Január 22-én Kolozsváron bemutatták a Romániai magyarok 2006 november címet viselő felmérést, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ az RMDSZ felkérésére készített. Eszerint a megkérdezettek közel harminc százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben választásokra kerülne sor. A népesség legnagyobb gondjai a jövedelmek, nyugdíjak, a munkanélküliség és az egészségügy, az RMDSZ-t ezzel szemben az autonómia foglalkoztatja leginkább. 63,6 százalék szerint hasznos volt az RMDSZ koalíciós tagsága, 91 százalék szerint fontos a párt parlamenti jelenléte. Az EU csatlakozás legnagyobb hasznát a többség (40, 4%) abban látja, hogy nem lesz többé határ Románia és Magyarország között, a szabad munkavállalás csak a második (18,2%). Az RMDSZ EP-részvétele 82,4 százalék szerint fontos, a korrupció elleni küzdelem élharcosa az RMDSZ, Traian Basescu és a kormány. A legismertebb erdélyi magyar politikusok Markó Béla, Tőkés László és Frunda György. /Nem remél lényeges változást az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a romániai magyarság egyre árnyaltabban látják az autonómia összetett kérdését. A közösség most már nem igényel „olyan zsákutcába vezető szólamokat”, mint például a kettős állampolgárság. Közeledünk a kizárólag etnikai alapú politizálás végéhez, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. A romániai magyarok az RMDSZ-t többnyire etnikai pártként azonosítják, és úgy érzik, hogy túl keveset foglalkozik a jövedelmek és nyugdíjak, valamint a munkanélküliség alakulásával. Ehelyett a kulturális autonómiával, Székelyföld területi önrendelkezésével, illetve az önálló magyar egyetem ügyével foglalkozik. /Borbély Tamás: Egy kutatás tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Eltávolították Kolozsváron a Nemzeti Színház homlokzatáról építésének dátumát, a római számokkal megjelölt 1906. évet, mert ez bizonysága volt annak, hogy az épületet magyar időben építették. Nem elégedtek meg azzal, hogy a színház alapítójának, első igazgatójának, Janovicsnak, valamint mecénásainak a szobrait eltüntették. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy Babes–Bolyai Tudományegyetemen egyetlen magyar felirat se legyen. A régi magyar professzorok nevét is meghamisították. Koch Antal paleontológus professzornak a gyűjteménye ma is az egyetem szertárában van, csupán a nevét írták át Antalról Antonra. Amikor unokája évekkel ezelőtt panaszt tett a névváltoztatásért, és igazolta, hogy a családi levelekben, könyveiben, disszertációiban kizárólag Antalnak nevezte magát, megmosolyogták. A Duna Televízió lefilmezte és öt kontinensen levetítette, hogyan akarták erőszakkal kitépni Hantz Péterék kezéből a magyar feliratú táblákat. Egy professzor évekkel ezelőtt így fogalmazott: miért akarjuk meghosszabbítani az agóniánkat? A Mikó utca sem viselheti annak a nevét, aki saját vagyonából adományozta azt a helyet, ahol most az egykori Mikó utca területe van, továbbá az Egyetemi Könyvtár, az orvostudományi egyetem, a klinikák, a régi füvészkertben a földrajzi és állattani intézet. /Kelemen Éva: Eltüntetnék történelmi nyomainkat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
A székelyudvarhelyi polgárok alapvető emberi jogait sértették meg újból, amikor megfosztották őket a választás lehetőségétől – áll a Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi elnöksége közleményében. A választási bizottság Székelyudvarhelyen, 2007. január 21-én bizonyíthatóan 6784 választópolgár akarata ellenére cselekedett. Egyetlen más szervezetnek sincs ekkora legitimitása és támogatottsága Székelyudvarhelyen! Az RMDSZ egyetlen aláírás nélkül indul a helyi választásokon. /Sajtóközlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
