A hét végén három erdélyi színművész veheti át a Szentgyörgyi István-díjat Budapesten, köztük Nemes Levente, a Tamási Áron Színház művésze. A díjalapítást a Budapesti Székely Kör kezdeményezte, létrehozása óta az erdélyi magyar színjátszás több jeles, tehetségét és életét Thália szolgálatának áldozó egyéniségét jutalmazták e díjjal. A sepsiszentgyörgyi társulattól ez idáig Molnár Gizella, Botka László, Zsoldos Árpád munkásságát jutalmazták Szentgyörgyi István-díjjal, az idei kitüntetettek Nemes Levente mellett Elekes Emma nyugalmazott művésznő és Boér Ferenc kolozsvári színművész. /(vop): Nemes Levente Szentgyörgyi István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2007. február 15.
Megjelent a Háromszék napilap 5000. száma. Az első Háromszék 1989. december 23-án látott napvilágot, jelenleg a romániai magyar sajtó legnagyobb példányszámú újságjává vált. A napilap tizennyolcezres példányszámát a családi és közösségi olvasási szokások figyelembevételével négy-öttel lehet szorozni, csaknem hetvenezer olvasójuk van, írta a főszerkesztő, Farkas Árpád költő. /Farkas Árpád: 5000. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2007. február 15.
Nemrégiben jelent meg Lőrincz József székelyudvarhelyi gimnáziumi tanár folklórpedagógiai tanulmánykötete A kultúraváltás sikeréért /Magister Kiadó, Csíkszereda/ címen. A kötetet lektoráló Péntek János nyelvész, kolozsvári egyetemi tanár ajánlósoraiban tisztázta a kultúraváltás kifejezés jelentéseit. A könyv szerzője arról beszélt, hogy miként lehet úgy átlépni a hagyományos kultúrán, hogy meg is maradjunk benne, hogy meg is őrizhessük: miként lehet falusi általános iskolai tanulókkal úgy megismertetni a köznyelvet, illetve irodalmi nyelvet, hogy közben megőrizzék saját nyelvjárásukat is. /Komoróczy György: Nyelvi és kulturális értékmentés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./
2007. február 15.
Február 14-én Aradon bemutatták a tizenötödik Fecskés Könyvet, az evangélikus imateremben. A tágas termet szinte teljes egészében betöltő érdeklődő közönségnek Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke és Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Tóth Zoltán Csaba Egyperces megváltás című kötetét, a Kölcsey Stúdió tagjai az abban megjelent költeményekből szavaltak. Tóth Zoltán Csaba evangélikus segédlelkész tavaly őszig Aradon szolgált, jelenleg a Beszterce melletti Zselyk evangélikus megbízott lelkésze. A verseskötet szerzője 1999-ben érettségizett Aradon, a Csikyben. /(Kiss): Egyperces megváltás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./
2007. február 15.
A Gyergyói-medence ifjúságának nagyobb szerephez juttatása, helyi ifjúsági központok kialakítása – ezzel a céllal pályázott a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács számítógépre és internet-hálózatra. A sikeres pályázatban 12 Gyergyói-medencei település vett részt: a települések mindegyikén márciustól kezdik el tevékenységüket az úgynevezett eMagyar pontok – mondta el Barti Tihamér, a GYTIET alelnöke, a program felügyelője. Az eMagyar pontok Gyergyó Háló néven kapcsolódnak majd össze. – A pályázatot kiíró Progress Alapítvány másfél évig ingyenesen szolgáltatja majd az internet-hozzáférést. /eMagyar pontok a Gyergyói-medencében. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 15. – 7. sz. /
2007. február 15.
Az MSZP-SZDSZ kormány körbevetette az Országházat a vasrácsos kerítéssel, majd elmagyarázta, hogy a Házat a terroristáktól kell megvédeni. Milyen érdekes, Iliescu még csak pár órája volt hatalmon, amikor kifejtette a tévében, hogy az országot a terroristáktól kell megvédeni!A román kommunistákból lett demokraták ennyit tudtak nekünk kitalálni: jönnek a terroristák. A magyar kommunistákból lett demokraták nemkülönben: megvédjük a Házat a terroristáktól. Aztán a román kommunista behívta Bukarestbe „rendet csinálni” a bányászokat. /Györffi Kálmán: Még egyszer a Műveleti Területről. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 15. – 7. sz. /
2007. február 16.
