartottak fenn elkülönített helyet az RMDSZ korábbi belső ellenzékét tömörítő szervezetek számára. Gazda rámutatott: az MPSZ kitart a független magyar jelölt állítása mellett. Tőkés László, az EMNT elnöke szerint az RMDSZ tovább folytatja „oktalan pártpolitikáját”, és megint nem a nemzeti érdekeket tartja szem előtt. „Az RMDSZ minisztereit is mind feltette a listára. Nem tudom, hogy ezek az emberek azért mentek miniszternek, hogy az Európai Parlamentbe katapultáljanak? Nagyon szűkkeblű és pártérdekeket szem előtt tartó magatartás ez, megérdemelné az RMDSZ, hogy a nemzeti oldal független jelölteket indítson” – mondotta a református püspök, hangsúlyozva, az EMNT az összefogást javasolta, de az RMDSZ elutasította azt. Azzal kapcsolatban, hogy személy szerint vállalná-e a jelölést, amennyiben ismét felkérnék erre, Tőkés László kijelentette: „Ez nagyon demoralizáló, hiszen nem jó, ha magyar indul magyar ellen”. „Úgy nem lehet együttműködni, hogy közben a pártpolitikai kizárólagosság elvét próbálják meg érvényesíteni. Egy olyan kritériumrendszert fogadtak el az európarlamenti jelöltállításra vonatkozóan, amely túltesz a Román Kommunista Párt egykori kizárólagosságán is” – mondotta Tőkés László. Hozzátette: „Hamarabb tudnak összefogni az ellenséges érzületű román pátokkal, mint saját vértestvéreikkel. Ezek után nagyon nehéz lesz az RMDSZ-hez viszonyulni, különben ezt teszi évek óta, és minden helyzetet elpackáz”. /P. A. M. : Saját jelöltet állítana az RMDSZ ellenzéke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. január 20.
Új, a korábbinál átláthatóbb szerkezetben látja el a jövőben a hazai nemzetiségi, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat a kormányzat – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára Budapesten. Gémesi Ferenc azt hangoztatta, hogy a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos kérdésekben nem politikai, hanem szakmai döntések születnek majd. A szakállamtitkárság keretein belül látják el a jövőben a most megszüntetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), továbbá az utóbbihoz kapcsolódó közalapítványok feladatait, főosztályi keretek között. Az olcsóbb működtetés indokai között említette, hogy amíg a HTMH működtetése az elmúlt évben 900 millió forint volt, addig például az Illyés Közalapítvány egymilliárd forint támogatási forrás elosztásáról dönthetett. A támogatáspolitika átalakítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a megjelent hírekkel szemben a kisrendezvények projektjeire is tudnak forrásokat biztosítani a Szülőföld Alap keretéből. Elmondta, míg a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat ellátó intézményekben korábban közel 140-en dolgoztak, addig a jövőben a szakterületen mindössze 46-an tevékenykednek majd. Gémesi Ferenc terveik között említette, hogy kijelölnék azokat a határon túli fontos, „nemzeti jelentőségű” intézményeket, amelyeknek támogatására több évre garanciát vállalnának. Az úgynevezett „zászlóshajó-projektek” között említette azt az elképzelést, amely szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban a magyar határ két oldalán, több mint száz helyen „visszaépítenék” a településeket összekötő útszakaszokat. /Új kormányzati szerkezetben Magyarországon a nemzetiségi ügyek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
2007. január 20.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. január 20.
Gyakorlatilag minden európai társadalomban a lakosságnak háromtól tízig terjedő százaléka nacionalista, mutatott rá Kántor Zoltán szociológus. Nyugat-Európában talán kisebb az arány, mint Kelet-Európában. A múlt héten jött létre az Európai Parlamentben egy szélső jobb orientáltságú pártokat tömörítő frakció. Jelenleg az Európai Unió kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja nem kisebbségvédelmi, hanem biztonságpolitikai jellegű. /Kiss Bence: Újratermelődő nacionalizmus. Beszélgetés Kántor Zoltán szociológussal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. január 20.