Az RMDSZ listáján indulók közül egyetlen jelöltet sem támogat az Európai Parlamentbe jutásért a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT Marosvásárhelyen tanácskozó vezetősége úgy döntött, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak nem sikerül befutóhelyre közös jelöltet állítania az RMDSZ-szel, akkor független politikust fog támogatni. – Annak ellenére, hogy Markó Béla abban egyezett meg Tőkés Lászlóval, hogy az első két, befutónak számító helyet az RMDSZ megosztja az EMNT-vel, ez nem így történt – nyilatkozta az SZNT megbízott elnöke, Fodor Imre. Markó egy héttel korábban tett nyilatkozatai alapján a tanács alelnöke, Ferencz Csaba is bezártnak tekinti az RMDSZ kapuját. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ listáin csak a szervezet tagjai indulhatnak az EP-választásokon. /Szucher Ervin, Gergely Gizella: Keddig várnak a közös listára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
A Székely Nemzeti Tanács idei elsődleges célja az Erdővidéken megkezdett autonómiareferendum folytatása és az eredmény gyümölcsöztetése. Fodor Imre azt szeretné, ha március végéig a legtöbb székely széken sikerülne megszervezni a belső népszavazást. /Folytatódik a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Abszurd, hogy az RMDSZ az autonómiával kampányol, a helyi közösségek döntési jogának erősítéséről beszél, és közben a helyi önkormányzat tagjainak megválasztásához 25 ezer aláírás szükséges, jelentette ki Szakács I. Péter udvarhelyi MPSZ-es ügyvezető elnöke. /Kovács Csaba: A valódi választásért. Interjú Szakács I. Péter udvarhelyi MPSZ-es ügyvezető elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Cinikusan lehetne mondani, Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökeként azt kapta, amit főzött. Az általa vezetett szervezet képtelen volt egy év alatt összegyűjteni a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer. Elherdálta százezrek bizalmát. Azonban nem lehet Szász nyakába varrni a teljes felelősséget. Hiába tiltakozott a demokrácia alapjait sárba tipró előírások ellen az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Parlament néppárti frakciója, Markó Béláék úgy gondolták, kiváltságaikat törvénybe kell iktatni, és megtették; mert megtehették. A román demokrácia karikatúrájának tekinthető, hogy az MPSZ-nek több aláírást kellett volna összegyűjtenie a székelyudvarhelyi időközi választáson való részvételhez, mint ahányan a választói névjegyzékben szerepelnek. /Gazda Árpád: Tanácstalanság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Visszaállították eredeti állapotába a múlt hét végén ismeretlen tettes által feltört Kovászna megyei prefektúra honlapját. A www.prefectura. cv látogatói ismét az intézmény épületét ábrázoló indulólapot láthatják. Előzőleg ugyanis a nyitóoldalon a következő angol és román nyelvű keverékszöveg jelent meg: „Az összes Erdélyben élő magyar megszégyenülve borul majd térdre a románok előtt”. Az ismeretlenek ezt módosították, csak egy angol szöveg maradt: „Az összes magyar, aki azt hiszi, hogy Erdély az ő földje, térdre borul majd a románok előtt”. György Ervin prefektus elmondta, hogy naponta történnek hasonló próbálkozások, de csak most sikerült a hackereknek feltörniük a lapot. Másfél éve a kézdivásárhelyi tanács www.kezdi. ro lapján jelent meg a múlt hetihez hasonló, de román nyelvű szöveg, öt évvel ezelőtt pedig ismeretlen tettesek cserélték ki a www.sepsiszentgyorgy. info. ro indexállományát. Corneliu Campeanu városi rendőrkapitány magánvéleménye szerint nem történt fenyegetés, tehát az eset elvileg nem tekinthető bűnténynek. /Domokos Péter: Helyreállt a feltört kormányhonlap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2007. január 23.