Március közepére tűzné ki Traian Basescu államfő az egyéni választókerületes szavazási rendszerről szóló, általa kezdeményezett referendumot. A jövő héten a két ház vezető testületei összeülnek. A parlament véleménye azonban csak konzultatív jellegű, ami azt jelenti, hogy Basescunak azt nem kell feltétlenül tiszteletben tartania. A népszavazás időpontját és témáját pedig elnöki rendelet révén maga Basescu hirdeti meg. Olteanu szerint az államfő szándéka irreális, hiszen tekintettel arra, hogy már eltelt február közepe is, a népszavazás előtti kampány csak néhány napot tartana. Márpedig a lakosságnak joga tudni, hogy pontosan miről szavaz – érvelt Olteanu. Markó Béla, az RMDSZ elnöke populistának és demagógnak nevezte az államfő népszavazási kezdeményezését. /B. T. : Basescu márciusban akar népszavazást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nevetséges, hogy a politikai osztály képviselői túllicitálják egymást a referendum-javaslatok terén és egyszerre három népszavazásról beszélnek Romániában. Megengedhetetlen, hogy miközben Székelyföldön a területi autonómia kapcsán folyik úgynevezett belső népszavazás, addig az ellenzék Traian Basescu lemondatásáról kérné ki a nép véleményét, Basescu pedig az egyéni szavazókerületes választás bevezetéséről sürget referendumot. /G. G: Markó: politikai fegyver a referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2007. február 16.
Folytatódik az adóhatósági ellenőrzés a magyar–román határon. Az Európai Ügyek Bizottsága korrektnek értékelte a magyar-román határon történő személyforgalmi ellenőrző intézkedéseket. Az ügyet azoknak a román sajtóban megjelent híradásoknak kapcsán vette napirendre a bizottság, hogy román újságírók videofelvétellel bizonyították állati eredetű termék elkobozását a magyar–román határon. Veres János pénzügyminiszter kifejtette, hogy a Vám- és Pénzügyőrség adóhatóság minőségében van jelen a határszakaszon Románia január elsejei uniós csatlakozása óta. Az Európai Unió szabályaival összhangban vámellenőrzés nem történik, de a jövedéki ellenőrzések fennmaradhatnak. Süth Miklós főállatorvos arról beszélt, hogy igazolás hiányában a nyers sertéshúst, illetve a pácolással tartósított készítményeket elkobozzák a magyar határon, mivel azok a sertéspestis vírusának hordozására alkalmasak. Románia és Bulgária egész területe sertéspestissel fertőzött területnek tekinthető, így az unióba ezen országokból hőkezelés nélküli sertéshús, vagy sertéshúsból készült termék, illetve élő állat nem vihető be. /Az Európai Ügyek Bizottsága nem talált kivetnivalót. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 16.
Kelemen Atillát választották az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának koordinátor-helyettesévé. /Kelemen Atilla koordinátori megbízatást kapott. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 16.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma február 15-én kiadott felhívásában azzal a kéréssel fordult az SZKT-hoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és az európarlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László püspököt tegyék a biztosan befutó második helyre. Amennyiben kérésüket figyelmen kívül hagyják, akkor Tőkés László támogatására fogják buzdítani az egyházkerület tagjait a május 13-án sorra kerülő választásokon. Az SZKT és a SZET Marosvásárhelyre összehívott ülésének fő napirendi pontja az RMDSZ Operatív Tanácsa által hozott, az EP-képviselőjelöltek rangsorolásáról szóló határozat jóváhagyása. Potyó Ferenc gyulafehérvári római katolikus általános helynök elmondta: nagyon szerették volna, hogy az egység létrejöjjön. Jakubinyi György érsek semleges, kijelentette: sem az RMDSZ jelöltjeit, sem a református püspököt nem támogatja. Az egyháznak mindig is az volt a véleménye, hogy bár az egyháznak jelen kell lennie a mindennapi politikában, ez nem a papoknak a feladata. Szavazzon mindenki lelkiismerete szerint. Szabó Árpád unitárius elmondta: nem áll szándékukban állásfoglalást közreadni az európarlamenti választásokkal kapcsolatban, a hívekre bízzák annak eldöntését, hogy a függetlenként induló Tőkés Lászlóra, vagy az RMDSZ jelöltjeire szavaznak. – Tőkés László független jelöltként való indulását úgy tekintjük, mint a püspök személyes