Marosvásárhelyen nem nevezhetnek el utcát Kossuth Lajosról, egy román bíró ítéletére alapozva a döntést. A bíró szerint Kossuth Lajos negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz parasztház felgyújtásáért felelős. Közben Románia uniós tagállam lett. A Kossuthra rótt vád nem új keletű a román történetírásban. 1996. március 14. óta Kolozsvárott, a Biasini Szálló épületén – a Petőfi Sándor tiszteletére elhelyezett emléktábla alatt – román és angol nyelven írt bronzöntvény hirdeti: „A magyar nemesek 1848-1849-ben 40 ezer románt végeztek ki és 239 falut fölégettek. ” 1850-ben az osztrák, hivatalosnak tekinthető felmérés szerint a román áldozatok száma 4366 főben állapítható meg – a harc közben elesettek száma nélkül. Ugyanezen felmérés szerint az erdélyi magyar lakosság vesztesége – a polgári lakosságot nézve – 7500-8500 főre tehető. George Baritiu román történész 1890-ben hatezer román polgári lakos haláláról számolt be, s a mai napig ezt a számot tartja hitelesnek a mérsékelten liberális román történészgeneráció is. Ha tehát a számokkal „játszunk”, akkor a románok embervesztesége minimum 4366, maximum 6400 fő. Ez nem kevés, de messze van a negyvenezertől. Avram Iancu – a Habsburg-udvar által buzdított – felfegyverzett román csapatai 1848 októberében kisebb hadjáratba kezdtek az erdélyi magyarok ellen. Október közepétől november közepéig tucatnyi magyar település lakosságát mészárolták le. 1849 januárjában Nagyenyeden egy román felkelőcsapat feldúlta a várost, különös kegyetlenséggel nyolcszáz embert ölt meg. A mészárlások Hariban, Nagylakon, Borosbenedeken és Járán folytatódtak. A román–magyar összecsapásokban esett el a márciusi ifjak egyik jeles alakja, Vasvári Pál is. Avram Iancut a magyar forradalom leverése után nem vonták felelősségre. Az enyhülés a kompromisszumra készen álló Nicolae Balcescu fellépésével kezdődött, ő békülő szándékkal fordult Kossuth Lajoshoz. A magyar kormánnyal aláírt „megbékélési tervezet” képezte részben az alapját a magyar nemzetgyűlés 1849. július 28-án elfogadott határozatának. Vérváddal, tömeggyilkossággal sújtani Kossuthot felelőtlenség. /Kovács Emőke történész: Kossuth Lajos, „a tömeggyilkos”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
2007. január 20.
A Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi főépülete előtt elhaladónak feltűnik az új kapu. A régi elkorhadt, a kapulábak eltörtek, így teljesen kicserélték. A fa részt a Haszmann-fivérek az eredeti rajz szerint kifaragták. Más is történt, mondta el Vargha Mihály, a múzeum megbízott igazgatója, a tél beállta előtt kijavították a tetőzetet, kitakarították a padlást. Boér Hunor szerkesztésében megjelent a 2006-os Acta, ezúttal mint a Székely Nemzeti Múzeum és a Délkeleti Intézet évkönyve. (Utoljára a 2000-es Acta jelent meg az SZNM kiadványaként.) /Szekeres Attila: Él a múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./
2007. január 20.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai tudják a kötelességüket, miként tíz éve Dudás József, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány erdélyi származású tagja és Szabó János Széna téri fegyveres csoport vezetője kivégzésének napján is megemlékeztek az ‘56-os forradalom és szabadságharc utóéletéről, úgy most is irodalmi-dokumentációs műsort állítottak össze ,,az ötven évvel ezelőtti, január 18-21. között elkövetett kivégzésekre, letartóztatásokra, betiltásokra és hajdani mikós diákok akkori szervezkedésére is emlékeztetve”. Fontos a mikósok előadása azért is – hangsúlyozta Kónya Ádám, az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című, a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott előadás házigazdája -, mert Magyarországon a fél százados évforduló lejárván, igyekeznek tudomást sem venni arról, hogy 1957 tavaszán még működött az ellenállás, hogy hihetetlen durvasággal és kegyetlenséggel ekkor bontakozott ki a megtorlás. Ötven éve, január 18-án betiltották a Magyar Írók Szövetségét, két nap múlva az újságírók szövetségét, majd 26-án az összes tudományos, kulturális egyesület tevékenységét a Belügyminisztérium felügyelete alá helyezték. Nos, ha az éppen regnáló, a forradalom emlékének felidézésétől is rettegő magyarországi hatalom minderről megfeledkezik, a mikósok nem így tesznek, őket múltjuk kötelezi. /Váry O. Péter: ‘56 kötelez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./
2007. január 20.