A napokban Bukarest utcáin újra feltűnt Zelea Codreanunak, a vasgárdisták valahai kapitányának képe és a légióba való belépésre buzdító felhívás. A jelenlegi vezér, bizonyos Suru testvér szerint nem ő a kiválasztott, várják, hogy vagy Corneliu Vadim Tudor, vagy Gigi Becali – aki egyébként pénzzel is segíti őket –, esetleg egy harmadik álljon a zöldingesek élére. Romániában több vasgárdista „fészek” létesült, a kiképzés is több helyen folyik. Ahányszor a lap munkatársa, Román Győző politikusoknak felemlíteti, hogy a román alkotmány tiltja fasiszta és fasisztoid szervezetek létrehozását, mindannyiszor azt válaszolták, hogy nem kell a dolognak nagy feneket keríteni, mert nem veszélyes az efféle. Éppen e nemtörődömséget kihasználva támadhatja büntetlenül a nagy-romániás vezér, Corneliu Vadim Tudor a demokratikus pártokat, politikusokat, újságírókat. Gigi Becali, az Új Generáció Párt elnökének soviniszta elszólásaira sincs semmilyen válaszuk. Jelenleg nincs olyan román párt, amelyben ne játszana jelentős szerepet a nacionalizmus, sőt, olykor a nem is titkolt magyarellenesség. Ideig-óráig elfogadják az RMDSZ-t társnak, de csak olyan másodhegedűsként kezelik, kisebbségi jogokat csak külföldi nyomásra adnak meg. Nincs olyan hét, hogy a román parlament két házában ne hangoznának el nacionalista szózatok. Most Corneliu Vadim Tudor segédletével hozhatták létre az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali Identitás, Tradíció, Függetlenség frakciót. A nagy-romániásokkal jött ki a szükséges 20-as létszám. /Román Győző: Nacionalisták uniós fészekben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Az elmúlt évad értékelése nyomán Kolozsváron a magyar társulat Művészeti Tanácsának egyöntetű szavazata alapján idén Kali Andrea Az elveszett levél c. előadásban nyújtott alakításáért vehette át a tavalyi díjazottól, Kézdi Imolától a Bánffy Miklós Vándordíjat. /(köllő): Kali Andreáé a Bánffy Miklós Vándordíj. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Hatéves múltra tekint vissza a székelyföldi fürdőépítő kalákák története. Jánosi Csaba, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke emlékezett, először Lázárfalván a Nyírfürdőt hozták rendbe. A következő években több mint hat fürdőt újítottak fel kalákában, összefogással. A lázárfalvi után következett a tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, majd a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csobotfalvi Kerekeger, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, végül pedig a csíksomlyói Barátok feredője. Jánosi Csaba jelenleg Hargita megye borvízkataszterének elkészítésén dolgozik, ugyanakkor a Székelyföld ásványvizei című könyv megírásában is részt vesz. A kataszteren dolgozva eddig 493 ismert forrást jegyeztek fel. /Kozán István: A kalákamozgalmat folytatni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a gyulafehérvári Caritas Csíkszeredai Kirendeltsége és Csík Terület Ifjúsági Tanácsa szervezésében sikeresen életre keltett Őrangyal-program Farsangi mulatság címmel folytatódik. Az újabb találkozó helyszíne ezúttal a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Az Őrangyal-program megyeszerte több helyszínre is kiterjed. A barátságkötést, egymás megajándékozását és megörvendeztetését szorgalmazó programba egészséges és fogyatékkal élő, sérült gyermekek, illetve fiatalok népes csapata kapcsolódott be. A havonta egy alkalommal tartott találkozón ápolják a már megkötött barátságokat, nyáron pedig közös táborban vehetnek részt az egészséges és speciális gondozást igénylő fiatalok. /Antal Ildikó: Farsangoló őrangyalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