ambíciójának a megnyilvánulását – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az RMDSZ kampánystábjának a vezetője. – A református püspök arra számít, hogy ha utolsó püspöki mandátumát megszakítja a politikai pálya kedvéért, 2010-ben ismét jelöltetheti magát az egyházi méltóságra – vélte a képviselő, aki szerint sok református lelkész azért támogatja Tőkést, mert meg akar szabadulni tőle. Ami az Erdélyi Református Egyházkerület közleményét illeti, Kelemen Hunor zsarolásnak tartja. /Felhívást intéz a református egyház az SZKT-hoz. Tőkés László kerüljön befutó helyre a közös listán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásának teljes szövege:„Az Erdélyi Református Egyházkerület mindig kiállt a romániai magyarság egysége mellett és ugyanilyen fontosnak tartotta a parlamenti és helyi önkormányzatokban való képviseletet. Felhívásainkban népünket a választáson való részvételre buzdítottuk, hiszen fontos volt az 5%-os bejutási küszöb elérése. Most lehetőség nyílt arra, hogy új párt alakítása nélkül, az RMDSZ, a romániai magyarság egészét közös listán képviselje, de érdekképviseletünk nem élt a felkínált lehetőséggel. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a törékeny egység ismét veszélybe került és a fennálló helyzet azzal fenyeget, hogy egyetlen képviselőnk sem fog bejutni az EU parlamentbe. Az erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a biztosan befutó második helyre. Meg vagyunk győződve arról, hogy Tőkés László is méltó képviselője lenne az erdélyi magyarságnak az EU parlamentben. Szívesen szavaznánk az egységes listára. Az összefogás lehetővé tenné akár egy harmadik képviselő bejutását is. Ha az SZKT tagjai a történelmi pillanatot nem ismerik fel, egységkereső szándékunkat figyelmen kívül hagyják, akkor az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani egyházkerületünk tagjait. Pál apostol efézusbeliekhez írt levelének szavaival kívánunk a SZKT szombati ülésén megjelenteknek bölcsességet döntésük meghozatalához, mert Jézus Krisztus „a mi békességünk, ki eggyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat” (2,14). /Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének és Esperesek Kollégiumának felhívása az SZKT tagjaihoz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 16.
Hiba volt, hogy az RMDSZ nem hallgatta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös jelöltre vonatkozó kezdeményezését. Markó Béláék arra alapoztak, hogy Tőkés László támogatói – megfelelő szervezeti háttér nélkül – úgysem tudnak elég aláírást összegyűjteni ahhoz, hogy a püspököt függetlenként indíthassák el a választási versenyben. Azonban az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalása után nem kétséges: összegyűlnek Tőkésnek az aláírások. Az egyház és a magyarországi személyiségek nyílt levele szemléletváltást is jelez: megítélésük szerint már nem a püspök az egységbontó. Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetői azok, akik elzárkóztak a józan érvek elől, akik meghiúsították az erdélyi összefogást. /Gazda Árpád: Kié az egység? = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Szövetség az Unióból címmel szervez kampányt a választásokat megelőzően az RMDSZ – jelentette be Kelemen Hunor kampányfőnök. A stratégiáról szólva a képviselő kiemelte: nem szabad negatív kampányt folytatni 2007-ben. „Az RMDSZ választási kampányában a múlt helyett a jövőbe mutató, pozitív üzeneteket hangsúlyozza majd” – vázolta a politikus. Kelemen Hunor diverziónak nevezte Tőkés László indulását az európai parlamenti választásokon. Az Erdélyi Református Egyházkerület kérését Kelemen Hunor zsarolásnak minősítette a szöveg felszólító jellege miatt. „Az RMDSZ soha nem akarta megmondani, ki legyen a püspök” – jelentette ki. Az SZKT elnöke, Frunda György szerint szó sem lehet arról, hogy a szövetségi képviselők eleget tegyenek az egyházkerület felhívásának. „Ez azt jelentené, hogy semmibe vennénk az SZKT és az operatív tanács döntéseit” – magyarázta. A szenátor emlékeztetett: az SZKT határozott korábban úgy, hogy csupán azok kaphatnak helyet az RMDSZ EP-jelöltlistáján, akik ezt megpályázták. /Szövetség az Unióban jelszóval indul a választási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2007. február 16.
