Látszólag magabiztosan indul neki az RMDSZ az európai parlamenti választásoknak. Összeállította saját listáját, elzárkózott a közös jelöltállítástól. Tőkés László függetlenként való indulása azonban új helyzetet teremt, először kell valós versenyben megmérettetnie magát a szövetségnek. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén Verestóy Attila szenátor fogalmazott határozottan: ha Tőkésnek sikerül összegyűjtenie az induláshoz szükséges 100 000 aláírást, az RMDSZ elveszett.,,Csírájában kell elfojtani a próbálkozást” mondotta. /Farkas Réka: Egység vagy pluralizmus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Elsősorban Illyefalván, de Sepsiszentgyörgyön is megjelent egy újabb diverziós röpcédula, amelyet a ,,magyarság vezetősége” nevében terjesztettek. A lapocskák a Székely Nemzeti Tanács lejáratását célozzák, felbujtásnak és ,,illegális tevékenységre buzdításnak” nevezik az autonómia-népszavazást. /(-kas): Röpcédulás diverzió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnöksége, a Lelkészi Kar és a hívek közössége tiltakozó nyilatkozatban fejezi ki megdöbbenését a Tőkés László püspök ellen indított eljárás miatt. Csűry István püspök-helyettes és Kovács Zoltán főgondnok úgy véli, a feljelentés egyik valószínűsíthető mögöttes szándéka lehet a püspök európai parlamenti választásokon való indulásának a megakadályozása. /Tőkés indulását akarják megakadályozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Lefordították magyarra a szakaszzáró és az érettségi vizsga tételeit, február 19-e után közzéteszik. A Diszkriminációellenes Tanács kifogást emelt az ellen, hogy a magyar nyelvű tételeket nem fordították le január 15-ig. /Nagy-Hintós Diana: Érettségi vizsgatételek magyarul is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Ha módosítanák a gyülekezési törvényt, a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt különös gonddal vizsgálná annak alkotmányosságát – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Sólyom László államfő szerint a gyülekezési szabadság az egyik legfontosabb és legősibb szabadságjog, a véleménynyilvánítási és sajtószabadsággal együtt ezek a demokrácia működésének alappilléreit alkotják. Sólyom László úgy látja, nem szabad, hogy a napi jogalkalmazási problémákhoz igazodjon a gyülekezési törvény újraszabályozása, és ugyanez vonatkozik a közhivatalok körüli tüntetések szabályozására is. /Külföldi hírek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2005 óta immár harmadik alkalommal hirdeti meg a pályázatot a szomszédos országokban működő magyar tudományos intézmények számára. /Támogatás Kárpát-medencei magyar intézményeknek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. február 10.
Miután a Brassó megyeieknek nem sikerült rátukmálniuk a bölöniekre a most már néhány száz családot kitevő cigány közösséget, megyeközi területcsere-indítványuk sem járt sikerrel, most újabb dologgal próbálkoztak. Kovászna megyei területen építkezni kezdtek a Brassó megyebeli cigányok, bölöni gazdák magánterületén húzták fel házaikat. Felszólításra, büntetésre nem reagáltak, erre bátorította is őket a szászmogyorósi önkormányzat, amely mindannyiuknak személyazonossági iratot állíttatott ki a falu legszélső háza, a 104-es szám címére, majd háromszéki területen villanyhálózatot is kiépített nekik a Brassó megyei szakvállalat. Most levél érkezett Bölönbe: „Tudatjuk, hogy a szászmogyorósi személyazonossági igazolvánnyal rendelkező, Bölön közigazgatási területén törvénytelenül építkező cigány nemzetiségű polgárok ügyének rendezésében a Brassó megyei prefektúra elrendelte, hogy vegye át őket Bölön község” – áll a szászmogyorósi polgármester által a bölöni községházának címzett átiratban. Az átirat folytatódik: ,,Az érvényes törvényes előírások értelmében önöknek kötelességük számukra a szociális védőhálót biztosítani, vagyis a szociális támogatást folyósítani. Ennek érdekében hajlandóak vagyunk átadni az érintettek iratcsomóit, amelyeket a szászmogyorósi helyhatóság állított össze”. A szászmogyorósiak szabadulni akarnak sajátjaiktól, s ezért hajlandóak a törvénytelenségre is. /Váry O. Péter: Törvénytelenségre készül Brassó (104-es falu). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Magyarországi és erdélyi vállalkozók tapasztalatcseréje volt a célja a Székelyudvarhelyen február 9-én szervezett nemzetközi gazdasági fórumnak. A rendezvényt az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, valamint a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezte. /Szász Emese: Nemzetközi fórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2007. február 10.