Méltó ajándékot kap idén, Szent Imre herceg születésének ezredik évfordulójára a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. Lászlófy Pál egykori iskolaigazgatónak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének régi terve valósul meg: a gimnázium kápolnájának nagy vitrói, színes üvegberakásos díszablakai is visszakapják eredeti formájukat. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészeknek köszönhetően újra Szent Istvánt, a Szűzanyát és Szent Imre herceget fogják ábrázolni. Mindezt 1999 őszén határozta el Lászlófy Pál, a gimnázium akkori igazgatója, vigyázva arra, hogy megőrizze annak kápolna-díszterem kettős rendeltetését. A sikeresen restaurált kápolna története azonban nem ért véget a 2000-ben tartott szenteléssel. Idén újabb munkálatba fog az alsó kilenc kisvitrót is helyreállított Nagy Ödön képzőművész. Terv szerint ősszel fog elkészülni a szintén kilenc nagy díszablak. Nem kis kutatás előzte meg e tervet. Az egykori diákok még emlékeznek, hogy figurálisan valóban őket ábrázolták a vitrók, de mivel nem maradtak fent fényképek, a Szent Kereszt plébánián őrzött régi törmelékeket kellett segítségül hívni és azokat kirakni. A terv készen áll, még nincs finanszírozó. /Antal Ildikó: Magyar szentek üvegtörmelékekből. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
December 18-a nevezetes napként került be Románia történelmébe. Traian Basescu államelnök példátlan cirkusz közepette jelentést olvasott fel. A jelentés összegezte mindazokat a gaztetteket, amelyeket a Román Kommunista Párt vezetői és az őket kiszolgáló Szekuritáte emberei elkövettek – egészen 1989 végéig. Az Evenimentul Zilei című román napilap december 19-i száma mint a kommunista rendszer áldozatait az erdélyi magyarok közül is megemlíti az alábbi személyeket: Tőkés László, Cs. Gyímesi Éva, Szőcs Géza, Molnár Gusztáv, Barabás Ferenc, Barabás-Márton Piroska, Barabás János, Borbély Ernő, Buzás László. A lap által közölt lista nem teljes, mert még voltak magyarok, akiket nem említettek. /Buzás László, Csíkszereda: Voltunk mi is... = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
Minden békítési kísérlet ellenére kettészakadt a Bihar megyei Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE), amely hét végén tartotta közgyűlését. A rendszerváltás óta működő, Dukrét Géza vezette szervezetnek ugyanis nem sikerült megegyeznie azzal a maroknyi csoporttal, amely a közgyűlés tudta és beleegyezése nélkül hivatalosan bejegyeztette a Bihar Megyei Erdélyi Kárpát-Egyesületet. A teremben jelen volt Lovász Levente, az újonnan bejegyzett szervezet elnöke is. A közgyűlés több mint száz résztvevője előtt Dukrét Géza elnök és Tiponut Tibor ügyvezető alelnök megtartották beszámolójukat. A rendezvényen részt vevő Lukács József, az országos EKE elnöke megpróbálta összebékíteni a kettészakadt szervezet tagjait. Úgy értékelte, Lovász Leventéék önhatalmúlag léptek, kihasználva egy jogi hiányosságot. Többek szerint a bejegyeztetés célja pusztán annyi volt, hogy az EKE hírnevére alapozva pályázati pénzekhez jussanak. Lovász hangoztatta, hogy túl akarnak lépni a honismeretre, koszorúzásokra szorítkozó tevékenységen. Végül a fiatal irányzat képviselői kivonultak a teremből. A szervezet új elnökévé Tiponut Tibort, az eddigi ügyvezető alelnököt választották meg, Dukrét Géza pedig örökös tiszteletbeli elnök lett. /Gergely Gizella: Kettészakadt az EKE. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Mi teljesen megszoktuk, hogy szélsőségeseznek bennünket, nemzeti elkötelezettségű magyarokat, szokatlanul hat, ha mi tesszük ezt velük, írta Bagoly Zsolt. Az erdélyi magyarság csoportidentitás, amely meghatározza, az erdélyisége és a magyarsága. Amennyiben valaki ezt a csoportidentitást próbálja lefokozni, az ennek a csoportidentitásnak az ellensége. Joggal nevezhető szélsőségesnek az, aki ennek a hovatartozásnak a kiüresítésén munkálkodik. Ezek olyan emberek, akik Eörsi Mátyás magyarellenes uszításának elfogadása mellett tüntetnek, olyan emberek, akik Wass Albertet gúnyolják, akik szerint a BKB /Bolyai Kezdeményező Bizottság/ szánalmas, akik a magyarveréseket megpróbálják elbagatellizálni… /Bagoly Zsolt: Erdélyi szélsőségek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