A MPSZ Maros megyei elnöksége felhívása szerint: „Az erdélyi autonómiatörekvések egyetlen hiteles képviselőjeként, hogy Tőkés László püspök úr indulhasson a 2007. május 13-i európai parlamenti választásokon, szüksége van legalább 100. 000 (százezer) támogatói aláírásra. Az őt erre felkérő nemzeti-keresztény politikai, civil és ifjúsági szervezetek (SZNT, MPSZ, EMNT, EMI, MIT) felkérik önöket, hogy: ne másokat, hanem Tőkés Lászlót támogassák aláírásukkal!” /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 16.
A székelyföldi referendumok kapcsán a nagy nacionalista hullámverés lecsillapodott. Basescu államfő először fenyegetett, erre kontrázott rá a miniszterelnök, s kórusban követték a nacionalista politikusok. Azután Traian Basescu „korrigálta” saját magát. Az egy nappal korábban dörgő hangon „törvénytelennek és alkotmánysértő akciónak nevezett” székelyföldi referendum hirtelen jogi következményekkel nem járó „népi konzultációvá” szelídült. Mózes Edith, a lap munkatársa szerint az elnök rájött, hogy az oszd meg és uralkodj! elv alapján széthúzást szíthat a magyarság körében, az RMDSZ lejáratásában buzgólkodó magyar sajtós segédlettel. /Mózes Edith: Oszd meg és uralkodj! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 16.
Megszületett a döntés: Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke független jelöltként indul a május 13-án sorra kerülő európai parlamenti választáson. Tőkés László csak úgy volt hajlandó a megmérettetésre, ha az őt felkérő civil és egyházi szervezetek összefognak és teljes erőből támogatják őt. Tőkés mögött felsorakozott a „nemzeti oldal”, a püspök bejelentette: vállalja a megmérettetést. Beindult mind az RMDSZ, mind a Tőkés Lászlót támogatók gépezete az ilyenkor szokásos kölcsönös vádaskodásokkal. Markó Béla támadásba lendült: a múltat nem lehet visszahozni, hangoztatta, a református püspöknek a kilencvenes évek elején kellett volna úgy tevékenykednie, hogy kihasználja a megfelelő helyzetet és a lehetőségeket. A jelek szerint a kolozsvári RMDSZ-székházban ősszel megejtett találkozó, az erdélyi minimum létrehozásának igénye nem ért célt: a két fél nem tudott közös álláspontra jutni. /Kiss Olivér: Tiszta víz a pohárba? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Sólyom László államfő Kolozsváron a Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélés alkalmával azt a reményét is kifejezte, hogy talán mégis sikerül egységes listát indítania a romániai magyarságnak az európai parlamenti választásokra. Erre azonban, az aláírásgyűjtés is azt példázza, nem kerülhet sor. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke kijelentette, hogy Tőkés a teljes magyarságot fogja képviselni az Európai Parlamentben, és nem egy szűk csoportosulást, a kommunikációs érdekeket vagy a külkereskedelmet, amivel nyilvánvalóan a két befutónak minősített RMDSZ-hely gazdáira, Nagy Zsoltra és Winkler Gyulára célzott. A párhuzamosan folyó, vagy az egymás sarkát taposó két kampány eldurvulását jelzi, hogy már elhangzott a diverziókeltés vádja is, sőt, Kelemen Hunor Tőkés sajtótájékoztatójától azt várta, hogy bejelentse, lemond a püspöki tisztségéről, és nem keveri be az egyházat a politikába. Az a kérdés, hogy Verestóy Attila nyegle kijelentése – csírájában kell a Tőkés számára aláírásokat gyűjtő kezdeményezést elfojtani – s a püspökségről való lemondásának igénye nem a Tőkés-pártiak táborát erősíti-e?A végeken inkább érzik az egységes fellépés szükségességét, amire Sólyom László utalt: be lehet juttatni a feltörekvő fiatalok egyikét is meg az erdélyi magyarság alapvető dolgait karizmatikusan képviselni képes Tőkés Lászlót is. /Sylvester Lajos: Együtt, és nem egymás ellen... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
2007. február 16.