A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének hagyománya szerint egyszerre köszöntik fel az egymáshoz közel eső születésnaposokat. Január 19-én a szövetség három tagját ünnepelték, köztük Pongrácz P. Máriát, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen kulturális folyóirat főmunkatársát, akinek egyébként szenteste volt a születésnapja. Az irodalombarátok közül is többen mondtak méltatást, köztük Achimescu Ildikó újságíró, aki Pongrácz P. Mária hivatástudatát, szakmai alázatát, pontosságát, a kollégák útját egyengető szándékát emelte ki. /P. L. Zs. : Születésnapos írók. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2007. január 20.
Január 18-án Resicabányán, Magyar Művelődési Ház RMDSZ-es gyűléstermében került sor az Új Hullám évi beszámolójára. Az esztendősnél alig idősebb Új Hullám nevű ifjúsági szervezet vezetője, Costan Melánia bemutatta a szintén Új Hullám címmel megjelenő negyedévi kis lapot, pontosabban annak legfrissebb, negyedik számát. Resicabányán kisszámú közönség előtt tartották meg a Petőfi-estet a helyi Magyar Művelődési Házban, Bálint Erzsébet tanítónő szervezésében. A helyi magyar közösség számára hagyományszerű már a Petőfi-est, évek óta megrendezik. /Az Új Hullám egy esztendeje. A szerelmes Petőfi = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2007. január 20.
Nagyenyed városi tanácsa január 18-i ülésén egyhangú szavazattal díszpolgári címet adományozott dr. Csávossy Györgynek. Csávossy György a mezőgazdasági tudományok doktora, több mint 12 fajta, illetve fajtajelölt szőlő előállítója. Ő teremtette meg Belső-Erdély legjobb, Herkules nevű vörösbor fajtáját. Bodzavirág illatú fehér bora, a Nauszikaa külföldi szakemberek szerint is Közép-Európa egyik legillatosabb bora. Hét szakmai kötete közül a “Jó boroknak szép hazája, Erdély” a magyar nyelvterület legjelentősebb szőlészeti-borászati monográfiája, amelyért 2003-ban a magyarországi mezőgazdasági kiadványok sorában az év szerzője címet kapta. Az elmúlt év karácsonyi könyvvásárán jelent meg Budapesten a “Magyarán a borról” című kötete, melyben a borleírás irodalmi nyelvezete és a bor gasztronómiai szerepe a legjelentősebb fejezetek. Legutóbbi kiadványa (Borászat) a napokban jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Csávossy költőként, drámaíróként és publicistaként is ismert az erdélyi magyar kortárs irodalomban. Kilenc színművet írt, minden erdélyi magyar színházban, valamint Bukarestben román fordításban is volt ősbemutatója. Legutóbbi verskötete, a Hervadás havában az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg. Az aranytollas publicista a Magyar és a Román Írószövetség tagja, melynek kolozsvári fiókja a tavaly Kacsó Sándor-díjjal tüntette ki. /Takács Ildikó: Csávossy György Nagyenyed díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