A csíkszeredai Lazarus Ház égisze alatt tevékenykedik közel hat esztendeje a Korábban Születettek és Nyugdíjasok Klubja. Tagjai minden csütörtökön a Lazarus Házban találkoznak. A klub programszervezői: Fogarasi Edit szociális nővér és Becze Ildikó mérnök-tanár gondoskodnak arról, hogy minél változatosabb legyen az élet. A környékbeli falvakból is többen keresik fel a Lazarus Ház előadótermét. /Kristó Tibor: A nyugdíjasok oázisa a Lazarus Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2007. február 10.
Május 27-én tölti be Kostyák Imre nyugalmazott zenetanár 94. életévét. Mögötte áll egy rendkívül gazdag élet. Volt piarista szerzetes, katona, hadifogoly, méhész, zenetanár, hat fiú (mindannyian zenészek!) apja. A templomban Levente fia látja el a kántori teendőket. Kostyák Imre Székelykocsárdon született, ott kezdett iskolába járni. Piarista szerzetes akart lenni, végezte a teológiát, emellett párhuzamosan Zeneakadémiára is járt. Azután kilépett a rendből, a Zeneakadémiát elvégezte. Nyugdíjba menetele után Gyulafehérvárra hívták egyházi éneket tanítani. Tíz évig tanított, emellett a kispapoknak méhészetet is tanított, mert ahhoz is értett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hálát adok az Istennek, hogy ember maradtam” Beszélgetés Kostyák Imre nyugalmazott zenetanárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Fekete Gyula magyarországi író az utóbbi években-évtizedekben, rendre fölemelte szavát a nemzeti önpusztítás ellen. Feketét az álszakértők – kommunista, szocialista, ultraliberális -, hivatalnokok nevezték már ködevőnek, riogató krampusznak, s odáig is elmentek, hogy lefasisztázzák, lévén nemzetét féltő ember. Fekete Gyula sorozatosan megtámadta a hivatalos statisztikai előrejelző ferdítéseket, melyek optimistán próbálták beállítani a népesedési prognózisokat. Az utóbbi néhány évtizedben egy egész nemzetnyi magzatot irtottak ki a liberalizált abortusztörvény következményeként, s ma már ott tartunk, hogy fiatal nők sterilizálásának lehetőségét iktatták törvénybe. A nemzet öngyilkossága folyik, s ezen nem segít a határon túli magyarok anyaországba telepedése sem. Fekete Gyula keserűen hivatkozott a mai székelyföldi valóságra is: a székely társadalom is eljutott az egyke, az egy se átkához. A magyarság mai ,,vezetői” azzal érvelnek, hogy ez általános ,,jurópai” trend, s nem érdemes szembemenni vele. Velük kell már végre szembemenni. Az iskolapusztítókkal, a kórházakat kiárusítókkal, a magánhelikopterekkel ágálókkal, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Mint oldott kéve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
A Kriza Ágnes gálakoncert keretén belül Kolozsváron átadták a tizedik Kriza-díjat, amelyet évente nyerhet el egy 36 életévét be nem töltött fiatal művész. A díjat a kolozsvári Magyar Opera hozta létre, követve ezzel Kriza Ágnes fiatal művészeket támogató szellemiségét. A kitüntetést Simon Gábor igazgató adta át Kele Brigittának, a Magyar Opera tehetséges szólistájának és énekkari tagjának. /(fekete): Kele Brigittáé az idei Kriza-díj. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata tagja, Antal Ildikó színművésznő pódiumműsort állított össze József Attila verseiből Számvetés címmel. Az előadás a Yorick Stúdióval együttműködésben kerül színre. A bemutató február 11-én lesz a marosvásárhelyi várban, a Yorick Stúdióban. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Újra versek a színpadon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. február 10.