Diverziónak bizonyult az SZNT népszavazását lejárató elektronikus üzenet. Többek között a tíz éve elhunyt ditrói Laczkó Angi József neve is szerepel a Krónika szerkesztőségébe küldött nyílt levél végén, amelyben súlyos vádak sorakoznak a székelyföldi nem hivatalos autonómia-referendumot megszervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen. Egyetlen gyergyóditrói rokona, Laczkó Angi Imre elítélte, aljas cselekedetnek minősítette halott nagybátyja nevének ilyen módon való meggyalázását. Bendek Árpád, akinek neve szintén szerepel a levél aláírói között, súlyos beteg. Megdöbbenve értesült a Krónikától arról, hogy nevében, az ő megkérdezése nélkül nyílt levelet fogalmaztak meg. Simon Sándor, a Gyergyóditrói Székely Tanács elnöke elítélte az esetet, és dokumentumokkal bizonyította a levélben foglaltak valótlanságát. /Jánossy Alíz: Halott nevében küldtek levelet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Röplapok lepték el február 15-én a sepsiszentgyörgyi Örkő lakónegyedet. „A Rroma Integrációs Program keretén belől a magyar állam minden 16-ik életévét betöltött rromának átutalt egy 500 új lej értékű társadalmi segélyt, amelyet 2007. február 15-én 19 órai kezdettel vehetnek át az érintettek a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székhelyén Gazda Zoltán titkártól” – olvasható a többségében roma kisebbség által lakott telepen osztogatott papírlapokon. A helybéliek szerint egy szőke, hosszú hajú fiatalember egy régi típusú Volkswagen autóból osztogatta a szórólapokat. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi vezetői diverziónak minősítették a szórólapokat. Gazda Zoltán, az SZNT titkára elmondta: amint a történtekről értesült, a rendőrség segítségét kérte, hogy akadályozzák meg a pénzért érkezők rohamát. A Sepsiszéken február 10-én elkezdődött nem hivatalos autonómia-referendum ideje alatt ez a harmadik SZNT-t lejárató röplap Háromszéken. /Kovács Zsolt: Romákat uszítottak az SZNT ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2007. február 16.
A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az Európai Unió ötvenedik évfordulójára, márciusra tervezett berlini nyilatkozatban az unió közös értékei közé kerüljön be a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása. Ezt a dokumentum megszövegezésében részt vevő magyar illetékes mondta a parlament szakbizottságában, február 15-én Budapesten. Gál J. Zoltán elmondta: Magyarország támogatja, hogy a berlini nyilatkozat zárómondatában a tagállamok vállaljanak kötelezettséget a még megoldatlan intézményi kérdések megoldására 2009-ig. /Kérik a kisebbségi jogok beiktatását a berlini nyilatkozatba. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 16.
Sólyom László magyar köztársasági elnök pohárköszöntője a Traian Basescu, Románia elnöke által adott díszvacsorán. Köszönetet mondok, Önnek, elnök úr, a magam, feleségem és a magyar delegáció nevében a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Nagy várakozással érkeztem Bukarestbe, ez az első alkalom, hogy kétoldalú hivatalos látogatás keretében találkozunk elnök úrral. Először járok köztársasági elnökként Bukarestben, s a látogatásnak – az országaink és nemzeteink közötti viszony jellegének megfelelően – megkülönböztetett fontosságot tulajdonítok. Különleges ez az alkalom azért is, mert Románia január 1-jei európai uniós csatlakozását követően találkozunk, első ízben tárgyalhatunk egymással két EU-tagország államfőjeként. A közös értékek, az európai biztonság és stabilitás kiterjesztése, a bővítés következetes híveként Magyarország kezdettől támogatta a román csatlakozási törekvéseket, s meggyőződésem, hogy érdekeink számos kérdésben közösek ma és a jövőben is. Mind a magyar, mind a román nemzet legjobbjai – történelmi korszakokon átívelően – Európában látták saját országuk és népük méltó helyét. Az igazi európaiság sosem állt, és nem áll ellentétben a nemzeti identitáshoz való ragaszkodással. Ellenkezőleg: az emberi jogok általános uralma, és különösen az Európai Unió érték- és jogközössége segít túllépni azokon a problémákon, amelyeket főleg a 19. század óta egyrészt az állam, másrészt a nyelvi, történelmi és kulturális közösséget alkotó nemzet viszonyának meghatározása okozott. Mind a magyar, mind a román nép számára rengeteg sérelmet okoztak ugyanis azok a törekvések, amelyek homogén nemzetállamot akartak létrehozni. Az állam integritása és a