A Himnusz születésének 184. évfordulója alkalmából Nagyváradon bemutatták a Pomogáts Béla irodalomtörténész szerkesztette Magyar Kultúra Ünnepe emlékkönyv 2001–2006 című kötetet, amely a Himnusszal kapcsolatos tanulmányok, előadások szövegét tartalmazza. A kötetben többek között Krúdy Gyula és Illyés Gyula vallanak nemzeti imánkról. A könyvbemutatót követően Berkessi Sándor Liszt-díjas karnagy a magyar nemzet mindenkori himnuszainak történetét, a csángó és a székely himnusz keletkezését és sorsát értékelte, majd vezetésével a Partiumi Keresztyén Egyetem énekkara lépett fel. /Könyv jelent meg a Himnuszról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Elment Beke György is. Hetvenkilenc éves korában Budapesten érte a halál. Itthoni ellehetetlenítése miatt 1989-től élt a magyar fővárosban, fizikailag távol ugyan, de lélekben mindig szülőföldjén maradva. Egyedülálló teljesítménye a Barangolás-sorozat, Erdély tájegységeinek bemutatása. Itthon kezdte, Magyarországon teljesítette ki szociográfiai riportsorozatát. Az anyaországiaknak szánt intés és figyelmeztetés minden kötete, Erdély veszélyeztetett értékeire kívánta felhívni a közvélemény, a mindenkori hivatalosságok figyelmét. Változóban vannak az idők, a kormánypolitikától függetlenül, sőt annak dacára, megértőbb, befogadóbb a magyarországi közhangulat az elszakított nemzetrészek iránt. Ha így van, valamennyi író közül Beke György tette könyveivel a legtöbbet ezért. Barangolás-sorozatában négy vagy öt kötetet szánt a Székelyföld – az erdélyi magyarság anyaországa – bemutatására. Hárommal elkészült, a folytatás, épp az útnak indító Háromszékről, immáron bevégzetlenül marad. Maros- és Udvarhelyszék után Csík és Gyergyó vidékéről írt terjedelmes könyvet. Az utolsót a karácsonyi könyvvásárra jelent meg. Beke György a Hargita Népében is gyakorta jelen volt írásaival. /Borbély László: Rólunk írta utolsó könyvét – Beke György halálára – = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. január 23.
Nehezen mozog a penna, amellyel apáink generációit siratjuk, írta Willmann Walter, Beke György Erdélyt járó s folytonosan ébren tartó szelleméhez fiúként viszonyulunk. Hiánytalanul megtanulta, hogy a túlélésről nemcsak beszélni kell, belé kell plántálni az utánunk jövőkbe. Az éltette, hogy nem veszhet el a magyar történelmi tudat. Hajdani hadak, elfelejtett krónikások nyomába szegődött a székely krónikás. /Willmann Walter: Búcsú Beke Györgytől. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
A Magyar Kultúra Lovagja elismeréseket adták át január 22-én Budapesten, a magyar kultúra napján. A Stefánia-palotában tartott gálán elismerést kapott többek között Gaal György kolozsvári történész, Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncoktató, Szőcs Lajos korondi helytörténész, valamint post mortem Sütő András író. /Erdélyieket is lovaggá ütöttek Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Díjátadással ünnepelték Gyergyószentmiklóson a magyar kultúra napját. A gálaműsoron Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szólalt fel. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója többek közt az Erdélyi Magyar Könyvklubot, a Pallas–Akadémia Kiadót, a Figura Stúdió Színházat és a Tarisznyás Márton Múzeumot tüntette ki. A helyi művelődési központ képviselői a Fábián Ferenc színjátszó csoport, a Portéka Egyesület, a Szent Miklós Kamaraegyüttes munkáját köszönték meg. /Jánossy Alíz: Kultúra napi díjátadás Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 23.