A Csepűrágó Alapítvány, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a bukaresti Nottara Színház és Metropolis Ifjúsági Színház koprodukciójában adták elő 6-án és 7-én Heiner Müller Kvartett című művét a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. . /Vendégelőadás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2007. február 10.
A „Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek” rendezvénysorozat keretében négy előadással mutatkozik be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Budapesten február 12–15. között. Az előadások helyszíne a Thália Színház. Ezt követően Debrecenben lép fel társulat, ahol a Csokonai Színház második alkalommal szervezi meg a Kortárs Magyar Drámák Fesztiválját. /Vendégségben Budapesten és Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
A Régi(j)óvilág című regionális honismereti szemle lapindító író-olvasó találkozóját február 8-án Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nevében Szekernyés Irén irodalmi titkár, a Nyugati Jelen munkatársa köszöntötte a kultúrtörténeti esemény részvevőit. A temesvári Régi(j)óvilágot kiadó Szórvány Alapítvány elnöke, Bodó Barna elmondta, hogy a szemle az alapítvány honismereti stratégiájának a része. Következetes tervet azért kell kidolgozni a saját értékek újrafelfedezésére, mert a többségi nemzet kultúrája dominánssá vált. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő hozzátette, hogy hisznek a regionalizmusban, a közigazgatási és államhatárokon átnyúló kulturális nemzetegyesítésben, szerzőik között is ezért szerepelnek temesvári, aradi, szegedi helytörténészek, kutatók és közírók. Az első, tavaly decemberben megjelent szám szerzői közül szót kaptak Ujj János, Oberten János, Koczka György és Jámbor (Péterszabó) Ilona. A szemle évente négyszer fog megjeleni. /(pataky): Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2007. február 10.
Januárban Nagyváradon rendezték meg a magyar országos diákújságíró-találkozót. A találkozóra majdnem minden magyar középiskolából érkeztek résztvevők. A diáklapok bemutatása után Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője beszélt az írott sajtóról. A következő diák-média találkozó Sepsiszentgyörgyön, február 16-18-a között lesz, a KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) szervezésében. /Jakab Villő-Hanga: Utak, tájak, emberek. Médiás találkozó Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
2007 januárjában megjelent az ISA, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diáklapja II. sorozatának első száma. Rövid híreket közöltek az iskola életéből, megemlítették az I. félév legfontosabb eseményeit. Interjút készítettek a Sepsiszentgyörgyön födél alá hozott TUDEK regionális diákkonferencia néprajz kategóriájának győzteseivel és a budapesti Kossuth-szónokverseny első helyezettjével, Róth Balázsi Hunorral. /Egy feléledt diákújság (A céhes városban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
A sepsiszentgyörgyi Református Kollégium diáklapja, a Rebuló első száma 1995 októberében látta meg a napvilágot. Akkor az iskola diákjainak száma alacsony volt, ezért az iskolaújság alig húsz példányban jelent meg. Kisebb-nagyobb megszakításokkal a Rebuló kiadása folytatódott, 1999-ben már több mint ötven példányban jelent meg, majd nagyobb szünet következett. 2006 decemberében új számmal rukkoltak elő. /Újra nyomdaprés alatt a Rebuló (Diáklap a refiben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Február 14-én, Aradon az Evangélikus imateremben bemutatják a tizenötödik Fecskés Könyvet, egyben költőt is avatnak. A szerző Tóth Zoltán Csaba evangélikus segédlelkész, aradi származású, a múlt esztendő őszén egy Beszterce-Naszód megyei kis faluba, Zselykre került szolgálni. A zselyki élet, egy pusztuló falu belső tragédiájának szemlélése, azé a falué, ahol csak temetnek, de nem esketnek, nem keresztelnek már évek óta, ez tette Tóth Zoltán Csabát költővé. Így született meg Egyperces megváltás /Kölcsey Egyesület, Arad/ című kötete. /Újabb Fecskés Könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2007. február 10.