kulturális közösséget képező nemzet nem egymást kizáró fogalmak. Hivatalos állami látogatásom előtt bejártam Magyarországnak azt a vidékét, ahol a románság zöme él. A magyar alkotmány egyébként őket is államalkotó tényezőként ismeri el. Mind az országos román önkormányzat székházában, mind a gyulai ortodox templomban, ahol nagy örömömre valóságos tömeg gyűlt össze, a román nemzet részeként üdvözöltem őket. Itt van tehát az idő, és itt van a lehetőség, hogy a történelmi sérelmeken és bizalmatlanságon túllépjünk. Szolgáljanak támaszul azok a történelmi pillanatok, amikor a közös értékek, magasabb eszmék jegyében mindkét nép fiai akár életük vagy szabadságuk árán is kiálltak a szabadság mellett, és felkeltek az elnyomó rendszerek ellen. Megrendülve és mély tisztelettel hajtok fejet azok előtt a romániai magyarok, románok és szászok előtt, akik 50 évvel ezelőtt nyilvánosan is szolidaritást vállaltak az 1956-os magyar forradalommal, és súlyos megtorlás áldozatai lettek. És emlékezem azokra is, akik nemzetiségre való tekintet nélkül, közösen indították el 1989-ben a diktatúra elleni harcot, s léptek arra az útra, amely mára az Európai Unióba vezette Romániát. Tagságunk az Európai Unióban történelmi lehetőség Magyarország és Románia kapcsolatában. Az Unió egység a sokféleség megőrzésében. Az Európai Unió nemcsak az oly sokat emlegetett alapszabadságok térsége. Olyan alapelvek is jellemzik, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció és a regionalizmus. És az Unió is osztja azokat az elveket, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményben, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vannak lefektetve. Az ezekben is kifejeződő uniós értékközösség ad alapot országaink jövőorientált együttműködésének. Az együttműködés alatt pedig nem csupán az egyébként is működő gazdasági kapcsolatokat vagy adott ügyekben összehangolt politikai fellépést értek. Ennél sokkal tágabban, de egyben a két nép és két ország viszonyát jellemző fogalomként az együttműködésnek jóindulatú és felszabadult kölcsönösséget kell jelentenie. Románia másfél millió lelket számláló magyar közösség otthona is. Ők, miközben Románia állampolgárai, önazonosságuk, történelmi tudatuk, nyelvük és kultúrájuk alapján eltéphetetlen szálakkal kötődnek Magyarországhoz és az egész Kárpát-medencei magyarsághoz. Létük alapja a magyar nemzethez tartozásuk. Emberi méltóságukhoz való joguk – ami minden emberi jog alapja – követeli meg ennek elismerését és sértetlenségét. A romániai magyar közösség nélkülözhetetlen szerepet játszott a romániai rendszerváltásban, az elmúlt másfél évtized belső átalakulásában és a demokrácia kiépítésében, továbbá az ország euroatlanti integrációjában. Románia teljesítményéhez az ő munkájuk is hozzájárult, amiért köszönet és elismerés illeti őket. Történelmi feladatuk a magyar–román viszony új alapokra helyezésében való közreműködés. Külön elismeréssel kell szólnom az erdélyi történelmi magyar egyházak szerepéről, amelyek rengeteget tettek és tesznek a magyarság identitásának megőrzéséért. A romániai magyarság ma az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Ez indokolja mind az anyaországhoz való viszony különleges intenzitását, mind pedig Románián belüli helyének sajátosságát. Az utóbbinak, a fent felsorolt európai nemzetközi jogi szerződésekkel összhangban, megfelelő jogokban és intézményekben is formát kell öltenie. A romániai magyarság önszerveződését és érdekérvényesítését biztosító politikai, jogi és kulturális keretek továbbépítése – beleértve a román törvényhozás asztalán lévő kisebbségi törvény elfogadását, az egyházi kárpótlás kiteljesítését, valamint a különféle autonómiaformákról folytatandó demokratikus párbeszédet – mindkét nemzet és mindkét ország érdeke. A Basescu elnök úrral, a román parlament két házának vezetőivel és a kormányfővel folytatott tárgyalásaimon meggyőződhettem arról, hogy kapcsolataink jelenének és kilátásainak megítélésében számos kérdésben azonos a véleményünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós közösséggel fémjelzett új korszakban közös feladatunk az, hogy bizalommal és egymás megértésére nyitottan törekedjünk a magyar–román együttműködés fejlesztésére. A Magyar Köztársaság elnökeként mindent megteszek ezért. Bukarest, 2007. február 12./A nemzethez tartozás létalapja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16.
2007. február 16.