Ha figyelembe vesszük, hogy a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is szórványban, a mára már magyarok nélkül maradt Sződemeteren született, hát a magyar kultúra napja kicsit a kultúra veszélyének napja is – jelentette ki Vetési László. A Kiket adott az erdélyi szórvány az egyetemes magyarságnak című vetített képes előadásában a szórványügyekkel foglalkozó református lelkész virtuális zarándoklatra hívta hallgatóságát. A magyar kultúrtörténet eme emlékhelyeinek egy része már elpusztult, java részük az enyészet útját járja. Marosillye. Bethlen Gábor fejedelem szülőhelye. A falunak már nincs magyar lakosa. Római katolikus temploma, református temploma elárvult, használatlan. Déva, Dávid Ferenc vallásalapító rabságának és elhalálozásának helye: romok. Egykor vár volt. Zajkány. Hunyadi János győzelmes csatájának helyszíne. Az emlékmű lerombolva. A piski csata emlékműve szintúgy. Alkenyér: magyar lakosa már nincs. A kenyérmezői csata emlékművén román nyelvű felirat méltatja Paul Chinezul érdemeit. Ez Kinizsi Pál lenne. Alsócsóra. Nincs magyar lakosa. Barcsay Ábrahám költő kúriájában ma a községháza székel, kriptáját kifosztották. Alvinc: Martinuzzi Fráter György barát kastélya romokban. Kemény Zsigmond író szülőháza viszonylag jó állapotban. De csak azért, mert nemrég költözött ki belőle az iskola. Magyarigen. Felsőcsernátoni Bod Péter lelkész, történetíró működésének, halálának helyszíne. Még vagy nyolc magyar él a faluban. A 187 magyar honfinak síremléke csak azért maradhatott meg épen és sértetlenül, mert a rendőrség udvarán áll. Ompolygyepűn – ahol ma már nem él magyar – az 1848-as emlékmű csak azért élte túl a viharos 20. századot, mert nincs rajta magyar felirat. Csombord. Példája annak, hogyan számolódik fel a magyar oktatás. Az egykori nagynevű gazdasági iskolának helyet adó Kemény-kastélyt most árverezi a helyi tanács. Bonchida. Bánffy Miklós író, hajdani külügyminiszter szülőhelye. Talán az egyetlen szerencsés műemlékmentési példa. Érmindszent, Ady Endre szülőfaluja. Két tucatnyi magyar, ha él még ott. Csucsa. Szintén Ady Endre. Ahol a költőre már semmi nem emlékeztet. Legalábbis magyar nyelven olvashatóan. Zsibó. Wesselényi Miklós báró szülőhelye. Kastélya pionírházként működött, ma ifjúsági házként használják. Kerlés, Cserhalom. A Szent László király körül kialakult legendakör szülőhelye. Magyarok: nulla. Cege. A Wass család kastélyát lerombolták, csak egy kis kúria maradt. Romos az is. A család sírjait feldúlták. Vasasszentgothárd, még mindig Wass Albert. Magyarok száma: nulla... Mi, az anyaország és a tömbmagyarság annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak – vonta le a szomorú következtetést Vetési László. Beszélt a tömbmagyarság szórványmentő feladatáról is: az összefogásról, a testvértelepülési kapcsolatok fontosságáról. A kiaknázatlan lehetőségről. /Váry O. Péter: A szórvány a nemzet öregkora (A Magyar Kultúra Napja) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2007. január 23.
A magyar kultúra napjára szervezett sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozat részeként január 22-én megnyitották a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a Márai Sándor-emlékkiállítást. A Székely Mikó Kollégium egyik diákja szavalta el Márai Mennyből az angyal című versét, majd Mészáros Tibor, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a Márai-hagyaték gondozója beszélt az író életéről, munkásságáról. /Váry O. Péter: Márai hat tételben és anekdotákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2007. január 23.
Sepsiszentgyörgyön a magyar történelmi egyházak közösen tartják meg az imahetet. Az ökumenikus istentiszteletekre estéről estére a város más-más templomában kerül sor, a kereszténység egységéért imádkoznak. Tavaly két új templom épült a háromszéki megyeközpontban, így az eddigi nyolc helyett tíz estére tervezték az imasorozatot. /Templomról templomra tíz estén keresztül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2007. január 23.
Hódmezővásárhely önkormányzati tanácsa egyhetes erdélyi körútja során Háromszékre érkezett. A huszonöt fős csapat vezetője dr. Lázár János polgármester, a Fidesz egyik markáns vezető személyisége. Nagybányán a liberális többségű tanáccsal tartottak együttes ülést, amelyen konkrét közös gazdasági tervek egybehangolását járták körbe. Háromszéken Bereck, Zabola, Gelence után látogatásukat Sepsiillyefalván fejezték be. Hódmezővásárhely minta lehet a (szellemi vonatkozásban is) csonka ország és az egész Kárpát-medence magyarsága számára. Az önkormányzatban a jobb-, illetve a baloldali képviselők között az együttműködés alapvető kérdésekben példaértékű. /Sylvester Lajos: A hódmezővásárhelyi modell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2007. január 23.