Rég nem látott érdeklődés mellett zajlott február 8-án a kettős könyvbemutató Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bölöni Farkas Sándor és Nagy Pál köteteit a Mentor Kiadó adta ki. Bölöni Farkas Sándornak, a legendás, XIX. század eleji amerikai útikönyv szerzőjének történetírói munkássága jórészt ismeretlen maradt. E hiányosságot próbálja pótolni az eleddig kiadatlan, Erdély történetei című munka, amely annak idején egy megszűnt sorozat tervezett részeként látta volna meg a napvilágot. Jancsó Elemér professzor szerkesztésében, a Minerva Kiadó gondozásában a két világháború között jelent meg az Erdélyi ritkaságok című sorozat. Tizenhárom mű látott napvilágot akkor, további öt volt előkészületben, amikor a diktatúra közbeszólt. A Mentor Kiadó most, több mint hatvan év után újra megjelenteti Jancsó Elemér sorozatát, e sorozat első darabja Bölöni Farkas Sándor könyve. A kötethez Izsák József írt előtanulmányt és jegyzetanyagot. Nagy Pál új kötetének címe Napló nélkül. Az irodalomkritikus utóbbi másfél évtizedben írt és különböző lapokban megjelent írásait szerkesztette kötetbe. /Nagy Botond: Napló nélküli erdélyi történetek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. február 10.
Egy napilap hasábjain hétről hétre megjelenő rovat anyagát összegyűjtve született meg a könyv /Demény Péter – Papp Sándor Zsigmond: Meghívó minden keddre, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2005/, melyben mindenek előtt a kultúráról van szó és mindenről, ami ezzel összefügg. Mindennapi életképek tárulnak elénk – irodalomból, politikából, művelődésből, kultúrából. /Vetési Júlia: Mindenről, amiből ügy lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Két autóstopos utazási élményét írta le Zsidó Ferenc: Autóstoppal Európába(n) /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvében. /Zsidó Ferenc: Autóstoppal Európába(n). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Megjelent a budapesti Kráter Kiadó első 2007-es kötete, Kovács Attila Zoltán Erdély szolgálatában felcímű Emlékírók könyve. A kötet Erdély másfélszáz éves történelmét kívánja bemutatni, egyedi módon: az erdélyi magyar emlékirat-irodalomból válogatva. A kezdő- és a végpont: 1541, Erdély születése és 1690, a Diploma Leopoldinum. E két sarokszám közti korszak Erdély aranykora: a fejedelemség születése és elmúlása. A kötetben húsz szerző emlékiratrészlete kapott helyet. Szándékosan nem szerepelnek azon memoárírók (Báthori István, Rozsnyai Dávid, Haller Gábor, Bethlen János és Miklós) és műveik, kiknek munkái önálló kötetben napvilágot láttak az utóbbi évtizedekben. Verancsics Antal, Szamosközy István vagy Forgách Ferenc históriájának részletei viszont helyet kaptak a válogatásban. /Két emberöltő krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. február 11.
A temesvári római katolikus egyházmegye tavalyi tevékenységét összefoglaló ismertető szerint a még 2003-ban felterjesztett 146 visszaigénylési kérvényből eddig 63-ra született határozat. A visszaszolgáltatott egyházi épületek nagy részében – több mint 30 ingatlanban – oktatási intézmény, óvoda vagy iskola működik. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy kevés kivétellel, mindegyik óvoda, iskola esetében létrejött az egyház és a bérlő közötti öt évre szóló szerződés. A visszaszolgáltatási határozat ellen csak néhány esetben nyújtott be fellebbezést az épületet használó oktatási intézmény vezetősége. Van olyan eset is – Perjámos –, ahol az eddigi bérlő kiköltözött, felszabadította az ingatlant. Az egyház nem kíván semmilyen nehézséget gördíteni az oktatás, a jövő generáció felkészítésének útjába. Az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont épületét az egyház negyvenkilenc esztendőre díjmentesen a tanintézet használatára bocsátotta. A megállapodásnak megfelelően az ingatlant kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézmény használhatja, továbbá az iskola közigazgatási tanácsának állandó tagja a mindenkori arad-belvárosi plébános és a mindenkori marosi főesperes. /Sipos Enikő: Útkeresés. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 11./
2007. február 12.
Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 12.