Március 2-án tartja az RMDSZ kongresszusát Aradon. Az eseményre 28 megyei szervezet, 10 platform, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet küld képviselőket. A kongresszuson összesen 556 szavazójoggal rendelkező küldött vesz részt, közülük 315-ön választottak, 241-en pedig úgynevezett normatív mandátummal rendelkeznek (mivel központi, megyei vagy helyi tisztséget töltenek be). Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter beszámolt arról, hogy a kormányfő kezdeményezésére a parlamenti pártok megvitatták Románia csatlakozás utáni stratégiáját. Az RMDSZ-t ezen a megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselte. Borbély kifejtette: fontosnak tartja azt, hogy a jelenlegi szétzilált politikai helyzetben legalább ebben a kérdésben a parlamenti pártok egyetértenek, a megfogalmazott okmányt mindannyian aláírták. Az európarlamenti választásokkal kapcsolatosan a miniszter kifejtette: a szövetség nem ért egyet azokkal, akik elhalasztanák a voksolást. /E. -R. F. : Kongresszus előtt, EP-kampányban az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
A kedvezménytörvény úgy módosul, hogy a magyarigazolvány és a hozzátartozói igazolvány érvényessége meghatározatlan időre meghosszabbodik – tájékoztatta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának igazgatója a határon túli magyar régiók információs irodáinak képviselőit, köztük Kelemen Hunor képviselőt. A budapesti találkozón a főigazgató ismertette a résztvevőkkel a kedvezménytörvény tervezett módosításait. Eszerint a változtatások nem érintik a jelenleg is biztosított kedvezmények tartalmát, csupán technikai jellegűek. A módosítás célja a magyarigazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok érvényességének meghosszabbítása határozatlan ideig (vagyis a jogosult élete végéig, illetve a jogosultság fennállásáig) az igazolványok cseréje nélkül. A kedvezmények igénybevételének bejegyzésére szolgáló mellékletek betelte után is igénybe vehetők lesznek az utazási, pedagógus- és diákkedvezmények az igazolványok cseréje nélkül – áll a közleményben. /Életre szóló magyarigazolványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2007. február 16.
Hibázott az oktatási tárca, amikor anélkül bocsátotta a nyilvánosság elé a közoktatási reformcsomagot, hogy előtte egyeztetett volna az oktatásügyi szakszervezetekkel – jelentették ki a tanügyi szakszervezetek képviselői. A tárca illetékesei szerint a törvénytervezetet azért hozták nyilvánosságra, hogy bárki tanulmányozhassa. /Balogh Levente: Öt év lesz az elemi. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye közzétette a 2006-os esztendőre vonatkozó statisztikai adatait. A 15 főesperesi kerületben 365 932 a hívek száma. 2006-ban 4443 keresztelőt jegyeztek, a temetések száma pedig szinte ezerrel több volt: 5420. A jelzett időszakban 2096 házasságot kötöttek, ebből 780 vegyes házasság. Nagy az eltérés a keresztelők és a temetések száma között a szórványvidéken, így a Szeben–Fogaras főesperesi kerületben 31 keresztelőre jutott 62 temetés, az erzsébetvárosi kerületben 25 keresztelő és 75 temetés, a kolozs-dobokai kerületben 178 keresztelő és 305 temetés, a belső-szolnoki kerületben 51 keresztelő és 104 temetés, az aranyos-tordai kerületben 23 keresztelő és 64 temetés, a küküllői kerületben 48 keresztelő és 88 temetés. Székelyföld déli peremén sem sokkal jobb a helyzet, a sepsi-barcasági kerületben például 469 keresztelőt jegyeztek és 563 temetést. Alcsíkon 279 keresztelő volt és 369 temetés, Gyergyóban 491 keresztelő és 813 temetés, csupán az udvarhelyi és a felcsíki kerületben jegyeztek több keresztelőt, mint temetést: 817–741, illetve 864–790. A főegyházmegyében a hívek száma 2001-ben 390 077 volt az egyházi statisztikák szerint, 2003-ban 399 208, 2006-ban pedig 365 932. Három év alatt több mint 33 ezerrel fogyatkozott a lélekszám. E fogyatkozás a négy székelyföldi kerületre is érvényes, szinte 2-2 ezerrel csökkent ezekben is a katolikusok létszáma. A 2001 és 2006 közötti időszakban évente jelentős eltéréseket mutat a keresztelések száma, de a főegyházmegye szintjén enyhe növekedés tapasztalható. Növekvő a tendencia Felcsíkon és Udvarhelyszéken, ezzel szemben Gyergyóban és Alcsíkon enyhe csökkenés tapasztalható. A temetések száma a főegyházmegye és a négy székelyföldi főesperesi kerület szintjén egyaránt növekvő tendenciát mutat, kivételt képez talán Felcsík, ahol 2004 óta csökken a temetések száma. Az erdélyi katolikusság fogyása jelzi az erdélyi magyarság fogyatkozását is, s bár a keresztelések száma hat év alatt enyhe növekedést mutat, az elhalálozások számának növekedése, illetve a vegyes házasságok számának emelkedése alátámasztja ezt a megállapítást. /Sarány István: Lassú fogyás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./
2007. február 16.