A szokványostól eltérő módon ünnepelték január 22-én a magyar kultúra napját a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban. A diákok egész napos rendezvényen ízlelgették azokat a gyümölcsöket, melyet a magyarság érlelt az európai műveltség fáján. A program célja: tudatosítani a diákokban a magyarság értékeit, mindazt, amivel e nemzet gazdagabbá tette, teszi a világot, az európai kultúrát – mondta Makai Mónika tanárnő. /Gáspár-Barra Réka: Magyar gyümölcsök az európai műveltség fáján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./
2007. január 23.
A magyar kultúra napjáról az anyaországban és Erdélyben is számos rendezvény emlékezett meg. Marosvásárhelyen, amelynek lakói arra (volnának) büszkék, hogy az erdélyi magyar kultúra fellegvárában élnek, csak egy szűk családi előadóestet sikerült összehozni. Minden elismerés Györffy András színművészé és fiáé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon hol volt és mit csináltak a magyar kultúra napján azok, akik felelősséggel bírnak kulturális téren az RMDSZ-ben és egyéb intézményekben? /Bálint Zsombor: A magyar kultúra napja? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
2007. január 23.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem többnyelvű színháztudományi szakfolyóiratát, a Symbolont mutatták be a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én Budapesten. A multidiszciplináris szemlélet jegyében indult tudományos folyóirat 2000-től jelenik meg, a színháztudományi kutatások megújítását a célja. A Symbolon a színháztörténeti, esztétikai, antropológiai, szociológiai, szemiotikai és a színészképzéshez kapcsolódó pszichológiai kutatások mellett teret ad a színpadi nyelvet megújító kortárs kísérleti törekvések bemutatásának is. A lap románul, magyarul és a legfontosabb világnyelveken egyaránt közöl írásokat. A folyóirat mellett kutatóműhely szerveződött. Az est a határon túli színházak bemutatkozására indított sorozat része volt, a közönség megismerhette Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Ion Cojar: Színművészeti poétika és Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája – A baljós és bűbájos Carlo Gozzi című kiadványát is. /A Symbolon budapesti bemutatkozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
2007. január 23.
Az elméleti vizsgát magyar nyelven letenni szándékozók ezentúl könnyebben szerezhetik meg a jogosítványt, februárban várhatóan megjelenik a magyar nyelvű új Közlekedési Rendszabályzat (KRESZ). A jelenlegi kormányrendeletből egy európaibb jogszabályt készítenek. Az RMDSZ-nek két tagja Erdei D. István és Antal István bekerült a bizottságba, Antal Istvánt pedig a bizottság elnökéül választották. Csíkszeredán már most is taníthatnának magyarul, de nincs magyar nyelvű könyv, ezért várják a megjelenését. A háromszéki magyaroknak még nincs lehetőségük anyanyelvükön elsajátítaniuk a járművezetéshez szükséges közlekedési szabályokat. A nyár folyamán várható a vizsgázásnál használatos kérdőívek magyar nyelvű változatának megjelenése. Hasonló a helyzet Kézdivásárhelyen is. /Bakó Zoltán: Már készül a magyar KRESZ-tankönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2007. január 23.
Határon túli magyar művészek mutatkoznak be több mint két héten át Győrött – közölte Tóth Tímea, a szervező Harmónia Művészeti Központ Kht. munkatársa. A február 6-ig tartó seregszemle – amelyet ezúttal ötödik alkalommal rendeznek meg – lehetőséget biztosít az anyaországi magyaroknak arra, hogy ízelítőt kapjanak a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és az erdélyi művészeti életből, a határon túli magyar művészeknek pedig fórumot kínál a bemutatkozásra. A rendezvényt a fesztivál fővédnöke, Duray Miklós felvidéki politikus, közíró nyitotta meg. A magyar kultúra napján, január 22-én a dunaszegi Rezeda népzenei együttes mutatta be legújabb albumát. Duma István András moldvai csángó író Csángó mitológia /Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005/ című kötetét ismerteti január 23-án. Három nappal később Kóka Rozália mesemondó szórakoztatja a gyermekeket, s aznap moldvai táncház is lesz, ahol a talpalávalót a Cserefa együttes szolgáltatja. A programot Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes tanár csángókról szóló előadása zárja. A fesztivált kiállítás is kíséri, amelyen erdélyi és újvidéki fotóművészek mutatkoznak be. /Határon túli magyar összművészeti fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