Sólyom László személyében első alkalommal látogat ezekben a napokban magyar államfő az EU-tag Romániába. 2005. október 20-án Bukarestben első alkalommal rendezték meg a közös magyar–román kormányülést, majd október 24-én a román szenátus előbb törölte a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet, majd a megcsonkított jogszabályt teljes egészében elutasította. A kulturális autonómia egyik legádázabb ellenzőjének a Demokrata Párt, illetve annak tényleges vezetője, Traian Basescu államfő bizonyult. Nem csoda tehát, hogy a magyar államfő nem kívánt 2005 november elején Bukarestbe látogatni, azóta a látogatást mindkét részről folyamatosan halogatták. Két „stratégiai partnerségben” álló országról van szó, továbbá Magyarország az elmúlt évtizedben kitartóan támogatta Románia NATO-, majd EU-tagságát. Ennek ellenére a román fél mindent elkövetett a nemzeti kisebbségek által követelt autonómia törvénybe foglalásának lehetetlenné tételéért. Tavaly októberben, Budapesten, a második magyar–román közös kormányülés alkalmával, Tariceanu megígérte a jogszabály elfogadását, s magyar részről akkor egyeztek bele a Sólyom-látogatásba. Traian Basescu elnöknek nem számít, hogy Magyarország mi mindent tett Romániáért, a stratégiai partnerség pedig mindössze egy papiros. Természetesnek tartotta, hogy az elmúlt két évben valamennyi szomszédos államba ellátogasson, csak Magyarországra nem. Mindeddig meg nem valósult romániai magyar célkitűzés az önálló állami magyar egyetem, továbbá a kulturális, illetve a területi autonómia. Ezekről kellene végre nyíltan tárgyalni és egyezségre jutni, írta Tibori Szabó Zoltán újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Sok sikert, elnök urak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 12.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormányfő első perctől ellenezte az államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló törekvéseket – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki ennek ellenére úgy vélte: Basescu túllépte alkotmányos jogkörét. Hangsúlyozta: álláspontjával nem az államfőt kívánja támogatni, hanem az intézmények stabilitását és az europarlamenti választásokat. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla is kifogásolja az államfő magatartását, de nem támogatja a felfüggesztést. A Demokrata Párt (PD) azt követelte, hogy a PNL nyilvánosan és egyértelműen ítélje el a felfüggesztési kísérletet. /Nem szavaz a felfüggesztésre a PNL. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 12.
A román parlament óriási felzúdulással vette tudomásul az államfő kijelentését, miszerint a politikusok a bűnözőknek gyártanak törvényeket. Mintegy ötven román értelmiségi nyílt levélben szólította fel a politikusokat: álljanak el az államfő menesztésére irányuló kísérletüktől. Erre válaszolt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, kétségbe vonta az értelmiségiek reprezentatív voltát, majd sértő hangon felszólította őket: üljön mindenki a munkahelyén! /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vissza a „munkahelyre”! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 12.
Nagyszebenben tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) a hét végén. A tisztújításon újraválasztották elnöknek és társelnöknek Borboly Csabát, illetve Kovács Pétert. Borboly Csaba mellett a Miért több „veteránja” mondott üdvözlő beszédet (Kovács Péter társelnök, Korodi Attila államtitkár), és nem maradtak el a házigazdák (Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke, illetve Jakab Elek, a Szeben Megyei RMDSZ vezetője) köszöntői sem; a prezídiumban helyet kapott Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője is. Az öt éve megalakult Miért immár harmadik országos küldöttgyűlését tartja, és akárcsak az előző két alkalommal, idén is vendégül látták az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó Béla üdvözlő beszédében a fiatalítás kérdését járta körül. Szerinte a korábban meghirdetett fiatalítás nem maradt csupán jelszó. „Egészséges, felfele építkező RMDSZ-t akarunk” – mondta Borboly Csaba. A Miért-esek azt is javasolni fogják, hogy az RMDSZ-ben intézményesüljön a politikai bizalom megvonása. Borboly Csaba szerint a küldöttgyűlésen bebizonyosodott, hogy a Miértnek továbbra is súlya van. /Tudja a választ a Miért. = Új agyar Szó (Bukarest), febr. 12./