A Hargita megyei tanács két esztendővel ezelőtt kiterjedt társadalomtudományi vizsgálatokat kezdeményezett a KAM – a Regionális és Antropológiai Kutatások Csíkszeredai Központja –, valamint a Sapientia Egyetem csíkszeredai társadalomtudományi tanszékének közreműködésével. Február 15-én a csíkszeredai sajtótájékoztatón Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Biró A. Zoltán egyetemi docens, a tényfeltárást végző munkacsoport vezetője és több kutató a „Székelyföldi elitek jövőképe” című vizsgálat témaköreit, illetve eredményeit ismertette. Arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb székelyföldi probléma, amely nem tűr halasztást, az infrastruktúra volt a válasz, majd rögtön utána a munkahelyek, a munkanélküliség, az alacsony bérek következtek. Tizenötször kevesebben gondolták azt, hogy az autonómia lenne a legsürgősebb, vagy éppen a népességmozgás megállítása. /Székedi Ferenc: A székelyföldi elitek jövőképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A székelyföldi társadalom elitjének jelentős része csakis a turizmusban látja a térség fejlesztési lehetőségét, pedig még számtalan olyan kilátás van, amely kitörési pontot jelenthet – hangzott el a Székelyföldi jövőkép program bemutatásán. A kutatók tapasztalata szerint a jövőkép-stratégiák kidolgozásában problémát jelent az abban jártas szakemberek hiánya, ezért a térség számára egyre fontosabb a jól képzett társadalomkutatók feltérképezése. /Kozán István: Csak a turizmusban látják a jövőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./
2007. február 16.
Több javaslattal is előállt a nagyváradi RMDSZ a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájával kapcsolatos gondjának megoldására. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester bejelentette, felkérik a főépítészi hivatalt, hogy 30 napon belül vizsgálja felül azt a határozatot, amely alapján az iskola mellé 1995-ben sportpályát építettek, és módosítsák a terület rendezési tervét. A sportpálya visszaszerzéséért folytatott tiltakozási akció keretében a református püspöki palota dísztermében közel 400 résztvevő előtt tartottak fórumot. Ezen Tőkés László püspök a jelenlegi helyzetet és a két éve folyó küzdelem lépéseit ismertette. A rendezvényen minden magyar felekezet képviseltette magát, a meghívott RMDSZ-es tisztségviselők azonban nem mentek el, és a város vezetőségét sem képviselte senki. /Gergely Gizella: Sportpályaügy: salamoni döntés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Alexandru Colpacci rendezőt csalogatná Franciaországból Marosvásárhelyre, a maga megüresedett, versenyvizsgára is bocsátott művészeti aligazgatói helyére Kárp György. Kárp György elmondta, hogy ő ma is színész, mert ha 1994-ben, amikor kinevezték, elvállalta volna, hogy művészeti tanácsadó legyen, akkor a színháznak minden fellépéséért külön kellett volna hogy fizetnie. Kárp hangozatta, hogy ő a színházat hivatásból csinálta, és nem pénzért. Emlékeztetett, hogy a környező színházak művészeti vezetői mind nagy színházi nevek. Tompa Gábor, Czintos, Meleg Vilmos, Szász Enikő, Parászka Miklós, Bocsárdi László és ő. Olyan személyiségben kell gondolkodni, aki méltó a színház múltjához, hagyományaihoz. Szerinte például ilyen Tompa Gábor. Tíz éve hívja rendezni, de még nem jött. Kárp nem tartja megfelelőnek, hogy egy magyar társulat művészeti vezetőjének románul kell versenyvizsgáznia. /Bögözi Attila: Colpacci jön Vásárhelyre? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
